Biztosításügy és tüzkárok.
A/faires diassumnces et dommages d'incendie.
Bémmé. Les transferts de territoires, conse- cutífs á la guerre, ont fait perdre aux établis- sements diassurances de Hongrie dont le nombre a été de 56 en 1921 —— suiuant certaines estimations—50a52% des assurances sur la vie et 64 a 66% des assurances contre les sinistres. Les hautes conjonctures ont fait éclore un grand nombre d'établissements nouveaux dont les bases financiá—
res n'e'taient pas toujours solides; en outre, les conzpagnies e'trangéres ayant guitte' le pays pendant la guerre y ont repris leur activite' et, grace aux capitaua: importants dont elle: disposaient, faisaíent une concarrence sérieuse aux établissements hon- grois. Pour consolider le marché national des as- surances, le Gouvernement hongrois a interdit en 1926 -— il y avait alors 66 entreprises diassumnces en Hongrie dont 35 étrangeres — la fondation de nauvelles entreprises de ce genre, et cette inter—
diction est toujours en vigueur. Done, depnis 1926, on ne peut plus ionder en Hongrie un établissement diassurances. La reconstitution des stocks (Passa—
tances se Iieurtait dans le pays aux me'faits de l'inflation gui ébranlaít la confiance dans les as—
suranoes. Pour y remédier, les établissements d'as—
surances acceptérent de libeller les polices en mon- naies étrangéres ou en produits d'une nature dé—
terminée, et les elfets heureux de cette innovation se manifestérent bientót. Les conditions sont rede- venues normales lorsgue IlÉtat syest chargé de faire régner Pordre dans le chaos des assurances. Une disposition legislative, datant de 1923, soumet toutes les entreprises d'assurances au contróle de I'État, et une loi réglemente la durée (Passat-ante, ainsi aue les effets iuridigues de la suspension vo- lontaire du payement des primes ou cotisations.
Liordre définitíí s'est rétabli avec la stabilisatíon du pengő.
Les chi/iras globaux des bilans établis en pengős des entreprises d'assurances nous sont con- nus depuis 1927. En cette année, la fortune totale de ces entreprises s'e'levait a 1055 millions de pen- gős dont 33'4% revenaient auzc compagnies étran—
géres. Le maximum a été atteint en 1932 (fortune totale: 229'7 millions dont 45'4% entre les mains des établissements étrangers); a partit de cette date, il y a régression, et en 1935, année de la déconfiture du Phoenix, entreprise étrange're, Ia for—
tune totale des établissements se chiffrait par 177'5 millions seulement dont 34'6% sous la gestion dientreprises étrangéres.
Dans la branche des assurances—oie, les anne'es gui viennent de s*écouler accusent un recul au point de vue du nombre des polices, ainsi
gala celui du montant global tant des assurances gue des cotísations. Liécroulement du Ph oeni :c a laissé une trace profonde dans les assurances-uie. Les rentes v,:iageres, tres populaíres a (létranger, sont peu connues en Hon- grie. En ce oui concerne les assurances de choses, celles guí ont le plus djimportance en Hongrie sont les assurances contre l'incendie et la gréle, mais méme sur ces terrains on est loin de la satu- ration. Dannée 1935 est marguée d'une amélioration notable affectant les assurances contre la gréle_
Pour le reste, le Tableau contient des indications su fiisantes.
"
Grace aux mesures efficaces de la police pré- ventiue des incendies, le nombre et les dommages des sinistres causes par le [eu diminuent con- stamment. Au cours des guínze derníéres années,
le nombre maximum diincendíes a été enregistré
en 1928 (9.899 cas),- les dommages on! attetnt lav somme la plus élevée en 1930 (20,900.000 pengős) el C'est en cette méme année gue le dommage moyen par cas d'incendie avail la valeur la plus forte (3.736 pengős). En moyenne, 80 d %% des biens détruits par le feu étaient assurés. Ouant ;;
liorigine des inccndies, l'homme en a été la cause, uolontaire ou involontaire (en mettant le [eu che:
autrui ou ehez lui-méme ou en commettant des
imprudences, etc.) dans 50 a 75% des cas; les in- cendies dus a une force naturelle ou au hasard constituaient une minoríté.
s
1. Biztosításügy.
A trianoni béke az egész biztosításügyet oly válságba sodorta, amelynek arányait alig lehetett megmérni. Egyes becslések sze—
rint a területcsonkítással az életüzletek 50—52%—a, a kárágazatok 64—66%—a ve—
szett el az intézetek állományából. Az inté—
zetek legfőbb törekvése a háború után három probléma megoldására irányult: az első, hogy az utódállamok területén lehetőleg to- vább működhessenek, a második, hogy a tárcaállománynak a levált területekre eső részét valutáris szempontból a méltányosság követelményei szerint rendezzék, a harma—
dik az, hogy a megmaradt területen üzlet—
szerző hálózatukat kiépítve, a lehetőségek alaposabb kihasználásával pótolják azt, amit elvesztettek. Az első probléma gyakorlatilag nem volt megoldható, a második kérdésben azonban a magyar kormánynak sikerült
4. szám
kielégítő megoldásokat találni, s a Cseh- Szlovákiával 1923- ban, Romániával 1924—
ben és Jugoszláviával 1928—ban kötött egyezményekben érvényre tudta juttatni ál—
láspontját a díjtartalékok fedezeti értéké—
nek valorizációja tekintetében.
A harmadik probléma megoldásának azonban úgyszólván áthághatatlan gátat vetett az infláció. A papírkorona lehetet- lenné tette az intézetek stabilitása tekinteté—
ben való tájékozódást, a mérlegek pedig a
multtal való összehasonlítás céljára telje- sen alkalmatlanokká váltak. Abból a célból.
hogy az intézetek a megfelelő üzletkör ki- alakítását biztosíthassák maguknak, hama- rosan rátértek a valutában kötött biztosítá- sokra. A különböző külföldi pénzvalutá- ban, valamint a terményvalutában történt kötések meg is hozták a várt eredményt, mert a bizalom helyreállt, az üzletszerzés fellendült és a biztosítási élet vérkeringése egéstégesebbé vált. A meginduló élet s a konjunktúrális lehetőségek azonban sok olyan vállalatot hívtak életre, amelyek sem tőkeerősek, sem kellőképen megalapozot- tak nem voltak, s nem mindig tisztességes üzleti politikájukkal az egész biztosítás- ügynek súlyos károkat okoztak.
A biztositóintézetek száma. 1)
É A hazai ! A külföldi ! Az összes
V
biztosítóintézetek száma
1921. 28 28 56
1922. 30 30 60
1923. 28 24 52
1924. 31 26 57
1925. 30 25 55
1926. 31 35 66
1927. 30 33 63
1928. 81 32 63
1929. 28 31 59
1930. 28 31 59
1931. 27 32 59
1932. 23 28 51
1933. 25 28 53
1934. 25 28 53
1935. 22 27 49
1) 1933-ban adatait ismét beküldte két olyan intézet amely az előző évben nem szolgáltatott adatot s ezért emelkedett az intézetek száma 51- 31 53-ra. 1935-ben nem szerepel már egy meg—
t nagy életbiztosító s nem szolgáltatott adatot
; azai intézet. Ez okolja meg azt a csök- ke st, ami 1934-ről 1935—re mutatkozik s az
1935. évi, adatoknak a megelőző éviekkel való összehasonlításánál erre a körülményre figyelem- mel kell lenni.
Amióta a pénz értéke rögzíttetett s a most már jó valutában történő kötések
—513——
1938 a közönség bizalmát megerősítették, a há- ború alatt és közvetlen utána az országból kivonult külföldi intézetek ismét beteleped- tek s nagy tőkeerejükkel a hazai intézetek- nek komoly versenyt támasztottak.
Részben a könnyelmű üzleti politika meggátlása, részben MW].- lalatok beözönlése múlhatatt "
a
III. t. c. felhatalmazása alapján kiadott 196/1923. M. E. sz. rendelet életre hívja a ,,B ító Ma ánvállalatok m. kir. Állami
" 30.623/1923.
P. M. sz. rendelet megjelöli azokat az ada- tokat, melyeket az intézetek kötelesek be-
szolgáltatni. A 8.118/1924. M. E. sz. rende- let meghatározza az újonnan keletkező vál- lalatok biztosítási alapjának a legalsó ha—
tárát. A komolytalan verseny megakadá- lyozása céljából az 5.155/1926. M. E. sz.
rendelet behozta az ú. n. engedély-tilalmat, amely a vállalatok engedélyezését megha- tározott időre felfüggesztette. Ez a tilalom többszöri meghosszabbítás után ma is fenn—
áll, és hatásaképen az intézetek száma 1926-tól kezdve évről-évre csökken. Végül az 1927 :X. t.-c. — az ú. n. díjvédelmi tör—
vény — rendezte a biztosítási időszak tar- tamát s a díjfizetés egyoldalú beszüntetésé- ből származó jogkövetkezményeket.
Az intézetek pengőértékben kimutatható Összesített mérlegadatai 1927-t—ől állanak rendelkezésre. Ez s talán még inkább a kö—
vetkező 1928-as év jelölhető az intézetek életében az első normális esztendőnek.
1927-ben az intézetek vagyonállaga 1055 millió P-t tett, s ez 1932-ben 2297 millió
P-re, azaz 117'5%-kal emelkedett. Ezekből az összegekből a hazai intézetekre 1927- ben 66'6%, 1932-ben 54'6% esett. Ettől az évtől kezdve némi visszaesés látható, ami arra mutat, hogy az általános gazdasági válság hatása a biztosító intézeteket sem kerülte ki; s 1933- ra a vagyonállag 7 77—
kal 212'1 millióra csökkent. Ezt 1934- re egy árnyalatnyi emelkedés követte (2146 millió P vagyon), de 'a válságból való ki- bontakozás s meginduló fejlődés képét meg—
zavarta a Phönix Életbiztositó kiválása, amely az intézetek által kezelt vagyon vég- összegét 1935- ben 177 5 millió P--re nyomta le, ami 17'3%-os hanyatlást jelentett. Az a körülmény, hogy a hazai intézetek —— bár kisebbségben vannak, az összes va- gyonnak mindig több mint a felét, egyes években majdnem a kétharmadát kezelték, kedvezőnek mondható, de nem szabad el—
1. A magyarországi—biztositó intézetek mérlege.
Bilans totalise's des établissements, d'assurances de§
Hongrie.
a) Vagyon. — Actifs.
. *O
e g e : §
52 ses es a e
e 0 (e ; % § 88 § ? %
% §, A. g § : : %B a: ;b Megnevezés;év I § ) Eggglüűs ! Ég
' a o, xx to _;
Désignalion; § 'ÉÉ ?; -§(4§ %bg § § be 33
) a L."-§ :: e l :? 752 § "' *3 §
annees O. nem '.o ;: vngng 4, MM
.! üg M 9"; ';o"?_m_§'§ 33
*3 fos % MÉ ezé": e: e 33
a EN ;; gas—exam § :05'
millió pengőben — en millions de pengős
1927, ,
Összes— Total 137 11-5 23 186 20-5 378 1'1105'5 Ebből hazai — fö
Dont pour les §
établissements "§
hongrois 10-4 87 09 168 13-9 193 0-3 703 1982.
Összes— Total 40-7 466 375 333 230 47-8 08 2297 Ebből hazai — §
Dont pour les g établissements .E
hongrois 21'4 205164 2594 13'8 24-3 0'2125'5 1934.
Összes— Total 350 506 324 85'0 19'1 41-5 1-0 214'6 Ebből hazai —- §
Dont pour les 3 établissements E
hongrois 193 251 14-4 260 10'6 2410 081197 1935.
Összes—Total 26-1 424 25-5 21-2 16-1 454 1-1177-5
Ebből hazai —- § Dont pour les 3 établissements _E
hongrais 20'3 23-713-1 206 107 27-2 0'41160
b) Teher!) —— Passifs 1)
ev: az %
§ § Va § 5.3: %% §
A § ku 3 §*N :: g,, §.
D .: § $ a * x m a, W.; a
* e 4— t'e M —o § s _: ;
, . R a. % m ; x ,. :: % f,,
Megnevezes;ev : N 3—38§§§J§m ha
** § *— .! e : ... § 227; 0 %"
Désignation; 25 Éva 'a': ÉÉW 127333 310 Ég
années 33 §§$Éx§§E-—W"w ?; m§
_; Ét, be "33: 30*.o§ m$ DN wa—_a Emden—fémI:,e _gewgmm $$$N—ma mu353 *-; gaNS
%b ma" 921 bites)—*** SN 2: 05
millió pengőben — en millions de pengős
1927.
Összes—Total 19-3 31-8 4-0 47 244 200 1-8105'5 Ebből hazai -— §
Dont pour les g établissements §
hongrois 14-1 188 1-7 37 21—2 98 1-0 70'3
1932. ,
Összes — Total __ 23'2104'4 4—0 56 593 317 15 2297 Ebböl hazai — %
Dont pour les 59 établissements .E
hongrois 16-2 526 2-1 4-1 37-1 126 081255 1934.
Összes—Total __ 310 93-8 28 57 532 269 142 2146 Ebből hazai — §;
Dont pour les ;cg établissements ,;
hongrois 18'2 49-17 16 48 31'1 14'4 091197 1935.
Osszes—Total 269 862 2.5 55 316 236 1-2 l77-5 Ebből hazai — §
Dont pour les §
établissements .E
hongrois 166 51-2 16 4—2 265 151 0-91160 1) Víszontbiztosított rész levonása után számított nettó értékek.
Valeurs nettes, calculées aprés déductíon de la partie réassurée.
A BIZTUSITÚ llTÉZEfEK MÉRLEBTÉTELEI. '
POSTES DES sms. nes comments umssumce
*420,millio P. millions de 9. 1 20
Reserve: de vrimen
1 00 ' 1 00
eo ' so
60 Urltmnlók— V"ioowg'twók stróman: de réuwnun— 60
'
valeur das 'mmoublas
40 40
20 Portaleuillo de titre: 20
Ingatlanok Moka
0
1921 1928 1929 1980 1932 1933 1934 1935
U.SLSLIm. mammon
felejteni, hogy a külföldi intézetek feladata inkább csak a viszontbiztosítás volna, s ezért a mérlegszerű vagyonban, valamint egyes —— különösen az élet —— üzletágaza- tokban jelentőségük aránytalanul nagynak mondható.
Az intézeteknek az a törekvése, hogy vagyonukat értékálló objektumokba fek—
tessék be, a mérlegek tanúsága szerint egyre erősebb volt. Az ingatlanokban elhe—
lyezett tőkék összege 1927-ről 1934—re majdnem megötszöröződött, az értékpapí- rokba befektetett tőkéké pedig közel három—
szorosára emelkedett. A Viszontbiztosítók tőketartozásainak szintén nagymérvű meg- duzzadásából pedig egyre jobban élénkülő üzleti forgalomra lehet következtetni.
A díjtartalék az 1927. évi 318 mil- lióról 1932-ben 1044 millió P-re emel- kedett s ebben az évben volt a legnagyobb.
Ettől kezdve esett s 1935-ben csak 86-2 mil— ' líó P-t tett, ami 48'6%-a az összes terhek- nek. (Ez az arányszám 1927-ben 30'1%, 1932-ben 45'5% volt.) A másik fontos té- tel, a Viszontbiztosítók követelései, az 1927.
évi 24'4 millió P-ről 1932—ben 593 mil- lióra növekedtek, innen 1935-ben 316 mil- lióra estek le. _ A saját tőke megerősödé- sében nem az egyébként eddig legjobbnak mutatkozó 1932. év szolgáltatja a legked- vezőbb eredményt, hanem az 1934. év,—
4. szám
2. Egyes biztosítási üzletfaiok fontosabb adatai.
Données principales sur guelgues branches d'assurances.
(Összes intézetek közvetlen és közvetett bruttó üzlete ; értékadatok ezer pengöben. —- Affaíres dtrectes et
indirectes des établissements; données brutes en milliers de pengős.)
—515—
, Kötvények Biztosított ,. , Kifizetett
Ev száma összeg Dijbevetel összeg Années Nombre de Sommes Receites de Sommes
polices assurées pmmes payées a) Életbiztositás. —— Assumnce—víe
1927 576677 632.919 29.852 2.243
1931 525301 936.899 41.180 8.226
1932 456600 835.067 39.355 8.328
1933 581838 625.269 30.942 6.664
1934 759158 678.401 29.972 7.418
1935 653.137 511.181 22.510 5.295
b) Tüzkúr elleni biztosítás. — Assurance cantrel'íncendie.
1927 —- l)12,637.018 31.912 20.400
1931 — 17,170.270 33.953 23.157
1932 760251 15,329.053 30.341 17.270
1933 791 .806 13,426.528 27 .453 13.595
1934 935085 13,917.615 25.891 13.406
1935 868651 12,749.029 23.969 18.162
c) Jégkár elleni biztosítás. —— Assumnce contre la gréle.
1927 1) 39.453 1)263.327 6.926 6.565
1931 60.962 199.357 5.021 5.864
1932 62.074 155035 3.897 4.616
1933 54.077 125.114 3.375 2.868
1934 48.392 114.196 3.104 2.630
1935 60.179 158874 4.106 3.950
d) Baleset elleni biztositas (egyéni és csoportos) Assumm'e contre l'accident (individuelle ou collective).
1927 745399 3,167.214 1.802 647
1931 1,075.733 3,534.112 2.010 673
1932 902958 3,047.956 1.668 563
1933 712352 2,657.260 1.552 729
1934 633527 2,453.790 1.556 563
1935 624979 [ 2470 960 1.500 615
e) Szavatossági biztosítás—Assumnce de responsabilité cíuile.
1927 — 267835 2.300 749
1931 —— 807318 2.167 1.230
1932 17.273 606228 1.773 609
1933 14.130 525.730 1.792 988
1934 15.811 571.636 1.887 997
1935 18.772 608.889 1.871 615
f) Állatbiztositás. —— Assurance-bctail.
1927 — 6.160 362 212
1931 —— 20.797 698 810
1932 28.653 10.385 349 540
1933 26.381 10.019 271 223
1934 27.059 10.233 300 176
1935 44.949 13.690 341 209
g) Szanitmúny- és értékküldeménybiztositás.
Assurances d'objets et de valeurs transportés.
1927 — 2,951.301 3.041 1.764
1931 — 1,353.754 2.360 1.292
1932 95.534 690.114 1.531 835
1933 29.941 461320 1266 603
1934 34.618 503019 1.321 807
1935 37.746 642.364 1.454 820
h) Betörés e11eni biztosítás.
Assurance contre le cambriolage.
1927 - 1,746.580 1.697 1.764
1931 — 1,869.257 2.208 1.033
1932 90.430 1,732.901 2.075 1.144
_ 1983 92.251 1,670.415 2.002 1.354
1934 97.018 1,702.394 2.031 1.591
1935 90.884 1,705.554 2.006 1.453
i) Automobil biztosítás. — Assurance—automobile.
1927 —— 107.710 1.833 1.275
1931 ' — 170786 2.971 2.166
1932 9.205 203171 2389 1.618
1933 8.663 186193 1.978 1.400
1934 8.987 197310 1.933 1.321
1935 10.468 199786 1.971 1.538
1) Azada10k1927—ben és 1931-ben csaka közvetlen üzletre Éonattkomak. —- tour 1927 et 1931, seulement les afaires
mc es.
1938 amikor ezek összege 311) _millió P-t tett, szemben az 1927. évi 193 millióval. A saját és idegen tőkék között levő arány —- ami az intézetek szilárdságának a fokmérője -—
1927-ben volt a legkedvezőbb (18'3%), s
1932—ben a legkedvezőtlenebb (10'1%). E tekintetben a következő években javulásészlelhető, mert ez az arány 1933-ban
14'8%-ra, 1934-ben 14-4%-ra, 1935—benpedig 15'2% -ra emelkedett.
Az egyes üzletfajokat külön—külön vizs- gálva megállapíthatjuk, hogy az életágban a pengő-korszak kezdetével megindult fel—
lendülés 1932-ben torpant meg. A követ—
kező években a biztosított összeg s a díjbe-
vétel további lemorzsolódása észlelhető, el-
lenben a kötvények számában növekedés mutatkozik, ami azzal magyarázható, hogy a vállalatok a hiányt különféle ü. n. nép- biztosítással igyekeztek ellensúlyozni. Ezek- ben az időkben olyan év is volt, amelyek- ben a kiválások összege meghaladta az az—
évi szerzések eredményeit. Az 1935-65 esz- tendő életüzletében erősen megnyilvánul a Phönix bukásának következménye.
A kárágazatok közül legjelentősebbek a tűz- és jégkár elleni biztosítások. A tűzüz- letben az utóbbi évek folyamán a kötvé- nyek darabszámában mutatkozó növekedés kedvező jelnek mondható, ezt azonban nem követte a biztosítási összeg növekedése, ami az utóbbi esztendőkben mutatkozó általá—
nos árlemorzsolódással magyarázható. A jégűzletben az 1927. év nagyon jó ered—
ményt mutat, amennyiben a 39 ezer db.
kötvényben biztosított Össz-eg 253 millió P-t tett. A kötvények száma bizonyos hul—
lámzások után 1935-re 60 ezer d—b-ot, a biztosított összeg 159 millió P—t ért el. A biztosított javak értékcsökkenése itt is mu- tatkozik.
A többi kisebb jelentőségű üzletfaj for- galma tekintetében elég táblázatunkra utalni s csak annyit említünk még meg, hogy a magyarországi biztosí-tási piacon a viszontbiztosítás jelentősége csökkenőben van, ami a devizakorlátozások folyománya.
ezzel szemben viszont a hazai intéz-etek több óvatosságra, a benyujtott ajánlatok gondosabb mérlegelésére kényszerülnek.
ami az egész intézmény előnyét szolgálja.
2. Tűzkárok.
Az 1932-ben végrehajtott tűzkárstatisz- tikai reform óta eltelt évek átlagában a tűz- esetek száma Magyarországon 7.655 volt.
A sikeres megelőző tűzrendészetnek kö—
! TÚZKÁROK NAGYSÁBA. szönhető, hogy a legutolsó két évben az
IMPORTANCE DES SW'STRES UNCENDIES). esetek száma csökkent s alatta van az öt- z. ezerP millep, 1. éves átlagnak. A kormány 1936-ban ren-4 deletileg szabályozta a tűzrendészet kérdé-
Il" sét s már ebben. az évben észlelhető az a
I , § nagymérvű javulás, ami a tűzesetek szá-
, 1 mán kívül a károsultak létszámában s az
3 : x 3 elpusztult kárértékben mutatkozik. A 3. sz.
. , ! táblán a legújabb évek átlagadatai nem mu-
, Egy tüzesetre esett , xProportion pa' mcendle tatnak ugyan csökkenést ámennek egyedül
* ; , ( az az oka, hogy 933 ' a az adat yü té
* l 1 re a "vetkez ' '
' 2 'N 1! 2 tíkájá az előzőkhöz képes . 0 kal teljesebj
x Vallf. ,
Megállapítható, hogy az átlagos —— egy tűzesetre eső —— kárérték 1930—ban volt a , E ka m " legnagyobb (3.736 P) s azóta 1936—ig állan—
. !, W m" a... . dóan csökkent (1.284 P—re) s csak az 1937.
! / évben emelkedett kissé (1.575 P-re). Nagy—
; hanem" parmcendié jából ugyanaz a képe az egy károsultra eső
? értékek alakulásának is. Az 1937.*év ezek—
nek az arányszámoknak a tükrében kedve-
0 mm 92 !92 o zőtlennek tűnik fel, az átlagértékek az
__ " a 51928: mmmm'mmm' mummmv ! utolsó öt év folyamán ekkor voltak a leg- ru. sem. ma. "- R. " de 813988.
3. A tűzesetek fontosabb körülményei.
Données générales sur les cas d'incendie.
Tűz- Ká _ D 0 m m a g e s ltűzesetre lkárosultra
esetek ro Biztosított Nem biztosított __ esik kár esik kár
, sultak . tl k i tla 01. Osz—
E V Cas . . ingókban mgiazralno 7 ingókban ngzigann V szesen Dommages Dommages
lyi"? Smrs- m biens m immeu— en biens en immeu- par par
Anne'es cmdze tres meubles bles meublcs bles seg/17775 íncendíz sínistré
assurés mm assurés
száma okozott károk összege ." . .
leur nombre 1.000 pengőben —— m milliers de pengős pengoben _ m pengos
1923 ... 6.783 8.581 3.505 1.949 860 472 6.786 1.000 791
1924 ... 6.432 7.778 2.450 2.414 1.479 1.523 7.866 1.223 1.011 1925 ... 6.186 8.139 6.263 5.145 1.968 1.630 15.006 2.426 1.844 1926 ... 6.502 8.113 5.897 4.377 2.323 1.099 13.696 2.106 1.688
1927 ... 8.505 10.324 10.331 5.661 980 695 17.667 2.077 1.711
Mogemzes pour —
1923/27 évi átlag 6.882 8.587 5.689 3.909 1.522 1.084 10.204 1.483 1.188 1928 ... 9.899 11.644 9.524 5.696 1.133 926 17.279 1.746 1.484
1929 ... 4.586 6.529 6.757 7.200 978 1.088 16.023 3.494 2.454
1930 ... 5.594 8.475 10.247 9.288 693 672 20.900 3.736 2.466
1931 ... 5.830 8.192 9.635 6.610 476 412 17.133 2.939 2.091
1932 ... 6.837 11.435 5.383 6.187 408 407 12.385 1.811 1.083
Mayenms pour ——
1928/32. évi átlag 6.549 9.255 8.309 6.996 738 701 16.744 2.557 1.809
1933 ... 7.682 15.180 4.701 4.803 1.239 967 11.710 1.524 771
1934 ... 8.369 15.149 5.160 5.215 732 697 11.804 1.410 779
1935 ... 8.558 16.005 4.524 4.601 1.144 903 11.172 1.305 698
1936 ... 7.517 13.557 4.559 3.585 837 669 9.650 1.284 712
1937 1) ... 6.151 9.268 5.152 3.858 399 282 9.690 1.575 1.037
Mogennes pour —
1933/37 évi átlag
7.655 13.832 4.819 4.412 870 704 10.805 1.411 781
1) Ideiglenes eredmények. — Chi/free provisoires.
4. szám
4. Avbiztositott és nem biztosított kárértékek egymásközti viszonya. * Rapport de l'importance des dommages garantis par assurance et de celle des dommages mm garantis par
assurance.
Biztosított értékek Nem biztosított értékek ÉV Valeurs assurées Valeurs non assurées
émcécs garazs-.. .,. garasa. .,.
líers de pengős líers de pengős
1923 5.454 80'4 1.332 196
1924 4.864 61'8 3.002 382
1925 11.408 760 3.598 240
1926 10.274 750 3.422 25'
1927 15 992 905 1.675 9'5
1928 15.220 881 2.059 119
1929 13.957 87'1 2.066 129
1.930 19.535 935 1.365 65
1931 16.245 946 888 5'2
1932 11.570 934 815 66
1933 9.504 8132 2.206 188
1934 10.375 87'9 1.429 121
1935 9.125 81'7 2.047 183
1936 8.144 844 1.506 15'6
19371) 9.010 93'0 680 70
1) Ideiglenes eredmények. —— Chi/fres provisoires.
nagyobbak. Ezsekből a számokból a tűz—
vészjellegű esetek gyakoribb előfordulására lehet következtetni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a pusztító tüzet nehezebb megszüntetni, mint kitörését megakadá- lyozni, így tehát az ilyen tűzvészjellegű esetek az elhárító tűzrendészet bizonyos szervi, vagy működési hibáira vallanak. A megelőző tűzrendészet sikeres működését azonban az esetek s károsultak számában mutatkozó hanyatlás mégis bizonyítja.
Az elpusztult javak tekintetében évről- évre megfigyelhető jelenség, hogy az ingat—
lan síngójószágolc értéke majdnem mindig
egyforma. Általában a jószágok értéke
80—95%—ig biztosítva van. Az ingatlanok közül legnagyobb arányban biztosítják az egyébként legjelentéxktelenebb kárértéket képviselő hivatali épületeket; a lakóházak s méginkább a gazdasági épülettel egybe- épített lakóházak biztosítása már sokkal kisebb arányú. Az erdők pedig úgyszólván teljes egészükben biztosítatlanok. Az ingók közül leginkább fedezik biztosítással a gyári és ipari felszereléseket és eszközöket.valamint a raktári árukészlete—t, elég jól még az lasztagba rakott gabonaneműeket, de pl. a szemesterme'nyek, takarmányfélék s a hasznos háziállatok biztosítottsága sok kívánni valót hagy hátra.
—517— 1938
5. A tűzvészt előidéző okok megoszlása.
Répartition des causes ayant provogue' les incendies.
Ember A természeti tünemé- nyek — Phénoménes
. Imprudence uaíurels
Ev
* . által okozott tüzek _
! Années Incendzzs dus aux causes Ci—dessus
leursfíxrrrizbre 0/0 leursízírabre 0/0
1923 8.412 50-3 3.371 497
1924 2.894 45'!) 3.538 550
1925 3.815 617 2.371 38'3
1926 4.509 693 1.993 30"?
1927 4.454 524 4.048 476
1928 6.878 71'5 3.021 285
1929 2.852 622 1.734 578
1930 3.590 64'2 2.004 358
1931 3.965 679 1.874 32'1
1932 5.706 83'5 1.131 16'5
1933 5.668 73'8 2.014 26'2
1934 6.098 72'8 2.271 27'2
1935 6.071 710 2.487 290
1936 5.188 683 2.379 [ 31-7
19371) 3544 576 2.607 42'4
1) Ideiglenes eredmények. — Chifres provisoires.
A mzmsmm Es nem BIZTUSITMT KARERTEKEK
EGYMÁSKÚZTI VISZDIIYA.
mmm ENTRE LES vafuns mcrumfrs ASSURÉES a non ASSUREES.
24. millió pangó mllllons de pengés ez.
20 20
45 - 16
1 2 4 2
8 s
? 'sszes érték _ Valeurs lutales
A 1.
NemblllOSlanérték 'ValBlllSnonEBSUIÉES
01823192 192519? 1927192 192 93 1931193 ! 934 9 931 0
u. 81.81. 1933. n. M- m.
A tüzeknek igen nagy hányadát, átlag- ban azok 50—75%-át az ember maga okozza. A gyujtogatási esetektől eltekintve
—— ahol a bűnözési hajlam természete miatt megelőzésről nem beszélhetünk —— még na- gyon sok népnevelő, felvilágosító munkára, sok esetben konkrét hatósági beavatko—
zásra van szükség, hogy ennek a pusztító csapásnak mértéke emberileg a lehető leg—
alacsonyabbra legyen csökkenthető. '
Gidófalvy Elemér dr.
