Magyarország Trianontól napjainkig. Nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon és fizetési mérleg

4. szám

a nagykereskedelmiekkel. A kisforgalom árai egyébként is csak bizonyos idő eltel- tével reagálnak a nagykereskedelmi árak változásaira; ez jellemzően kitűnik az in- dexből is, mely az évi átlagok szerint csak 1934-ben érte el legmélyebb pontját, míg a nagykereskedelmi index már 1933—ban.

A létfenntartási index alkotói közül ——

eltekintve az állandóan 86'3%-0n álló lak—

bértől —— mindig az élelmezés költségei mu—

tatják a legalacsonyabb színvonalat. A leg-

—492—— 1938

magasabb indexet régebben, így 1925—ben"

és 1926-ban is még a ruházkodás költségei mutatták, a textíliák és bőráruk akkori rendkívül magas színvonala miatt; 1928 óta a fűtés és világítás költségeinek indexei a legmagasabbak, különösen a fa és szén drá—

gasága folytán, amit a világításnak (villany- áram) viszonylag alacsonyabb költségei nem tudnak kellően ellensúlyozni.

Szőnyi Gyula dr.

Nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon és fizetési mérleg.

Revenu national, fortune nationale et balance des payements.

Résumé. Les calculs relatifs au r e v e 11 u n a t t o n al de la Hongrie sont fondés sur la méthode gue M. Frédéric de Fellner a fait connaítre et justifiée dans le Bulletin de lilnstitut International de Statistigue, torne XXV, 38 livraison;

ils font état du prix de revient net des biens nou—

vellement produits, de llaccroissement de valeur díl ;: liactivité commerciale ou au transport, des sommes entrées dans le pays aux titres dlintérét, de rente ou autres sans contre-partie, ainsi gue des sommes sorties aux mémes titres et portées natu- rellement en de'duction. Les chiffres ainsi assemble's font ressortir gue le revenu national de la Hongrie est tombé de 4'2 milliards de pengős en 1929 a 2'5 milliards en 1933, et remonté ;: 3'4 milliards en 1936. Ces fluctuatíons du revenu national ne corres—

pondent pas nécessairement a des fluctuations identigues affectant la production ou le bien—étre général parce gulelles sont influence'es fortement par les variations du pouuvoír diachat de la monnaie.

Parallélement aux évaluations officielles gut se rapportent a l'année civile, MM. Mathias M a—

tolcsy et Étienne Varga se sont livrés de leur cóté a des calculs concernant le revenu national de la Hongrie pendant l'intervalle sie'tendant de l'année économigue 1924/25 a lianne'e économigue 1934/35. Ces calculs ne négligent pas les services intellectuels ni les produits de liactivite' intellectuelle, et ils táchent de saisir les variations réelles du revenu national en éliminant lteffet du déplacement du niveau des prix. Il en ressort gue Ie revenu national rád a augmenté de 23'7% dans liintervalle de 1924/25 a 1928/29, gu'il baissait ensuite jusguien 1932/33 et guta partir de cette année un progrés nouveau se dessíne.

Pour déterminer la fortune nationale de la Hongrie, c'est également M. Frédéric de Fellner gui a entrepris des calculs tant avant guiaprés la guerre. Il estime gue la fortune nationale

totale de la Hongrie d'aprés—guerre vaut 32'1 milliards de pengős, et gue la somme correspondante peut étre évalu—e'e pour 1912 (et pour le territoire national actuel) a 18'2 milliards. D'aprés cela, la valeur de la fortune mi-

tionale a augmenté d'une iacon emtraordinaíre,

dans la proportion de 76'4% environ. Uaugmen—

tation brute, due en partie a la baisse du pouvoir diachat de la monnaie, se chiffre par 13'1 milliards, mais si on élimine l'effet de cette baisse, Ilaugmen- tation se re'duit a 2-4 milliards. Ouoi guiil en soit, on ne saurait douter gue certains éléments de la fortune nationale, tels gue la proprie'té bálie et les biens meubles, ont bénéficié d'un important ac- croissement de valeur réelle entre 1912 et 1930.

Une bonne partie de la plus-value nette de la fortune nationale tient a la diminution considérable des dettes vis-á-vis de l'étranger.

Un des problemes les plus graves gue la vie e'conomigue de la Hongrie avait a résouudre aprés Ia guerre consistait a assurer Iléguilibre de la ba- lance des payements et la stabilité du change de la monnaie nationale. On y arrivait entre 1926 et 1931 sans recourir a l'économie dirigée en matiére de devises. A la suite de la crise e'co—

nomigue mondiale gui a e'claté en 1931, le marché international des capitaux se fermait á la Hongrie, et il fallait établir le contróle du commerce des devises pour maintenir en e'guílibre la balance des payements. Comme conséguence, tant les importa- íions gue les exportations se réduisaient notable- ment et lleacce'dent des échanges exte'rieurs ne four- nissait plus les sommes gut auraient été nécessaires a liamortissement des emprunts suivant les accords conclus a ce sujet. Ciest pourguoi la Hongrie n'a paye' en 1935 a titre dyintérét et de dividende gue la somme de 27'5 millions de pengős, contre 218'3 millions en 1931. En considération des difficultés de payement, les cre'anciers de la Hongrie ont fait certaines concessions et aujourd7huí, Ies obligations

4. szám —493—— 1938

du'pays atleignent lieactréme limite de sa capacité de payement. La Hongrie ne saurait assumer des obligations allam au delá sans comprometti-e lléguilibre de sa balance de payements, et il en sem súrement ainsi pendant guelgue temps encore.

*

1. A nemzeti jövedelem.

_ Magyarország nemzeti jövedelmének

alakülására ozola u abban a M, . 'n'. Központi Statisztikai Hivatal rend—

szeresen ve ez E számí-

, nemzetkow

tso Fellner Fri dr.

eg ismer módszerének...alapuLvétele-w velik—eszuMeka—Áwkimutatott eredmények

nak a termelői áron számított nettó (vagyis a közgazdasági értelemben vett termelési költségek levonása után fennmaradó) érté- két, továbbá a kereskedelmi és a szállítási

tevékenység folytán e jószágoknál bekö- vetkezett értéknövekedést tüntetik fel a kül- földről az országba kamat-, jánadék- vagy egyéb visszteher nélküli címen befolyó ösz- szegek hozzáadásával is az országból ugyan- ezen címeken kimenő összegek levonásával.

Az eredményeket évenkint 1929—től 1936-ig

—— főbb termelési ágak szerint részletezve—

alább következő táblázatunk foglalja ma- gában.

E táblázat adataiból kitűnőleg Magyar- ország nemzeti jövedelmének értékösszege 1929-től 1933-ig állandóan csökkent, és pe—

dig 1929-ről 1930-ra, továbbá 1930—ról 1931-re ugrásszerűen nagy mértékben, ke- reken több mint 500, illetve majdnem 800 millió P—vel, azután már évenkint lénye—

gesen kisebb összeggel. Az 1929. évi vég—

összeg 4-2 milliárd, az 1933. évi már csak 26 milliárd P volt. Innen kezdve azután a legújabb időkig fokozatos emelkedés mu—

tatkozik, Az 1936. évi nemzeti jövedelem már 3'4 milliárd P-t tett.

Az említett nagy eltolódások természe- tesen nem jelentik .a termelésnek és a jó—

létnek ugyanolyaan változásait, mert fő- ként a pénz vásárlóeréjében beállott nagy ' gadozásokkal vannak összefüggésben. A kir. Központi Statisztikai Hivatal szó- vő becslései nem terjeszkedtek ki fazeknak az összegeknek a megállapítására, amelyek a nemzeti jövedelemnek a pénz- értéklhullámzás kiküszöbölésével bekövetke- zett alakulását mutatják ki. Ha azonban a nemzeti jövedelem 1929. évi végösszegét IDO—zal egyenlőnek véve, ehhez viszonyít-

juk a nemzeti jövedelemnek .az 1936-ig kö- vetkező egyes évekre nézve kiszámított végöszegeit, egyúttal az 1929. évi átlagos magyar nagykereskedelmi árindexet ugyan- csak 100— zalegyenlőnek véve, ezzel arányba állítjuk az 1936--ig következő egyes évekre vonatkozó átlagos magyar nagykereske- delmi árindexet, a jelzőszámoknak így ka- pott két sorából azt látjuk, hogy 1936—ban a nemzeti jövedelem összege 19*%-—kal volt alacsonyabb, mint 1929—ben, míg az 1936.

évi nagykereskedelmi index 26'4%—ka1 fala—

csonyabb az 1929. évinél. Az árváltozások kiküszöbölésével mérve tehát, a nemzeti, jö- vedelem l936—ban már nagyobb volt, mint 1929-ben. A gazdasági válság periódusába tartozó egyes évek során azonban az árvál—

tozások okozta hatás kikapcsolásával a nemz-eti jövedelem 1929—h—ez képest vissza- esést mutat és pedig az 1931-től 1934-ig terjedő időszaknak mindegyik évében. Mi- után ezeket a megállapításokat a nagyke—

reskedelmi átalakulással való összehasonlí—

tás alapján tettük, ezek természetesen csak annyiban állják meg a helyüket, amennyi- ben a nagykereskedelmi áralakulás a nem- zeti jövedel—em számításánál figyelembe vett jószágánaknak és egyéb értékeknek a hullámzása tekintetében mérvadó lehet.

Mindenesetre helyesebb volna a nemzeti jövedelem számításánál figyelembe vett áraknak, tehát nagyrészt a termelői árak—

nak az "alakulását feltüntető index segítsé- gével eszközölni az egybevetést, de ilyen index, sajnos, nem áll rendelkezésünkre.

Emiatt megállapításainknak a hozzávetőle—

ges tájékoztatás keretében kellett mozog—

niok.

A bemutatott táblázat értelm-ében fog—al- milag elgondolt nemzeti jövedelemből, mi- ként a táblázat adataiból láthatjuk, az ős-

termelés 46'5%-ot produkált, az ipar ennél

valamivel kisebb részt, 437 %-ot, míg a fennmaradó 9870 a kereskedelem és a szállítás javára esik. Az őstermelés részese- dése 1936-ban valamivel nagyobb volt, mint 1929—ben. A gazdasági válság elmé- lyülése idején jóval kisebb volt az érték—

nek az őrstermel'ésre eső része; különösen 1933-ban, amikor a mezőgazdasági termé- nyek árainál más jószágok áraihoz kép-est a legnagyobb mérvű visszaesés tapasztal- ható, az egész nemzeti jövedelemből csu-

pán 37'7% volt az ősterimelési eredmény,

míg az ipar részesedése ekkor az 1936. évi—

nél lényegesen magasabb arányszámmal,

4. szám

48'1%—kal állapítható meg. Az egyes ter- melési ágak részesedésének ezek a változá- sai, amint a fentebb mondottakból már

—494— ₁₉₃₈

az 1924/25—1926/27. évek átlagos árszín-

vonalának alapul vételével számított nem—

zeti jövedelem alakulását az alábbi adatok sejthető, főként az áralakulás következté- mutatják: *

ben állottak elő, s az áI'Vált'OZráSOklÓl elte- Év millió P

kintve, az ingadozások már lényegesen ki— ' '

sebbeknek mutatkoznak. 1924/25- 4'631'2

Magyarország nemzeti jövedelmének az 1925/26- 5-400'3

1924/25. gazdasági évtől az 1934/35. gaz— 1926/27. 5.401'9 dasági évig terjedő időtartam minden 1927/28. 5.433'0 egyes évi időszakában történt alakulására 1923/29, 5_723-3 vonalgigzélagd sz'ámxí/tásokalt tvegzgtt glatol- 1929/30_ 5.655'5

csy a yas r. es arga s van r. sza- .

mítások kiterjeszkedne'k a jövedelemnek a 13333; 211133

személyi szolgálatok és a szellemi érték- ' r' ,

termelés körében található legtöbb elemére 1932/33- 3-157 6

is. Matolcsy és Varga megkísérelte a nem— 1933/34' 9'682'9

1934/35. 5.559-2

zeti jövedelem reális változásait az árszín- vonalváltozások hatásának kiküszöbölésé—

vel (volumen-számítás) is megállapitani, vagyis azt tisztázni, hogy a nemzeti jöve—

Amint ezekből az adatokból megállapít- ható a nemzeti jövedelem az 1924/25. gaz- delmet alkotó jószágok és szolgáltatások dasági évtől az 1928/29.gazdasálgi évig reális mennyiségének értéke miként változott értékében (volumen) 23'7%-kal növekedett.

Az 1929/30. gazdasági évtől kezdve az

volna meg abban az esetben, ha árváltozá-

1932/33. gazdasági év végéig állandóan mér—

sok nem következnek be. E reális, éspedig

1. Magyarország nemzeti jövedelme és (Konkoly Thege Gyula dr., illetőleg a M. kir.

Revcnu national de la Hongrie et sa répartition par branches de production.

A n e m 2 e t i j 6 v e d e l e m 6 s s z e g e

1929] 1930! 1981I1932 ]

A nemzeti jövedelem forrásai, é V a k_

termelem ág ezer P ezer P ezer P ezer P

en millíers 0/0 en milliers 0/0 en milliers 0/0 en milliers o/o

de pengős de pengős de pengős de pengős

Östermelés

Mezőgazdaság ... 1,819.296 42'2 1,525.209 40'2 1,134.849 37'3 1,016.175 38'7

Vadászat és halászat ... 13.623 03 12.140 03 9.816 03 7.914 03

Bányászat és kohászat ... 108606 25 92.623 24 89.178 29 88.127 34 Östermelés összesen. . . 1,941.525 45'0 1,629.972 42'9 1,233.843 40'5 1,112.216 42'4

Ipar

Gyáripar ... 1,252.105 29'1 1,150.297 3019 957247 31'5 765815 29'2 Kézműipar ... 632177 147 564.233 14'8 455439 150 394.281 15'0 Ipar összesen . . . 1,884.282 43'8 1,714.530 45'1 1,412_686 46'5 1,160.096 44'2 Kereskedelem és szállítás

Kereskedelem ... 256797 60 239067 63 214307 70 190733 7'3

Szállítás ... 225542 52 215438 5'7 182530 60 159080 61

Kereskedelem és szállítás összesen 482.339 112 454.505 120 396.837 13'0 349813 13'4 Mindössze . . . 4,308.146 100'0 3,799.007 100'0 8,043.366 100.0 2,622.125 100'0

Követelések a külfölddel szemben 55.029 45.422 35.992 6.923

Nemzeti jövedelem összesen . . . 4,363.175 3,844.429 3,079.358 2,629.048

Tartozások a külfölddel szemben . 184556 202719 226.506 19.100

Tiszta nemzeti jövedelem 4,178.619 3,641.710 2,852.852 2.609.948

4. szám

sékelt visszaesés volt, amelyet a következő évben az előző évhez képest bekövetkezett 10'0%-os növekedés váltott fel, úgy hogy végeredményben ekkor, vagyis az 1933/34.

gazdasági évben reálérték szerint a nemzeti jövedelem alig valamivel maradt alatta az 1928/29. gazdasági évi nemzeti jövedelem—

nek, amely a fent kimutatott 11 gazdasági év között a legmagasabb szinvonalat jelenti.

A reálértéknek ezt az alakulását elsősorban az döntötte el, hogy a mezőgazdasági terme—

lés nagysága miképen változott. A mezőgaz—

dáasági termelés nagysága, amint Matolcsy és Varga megállapítják, a válság folyamán sem csökkent, hanem a konjunktúraválto—

zástól csaknem függetlenül, a természeti körülmények, időjárás, csapadékviszonyok stb. hatásának következtében fluktuált. Azt pedig, hogy a nemzeti jövedelem reálérté- kének adatsora a gazdasági válság évei alatt mégis bizonyos mértékig hanyatló tendenciát mutat, Matolcsy és Varga meg- figyelése értelmében főleg az ipari termelés zsugorodási folyamata okozta.

A különböző országok nemzeti jövedel—

annak megoszlása termelési ágak szerint.

Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint.)

———495-——- 1938

méről megállapított végeredményeknek egészen nyers szembeállítása alig ad alapot komoly következtetésre. Valamilyen viszo- nyítás útján kell tehát az összehasonlítást eszköz—ölni. Leggyakrabban a nemzeti jöve—

delem fejátlagát, az egy-egy lakosra, vagy egy-egy keresőre átlagosan eső nemzeti jö—

vedelmet szokták országonkint kiszámítani és az országonkint így kapott összegeket egybevetni. Az ilyképen történő összehason—

lítás alapján is csak a legnagyobb óvatos—

sággal szabad következtetések—et levonni, te—

kintettel az egyes országokra nézve eszkö- zölt számítások között a követett módszer, a felhasználható statisztikai anyag, a valu- táris viszonyok és az árszínvonal alakulása terén jelentkező különbségekre. Az angol Colin Clark legújabban az egybevetést za- varó tényezők lehető kiküszöbölésével szá- mos állam nemzeti jövedelmének végössze—

gét és annak egy-egy keresőre eső fejátlagát kimutató táblázatot állított össze. E táblá- zatban a legtöbb esetben az 1925—től 1934—ig terjedő időszak átlagos évi nemzeti jöve—

delme vétetett figyelembe. Az itt közölt

(D'aprés les calculs du Dr Jules de Konkoly Thege et de l'Office Centr. R. Hongrots de Statistigue.)

R e v e 11 u n a t i 0 n a l e n

ligss l1934l193511936

!) e n Sources du revenu national;

branches de production

ezer ? ezer P ezer ? ezer P

en milliers 0/0 en milliers om en milliers ofo en milliers 0/0

de pengős de pengős de pengős de pengős

Production du sol 860210 34'6 985.186 36'8 1,249.523 40'9 1,474.231 43'3 Agriculture

6.380 0'3 5.606 02 9.017 03 10.185 03 Chasse et péche

70.043 2'8 80.650 3'0 88.552 30 97.694 2'9 Mines et hauts foumeauac 936633 1377 1,071.442 40'0 1,847.092 44'2 1,582.110 46'5 Total

Industria:

832.107 33'5 898.7 28 335 992.125 32'5 1,078.039 31'6 Industria: manufacturiére 362000 14'6 390960 14'6 398092 131 411.171 12] Artisanat

1,194.107 48'1 1,289.688 48'1 1,890.217 45'6 1,489.210 43'7 Total

Commerce et transports

212360 96 169710 63 159270 52 161670 47 Commerce

189214 5'6 149577 5'6 153550 50 173637 51 Transports 351374 14'2 319287 11'9 3l2.820 102 335307 98 Total

2,482.714 100'0 2,680.417 100'0 3,050.129 100'0 3,406.627 100'0 Total général

10.093 9.760. 3.292 5.799 Créances sur l'étranger

2,492.807 2,690.177 3,053.421 3,412.4.26 Revenu national total

37.882 63.200 27.510 26.850 Sommes dues á Pét/ranger

2,454.925 2,626.977 3,025.911 3,385.576 Revenu national net

4. szám

adatok szerint Magyarországon az 1925. és 1934. közötti időszak évi átlagában a nem- zeti jövedelemnek egy-egy keresőre eső át—

laga 359 dollár- Ezzel az összeggel Magyar—

ország a felsorolt 23 európai állam között a 16. helyen áll, olyan helyen azonban, amely a közölt átlagok szerint .a minimum—

hoz van közel és korántsem képvisel kö- zépső értéket. Az n gyanígy számított fej- átlag Németországban 646, Franciaország- banD 694, Ausztriában 511, Cseh-Szlovákiá- ban 455; Olaszországban 338, Lengyel- országban 352, Romániában 243 dollár.

A n e m 2 e t

elemei

1. Földbirtok . . II Bányászat és kohászat Ill. Épületek . . . .

IV. Közlekedési eszközök . . . . . . . .

V. Ingók . . . . . ,

VI. Követelések a külfölddel szemben .

— 496 —— 1938

2. A nemzeti vagyon.

Magyarország nemzeti vagyonának a világháború utáni alakulásáról egyedül Fellner Frigyesnek 1930-ban megje—

lent munkája nyujt tájékoztatást, amely csaknem egészen Fellnernek a ha- sonló tárgyú háború előtti munkájában kö- vetett módszere szerint készült el. Eszerint Magyarország mai területének nemzeti va—

gyona egyrészt az 1930. körüli, másrészt a háború kitörése előtti időben idevonatkozó táblázatunk adatai szerint alakult:

i V a g y 0 n

nagysága

1912 körül 1930 körül

pengő ! % pengő [ %

8.382,939.465 34-94 1.061,1l67.568 4-42 5,2521,42a974 21-89 2.461,922.833 10-26 6.705,082.605 27-94 leo,790.332 ] 0-55

11.252,473.z280 32'41 1.460,089.490 4'20 8.190,278.652 23'59 2.921,484.609 8'41 méla—368318 8030

370,893.4—70 1'09 Összes nemzeti vagyon

'I'artozások a külfölddel szemben .

23.994,325.678 100'00 34.7114,537.919 5.832,707.603 2.633,989.541

! 00'00

Tiszta nemzeti vagyon .

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a nemzeti vagyon pengőértéke a háború előtti évek időszakától az 1930 körüli évekig rend- kívül nagy mértékben megnőtt. Az érték- hullámzások közelebbi elemzése nélkül is bizonyosnak mondható, hogy ebben a nö- vekedésben tekintélyes része van annak, hogy a pénz vásárlóereje a va gyontárgyak- kal szemben általában visszaesett; ezt kü—

lönösen mutatják azok az összegek, ame- lyek a földbirtok értékére vonatkoznak. Az is kétségtelen azonban, hogy a nemzeti vagyon egy—es fontos elemei, így pl.

az épületek és az ingók reálértékben megnövekedtek. A tiszta nemzeti vagyon végösszegének számottevő emelkedését okozta a külfölddel szemben fennálló tar- tozások tekintélyes csökkenése is. Fellner Frigyes b—ecslésszerű számításai szerint a nemzeti vagyon tényleges, a pénzértékvál—

tozás kiküszöbölésével mutatkozó növeke- dése 1912 és 1930 között 2'4 milliárd pengő, holott a pénz-értékváltozás hatásával együtt 139 milliárd pengő gyarapodást állapít meg a Fellner-féle számítás.

Az 1930. év körüli időben a földbirtok pengőértékének részesedése a nemzeti va- gyon összes pengőértékében valamivel kisebb

18.161,61u8.075 ] 32.080,548.378 ]

volt, mint a háború előtt. Ezzel szemben az épületek és ingók pengőértékének részese- dése megfelelően emelkedett. Fellner rámu- tat arra, hogy a külfölddel szemben fenn- álló tartozások pengőösszegének a háború előtti időhöz képest 1930 körül mutatkozó nagy hanyatlását nem lehet a közgazda—

ságra nézve tisztán előnyt jelentő változás- nak felfogni, mert figyelembe kell venni azt, hogy a háború előtt külföldi tartozá- saink legnagyobb része ausztriai, tehát olyan országbeli hitelezőkkel állott fenn, amely egységes gazdasági területet alkotott Magyarországgal, így a háború előtti jóval nagyobb tartozás az ország közgazdasági és pénzügyi viszonyaira sokkal kevésbbé gya- korolhatott nyomasztó hatást, mint a há—

ború utáni külföldi adósság. Ehhez hozzá- tehetjük, hogy a háború utáni külföldi tar—

tozások nyomasztó súlyát fokozza a kölcsön- megállapodásokban kikötött abnormisan magas kamatláb. A külföldi tartozások csökkenése csak kisebb részben volt az adósságvisszafizetések következménye, na- gyobb részben pedig annak folyománya, hogy rendkívül erősen visszaestek azok a valutaértékek, amelyekre a külföldi kötele- zettségek szóltak.

4. szám

A nemzeti vagyon értékösszege 1930 után, a gazdasági válság idején kétségtele—

nül lényeg—esen csökkent. Hogy milyen mér- tékben, azt számszerűleg az idevonatkozó becsléseknek már említett hiánya miatt nincs módunkban kimutatni. Az is kétség- telen, hogy pengőértékben legújabban ismét lényegesen emelkedő irányzat következett be és a reálértéket is számottevően növel- ték az utolsó néhány év beruházásai, kű- lönösen azok, amelyeket az általában ked—

vező konjunktúrákat élvező gyáripar esz- közölt. Mindezen körülmények figyelembe- vételével, újabb nemzeti vagyonbecslésre való támaszkodás nélkül is elég határozot- tan lehet azt a megállapítást megkockáztatni, hogy Magyarország nemzeti vagyona a fo- lyó pengőérték'ben ma nem marad alatta az 1930. évinek, neálértékben pedig érdemlege—

sen meg is haladja azt.

3. A nemzetközi fizetési mérleg.

Magyarország gazdasági élete a világ—

háború óta úgyszólván állandóan telítve van olyan súlyos küzdelmekkel, amelyeket a fizetési mérleg egyensúlyban tartása, ily- módon a pénzértéknek a gazdasági és tár—

sadalmi rend szempontjából nagyon fontos állandósága érdekében kellett folytatni. Az ország a világháború vége óta csupán az 1925. év végétől 1931. év végéig eltelt mint—

egy hatéves időszak folyamán tudta fizetési mérlegét olyan módon egyensúlyban tar- tani, hogy ebből a célból a kötött deviza- gazdálkodás rendszerét nem alkalmazta. Az 1925. év előtt visszamenőleg a háború be- fejezéséig eltelt időben a fizetési mérleg ala- kulására nagy befolyással voltak olyan té- nyezők, amelyek szoros összefüggésben ál- lottak a vesztes háború és a kegyetlen béke—

kötés nyomán bekövetkezett válságos át—

alakulással. Az 1924. évben megindult ujjá—

eépítés után azonban már kevésbbé mutat—

ják hatásukat magának a nagy átalakulás- nak átmeneti tényezői, tehát a fizetési mér- leg alakulásának vizsgálatánál legcélsze- rűbbnek látszik az 1926. évtől kezdődően elindulni. Ennek megfelelően a fizetési mérleg részletes adatait tartalmazó tábláza- ftu-nk az 1926. évtől 1935. évig terjedő egyes évekről van összeállítva.

Táblázatunkból láthatjuk,hogy 1926—ban Magyarország fiz-etési mérlegének a legerő—

sebb passzívuma a külkereskedelmi forga—

lomból származott, emellett jelentékeny passzív tétele volt a fizetési mérlegnek a ka- matszolgálat, Ezek a passzívumok nagy- :részt az országba bejött új külföldi kölcsö—

—-497——— 1938

nőkben találtak fedezetet. A folytatólag kö- vetkező években az általános irányzat a passzív oldalon a külkereskedelmi forga- lomnak, továbbá a külföldi tartozások utáni kamat— és tőkeszolgálatnak, az aktív oldalon pedig a külföldről felvett új kölcsönöknek nagymérvű emelkedésében bontakozik ki.

A fizetési mérleg ilyen alakulása mellett nyilvánvalóan felszínen mozgott az a kér—

dés, hogy abban az esetben, ha a külföldi kölcsönök nagyobb arányú igénybevételé—

nek lehetősége valamilyen okból megszű—

nik, egyéb tényezők változatlansága mellett is tud-e az ország a külfölddel való érték- forgalom terén, elsősorban a külkereske- delmi forgalomban olyan jelentékeny aktív többlet—ekre szert tenni, amelyekből a kül—

földi tőke- és kamatfizetési kötelezettségek- ben előreláthatólag jelentkező passzívumo- kat kiegyenlítheti. E kérdés eldöntése nyil- vánvalóan azon fordult meg, hogy az áru—

kivitel és az árubehozatal cikkeinek árala- kulásában a kiviteli árak rovására lényege- sen kedvezőtlen eltolódás nem következik-e be és a felvett külföldi kölcsönök beruhá- zása elég produktíven történt-e, vagyis e beruházásokból elérhető-e legalább olyan nagy hozam, amilyen nagy e kölcsönök tőke- és kamatszolgálatának összege.

Az 1931—ben kitört világgazdasági vál—

ság idején Magyarország árukivitelének és behozatalának egységérték—eiben a fizetési mérlegre való kihatás szempontjából rend- kívül kedvezőtlen eltolódás következett be.

Ugyanekkor a külföldi tőkepiac erősen elzár—

kózott Magyarország irányában. Ezekből a tünetekből folyólag előállott az a helyzet, hogy a fizetési mérleg egyensúlyának fenn- tartása érdekében újból a kötött devizagaz—

dálkodás bevezetéséhez kellett nyúlni. A kül—

földi tőkepiac elzárkózása már magában az árubehozatal jelentékeny visszaesését vonta maga után. A világpiaci általános árhanyat—

lás, amely kiterjedt árubehozatalunk cik—, keire, bár kisebb mértékben, mint kivite—

lünk cikkeire, szintén az árubehozatal ér—

tékösszegének erős zsugorodását okozta. Az 1930. évi import mégi) 883'3, az 1931. évi már csak? 582, az 1932. évi pedig) 3520 millió P volt. Az árukivitelnél a kedvezőtlen áralakulás miatt az előbb említett évek so- rán ugyancsak hatalmas visszaesés követ- kezett be. Az 1930. évi exportí) 9448, az 1931. évilj 5961 az 1932. évill 343'4 mil- lió P-t tett ki. így a külkereskedelmi for—

1) A tizetési mérleg összeállításánál felhasz- nált ideiglenes adatok.

4. szám.

— 498 — 1938

2. Magyarország nemz Balanve des payem ,

Aloitvtwmenld

Külföldről—Magyarországba __ _ l

a: I'z'lmngn m Hongrie dans lt: mmm índfguées rí—dzxsvus Magyarormgbm'mmm'!

TMHM lebunyolúdottérte

1925 t 1927 t 1928 ! 1929 I 1930 I 1931 hszzllnmhumllngsl 1926J 1927 t 1923 I 1929 [ mg

evekben milli"

A) nem [mm;

1. Áruíorgalnm . . suo-s geo-5 sug-1 !.056'1 944-3 sos-13434 5743 37945 427-5 sas-o ILKlmntokés osztalékok . 9-2 211 eo-o 14-6 13-1 149 0-5 10 1-2 , 966 m Egyéblételek.

1. A vasúti és hajózási átmenő (lrulsitó) forgalom és vasúti

kocsibirck . , . . . 13'1 20-9 254 158 21-0 12-5 11'6 11-15 2-7 5-5 1-2 2. BizmsllÁsi dijnk zomAnyi,

ugynökikozvetiióiéshasnnló

jutalékok — 3-3 45-5 499 4943 44-41 — .. , 1-5 , 77 5346

a. A posta, um da és telefon

nemzetközi du— És illetek—

elszamolasa . . 5-7 6-5 5—5 5-9 5-6 2-7 0-9 2—4 2-4 1-7 4-9 5-5 4-9 4. A kivándorlasból s'ul-m'azó

'lékl'nrgalom . 34-4 236 44-9 43-i ars 22-5 7—1 5—4 4—6 36 5-1 6-8 7-9 5, lurisz im tanulmányi szó-

mlmzási es hasonló c'eibói

uluók kiad at.. 3-7 88 21-5 228 27-5 26-3 211; 17-9 x% 19-5 132 40-5 44-0 6.A diploma: 1 és konzuli

szolgálattal Jaró us hasonló

költségek . . . 4 1 2-9 2-9 2-3 3-5 4-0 3-3 2-3 3-1 2-5 2-2 5-2 5-0 5-1 7.Amagyn llarnga atásk —

földi nve'teleiés kiadásai. 3-0 2-5 2-8 3-2 2-3 1-9 , 2-0 2-0 2-0 — 5-3 37 am kma llam egy

alakjai ig 0-6 1-8 1-4 3-4 3—2 4-3 , 2-9 2-9 2-3 143 13-6 13-0 lV. Aranyérm és muy'maak — 0-2 0-0 (1-0 0—1 0-3 0-1 — 0-1 0-0 1-2 1-7 4-9 A) Folyó tételek összesen 9423 887'0 987 5 12377 1 110-9 733-5 sen—o 421-5 425-5 472-5 1.107-2 14376-7 1.489?

a) Tőke/"075519"!

!. Hosszú— és kö _piejammcke

forgalmi műveletek l

Tőkelörlaszlések és vissza—

nzeuések . . 0'3 0-7 — — — _ 1-5 mm 41-3 450 111-3

Értékpnpirokelad sa veieie 31-2 '1-2 40-4 7-0 0-2 , , 5-3 vs-e 53-0 688

lföldik cso m: , 4-5 23444 szo-3 30 _ , , , , , _

1 kibocsajxású részvcmek ms 321. 15-3 , , _ , 10-1 1-5 07

Ingatlanok adás-vétele. . 1-2 0-4 0-3 , , _ , , 0-1 0.2 1-0

11. Rövidlejáratu hiletlételek egyenlegének v.kltoznsa:

Az arany-, deviza— és mm-

készletváltuzása . — — 99-i 575 5-3 mm 3-4 67 , — 15-7 27-7 —- — _ Egve'b rövidlejáratú hitellételek

egyenlngunekvnltuzása. — 229-5 88'0 _ 6-0 — _ 3-5 5 ; aB-o _ _

BtTókeíorgalom összesen 2057 59193 ősz-o 376-2 ass-7 534-313-4 5-1 aaz 130'6 iss-3 179-1- A) Folyó (ételek %% sem 9875 12377 1.110—9 733-5 39747 4215 ma 472-5 1.107-2 1.439—2 1.451-2 1249-1 B) Tőkeíorgalmi tételek 20'7 ága-a ass-n sas-z ass—7 534-315-4 6—9 , § 59-i, 113-5 130-5 153-3 1791 Összesen 1.1432 1.4m-3 1.620'5 uns-9 1.499-6 1.357-3 415—4 4284 4251; 4776 1.155-4 1.4903 1.619-8 1.519-5 mes-z

1) Aranyalapon számított pengőérlékck. , Pengő Mladá sur busz-or. __ !] A külön nem választható tőkevtsszaüzckésekkel egyútt—

galom nem adhatott annyi bevételi többle— 28-8, 1934-ben 420 1985-ben pecliiY 27' 5 tet, amennyi a kölcsönmegállapodások sze—

rinti tőke— ésknmatkiadásokra kellett volna, ezért a kötött devizngazdálkodás bevezetése után az utóbbi fizetések nagy részének transzferálás-át be kellett szüntetni. A fize- tési mérlegnek a külkereskedelmi forgal- mon kivüli tételei ugyanis mindenkor csak kis mértékben lehettek alkalmasak arra, hogy belől—'la a passzivumok kiegyenlítést nyerjenek. Igy azután kamatokra és oszta- lékokra 1932- ben mán csak 191, 1933-ban

*) A fizeti-si mérleg összeállításánál

ideiglenes adatok.

felhasznált

millió aranypengő ment ki az országból, holott az 1931. évi kamat— és osztalékfize—

tés még 2183 millió pengő volt. Nyilván—

való ho"t,y mindaddig, amíg az export és importcikkek árvíszonyáhan legalább az 1929, évinek megfelelő alakulás be nem kő vetkezik, nem lehet szó arról, ho":,y az 01- szág külföldi tartozásainak tőke- és kamat- szolgálatát az eiedeti kölcsönmegállapodá- soknak megfelelöen tianszfeált összegek- kel lássa el. Ezt a külföldi hitelezői érde- keltség be is látta és a viszanyoknak meg- felelő engedményeket tartalmazó megálla-

4. szám —- 499 — 1938

közifizetési mérlege.

de la Hmm.

1; a 1 : u r : a, Hungn'z a Mm;

lms ns mmm m gum [himself ( o r g a 1 o m

511931 lmzll)1933h)wa4ll)1gas 1925 I 1927 ! me ! 1929 ! 1930 ! 193) ! 1932IX)1mlA)193/;lx11935

!" millions d: pzngas

Egyenleg _ Suldl

vatzs

A) Pom: mumms _ 931 _348-1 _S70-1 _ 40—94— 61'5 144; _ 8'6 443640 4-48-4-9—49-9 L memmxt az; manhlmdx'scs asz-0 a

— 87'4 _113-2 _l42-7 —11')6'8 _lsrv — _ 18—5 —27'8 _40-8 —27—5 11. Inlirils :: dividnuies 213'3

sos-3 331'1

!)28-8 9421)!

111. Autm posm:

,Tyanst'! jnnwím'y: Du pur 0-6 4—7 0-4 _ 0—4 _ 10-4 _ 14-4_ 217 4. 1342_ 16154- 15—2 las—34.121 mra-Hm haltam: l; lmlag: d: vag-ms

;. ram d'assxm, summts payézs iz des com. ; com. de courl. ;:

5-9 — _ — — d'autres ímemríd,.fmis Sim.

Divils!![azt:manat.d:!

Pastzs, Tílégmphts :: Tili- 2—5 2—1 1—4 1—4 1434— (ru. o-g-l- 0—7 4- 0-44" o-z-i- o—2_ 1'2—(—_ ro—p x-o _ 0-1 phams

. Valmvs :mporlt'es par ns émi—

1'6 0-7 0-3 0-2 043 4- 19—34- 21—5 _ 370 Jr 40-04- 32—2 4- m-g—l- 5—4 _ 51 4.4—4 -l- 3-3 %ums,:vwnisd'nrgeníd'e'migf.

[pmses a: !wn'shs, a: Ptv-

_ _ sun. vaj/ag. dan; un lm! d'mui:

.-5 32-4 37-4 331 23-2 _ 9-5 _ 32—2 — 22 s _ 34'0 — 32-7 _ 31-2 _w-s _ m—s — 13-3 _ 5- Am pam s! düh'atrt; de,. sim.

Dípensgs résullant du mm:

díplamali'gu: el tunsulal'm;

v wa _ _ _ 1-5 __ 4-4— 541—7-z_ 1—3

56_$"?-

. 5"? E'! á-S 3'3 5'1— 3'3 _ 3'1— 2'3 — 4-2 — 2'5— 1'9 _ 2'8 — l'? —O'B —2'9 fraissímílmns v

7.Rtrzilzs:!dévznsgsál'ílrmx- : 3'5 19 1-6 l'ö 1'4 4- STI _ 2'5_ 0'9 — ['S — 1'2_ l'7 —— l'? %— 0'4 *-0'4 4—015 ge)"del'admínixrraiionyub !—

— gu: hongyvís:

30'3 — 4'3 4-1 39— 13'7_ll*8 —ll'ő _l7' —21'2—230 — — 1'4_1'2 — ['I 8.Aulnsmnm/mxmls des vnlmrs 5'5 3'6 58 05 _0'3— 1'2 _ 145 — 4'9—— 4'5 — 8 O — 5'0 — 3'5 —5'8 — 0'4_ 03 IV. Mmm/zimliHugo)::"m' 955'2 421'6393"! 4l7'3440 0 —l$4'7 —479*7 _.501—7_213'5 —13$'2 _224'7 -—24'6 4-281 %—9'3—1—27'5 A) Talaldts pasincoura'nis

E) Muuuzmm! das capilaux 1. Opímlíons a: mpünux ;: long

vu iz maya) mm:

Amartísszmml :; nmbumfsz—

3—5 _ _ _ — _209'9—8'6 — _4- 1-5 01an d: capitmu:

_ , _ _ _ 22—0 7-0 1L o z _ _ Vall: a mm a; valeur:

_ _ _ _ _500-7 s-o _ — — Nemis/lux :mpmnis ;; Mir-mg,

_ , _ _ _ 11—4 — — _ _ Atlínus nonwllmlmt imíscs

_ _ _ _ — 0—3 — — _ _ sz: tl dehat d'immmblzs

II. Changzmmts d:: saldts d.:

nédíls 11 mm mm:

Chnngzmmls du. sinek d'ar, d:

dmm el d: monnaíls chaugmmts d:: solde: d'aum:

c'rz'dils .": court um:

B) Talul du mounmmldts capilaux _ _ 9-0 23—3 _ 15-7 _ 27-71L 99—1 Jr 57—54r 5'6 juom 4. 3-4

3—2 5-4 740 cm — 5—2 _229—5 _ 8840 _ ss-o _ 5—0 _mo-n — 3-2 (le 5-4 15-0 53-4 _145—5 447947 Hoz-4 _mv-s pas-s 4.257—0 _ 6'6

- az:—5 3931 417-3 44510 _15447 _479-7 _501-7 _213-5 —IEB*2 _az4-7l_24's 4.231 Jr 9 3 jLz7-5 A) Pasit; mumus

ura 6—4 lG-O 53-4 Hua-5 4-479-7 _m—A How _zwe _231-0 4- 5—5 4- 015 —1G-0 —43— B) Puslts du mom/. dts mpitnux

—

Y compris nuz nics mubamsmmts a: capiluuz guí n: pmmc pas em índiguís a ?m.

podásokat fogadott el. E megállapodások zavarása nélkül addig lesznek fenntartha- alapján átmenetileg szabályozott fizetési tók, amíg az ország gazdasági élete a vál- elezeltségeink körülbelül jelenlegi telje- ságból való kibontakozás útján legalább a Sítőképességünk felső határán állanak. közelmultban elért eredményeket továbbra Ezek az újabban vállalt kötelezettségek te— is fenn tudja tartani.

hát a fizetési mérleg egyensúlyának meg- Szigeti Gyula dr.