4. szám ———391— 1938
Közegészségügy.
Hygfiime publigue.
Résumé. Ce gut caractérise le mieuac les pro—
grés récents du service de santé en Hongrie, c'est la croissance, inconnue jusgu'ici, du nombre des médecins. En 1921, on comptait seulement 56 médecins pour 100000 habitants. Dans les an- nées suivantes, on voit cette proportion augmenter continuellement et atteindre 112'1, dest-á-dire le double, en 1936. La Hongrie démembre'e dont la po—
pulation totale se chiffre par 9 millions d'ámes en
nombre rond a aujourdihui environ 10.000 méde-
cíns diplomás. La moyenne pour 100000 habitants égale sinon dépasse ainsi les moyennes correspon- dantes des États de l'Europe occidentale. Ce résultat est dü a l'activité des facultés de médecine des Universités hongroises.
La proportion des personnes gut sont décédées aprés avoir recu des soins médicaux a augmenté parallélement au nombre des médecins. Il est légi- time dig voir un fait connexe avec la baissc de la mortalité, et spécialement de la mortalité cause'e
par les maladies infectieuses. Dlun autre cóté, il
est orai, l'augmentation du nombre des médecins nyest pas allée sons une aggravation des conditions matérielles de la profession médicale, D'aprés la statistigue relative aux lieux de délivrance des díplómes, Part de guérir est exercé aujourofhui dans la proportion de presgue %% par des mé- decins iormés aux Universités du pays. Tandis (]uc sur le territoire de liancienne Hongrie, 20%
des nouveaux diplőznes enregistrés chague année élaient d'origine étrangére, généralement autri—
chienne, sur le territoire actuel, Iva proportion de 11'8% des diplómes étrangers notée en 1921 tombe á 1'4% en 1936. Ouant aux médecins de Pudmi- nistration, leur nombre a augmente', mais leur pro—
portion par rapport á (Jensemble des médecins a baisse': 13'9% en 1936 contre 24'3% en 1921.
En 1921, on a compte 76'5 sages-femmes pour 100000 habitants; en 1936 seulement 58'7, mais le niveau de leur instruction a monté. La constatation des causes de décés s'est améliorée gráce á la participation toujours plus forte des médecins á ce service. En 1936, la constatation était faite par des médecins dans 91% des cas.
Le nombre relatif des pharmaciens est également en progrés; de 12'6 pour 100000 habi- tants en 1921, il s'est e'leue' a 175 en 1936.
Les hőpitauac et maisons de santé se sont multipliés. En 1921, ils disposaient de 329'7 lits pour 100000 'habitants, en 1936 de 533'3 tits.
Cette extension des possibilités d*hospitalisation niest dlailleurs pas seulement lie/ici de l'agrandis—
sement des höpitauac, mais encore celui de la ion- dation et du développement de nombreua: établis-
sements á caractére special, instituts de recherches sur le cancer, sanatoriums, caisses diassurances—
maladie, etc. ;
Les progrés extraordinaires de la santé publigue en Hongrie depuis le traité de Trianon se manifestent avant tout par la fin des épidémies _diaprés-guerre, le recul des maladies con- tagieuses, la baisse de la mortalité —— surtout chez les enfants jeunes ou en tres bas áge —, lyaccrois- sement de lie/fectif du personnel sanitaire, le déve—
loppement des établissements et institutions sant- taires, Itaugrnentation du nombre tant absolu gue relatif des médecins, enfin Peztension de la pro' phylaxie. La tuberculose a été efficacement combattue par la construction de logements sains, Papplication rationnelle des méthodes d'urbanisme, les canalisations, l'arrosage, les confe'rences popu—
laires, les dispensaires et autres établissements de ce genre, enfin la multiplication des médecins attachés aux écoles. Les moyens mis en oeuvre contre le typhus abdominal ont été la bonne eau potable, la propreté, les puits artésiens creusés par les soins de Plnstitut National leygiéne (dont on doit liexistence a la Fondation Rocke- feller), ltorganisation de districts modéles, etc. Les vaccinations contre la scarlatine et la diphte'rie ont ramené la mortalité infantile due á ces maladies a un taux jamais connu autre- fois, surtout () Budapest oil la vaccination contre la scarlatine est pratiguée depuis plus de dia: ans.
A mesure gue la prospe'rité et I'instruction se géné—
ralisaient avec Ie progrés de la consolidation paci- figue, la mortalité allait en diminuant, principale- ment dans les couches pauvres de la population.
Lilnstitut d'Assurances Sociales est subventíonné par I'État pour prote'ger la santé des classes labo—
rieuses et pauvres, pour leur donner des soins en cas de maladie, pour les fortifier physiguement, pour allonger a leur profit la durée moyenne et probable de la vie, en/in pour diminuer leur taua:
de 'mortalité.
En étudiant la statistigue médicale des causes de décés, on constate un certain déplacement étiologioue accompagnant les progrés de la santé publigue dans la période poste'rieure au traité de Trianon. Ciest surtout la mortalité due () la tuberculose et a d'autres maladies infectieuses gui accuse un recul; la mortalite' provoguée par d*autres causes naturelles participe moins a ce mouvement;
la proportion des accidents mortels décroit nette- ment. Comme le nombre et la proportion des per- sonnes sauvées de la mort pre'coce vont en augmen- tant, la composition de la population au point de
29*
4. szám
vue de l'áge en est naturellement affectée, la po- pulation vieíIlit en apparence, et les maladies de vieillards font de plus en plus de uictimes, notam- ment le cancer et autres tumeurs malignes, l'ar—
ie'ríosclérose, les congestions cére'brales et autres affections de Pappareil circulatoire.
Les conguétes nouvelles de la science élimi- progressivement les diagnostics ca- tchant les véritables causes de décés; il est frappant, par exemple, avec guelle rapidité dimi—
naent les cas de débilité sénile ou conyénítale. Un trait tragígue de lyévolution sociale consiste depuis longiemps dans la proportion grandissante des suicídes. On peut néanmoins observer une certaíne amélioration depuís 1932, année de culmination de la derniere crise économítlue mondiale. Sans nous abandonner á liillusion gue la progression gui se mania/este dans la série chronologriauwe relative aux suicídes est définivement éteinte, nous pouvo'ns légi—
'timement admettre gue les statistigues récentes des suicides sont un sígne certain de la consolidation économigue aui s'accomplit en Hongrie depuis la grande crise ayant pris fin en 1932.
*
nent
1. Közegészségügyi szervezet és személyzet.
'A trianoni békétől napjainkig az ország közegészségügyi szervezete és személyzete rendkívüli arányban fejlődött. Az orvosok számának és arányának fejlődése nemcsak arra vezethető vissza, hogy a trianoni béke után megmaradt területen a kettővel meg- szaporodott egyetemek orvostermelése is na- gyobb volt, hanem arra is, hogy a székesfő—
város, amelynek területlén aránylag a leg—
több orvos fél, a megcsonkított területen az egész ország orvos-ellátottságára vonatkozó arányszámokat is lényegesen magasabb szín- vonalra. szöktette fel. Ilyképpen az orvoseti- látottság arányszáma Trianon után a Világ—
háborút megelőző esztendők viszonyszámá- nak, rövidesen több mint háromszorosára
szökött fel.. Ezzel az orvosok aránya leg- újabban nemcsak elérte, de jónészt túl is ha- ladta a művelt nyugateurópai államokban legmagasabb általános népműveltség mellett * kialakuló megf—elelő átla—gokat. Azt a példát- Llan arányú fejlődést, amely az orvosok szá—
mában és arányában 1921—tőll)1936-ig be- következett, az 1 sz. táblázat és a vonatkozó grafikon tárja elénk.
A trianoni határok közé szorított ország népességének orvosokkal való ellátottsága tehát sokkal jobb, mint amilyen a történeti területté volt, amelyben az orvosok aránya
1) .A közegészségügyi személyzet 1920. évi sta- tisztikája nem készült el.
———392——— 1938
1. Az orvosok száma és népességi aránya külö- nös tekintettel a hatósági orvosokra.
Nombre des médecins et leur proportion ;; la popu- lation, eu égard aux médecins assermentés.
Az orvosok —— Médecins
! N ! közül hatósági H dont e " médecins assermentes x), 28 : de l'administmtion
§: f-E
s s s 323 .. ls; .és,
Év § es s§§ § Z§§§§M
Années § o § %%aí § 35358 %% %x
; ge est 's asse—asse
§ o§ 523 . E£ :07'3**'".N33N
§ %% ._.—x ""B NNL§§€€§H
._. . :: e a H de: e m ...
! ue ízt—%S 3 :; naaa ages
; §: eget És agesgsai
viv-1"— w "* ki'— s:
1921 4.489 560 100 0 1.092 24'33 1000 1922 4.792 58'0 103'6 1.146 2392 983 1923 4.850 59'5' 105'9 1.179 24'31 9929 1924 5.227 63'3 113'0 1.201 23'00 945 1925 5.716 , 68'7 122'7 1.228 2148 88'3 1926 6.090 72'4 129'3 1.270 20'85 857 1927 6.727 79'2 141'4 _ 1.320 19'62 _ 80'6 1928 7.403 86'5 154'5 1.330 17'96 ,7'3'8 1929 7.745 89'7 1602 1.365 17'62 724 1930 8.196 94'0 167'8 1.393 16'99 69'8 1931 8.441 969 173'0 1.404 16'63 684 1932 8.415 960 1714 1.383 16'43 67'5 1933 8.832 100'2 1787 1.382 15'65 64'3 1934 9.127 1029 183'7 1.403 15'37 63'2 1935 9.376 1051 187'7 1.403 14'96 61'5 1936 10.075 1121 2002 1.401 13'90. 57'1
a nagy, gyér népességű hegyvidékek (Er- dély, Felvidék stb.) révén volt alacsony. Az ország területének és népességének csak egy—
harmada maradt meg, az orvosok létszámá- nak 5[(;—a esett a mai területre. A mai terüle—
ten az orvosoknak közel fele, pontosabban 44%-a, budapesti lakos. 1913—ban az orvo—
soknak a népességhez viszonyított aránya százezer élőre 30'9 volt, míg 1921-ben már 560 a megfelelő arány. Ez az arány aztán napjainkig, 1936-ig, 112—1-re nőtt meg, vagyis megkétszereződött.
Az orvosok számának a legújabb évek- ben mutatkozott e gyarapodásával egyidejű- leg nőtt meg a haláluk előtt orvosi kezelés- ben részesültek ' aránya 5 méltán állítható vele párhuzamba a fertőző betegségekben történt elhalálozások legújabb gyérülése is.
Összefüggésben áll ugyanezzel, természete—
sen a csecsemőhalandóság és az összhalan-—
dóxság csökkenése, másrészről a népesség át- lagos életkorának növekedése 5 a közegész—
s—égi statisztika több más szá'msorának egyre kedvezőbb alakulása is.
Az orvosoknak a város és a vidék között való megoszlása az orvosoknak túlzott — vá- rosba-tömörülését mutatja, ami az ország
4. szám ——393— 1938 közegészségére nézve fe—
lette káros jelenség. 1936—
ban 10.075 orvosunk közül
5.866 élt törvényhatósági SZÁZEZER LÉLEKRE ESETI _ PROPORUON POUR CENT MME HABITANIS
AZ ORVDSUK SZÁMA.
NOMBRE DES MÉDECINS,
jogú városainkban. Ez 500 500
58'2%, holott az 1930. évi népszámlálás szerint, a né-
pességnek csak 19'3%-a él Ace a tj. városokban. Budapes—
CXJ
ten, amelyben a lakosság mintegy kilencede tömö-
rül, 4.460 orvos,
az orvosok létszámának
vagyis ,, §", — !
L—oJ koo
,'--—-r—I.J4
uda pestenir/ Goo
.-/
,,
200
i44*3%—a él.
Míg a történeti területen
kb. 2070 volt a külföldi, fő— 100 Magyarországon
_200
'lOO
leg osztrák oklevelek ará- nya, addig a mai területen
Hongrie
az 1921. évi 11'8%-ról O
1936—ig 1-4% -ig esett vissza
SZÁM SZERlNl NOMBRES ABSOLUS mille
4318!
a megfelelő adat. Magyar- országon ma így már szinte
99%-ban az itthon végzett
orvosok gyógyítanak. Az orvosképzéssel foglalkozó magyar egyetemek érdeme, hogy a megcsonkított te-
'
m
Magyarországon Hongne
Buda pesten —— ———, "A Budapest
rületen megmaradt kisebb számú lakosságnak is foko- zott arányban termelt or- vost s az orvosellátottság magyar arányát a legmű—
veltebb nyugat államaiban található színvonalra emel- te. Egyetemeink ma évről- évre kb. 400 orvost képesí—
tenek, de mert az orvos— , halálozások száma ennek
it at ,
NINCS adat ——H n'y a pas de données
egyharmadát sem éri el, az *S*—sm"
orvosok aránya évről-évre
tovább gyarapszik.Aszakorvosok számát sza- konkint részletezve azt látjuk, hogy a fogá- szat (stomatologia) 23%—kal első helyen áll, utána a belgyógyászat (15%), a szülészet és nőgyógyászat (10'0%) sorakoznak. A ható- sági orvosok száma az 1936-ból származó legutolsó adat szerint 1401. Számuk fejlődé- 7 ében, az összes orvosok számához Viszonyí—
ott arányuk pedig visszafejlődésben van.
21-ben még csak 1092 hatósági orvosunk
;lt. Ám a megfelelő évi összes orvosok szá- mához viszonyítva az 1921. évi adat 24'3%—ot, míg az 1936. évi már csak
13'9%-ot tesz ki. A hatósági orvosok 1936.
évi számából 959 esett a községi és körorvo—
ankra. Utánuk legszámosabbak a tj. városi
" ataifő- és al-, valamint a kerületi orvosok
R. H. 02 811938
s .aztán a járási orvosok. 1936—ban hazánk- ban 162 városi, 238 tiszti és 27 tiszti főorvos volt. A közegészségügyi központi igazgatás- nál ugyanekkor 15 orvos volt alkalmazva.
A bábák száma és aránya Trianon után már nem mutat fel gyarapodást, pedig Ma——, gyarország történeti területén azelőtt a bá-:
bák száma és aránya is fejlődésben volt. A születési arány csökkenésével járó munka—
hiány s az orvosok és kórházak szaktudá- sának nagyobb igénybevétele a bábaképző- intézetek működésének a megszorítáxsára is vezetett és ma már ezek az intézetek évről- évre csak bizonyos meghatározott számú bá- banövendéket vesznek fel. A bábák arányá—
nak nemzetközi Összehasonlítása is magas—
nak mutatja a magyar arányt és szintén in-
4. szam
dokolja a bábaképzés megszorítá—sát. Azt, hogy Trianon óta a bábák száma, valamint
-———394— l938
3. A halottkémek száma és aránya.
Nombre des agents chargés de constater les décés.
a népeSSÉgheZ Viszonyítou S az ú' Il. képfetb A halottkémek — Agents chargés de constaíer
ségi aránya, ami alatt az okleveles babakra les décés
eso banyadot ertjuk, mikeppen alakult, a 2. Év arányánakindek
tablazat tarja elenk. 100 000 i'; k száma, _ha az
Anne'es , ', e e re 1921.évrvxszony—
szama— leur eso aránya szám ___ 100
2. A bábák száma, aránya és képzettsége. "mm ?";a'bf,€f,;$'§0 mau—e de_lem'
, . . . proportwn
Aombre, proportwn et instruction des sages-femmes. (!921:100)
A bábák — Suger emma; .
. zá k. d _ 1921 3505 43-7 1000
"1531? ,Éíáffu'ligéi. okleveles másodrendű 1922 3541 43-7 zoo—o
§ száma "355 évi viszgggszám képesf- kevesüésű 1923 3557 4595 99-5
lc ya :; tési'i ayant un ' . .
§ viagra pour indie! de leur dipló— b'ÉW' d," ' ággá 3233 ; áig ggg
; 100000 propartion mécs ntude de ' "
(a habitams (1921 :100) second ordre 1926 3610 429 992
1927 3553 418 95-7
1921 6134 75-5 zoo-0 % 5582 552 333 333 iif; ggg
1922 5993 74-0 97-7 5441 552 1930 3555 408 934
1923 9090 744 993 5510 580 1931 3553 408 934
1925 6043 726 995 5540 503 1933 3495 397 909
1926 6049 71'9 98'6 5513 536 1934 3482 393 89'9'
1937 9025 709 982 5494 531 1935 3484 39, 895
1928 5942 694 969 5448 494 1936 2465 385 881
1929 5858 678 955 5361 497 ' 1
1930' 5823 66'8 94'9 5363 460
1931 5715 * 65'6 932 5262 453 " , , , ,
1932 5705 * 651 930 5300 405 Az onálló gyogyszereszek es a gyogyszer—
1933 5641 64'0 92'0 5264 377 tárak száma 5 a népességhez, valamint az
1934 5587 630 911 5239 348 orszá területéhez viszon ított árán a Ma-
1935 5382 603 877 5075 307 g , ,y , , .. ?
1936 5376 58-7 860 4954 322 gyarorszagon nemcsak kepesúesukhoz, ha- nem a népesség számától és sok egyéb kö-
Halottkaémlő szervezetünk fejlődése is kiváló: a nem orvos halottkémek hát- térbe szorulása s az orvosi haláloki diagnózi- sok arányának erősbödrése pedig úgy tudo- mányos közegészségi, különösen közegész—
ségügyi statisztikai, mint orvosrendészeti, bűnügyi és közbiztonsági szempontból is ör- vendetes. Halottkémeink számát és arányát 1921—től 1936—ig a 3. táblázatba foglalt or- szágos adatok mutatják.
A halottkém-ek százezer lélekre eső aránya az 1921. évi 43'7-ről szinte évről—évre mutatkozó visszafejlődéssel, 1936—ig 38'5—ig ért le. A halottkémek gyakoriságának jelző—
s—záma pedig az 1921 : 100 ala—pulválasztá—
sával 1936-ig 88-1-ig esik vissza. És, hogy
mégis a halottkémlés javulásáról, ponto- sabbá és szakszerűbbé válásáról beszélhe- tünk, az az orvoshalottkémek aránya erősö—
désének következménye. 1936-ban a halál—
okoknak már 90'8%—át állapította meg orvoshalottkém, míg 1921-ben a megfelelő arány még csak 75'5% volt. A fejlődés a
trianoni területen immár, közel két évtize- den át, e tekintetben is, szinte évről-évre
'folytonos volt.
rülme'nytől is függő engedélyhez lévén kötve, sokkal lassabban gyarapodik, mint az egyéb közegészségügyi személyzete, mint pl.
az orvosokié. Azt, hogy az önálló okleveles gyógyszerészek száma, százezer lélekre eső aránya és ennek az aránynak az 1921. évi eredmény alapulválasztásával számított jel- zőszáma 1921—től 1936-ig miképpen gyara—
podott, a 4. táblázat tárja elénk.
A gyógyszerészek százezer lélekre eső aránya az 1921. évi 12'6-ről 1936-ig 17'5—ig javult. Ennek megfelelően az 1936. évi ered—
mény fentemlített módon számított indexe már 1389. A gyógyszertáraknak a gyógy—
szertári engedély mineműsége szerint meg- különböztetett fajai közül hazánkban leg- nagyobb számban a személyjogúak találha- tók (1936-ban a gyógyszertárak 75'5%-a volt ilyen), utánuk a reál jogúak (IO-876) kö- vetkeznek, t. i. azok a gyógyszertárak. ame- lyek 1851. év előtt lettek felállítva s amelyek tulajdonosa az 1857. évi kir. rendelet értel- mében arra való igényét bejelentette s ame- lyeket az 1883. évi (57.348. sz.) belügymi—
niszteri rendelet ilyeneknek elismert. A kézi és a házi gyógyszertárak száma viszonylag csekély és évről—évre rohamosan csökken,
' 4. A gyógyszerészek száma/és aránya.
Nombre et proportion des pharmaeiens.
———395——— 1938
5. A kórházi ágyak száma, aránya.
Nombre et propartion des tits d'hópitaum.
Az önálló okleveles gyógyszerészek Pharmacims díplómés, seulement les paírons :
' arán ának in-
' Ev ; , százezer lélekre dexszei'rna,_ha_az Années szama eső aránya '1921' 6," 1'1'00
leur pour 100000 sz (213,szsml—
"017117" habitanis mpxgoretíoe'zw (1921 : 100)
! 1921 968 I 12 6 1000
'; 1922 1.007 126 1000
1923 1.061 ! 13'0 10322
1924 1.074 13'0 103'2
1925 1.118 13 4 106'3
1926 1.094 132 104'8
1927 1.180 13 9 110'3
1928 1.200 14'0 111'1
1929 1.307 15'1 119'8
1930 1.300 14'9 118'2
1931 1.302 149 118'2
1932 1.325 150 1190
1933 1.337 15'2 1206
1934 1.357 153 121'4
1935 1.572 17'6' 139'7
1936 1.572 17'5 138'9
részben az arra egykor jogosított orvos-ok el—
halálozása, részben a régebben kiadott enge- d'élynek rendes gyógyszertár létesítése kap- csán történt megvonása miatt. A gyógyszer—
tári fiókok vagy fiókgyógyszertárak száma a szükséghez képest változékony és egyéb- ként is csekély.
A gyógyítás ügy—ének nagyon fontos té- nyezői még a gyógyintézetek, vagyis a kór- házak, szanatóriumok és az egyéb különle—
ges egészségügyi oélú intézetek és intézmé- nyek. A kórházügy fejlődését jellegzetesen nem éppen a számukkal, hanem igen külön- böző nagyságuk, igen eltérő férőhelyeik miatt ágyaik számával s annak százezer lé- lekre eső arányával szoktuk jellemezni, Azt, hogy a fekvő betegek ápolására alkalmas összes intézeteknek, nemcsak a szó szoros értelmében vett kórházaknak, hanem a sza—
natóriumoknak, egyetemi klinikáknak, bá—
baképző intézeteknek, szülőotthonoknak, el- megyógyint—ézeteknek és egyéb ily célú egész- ségügyi szakintézeteknek ágyszáma és az or- szágos lélekszámhoz viszonyított aránya 1921-től 1936-ig miképpen alakult, az 5. táb- lázatból tárul elénk.
A kórházi ágyak százezer lélekre eső aránya az 1921. évi 329'7-ről 1936—ig 533'3-re emelkedett. Ennek megfelelően az 1936. évi arány jelzőszáma 161-8. A fővá- rosi kórházi férőhelyekkel való ellátott—
A kórházi ágyak!) ——- Lits d'hópt'taux 1) arányúnaláindex—
' ' , szama, a az
Ev, száma —— leur iggográíÉSe 1921.évi viszony—
Annees nombre pour 100000 'szam 2100 ' habitants mdu'e de leur
' yroporlion
(1921 : 100)
1921 26.451 3297 1000 '
1922 27_159 334'6 101'5
1923 27.645 837'9 102'5 ;
1924 27.442 332'7 1009
1925 29.802 358'0 108'6
1926 30.544 363'0 110'1
1927 32.324 3806 115'4
1928 34.299 4005 122'8
1929 37.619 438'3 13229
1930 39.821 4605! 1396
1931 40.767 467'7 1419
1932 41.263 4709 1.453
1933 43.741 496'3 150'5
1934 44.347 5000 151'7
1935 46.695 5234 1588
1936 47.825 533'3 161'8
1) Beleértve a fekvő betegek ápolására képes egyéb intézeteket, szanatóriumokat, klinikákat, bába—
képzőket, szülőotthonokat, elmegyógyintézeteket és egyéb ily célú egészségügyi szakíntézeteket is. ——
Y compris les autres établissements propres á trailer des malades alités: sanaton'ums, clinígues, e'coles de sages-femmes, homes pour femmes en couches, maisons d'aliénés, autres établissements similaires.
sága közel ötször olyan jó, mint az országos átlag. A legtöbb ambuláns beteget az Orszá- gos Társadalombiztosító Intézet rendelőinté- zetei látják el. A hospitalizáció lehetőségei- nek nagyarányú fejlődése nemcsak szám- szerű, hanem számos különleges irányú szakkórház, rákkut—ató intézet, szanatórium, betegsegélyzőpénztár és egyéb célú közegész- ségügyi intézet és intézmény megalapításá—
val és kifejlesztésével kapcsolatos. Igy pl. a Pasteur-intézet, a budapesti központi rab- kórház; az intézmények közül a himlő-, a vörheny—, a skarlát ellen védő oltások, a gü- műkór, az alkoholizmus és egyéb népártal—
mak ellen való küzdelem statisztikái is rend- kívüli fejlődést mutatnak.
2. Közegészségügyi viszonyok.
Közegészségiigyünk az utolsó húsz év alatt nagyot fejlődött. Enneka rendkívüli fejlődésnek legfontosabb eredményei: a háború után támadt járványok megszű- nése, a fertőző betegségek háttérbe szoru—
4. szám
lása, a ha—landóságnak —— .főleg a legfiata- labb csecsemő— és gyermekkori korosztá- lyokban való —— enyhülése, az egészségügyi személyzet, intézetek és intézmények fej—
lődése, kivált pedig az orvosok számának és arányának gyarapodása s végül az egészségügyihprofilaxis kiépítése.
A gümőkór ügyén az egészséges laká- sok építése, a tervszerű városrendezés, csa- tornázás, locsolás, felvilágosító előadások,
a tuberkulózisellenes dispensérek és gondo—
zók, nemkülönben az iskolaorvosi intéz- mény kifejlesztése segített. A hastífusz te—
kintetében a jó ivóvízről való gondoskodás és a tisztaság, az Országos Közegészség—
ügyi Int'ézet részéről megszervezett ártézi kútfúrások, mintajárások stb. szaporítása révén vált a helyzet kedvezőbbé. A vör- heny és diftériaellenes védőoltások az ezek miatt való gyer—mekhalandóságot eddig so—
hasem ismert alacsony színvonalra szál—
lították le, főként a székesfővárosban, amelynek iskoláiban a vörheny ellen való oltást, kötelezővé tétele előtt is, kiterjedten alkalmazták.
A béke fokozatos megszilárdulásával emelkedő jólét és a terjedő kultúra főleg a szegényebb néposztályok halandóságát enyhítette. Az Országos Társadalombizto- sító Intézet állami segéllyel működik haté- konyan közre a tisztviselők és munkások egészségvédelmében, gyógyításában, erősí- tésében, meghosszabbítva átlagos és való—
színű élettartamukat és leszállítva halan—
dóságukat.
A nagy háború tudvalevően megtörte a halandóságnak már a világháborút meg- előző régi békés esztendőkben is évről-évre mutatkozó javulását. A háborús vérvesz—
teség, a sebesülések, amelyek a gyógyulás után is beteges szervezetet hagytak maguk után, a háborús járványok, amelyek még a háborút követő egy-két évben is fel-fel—
ütik fejüket, a halandóságot Európaszerte s így hazánkban is felszöktették. Különö—
sen a háború utolsó évében, 1918-ban volt a halandóság aránya kimagasló a nagy in- fluenzajárvány miatt. A békekötés után né- hány évre aztán újból megindult a halandó—
ság javulása. Ma a mortalitás Európaszerte sohasem látott alacsony színvonalon áll, mé- lyen a világháború kitörését megelőző békés évek erre vonatkozó arányainak színvonala alatt. A magyar országos halandóság roha- mosabban javulván, mint a nyugateurópai
——396—— 1938
—— mert javulásának még több lehetősége volt, mint amannak —, a maga 13—14%o-é- vel ma már majdnem teljesen eléri a nyugat—
európai 100/00 körül levő színvonalat. A csecsemőhalandóság esett különösen roha- mosan az újszülöttek számához mérten 20 százalékról 13 százalékra. A való—
színű életkor éppen e javulás folytán az 1920-tól 1930-ig 49"! évről 61'8 évre nő- vekedett tíz esztendő alatt tehát olyan mértékben, amilyen arányt javulása ha—
zánkban eddig sohasem mutatott.
A betegségek és halálokok orvosi sta—
tisztikájában a trianoni békekötés után mutatkozó közegészségügyi javulásban () halálokok eltolódása jelentkezik. A halan—
dóság javulása főleg egyes korcsoportokra, a fiatalabbakra, —— ezzel összefüggően — haláloki szempontból főleg egyes betegsé—
gekre, a fertőzőekre, különösen pedig a gümőkórra, aztán a balesetekre szorítko—
zik, amivel szemben más halálokok ereje, számszerű aránya. így az egyéb természe—
tes halálokoké, pl. a légző-, az emésztő- stb. szervi bajoké nem, vagy csak alig csökken, mások meg nyernek erejükben.
Egyes halálokok relatív térhódítása éppen a többi halálok háttérbe szorulásában ta- lálja részben magyarázatát. Növekszik a jelentősége mindazoknak a halálokoknak, amelyeknek irányzata a kultúra terjedésé- vel erősbödik, s azok, amelyek az öregség;
gel függenek össze, ugyanis a mai szenili—
sebb népességben az öregkori halálokok gyakrabban mutatkoznak, mint két év—
tizeddel ezelőtt, a trianoni béke időpontjá- ban. Megváltoztatja a haláloki statisztika eredményeit az is, hogy ma már a halott- kémlésnek csak 9%-át nem végzik orvosok és egyre emelkedik a boncolások száma; így meg lehet állapítani olyan halálokokat is, amelyeknek felismerése régebben a kevésbbé szakszerű halottkémlés miatt nem lehetett elég pontos. A javuló diagnosztika jelleg—
zetesen gyarapítja például a rák és az egyéb rosszindulatú daganatok áldozatainak szá- mát, egyúttal apasztván azokét a halál- okokét, amelyekben eddig ezek szerepel—
tek; de megérezni ennek hatását például az öngyilkosságok számszerű alakulásán is, mert az orvosi halottkémlés az öngyil—
kosságok körülményeit is pontosabban fel—
4. szám — 397 —— 1938
6. A fertőző betegségek által okozott elhalálozások visszafejlődése.
Régression des de'cés par maladies ínfectieuses.
D 6 c é s d u 5
A gümőkór Az egyéb —- aux autres maladies ' Az összes — aux maladies
D a la tubermlose fertőző betegségek — infectimses
4 V *——'
á 1 t a 1 o k 0 2 o t t e 1 h a 1 á 1 o z á. s 0 k
Amtées ._. az; —— 68 '— 58
, Eg $§ E.,..o , 3333 %% E.__8 ,, Elza ks§ E'"8
szallt §. a§—— gát síita ".a-§. —§—— 327. 53225"... 333. És 33":
Hav kxn .o uvg ._5; .o sum HL§ .
1920 . . . 25.082 14'3 305 1000 15.951 90 194 1000 41.033 233 4'99 100'0
1921. . . 22.120 130 276 905 15.382 90 1192 990 37.502 220 4'68 938
1922. . . 24.973 14'4 5308 1010 11.432 66 141 727 36.405 210 4'49 900 1923 . . . 25.215 158 308 1010 8.052 51 098 505 33.267 20'9 4'06' 81'4 1924 . . . 26.724 15 9 324 1062 8.063 * 4'8 098 505 34.787 207 4322 84'6
1925 . . . 21.223 150 255 83'6 7.061 4'9 085 438 28.284 199 3'40 681
1926. . . 20.345 14'5 242 793 6.361 4.6 076 393? 26.706 191 3'18 637
1927 . . . 20.313 135 239 784 8.487 5'7 100 5115 28.800 192 339 67'9
1928 . . . 19.138 13'1 2'23 73'1 7.383 50 086 441? 26.521 181 309 619
1929 . . . 18.839 1213 219 718 9.593 5'7 102 526 27.432 180 321 64'3
1930 . . . 17.162 128 193 64'9 6.958 5'1 0'80 41'2 24.120 179 278 557
1981 . . . 17.364 120 199 652 6.777 47 078 402 24.141 167 277 555
1932 . . . 16.965 109 [94 636 9.379 49 107 5572 26.344 168 301 60'3
1933. . . 14.959 115 1'70 55"? 5.642 44 063 325 20.601 159 233 46'7
1934 . . . 14.013 108 1'58 51'8 5.514 43 062 320 19.527 151 2'20 441
1935. . . 14.194 10'4 1'59 521 6.659 48 0'75 387 20.853 152 234 469
1936 . . . 13.646 106 1'52 498 5.129 40 057 294 18.775 146 209 419
ismeri. A daganatos halálozás főként öreg— országos tuberkulózismortalitást százzal
kori halál-ok, de még inkább emeli az öre- gek arányának gyarapodása az érelmesze- sedés, a szélütés és az egyéb vérkeringési rendellenességek által okozott elhalálozá—
sok országos számát és arányát.
A terjedő alkoholizmus, a dohánnyal való visszaélés, a rendetlen nemi élet, — exoessus in Venere et in Baccho, — folytán a vérkeringési betegségek főként a férfiak között mind gyakrabban fordulnak elő; — különösen pedig az öregkor—ú férfiak halál- okaivá válnak mind sűrűbben. Rohamosan emelkedő arányuk a halálokok említett legújabbkori eltolódásában világszerte jel- legzetes.
Sorra véve a legfontosabb halálokok által okozott 'halamdóságnak a trianoni, békekötés után mutatkozott országos adatait, először a fertőző betegségek és főleg a gümőkór által okozott elhalálozások számának és arányá- nak 1920—tól 1936-tig mutatkozott kialakulá—
sával foglalkozunk. Ezt tárja elénk az 1. táb- lázat és a megfelelö grafikon.
Hazánkban a gümők—órhalandóság Tria- nontől napjainkig majdnem a felére, az egyéb fertőző betegségek által okozott mor- talitás éppenséggel egyharmadára csökkent, 1920-ban ezer élő're 305, 1936—ban már csak 162 gümőkóros halott esett. Ha az 1920. évi
vesszük egyenlőnek, az 1936. évi arány index- száma csak 498. A gümőkórhalandóság ha—
zánkban még sohasem volt olyan alacsony, 7. A rákhalandóság emelkedése.
Augmentation de la mortalite' cance'reuse.
Rák és egyéb rosszindulatú daganat miatt meghaltak -— Décés par cancer el par
(fautres lumeurs malignes
z _
Ev szám az 'összes mgllgesííriant,
Anne'es hazaiak ga; **
nonetílíres par rapport pour 1000 halandóság absolus á tous (les vivants 11;dig?
dem) '" (iyzozmm
1920 5.398 3'1 0'68 100'0
1921 5.983 36 0'75 1129
1922 6.409 3'7 0'79 116'2
1923 6.601 41 081 1191
1924 6.642 40 081 1191
1925 6.942 49 081 1191
1926 7.521 514 089 1309
1927 7.823 532 092 1353
1928 8.393 5"? 098 144'1
1929 8.648 5'7 1'01 148'5
1930 8.888 66 103 151'5
1931 9.458 6'5 1'08 158'8
1932 8.963 5'7 102 1500
1933 9.071 70 103 1515
1934 9.648 75 109 163'0
1935 9.881 7'2 1'11 163'2
1936 10.611 ! 8'3 1'18 173'5
!
4. szám —-398——
1938 ;
ELHALÁLGZÁSOK ARÁNYA.
5
A GllMGKÚR ES EGYÉB FERTÖZÖ BETEGSÉGEK ÁLTAL GKGZGU
%ÉROPORTION DES DÉCÉS DUS A LA TUBERCULOSE El AUX AUTRES MALADIES lNFECllEUSES.
betegségek után sorakozik a rák és egyéb daganatok ál—
tal okozott elhalálozások statisztikája. A rák és az 00 egyéb rosszindulatú daganat
XÖsszes fertőző betegségek
5 miatt való elhalálozást1920-
tól 1936-ig a 7. táblázat tárja elénk.
Az adatok szerint 1920-
Úmókót'u _,
La:
ban ezer élőre 0'68 halál kö- vetkezett be az ide sorolt okok folytán, 1936-ban pe— ; dig már 118. S amíg 1920-
intentieuses
§ IP ;
._.-_
VÉN; des maladies
J'X
Xv'x
ban a haláleseteknek csak 3-1 százaléka esett ezekre a haláloki csoportokra, 1936—
ban ezek már 8-3%-kal
§
*—
szerepelnek. Mindazonáltal kérdés, hogy az emelkedő arányszámok a ráknak, en- nek a borzalmas kórnak
_-—_.
'
Tubarculos '
melegséget: A
VAVAM—(I x
*s...——'s
autres maladies íntectieuses
valóban a terjedését jelen—
ti—e. Ha Csak a 7. táblázat—
ba foglalt idősorokat néz- zük, azt látjuk. hogy az or—
szágos rákhalandóság 1920-
1921 19221923119241925192619271 928i1929 193111 931
mint 1936-ban. Azt, .hogy ez a javulás az or- szág minden részén milyen erővel mutatko- zott, mutatja a vonatkozó rajz két térképe.
A gümőkóron kívül számbavett egyéb fertőző betegségek áldozatainak köre főleg a bejelentésre kötelezett heveny fertőző beteg—
ségekre terjed ki és a javulás ezek sorában még erőteljesebb volt, mint az, amelyet a gümőkórnál elértünk. A négy gyermekfer- tőző betegség közül elsősorban a roncsoló toroklob és a vörheny, a felnőttek súlyos fer- tőző betegségei közül főleg a hastífusz, a vér- has és az influenza által okozott elhalálozá—
sok jelentlkeznek itt. Ezek esetei 1920—tól 1936—ig még rohamosabban gyérültek, mint a tuberkulóziséi. A gümőkóron kívül eső egyéb fertőző betegségek által okozott halan—
dóság ugyanis —— amint az ugyancsak a 6.
táblázatból derül ki — 1920-ban még 194,
vagyis kereken 2%o volt. míg 1936—ban már
csak 0'57%o. Az 1920. évi eredményhez vi-
szonyított indexe pedig csak 29'4.
, Az emelkedő arányban pusztító halál- okok közül jellegzetes s ma már jelentősége
;folytán sorrendben is közvetlenül a fertőző
1 932 1 933
0 tólemelkedett.1936-ig szinteSohasemévről—évrevolt olyan alacsony, mint 1920—
ban, de sohasem volt olyan magas sem, mint 1936-ban. Ha az 1920. évi rákhalandóságot százzal vesszük egyenlőnek, az 1936. évi daganatos halálozás jelzőszáma már 1736. Az orvosolk kórházi tapasztala—
taikra támaszkodva, látva, hogy egyre több a rákbeteg, a praecarci'nomás ingerhatáxsok terjedésétől és ennek az ismeretlen etioló- giájú súlyos öregkori kórfolyamatnak tény- legesen gyakoribb előfordulásától tartanak.
A statisztikusok viszont arra mutatnak rá, hogy mindez csak a számok játéka, mert ha figyelembe vesszük, hogy időközben az öre—
gek száma a népesség többi részénél sokkal gyorsabban gyarapodott, hogy a halálok megállapítás—a pontosabb lett, —— így például a nem orvosi halottkémlés esetei között a rák egyáltalában nem is fordul elő, —— az egyén szempontjából aggodalomra nincs ok.
Ha az 1936. évi rákhalandóságot standard—
számítással az 1900. évi kormegoszlásra szá- mítjuk át, tekintetbe véve a területvesztesé- get, valamint azt, hogy 1900-ban a halott- kéml—éseknek csak 56%-át végezte orvos, ma pedig azok 91%-át, a mai rákhalandósága régivel teljesen egyenlőnek mutatkozik. Az
9341 9351 938]
R. H. de SL 1988.
A GOMÖKÓRHALANDÓSAG TÖRVÉNYHATÓSAGONKINT.
LA MORTALITE: TUBERCULEUSB PAR COMITAT ET VILLE AUTONOME
1920
Eze! lééekre esen — Propon' r mm: habitants '
wmunmmazgf" JZÖI * É - f '
-——1'5 1'6-2'0 24—75 2'5—3'8 3'1-3'5 3'8—4'0 4'1—4'5 4'8"
1936
Ezer makro mr! — Pmpanion pour mm: habitusa
—1'S 1'8-2'0 2'1—2'5 2'5—3'0 3'1- 3'8—4'0 " 4'6—
u.n 81. ma. ' "71'. u. a. sz. maa.
