4. szám
mutatkozó jelenség. A távbeszélés Viszont, különösen az utóbbi években szép fejlődést mutat. De a mult évtized első felében elért távbeszélőforgalommal szemben mégis ha—
——487—— 1938
nyatlás következett itt be, mégpedig az áta—
lánydíjszabásról a beszélgetésenkinti díj- szabásra való áttérés folytán.
Szalay Zoltán.
Átalakulás.
Mouvement des prix.
Résumé. Au point de vue du mouvement des prix, les années e'coulées depuis I'effondrement peuvent se diviser en cing stades caractéristigues:
1" Depuis lle/fondrement jusgu'au milieu de l'anne'e 1924, régime de la monnaie papier et de Pinflation;
20 du milieu de 1924 au milieu de 1926, période de la crise dite d,assainissement; 30 du milieu de 1926 au commencement de 1929, re'organisation économigue sur la base de la monnaie stable et des cre'dits étrangers a long terme; li" depuis 1929 jusgu'á la fin de 1933 environ, une crise écono- mifIue s'étendant de jour en jour el eniraínant la cliute des prix; 50 Pintervalle gui commence en 1934 et gui dure jusgu,en 1937 peut étre considéré _á bon droit comme celui du redressement, du de'- )veloppement et de [lessor e'conomigues.
Le Tableau 1 fait voir les variations de l'indíce des prix de gros se rapportani aux moyennes pour la période 1924—1937. Les moyennes annuelles éclairent vivement la diversité des 'cing stades pré—
cédemment e'nume're's. Les indices moyens des années 1924 et 1925 couvrent encore des fluctua- tions tres amples; au contraire, liindice de 1926
traduit un état de choses stable. La hausse de lyindice du commerce de gros commence dés le dernier trimestre de 1926 et la moyenne de 1926 se trouve surpasse'e de 6'4% par celle de 1927, de 9'2% par celle de 1928. La baisse rapide de llíndice des prix de gros se dessine () partir de 1929; () l'automne de 1933, il nyest plus gu'au niveau de 70. Aprés cela viennent les années de gue'rison, cependant Itame'lioration substantielle slannonce plutót en 1934 et 1935; dans les deux anne'es suivantes, 1936 et 1937, Pindice reste plutőt sta- nonnaire.
Le mouvement des prix des produits agricolcs et celui des prix des produits industriels étaient naturellement loin du paralle'lisme; la marge entre les deux niveaux de prix (appelée aussi ,,ciseaum agraíres") nlest pas traduíte par Ilindice. CelIe—ci n'avait rien dlextraordinaire jusgu'en 1928, et merne jusguyauac premiers mois de I'année 1929; mais avec la durée de la crise, elle sye'largissait de plus en plus et atteignit 70'4% selon les moyennes de 1933. En septembre de la méme année,
primait par 100%, ce (]ui veut
elle slex- dire gliá cette
épogue le niveau des prix industriels était exacte- ment á double hauteur par rapport aux prix agri- coles. Une ame'lioration s'est ensuivíe, mais non dans une mesure satisfaisante puisgue la marge en guestion dépasse, d,apre's les chi/fres du Tableau, 45 d 46% méme au début de 1938.
Le Tableau 2 compare le mouvement de Pindice de gros en Hongrie á celui de llindice observé dans
guelgues États importants
erise.
avant et pendant la
L'ina'ice du coüt de la vie présente en général
des oscillations plus faibles gue Pindice du com- merce de gros, comme cela ressort du Tableau 3.
Parmi les éléments de Pindice du coút de la vie, l'alimentation est toujours ce gui coűte le moins cher, tandis gue le chau/fage et l'e'clairage se maintiennent constamment au niveau le plus
élevé. '
*
1. Jellegzetes időszakok az átalakulásban.
Az áralakulás szempontjából az össze—
omlás óta mostanig eltelt évek öt jellegze- tes időszakra oszlanak:
1. Az összeomlástól az 1924. év köze- péig tartott a papírpénzgazdálkodás és az infláció időszaka, mikor a pénzérték ál—
landó csökkenése és az ugrásszerű áremel—
kedések? közti szakadatlan versenyfutás mellett a többi ártényezők jelentősége szinte eltörpült. Ezek az évek az áralaku- lás szempontjából is a gazdasági káosz ál- lapotát jelentették.
2. Az 1924. év közepétől az 1926. év közepéig tartott az ú. n. szanálási válság időszaka. Bár a pénz értékének váltózása ekkor már kikapcsolódott az ártényezők közül, azért ezek az évek sem voltak nor—
málisnak tekinthetők, mert eleinte inflációs belföldi árainknak a nemzetközi paritáshoz való lázas alkalmazkodása okozott erős és zökkenésszerű áremelkedéseket, ' később pedig a bekövetkezett visszahatás és gaz—
dasági életünk ütemének meglassudása árainkat ismét jelentős-en leszorította. Jel- lemző, hogy a kétesztendős időszak első
85*
4. szám
félévében a nagykereskedelmi árindex arany- alapon számítva 119—ről 160-ra emelkedett.
majd a további másfél év alatt ismét 122-re süllyedt.
3. Az 1926. év közepétől az 1929. év elejéig! áremelkedő irányzat észlelhető. Ez a gazdasági fellendülés és a külföldi tőkék beözönlésének időszaka volt, megfelelően az általános nemzetközi irányzatnak.
4. 1929-től kb. 1933 végéig számítható a mindjobban elmélyülő gazdasági válság és az ezzel járó árzuhanások időszaka. A válság legmélyebb pontjául ugyan az 1932.
évet szokták teljes joggal tekinteni, de ár- alakulás szempontjából nálunk —— főleg az agráreikkek elértéktelenedése't tekintve _—
még az 1933. év is további rosszabbodást hozott.
5. Az 1934-től az 1937. év végéig tartó időszak —— mindig elsősorban a hazai ár- alakulás jelenségeit tekintve —— joggal ne—
vezhető a válságból való kibontakozás, a fejlődés és a fellendülés időszakának.
Ezekben az években általában áremelkedő irányzat uralkodott, bár erős zökkenők és elég nagyarányú ingadozások kíséretében.
A kisforgalmi ármozgalom 1924—ig.
Árindexek (1913 : 1) ] Az arany—
———————— korona értéke
a írkorona a ír—
13 Palapon aranyalaponi kofoxfában
1913 (évi átlag) . 1 1-00 100
1920 ,, ,, . 45 09? 57-90
1921 ,, ,, . ' 51 057 9643
1922 ,, ,, . 174 055 293'57
1923 , ,, . 2.782 068 8.393'——
1924 ,, ,, . 18.545 121 15.030'—
Az árak az inflációs időkben rohamo—
san emelkedtek. 1920-ban az átlagos ár- színvonal 45-szöröse volt az 1913 évinek, 1924—ben több mint 18 ezerszerese. A ko- rona értékváltozásaival való összehasonlí- tásból kitűnik, hogy az árak az infláció alatt általában az aranyparitás alatt mo- zogtak, jeléül annak, hogy a koronaromlás gyorsabban haladt előre, mint az áraknak a változott pénzviszonyokhoz való alkal- mazása.
2. Nagykereskedelmi árak indexszámai.
Az 1. sz. táblázat 1924-től 1937-ig évi átlagok szerint közli a nagykereskedelmi index főeredményeit. A fentebb ismertetett jellegzetes időszakok az évi átlagszámok—
ból is meglehetős élesen kidomborodnak.
—-—-488—-—
1938
l. A nagykereskedelmi árak indexszámai.
Indices des prim de 9708.
1913 : 100.
Marchandíses de "a? :; SP: ; la catégoríe de őt;—A %%
W—' éirg 91539
Év 993 9: ság:
93239 ?: w gumim:
Années gs§§§ _ § Se, ;Ei§s§§
3939 35 az: "Tá-$$$
_.-N—b , ing $$$—§;
korebgráírtozo _a_, §; ÉCLÉÉ;
1924fggvfggg§ammmg 127-8 146'3138'0 143 1925 , 132-3 145'8139'8 10-0 1926 ,, 114-3 131-2123-9 148 1927 ,, 125'8 136'3181'8 8-3 1928 ,, 131-1 138-5135—3 56 1929 ,, 116-1 134-4120-9 153
1939 ,, 84'6 124-6 963 473
1931 , 863 1149 951 331
1932 ,, 83'8 110- 923 330
1933 ,, 61'8 105-3 75-9 704
1934 _ 659 107-2 79-2 627
1935 ,, 792 110-3 897 394
1936 , 75-4 117-3 89-0 556
1937 ,, 804 124-5 944 54-
1938 ian. _ jam). 820 119-0 94-0 451 febr. — fe'vr. 810 119-0 930 46'9
Az indexek a pengőérték bevezetése előtti
években, tehát 1924—26-ban is pengőér- tékre vannak átszámítva, hogy az össze- hasonlítás folyamatosan történhessék.
Az 1924. és 1925. években az évi átlag- számok még nagy szélsőségeket takarnak.
Az év első felében a pengőértékű index még meglehetősen rapszodikusan táncol ide-oda a pénzértékromlás üteme szerint,
majd al szanálási periódus kezdete után
határozottan szilárduló irányzatot vesz és
az év végén 160—nal eléri csúcspontját. így
alakult ki a 138-as évi átlagszám. 1925-ben az index már folytonosan csökken, az évi átlag azonban mégis 139'8-et ér el, ami az előző évinél valamivel magasabb árszínvo- nalat jelez. Ennek azonban kizárólag az az oka, hogy 1924 első fele még az inflációs időszakhoz tartozott. 1926-ban az indexet erős stabilitás' jellemzi, az év legalacso- nyabb és legmagasabb indexe között mind—
össze 5 pont (4'1%) a különbség, s így az
áralakulásban is visszatükröződik, hogy ez évben érte el nálunk a szanálási válság a végső, depressziós periódust.
Következtek a fellendülés évei. A nagy- kereskedelmi index emelkedése már az 1926. év utolsó negyedében megindult s az
1927. évi átlagos index 6'4%-kal, az 1928.
évi pedig 9'2%-kal haladta meg az 1926.
évi átlagot. Az 1928. év jelenti a csúcspon-
4. szám —489—— 1938
AZ AGRÁRULLÚ ALAKuLA'sA.
LES ,,CISEAUX AGRlCOLES"
Évi átlagok szerint—Moyennes annuelIes 1913 2 100
Agrádndex lndíce agricole )
lpall Index lndice des industries
EN 1937—BEN 54'9%
M, St. 81. 1938. R. Hl de St. 1938.
tot s ez évben az index — magasabb szín- vonalon — ép oly szilárd volt, mint az 1926. évi nyomottság idején. Az évi legna- gasabb és legalacsonyabb index közötti kü-
lönbség ekkor mindössze 3'8% volt.
De a következő, 1929. év már az idők változását jelzi. Az év elején az index ugyan még megmaradt az előző évi színvo- nalon (ennek részben különleges helyi okai voltak), de csakhamar bekövetkezett a ma- gyar nagykereskedelmi; árak indexszámá- nak rohamos csökkenése. Az év márciusá- tól az év végéig az index 136-ról 107-re, vagyis 21'3%-kal csökkent s az árzuhanás már rámutatott arra, hogy a gazdasági élet az elmélyülő válság jelenségeit mutatja.
S valóban, az áraknak 1929-ben megindult csökkenő irányzata a válság éveiben ro—
hamosan folytatódott s végül is a nagyke—
reskedelmi index az 1933. év őszén 70—ig süllyedt. Az árcsökkenés kezdetétől az utóbbi mélypontig az index összesen 48'5%—kal lett alacsonyabb, tehát az átla- gos árszínvonal körülbelül felére csökkent.
1933—ban az index évi átlaga is mindössze 759 volt.
Ezután következtek a javulásnak és az árszínvonal regenerálódásának évei. Erő—
teljes áremelkedés azonban inkább csak 1934-ben és 1935-ben jelentkezett, míg 1936-ban és 1937-ben (5 az 1938. év cle- jén is) az index megállapodott jellegű volt, természetesen időnkinti ingadozások mel- lett. Különösen 1937-ben volt az árszínvo- nal meglehetősen állandő s ebből a szem—
pontból ez az év nagyon hasonlít az 1928-as kulminációs évhez.
Az őstermelésből származó és az ipari jellegű áruk áralakulása az átlagos indexen belül természetesen egészen eltérő volt egymástól. Az agrárcikkek indexe rend- szerint jóval alacsonyabb az ipari anyagok és termékek indexszámánál s ez a külön- bözet különösen a válság évei alatt jelent- kezett erőteljesen, mert agrártermékeink árát a válság sokkal jobban befolyásolta, mint az ipar körébe tartozó cikkekét, bár
ez utóbbiak is jelentékeny árveszteségeket szenvedtek. Az agrárindex úgy abszolút, mint viszonylagos értelemben az 1924. év végén és az 1925. év elején állott a legma- gasabban, főleg az akkori csikágói búza- spekuláció következtében, mely a gabona—
árakat példátlanul magas színvonalra verte fel. De egyéb agrártermékek ára is igen magas volt ekkor, 5 1925. januárjában látjuk azt az egyetlen esetet, mikor az agrárindex egy színvonalon, mégpedig igen magas színvonalon (159) állott az ipari in- dexszel.
Az agrárindexet általában nagyarányú ingadozások, erős kilengések jellemzik. Ez kitűnik az évi átlagok közölt adataiból is, de az évek folyamán még nagyobb szélső—
ségek jelentkeznek. Az 1925. év eleji 159—
ről még az év őszén 115-ig esett az index.
1926-ban itt is csak kisarányú ingadozá-
sokat látunk, de a bekövetkezett áremel—
kedés az 1929. év elejéig annyira emelte az agrár—indexet, hogy az 1929. év elején is—
mét csaknem elérte az ipari indexet. En- nek az évnek februárjában az őstermelési termékek indexszáma 137 volt, az ipariaké pedig 138, a köztük levő különbség mind- össze 1 pont. Viszont a válság évei alatt be—
következett visszahatás példátlanul erős
4. szám
volt, bár a gabonajegyek (boletta) beveze—
tése fékezte az agrárindex csökkenését. Az agrárindex az 1933. év szeptemberében érte el legmélyebb pontját 53-mal, ami az 1929.
év eleji színvonalhoz képest nem kevesebb, mint 61-3%-os csökkenést jelent. Az agrár—
árak tehát a válság alatt majdnem egyhar- madrészükre estek, a nagykereskedelmi in—
dex tanusága szerint.
Az ezután következett emelkedés elég erő- teljes volt, sőt az 1935. év Végén az akkori viszonyok (gyenge takarmánytermés, tengeri import) következtében átmeneti fellendülés észlelhető, mely ez év decemberében az ag- rári'ndexet 88-ig emelte. Ezt az emelkedést hanyatlás követte, mely az 1936. év közepén ismét 70—ig süllyesztette az agrárindexet, de 1937-ben 5 az 1938. év eddig eltelt hónap- jaiban általában ismiét 80 felett állott az
őstermelési termékek indexszáma.
Az ipari anyagok és termékek nagyke- reskedelmi árának indexszámaival a kilen- gések sokkal szűkebb keretek között mo- zognak és az adatokban az irányzatok fel- felé és lefelé is sokkal következetesebben érvényesülnek, mint az agrárindexnél. Az 1924. év ingadozásai után az ipari index ez év utolsó napján állott a legmagasabban, mikor 163—at ért el. Innen kezdve fokoza—
tosan csökkent az index egészen az 1926.
év közepéig, mikor már csak 129 volt. Az 1927. és 1928. évek áremelkedő irányzatá- ban az ipari index már az 1928. év elején elérte legmagasabb pontját 142-vel s innen kezdve egyenletesen csökkent egészen az 1931. év májusáig, mikor csak 110-et tett.
Ekkor azonban átmeneti emelkedések kö—
vetkeztek be, aminek okai a jelentkező hi—
telválság, valamint a nemzetközi valutáris helyzet kezdődő zavarai voltak, melyek erő- sen hatottak egyes ipari anyagok áralaku—
lására is. Az ipari index 1931 decemberé- ben újra 120-on állott, de a hitelválság és a valutáris zavar által okozott izgalmak le- csillapultával az ipari index átmeneti szi—
lárdulása is megszűnt és újabb lemorzsoló- dásnak adott helyet, mely azután az indexet az 1933. év tavaszán lOri—ig süllyesztette.
Ez jelenti a válság alatt az ipari index leg—
mélyebb színvonalát.
Ezután az ipari index lassan és fokoza- tosan emelkedni kezdett. A növekedés 'irama csak 1936. őszén gyorsult meg, a világpiacokon akkoriban kialakult nyers- anyaghossz következtében. A magyar index adatai szerint ez a felfelé tartó irányzat egészen az 1937. év májusáig tartott, mikor
———490-—-
ipari indexünk 129—et ért el. Ennek az év—
nek további részében azután ismét csökke- nés következett be 5 ipari indexünk az 1937. év utolsó hónapjában, valamint az 1938. év első két hónapjában újból 119-en állott.
Az ipari jelszámnak és az agrárindexnek most vázolt eltérő alakulása természetesen nagyon befolyásolta a kettőnek egymáshoz viszonyított arányát. S mert felfelé és lefelé egyaránt az agrárindex mutatott oly nagy- arányú ingadozásokat a sokkal állandóbb ipari indexszámmal szemben, elsősorban az agrárindex változásai befolyásolták azt a jelenséget, melyet agrárollónak szoktak ne—
vezni, vagyis az ipari indexnek az agrár- indexhez viszonyított százalékos különbö- zetét. Ez a különbözet 1928—ig, sőt 1929. év elejéig nem volt nagyarányú, sőt egyizben (1925 januárban) teljesen elenyészett, 1929 februárban pedig mindössze 1 pontot (0770) tett. De mert — mint láttuk — a válság alatt az ipari index csökkenése sokkal ki- sebb arányú volt, mint az agrárindexé, a különbözet csakhamar hatalmasan megnö- vekedett s az 1933. év átlaga szerint már 70'4%—ot ért el. Sőt ez év szeptemberében, mikor az agrárindex 53-mal legalacsonyabb színvonalát érte el, az ipari index pedig 106—on állott, az agrárolló pontosan 10070 volt, vagyis az ipari árak színvonala éppen kétszeresét tette a mezőgazdasági árak át—
lagos színvonalának. Az enyhülés azután itt is bekövetkezett, bár nem kielégítő mér- tékben, mert az agrárolló a közölt adatok szerint még 1938 elején is meghaladta a 45—46%-0t.
A magyar nagykereskedelmi árak index—
számainak más államok indexszámaival való összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy Magyarország és Németország máig sem szállították le formálisan valutá- juk értékét, Nagy-Britannia ellenben 1931-
ben, az Amerikai Egyesült Államok 1933-
ban, Franciaország pedig 1936—ban letért az aranyalapról. Ez a körülmény érdekesen visszatükröződik az illető államok index- számaiban is. Magyarország és Németor- szág indexei meglehetősen párhuzamosan haladtak egymás mellett. Mindegyikük 1933—ban érte el legmélyebb pontját s a válságból való kibontakozás során mindkét jelszám körülbelül azonos színvonalon és mértékben szilárdult meg. Az angol és az amerikai index már 1931—ben elérte a leg—
alacsonyabb színvonalat, s azután lassan, majd gyorsabban emelkedett, lényegesen
4. szám
2. A magyar és néhány külföldi nagykereskedelmi index alakulása.
Variations des indíces des prim de gros en Hongrie et en guelgues pays étrangers.
(19292100)
55 Né t— ,_ N* -
§ 335; ország 335533; anima!) Ariafiíi
; Hongrie 751415"; France gíthÉíL-e Etats Unis
, 1928 1116 1020 1029 1028 101'5
1929 1000 1000 1000 1000 1000
1930 79'3 908 884 875 90'7
_ 1931 78'5 80'8 800 768 766
. 1932 760 703 682 749 680
* 1933 62'7 68'0 636 750 693
( 1934 653 71'7 60'0 77'1 78'7
* 1935 741 742 540 779 83'9
f 1936 73'6 75'9 65 5 827 84'8
, 1937 780 77'2 927 952 90'6
!) Board of Trade indexszáma.
meghaladva a növekedés arányában a né- met és a magyar indexet. Franciaország, mely 1936-ig kitartott az aranyvaluta mel—
lett, leginkább mutatja indexszámában a valutáris befolyást. lndexszáma 1935-ig folytonosan és növekvő arányban csökkent, úgy hogy ez év átlaga szerint 46%—kal ál-
lott alacsonyabban, mint 1929-ben. A frank értékének zsugorítása azonban hirtelen ki- pattantotta az így előállott feszültséget s az 1937. évi francia index már 92-7-et mutat, körülbelül elérve az angol és az amerikai indexet.
NAGYKERESKEDELMI INDEX ALAKULÁSA.
VARIATION DE L'IND!CE DE GROS.
i929 : 100
( 4 4 0 E 4 4 0
'400 400
* ; franciaországi
sol ** , Il — eo
§ xx [Grande-Bretagne II
80 * A 80
' Nagy—BW __ ,?" pl/
l i
!x
K I' ao
,R x M ] § Hongrie 3 l
_ agyarorszag xx 'i/ ! BO
_ ,, . * [l
, [_ , : $ , ( ha! France
, 'SO' * ' l 50
naturalista maz 193319341935l1936 1931
M sr 32.1938. ' R. " de 813938 3. Létfenntartási költségek indexszámai.
A létfenntartási költségek indexszámai a kisforgalom árain alapulnak s azokat a
———-491._._ 1938
3. Létfenntartási költségek indexszámaí.
Indices du coüt de la vie.
(Egy négytagú munkáscsalád heti kiadásai alapján.
D'aprés les dépenses mensuelles d'une famille ouvm'ére de 4 membres.)
1913 : 100.
Összes kiadások .; % De'pmse total: § E 2
, § _ § . '; § %%
Ev —Annézs %; 3 ; § § § ** ; _w§§
.sES§—§F§'§ §§ §§ 315
.es—_? 3392 .-._§ És 1: ig
; a a §; ága a:; ;: zga—
192523332165111111. 130'6 1084 1274 1508 123'4 1926 ,, 1174 1023 1133 126'5 125'4 1927 ,, 1251 111 0 1248 125'5 125'6 1928 ,, 128'1 116' 8 127'7 134'4 123'6 1929 ,, 1271 1174 1241 1320 1359 1930 ,, 1126 1063 105'1 126'8 1309 1931 ,, 105'1 100'6 96'2 115'8 1335 1932 ,, 101'5 97'9 91'2 111'4 137'0 1933 ,, 921 997 80'7 103'3 131'2 1934 ,, 89'9 89'0 77'1 101'8 134'6 1935 ,, 92'7 91'2 81' 3 1023 1334 1936 ,, 99'4 963 87' 3 1179 133'5 1937 107'6 102'5 93 9 136'6 137'5 1938 január 110'5 104'7 98 2 136'2 138'1 februar
109'2 103'7 96'3 136'2 138'1
Statisztikai Hivatal egy négytagú munkás- család elméletileg meghatározott reprezen- tatív heti kiadásai alapján számítja ki. Az ármozgalmakra a lakbér nélkül számított index jellemzőbb, mert azokban a régebben épült kislakásokban, melyekben a munká- sok és általában a kisegzisztenciák zöme ma is még lakik, a lakbér még jelenleg is meg van kötve s így azt az indexszámítás szempontjából az utolsó emelés, vagyis 1926 óta változatlannak kell venni. A lét- fenntartási indexszámok 1924 december 31 óta kerülnek kiszámításra és közzétételre és a már említett lakbéren kívül felölelik az élelmezés, ruházat, fűtés és világítás költ- ségeit.
A létfenntartási költségek indexszámai általában kisebb arányú ingadozásokat mu- tatnak, mint a nagykereskedelmi indexek.
A szanálási válság alatt a létfenntartási in—
dex (mindig a lakbér nélküli indexet te- kintve) alacsonyabb a nagykereskedelmi in—
dexnél és alacsonyabb 1927—ben és 1928- ban is. Később azonban nem követi a nadDy—
kereskedelmi index csökkenését és a kettő között a különbözet egyre kimélyül. Ez ter—
mészetes, mert kicsinyben az áraknál sok- kal nagyobb arányban éreztetik hatásukat azok az áremelő ártényezők (közterhek.
munkabér, vállalkozói nyereség stb.), mint
4. szám
a nagykereskedelmiekkel. A kisforgalom árai egyébként is csak bizonyos idő eltel- tével reagálnak a nagykereskedelmi árak változásaira; ez jellemzően kitűnik az in- dexből is, mely az évi átlagok szerint csak 1934-ben érte el legmélyebb pontját, míg a nagykereskedelmi index már 1933—ban.
A létfenntartási index alkotói közül ——
eltekintve az állandóan 86'3%-0n álló lak—
bértől —— mindig az élelmezés költségei mu—
tatják a legalacsonyabb színvonalat. A leg-
—492—— 1938
magasabb indexet régebben, így 1925—ben"
és 1926-ban is még a ruházkodás költségei mutatták, a textíliák és bőráruk akkori rendkívül magas színvonala miatt; 1928 óta a fűtés és világítás költségeinek indexei a legmagasabbak, különösen a fa és szén drá—
gasága folytán, amit a világításnak (villany- áram) viszonylag alacsonyabb költségei nem tudnak kellően ellensúlyozni.
Szőnyi Gyula dr.
Nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon és fizetési mérleg.
Revenu national, fortune nationale et balance des payements.
Résumé. Les calculs relatifs au r e v e 11 u n a t t o n al de la Hongrie sont fondés sur la méthode gue M. Frédéric de Fellner a fait connaítre et justifiée dans le Bulletin de lilnstitut International de Statistigue, torne XXV, 38 livraison;
ils font état du prix de revient net des biens nou—
vellement produits, de llaccroissement de valeur díl ;: liactivité commerciale ou au transport, des sommes entrées dans le pays aux titres dlintérét, de rente ou autres sans contre-partie, ainsi gue des sommes sorties aux mémes titres et portées natu- rellement en de'duction. Les chiffres ainsi assemble's font ressortir gue le revenu national de la Hongrie est tombé de 4'2 milliards de pengős en 1929 a 2'5 milliards en 1933, et remonté ;: 3'4 milliards en 1936. Ces fluctuatíons du revenu national ne corres—
pondent pas nécessairement a des fluctuations identigues affectant la production ou le bien—étre général parce gulelles sont influence'es fortement par les variations du pouuvoír diachat de la monnaie.
Parallélement aux évaluations officielles gut se rapportent a l'année civile, MM. Mathias M a—
tolcsy et Étienne Varga se sont livrés de leur cóté a des calculs concernant le revenu national de la Hongrie pendant l'intervalle sie'tendant de l'année économigue 1924/25 a lianne'e économigue 1934/35. Ces calculs ne négligent pas les services intellectuels ni les produits de liactivite' intellectuelle, et ils táchent de saisir les variations réelles du revenu national en éliminant lteffet du déplacement du niveau des prix. Il en ressort gue Ie revenu national rád a augmenté de 23'7% dans liintervalle de 1924/25 a 1928/29, gu'il baissait ensuite jusguien 1932/33 et guta partir de cette année un progrés nouveau se dessíne.
Pour déterminer la fortune nationale de la Hongrie, c'est également M. Frédéric de Fellner gui a entrepris des calculs tant avant guiaprés la guerre. Il estime gue la fortune nationale
totale de la Hongrie d'aprés—guerre vaut 32'1 milliards de pengős, et gue la somme correspondante peut étre évalu—e'e pour 1912 (et pour le territoire national actuel) a 18'2 milliards. D'aprés cela, la valeur de la fortune mi-
tionale a augmenté d'une iacon emtraordinaíre,
dans la proportion de 76'4% environ. Uaugmen—
tation brute, due en partie a la baisse du pouvoir diachat de la monnaie, se chiffre par 13'1 milliards, mais si on élimine l'effet de cette baisse, Ilaugmen- tation se re'duit a 2-4 milliards. Ouoi guiil en soit, on ne saurait douter gue certains éléments de la fortune nationale, tels gue la proprie'té bálie et les biens meubles, ont bénéficié d'un important ac- croissement de valeur réelle entre 1912 et 1930.
Une bonne partie de la plus-value nette de la fortune nationale tient a la diminution considérable des dettes vis-á-vis de l'étranger.
Un des problemes les plus graves gue la vie e'conomigue de la Hongrie avait a résouudre aprés Ia guerre consistait a assurer Iléguilibre de la ba- lance des payements et la stabilité du change de la monnaie nationale. On y arrivait entre 1926 et 1931 sans recourir a l'économie dirigée en matiére de devises. A la suite de la crise e'co—
nomigue mondiale gui a e'claté en 1931, le marché international des capitaux se fermait á la Hongrie, et il fallait établir le contróle du commerce des devises pour maintenir en e'guílibre la balance des payements. Comme conséguence, tant les importa- íions gue les exportations se réduisaient notable- ment et lleacce'dent des échanges exte'rieurs ne four- nissait plus les sommes gut auraient été nécessaires a liamortissement des emprunts suivant les accords conclus a ce sujet. Ciest pourguoi la Hongrie n'a paye' en 1935 a titre dyintérét et de dividende gue la somme de 27'5 millions de pengős, contre 218'3 millions en 1931. En considération des difficultés de payement, les cre'anciers de la Hongrie ont fait certaines concessions et aujourd7huí, Ies obligations
