ján három időszakot lehet szembetűnően megkülönböztetni; Az 1926—29. években mozgalmasa—bb, az 1930—32. években na- gyon lanyhuló, 1933-tól pedig fokozatosan élénkülő sztrájk—életre lehet rámutatni.
Ezek az időszakok egybeesnek a foglal- koztatottság mértékét feltüntető adatoknál és a társadalombiztosító szervek álagos lét- számánál észlelt időszakokkal, vagyis azt
jelentik, hogy a prosperitás éveiben a sztrájkmozgalom is fölélénkül, míg a nyo- mott esztendőkben ellanyzhulnak a munka- viszályok. Ami természetes folyamata an- nak, hogy a sztrájkok túlnyomó többségük- ben bérharcok, így azokat ipari fellen- dülés idején, a sztrájkolók a siker jobb ki—
látásával vehetik fel a munkaadókkal.
Mozolovszlcy Sándor dr.
Munkapiac.
Marche du travail.
Résnmé. Les renseignements tirés du recense- ment général de 1930 permettent (le dresser le tableau du chömage. A cette e'pogue critigue de la crise mondiale, on comptait en Hongrie 224103 chómeurs. La plupart d'entre eux appartenaient á liindustrie: 143077; une part bien moindre á Ilagri—
culture: 24.405, et presgulautant au commerce et crédit: 21.730. Environ 100.000 chömeurs, soit presoue la moitié, ont été enregistrés d Budapest et dans les localités voisines.
Les syndicats professionnels et liOffice national de placement publient des informations mensuelles sur le chómage. Les données de I'Office englobent les ouvriers syndigue's ou non; elles sont donc
plus e'leve'es (]ue celles des syndicats. Les publi—
cations syndicales indiguent 33.000 chómeurs pour 1931, les publications de POffice en indiguent 56.000 pour 1932 comme maximums. Le redressement de la situation économigue a entmíné une baisse () tel point ouien 1937, les chi/fres correspondant's ne sont plus (Jue 17.000 respectivement 30.000.
En ce gui concerne le chómage dans liagri—
culture, le Ministére (le llAgriculture en établit la statistigue depuís 1934. En juillet 1934, les ouvriers : agricoles sans travail étaient aa nombre de 84.000;
en 1937, seulement de 35.000.
Les fluctuations des salaires reflétaient les hauts et les bas des conjonctures. Selon la sta—
ristioue de liAssurance sociale, le salaire journalier moyen a été de 3'40 pengős au commencement de l'anne'e 1923, et de 4'21 pengős en 1929. La crise économigue en a fait baisser le niveau, et le mi- nimum siobservait en mars 1936 avec 2'87 pengős.
Á partir de Id, une hausse s*amorce (Jut atteint 3'10
Les salaires et les emplois en Hongrie avaient íours un caractére extensif: de grandes masses étaiént occupe'es avec, il est vraí, des salaires bas,-
cette circonstance a permis au pays diéchapper aux conséguences catastrophioues du chómage.
En ce gut concerne la journée de travail, en- eii'n 5070 de la masse des travailleurs étaient es 8 hentes ou moins par jour; au cours des es 1925 a 1935, le nombre des
travail avail une tendance á la baisse; en 1936, les conjonctures renaíssantes de Pindustrie ont contribue' (: allonger Ia journée de travail.
*
l. Munkanélküliség.
A magyarországi munkanélküliségről ál- talános keresztmetszetszerű képet az 1930.
évi népszámlálás
va sag evelne eg ik nehéz idő: ont ara vo-
mmm ámítva—fő volt, ebből 182450 volt férfi és
41.653 niő. Az ipari munkanélküliek száma
143077 volt, ezután következett az őster- melés 24.405, a kereskedelem és hitel 21.730, majd a napszámosok csoportja 12.204 munkanélkülivel. A felsoroltak kö- zül 139386 volt szakmunkás, 47.124 pedig napszámos. Budapesten 70.781 egyén volt munka nélkül, a főváros környékén pedig 29.239, együttes számuk tehát Nagy-Buda- pesten 100.020, vagyis csaknem fele az ösz—
szes munkanélkülieknek.
A munkanélküliség a gazdasági élet konjunktúrális hullámzásai folytán ál—
landóan változik s így azt csak rövi- debb időközökben rendelkezésre álló számadatok alapján lehet figyelemmel kí- sérni. A munkanélküliségi, statisztika prob- lémáját az egyes országok különféle módon igyekeztek megoldani. A megoldás főleg ott sikerült, ahol a munkanélküliek rendszeres segélyezésben részesülnek.
Hazánkban, a kötelező munkanélküliség elleni biztosítás hiányában, csak a szak—
szervezetek és az Állami Munk-aközvetítő Hi- vatal havi jelentései adnak állandóan képet a munkanélküliség nagyságáról és hullám—
zásáról. Ezek az adatok inkább csak mint idősorok alkalmasak e mozgalom hullám—
lásának megfigyelésére, mert a munkásság nagy része áll e szervezeteken kívül, más-
—408 — 1938
;!—
l.' Mm/ ülíe száma egyes fontosabb foglalkozási főcsoportok szerint.
; (1930. évi
ombre es hómeurs suivant les principales catégories de professions.
épszámlálás adatai. — D'aprés le recensement de 1930.)
V Munkanélküliek száma —— Nombrc des chómeurs
Alkalmazás; minőség
G Zoglalkozási főcsoport . Férfi Nő Együtt Simak—d; 173332?
ran es categories de professzons Hommes Femmes Ensemble Szak- Napszámos
munkás _]
Uuvriers 0?"—
(mali/tés nahers
Östermelés —— Production (ln sol ... 22.695 1.710 24.405 678 20.045
Bányászat és kohászat —Mt'nes et hauts fonrneauw 831 3 834 692 122
Ipar —— lndustrz'e ... 122242 20.835 143077 127.428 13.848 Kereskedelem és hitel —— Commerce et crédz't . . . 16.539 5.191 21.730 8.211 414 Közlekedés —— Transporls. . . . . . . . . . . . 3.728 141 3.869 2.377 491 Közszolgálat és szabadfoglalkozások —— Services
publics et professions ltbe'rales ... 2.024 1.240 3.264 — — Különféle ágbeli és k. m. n. napszámos —— Jour-
naliers sans autre indication ... 10.482 1.722 12.204 — 12.204 Egyéb foglalkozásúak — Autres professions. . 1.246 2.194 [ 3.440 — — Tanulmányai befejezése óta foglalkozáshoz még nem
jutott — Nont pas encore trouve' de travail
depm's l'acheuement de leurs études ... 1.080 607 1.687 . —-—' —
Házi cselédek —— Domestigues . ... 315 7.549 , 7.864 —— ——
Ismeretlen foglalkozásúak —— Personnes dont la pro-
; fession e'tm't inconnue ... 1.268 461 l 1.729 —— l *.
Mindössze — Total général. . . 182.450. 41.653 224103 189386 , 47.124 Ebből — Dont
'Tí'sztviselő — Employe's . . ' ... 17.602 —- ——
Egyéb segédszemélyzet — Autre personnel dit
amliaz're ... ] 206.501 ]
1
részt a munkaközvetítés igénybevétele nem , . Munkakem ,_ , Munkakere_
kötelező. f—xxx Ev, ho sők száma bv, 11" sők száma
A szakszé vezetek munkanélküliségi
adata' 1924 ' allanak rendelkezesre Ez 1333 XII— 31' 2231?) ággá XH'31' 325132
ev vég a m kanelkull szervezett munka— 1932 551609 1936 3 " 321708 sok száma 4.844 volt, ami a gazdasági fel- 1933 ,, ,; 37-109 1937 ,, ,, 29599
lendüléssel kapcsolatban 1927-ig 14.368-1'a "
csökkent. Ezután ismét emelkedés mutatko— 1930—ban, amiota a munkakozvetito zik és a szakszervezeti adatok—1931—ben jel—
zik 33.146 fővel a munkanélküliség leg—
magasabb fokát. 1931 után a munkanélkü- liség fokozatos enyhül—ést mutat s csupán a legutolsó évben találunk kisebbmérvű emel- kedést.
Az Állami Munkaközvetítő Hivatal ada—
tai természetesen magasabbak a szakszerve- zetek által kimutatott munkanélküliek szá- mánál, többek között azért is, mert a nem szervezett munkásokat is magukban foglal- ják. *
A hatósági munkaközvetítők és ingyenes magánközvetítő irodák által kimutatott és az év végén el nem helyezett munkakene—
sők számát a következő összeállítás mutatja:
szervek összességének adatai rendelkezesre állanak, a munkát keresők száma 32.912 volt és 1932-re 55.609-re emelkedett. Az ez—
után következő évek adatai szintén a mun- kanélküliség erős csökkenését mutatják, 1937—ben pedig már csupán 29.699 volt a munkát keresők száma. .
Az iparforgalmi népesség munkanélkü- liségénél is nehezebb a mezőgazdasági mun- kanélküliség statisztikai számbavétel-e, mert az a mezőgazdasági termelés idényszerű természetével van szoros összefüggésben.
A mezőgazdasági munkaerők foglalkoz- tatottságáról az Országos Gazdasági Mun- kaközvetítő Iroda havi kimutatásai közöl- nek adatokat, amelyek az egész országra kiterjedően 1934 óta állanak rendelkezesre.
Igy a mezőgazdasági
munkanélküliséget,yxn's'mn—zhWM
4. szám
2. A_szociáldemokrata és keresztényszocialista szakszervezetek által kimutatott munkanélkü-
liek száma.
Chómeurs enregistre's par les syndicats social-démo—
crates et sociatistes chre'tiens.
Chómem's enregistre's par .. Keresztén - Szoctaldemok— szocialist';
tata szakszer— szakszerve- A szakszerve—
k zeti munkanél-
vezete zetek —— les
les syndícats syndícats soci— küliek száma
. social—démo- alísies együtt
Ev, hó WWW chrétíms tous les
Amiées et mois ___—_— syndzcats
által kimutatott munk anélküllek
.jó e , e . e
" 173 se E§§ 532 e§§ ge
, § s 753 Ésa EE Ésa %%
% 14095 1000 1.749 1000 34.844 zoo-0
192 ,, ,, 26.711 807 1.273 728 27.984 803 1926 ,, ,, 20.712 626 1.620 926 22.332 M'!
1927 ,, ,, 13.045 39'4 1.323 756 14.368 41'2 1928 ,, ,, 14.362 43'4 825 47'2 15.187 43'6 1929 ,, ,, 19.181 579 1.107 63'3 20.288 582 1930 ,, ,, 24.648 74'4 935 535 25.583 73'4 1931 ,, ,, 31.906 9614 1.240 709 33.146 95'1 1932 ,, ,, 30.967 936 1.106 63'2 32.073 920 1933 ,, ,, 25.926 783 1.118 63'9 27.044 77'6 1934 , ,, 20.986 63'4 1.045 59? 22.031 632 1935 , ,, 18.318 55'3 1.068 61'1 19.386 556 1936 ,, ,, 15.044 45'5 923 528 15.967 458 1937 ,, ,, 16.163 48'8 1.211 69'2 17.874 49'8
csak a legutolsó gazdasági fellendülés idő- szakában kísérhetjük figyelemmel. A me- zőgazdasági munkanélküliség adatai az utóbbi években a következők voltak:
Az elhelyezkedésre váró munkások
1 az igazolvánnyal ellátott á
ÉV s 2 m a munkások százalékában
jamiáf 4 július január [ július
1 havában ! havában
—— 83.807 —— 1285
260.034 73.208 3754 1028
266.488 48.828 3725 6 66
243.097 34.566 3276 456
A mezőgazdasági munkásság megélheté—
sét hazánkban elsősorban az aratási kere- set biztosítja. Az a munkás, aki az aratás- ban nem vesz részt, arra az évre ellátatlan- nak tekinthető, ezert a valóságos munka- nélküliséget a július hóban is munka nélkül álló munkások száma mutatja. Viszont a munkanélküliség legmagasabb foka — ter—
mészetesen — január hóban jelentkezik,
amikor a mezőgazdasági termelés csaknem teljesen szünetel.
——409—
a mezőgazdasági
1938 3. A mezőgazdasági munkanélküliek az Országos
Gazdasági Munkaközvetitő Iroda adatai alapján.
Ohómeurs de l'agricultwe, d'aprés les chi/free du Bureau Général de Placemmt Agricole.
Az elhelyezésre váró mező- gazdasági munkások száma
Varmegyer) sem iawwam
. 1 _
COWWS) ( 1934 ! 1935 [ 1936 ] 1937
július havában
Abaúj-Torna . . . . 423 426 135 110
Bács—Bodrog 346 — 5 81
Baranya ... 3031 92 106 201
Békés ... 13.864, 10.293 5.830 5.811 Bihar ... 4.015 1.728 1.270 925 Borsod, Gömör és Kishont 5.002 5.536 3. 134 2.289
Csanád, Arad és To-
rontál ... 3.277 8.792 2.398 1.295 Csongrád ... 4.985 4.665 853 603 Fejér ... 1.665 1.111 1.921 645 Győr, Moson és Po-
zsony ... 1.171 566 107 868
Hajdu ... 6.865 5.357 4.800 1.484 Heves ... 7.901 6.245 4.515 2.960 Jász-Nagykun-Szol-
nok ... 9.163 5.484 8.048 2.492 KomáromésEsztergom 253 171 114 — Nógrád és Hont . . 1.164 999 1.540 723 Pest-Pilis-Solt—Kiskun 7.916 9.173 8.584 4.386 Somogy ... 1.222 2.243 2.145 1.366
Sopron ... 320 305 15 355
Szabolcs és Ung . . 8.067 5.734 4.670 5175 Szatmár, Ugocsa és Bereg 823 147 549 1.197
Tolna. ... 559 95 99 42
Vas ... 429 1.223 461 880 Veszprém ... 737 665 468 451 Zala ... 2.748 1.936 1.704 206 Zemplén ... 589 222 _ 357 521 Osszesen — Total 83.807 73.208 48.828 34.566
1) A tj. városok adatai azon megyék adataiban foglaltatnak, amely megye területén az illető város fekszik. —— Y compris les villes autonomes situe'es sur leur territoire.
A mezőgazdasági munkanélküliség a mezőgazdaság helyzetének javulása folytán általános enyhülést mutat. Hozzájárult az is a mezőgazdasági munkanélkü- liség enyhüléséhez, hogy a Németbirodalom évről-évre nagyobszámú magyar mezőgaz- dasági munkásnak biztosít néhány hónapra szóló, a hazai kereseti viszonyokhoz képest rendkívül jól fizetett mezőgazdasági mun-
kát. !
Területi elhelyezkedés szerint vizsgálva munkanélküliséget, az 1937. évi legmagasabb és az 1934. évi leg—
alacsonyabb július havi adatokat össze- vetve, az 1937._évi nagyságsorrendben (az 1934. évi adatok zárójelben) a munkanel-
.küliség Békés 5.811 (13.864), Szabo'lcsés Ung 5.175 (8.067), Pest 4.386 17.916), He—
4. szám
ves 2.960.(7.901), Jász-Nk.-Szolnok 2.492 (9.163), Borsod 2.289 (5.002), Hajdu 1.484
(6.865), Somogy 1.366 (1.222), Csanád
1.295 (3.277) és Szatmár 1.197 (823) vár- megyékben volt a legmagasabb. Legalacso—
nyabb volt a munkanélküliség Komárom és Esztergom vármegyében, ahol 1937 július ha-
;vában nem jelentettek munkakeresőt, holott 1934-ben még 253 volt a számuk. Ezután
következett Tolna 42 (559), Bács-Bodrog "81 (346),.Abaújlrorna 110 (423) és Baranya
201 (303) munkanélkülivel. A mezőgazda—
sági munkanélküliség —— amint az az ada- tokból kitűnik állandóan az Alföld munkásnépét sujtja a legerősebben.
2. Munkabér-ek.
Az ipari munkabérek általános színvo—
nalának alakulásáról a társadalombiztosí- tási statisztikának az ipari munkavállalók- ról közölt átlagos napibéradatai adják a legáttekinthetőbb képet, amelyek a legna- gyobb tömegek kereseti viszonyairól számol—
nak be. Ezek .az adatok természetesen sem a tisztviselők, sem a háztartási alkalmazot—
tak és egyéb csoportok béradatait nem tartalmazzák. A munkabérek alakulása az általános gazdasági helyzet függvénye volt.
1923 elején az átlagos napibér a férfiak—
nál 3'61, a nőknél 2'66, együttesen pedig 340 pengő. Ez év végén és a következő
4. Átlagos órabérek a különböző adatforrások
szerint.
Salaires horaires moyens en Hongrie suioant les di/fe'rentes sources.
Átlagos órabér fillér a Salaires horaires moyens Év hó d'aprés les statistígues
!
Képviseleti Társadalom- Gyáriparl
Anmges, reálggfrftgáfves biztosítási d'industm'e
mozs concernant les d'assurances manufacturi—
salains sociales ére
"Xi statisztika szerint
X
( 4333/12- 1. 58 4.1 56
. IV. 1. 58 39 —-
1933. X. 1. 56 39 56
1934. IV. 1. 54 37 ——
1934. X. 1. 55 38 53
1935. IV. 1. 56 36 ——
1935. X. 1. 55 37 52
1936. IV. 1. 56 36 ——
1936. X. 1. 55 37 51
1937. IV. 1. 56 37 —
1937. X. 1. 57 39 —-—
——410—
1938
év elején idényhullám jelentkezett, mely—
nek következtében a napi kereset a fér- fiaknál 4-39, a nőknél 3'51 pengős szín- vonalat ért el. Ezután kisebbmérvű visszaesés következett ugyan be, azonban az idényszerű ingadozásoktól eltekintve emelkedés mutatkozik, mely tetőpontját 1929-ben és 1930-ban éri el. Az időszak leg—
magasabb munkabére a férfiaknál 1929 szeptember végén 4'57 pengő volt, s ugyan- ekkor éri el a férfiak és nők együttes átla- gos napibére 4'21 pengővel a legnagyobb magas-ságot. A női munkabérek az 1923. évi maximumot nem érik el, de jóval az idő- szak átlagán felül maradnak. 1931-ben a gazdasági válság kezdi éreztetni hatását s a bérszínvonal mélypontját 1936 első negye—
dében éri el: a férfiaknál 313, a nőknél 2'17 , együttesen 287 pengő átlagos napibér—
rel. Ezután a konjunktúra újabb hulláma kezdődik s 1937 szeptember végén a, fér—
fiak munkabére 3'29, a nőké) 2'38, együt- tesen 3'10 pengőig emelkedik.
A legutolsó évnek már a fellendülés ha—
tása alatt álló m—unkabérszínvonala úgy a 5. Évi átlagos kereset a gyáripari statisztika és a társadalombiztositási kötelezőleg biztosi- tott üzemi alkalmazottak statisztikája szerint.
Salaz'res annnels moyens d'aprés les statistigues de l'industrie manufacturiére et des employés d'emploi- tations obligatoirement assure's á [organisation des
' assurances sociales.
Egy munkás átlagos évi keresete Salaire annuel moyen d'un ouvrím'
kötelezőleg bizt. kgitgilgíg-leágfí) , gyáriparban alkalmazottak dans la petite Ev dans liínduslrie ehez les plerson- industriga 1797"
manufact. Éfsaáífggyiííf e??? álni ágyig";
Anne'es ment assurées a is;—gif"
P.... 15252 P.... 12352 ... 2352
ng. Indices Pe,"- Indices Pet"- Indices
/ .. gos 19262100 gos 19262100 gos 19262100
( 1926 ).330 100'0 1.276 1000 760 1000 x%ÉEZZ/ 1.421 106'8 1.313 102 9 754 99'2 928 1.480 111'3 1.327 103'9 742 97'6 1929 1.497 112'6 1.331 104'3 ! 730 961 1930 1.441 1083 1.243 97'4 678 89'2 1931 1329 99'9 1.055 82'7 543 71'4 1932 1.192 89'6 1.012 7923 549 72'2 1933 1.141 85'8 964 75'5 512 67'4 1934 1.133 85'2 924 72'4 467 61'4 1935 1'118 84'1 915 71'7 455 59'9 1936 1.137 855 939 73'6 457 60'1
1) A gyáripati munkások és a társadalombizto- sitásba bevont munkások létszám és munkabéradatai alapján számítva. — Calcule' d'aprés les chi/fres con- cernant le nombre et les salaires des ouvm'ers diindus- trio mano/act. et des onoriers obligatoirement assure's.
4. szám ———411—— 1938 férfiaknál, mint a nőknél
még mindig mintegy egy-
harmaddal (kb. napi 1 pen-
gővel) maradt az előző cik- lus legmagasabb munkabér—
! KÖTELEZÖLEG BIZTGSITUTT UZEMI ALKALMAZDTTAK
husos NAPIBERE aratszmuxm.
SALMRE' MOVE" JOURNAUER DES EMPLOVÉS D'EXPLDITAUONS OBLIGATOIREMENT ASSURÉS.
' EN NOMBRES INDlGES.
színvonala alatt. Kétségte- "20 len azonban az, hogy a lét-
fenntartási költségek 1913 100 alapon számított
420
192311. % m'
indexe — amely 1929—ben 140 1174, 1930-ban 1063,
1934-ben 89-O—del az idő- szak mélypontját érte el és
400
440
1936-ban is csak 96'3-en állott _ 1937-ben 102'5-re emelkedett s a világpiac ál—
talános áremelkedése kö—
400
vetkeztében előreláthatólag 90 további emelkedéssel is le-
het számolni. Valószínűnek látszik tehát, hogy a lét-
90
fenntartási költségek emel— 50
kedése a konjunktúrávall
kapcsolatban további mun- kabéremelkedést is fog
70
80
70
. . . . 192319241925
A gyáriparl statisztika .a gyáripari munkásság mun—
kabérhullámzását hasonló—
nak mutatja a fent vázolt irányzattal. A név- leges bérek színvonala a legmagasabb fokot 1929-ben éri el, a reálmunkabérek színvo—
nala pedig a létfenntartási költségek csök- kenése következtében 1930—ban éri el csúcspontját. Az ezt követő bércsökkenést az időszak végén béremelkedés követi.
Összevetve a képviseleti munkabér- statisztika órabéradatait a gyáripari óra- bérekkel, valamint a társadalombiztosítási
statisztika napibénátlagai alapján kiszámí- tott órabérátlagokkal, a három adatsor meglehetősen eltérően mutatja az általános
bérszínvonalat. Ez természetes is, mert a társadalombiztosítási adatok a tanulatlan munkások tömegeire is vonatkoznak, ami természetesen csökkenti a kimutatott kere- setipátlagot. Ezzel szemben a képviseleti munkabérstatisztika és a gyáripari munka-
béradatok az átlagosnál magasabb kereseti
színvonalat mutatnak.A képviseleti munkabérstatisztika 1936
októberi múnkabéradatai szerint legmaga-
sabb Volt a. gépszed'őkxórabére, 193 fillér, azután a kéziszedők következtek 165, a
nyomdai gépmester 155, az ólomöntő 104
okozni. [
M.Sl.$l.1938.
1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1931
'
R. H. de Si. 1938.
fillérrel s a többi csoportok kereseti viszo- nyai messze alatta maradtak a sokszoro—
sító iparénak és egy pengőnél magasabb órabér ezek között nem volt található. 80 fillwéren felül volt az órabér a gépipari min- takészítőknél (85) és a fegyverműveseknél (83). A legalacsonyabb órabéreket termé- szetesen napszámosok kapták, akiknek óra—
bére a kő- és földiparban 23, a textiliparban 26, a faiparban 27, az építőiparban 28 fil- lér volt. A szakmunkások átlagos heti kere- sete a fenti időpontban 3468, a segédmun- kásoknál 2142, a tanulatlan napszámosok- nál pedig 1696 pengő volt.
A társadalombíztosítási statisztika ipari munkavállalóinak átlagos keresetére vo—
natkozó adatok és a gyáripari statisztika munkabéradatai a két adatsor felépítésé- ben mutatkozó különbözőségek ellenére is bizonyos következtetéseket engednek! a kis- és középipar keretében fog'alalkozta—
tott, tehát nem gyáripari munkások kere- seti viszonyaira vonatkozólag. Az erre vo—
natkozó adatokat az 5. sz. tábla tartalmazza.
A gyáripari munkásság keresete jóval
4. szám
kedvezőbben alakul a közép- és kisipari munkásokénál, amely az elsőhöz viszo- nyitva rendkívül "alacsony. Kétségkívül erősen lerontja a szinvonalat a tanulatlan munkások nagy tömege is. Még kedvezőt—
lenebbnek mutatkozik a kép, ha a bérek időbeli alakulását vizsgáljuk. Mig 1926—
1936 közötti időszakban (az 1926 : 100 alapon számítva) a gyáripari munkásság munkabérszinvonala csak 85'5-re esett, addig a kisipari munkabérek színvonala 60'1-re süllyedt-. Tehát a kisipari munka- bérek nemcsak általában véve lényegesen alacsonyabbak a gyáriparénál, hanem a válság éveiben a gyáripari béreknél sokkal erősebben csökkentek is. Ennek okát többek között (kétségkívül abban kell keresni, hogy a; kis— és középipar jelenté—
keny részben a mezőgazdasági népesség számára dolgozik s a mezőgazdasági vál- ság folytán e réteg vásárlóképessége lénye- gesen csökkent, ami természetesen az általa eltartott iparosréteg kereseti viszo- nyaira is kihatott.
A tisztviselők fizetésére vonatkozólag egyrészt a gyáripari, másrészt a társada-
lombiztosítási statisztika szolgáltat adato—
kat—. A gyáripari statisztika szerint a gyár—
vezetők, gyártulajdonosok, bérlők s arész- ve'nytársasági és szövetkezeti igazgatók évi keresete az 1930. évi 8.496 és az 1934.
évi (6.482 pengős szinvonal között ingado—
zott s a gazdasági helyzet alakulásának megfelelően az utóbbi években emelkedést mutatott, 1936-ban. pedig már 6.779 pen—
gőre szökött. A gyáripari tisztviselők fize—
tése 1930-ban 4.192 pengővel érte el az évi maximumot, azóta egyre csökkent s 1936—ban már csak 3.307 pengő volt. A társadalombiztositási statisztikába bevont tisztviselőcsoportok fizetése 1.794 (1929- ben) és 1.455 (1936-ban) pengő között in—
gadozott. A tisztviselői fizetések, különösen azonban a gyárvezetők, igazgatók átlagos fizetése természetesen rendkívül nagy szél—
sőségeket takar és kisebb jövedelmek nagy tömege mellett néhány igen nagy jövede- lem emeli fel az "átlagot. A társadalombiz- tosítás'i statisztikának a tisztviselők fizeté- sére vonatkozó adatai több1 nagy kereseti különbséget mutató csoportot foglalnak össze.
A tisztviselői fizetések és a munkabérek a válság időszakában) nem mutattak egy—
forma stabilitást. Az 1929. évi színvonalat véve alapul —— minthogy az adatok 'egy-
része Csak azóta áll rendelkezésre —-
——412— . 1938
6. Évi átlagos kereset a gyárvezetőknél, a gyár-
ipari tisztviselőknél ,és a kötelezóleg biztositott tisztviselőknél.
Traitements annuels moyens des chefs et employés d'usme et des employe's obligatoirement assur'és.
3$j$§gáb§iáí Átlagos évi kereset :. t. és szöv. ig. Traitements unnuels moyens átlagos évi keresete de: employés
?;itemeztss a:]:zzh
Év .! 353533? ** Piti-mg
_ u oblugatouemeni
) el de; gtrecteurs de; manufacturing assurés ÁWVLGCSI 80519 tcogggrnumi e tisztviselőknél
§ § § § §, § ?
azt; is!! be 331! sem"
alig? D'SG hb? na'-ga §) ta'—cs
...x .es sss és És; sss
(43.25 -—— —— 3.255 81'3 —— -—
1926 — —— 3.542 88'5 — -—
1927 7.625 '89' 3.694 92'3 —— ——
1928 8.211 96'8 3.873 968 —— —- _ 1929 8.480 1000 4.003 1000 1.794 1000 1930 8.496 1000 ( 4.192 104'7 1.616 ' 901 1931 7.663 '90'4 4.076 101'8 1.685 _ 939 1932 6.980 82'3 ( 3.879 969 1.825 101'7 ! 1933 6.524 76'9 3.594 89'8 1.595 889 ; 1934 6.482 76'4 3.495 87'3 1.501 837 1935 6.715 79'2 3.4711) 86'7 1.472 820 . 1936 6.779 79'9 3.307') 826 1.455 811 _
1) A központi igazgatóságnál (közp. irodában) alkalmazott tisztviselőkkel együtt. — Y compris les employe's des directions eentrales (bureauoc cmtraux).
1936—ig a gyáripari tisztviselők fizetésének jelzőszáma 826, a gyárvezetőké 799, a gyáripari munkások munkabére 759, a kis- és középipari munkások munkabére pedig 62-6-re esett vissza. A kisipari munkabérek tehát nemcsak abszolút érte- lemben véve a legalacsonyabbak, hanem a válság hatásának —— különösen az agrár—
rétegek csökkent vásárlóképessége foly—- tán _ legerősebben voltak alávetve.
' A mezőgazdasági munkabérek hullám——
zása az ipari munkabérekénél sokkal ne—
hezebben figyelhető meg, mert hazánkban túlnyomórészben a terményben való dija- zás szokásos. Minthogy a terményárak maguk is a konjunktúra hatása alatt állot- tak, hiányzik a szilárd értékmérő, amely megbízható alapot adna a mezőgazdasági munkabérek magasságának szemléltetésé- hez. A mezőgazdasági munkáskategóriák közül csupán a napszámosok kapnak kész- pénzfizetést, a napszámmunka azonban az 0. M. G. E. számtartási statisztikájának adatai szerint csupán 10%-át teszi az ősz—
szes munkáknak. A gazdasági cselédek,, az arató- és sommásmunkások, tehát a
4. szám
mezőgazdasági munkásság legnépesebb kategóriái, bérüknek csak elenyésző részét kapják készpénzben, túlnyomórészét in- kább természetben. A terményárak állandó változása folytán, valamint a helyi lét- fenntartási költségek ismeretének hiányá—
ban, e munkáékategóriák keresetének érté- kelése igen nagy nehéZségekbeütközik.
Téves képet adna ugyanis a mezőgazda- sági munkásság megélhetési viszonyairól, ha létfenntartási szükségletét a városi la- kosság igényei alapján számítanánk.
A mezőgazdasági munkásság terménykere- setének jelentékeny részét természetben fo—
gyasztja el s így azok piaci árának számára nincs nagy jelentősége. A gazdasági cselé—
dek termelő háztartásában a járandósá- goknak nagy hasznosítási lehetősége van, ami az állattartás útján megkétszerezheti a cselédek jövedelmét.
Még nehezebb feladat a mezőgazda—
sági cselédek természetben fizetett munka- bérének a felértékelése, amely eltérő szo- kások alapján vidékenkint igen nagy Vál- tozatosságot mutat. Az 0. M. G. E; számtar—
tási statisztikája szerint 1934—ben egy átlagos gazdasági cseléd bérének értéke1518 pengő volt.
A gazdasági válság a természetben fize- tett bérek értékét lecsökkentette. Ebben az időszakban a természetben fizetett bérek—
nek nagy hátránya volt a mezőgazdasági termények és iparcikkek árában jelentkező s egyre fokozódó eltérés, amely 1933 szep—
tember végén az 50%-ot is elérte, majd az utóbbi években állandóan 30—40%-o,t tett s ez év február havában is 31'9% volt.
Ez természetesen rendkívül erősen ron—
totta a mezőgazdasági munkásrétegek bé—
reinek ipari vásárlóerejét és pl. sok helyen ruházatuk teljes leromlásához vezetett.
Az agrárcikkek árának csökkenése ugyan—
csak észlelhető s a munkásra nézve. ha—
sonlóképe'n kedvezőtlen helyzetet okozott minden általa viselendő készpénzfizetés—
nél is.
Összegezve a fentieket, a hazai munka- piacot általában az extenzitás jellemzi.
Alacsony munkabérek mellett sok tanulat-
lan munkást foglalkoztattak, s bár a
[tn—*nkabérszínvonal mélyen alatta marad afa/szomszédos nyugati államokénak, az extenzitás folytán a *foglalkoztatottság nagyobb'volumene megóvta az országot a katasztrofális mérvű munkanélküliségtől.
' Az alacsony munkabéreket a kormány- zat szociálpolitikai alkotásokkal igyeke-
——4l3—
időszakban —— Nombre proportionnel des ouvriers
ÉV ayant fait pendant Vété
7-nél
An- kevesebb 101/2— lg'nél
'ne'es nyel-gs 8 81/2—9 91/2—10 11 plíz—12212
*) napi munkaórán át dolgoztak —— hzuresdelr.par_;'our, %
( mág H 2 5 461 139 25-6 ' 6—7 52
926 0'3 4513,,1_3__6 28'1 * 7'1 56
1927 0'4 482 123 278 7'6 5"?
1928 G'? 443 11'8 30'7 7'5 50
1929 42 408 12'3 30'8 7'7 42
1930 110 36'6 119 804 — 6'6 3'5
1931 10'7 41'2 10'7 293 43 3'8
1932 14'5 410 93 276 3'1 4'6
1933 132 382 12 4 260 59 43
1934 123 - '88'1 139 262 5'8 3'7
1935 128 38'8 14'6 248 57 3'8
1936 92 40'6 167 220 50 6'5
19384 zett ellensúlyozni. Az iparban az 52.000]
1935. K. M. sz. rendelet minimális munka—
bért megállapító bizottságokat állított fel, amelyek mintegy 70 szakmában állapítot- ták meg eddig a legalacsonyabb munka- béreket és részben a legmagasabb munka—
időt is. Az ipari munkásság szociális hely- zetét ezek az intézkedések _— különösen a textiliparban '——— lényegesen megjavították.
A mezőgazdasági munkásság minimális munkabérének megállapítása az 1923. évi XXV. t.—c. alapján csak a napszámbérek terén történt meg s így az a mezőgazdasági munkásság keresetének csak mintegy lOO/O-ára hat ki. Azért e téren további lépé- sekre lenne szükség, elsősorban az aratási munkabéreknél, másrészt a cselédbérek-
nél. így meg kellene állapítani az aratási.
munkabéreknél a fizethető legkisebb há- nyadot, másrészt a cselédbéreknél a leg—
alacsonyabb béreket és az állattartás kér- dését is rendezni kellene. Ilyen intézkedé—
sek révén a mezőgazdasági munkásréteg megélhetési viszonyait lehetne a munka—
adók súlyos megterhelése nélkül lényege—
sen megjavítani.
3. Munkaidő.
A világháborút követő időszak szociális fejlődésének egyik legjelentősebb ered- ménye a fejlett ipari államokban a napi 8, illetőleg a- heti 48 órás munkaidő elérése.
Újabban a fejlődés már ezen is túlhaladt
5 egyes országokban, így pl. Olaszország—
ban a 40 órás munkahét is a megvalósulás stádiumába került. Magyarországon csu—
7. Munkaidő a gyáriparhan.
Temps de travail dans l'industrie manufacturiére.
A munkások száma százalékban, akik nyári üzemi
4. szám — 414 — 1938 pan a gyáriparról rendelkezünk a munka—
idő tekintetében megfelelő adatokkal. Ezek az 1925—35 években a munkaidő meg- rövidülését mutatják, 1936-ban azonban bizonyos visszaesést találunk. 8 órát vagy annál kevesebbet a gyáripari munkásság- nak mintegy 50%-a dolgozik. Itt a tár- gyalt időszakban csekély eltérés mutatko- zik, ami inkább abban jelentkezik, hogy a 8 óránál kevesebbet dolgozók aránya erősen emelkedett.
Az adatok alapján megállapítható,
hogy bár az irányzat a munkaidő csökke—
nése irányában halad, a 8 órai munkaidő hazánkban annak ellenére, hogy az ipar- ügyi minisztérium több iparágban meg—
szabta a maximális időt, ma még távol áll a megvalósulástól. Az 1936. év a napi munkaidő emelkedését mutatja, ami az ipar- nak a konjunktúra folytán emelkedő foglal- koztatottságára vezethető vissza.
Hollós István dr.
Társadalmi szervezetek.
Associations libres.
Résumé. Les statistigues relatives aux asso—
ciations caractérisent les tendances () se grouper gui existent au sein de la société hongroise. Ces tendances se manifestaient avec une faiblesse rela- tive jusguiá la fin du siecle dernier. En 1862, il y avait une association pour 26.000 habitants. Vers 1887 on se groupait déjá avec plus d'ardeur, car en cette année la proportion siexprimait par une association pour 3.900 habitants. Le mouvement continuait ;; siaccentuer, et il ne siest arrété pendant la guerre guiá la suite dtune interdiction expresse, et plus tard parce aue les troubles révo—
lutionnaires ne lui étaient pas favotables. En re- vanche, il a repris avec véhémence aprés l'e/fondre- ment en signe de la volonté de reconstruire le pays par le travail commun. En voici lie/fet: il y avait en 1932 une association pour 610 habitants, en 1937, une pour 537 habitants. La majeure partie
des associations libres et des objectifs (luielles se
proposent diatteindre datent donc dlune épogue relativement récente; ce sont ces associations gui ont faconné la force de cohésion des Hongrois.
Des 14.365 associations (lui existaíent en 1932, 57'6% avaient été fondées aprés la signaturerdu traité de paix. Des objectifs gui leur sont assigne's, il convient de souligner ceux !]ui cherchaient li exalter le sentiment patriotigue et a cultiver Pesprit de. camaraderie. 98'1% des associations gui se sont choisi des objectifs de la premiere catégorie et 89'3% de celles gui poursuivent des buts ap- partenant a la seconde se sont constituées depuís la guerre. Le mouvement diorganisation n'a dtaíl- leurs pas perdu de son vigueur depuis 1932 et il a re'alisé de beaux résultats surtout dans le do- maine de la camaraderie. En ce gui concerne la force et Pextension du mouvement, signalons gue les associations avaient en 1932 des recettes dé—
passant 83 millions de pengős, et gufelles comptaient presgue 3 millions diadhérents.
*
Magyarországon a mult század végéig a társadalom szervezkedési hajlamának csak igen kisméretű megnyilvánulásaival találkozunk. Széchenyi reformkorszaká—
nak alapításaitól eltekintve csak szórvá- nyosan keletkeznek egyesületek. Csak a kiegyezés után mutatkoznak a társadalmi összefogásnak határozottabb jelei, amelyek
a millenáris év után egész ,a háború kitöré- séig egyre erőteljesebb egyesületi szervez- kedésben jutnak kifejezésre. A háború és a forradalmak alatt a társadalmi szervez- kedésben kényszerű szünet állott be, lame-
lyet aztán a nemzeti uralom helyreállítá—
sával egy méreteiben minden korábbi idő—
szakot messze túlszárnyaló szervezkedési
mozgalom követett és nem lanyhuló
erővel folyik tovább napjainkban is.
A társadalmi szervezkedésnek ezt a fej- lődését igen kifejezően tárják elénk a kö- vetkező statisztikai adatok:
.. Egy egyesületre
, E 1 t k
E v iii??? ásatásai
1862 579 26.600
1878 3.995 3.900
1932 14.365 610
1937 16.747 537 ?
Már ezek a különböző adatgyűjtési el—
járásokkal nyert, tehát összehasonlításra nem teljesen alkalmas adatok is sejtetni engedik a magyar társadalomban végbe- ment nagy mozgásnak s az abban egymás- ratalált közös célok irányában összekapcsolt erőknek jelentőségét. Alábbi adataink pe- dig arról tesznek bizonyságot, hogy a tár- sadalmiszervezeteknek ez a sűrű kiépí—
tése túlnyomó nagy részben az összeomlás után történt. Ennek a korszaknak társa—
dalma, amelyben a kollektív eszme válik uralkodóvá, felismeri azokat a lehetősé—
geket, amelyeket a társulás nyujt az egyéni és a nemzeti életnek megjavítása, fejlesz—
tése tekintetében és ezeknek a rendkívül változatos célkitűzéseknek szolgálatára gyors ütemben építi ki az ország egyesületi szervezeteit.
