4. szám
gazdasági helyzetének megszilárdulásából adódó kedvező jelenség volt. A válság fo—
lyamán bekövetkezett adóemelések dacára az adójövedelmek tényleges összege csök- kent, a legutóbbi években azonban ismét erőteljes növekedés következett be, mely- nek jelentős része volt abban, hogy az ál- lami költségvetés egyensúlya újra helyre- állhatott.
A jövedékek között a vá déki be- vételek óriási esése a gazdasagi elzarkózás következménye, mely különösen 1931 óta öltött nagy méreteket. A dohány 'övede'k bevételeinek ingadozásai a mirt'd'eílíoLri gaz- dasági helyzetet, illetőleg a vásárlóképes- ség változásait tükrözik vissza. A kiadások közül külön említést érdemelnek a személyi kiadások. Ezek összege —— a nyugdíjak nélkül —— 1935/36-ban 3423 millió pengő volt, melyből 1034 millió pengő esett az üzemekre. A nyugdíjakra— itt még min—
díg nagy megterhelést jelent a trianoni nyugdíjasok ellátása — ugyanabban az évben 2535 millió pengőt kellett az állam- nak fizetnie, mely összegben 951 millióval szerepel az üzemek nyugdíjterhe. Az üze- mek nyugdíjterhe tehát aránytalanul ma- gas, főleg ez az oka az állami üzemek nagy deficitjének. Az üzemek által fizetett nyug-
díjak legnagyobb része a MÁV-ot terheli;
mely 1935/36-ban 73-53 millió pengő nyug-, díjat fizetett, míg összes többi személyi ki—
adásai csak 652 millió pengőt értek el.
Az állami adósságok alakulását az 1924/25—1936/37. években az 5. sz. táblá—
—505—— 1938
5. Az állami adósságok álladéka az egyes költségvetési évek végén.
Dette de llEtat ;; la fin des exercices budge'iai'rest
Állandó és Egyéb tárcá— Állami
törlesztéses kat terbelő adósságok Ev adósságok adóssagok összesen
Dette perpé— Denes Dette lotale ' Annég tuelle ei dette d'autres de l'Etat
amortíssable sortes
milló P —- en millions de pengős
1924/25 1.353'9 21'4 1.375'3
1925/26 1.482'8 25'5 1.508'3
1926/27 1.473'5 31'6 1.505'1
1927/28 1.455'0 34'4 1.489'4
1928/29 1.448'3 39'4 1.487 '7
1929/30 1.412'4 182'8 1.595'2
1930/31 1.560'6 333'8 1.894'4
1931/32 1.701'5 362'9 2.064'4
1932/33 1.619'2 397'6 2.016'8 1933/34 1 5358 357'7 1.893'5
1934/35 1.594'4 364'0 1.958'4
1935/36 1.658'0 1) 354'2 2.012'2 1936/37
1.560'0 1) 325'9 1.885'9
1) Az 1935/36. és 1936/37. években az állami üzemeknek az allami közigazgatással szemben fenn-_
álló tartozásai nélkül, az előző években ezeknek be- számításával. — Pom- 1935/36' et 1936/37, mm compris les sommes dues par les entreprises de l'Etat a l'Admz'n'istration publigue ; pour les années.
présédentes, y compris ces sommes—lá.
zat tünteti fel, melynek adatai mutatják, hogy az állam adósságai az 1924/25. évi
1.375-3 millió pengőről 1931/32-ig 2.064-4
millió pengőre, vagyis 50-1%-kal emelked—
tek, innen kezdve azután. 1936/37-ig 1.885'9 millió pengőre, tehát 8'6%-kal csökkentek.
Szőnyi Gyula dr.
Hitelügy.
A/faires de credit,
Résumé. Les établissements de eré- dit hongrois niont retrouvé une situation normale aprés lyeffondrement et liinflation conse'cutiís á la guerre au'á partir de Pannée 1925. (Pest depuis ce temps gifon peut se faire une ídée diensemble de leurs opérations et de leur état. Le Tableau 1 résume les chiffres principaux de leurs bilans pour les années 1925 a 1936.
Én 1925, les capitauac sociaux de ces établis- sements représentaíent un total de 235 millions de pengős, l'ensemble des capitaux appartenant aux établissements de crédit 374 millions. Dés 1930, le total des capitauac sociaux slest élevé a 456 mil- lions. Les reserves passaient de 139 millions en 1925 a 290 millions de pengős en 1935. Les dépőts se chi/fraient á la [in de Pannée 1925 par 309 millions de pengős, en 1930 par 1.075 millions de pengős, mais en 1936 ils sont tombés a 879 míl- Iions de pengős.
Les comptes courants et valeurs en portefeuílle représentaient en 1925 déja une somme considé- rable; les opérations en obligations hypothe'caires ne patent au contraire étre repríses gu'en 1926 guand leur placement á Pe'tranger réussissait pour la premiere fois depuis la guette. Le total des obligations hypothe'caires place'es atteignit son maximum en 1931 avec 734 millions de pengős, en 1936, il rüa été gue 557 millions. La valeur globale des dettes'hypothe'caíres est montée au plus haut point en 1929 (1.005 millions de pen—
gős); en 1936, on a constaté a cet égard une baisse de 44% (le montant total n,étant plus gue 559 millions).
La Bangue Nationale de Hongrie
fonctionne depuis le milieu de Panne'e 1924. Les traits essentiels de sa situation ressortent du
4. szám
Tableau 2. Ses reserves (Por étaient les plus abon- dantes en 1927 (311 millions de pengős), les plus réduites en 1933 (90'9 millions). Le maximum de la circulation fiduciaire a été enregistré ;; la fin de 1928 (513'5 millions de pengős), Ie minimum a la fin de 1932 (3527 millions). Le chiffre de 1937 (466'2 millions) margue par rapport au minimum un accroissement de 32'2%. Le Tableau 3 indigue les variations des tam: d'inte'rét officiels.
La Caisse dlÉpargne Postale royale hongroise gardait en depót á la fin de 1924 seulement la somme de 900000 pengős. Les de'póts augmentaient rapidement et se chiffraient en 1930 par 72'7 millions déja. Pendant les anne'es de la crise, une seule fois on assistail a une baisse, á savoir en 1931, la baisse slexprimant par 13'7 míl- lions; á partir de 1932, les dépóts s'accumulent de nouveau, et le chi/Tre de 1274 millions rela'tíf d Pannée 1937 dépasse de. 75'2% celui gui corres- pondaii a 1930. Le nombre des titulaires des che'gues postaux se maintenait au—dessus de 50.000 dans les années 1924—1926; depuis, il décroissait et ii a été inférieur a 37.000 en 1937. Les verse—
ments sur chégues postaux ont atteint le montam annuel le plus élevé en 1928, avant la crise, avec la somme de 84 milliards de pengős.
Les indices des actions des sooiétés anonymles données relatives aux opérations de Bourse se trouvent résume's dans le Tableau 5. Suivant les moyennes annuelles, l'indice des actions accuse une hausse considérable en 1927;
il se met d descendre ensuite et l'indice du premier semestre de 1931 se retrouve au niveau de 1926.
A cette épogue, la Bourse des valeurs fut fer-mee;
les opérations reprireni successivement pour plu- sieurs catégories á llautomne de 1932, mais Pin- dice continuait á sie/hitet. Dans les années 1935—
1937, la Bourse reprenait de la fermeté.
Pendant la crise économigue, les insolva—
bilite's étaient tres fre'guentes; en 1927, leur nombre baissait brusguement de 56%; ensuite, il y avail augmentation continue (lui porta ce nombre á 3.410 en 1931. De nouveau, une chute lui a succédé, et dans llintervalle 1935 a 1937, la moyenne annuelle oscillait autour de 800. En 1931, la somme des passifs a été de 163 millions de pengős; depuis 1935, le total annuel nlerccéde g'uére 20 millions,
Én 1928, les Iettres de change pro- teste'es avaient une valeur totale de 83'1 mil—
lions de pengős et leur nombre sie'levait a 120000.
L"année 1931 est, a cet égard, une année de record: 179000 lettres de change proteste'es re- présentant cnsemble la somme de 1248 millions de pengős. Én 1935 et 1936, le nombre des protéts n'atieint plus 40.000 et les protéts ne portent plus vue sur 20 millions de pengős.
et les
—506———
1. Hitelintézetek.
A magyar hitelintézeteket a háború utáni összeomlás és az infláció első sorban érintette. Státusuk ez időszak folyamán úgyszólván a káosz állapotába került és némileg normálisnak nevezhető viszonyok közé csak Wezdve jutott, amikor a felértékelési mérlegekkel forgalmi és stá- tusadataik is újból áttekinthetőkké váltak.
Ezért adataikat is csak ettől az évtől kezdve ismertetjük. A fontosabb mérlegadatokat az 1. sz. táblázat közli azWek-
ről. x M
A közölt adatokra vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy azokban a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Postatakarékpénztár adatai nem foglaltatnak bent. Ezek jellege és működése a többi pénzintézetektől any- nyira eltérő, hogy külön ismertetést igé- nyel. A többi ma var hitelintézetet a —
z _ át bent-
foglaltatnak az adatokban nemcsak a rész-_
vénytársasági alapon működő bankok—és takarékpénztárak, hanem a hitelszövetke?
zetek, továbbá a földhitelintézetek, vala- mint az egyéb különleges rendeltetésű pénz- intézetek (Pénzintézeti Központ stb.) is.
Azok a tételek, melyek a pénzintézetek mérlegeiben a háború előtt a legjelentősebb szerepet játszották, mint a takarékbetétek, záloglevelek, jelzálogos kölcsönök és ha—
sonlók, az infláció következtében úgyszól- ván megsemmisültek. csak a folyószámlás üzletág és a váltótárca tudott bizonyos színvonalat megőrizni. Az alaptőke tekin—
tetében a helyzet egészen a felértékelés végrehajtásáig teljesen rendezetlen volt, a hosszúlejáratú tőkék (és kölcsönök) a pénz elértéktelenedése következtében eltüntek.
Az 1925. év (az adatok az évvégi mér- legekre vonatkoznak) a közvetlenül előtte eltelt időszakhoz képest már bizonyos fej—
lődést mutat, ami érthető, mert ekkor már másfél év telt el a korona megszilárdítása óta. Az alaptőkék összege ekkor 235 millió pengő értéket képviselt, az összes saját tő- kék összege pedig 374 millió pengőt. A régi Magyarországon működő összes pénzinté—
zetek saját tőkéinek összege meghaladta a 28 milliárd pengőt; ebből is kitűnik, mily pusztítást végzett hiteléletünkben az ország megcsonkítása és az infláció időszaka. ——
Az alaptőkék összege 1925 után tovább nő- vekedett és 1930—ban 456 millióig emelke- dett. A válságos évek a hitelintézetek alap—
tőkéit nem csökkentették lényegesen; a helyzet inkább stagnálóvá vált s csak a to-
4. szam —— 507 — 1938 l. A magyarországi hitelintézetek vagyonmérlegének főbb tételei
millió pengőben.
Les principauw postas des bilans des établissements de cre'dit de Hongrie, en millions de pengős.
V a g y 0 n —— A c t i I" s T e ki e r —— P a s s 1' f ' s
7'2 115 va 3 § '" * í; "*
m *- .:g ..., -_ 3 a w § .'
Wes aie. $$$ tré 3.5 .. %s 53 % air—.s :%s :?
2—574 m.us ra' a 1133 ;: aa ne _;gwo 3838 83691 (19.303 385
%s%s. agg ege, ga: es gÉ' ge geg gum, 33§§ ges g—5
§9-403/ mint; Jim: 31442: 594 49 Hm í—Dm na.—293 ;El'rlu NO-a zm
( 1925 . . 726 685 8 141 2 235 139 309 845 224 15 29
1926 .; . 985 775 138 156 2 275 151 500 941 339 102 38
1927 . '. 1.481 1.048 354 189 4 346 164 707 1.316 547 . 216 75
1928 . . 1.937 1.176 636 252 3 408 184 895 1.691 705 395 82
1929 . . 2.089 1.178 1.005 260 6 448 214 1.022 1.738 700 580 80
1930 . . 2.216 1.203 775 251 23 456 248 1.075 1.758 748 677 65
1931 . . 2.351 1.008 765 268 23 453 273 854 1.459 1.062 734 40
1932 . . 2.349 940 718 281 29 452 282 758 1.499 1.131 691 27
1933 . . 2.387 894 643 259 24 454 277 753 1.445 1.186 629 24
1934 . . 2.454 780 605 259 22 447 285 796 1.406 1.191 591 25
1935 . . 2.457 775 574 253 26 453 290 836 1.455 1.136 560 25
1936 . . 2.518 776 559 275 27 464 252 879 1.474 1.120 557 29
vábbi fejlődés elmaradása mutatta a vál- ság befolyását. De 1936-ban az alaptőkék összege 464 millió pengőre emelkedett. ——
A tartalékok összege 1925-ben 139 millió pengőt tett, s ez az összeg 1935—ig 290 mil- lió pengőre emelkedett. 1936—ban hirtelen csökkenést látunk 252 millió pengőre, ez a 38 milliós esés azonban nem jelent tény- leges veszteséget, hanem a földhitelíntéze-
A MAGYAR HITELINTÉZETEK EGYES MÉRLEBTÉTELEI.
OUELOUES POSTES DES BILANS DES ÉlABLlSSEMENlS DE CRÉDIT DE HONGRIE.
1200 rmlhú pengn mtlllOHS de pengés 1200
1000 [ 1000
lakarékbetélek Oépüts d'epargne /
800
' A: — , **
./
L Saláltőke
,. Janos en propre _ 600
400
Jelzálogos kölcsönök Práts hyuolhécaires
200
0 119251192619211921192919301931 191219311934 1935 0
!. St. 81.1938. R. H. de 811938,
tek egyesítése következtében előállott tech- nikai természetű változtatásoknak a követ- kezménye. 1936-ban eszerint a magyar hi—
telintézetek saját tőkéinek összege 716 mil- lió pengő volt, ami 92%-ka1 haladja meg az 1925. évi álladékot.
A takarékbetéteknél az újjáépülés folya- mata a pénz megszilárdításával egyidejű- leg indult meg s hitelintézeteink az 1925.
év végén 309 millió pengőnek megfelelő értékű takarékbetétek felett rendelkeztek.
1913—ban a megcsonkítatlan országban a hitelintézetekben majdnem 45 milliárd pengő értékű takarékbetét volt elhelyezve, ami az előbbi szerény összegnek mintegy 15-szöröse. A takarékbetétek gyarapodása 1925-től kezdve elég gyorsan haladt előre és összegük 1929-ben meghaladta az 1 mil- liárd pengőt, majd 1930-ban 1.075 millióra emelkedve, elérte az itt tárgyalt, háború utáni évek maximumát. A takarékbetétek—
nél a válság már nagyon éreztette hatását.
1930—1936 között a következő arányú változásokat látjuk:
Takarékbetétek összege ,
Evi változás
millió p Igfgggg'gők millió P
1930. 1.075 100 _
1931. 854 79 — 221-0
1932. 758 71 —— 960
1933. 753 70 — 5-0
1934. I 796 74 4— 430
1935. ( 836 78 1— 40-11
1936. 1 879 ( 82 4- 43-0
4. szám
A takarékbetétek álladéka tehát 1930- tól 1933-ig 30%-kal csökkent, majd lassan javult, úgy hogy 1936-ban összege már csak 18%—kal volt alacsonyabb, mint 1930- ban. A tényleges veszteség azonban még 1936—ban is megközelíti a 200 millió pengőt.
Elég nagy összeget képviselt már 1925- ben is a folyószámlák és a váltótárca. A folyószámlákon elhelyezett tőkék összege 1925-ben 845 millió pengő volt, a folyó- számlás kihitelezések álladéka pedig 635 millió pengő. E két tétel 1936—ig 1.758, il- letőleg 1.203 millió pengőre emelkedett. A
váltótárca értéke 1925-ben 726 millió,
1930-ban 2.216 millió pengő volt, míg a viszontleszámítolások összege ugyanezen évek alatt 224 millióról 748 millió pengőre emelkedett. 1930 óta a folyószámlák és a váltótárca álladéka a következő változást mutatja (indexszámokban 1930 : 100):
Folyószámlás V , Viszont-
alló- . ,
W , leszamitolt
tartozások ! hitelek állomány váltók
1930 . . . 100 100 — 100 100
1931. . . 83 84 106 142
1932. . . 85 78 106 151
1933 . . . 82 74 108 159
1934 . . . 80 65 111 159
1935 . . . 83 64 111 151
1936 . . . 84 64 114 150
A folyószámlák álladéka tehát jelen- tékeny csökkenést mutat a válság követ- keztében, a hiteleké nagyobbat, mint a tar- tozásoké, ellenben a váltótárca emelkedést mutat. Ez utóbbit a viszontleszámítolások megnövekedett összege tette lehetővé.
A záloglevélüzlet csak 1926—ban indult meg újból, mikor zálogleveleink külföldi elhelyezése ismét lehetővé vált s a magyar hitelintézetek által forgalomba hozott zá- loglevelek értékösszege 1931-ben, mikor a legmagasabb volt, elérte a 734 millió pen—
gőt. Azóta újabb kibocsátásról nem lehetett szó s 1936-ig álladékuk 557 millióra csök- kent, ami mintegy 24%——os esésnek felel meg. Az engedélyezett jelzálogos kölcsönök összege 1929-ben volt a legnagyobb (1.005 millió P) s ez az összeg 1936—ban 559 mil—
lióra, vagyis 44%-kal csökkent.
Megállapítható, hogy hitelintézeteink státusában a válság mélypontja óta a javu—
lás nem jelentkezett oly mértékben, mint a gazdasági élet egyéb ágazataiban,
— 508—1
2. Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank, mint ismere—
tes, az 1924. év közepén kezdte meg műkö- dését.
2. A Magyar Nemzeti Bank mérlegének egyes adatai millió pengőben.
Guelgues postes du bilan de la Bangue Nationale de Hongrie, en millions de pengó's.
Girótattozások
, Bankjegy. és más az Váltó-
Ev Arany Deviza forgalom lejáró káretül 133532—
, Deví- 53735; ugíflésífiln WW
Annees Or $$$ billels de ment etautrís maggal bamme engggements (10215)
, a mu
1924XII.31 406 1544 361'1 165'6 ! 158'2 1925XII.31 593 2070 415'5 214'1 184'2 1926Xll.31 1688 1170 470'9 2433 2181 1927Xll.31 196'9 114'1 4868 8088 3321 1928XII.31 2011 540 513'5 2408 4174 1929XII.31 1627 391 5006 983 3295 1930XII.31 162'7 336 4692 668 297"?
1931XII.31 1020 165 4228 1261 4409 1932XII.31 966 186 352'7 782 46219 1933XII.31 7 88 12'1 368'6 103'1 , 624'8 1934'XII. 81 7 89 203 3814 1056 6195 1935XlI.31 789 333 417'4 1467 5744 1936XII.31 841 424 4365 2126 535'1 1937Xll. 31 84'1 58'5 4662 2457
449"?
A bank aranykészlete az 1924. év vé- gén 406 millió pengő volt, a bankjegyek fedezetéül szolgáló devizák összege pedig 1544 millió pengőt tett. A bankjegyforga—
lom fedezetéül tehát ekkor összesen 195 millió pengő arany— és devizakészlet állott rendelkezésre, így a bankjegyfedeze'tnek csak kisebb része állott ekkor valóságos aranyból. Az egész érckészlet változását az alábbi adatok mutatják:
Ebből Erckészlet arany l deviza millió pengő
O/O
1924. dec. 31. 1950 208 79'2
1925. ,, _ 266-3 22—3 777
1926. ,, ,, 285-8 59-1 409
1927. ,, ,, 3110 636 36'7
1928. ,, ,, 255-1 798 21-
1929. ,, , 2018 806 194
1930. ,, ,, 196'3 82'9 17'1
1931. ,, ,, 1155 861 139
1932, ,, ,, 109'9 87'9 121
1933. ,, ,, 90'9 86'7 13'3
1934. ,, ,, . . 99-2 79-5 205
1935. ,, ,, .. 112'2 70'3 29"?
1936. ,, ,, . . 126'5 66'5 33'5
1937. ,, ,, . . 142'6 [ 59'0 41'0
Az érckészletnek eleinte csak mintegy ötödrésze volt arany, a bank aranyvásár-
4. szám
4—509—
1938lásai ezt az arányt azonban csakhamar megváltoztatták s 1927—ben, mikor az érc- készlet értéke a legmagasabb volt, az arany részesedése már közel kétharmad részt tett.
A következő évtől kezdve az érckészlet csökkenése észlelhető, s miután a bank elsősorban devizakészleteit vette igénybe kötelezettségeinek teljesítésére, a devizák részesedési aránya folytonosan csökkent, még akkor is, mikor a válságos években a bank azlaranykészleteket is kénytelen volt felhasználni. Az 1933-ban kezdődött javu- lás után a devizák arányszáma ismét emel—
kedett.
A bankjegyforgalom az 1928. év végén volt a legmagasabb 5136 millió pengővel, a legalacsonyabbra pedig 1932—ben süly—
lyedt, mikor az évvégi álladék csak 3527
millió pengőt ért el. Az 1937. évi 4662 mil- lió pengő ehhez képest 32'2%—os emelke—
dést jelez.
Az azonnal lejáró kötelezettségek (vir—
tuális jegyforgalom) is nagyot csökkentek a válság alatt. Ezek túlnyomó része mindig az állami követelésekre esett. A váltótárca eleinte igen alacsony volt, a válság évei azonban erősen megduzzasztották. Összege 1931 óta jelentékenyen meghaladta az egész bankjegyforgalmat, csak 1937-ben lett ismét annál alacsonyabb.
3. A Magyar Nemzeti Bank kamatlába.
Taum d'i'nte'réts de la, Banguc Nationale de Hongrie.
Kamatláb a —- Taux dimtéréls pour leszá- ,, ,,
Időszak — Périodes mítási kolcson-
ljes- les préts compte
üzletben O/o—ban — %
1924 VI. 24—1924 IX. 17. . 100 105 1924 IX. 18—1925 III. 28 . . 125 130 1925 III. 27—1925 V. 27. . 110 115 1925 V. 28 —1925 X. 21 . . 90 95 1926 X. 22—1926 VIII. 25 . . 70 TE 1928 VIII. 26—1928 X. 1 . . 60 65
1928 X. 2—1929 IV. 23 . , 70 76
1929 IV. 24—1929 XI. 3 . , 80 85
1929 XI. 4—1930 I. 24 . . 75 80
1930 I. 25—1930 II. 12 . . 70 75 1930 II. 13—1930 III. 28 . . 65 70 930 III. 29—1930 V. 29 . . 60 65 930 V. 30—1931 VI. 15 . . 55 60 1 VI. 16—1931 VII. 28 . . 70 75 1; VII. 24—1931 IX. 10 . . 90 95 13! Hi. 11—1932 I. 19 . . 8'0 8'5 1932' !. 20—1932 IV. 17 . . "40 75 1932 IV. 18—1932 VI. 30 . . 6'0 6'5 1932 VII: 1—1932 X. 17. . 5'0 5'5 1932 X. 18—1985 VIII. 28 . . 45 50 _
1935-VIII. 29— 40 45
A hivatalos kamatláb változásait a 3.
sz. táblázat tünteti fel. 1924—25—ben még abnormis viszonyok uralkodtak e téren, amit a 10%-on felüli kamat mutat. Később 1929-ben a nemzetközi tőzsdespekuláció miatt kellett a hivatalos kamatlábat 8%-ra emelni, majd újból az 1931. év hitelválsága hozott 8—9%-os kamatlábat. Erről a ma- gasságról is azonban hamar leszállott. A jelenlegi kamatláb 470.
3. M. kir. Postatakarékpénztár.
A post-atakarékpénztár üzleti forgal—
mának súlypontja a takarékbetéti üzlet-—
ágon és a csekk—üzleten van. Az infláció—
évei természetesen megsemmisítették a pos—
tatakarékpénztárnál elhelyezett betétek ér- tékét is, úgy hogy a postatakarék betétei- nek egész összege még az 1924. év végén is—
csak 900 ezer pengő értéket képviselt. A majdnem egy és egynegyed milliónyi betéti.
könyv így átlagosan nem ért többet 72 fil-4 lérnél. Mint a 4. sz. táblázatból kitűnik, a postatakarékpénztár betétállománya az ez—
után következő években igen erőteljesen gyarapodott és 1930-ban már 727 millió pengőt ért el. Figyelemreméltó. hogy a válság évei alatt csak az 1931. évben látunk itt — 137 milliós — esést, de már 1932- ben a betétek újból és évről-évre jelenté- keny mérvben növekednek s az 1937. 'évi 4. A Magyar Királyi Postatakarékpénztár mű-
ködésének egyes adatai.
Données sur l'actz'vz'té de la Caisse d'Epargne Postale.
Royale Hongroise.
Takarékbetétek e § Lol§ ': !: §
_Dí'póts d*épargne : §§ § E 332 :!8 %.*5'3—
$$$? %% Éli? §§§
Év összege 3 ; %% gzumg %. E' § ';
n ek :! én szaguőogf
Années ággbgáma 531322 § %% : § BL; ása § ?g'g , Nombre des millions 53-33 25 §§§§ § § nő;??—
h'vms de,, isssz agas,
PWOS gave ggg§§§§ gg'gg
1924 1,244.656 0'9 51.455 2.926'7 19 1925 1,249.674 9'7 53.771 5.199'3 5'2 1926 1,268.607 15'8 54.869 6.218'5 83 1927 1,304.966 26'6 45.547 7.186'3 123 1928 1,348.777 410 42.936 8.379'2 180 1929 1,393.24O 55'4 43.854 7.530'7 24'8 1930 1,427_459 727 35.200 7.393'3 26'9 1931 249561 59'0 35.249 7.695'6 21'2 1932 274708 687 34.409 5.628'9 241 1933 304584 783 34.447 5.615'5 23'3 1934 349457 905 34.720 6.450'8 238 1935 399365 101'6 35.117 7.236'7 256 1936 450.728 107'6 35.881 7.989'8 26'2 1937 521480 127'4l 36.675 8.810'1 27'5—-
4. szám
1274 millió pengős álladék nem kevesebb, minti75'2%—kal magasabb az 1930. évinél.
Annál érdekesebb ez, mert — mint fentebb láttuk —— a többi pénzintézetek még meg- közelítőleg sem érték el a takarékbetétek—
nél a válság előtti álladékot.
A betéti könyveknél 1931—ben jelent—
kező nagy csökkenés csak formai, mert ek- kor selejtezte ki az intézet az elértéktele- nedett (papírkoronára szóló) könyvecské- ket. 1937-ben 521.480 betéti könyv volt forgalomban, melyekre átlagosan mintegy 244 pengő betét esett.
A csekkszámlatulajdonosok száma az 1924—1926. években 50 ezren felül volt.
Azóta azonban számuk csökkent, 1932—ben csak 34 ezret tett, s 1937-ben sem érte el a
csekkszámlatulajdonosok száma a 37 ezret.
A csekkszámlákra történt befizetések évi összege a válság előtt 1928-ban kulmi- nált 8'4 milliárd pengővel, majd 1932—ben és 1933-ban 5-6 milliárdig csökkent. A be—
fizetéseknél a bekövetkezett emelkedés je- lentős volt s az 1937. évi 8'8 milliárd már közel félmilliárddal felülmúlja az 1930. évi összeget.
Jelentékeny üzletága a postatakarék- pénztárnak a zálogkölesönüzlet is. A zálog- kzölcsön-álladék a válság előtt 1930-ban volt a legmagasabb, mikor 269 millió pengőt ért el. 1931—ben 212 millióra csökkent, majd emelkedve az 1937. év végén 27'5 milliós álladé-kot látunk.
4. Értéktőzsde.
Az inflációs idők tombolásai után az ér—
téktőzsde 1924-ben még a stabilizáció vég- rehajtása előtt lecsendesedett, A pangás ideje egészen 1926-ig eltartott s csak ez év második felében kezdődött újból a forga—
lom megélénkülése. A részvényindexet és az értéktőzsde egyes forgalmi adatait az 5.
sz. táblázat közli, az 1926. évtől kezdő- dőenf)
1) A részvényindexet a Központi Statisztikai Hivatal egészen 1931-ig az összes fontosabb rész—
vények áltadékánalk az árfolyamvál'tozások szerinti értéke alapján számította ki. A tőzsdezárlat (1931 július—1932 szeptember) után az azelőtt jegyzett részvényeket csak fokozatosan vonták be a hivata- los forgalomba s a részvények bizonyos kategóriái még ma sem jegyeztetnek. A Hivatal ezént a régi részvényindex számítását nem folytathatta s 1932—
től kezdve az indexet csak 18 elsőrendű fontosságú részvény árfolyamalakulása alapján számítja ki. A két módszer között tehát szervi összefüggés nincs s 1932-től kezdve a részvényindex nem tekinthető az előbbi index folytatásának. Az összehasonlitás- nál ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni,
—510——
1938
5. A budapesti értéktőzsde adatai.
Renseignements sur la Bourse de valeurs áBudapest.
Ég § §§ Aténylegleszátlítotttészyények
§?! Z§ " Actzons eíectwement lwrees
gé: §§§ l értékle
' __ , x_EA— mi zur va eur
Ev Annees §§§ §; § darab száma (Ég—§; tg 8
%% "u'—7.5 leurnombre D*EÉÉ 511531]
mm§.§-SH 29"§. N§_üeg
f*aasss ER %c:—sg
cevs W see .a Es—
1926 Éngeáglggm,_ 100-0 19,264.532 298'6 100
1927 ,, 174'5 18,435.862 1,065'5 363 1928 ,, 170'8 7,466.130 543'7 185 1929 ,, 144'4 4,914.924 3252 111
1930 ,, 119'9 2,393.290 1560 53
19311) , 101'0 1,452.194 87'7 30
193223) ,, 86'1 120770 8'3 3
19333) ,, 79'1 742480 39 0 13
19343) ,, 73'1 906002 34'1 12
19353) ,, 98'6' 2,084V616 131'3 45 19363) ,, 130'6' 3,312.250 3064 104 19373) ,, 162'4 3,418 306 305'5 104
1) A tőzsdezárlat miatt csak 6 hónap átlaga, ille—
tőleg 6 hónap forgalmi adatai. —— La Bourse a été fermée au cours de cetté année; a cause de cela, moyennes relatives seulement au mouvement noté á la Bourse pendant 6 mois.
2) Csak 4 hónap átlaga., illetőleg 4 hónap forgalmi adatai. —— Mayennes relatives seulement a 4 mois.
3) 1931-íg az index az összes fontosabb részvé- nyek, 1932-től kezdve pedig csak 18 nagyvállalat részvényei árfolyama alapján számittatott s ezért az összehasonlitásnál nagyfokú óvatosságra van szükség.
—— Indices ealcule's jusgu'en 1931 dlapres les cours de toutes les actions importantes et a partir de 1932, d'apres seulement ceux des actions de 18 grandes entreprises; a cause de cela, les comparaisons doivent étre faites avec prudence.
Az adatokból kitűnik, hogy 1927—ben a I'észve'nyindex az évi átlagok szerint nagyot emelkedett, amit az index 74'5%—os kiugv rása mutat. De ezzel a részvényárfolyamok el is érték tetőpontjukat; a következő évek- ben az index már kisebbedik s az 1931. év első hat hónapjának átlaga szerint megkö- zelítőleg az 1926. évi színvonalra esett visz- sza. Ekkor a tőzsdét bezárták. 1932 őszén, mikor a forgalom egyes részvénykategóri- akban újra megindult, az index az árfolya- mok további lemorzsolódását mutatta s a hanyatló irányzat eltartott egészen 1934-ig, mikor az év átlagában az index az árfolya- mok színvonalát közel 27%-kal alacso—
nyabbnak jelezte az 1926. évinél. 1935—
1937—ben azután jelentős szilárdulás követ—
kezett be, melynek mértékét az 1937. év 1624-es indexe mutatja.
A forgalmi adatok azt mutatják, hegy szilárduló irányzat esetén a forgalom. a részvények száma és azok értéke tekintete-
4. szám
ben egyaránt rohamosan növekszik, ellen—
kező esetben pedig ugyanolyan mértékben csökken. A forgalmi adatoknálsem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az 1931. és 1932. év adatai csak néhány hónap forgal- mát ölelik fel s hogy a tőzsdezárlat utáni években a jegyzett és hivatalos forgalom tárgyalva tehető részvények száma jelentő—
sen kisebb, mint a zárlat előtti években.
5. Fizetésképtelenségek.
A fizetéSképtelenségek száma a szaná-
lási válság éveiben, tehát 1925—ben és 1926- ban igen magas volt és mindkét eszten—
dőben 2.500 körül állott. 1927—ben azon- ban számuk hirtelen 56%—kal csökkent.
Ezután folytonos növekedés következett be, mely végül 1931-ben 3.410-re emelte a fi- zetésképtelenségek számát. Ez volt a hitel- válság knlminációs pontja s ekkor a fize- tésképtelenségek száma 36%-kal megha- ladta az 1926. évi magas színvonalat is. A válság azonban ez évben kitombolta magát, a megszorítások a hitelkereteket összezsu—
gorították s ennek következtében 1933—ban már csak 606 fizetésképtelenség fordult elő, 76%—kal kevesebb, mint 1926-ban és 837- kal kevesebb, mint 1931—ben. A következő években valamivel több volt a fizetéskép- telense'gek száma és 1935—37—ben évi ösz- szegük 800 körül ingadozott.
6. Fizetésképtelenségi adatok. — Insolvabilz'tés.
ijtzelatés—
e _ . . .. _ ,
É Égáigfgma Ingggjjjm ÉÉÉÉÉWSÉIPÉZP 133553"!
Annees inZZÉgZÉgÉ-S 1926:100 535119; 321215; 1926:100
es
1925 2.466 . . .
1926 2.503 100 67'2 100
1927 1.097 44 53'8 80
1928 1.580 63 97'1 144
1929 2.226 89 127'6 190
1930 2.482 99 1290 192
i 1931 3.410 136 163'0 243
* 1932 1.525 61 90'3 134
1933 606 24 33'1 49
1934 670 27 29'6 44
1935 822 33 21'5 32
1936 ! 791 32 22'2 33
1937 790 32 24'3 36
Jellemzőbben mutatja azonban a hitel—
válság befolyását a passzívák összegének alakulása. Ez az összeg 1926—ban 672 mil- lió pengő volt s az 1927. évi átmeneti csök—
kenés ntán gyorsan emelkedve, 1931—ben 163 millió pengőt ért el, ami 143%-os nö-
——511—— 1938
vekedésnek felel meg. Egy—egy fizetéskép—
telenségre 1926—ban átlag mintegy 27 ezer pengő passzíva esett, míg 1931—ben 48 ezer pengő. A válság lebonyolódása után a visz- szaesés itt is gyors volt és 1935 óta a pasz—
szívák összege csak kevéssel haladja meg a 20 millió pengőt.
6. Váltóóvasok.
1928—ban az ország területén _óvatolt váltók száma mintegy 120 ezer volt, 831 millió pengő összegben. A/ következő évben e téren hirtelen nagy emelkedés követke- zett be s az óvatolt váltók száma 168 ezer fölé, értékük pedig 1222 millió pengőre emelkedett, nyilván ez év tőzsdeválságával és abnormis kama'tviszonyaival kapcsolato—
san. Az 1930. év ehhez képest némi meg- könnyebbülést hozott, 1931-ben azonban a váltóóvások is rekordszásmokat mutatnak, bár nem sokkal emelkednek az 1929. évi színvonal fölé. Ekkor ugyanis csaknem 179 ezer darab váltót óva'tolt—ak az országban, melyek együttesen 1248 millió pengő ér-
7. Váltóóvások. —— Lettres de change protestées.
'Év Szám Indexszám Összeg millió P. Indexszám
, India: Montam, m mil— Indice
AWWS Nomm 1928:100 lions de pengős legs—400
1928 120518 100 831 100
1929 168502 140 1222 147
1930 154857 129 1019 123
1931 178909 148 124'8 150
1932 106825 89 70'8 85
1933 59.516 49 38'8 47
1934 40.803 34 23'9 29
1935 40.452 34 206 25
1936 35.696 30 18'1 22
1937 34.050 28 171 21
téket képviseltek. A további években az—
után itt is jelentős csökkenés következett be. A váltóóvások csökkenése 1932 óta sza- kadatlanul tart, tehát e téren a válság utáni évek sem hoztak emelkedést. 1935-ben és 1936—ban a váltóóvások száma már 40 ezer alá csökkent, értékősszegük pedig a 20 millió pengőt sem érte el. 1928—hoz képest ez a darabszámnál (1937-ben) 72%-os, az ér—
téknél pedig 79%-0s csökkenést jelent.
1931—hez képest az óvatolt váltók száma 81%-kal, értékük pedig több mint 86%-kal
csökkent.
Szőnyi Gyula dr.
