4.1 szám
mérlegünk 132 millió pengős aktívumot mutat. Aktív még a mérlegünk Svájccal 64 millióval, Nagy-Britanniával 71 millióval és az egyéb országokkal 132 millió pengő- vel. Ezzel szemben Lengyelországgal 238, Franciaországgal 105, az Amerikai Egye- sült Allamokkal pedig 308 millió pengővel maradt passzív.
Magyarország külkereskedelmi forgal- ma az utolsó 18 évben az időközben fel- lépett világgazdasági válság figyelembevéte—
lével is jelentős fejlődést ért el. E fejlődést mutatja az a körülmény is, hogy míg 1925—
Közlekedés.
Transports.
Re'sumé. Les progrés de Pautomobilísme ont stimulé partont dans le monde la construction des routes. ll enaété ainsi en Hongrie aussi. Depuis la guerre, le réseau routier s'est développé a tel point guiauec presgue 3.000 kilometres de routes nouvel—
les il dépasse aujourdthuí un total de 30.000 kilo—
metres (voir le Tableau 1).
Le nombre des ve'hicules automobiles a monté également avec rapidite' sauf pendant les années de la crise économigue. Cependant, gráce á la remise en service dtun grand nombre dtautomobiles retirées de la circulation et aux achats diautomobiles neuves
— généralement de petites voitures —, Pannée 1937 a réalisé le maximum avec presgue 31.000 unités (Tableau 2). En ce gui concerne le nombre des ve'hicules automobiles, la Hongrie occupe tou—
jours une place peu favorable parmi les pays européens.
Les entreprises de transport par autobus ou camions automobiles développaíent leurs affaires d*année en année. Leur trafic, notamment le trafic de voyageurs, n*accuse pas de recul notable méme pendant les anne'es de la crise (Tableau 3).
Les distributeurs d,essence, se multipliant avec le développement du réseau routier, arrivaient á satisfaire aux demandes diun public toujours plus nombreux (Tableau 4).
Au point de vue de la densite' du réseau ferro- viaire, la Hongrie tient un bon rang parmi les pays europe'ens; clest gue le territoire limité par ses frontiéres nouvelles n'est pas montagneux dans sa plus grande partie el se préte bien a lie'tablis- sement des chemins de fer. La longueur totale des voies ferre'es e'tait de 8.657 kilometres en 1936 avec un matériel roulant de 1.957 Ioco—
motives, 4.393 wagons a voyageurs, 42.466 wagons á marchandises et 1.387 autres wagons. En guinze
__ 482 *—
ben behozatalunk 40 országból sz ,- kivitelünk pedig 56 országba irányult, dig 1932-ben behozatali cikkeink'et 56
szágból vásároltuk, a kivitelre kerülő árút
kat pedig 86 országba helyeztük el;
1937. évben pedig behozatalunkban már 67
ország szerepel, kivitelünk cikkeit pedig 96 —
ország (köztük 5 szabad kikötő) vette át.—
Az utolsó 13 év alatt tehát a behozatali ol- dalon 27 országgal, a kiviteli oldalon 40 országgal sikerült az azelőtti összeköttetése- inken felül kereskedelmi kapcsolatba ke—
rülnünk.
Petrichevich-Horváth Miklós br. dr.
années, les troís detniers éléments du matériel roulant ont progresse' dans les proportions de 30, 10 et 20%. A mesure gue la situation économigue empirait, le trafic baissait, en particulier la guantite' des marchandises transportées, mais la diminution du nombre des tonnes kilométrigues a été moins sensible (Tableau 5, Figure). Les chemins de fer sur route assurent les transports á peu prés ex-
clusivement a liintérieur des villes; ils ont la pre—
miere place en ce gui concerne le nombre des personnes transportées.
Depuis la signature du traité de Trianon, la marine hongroise est représente'e sur les mers par guelgues navires seulement. Nouvellement il y a des bateaux á moteurs sur le Danube, tendant a remplacer par Budapest le port maritime perdu.
Dans la navigation intérieure, le Danube joue na—
turellement le premier róle. Le tra/ic des passagets a guelgue peu ile'chi; au contraire, le tra/ic des marchandises a considérablement augmenté sur les cours dieau depuis Ia guerre (Tableau 6).
La navigation aérienne n'a pu prendre nais- sance dans les premiers temps a cause des défenses du traite' de Trianon; elle s,est développe'e ensuite avec lenteur, se heurtant aux restrictions édicte'es par le traité, Uailleurs, les lignes intérieures auraient été peu économigues, car les distances sont petites dans le pays démembré. Cependant les lignes inter- nationales faisant escale en Hongrie ont vu leur traűc augmenter rapidement dans les dernieres années et on peut espérer gue le progrés slacccn-
tuera encore dans liavenir (Tableau 7).
Les communications postales refle'taient dans les années diaprés—guerre les hauts et les bas de la situation e'conomigue. Toutefois, les perfectionne—
ments apportés au service téléphonigue et Fusage
4. szám
toujours plus étendu de I'avion ont fait notable- ment rétrograder les communications télégraphigues.
Le tóléphone, en particuliet, gizi établit pour ainsi dire un contact direct entre personnes, a fait sur—
iout de beaux progrés (Tableau 8).
33
l. Szárazföldi közlekedés.
Magyarországon az automobilizmus tér- hódítása a mult évtized derekán kezdett nagyobb arányokat ölteni s ugyanebben az időben indult az útépítés is nagyobb lendü- letnek. (1. sz. táblázat.) A kiépítetlen utak hossza évről-évre csökkent, de a háború után az útépítési tevékenység nem elégedett meg a rossz utak helyrehozatalával, hanem új utakat is létesített. Magyarország úthálózatá—
nak hossza a háború befejezése óta majd- nem 3 ezer kilométerrel 30 ezer kilométer
Iölé növekedett.
áll. A közutak hossza. — Longueur des routes.
L 0 17 g n e u r
A kiépítetlen
A 33947 337333; ..
ÉV gigász—2333 "Égi-123223 totale des routes
Amrées k o Z 11 't a k h o s s 2 a
* ] index-:
kilométerben —- en kilometres 525332"
1920:100l
1920 16.508 11.052 27.558 1 100'0
1921 16.948 10.793 27.741 1007
1922 16.253 10.547 26.800 9739
1923 16.371 10.647 27.018 980
1924 16.309 10.718 27.027 991
1925 16.478 10.667 27.145 985
1926 16 836 10.590 27.426 99'5
1927 18.298 9.677 27.975 101'5
1928 18.095 9.134 27.229 98-8
1929 19.222 8.166 27.388 99'4
1930 19.374 7.873 27.247 98'9
1931 19.698 7.738 27.436 99'6
1932 21.399 7.352 28.751 1043
1983 21.989 7.199 29.188 105'9
1934 22.546 7.028 29.574 107'3
1935 23.110 6.703 29.813 108 f?-
' * 1936 23.718 6.591 30 309 7100
Magyarország géperejű járóműállománya a háború után eleinte nehezen fejlődött, mert mináenekelőtt a veszteségeket kellett pó- tolni./A gazdasági élet későbbi enyhülése a géperejű járóműállománynak is gyors gya- rapodás-át: vónta maga után, de a beköszön- tött általános gazdasági válság és részben az autóadó életbeléptetése is, a forgalomban
* elérő állomány nagy apadását eredményezte.
; 1934. évtől kezdve a géperejű járóműál-
— 483 —— 1938
lomány már állandó, egyenletes emelkedést mutat s az 1937. (év végén -—— majdnem 31 ezer darabbal —— eddigi maximumát éri el. Ennek valamivel több, mint a fele (16.451 drb) személygépkocsi, 4.844 teher— és egyéb kocsi és 9.475 motorkerékpár. (2. sz. táb-
lázat.)
2. A forgalomban volt gépjáróművek száma.
Nombre des véhiculcs automobiles en circulation.
9 N 0 m b 7 e 4 N
. § ; 12 E
vs2. a_va21.21.a— ' ) "3m ., P_ uiiÉsjím 3142 ": 45335, l25§3§§ !:3 83 Yma; lav-aa
É %%:Éim: ? "ÉT; ;Egröíc 2§*—
V _SNN Moltke: ga ta") Na: §
.meg; x_c.§u.... ai: EUR;-_,a _a E2 S.
, E—xMGV—Tw 552 !: "'a—c 3, Annees ,ozousmzzN sem 02,_az: ::t.:e .ez"""—***:1.9'a *a'— 1—2:-..
J? 5—— or— oh.—s mee-H
"w EBZG— a. ::e
, . 9—4 41535— *§*g.a§
gepkocsxk 2 'v. ] o s. m eg
s z á m a [_a—'en
33Fa
j .
1921 2.184; 380 161L 2.725 2.961 1922 2342 531 430 3303 2464 1923 3.078 7217 650 4.449 1.345 1924 4027 968 970 5965 1334 1925 4943 1472 1462 7377 1059 1923 3712 2379 2941 12232 689 1927 9259 3742 4905 17906 474 1928 11480 4222 8048 24250 353 1929 13293 5359 10365 29417 293 1930 13394 3870 11041 30305 297 1931 1L716 5327 11136 28309 307 1932 10939 5268 10795 26952 326 1933 8472 3709 8206 20397 434 1934 10325 4024 9935 23234 393 1935 11307 4275 9005 23087 35 1936 13987 4533 9312 28087 320
1937 16.451 4.844! 9.475) 30.770 294
* i
A géperejű járóműállománynak a gazda- sági válság idején mutatkozó megfogyatko- zása elsősorban a gépkocsik számának csök- kenéséből származott. A mótorkerékpárállo- mány csökkenése csak későbben és akkor is csupán kisebb mértékben következett be. A gazdasági válság megszűnése után Viszont éppen a gépkocsik számánál mutatkozott nagyobb emelkedés. A piacon ugyanis meg—
jelentek a kis gépkocsik, amelyeknek beszer—
zési ára és fenntartási költsége már nem jelentett nagy különbséget a nagyobb móto—r- kerékpárok költségeivel szemben. A kis gép- kocsik tehát a motorkerékpárok nagyobb tí—
pusainak rovására szaporodnak.
A mult év végén forgalomban volt és kül—
földről származó gépkocsik közül a leg—
több német (24995) és amerikai (21'2
%) gyártmányú volt, de szép számmal
szerepeltek az Olaszországból (18'5%), Ausztriából (7-0%) és Franciaországból((ő-495) származó gépkocsik is, a motorke-
4. szám — 484—
rékpárok között pedig számszerint az angol gyártmányúak (36'7%) álltak az első helyen.
Annak ellenére, hogy a géperejű járómű—
állománynak határozott fejlődéséről lehet számot adni, Magyarország ebben a tekintet- ben még mindig messze a nyugati államok mögött áll. Az 1936. évi adatok szerint ugyanis az egy automobilra jutó lélekszám Magyarországon 484 s ezzel az európai or- szágok rangsorában a 21-ik helyet tölti be.
A géperejű járóművek fejlődésével az autóbusz (és árufuvarozó vállalatok évről- évre hatalmasan növekvő forgalmat bonyolí—
tanak le. Forgalmuk — különösen a sze- mélyszállítás tekintetében —— még a gazda—
sági válság idején sem mutatott olyan mér- tékű visszaesést, mint amilyen a többi közle- kedési ágaknál tapasztalható volt. (3. sz.
táblázat.)
3. Autóbuszok és árufuvarozó gépkocsik forgalma.
Traűc des autobus et des camions automobiles.
Szállított , ,
személyek Megtett út szallitott Megtett út száma hossza aruk sulya hossza
Ev ezrekben ezer km 92" 9 ezer km
, Nombredes Chemin Marchan- Chemin Annees personnes parcomfu en dtscstmns- parcom'u en
lranspor- míllíers de mmm, m millíers de tées, en km millzers de lem
millíers 4
l 1
1926 7.558'8 3.781'8 543'3 343'9 1927 10.786'8 . 7.164'4 488'6 9004 1928 18.832'6 11.383'5 1.156'9 1.755'2 1929 24.130'2 13.549"! 1.115'3 2.607'8 1930 29.755'3 15.420'8 2.317'6 2.269'1 1931 29.290'1 15236'1 1.818'2 1.822'0 1932 30.536'7 14.650'6 1.498'1 1.767'3 1933 29.388'7 15.677'6 2.540'3 53955 1934 34.292'1 17.725'3 1.889'9 10.029'5 1935 37.635'6 18.692'1 2.753'6 12.576'9 1936 39.776 3 20.058'8 3.375'3 14.293'0
A géperejű jár—óművek zavartalan közleke- désének biztosítása végett a jó utak építé- sén kívül benzinkutak felállítása segítségé- vel a közvetlen üzemanyag-szolgáltatásról is gondoskodni kellett. A járóművek üzem- anyagszükséglet—ét ellátó benzinkúthálózatba kezdetben csak az ásványolajfinoamítással és az ásványolajtermfékek forgalombahozatalá- val foglalkozó nagyobb vállalatok kapcso- lódtak be, később azonban kisebb cégek is.
A benzinkutak számának szaporodása a köz- úti forgalom fejlődésével párhuzamosan ha- ladt, úgy hogy egy-egy benzinkútra állan- dóan kb. ugyanolyan közúthossz jutott s ez- által a géperejű járóművek benzin- s újab- ban inkább motalkószükséglete fennakadás nélkül kielégíthető volt. (4. sz. táblázat.)
4. A benzinkutak forgalma._
Guantités débite'es par les distribuieurs
Kiszolgáltatott — guantité Egy be _
———_————————— . rajtam-kié
Év benzm motalkó közúthos
d essence de ,,motalko"
Anne'es débí'tíe— débíté mennyisége hektoliter
en hecíos d'essence, !: ,
1930 54.177 258.244 205
1931 42.717 230343 1832
1932 27.389 182959 2051 **
1933 21.887 169.964 19'1
1934 18454 168005 1594
1935 14.102 185134 20?
1936 12.106 256.801 20'0
í
A nagyobb távolságú szárazföldi közle-g kedésnek még mindíg a vasút a legáltalánm sabban használt módja. A vasúthálózat sűrű- sége tekintetében Magyarország az európai országok között előkelő helyet foglal el, mert a trianoni szerződ—és következtében majdnem csak a sík —— tehát a vasúti vonalépítés szempontjából kedvezőbb — területek ma—
radtak meg. Az ezer négyzetkilométerre eső vasúti vonalhossz Magyarországon 93'1 kilo- méter, amelynél nagyobb vasúthálózatsűrű- ség csak 7 európai országban található. A 8.657 km hosszú vasúti hálózaton az 1936.
évben 1.957 mozdony szolgáltatta a vontató- erőt. A mozdonyok számában az elmult más- fél évtized alatt részben az elavult gépegysé- gek kiselejtezése, részben pedig a kisebb sze—
relvények vontatását is ellátó mótoroskocsik elterjedése következtében mintegy 15%-os apadás mutatkozott. Ezzel szemben a sze- mélykocsik állománya (beleértve a mótoros-
kocsikat is) mintegy 30%-kal 4.393-ra, a
teherkocsiké mintegy 10%-kal 42.466—ra, az egyéb vasúti kocsiké pedig mintegy 20%-kal 1.387 darabra növekedett. A távolsági vas—utak forgalma a háború után az általános gazdasági helyzet alakulásának hatása alatt elég változatosan alakult. A szállított szemé- lyek számában mutatkozó jelentős apadás
—— az 1928-29. évi 125'4 millióról 92-8 mil- lióra — elsősorban a gazdasági helyzet rosz- szabbodásának tulajdonítható. Az autóbusz-, repülőgép- és gépkocsiforgalom emelkedése ugyanis a vasúti személyforgalom csökkené- sére csak kis mértékben volt hatással. A szállított áruk mennyiségéne'l még súlyo- sabb visszaesés tapasztalható — 407 millió tonnáról 224 millió tonnára. A megtett tonnakilométer-ek számának csökkenése a szállított áruk mennyiségének megfogyatko- zásánál sokkal kisebb mértékben következett
x xx X/ 5,
COMMUNlCATlONS ET TRANSPORTS.
ezer km !) UTAK "03321 "— LBNGUEUR DES VUIES mine km
5 '1 0 o '! 2 s 5
H Kiépítet! közútakm Voies publioues
construites
III/IIIIIIIIIIIIII ___AKi építetlen közútak ) Voies publiuues
non construites
...VasutakA..."...
Chemins de fer
... Vizi Utak—n;_-'4c.
1922 M Veies navigables
... Légi utak')..4....
Voies aériennes ')
*) A legközelebbi repuiőtéríg számítva, — Jusau'au plus omche aévodmme.
a) FURGALUM')—— unuvmm *) c) LÉGI FORGALOM _ mm: AÉRIEH
Személy —— Parsonnas Repülőgépek menetszáma ——Nombre de vals des avians
500 millió utas millions de voyageurs 500 30 Hell nlúlle s'o
Budapest—bécsi vonal 0—0 Ligne Budapest—Vienna // , Budapest—belgrádi vona! —-- Ligne gudapeet—Beígrade
,, // / 2.5 Egyéb ki)-Helm vonal _— Aetres h'gnes etrangéres 2.5
AOO __ __V _ ,/'/4, _ 400 Belfoldx vonalak 0—0 .ngnes miereures 7
/ /
/
% // , 2 0 2-0
soo—— - ——— / —300
15 4'5
zoo —"% / — zoo
'1'0 f— 40
100 — '700
0'5 ! ___. 05
N N
0 % § " 0 o o
. , Áru —— Marchandises , _
""H'ó "*— ' "*" ""Nem de " AGO Meglett útak hossza —— Longueur des parcours effeetués
1 000 ezer km -————————————————mi$le km 1000
—-——*——————— 800 ?
800 á % 800
%? %
200 7 , % % , /
áá??? ? ? /%%%%/?%%
" 4w %////%á//f
7/%%áá%%áá
/%%/%%f/%á
400 r %%%%/%/%%/ 400
% í / % / % ; % í % %
% %/%/%//ááí
u . — . o % % %%%7%?%fv/ i%%áí%%;%%
mu ! mm ! ? áá%%%áá%á%
% Váljááff%%/íá 200
,, _,ü .H mo ; áááááááááá
óaváreS! vasut Tavoisag: vasutak ; % % % ?; §? % % § ; %
srde ferurhaíns etcommunaux;. teherszáltftó gépkocsik Chem de ferá grande distanceHawk 7 Összesen 0
? § ? ?] ? § ? § ? ?
? ; Maxima automobiles 88198"! A Total
_ígi zlakadés némi)! — Sans le !raiic aérien
1928 1930
! R. H. de St. 1938.
4. szám ——485— 1938
220
A TÁVOLSÁGI VASUTAK FURGALMA.
LE TRAFIC SUR LES CHEMINS DE FER A GRANDE D!STANCE.
szállításoknál vették igény- be. (5. sz. táblázat.)
A közúti vasutak majd—
nem kizárólag a városok 1920/21 :100'
220 belterületén bonyolítanak
le forgalmat. 'Ezidőszerint a közúti vasutak a szállí-
ometer
180
200 tott személyek száma te—
kintetében — a budapesti Városi közúti vasút nagy
150
tonnes-kilometres
180 forgalma folytán, —— az
autóbuszforgalom nagy emelkedése ellenére is, még
140
450 első helyen állanak.
2. Viziközlekedés.
Voyageurs-knométres
, I- _ _ 1 20
140
Magyarország közleke- dési lehetőségeiből a tria—
noni békeszerződés követ—
/ '
I , '
Szemely-kilometer _ —'
'lOO
120
keztében elveszett a leg—
szabadabb és a legfügget- lenebb: a magyar tenger.
Szemelyek száma .
V/
80
100
Azóta magyar vállalatok tulajdonában lévő néhány
az 1936. évben 6
60
so
hajó szépen fejlődő telje- sítménnyel képviseli a ma- gyar tengeri kereskedelmi
1920/21 1921/22 1922/23 1923/24 1924/25 1925/26 1926/21 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 1932/33
! 60
' hajózást. Alig egy-két éve
tengerjáró dunai mótoros—
hajók építésével és üzem—
1935/36
M; St. 51. 1938
be, ami azt mutatja, hogy a vasutakat az utóbbi években inkább a nagyobb távolságú
5. Távolsági vasutak forgalma.
Tmfic des chemins de fer á distance.
' ' f . .z' i'
253333 2221??? ÉríkaéáÉÉ Atrggggft
' száma kilométerek millió k'lométe ek
EV szama tonnában 1 , r
, Nombre Nombre des Marchan- §???
Annees des kilom.- dísestrans- Tml 10 231?
voyageurs voyageurs 707356); en %Zí'ígulg;
milliókbau— en millions 433075; en millzons
1920/21 111'8 2.534"? 19'6 1.593'9 1921/22 103'8 2.916'2 26'1 2.288'4.
1922/23 113'8 3.469'1 34'1 2.906'2 1923/24 111'1 3.423'0 37'7 3.154'7 1924/25 92'8 2.836'7 35'4 3.029'1 1925/26 104'9 2.838'1 33'5 2.903'8 1928/27 111'3 2.944'6 39'1 3.398'8 1927/28 121'0 3.164'9 40'6 3.420'2 1928/29 125'4 3.170'7 40'7 3.445'2 1929/30 120'6 3.109'5 38'8 3.344'9 1930/31 *110'8 2.744'4 32'9 2.867'9
1931/32 918 2.272'5 23'9 2.487'4
1932/33 81'5 20239 18'0 2.103'9
§1933/34 84'1 2.110'7 20'6 2.471'2 1934/35 86'8 2.150'2 20'3 2.413'7 1935/36 92'8 2.292'0 22'4 2.656'9
R-H-desmm- behelyezésével Budapest igyekszik pótolni az elvesztett magyar ten- geri kikötőt s az 1936. évben 3 rendszeres Duna—tengeri járat már 326 millió tonna- mérföldet teljesített.
A belvízi hajózás tekintetében az ország jelenlegi határain belül lévő 9 rhajózható Víz közül természetesen a Dunáé az elsőség, amelynek személy- és teherforgalma mellett a többi hajózható vízi utak forgalma teljesen eltörpül. A nagyobb hajózási vállalatok .sze—
mélyforgalmában a háború befejezése óta eltelt időszak alatt csökkenés mutatko- zott (a megtett személykilométer—ek száma 924 millióról 528 millióra apadt), a teher—
forgalomban azonban számottevő és a leg—
utóbbi időben évről—évre fokozódó emelke- dés észlelhető (a megtett tonnakilom'éterek száma 1833 millióró.1930'2 millióra duz—
zadt). (6. sz. táblázat.) Minthogy a hajón szállított áruk legnagyobb hányada a gabo- naneműekre esik, a teherforgalom alakulása nagymértékben összefüggésben áll a mező—
gazdaság terméseredményével is.
35
4. szám —-—486—
1938
6. A nagyobb hazai és külföldi hajózási ' vállalatok forgalma.
Trafic des principales entreprises hongroises et étrangéres de navigation.
A s z állított
A szállított A megtett A megtett
utasok szemelykilo— áruk sulya tonnakilo—
, száma méterek 92? méterek
Ev Nombn szama tonnában száma
des Nombre des Marchan- Tounes kilo- Annégs voyageurs kilom.-voya- disesfrans- mém-gues
geurs poríees m
. . millíers de ezrekbeu ezrekben — m matters tonnes en milliers
1920 2.734 92.422 587 183255
1921 3.119 _ 73.332 742 232331
1922 3.811 80.692 776 237128
1923 4.456 83.167 931 306115
1924 3.765 75.954 1.048 403563
1925 3.467 71.500 1.078 455215
1926 2.739 60.981 1.402 746071
1927 3.722 61.170 1.432 766372
1928 3.571 56.695 1.483 734354
1929 2.861 47.491 1.363 550216
1930 2.984 47.576 941 524446
1931 2.023 39.394 985 527463
1932 1.197 41.256 1.546 618959
1933 1.210 45.133 1.782 650308
1934 1.230 46.812 1.943 744943
1935 1.433 55.308 1.885 732220
1936
1.688 52.753 2.392
930210
3. Légi közlekedés.
A közlekedés legkorszerűbb formájának
—— a légi közlekedésnek _ erőteljesebb ki- fejlődése csak a jövőben várható. A trianoni békediktátum, amely a magyar légi közle- kedés kialakulása elé kezdetben gátat emelt, annak későbbi egészséges fejlődését is korlá-
7. Légiforgalom. — Trafic ae'rien.
A megtett A szállított Az. összes ÉV Menetek útezerkml) wtasokszá— nkukdemle_
szama Chemin ma ezrekben ye 511; ya Années Nombre parcoum m Nombre des Függ dís
des vols millíers passagers, envoís en de km.!) en milliefs mille kyilos
1922 527 79'1 0'4 2'6
1923 1.250 169'0 1'6 35'5
1924 1.658 4131 28 110'6
1925 1.689 4583 2'4 175'3
1926 1.954 4962 27 2102
1927 2.565 7122 4'1 322'6
1928 2.534 694'2 4'2 3432
1929 2.569 680'7 4'1 325'9
1930 3.593 887'5 8'0 476'1 *
1931 3.146 776'9 6'6 403'9
1932 2.288 6001 64 303'4
1933 2.579 6820 7'6 427'7
1934 2.376 639'2 8'2 392'8
1935 3.007 835'5 12'7 541'8
1936 3.582 9318 18'6 617'1
1) Alegközelebbi repülötérig íll.repülőtértöl szá- mítva.. — Compté jusgu'á l'aérodrome le plus proc-he, á partir de celui-ci, et ainsi de suite.
tozó intézkedésekkel akadályozta. Ezenkívül az ország területe a megcsonkítávs után oly kic-sivté vált, hogy belső légi forgalmi járatok fenntartása amint az a néhány éven át folytatott kísérletekből is igazolódott —- a kis távolságok miatt nem gazdaságos. Az or- szág határain túlmenő nemzetközi járatok ——
bár külpolitikai nehézségek azok létesítése elé is akadályokat gördítettek —— a legutóbbi években szépen fejlődő forgalmat mutattak fel. (7. sz. táblázat.) Amennyiben ez a fej—
lődés a jövőben is folytatódik, remélni le—
het, hogy a magyar légiforgalom is arra a színvonalra emelkedik, amelyen az ország gazdasági adottságai révén lennie kellene.
4. Postaszolgálat.
Végül meg kell emlékezni a postaszolgál-at- ról is, a közlekedésnek erröl a fontos ágá—
ról. (8. sz. táblázat.) A levélpostai küldemé—
nyek a csomagok, az értéklevelek és a posta-
utalványok forgalma az általános gaz—
dasági helyzethez igazodott. A távírőforga—
lomban jelentős hanyatlás tapasztalható, amely azonban nem kizárólagosan magyar- országi tünet, hanem a távbeszélő— és a légi- forgalom fejlődése következtében világszerte
8. Posta-, táviró- és távbeszélőforgalom.
Traüe postal, télégraphigue et téle'phonigue.
É ' S: ő egg; I % É ;
3337 _to 393 8.§ § § f § §
, ese § És mas :a sem
Ev gsm w e s s _es-
mEs'ztfáá ! ??.) Él? Süt?
gxgg 75?) És: § ! ..., 3 a
Anne'esgn-gge § e.g.,, 3%* % : XÉÉ srac/.s sg? ?, két 33?) § egz",
Fo§§ a E'? Ha .a "'.WÉE
33333 0 i'ixc 530) ? DSE—R
gsm 5 age es; %S 55983
száma ezrekben —— leur nombre, en milliers
1920 185954 5.321 748 3.573 10.618 231828 1921 215801 5.261 849 4.496 14.702 239661 1922 208.177 7.662 1.107 4.540 10.454 242351 1923 206810 6.084 714 4.503 4.977 303043 1924 202985 8.493 950 4.342 4.698 281685 1925 245.985 10.820 969 5.082 4.950 110678 1926 276.395 12.255 945 6.587 5.275 118287 1927 316.179 13.481 901 7.827 5.273 150149 1928 333.066 14.038 854 9.311 5.325 156168 1929 355651 13.879 854 10.284 5.378 172254 1930 353.091 13.241 786 10.959 4.839 171168 1931 299.521 11.250 681 10.400 4.126 184040
; 1932 273661 9.268 548 9.272 3.321 134067 1933 268710 8.998 509 8.963 2.370 131457 1934 338643 9.150 466 9.381 2.342 137766 1935 332204 9.147 488 9.792 2.339 150890 1936 357536 9.721 472 10.040 2.428 164761
4. szám
mutatkozó jelenség. A távbeszélés Viszont, különösen az utóbbi években szép fejlődést mutat. De a mult évtized első felében elért távbeszélőforgalommal szemben mégis ha—
——487—— 1938
nyatlás következett itt be, mégpedig az áta—
lánydíjszabásról a beszélgetésenkinti díj- szabásra való áttérés folytán.
Szalay Zoltán.
Átalakulás.
Mouvement des prix.
Résumé. Au point de vue du mouvement des prix, les années e'coulées depuis I'effondrement peuvent se diviser en cing stades caractéristigues:
1" Depuis lle/fondrement jusgu'au milieu de l'anne'e 1924, régime de la monnaie papier et de Pinflation;
20 du milieu de 1924 au milieu de 1926, période de la crise dite d,assainissement; 30 du milieu de 1926 au commencement de 1929, re'organisation économigue sur la base de la monnaie stable et des cre'dits étrangers a long terme; li" depuis 1929 jusgu'á la fin de 1933 environ, une crise écono- mifIue s'étendant de jour en jour el eniraínant la cliute des prix; 50 Pintervalle gui commence en 1934 et gui dure jusgu,en 1937 peut étre considéré _á bon droit comme celui du redressement, du de'- )veloppement et de [lessor e'conomigues.
Le Tableau 1 fait voir les variations de l'indíce des prix de gros se rapportani aux moyennes pour la période 1924—1937. Les moyennes annuelles éclairent vivement la diversité des 'cing stades pré—
cédemment e'nume're's. Les indices moyens des années 1924 et 1925 couvrent encore des fluctua- tions tres amples; au contraire, liindice de 1926
traduit un état de choses stable. La hausse de lyindice du commerce de gros commence dés le dernier trimestre de 1926 et la moyenne de 1926 se trouve surpasse'e de 6'4% par celle de 1927, de 9'2% par celle de 1928. La baisse rapide de llíndice des prix de gros se dessine () partir de 1929; () l'automne de 1933, il nyest plus gu'au niveau de 70. Aprés cela viennent les années de gue'rison, cependant Itame'lioration substantielle slannonce plutót en 1934 et 1935; dans les deux anne'es suivantes, 1936 et 1937, Pindice reste plutőt sta- nonnaire.
Le mouvement des prix des produits agricolcs et celui des prix des produits industriels étaient naturellement loin du paralle'lisme; la marge entre les deux niveaux de prix (appelée aussi ,,ciseaum agraíres") nlest pas traduíte par Ilindice. CelIe—ci n'avait rien dlextraordinaire jusgu'en 1928, et merne jusguyauac premiers mois de I'année 1929; mais avec la durée de la crise, elle sye'largissait de plus en plus et atteignit 70'4% selon les moyennes de 1933. En septembre de la méme année,
primait par 100%, ce (]ui veut
elle slex- dire gliá cette
épogue le niveau des prix industriels était exacte- ment á double hauteur par rapport aux prix agri- coles. Une ame'lioration s'est ensuivíe, mais non dans une mesure satisfaisante puisgue la marge en guestion dépasse, d,apre's les chi/fres du Tableau, 45 d 46% méme au début de 1938.
Le Tableau 2 compare le mouvement de Pindice de gros en Hongrie á celui de llindice observé dans
guelgues États importants
erise.
avant et pendant la
L'ina'ice du coüt de la vie présente en général
des oscillations plus faibles gue Pindice du com- merce de gros, comme cela ressort du Tableau 3.
Parmi les éléments de Pindice du coút de la vie, l'alimentation est toujours ce gui coűte le moins cher, tandis gue le chau/fage et l'e'clairage se maintiennent constamment au niveau le plus
élevé. '
*
1. Jellegzetes időszakok az átalakulásban.
Az áralakulás szempontjából az össze—
omlás óta mostanig eltelt évek öt jellegze- tes időszakra oszlanak:
1. Az összeomlástól az 1924. év köze- péig tartott a papírpénzgazdálkodás és az infláció időszaka, mikor a pénzérték ál—
landó csökkenése és az ugrásszerű áremel—
kedések? közti szakadatlan versenyfutás mellett a többi ártényezők jelentősége szinte eltörpült. Ezek az évek az áralaku- lás szempontjából is a gazdasági káosz ál- lapotát jelentették.
2. Az 1924. év közepétől az 1926. év közepéig tartott az ú. n. szanálási válság időszaka. Bár a pénz értékének váltózása ekkor már kikapcsolódott az ártényezők közül, azért ezek az évek sem voltak nor—
málisnak tekinthetők, mert eleinte inflációs belföldi árainknak a nemzetközi paritáshoz való lázas alkalmazkodása okozott erős és zökkenésszerű áremelkedéseket, ' később pedig a bekövetkezett visszahatás és gaz—
dasági életünk ütemének meglassudása árainkat ismét jelentős-en leszorította. Jel- lemző, hogy a kétesztendős időszak első
85*
