Magyarország Trianontól napjainkig. Sport

4. szám ——548— 1938

/

a/ Sport.

Sports.

Bés'umé. Suivant la staiistigue des ouvrages sportifs, le nombre total de ces ouvrages stéleve en Hongrie a 6.822 unités et leur superficie lotale () 37,110.000 métres carrés. Sur les presgue sept mille ouvrages sportífs, on compte 313 établisse- ments d'athlétisme et 5 stades gut couurent en- semble 6,511.000 métres carre's, soit 07 m2 par téte (Phabítani (le minimum désirable serait de 3 m2). Pour le sport de notation, on dispose de 9 piscines couvertes et de 114 piscínes de sport, d'une surface liauide iotale de 149000 mi). Les sports scoluires et la gymnastigue se pratiguent dans 552 saIIes de gymnastígue (lui couvrent en tout 106900 mi, soit 12 m? en moyenne pour mille habitants.

Les diverses associations sportíves avaient inscrít sur leurs registres en 1935 108156 hommes et 6.046 femmes gui prenaient part aux concours

ei dont 50.378, soit 44196, résídaíent dans la ca-

pitale du pays et 63.824 (soit 55'9% ) en province.

Plus de la moitié des personnes participant aux épreuves sportives (62.493) pratiauaient le foot-ball, 26.077 hommes et 480 femmes Pathle'tisme, 6.363 hommes et 1.902 femmes la natatíon, 5.168 hommes et 2.846 femmes la gymastígue, et le resie se partageait entre douze autres branches des sports.

Une enguéte entreprise en 1932 a révéle' gu'á cette épogue 951 associations sportíves encoura—

geaíent les sports humains, 19 llhippisme, 25 l'auto- mobilisme, et 336 la chasse.

*

Korunk a rendkívüli fejlődések kor- szaka, amelyben társadalmi, gazdasági, technikai stb. téren szokatlanul gyors és nagyarányú változások mentek végbe.

ilyen gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül a sportélet is. Ez a szokatlanul nagyarányú fejlődés érthető is. ha a sport- nak testnevelő, akaraterőt, jellemet fej—

lesztő és közegészségügyi jelentösége mel- lett újabban felismert szociális, közgazda- sági (idegenforgalmi), honvédelmi, fajvé- delmi stb. szerepére gondolunk.

Ennek a rendkívül sokoldalú és nagy- fontosságú szerepnek az elismerését jelenti az 1921 :LIII. t.-c. megalkotása is, amely rendezte nemcsak a tanuló, de az iskolát

elhagyó (levente) ifjúság testnevelésének kérdését is. A községek és városok köteles—

ségévé tette a testnevelés előmozdítását megfelelő játszóterek létesítésével és fenn-

tartásával, valamint a testnevelési célra

szükséges egyéb területnek használatba való átengedésével. A legalább 1.000 mun—

kaerőt alkalmazó ipari, kereskedelmi, me- zőgazdasági vagy hatósági üzemeket pedig kötelezte a törvény, hogy munkás és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek kielégítéséről megfelelöen gondoskodjanak.

A sport sokoldalú jelentőségének már említett felismerése és nagyarányú térhó- dítása természetesen nem maradhatott ha- tástalanul a Központi Statisztikai Hivatal munkásságára sem s az általa eddig végre- hajtott adatgyüjtések több vonatkozásban áttekintést nyujtanak Magyarország sport- életéről.

1. Magyarország sportlétesítményei. ; A Központi Statisztikai Hivatal1935 augusztusában adatgyűjtést hajtott végre a legfontosabb sportlétesítményekről. E fel- vételnek 6.822 létesítményre vonatkozó ösz- szefoglaló adatai az 1. számú táblázatban találhatók.

A felvétel idején az ország területén ta—

lált sportlétesítmény—elmék valamivel több mint a fele (50'6%) az állam, városok és községek tulajdonában volt s mindössze

27670 az egyesületi tulajdonban lévő sport-

létesítmények aránya. A magántulajdonban lévő sportlétesítmények túlnyomó többsége pedig olyan természetű (korcsolyapálya, t-enisztelep, parti és vizi csónakház, uszoda) , ahol a létesítmény fenntartása üzleti célokat is szolgál. Ez utóbbi körül- ményt igazolják a sportlétesítmény terüle- téért fizetett bérösszegekre vonatkozó ada—

tok is.

A sportlétesítmények létesítésének évére vonatkozó alábbi adatok tájékoztatást nyujtanak egész sportéletünk fejlődésének hatalmas üteméről is.

A sportlétesítmények A sportlétesítmények létesítésének éve ) száma létesítésének—_éve) száma

)

1880 előtt . . . 64 1929 436

1880—1913 . . 561 1930 677

1914—1918 . . 66 1931 412

1919—1924 873 1932 459

1925 . 669 1933 383

1926 600 1934 ( 416

1927 376 1935 1 263

1928 567 ) 6.822

1. Sportlétesítmények. — Cum-ages sportifs.

, , , A sportlétesítmények 3 _m Asportlétesít-

A sportletesnmenvek területe ;" : § mények Ou-

Ouvrages sporhfs leur terrain § § 53233 vragesportifs

tulajdonosa (fenntartója) _a_: MR ÉÉ §§§ §§ §

u leur proprie'taire (celui Én § § _ "5 § *? l '5 §

§ gm' subuimt auxdépmses) _ ÉÉ $$$ §§ gli; eg §

a ————————————— a :: §Wu§ sín w ga: ::

§ A Sportlétesítmények § % § %% § g§ § ! § § ig § §: ;

§ megnevezése 8 % § § §§ Ég; § rn§§ 453232!) § ag §

% s sgsssw-seáo'zsasm ag

% Spécification des 3 3 1; I ": m$ [ § § a:" o l ,._,§ % ÉÉS § %lu-§ §

; ' ' ' § % %u: § ha %e ***—3? ": ÉM _9'5 a EG "

wa creatzons sportwes -—- ]N 3 O :au -_ 3-2 gSN aaa. _. _ ak 0), s e

§ SA % § 3; es *: 13 agree § Dum" § Ja?-35;

§: es Ea ; § § % §: § :32323Ég § , ] Ég 3

es § * "s s ! ms 1 ezt) **: wa :. Máma" m, m

! "iga "§ % l 4.) "GDM "E:— E a %:gfüg % te::oletek Ég., a § É

S m$ a: ! [ bo % _gg % 33 berosszege

"* % § Ég a, 10 G,, ,a ; : ; prix de ,

§ %; :a § § (§ 9 2, %% Én 539 van átengedve louagepayé, 813333"

8 23 SS cs ; § 29 mi; e :%s mrengós

a) Szárazföldi sportlétesít- mények. —— Sur terre.

1 Gyermekjátszótér— Terraíns de

jeu pour mfants . 97 185 1 89 2 2 2 1 95 — 1 1 —— 120 91 6 -—

2 Iskolai toma (játszó) tér —— Ter-

rains sportifs scolaíres . . 67 229 19 15 5 — 27 1 66 —- 1 — — 4) 55 12 ——

3 Sportpálya — hrrain de sport.1997 22.781 5 121.243 436 249 52 1.490 18 143 346 25 6.6201205 792 ——

4 Sporttelep (Stadion) —— Stades . l)318 6.511 22 41 83 134 36 2 201 44 26 47 405 16.843 243 72 3

5 Kerékpárpálya —— Vélodromes . 8 3) 1 4 — 8 —— — 5 2 — 1 4) —- 4 4 ——

6 Golfpát a—Terraínspourkgolf 1 346 —— —— —- l — — —— —— 1 — —— 12.500 1 —— ——

7 Kispus előtér —— Tirs (pour pe-

ms fusils). . 2.025 1.457 31 391.167 577 184 27 1.395 35 96 499 47 3.6701229 779 17 8 Galamblövóter — Terraíns pour

tir au pigeon . . 3 2 —— — 1 2 —— -— 1 —— 1 1 —- 4.350 3 — —

9 Lóversen tér -— Terrain de

course de chevaux) . . 8 2.696 1 1 — 6 — — 7 .— __ 1 _ _ s _. _

10 Síugrósánc — Pentes pour saut

auski . 18 — 3—— 10— —— 3 1 — 9 1 — 11 1 1

11 Sílesikiópálya— Terrains de des-

cente aménagés pour skieurs . 5 — 1 — —— 4 — —-- 1 — — 4 -— —— 5 — _—

12 Tenisztelep— Terraínspour lztmm': 79883 556 58 44 37 350 120 274 565 62 108 148 121 62.739 716 154 13 13 Korcsolyapálya —— Paíinoires 211 326 20 15 14 85 39 38 115 23 39 34 45 825 195 15 1

b) Vizi sportlétesítmények.

Sur eau.

14 Uszoda, fövenyfürdő— Piscines,

plages . . 192 1.034 5 19 27 35 33 73 120 6 u48 18 46 24.668 141 50 1

15 Sportuszoda—Piscínessportives 123 844 6 22 10 17 43 25 96 3 14 10 4 25.715 108 15 — ( 16 Parti csónakház — Maisonnettes

cótieres de canotage . 137 36 2 1 —— 76 16 42 31 25 61 20 276 46.595 110 27 ——

17 Vízi csónakház — Maisonneítzs

de canotage sur mu . . . . 35 -— —— —— — 17 2 16 2 3 26 4 4) 5.810 28 6 1

:) Sportépitmények.

Bátiments.

18 Egyessületi épület — Bálímenls

sociatíons sportíves . . 55 — 3 5 3 33 11 — 32 11 8 4 5 600 44 10 1

19 Sport-v. tornacsarnok— Galeri-

esde sports ou degymnastigue 62 19 8 8 4 27 10 5 37 5 15 5 5 25.352 55 7 ——

20 Iskolai tomaterem— Salles sca-

laires de gymnastigue 490 88158163 28 4 137 5 488 —— 2 — — 5.800 432 56 2

21 Turista menedékház —— Maisons

de refuge pour ioniistes . . 66 —— — 7 — 40 4 15 49 5 4 8 8 4.485 63 3 -—

' 22 Kilálótorony -— Belvédéres sur

des hauíeurs . . . 26 — -— 4 1 21 — — 8 3 1 14 6 4) 23 2 1

Összesen -— Totalle.822 37.110I344 48926201880

1) Ebből 5 stadion jellegü. —— a)1.749 teniszpálya. — 3) Kerékpárpályák területe a sporttelepek területében szerepel. —-— ') Bér—

összegek a főlétesítmények bérösszegében szerepelnek.

A sportlétesítmények három legfonto- sabb fajtájára vonatkozó részletes adatain- kat a 2—4; sz. táblák mutatják be.

A 313 sporttelepnek és 5 stadionnak 6,511.000 mZ-t tevő területéből az ország lakosságának lélekszámát véve alapul 07 m2 jut országos átlagban fejenkint, ami saj- nos, még messze elmarad a szakértők által

3 mz-ben megállapított "elérendő" átlagtól.

A legkedvezőbb fejenkinti átlagot egyéb—

ként nem a főváros (11 mz), hanem átla- gosan a megyei városok érik el (13 m2) és e tekintetben sok törvényhatósági jogú vá- rosunk is kedvezőbb átlaggal rendelkezik, mint Budapest.

A magyar úszósport régi multra tekint- 89

4. szám ——550— 1938 het vissza, az uszodák léte—

sítésének idejére vonatkozó adatok azonban mégis azt

900

A SPORTLÉTESITMÉNYEK SZÁMÁNAK MEEBSZLÁSA

RÉPARTIHON nu NOMBRE DES CREAHONS SPORIIVESSUNANT t'ANNÉE OÚ ELLES FURENT CREEES.

A LÉTESlTÉS IDÖPONTJA SZERINT.

mutatják, hogy a sport-

uszodák túlnyomó több— 800

sége (82t9%) a világháború

700

után létesült, s különösen a megyei városok és vidék érte] e téren hatalmas fej- lődést a fővárossal szem- ben. A sportuszodák leg- fontosabb adatai különben a 3. sz. táblázatban vannak összefoglalva.

600

sss

3 1914—1918

Testnevelésünknek egyik %% § § legrégibb és hosszú időn Sí !; i

.. ?g 3 %

keresztul csaknem egyetlen " " "

u Srsmaa

2. Sporttelepek. —-— Etablissements sportt'fa. *

Az épitettinéxó '

Sporttelepek (Stadionok) — Emblíssmunts spomjfs (stades)

rendelkező, —,sgp

$ száma —- nombre de ceux telepek *

§ Eiablissemmts

§ 44.553 agg lax § , sporlífs pour ks—

K . . . . . Ha % § s"; § § § ; : s 12 guels on amit háti

özrgazgatasx egysegcsoport száma §N : ÉP §): %" § § §": %- des tiibunes

Groupes administratifs leur § § § §x § "2 ggg N ága $$$ _§ s :: nézőtéri he—

nombre "353 emu); %mmBgf'WoÉ afa-ob §: U§§1yeineksza

§§É 5'5§Se'3§§s§§§ ess agg a§7£3§ma—-nom—

akt ** *" ..c- UG' g._§ E'Éwabredespla—

555": , zar—"3 geth: cesdans les

..n— palyawal 55 m:: .a tribunes

Budapest szfv. —— Dans la capitale 46 1.074 24 40 29 6 3 28 211228

Tj. Városok —— Dans les villes auto- a

nemes ... 32 709 22 31 15 5 1 26 76.958

Vármegyék — Dans les comitats . . 240 4.7 28 119 240 79 83 7 95 215.075 Összesen —— Total . . . 1) 318 6.511 165 311 '*') 123 94 11 149 l 503261

* !

1) Ebből 5 stadion jellegü. — Dont 5 du genre de stade.

2) 409 teniszpálya. — 409 tennis-court.

3. Sportuszodák. —— Piscines sportives.

Sportuszodák ; ';"É S

Piscínes sportíves États;

az V: -—.._

; N *" u

' ' száma úszómeden- a %S 035 N

Közrgazgatásn leur céinek ' §§e § § É §???

ngsegcsoport nombre leurs bassms § § m$ § § %%

m _ ... N r.,

Groupes áig $ 33 EE §?! §É§r§

. . . § '0 32 T.; § : _:

admmzstratzfs (,, § §§ 3 l§§ a, ! sg 3 ' Ég

§ §.mzsmN'4; ml: hág—w

t: ::8 sg 755§§ aza—§m 'en *

ii.—.no § % nagomügo'g3

33 f—"Éaa RÉG uggÉ $§§§

e 8 És se _a_-ae see a 2 ami

Budapest szfv.

Dans la capitale 5 17 31 230 16 3 Tj. városok—Dans

les vil/esauíonomes 3 15 27 274 12 3 Vármewék

Dans les comitats 1 82 110 98'6 60 § 12

Összesen - Total 9 hulwsl 149-0] 88 l 18

létesítményei a tornatermek voltak. Jelentő—

ségüket még a jelenlegi változott viszonyok mellett is megtartották. Az idevonatkozó legfontosabb adatainkat a 4. sz. tábla tar- talmazza.

A rendelkezésre álló iskolai tornatermek és sport- vagy tornacsarnokok elégséges vagy elégtelen voltának megállapítása leg- alkalmasabb módon, úgy mint a sporttele- peknél láttuk, a tornaterem területének a népesség számához való viszonyítása alap- ján történhetik. Ezen az alapon végzett számítás szerint az ezer főre eső átlagos terület 12 m2, pontosan csak egynyolcada, a szakemberek szerint elérendő minimális átlagszámnak.

4. szám

4. Iskolai tornatermek és sport— vagy tornacsarnokok.

Salles et galerz'es scolm'res de gymnastigue et de sports.

Iskolai tornatermek és sport- vagy tornacsarnokok Sulles et galeríes scolaires de

gymnastigue et de sports

Közigazgatási ", talaja—planchers des

egységcsoport § __salles el galemes .,,

. . :: . ; ;

Groupes "a § ' § ! 03

. . . a * : §

* admmstmtzfs § § " ;, § S.

- e _-§ es § :—

sos... "és—s es § le

es see ne 3: tie—seg ExEE to: esne es w—

ftf— ***N 235— Ée ne ne **

513 23? .::R that:: 503 393:

:" ( !

Budapest szfv; . 1

Dans la capitale . . 213 484 35' 30118 18 17 Tj. varosok —— Dans

les villes autonomes 97 173 641 14' 7 2 10

Vármegyék ——- Dans J

les comitats . . 242 412192! 18 17! 4 11 Összesen —— Total 552§106'9 291. 62137 24 38

! i

2. A versenyző sportolók statisztikája.

A versenyző sportolókról hivatalos sta- tisztikai adatgyüjtés nincsen. A különböző sportszövetségek adatai szerinti) az 1935.

évben nyilvántartott 114202 főnyi ver- senyző sportoló az alábbi módon oszlott meg kor-' és nem szerint, valamint Buda- pest és vidék között:

Buda- Vi- Összes

K o r Férfi Nő pesti d—Ekl ver—

versenyző senyző 16 éves és annál fiatalabb 3.229 696 2.105 1.820 3.925

17 éves ... 2.852 283' 1.274 1.861 3.135

18 , ... 4.094 504 1.860 2.738 4.598

19 ,, 6.824 520 3.023 4.321 7.344

30 ,, ... l 13 767 699 5.892 8.574 14.466 17—20 éves 27.537 2.006 12.049 17.494 29.543

21 éves 16.289 896 7.357 9.828 17.185

22 , ... 13.716 455 5.885 8.286 14.171 23 , ... 12.464 441 5.734 7.171 12.905

24 , . 6.636 414 3.422 3.628 7.050

21—24 éves 49.105 2.206 22.398 28.913 51.311

25 éves 5.409 301 2.729 2.981 5.710

26 ., ... 2.968 262 1.681 1.549 3.230

27 ,, ... 2.322 162 1.271 1.213 2.484

28 ,, . 2.143 136 1.205 1.074 2.279

25—28 éves 12.842 861 6.886 6.817 13.703

29 éves 2.028 63 1.002 1.089 2.091

80 ,,_ ... 1.485 70 725 830 1.555

31 éves és annál idősebb . 11.980 1314 5.213 6.861' 12.074 Összesen

1) L. Ghimessy László dr.-nak ,,A magyar ver- . senyző sportolók statisztikája" eímű cikkét. M. Stat.

Szemle 1935. éfvf. 135. old.

—551— 1938

A versenyző sportolók túlnyomó több—

sége (94770) férfi, de elég tekintélyesnek mondható a női versenyző sportolók száma is, akik köztudomás szerint csak az újabb időkben foglalkoznak nagyobb számban ver- senyszerűen sportolással. A versenyző spor- tolóknak Budapest és vidék közötti megosz—

lás—a (441 és 55'9%) pedig azt mutatja, hogy a versenyző sportolók "még mindig túlságos nagy arányban vannak a fővárosba koncen—

trálva. _ _

A versenyző sportolóknak sportágak és nemek szerinti megoszlása az adatgyüjtés időpontjában az alábbi volt:

sportág ] Férfi ; Nó

Labdarugás ... . . . 62.493 —

Atlétika ... 26.077 480

Uszás ... 6.363 1.902

Torna ... . . . 5.168 2.846

Birkozás ... 1.965 —

Tenisz ... 735 330

Gyephoki ... 787 42

Asztali tenisz ... 705 113

Okölvivás ... 771 —

Kerékpár ... 758 —-

Evezés ... 7 09 —

Vívás ... 598 49

Kézilabda ... 458 152

Si ... 358 72

Golf ... 128 41

Korcsolyázás ... 83 19

Osszesen . . - 108156 6.046

3. Sportegyesületek statisztikája.

Az összes társadalmi egyesületekre vo- natkozó 1932. évi statisztikai felvétel a sportegyesületekrőt két irányban is érdekes tájékoztatást nyujt.

A sportegyesületek általános adatai.

Ember- Ló- Mótor- sport— sport- sport-

Va—

Adatok megnevezése dasz'

egyesületek

Az egyesületek száma '—— 951 19 25 , 336 Alapitó tagok 7.701 344 308 885 Rendes tagok szá- 149888 1835 4.566 11.123

Szavazati jog nélküli ma ,

__(pártoló) tagok 27.929 284 2.571 223

Osszes tagok száma . . . 185613 2.463 7.44511.731

, férfi ... 161514 2.312 7.207 11.678 At k nő ... 21.063 100 135 9 kázgá jogi személy. . 2.936 51 103 44

,18 éven aluli. 7.766 1 18 —

- A sportegyesületek alapítási idejére vonat- kozó adatok szerint az 1331 sportegyesület—

ből 967, az összes sportgyesületek 72'6%-a

39'*

4. szám

a világ-háború után keletkezett. Tehát ezek az adatok is igazolják a sportlétesítmények- kel kapcsolatban már megállapított azt a

——552—— 1938

tényt, hogy sportéletünknek rendkívüli fel- lendülése egészen újkeletű s nem kétséges, hogy e téren még további fejlődésre számít—

hatunk.

A sportegyesületek pénzügyi eredményei.

Bevétel

Tagdij ... 1 2,178.586

_ ami se gél 847325

Ónkormányzatil y """" 1 309.544 Társadalmi adomány . . ... [ 818963 Más egyesülettől ... 98.495 Saját jövedelem ... 1,021.057

Egyéb jövedelem . . ... 10,046.352 Tőkefelhasználás (kölcsön) ... 317320

Áthozat ... ! 134.909 Összesen: ... 3 15,772 551 .A sportegyesületek pénzügyi eredményei alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a sportegyesületek életében aránylag szerény szerepet játszanak a tagdíjbevételek (az ősz—

szes bevételek 13'8%-a), az állami és önkor—

mányzati segélyek (7'495), valamint a tár- sadalmi adományok (5296). A sportegyesü- letek nagyrészének működése az ,,egyéb jö- vedelmek" cím alatt feltüntetett, tényleg pe- dig az általuk rendezett különböző ,,verse-

K i a d a s

Tiszteletdtj ... 211158

ügyviteli személyzeti ... 679596 Ugyviteli dologi ... 873.538

Egyesületi célt közvetlenül szolgáló 9,396.515 Más egyesületeknek ... 139285

Egyéb ... 2,319.564

Tökésités (törlesztés) ... 1,904.099

Maradvány ... 248796

Osszesen: ... , 15,772.551

!

nyek bevételeiből" származó jövedelmeken nyugszik.

A sportegyesületek jövője szempontjából megnyugtató, hogy a közölt pénzügyi ered—

mények adatai szerint az 1932. év a tőkésí—

tések (törlesztések) és a tőkefelhasználás (kölcsön) adatainak egybevetése alapján kö—

zel 1-6 millió pengő vagyongyarapodást eredményezett a sportegyesületek javára.

vitéz Mike Gyula dr.

Állami élet.

Vie de l'Etat.

Résumé. Le traité de Trianon a réduit le territoire de la Hongrie d28'6% de son ancien territoire, et sa population á 36'5% de son ancienne population; des 71 comitats de la Hongrie d*avant- guerre, il ne reste gue 34 et la majeure partie de ceux-ci ne sont méme plus entiers. II a fallu réunir les troncs de comitats, et ainsi le nombre des comitats n'est actuellement gue de 25. Depuis 1921, on a va se former 8 nouvelles villes départemen—

tales, 101 grandes communes et 951 petites com- munes.

La premiere assemblée legislative aprés l'ef—

fondrement a été lJAssemblée Nationale, réunie en 1920. II y auait ensuíte des élections générales en 1922, 1926. 1931 et 1935. Depuís 1927, le Parle- ment a, comme avant la guerre. deux Chambres:

la Chambre des Députés et la Chambre Haute. La tres grande majorité des membres de l'Assemblée Nationale et des Chambres des Députés gui lui succédaient professaient la doctrine chrétienne et nationale; le röle des partis dits de gauche était pluiót insígnifiant. En 1937, les 37'9% des habi— * tants possédaient le droit de vote. La Chambre des Députés compte 245 membres, la Chambre Haute

236. Le Parlement a fait depuis 1920 en tout 638 lois.

Dans les premiéres années du démembrement du pays, liadmínistration était en partie surdimen—

sionnée, en partie inadéguate. Il fallait plusieurs années die/forts pour adapter lieffectii des services

publics au cadre du temps présent.

Bien gue l'avancement des fonctionnaires ait été meilleur depuis la guerre gu'autrefois, on ne peut pas dire gue leur situation matérielle se soit amélíorée, car les traitements attachés aux divers grades hiérarchígues ont notablement baissé, sur- tout dans les classes supérieures.

Les tdches de liadmínistratíon se sont multi- pliées dans une proportion énorme. Nous niavons pour mesurer le travail foarni gue le nombre des dossíers enregístrés, renseignement d'une valeur d'ailleurs douteuse. Oui gu'il en soit, le fait est gu'en 1913, les ministéres de la Hongrie d'alors ont enregistré l,317.000 dossiers, tandis guien 1936, les ministéres de la Hongrie actuelle en oni en—

regístre' deux millions.

Le nombre des retraités de PÉtat syaceroít

constamment depais la guerre. Le budget de