Acélnemesítő fémek világtermelése a háború előtt. (Mangán, antimon)

9—12. szám

kedelmi akadémiát végzetteknek az élelme- zési iparban, a kereskedelmi érettségit tet- teknek a bőriparban, az egyéb kereskedelmi képesítésiieknek a sörte-, szőr- és tollipar- ban, az egyéb főiskolai (tehát nem műegye—

temi, vagy erdészeti) oklevéllel rendelkezők- nek a vegyészeti iparban, az egyéb közép-

—-432— * ,

iskolai (tehát nem ipari és nem keres—

kedelmi középiskolai) végzettségűeknek a csont- és műanyagiparban és végül az említetteken kívüli egyéb iskolai képesíté—

sűeknek a sörte-, ször- és toliiptu'lmn a leg- magasabb :iz aránya.

Durkó Gábor dr.

Acélnemesitő fémek világtermelése a háború előttf)

(Mangán, antimon.)

La production mondiale dlavant-guerre de métaux utilisés pour améliorer l'acier.

(Le manganese et l'antmzoine.)

Résnmé. gt cóté du fcr et du charbon, Ie manyanése est la troisieme matiére employée pour faire (le llacier. Le manganése ne se rouille pas.

Il est bon pour faire certains alliages et pour amé—

Iiorer des métaur. Il rend l'acier durable. Et comme il est bien dur, on utilise un acier conte- nant du manganése pour [abriauer des pieces particuliérement dures, capables de supporter des frottements ire'guents.

Én 1939, la production mondiale du manga—- nése était de 3.633 mille tonnes. LyAsie y Iigurait pour 20'0% (500'2 mille tonnes); l'Afrigue, pol.—r 17'7 v; l'Europe, pour 12'800 (321'7 mille t.);

l'Amérioue du Sud, pour 5'0%; I'Amérioue du Nord et I'Amérigue centrale, pour 2'6% seulement.

ll est á remarguer gue ces chiffres ne se rappor—

tent gu'uux minerais de manganí'se contenant 30% de manganése ou davantagc. —— Les minerais de manganese asiatioues sont excellents; ceux des

Amérigues centrale et du Sud, médiocres; ceux de l'Afrigue également médiocres; ceux (l'Europe et de PAme'rirluc du Nord ont une tencur en manga—

ne'se bien int/erieure á la mayenne.

Én 1921 encore, Plnde unglaisel et le Brűsil ont extrait le plus de minerais de mangam'rse (80'2% de la production mondiale). Mais bieniót, c'est PUnion soviétigue (1in (( occupé, sous ee rap.

port, la premiere place: 1.184 mille tonnes en

1929, 1.050 mille tonnes cn 1939 (42%). Én 1939.

l'Empire britannigue y tenait la deurieme place avec 792'8 mille tonnes (31770 );

PAllcmagne, la lroisieme (8'1%); et le Brésil, la

auatriéme (119 mille tonnes, 47570), car la produc—

tion en était fort tombe'c au—dessous de celle de

1921. Ainsi donc. la production de l'ensemble de ces (]uatrc pays représentait 86197; de celle (ln monde entier; et celle des autres pays, un peu plus de 137?

Les bonnes ou mauvaises conjunctures econo- migues ont toujours affeclé vivemem **la produc- tion du minerai de munganese, ainsi guc celle de l'acier; mais depuis Ia fin de la crise e'conomioue mondiale, !a premiere ne marehait plus de pair avec

1) A cikk lit-vezetö részét l. a Szemle 1941. évfo- lyamának 224. lapján. — Voir ln premiere partie

de l'étude dans 10 ne 6 de 1944 de notre Revue, page 224.

la seconde. Én 1937, l'indice de la production de I'acier (en considérant celui de 1929 comme égal a 100), était de III-li,- ct l'indice de la production du manganese, (le 83'4, chiffre in/e'rieur méme d celui de 1929. Cette régression—lá est attribuec au fait (luc pour artleliorer l'acicr, on employait aussi düzrrtres me'taux.

Onanr ri l'antimoine, c*est á peu pres depuis le de'but de notre siecle (lu'il est utilisé dans Pindustrie de l'acier. (Test nu metal (lar,- aussi, on llemploie surlout pour I'laltier avec (les rnétaux (tits lendres. Il joue un rúle dans I'industrie chimiaue aussi, auí emploie certaines compositions conte—

nant de l'antimoine. La production mondiale du minerai d'antimoine représentait en 1937 472587

tonnes, et en 1939, 35.75? tonnes. Dans laprodac- tion de 1939, celle de PAsie íigurait á la auatrieme place. avec 19'0'? ((i'ó' mille tonnes); pour—tant, en 1937 encore, l'Asic g etait la premiere. Én 1939.

(',eSl' I'Amérigue du sm: (lui ;; tenait la premiere placc, avec 11.027 tonnes (30995); I'Atmérigue du Nord el l'Ameriaue centralc y occupaienh comme avant, la (leariéme placc, avec ?4'(í%; venait ensuite llEurope (21'(i% en 1939, 15'S% en 1937).

— Én 1937, parmi les pays producteurs, la Ching venait en léte. Én 1939, elle n'y tenait plus (luc la troisié'me placc (avec, ()"5 mille tonnes. soit 18'200), et la Bolivie, la premiere (28'2%), venaient ensuite le Mariana avec 92000, et la Yougoslavie, avec 4.500 tonnes, soit 12'6% (cette derniere produit le plus d'antímoine cn Europe), Ainsi donc, en 1939, ces (Iuatre pat/s *— Clu'nc, Illcriaue, Bolivie, Yougo- slavie —— figuraientiensemble pour Sl'0% dans la production mondiale du mincrai d'antimoine; et les autres pays, pour 19% seulement. La Hongrie prend part ;; ccllc production depuis le retour de la Zone nord. (lui a des gisements d'air timoine; mais ces gisements—lá ne sont pas consi—

dérables.

* c) Mangán.

A vas és a szén után az acél igen fontos anyaga a mangán, mely a fómiparban Ön- állóan ugyan nem igen nyer alkalmazást, de mint ötvöző és nemesítő fém elgősorban az aoélgyártásban tölt be fontos szerepet.

Erre nézve jellemző, hogy a második világ-

9—12. szám

'

háborút megelőző. nyugodt békeévnek te—

kinthető 1937. esztendőben a t'émtermelés- ben —— a rezet is megelőzve ——— a mangán állott a második helyen s az acéltermelés 2-2%m tette. a: arélnemesilő fémek között azonban a legnagyobb mennyiségben állott rendelkezésre.

A mangán a wolt'ram kivételével az összes többi acélnemesitő fémek között a lengyakoribb előfordulású gazdag mangán- lelőhelyek azonban csak néhány államban találhatók A bányászott mangfmércek iven különböző minőségűek s a termel ési adatok Mik—os vagy annál nagyobb fémtartalmú ('rcekre vonatkoznak. A fémtartalom azon—§

ban a 60%-ot is elérheti és igen gyakoriak az átlagoson jóval felüli, 45—5070—05 manganércek. A gyenge, Bot/mon aluliakat egyes statisztikai kiadvanyok dúsított érc—

mennyiségre átszámítva adják meg. A nem- zetközi összehasonlítás céljait szolgáló nép—

szövetségi évkönyvekben szereplő adatok tehát nem homogének s így az egyes álla- mok magánércbányászatának jelentőségé—

géről egyedül a rendelkezésre álló terme—

lési statisztika révén nem szerezhetünk tiszta képet. hanem mindenkor figyelembe kell venni a lelőhelyekről kikerülő mangán—

éreek minőségét is. Megemlítendő még, hogy néhány százalék mangán magukban

;! vaséreekben is gyakran előfordul.

A mangán mar a vas tiszlílasánál és kéntelenítésénél is szerepel s erre a célra a kisebb mangántartalimi ércek is eredmé- nyesen alkalmazhatók de a vasat oxidjai—

MI 75—800/0 mangánt taitalmazó ferró—

mangánnal tisztítják meg.

Ennek fémnek az alkalmazási lehető-

—-488—— — 1944

ségét nagyban emeli az a körülmény, hogy rozsdamentes és így vele más fémeket idő—

állóvá lehet tenni, főleg azonban az acél élettartamának fokozására, rozsdásodás el- leni védelemre használják. Emellett a man- gán rendkívül kemény és szívós fém. Első- sorban ott nyer tehát alkalmazást, ahol az anyag nagy igénybevételnek, erős kopás- nak, surlódásnak van kitéve, Ilyen alkat—

részek készítésére vagy a nagyon igénybe- vett felületek bevonására alkalmazzák a nmngánacélt, újabban pedig azzal pótolják a drága níkrkel— és krómö'tvözeteket is. Más

fémekkel szintén jól ötvözhető. Ötvözeteí

közül a mangán—, réz— és nikkelötvözet azok közé az értékes fémanyagok közé tar- tozik, amely a hővel szemben tanusít nagyfokú ellenállást, a mangán és sárga—

réz ötvözetét pedig a hajóépítésben hasz—

nálják fel. Vegyületei a vegyészeti ipflr sza—

mos ágazatában, továbbá (( festékgyártás- nál, a gyógyszerészelben és a: űvegíparban nyernek alkalmazást.

Jóllehet az 1939. (évi mangántermelés 17'570—05 csökkenést szenvedett az 1937.

évivel szemben, a részesedési arányszámok

— néhány kisebb lelőhelytől eltekintve, i'nelyeknél a hanyatlás erőteljesebb volt ——

nem mutatnak lényegesebb eltolódást, ezért

a világrészek súlyának szemléltetésénél csak az 1939. évre vonatkozó adatokra szo—

rítkozunk.

Főleg Brit-India, azonkívül a Fülöp- szigetek és Kína révén Ázsia 20'()%-nak megfelelő 5002 ezer t-val szerepelt. Afrika számára Aranypart, Délafrikai Unió gaz—

dag mangánérctelepei, továbbá Francia- Nlarokkó és Egyiptom termelése 17 707o- es 1. A mangánérctermelés megoszlása világrészek szerint.

Production du minerai de manganése suivant les parties du monde.

. , . , l

_ . , A l _ . , A v! _

zaras eteti ttime

. , , . ()nanh'lé lni—aban Oltantité /o—ában

Vilagreszek, orszag _ Parties du monde, pays mmm-"$ En o/odeja ,; mmm; Eno/o della

de tonnes produehon dc tonnes producjmn _

mondiale mondiale

1 9 3 7 l 9 3 9

Szovjet- Unió — U R. S. S. 1.250'0 41'3 1.050'0 41'9

Afrika —— Afrigue . 6582 217 4422 177

Ázsia _ Am . 6123 202 5002 200

*Európa — Europe . . 302'7 10'0 321'7 12'8

Dél Amerika — Amérigue du Sud . . 125'0 ' 4 1 1240 50

Észak- és Közép- Amerika — Amérigue du Nord et Amérigue

Centrale . . . . . . . 803 27 662 26

Óceánia —— Océanie . . . 06 00 03 00

l , Együtt _ Ensemble 30291 1000 2504'6 ! zoo-o

,—, , ' ',1 6 ,;_

h

9—12. szánt _434_

1944

'a

Szoviet-Unio

U. RS S. Atflnue

," i': -

_ . , (__ _W_ ,

Azsua Dei-Amerika

ASte Aménaue du Sud

A MANGÁNÉRCTERMELÉS MEGOSZLÁSA VlLÁGRÉSZEK SZERINT

PRODUCliON vu MtNERA! DE MANGANÉSE, sutvnn LES mass DU nem

1837 1939

ezer t.

male !.

nyise'ge szempontjából fon tos indiai bányák ércei is'

40—450/0—osak. Közép— és Dél—Amerika, valamint Af—

rika jó közepes, Eszak-, Amerika ellenben gyenge mi- nőségű ércek felett rendel—

kezik. A legkitűnőbb minő- ségü mangánércek a Dél- afrilcai Unióban találhatók.

Itt (: 60"/.,—os mangántarta- lom sem ritka. Európa man- gánellátásának helyes meg- ítélésénél és mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Törökország, Jugoszlávia, Svédország és Románia kivételével, mely orszagok termelése azonban jelentéktelen, a legnagyobb mennyiséget szolgáltató Né—

metország, valamint a többi

Eszak es KOZéD—Amettka Amei'tnue du Nord

et A.Cemrale

!

, LLSt.Sz,1uu

ra: súlyt biztosítottak (4422 ezer t). Európa lényegesen kisebb súllyal bír. de az egyel)- ként harmadik helyen álló Németország.

azonkívül Ausztria, Magyarorszz'w, Olasz—

orszag. Románia, 'alamint a többi euró—

:_ pai orszagok termelése együttesen mégis elég szz'nnottevr'i, úgy hogy 1939—ben 3217 ezer t-t tett, ami 12'870-05 részesedést je- lentett. Detu—tmerikG már csak 5'OOÁ-nnk megfelelő 124 ezer t-val Vett részt a terme- lésben, az egykor vezető helyen álló Bra- zilia révén. A legnagyobb acéltermelő álla- mot magábafoglaló Észak- és Közép- Amerika ellenben mangánban rendkivül szegény s mindössze 2-6%-ot kitevő 66").

ezer t mangánércet termelt. tehát alig valamivel többet mint Aueztria. (le annak is legnagyobb része Kubából került ki.

Igaz ugyan, hogy ez a világrész a króm és antimon kivételével a tobbi aeelneme- sífő fémekben elég gazdag, a molibden—

termelésben pedig kimagasló szazalekos arányban vezet. A kezdetleges iparral ren- delkező Óceánia nem folytat mangánt—re—

bányászatot.

A termelés megoszlz'isz'mak helyes meg—

itelésénel azonbantekintetbe kell venni n mangánércek minőséget ix. mivel az igen különböző. Az ázsiai ércek kivétel nélkül az átlagon jóval felüliek —1ö—-—50§7c man—

gz'mt tartalmaznak. Különösen a kínai ex a hollandindiai telepek szolgáltatnak elsül rendű mangánórceket de a termelés meny-

államok is a közepesnél jó—

val alacsonyabb, 300/0 man—

gánt tartalmazó ércet szolgáltatnak,

' A manganérctermelésnek 1939. évi mee- oszlasa lényeges eltéróüt mutat a huszas evek elejéhez kepest. amikor meg Brit- India és Brazilia állott a vezetöhelyen. Az

R H Je 873344

lÉlZL évi 1.181 ezer t—s yilágternlelésln'il az előbbi 690. az utóbbi pedig 257 ezer t-yal vett reszt (58-45? _ill. 21'8%). Ez a

ket orszag mm akkor 80-29/ó-knl meg ege—

szen kivételes. szinte monopoliumosnak mondható helyzetet foglalt, el a mangán—

bz'rnjászatban. A későbbi évek során lenye- gesen megváltozott a helyzet. Brit-India term—elése ugyan egexzen Hm?—ig emelkedő i'ányzatú volt és akkor 1.147 ezer t—yal tetőpontot ert el, Brazília bányászat: el- lenben már ezideig is stagnált. A világgaz—

dasági válság azután mindkét ország.: ter- melexót erősen Vixsznfejlesztetle Az idő—

közben előretört Szovjetl'lnit'; tx— mz'u or—

szágok fokozódó termelése mellett ez a két ország azutan egyre jobban 'yisszannnxnlt es vezetőhelyót többé nem tudta megtar—

tani.

Az elmúlt két ('w'lizwlben a Szovjet-

l"nió bányászata t'ejlődi'nt a legnagyobb

a'anyban. Amíg 1921—ben meg igen cse—

kely mennviséggel xzerepelt. adria,Y HÚS- ben a világterm—elés :if'tif/e-át jelentő 1.184 ezer t-val a termelt'iorszz'igok között már '.lZ első helyen állott. Vezett'íszerepet és sú—

lyát azóta ix megtartotta s mivel szinte Irí- merífheietlen mangánkineselg Riel! ren-

- 9—12jszam —— 435 _

meg van tehát (1 lehetősége Különösen ér—

tékesek a Kuuluízus- es a Dnyeper vidékén

2. A mangánérc világtermelésének megoszlása lelőhelyek szerintf) Production mondiale du minerai de manganése, sztivant les gisementsf)

_ 1944

delkezík,-(1 termelés további fokozásának elterülő mangáíntelepek, de számottevő bá- nyák vannak Szibériában és Georgiában. Az orosz mangánércck azonkívül felszíni fek-

*) L.—Voir Annuaire Statístigue de la Société des Nations 1941 42. Ge'nére 1943. (

!) 1938—ban. — En 1938.

Mennyiségi A vllág- Mennyiség; A világ—

ezer 1 termelés ezer termelés tonna l 0/-0 ában tonna í 0/0- ában

'. __ ' ' !! E Ui d 1 l'! :E 0 d 1

Megnevezes Regions et pays engífílzliíefsg atm/adni!. a egzlgllieífsi itt?!/(:,dflí'í. a de tonm's * mondiale de tonnes ! nmndíalc

1 9 :; 7 1 9 3 9

Szovjet-Unió _- U. R. s. s. ... 12500 1 41-3 1)1.0500 j 41-9

Afrika. —- Afrigue: f É

Aranypart (brit) — Cóte dOr (britanm'gue) ... 280'0 93 1790 : 7'2

Bolga- Kongó —— Congo belge . . . ... 155 $ 05 4 4 0'2

DéllafrikaiUnió (brit! —— Lm'on Sud-Afric. (brit). 2688 3 89 1753; 70 *

Egyiptom —— Egup [( ... . 539 ! J'H 34'8 1'4

llsrak- Rliodézia (brit) —— Rhodésia du Nord (brit) . 0'7 ! 00 06 00

Francia; Marokkó —— Alaroc frangazs ... 890 1'3 480 1'!)

Spanyol—Marokkó — Maroc espagnol ... 0'3 O'!) 01 01)

Ázsia: — Asze :

Brit India — Inde anglaise ... 534'0 176 4300 172

Francia Indo Kina —— Indochine franc ... 2'5 01 1-2 00

Fülöp szigetek (U. S. A) —— Iles Philippines (U S. A.) 2"? § 0'1 17'1 07

Holland- India — Indcs Ne'erlandaises ... 6'1 ) 02 6'4 0'2

Japán —— Japan. ... 340 I'] 340 [4

4 Kina -— Chine . . ... 285 08 — ——

Maláj államok (brit) —— Etats malais (brit) ... 7"? G'? 74 03

PortugálIndia —— Inde portuyaise . ... 1 8 01 4-1 02

Európa: —— Europe:

Ausztria —— Autriche. ... 418 I'! 500 2'0

Bulgária — Bulgaria; 4'5 0'1 0'4 00

Görögország —— Gréce . . 32 O'! 50 02

Jugoszlávia —Yougoslavic . . . 16 01 21) 01

Magyarország —— Hongrie 101 (r,—'; 15 ? 0'6'

Németország —— Allemagne . ... 208? G'!) 2150 86

Olaszország —— Italic ... 120 04 *)150 0'6

Románia —— Roumam'e . . . . ... 183 06 149 06

Portugália —— Portugal ... 0"? 00 03 00

Svédország —— Suede ... 2'1 01 18 01

Spanyolország —— Espagne . . ... O'l 00 14 00

Törökország —— Turguie . . ... 0'1 _ 00 02 00

Dél-Amerika: — Ame'rigue du Sud: ;

Argentina — Argentine ... 0'3 ; 01) 02 . 0'0

Brazília —— Brésil . . . . ... 1190 3 3'9 1180 47

Chile —— Chili. ... 57 O'? 58 03

Észak- és Közép-Amerika: ., Amérigue da Nord et

Amérigue ()enírale. §

Amerikai Egyesült Államok — Etats U(is d Amérigue . . . 20'2 ; 07" 12'5 ; 0'5 Kanada (brit) —— Canada(brit) . . . . . ... 01 00 0 2 " 0'0

Kuba —— Cuba . . . 573 1 19 525 ' 2'1

Mexikó —— lliexígue ... 1'5 i 01 0'5 00

Porto-Rico (U. S. A.) __ Porto-Rico (U. S. A.) ... 1'2 ; 00 1)0 5 00

Óceánia: —— Oce'anie : "

"Ausztrália. (brit) — Australie (bmw . . . , . 0-6 ! 0-0 0-3 0—0

Öss'zesen — Total. . 30291 * zoo-0 2.504-6 ? zoo-o *

9—12. szám

vésú'ek, tehát könnyen, kevés fejtési költ—

séggel bányászhatók, a kitermelt ércek pe- dig magas mangántartalmúak.

A világgazdasági válság folyamán a Szovjet termelése ugyan jelentős hanyatlást szenvedett (70'6%), de az új gazdasági fellendülésben olyan gyorsütemű volt a javulás, hogy a termelés már 1936-ban, te—

hát az ipari konjunktúra tetőpontját egy évvel megelőzően, 1.350 ezer t-val kulmi-

nált. A Szovjet—Únió az 1937. évi 3.029

ezer t—s Világtermelésben 1.250 ezer t-val vett részt (41'20/9), míg az 1939. évi 2.504'6 ezer t—bóal 1.050 ezer t-val, közel 42'0%—rkal szerepelt, tehát még kedvezőbb arányban részesedett. 1940-ben, kiheverve az 1937.

évi konjunkturális letöpontot követő át—

meneti hanyatlást, már ismét 1.300 ezer t _mangánléroet bányászott, mely az az évi vi- lágtermelé-s 46'4'70—át tette. Részes-edése te-

hát ebben az esztendőben volt a legna- gyobb. Ennyi mangánércne a Szovjet-Unió acéliparanak tenmészetesen nincsen szük-

sége, hiszen az acéltermelésben csak

13'5%—kal vesz részt. A bányászott man—

gánércéneak egyrésze tehát más országok szükségletét van hivatva kielégíteni,

A fenti adatokból megállapítható, hogy a világ legnagyobb mangántermelő állama a Szovjet-Únió. Amíg tehát a wolfram típi- kusan ázsiai fém, hiszen az 1937. évi ter—

melésnek 73'6%-a Ázsiából került ki, a.

króm pedig Afrika és Európa között Osz- lott meg a legnagyobb százalékos arány-

ban (36'0%, 24'9%), addig a mangánt

orosz fémIIEIc kell tekintenünk.

A termelőhelyek jelentőségében az 1920

——-1940. években bekövetkezett változáso- kat még kiegészíthetjük azzal, hogy Német—

ország, mely 1921-ben mindössze 34 ezer t-val szerepelt, a későbbi évek során any- nyira fejlesztette mangánérchányászaltát, hogy 1939-ben 215 ezer t-val (8'6%) már a harmadik helyen állott a mangántermelő államok sorában. Ugyancsak jelentős ará—

nyú fejlődést ért el Délafrikai Únió, mely- nek termelése 1929-ig szűk keretek között mozgott, de 1937-ben felülmulta Német- országét; ami annál figyelemreméltóbb, mert az ottani mangánércek kitűnő minő- ségűek. Említésreméltó még az Aranypart bányászatának fejlődése, mely sokáig je—

lentősebb volt, mint akár a Délafrikai

Únióé, akár Németországé s 1924 óta Bra.

zíliát is túlszárnyalta. Brit—India termelése jelenleg is számottevő, úgyhogy a Szovjet- Únio' mellett elsősorban Brit-India, azután

—436— 1944

Délafrikai Únió, Németország, Arany/Jart

és Brazília mangánérctermelésc jön tekin- tetbe.

A csatolt összeállítás néhány ország és termelöhely mangánérctermelésének hul—

lámzását tünteti fel, 1921-íg visszatekin-

tően. *

, Brit- B .. Szovjet— Német- Délafri— Arany-I Ev * India ' raleia Unió ország kaiUnió part '

e Z e I' 1 0 n n a

1921 690 257 —— 34 08 7'3 .

1922 482 340 66 55 02 67'2

1923 706 236 319 102 0 6 1419

1924 816 159 426 4'0 09 258'5

1925 853 327 634 01 05 3629

1926 1.031 261 898 —— 08 4049

1927 1.147 242 833 — 1'3 3751

1928 994 320 702 185'9 —— 329'7

1929 1.023 294 1.184 2026] 94 414'8 , 1930 422 192 600 171'6 67'8 222'0 !

1931 273 65 400 835 479 1310

1932 108 9 350 428 — 770

1933 111 11 450 75'7 108 1410

1934 206 3 800 1338 328 1810

1935 326 19 1.050 171'5 480 2120 - 1936 414 74 1.350 1912 1211 219'0 1937 534 119 1.250 2087 268'8 2800 1938 492 137 1.050 2000 2336 1720

1939 430 118 . 215'0 175'3 179'0

1940 450 140 1.300 . 174'5 254'0 _

A mangántenmelő helyekre vonatkozó—

1937. és az 1939. évi termelési adatokból kitűnik, hogy a szovjet lelőhelyek után a britindiaiak következnek. Németország, Aranypart, Délafrikai Unió és Brazilia sze—

repelnek még jelentős mennyiséggel. A többi lelőhelyek kisebb jelentőségűek.

A mangántermelő államok sorában 1939- ben közvetlenül a Szovjet-Unió után a Brit birodalom állott igen jó második helyen s a világtermelésnek 31'795 .a felett rendelke—

zett (7928 ezer t), 1937-ben, a fellendülés tetőpontjának évében, 36'0%-os hányaddal szerepelt és 10919 ezer t-t szolgáltatott.

Nagy—Britannia azonban az acél készítésénél nélkülözhetetlen mangánórcce] nem ren—

delkezik, így b-evítelre van utalva és ellátá- sát a birodalom többi részéből kénytelen fedezni. Németország lényegesen kisebb, 8'60/0—05 súllyal bírt s gyenge harmadik he—

lyen állott, Tekintve, hogy az acéltermel—e's- ben a második helyen áll, mangánsziikség—

lete igen jelentős, melyet csak bevitel út—

ján tud fedezni. Ausztriával együtt man- gánellátása ugyan némileg javult, a meg—

változott viszonyok folytán azonban még a kisebb mangántermelő államokat is kény—

telen igénybe venni háborús szükségletei-

9—12..szám

._437—

nek kielégítésénél. Jóllehet Brazilia vezetőszerepét idő- közben elvesztette, termelése még ma is jelentős és 118 ezer t—val (4 7*'/0) a negye—

dik volt.

A négy első helyen állo állam 1939-ben összesen 2 2 millió t mangánércet bányá- szott, mely a világterme—

lésnek 86'90/0-át tette. A többi országra tehát alig jut több mint 13'0'70.

A következő tíz állam

—— mint ez a 3. számú táb- lázatból kitűnik —— közepes helyet foglal el a termelés- ben, a többiek azonban jelen- téktelenek. Kuba, Ausztria,

Franciaország és birtokai

közel azonos arányban sze- U'R'S'S' repeltek (2'1"/0, 2'0b/0, 1'90/0). § 1929-ben a francia mangán- Cuba érctermelés 07 ezer t-val cum kimagasló eredményt ért el,

azóta azonban az anya- Japán ország bányászata egé— Japan szen visszafejlődött, úgy- Hümm hogy 1969—ben Franciaor-

szag már csak birtokai, elsősorban Francia- Marokkó révén vett részt a termelés- ben közel 50 ezer t-val. Egyiptom és Japán 1'4—1'4 %-nak megfelelő mennyiséget

szolgáltattak. Az Egyesült Államok a Fülöp- szigetek és Porto-Rico révén 301 ezer t-val (1'2%) már csak tizedik helyen ál- lott, mangánban tehát rendkívül szegény. A feltárás alatt álló telepeiről 1939-ben 126

ezer [ (0'5%) mangánére került ki. A ha-

talmas acéliparral rendelkező Egyesült Ál—

lamok így szükségletét bevitel útján kény- telen fedezni. Magyarország mangánérc—

tclepeinek kihasználása az előző világhá—

ború befejezése óta vált fokozottabbá s az- óta a tenmelés erősen emelkedő irányza- tot mutat.

A mangánérctermelés országonkénti megoszlását a százalékos részesedési arány- számokwkal együtt a 3. sz. összeállítás tün-

teti fel.

Mivel a mangán legnagyobb része az zicéliparban nyer felhasználást, az ellátott—

ság mérvét a nagyipari államoknál kell elsősorban vizsgálat tárgyává tenni. A mangánlelőhelyek és az általuk szolgáltatott termelés megoszlása ugyanis, amint arra az előzőkben rámutattunk, rendkívül arány—

A MANGÁNÉRCTERMELÉS MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERINT

PRCDUCHON DU MINERAi DE MANGANESE. PAR !:le

8.1. , Nemetmszas Bvazma

Ernph'e um see Ahemag'z; Bvesu

.A .

%%

Egyiptom Auszma cidorsz tm

Egypte Ammeg P:; tons hanam-J'—

Anima—_ [; ;

Kma Egyes—lit ú-ia'i Ok EGVPD orwam'n Chsne Possess ces mi: um Antres pays

.

.; n (MV 'Gul

talan, hiszen 1939-ben az összes terme-

lés 73',6%-át a Szovjet-Únió és a Britbiro-

dalom szolgáltatta. A mangánexportban te—

hát ez a két állam részesedik a legnagyobb arányban.

A hét legnagyobb aeéltermelő állam magánérebányászatára' és acélgyártására vonatkozó 1937. évi termelési adatokat, a részesedési arányszámokkal együtt, a 4. sz.

összeállítás tünteti fel, amelyből világosan kitűnik, hogy a Imangánérctermelésbezn 41-3%-ka1 részesedő Szovjet-Unió és a 36'07w-kal szereplő Britbirodalom kivéte- lével a többiek mangánszükségletiiket bel- földi termelésből fedezni nem tudják. Áll ez elsősorban az Egyesült Államokra, mely ltlST-ben, a konjunktúra csúcspontján, már több mint 50 millió t acélt állított elő s 38'2%-os kimagasló részesedési arány—

számával az acéltermelésben vezető helyet

foglalt el, Az Egyesült Államok mangán-

szükségletének legnagyobb részét import útján kénytelen fedezni. Elsősorban a bra- zíliai, csilei. valamint a kubai lelőhelyek jönnek tekintetbe,. melyek együttesen 1763 ezer t-val (7'10/0) járulnak a világ szük—

ségletének fedez-éséhez. Ez a mennyiség

csaknem teljes egészében kivitelre kerül és

9412. kazim *438" ₁₉₄₄

3. A mangánérctermetés megosztása országok szerint.

Production du mineral de manganése, par pays.

' re'" V f_f- * u: '3-

3'zzinnsz egy; álítnláühí

Ouam'ité D/n-aban ()uaníiíé O/o-ziban

Megnevezés —— Dénomination Juan,—Ms E770/wdc_la C,; "Z,—HMS Eno/ndela

de tonnes prodnvtton de tonnes prodtlctmn

mondiale mondiale

] 9 3 7 l 9 3 9

Szovjet--Uníó -—— U. R S . 1250'0 ' 41'3 1.0500 41'9

Brit birodalom — Empire britanmoue . 1.0919 36'0 1)792'8 31'7

Németország — Allemagne 208'7 6'9 "?) 2650 106

Brazilia —— CÉre'sz'l 1190 3 9 1180 4"?

Kuba —— Cuba . . . 57'3 19 525 ;J'I

Egyiptom —— Egz/pte . 58'9 18 348 1'4

Ausztria — Autm'che . 41'8 1'4 —— —

Franciaország birt. —— Possessíons francaises ( 41'5 1'3 492 19

Japán —— Iapon . 840 I'] 340 1'4

Kina — Chine . . 23'1) 08 — _.

Egyesült: Államok birt. — Possess (les Etats- Unis 241 08 30'1 1?

Románia —— Roumam'e . . . '18'3 í (Hi 14'9 (M'

Belgium birtoka — Possess. de la Belgigue 15'5 05 4'4 ()'2

Olaszország,Ir —- Italia , . . 12'0 0'4 15'0 06

Magyarország—* — Hongrie 101 l 03 15'7 l 0-6

Németalföld hirt —— Possessions des Pays Bos 6'1 , ')'2 6'4 ')'2

Chile —— Chilir . . . . . 5'7 l 02 58 0'2

Bulgária — Bulgaria 45 ; 0'1 0'4 0-0

Görögország — Gréce 3'2 § 0'1 5'0 0'2

Svédország —— Sué/ie , . . 9'1 [ 01 18 ()'l

Portugália és birt —— Portugal el possess. portuo 2'0 § 0'1 4'4 (')'2

Jugoszlávia — Yougoslavie . . . . . 1'6 § tri 2'0 ! O'l

Egyéb országok —— Aun—es pays 23 l _ 0-1 2'4 ? 0'1

Osszesen —— Total 3.029-1 [ 100-0 2.504'6 100—0

Union Sud—Africainc, 17523 mille t.

mille tonnes (2 OH).

főleg az Egyesült, Államokban nyer fel- használást, Az Egyesült Államok azonban még más országokból is kénytelen mangán—

ércet importálni. A második világháború éveiben a Fülöp—szigetek 171 ezer t-s ter- melésének elvesztése folvt án mangánellá—

tám még kedvezotlenebbé vált.

.Az iacéltwermelésben 144%-os részese- déssel második helyen álló Németország helyzete valamivel kedvezőbb, azonban szintén bevitelre szorul. Németország ese- tében, fokozza a nehézségeket az is. hogy a német. mangánérc gyengébb minőségű és 3070 vagy annál is kevesebb mangánt tar- talmaz. It'rnneiaorSzág a közel 8 millió t—s aeéltermeléséhez szükséges mangánt rész—

ben Francia—Marokkóból, részben más or- szágokból fedezi. Japán az 5 millió t-t meghaladó ncéltermeléséhez szintén nem rendelkezik elegendő lnnngá'nnal, bár lé- nyegesen jobb helyzetben van mint FifaiL cinország. A háborúban elért eredmények révén ellátása egyébként lényegesen javult.

ll Ebből Aranypart 179'0, Délafrikai Unio 1753 ezer tonna,

— 2) Ebből Ausztria 50'0 ezer tonna (E'O'Vp).

_— Dont Cóte (l'Or 1790 mille Iomms;

Dont Aulrielm 500

mert az lt'tílg. évi 34— ezer t—s (1'4 %) ter- melésén kivül még birtokolta :; Fülöp- szigetek 171 a Maláj államok 7'4 Francia—

lndo Kína 1 2 és Holland Indiát ti 1 07.01 t s termelését, ami összesen további 32'1 ezer t—t jelent. Számítúsba _iöhet még itt Kina mangánét'ctermelésének egy része is. Bel- gium 1937—ben közel 4 millió t acélt állí—

tott elő, de csak 1513 eZer t (0 '5%) birto- kairól származó inang'ánérc felett rendel- kezett, mely mennyiseget impmt útján szintén kénytelen volt kiegészíteni.

Mint a fémek term elése általában, a mangánércé is nagyfokú konjunkturnérzé- kenységet mutat amit híven szemléltetnek a két utolsó ipari fellendülés tetőpontjára és a világgazdasági válság mélyére vonat—

kozó termelési adatok. A Világ mangánőrc- bányászata 1929-ben 3.633 ezer t—Val eaúcsértéket ért el. Az 1930 32. évekre terjedő Válságban létrejött hanyatló iráni;

mit a termelést 80-476-kal 595 ezer t-ra szállította (alá A világgazdasági válságot követő és az 1933—67. esekre terjedő álta-

9—12. szám —439—

1944

lános prosperitás alatt

ggtfgnílíi ígiálgáfjsl NÉHÁNY ÁLLAM MANGÁNÉRCFERMELÉSÉNEK HULLAMZÁSÁ *

de "nem _ém 01 37 VARtATIONS DE LA PRGDUCTIGN DU MlNERAI DE MANGANÉSE DANS OUELOUES PAYS

1929. évi állását.,liz— 1921m§349 *

zel kaocsolatlnm erlle— 420 * M 420 !

mes ramutatni arra,

hogy a világgazdasági 'lan'í'fjf fi G'?"

válság lezajlása óta a !! lw íg Xí'x ! (

mangánérc-bángászat "OO ' l " x IX,??? ,; "OO

már nem tart lépést a: i l l t / , ."";

acéltermelés fejlődésé- , l l XXII ,' l

vel, mert amíg az 1929 80 l ! .' BO

:: 100 alapra számított l , ,h ef: ; t NÉH'WWG

acéltermelésí index— , ; *;X ; l , A'emagne

szám 1937-ben 111'4 60 ll li ; xs) Ú __m__jl ——————-—60

volt, ugyanakkor a V l' ! TA ,]

mangáné csak 834121], II "§ !; ARR ,

tehát az 1929. évinél Burma / " R 5 ,/ x,!"

is l—J'xnyegesen alacso- 1'0 "'!ndem'm'se ,' "* HÖK AJ! ' H LO

nyabban állott. Ennek ,I' ll"; f'] // ,

oka abban leli n'mgya- ,' , RC;- " ), [;

rázatát, hogy az acél- 20 [' ,? k ; 20

ipar illől.'r'izl)en más ," ;: kJ !;

kiváló [ulajdonságú és : ",

hatékonyabb nemesítő () M' ! l l l l l ; ' kúl-N*;MÁ/ E 5 ' ' _ o

fémekelis mindfoko-g §l§l§l§l§l§l§l§l§l§l§ §l§l§l§l§ §l§§ Él

zottabbmérlélfbenvesz 3 ? '— — P '— F '— '— A '— F '— ,. '— F P " F _

igénybe, amitaz is iga- §; St_Sz.1944 w . R.El.caSl.l944.

zol, hogy ;) numgántól

eltekintve a többi acélnemesítő fém termelése ,

1937-ben 778'2 ezer t—t tett, szemben az ._ Él!; Váll ,, egÉZg Válto'

1929. évi 3965 ezer t—val. 1929—hez képest *" ggg; o/ííiín M giga vitán

tehát ezeknél köze] 100%—os gyarapodás *

mutatkozik. Egyesesknél azonban ezt az L

átlagot lényegesen meghalado fejlődés kö- ággá : 1323, %%.0 132; : lágá íÉő

vetkezett be. Igy az egész rov1d alkalma- 1923 , 2_100 4—34'7 1933 . 883 4—48'4 zási periódusra visszatekintő molibdén ter- 1924 . 2.935 Jr39'8 1934 . 1.473 Jr66'8

melése 1937-ben 744, a wolframé ]4'2'0 a 1925 - 2-652 _ 9:6 1935 ' 135" "Hő?

vanadiumé_115'7, a nikkelé pedig lll'0%- iga? ' ággá ig.?) 3267; ' ' ggg; iii.?

kal állott magasabban az 1929. évinél. 1928 3Z200l— 1-8 1938 21641 —-12.g

Ezeknek u jelenh'íségél és szerepét a ter— 1929 . 3-6334t35'3 1939 - 2505 — 5'2 melési adatok mennyisége távolról sem 1930 - 1-170l—67'8 1940 - 2800 4— 1'5

juttatja kifejezésre, hiszen amint arra a ; wolf'um és a króm t:':rgyal;'lsz'mál már *á—

mutattunk, az. ;leélnemcsílő fémek néme—

lyikének csekélymérvű adagolása is rend—

kivűli mértékben képes emelni a: acél ke- ménységét sátánisógúf, szz'vósságát és egyéb más jó tulajdonságú/.

Az alábbi összeállítás l€)21-ig vissza- tekintően a világ mangánérctermelésének hullámzás-át tünteti fel, a százalékos válto—

zásokkal együtt.

A világ mangánérctermeléséxnek alaku—

lását vizsgálva azt látjuk, hogy az előző világln'lborl'l befejezését követő években az

acél;.§_vz'1rlás nagyarányú fejlődése folytán a mungz'mérctermelés szintén meggyorsult.

Különösen az 1922—-——24-. évek termelése mutat lényeg—es emelkedést, amelyet az 1930—33. évekre terjedő világgazdaságl válság lezajlása után

felszökkenés követelt.

szintén erőteljesebb .A huszas évek elején a szükséglet ál—

landó növekedése folytán újabb és újabl) mangánéretelepeket nyitottak meg, a ré- gebbiek pedig fokozottabb mérvű kiterme—

lés alá kerültek. Ennek folytán 1922-ben 32'0, 1923-ban 34'7, 1924-ben pedig to-