7. szám.
———698— 1927
Az új tizetésképtelenségek szamanak csök- kenésével parhuzamosan megfelelő visszaesés mutatkozik a hónapok egymásmanjaban a bejelentésre került esetek számánál is.
Az 1927. év első felében a bejelentett fizetésképtelenségek szama —— összehasonlítva .az előző év első felében elöfordult fizetés- képtelenségek szamaval — a következő volt:
Az 1926. és 1927. évek első hat hónapjában bejelentett űzetésképtelense'gek.
1926 Január Február Marcius Április Május Június
Egyességek 292 280 228 237 233 211
Csődök . 67 67 51 29 15 38
Összesen 359 347 279 266 248 249
KONZULI JELENTÉSEK
1927 Január Február. Március Április Május Június
Egyességek 112 101 104 77 92 58
Csődök. . 12 14 12 9 11 15
115 116 86 103 73
Összesen 124
Az 1926. év első felében összesen 1748 űzetésképtelenséget jelentettek, 1927-ben pe- dig már csak BIT—et, ami 650/0—05 csökkenést jelent. Ezek az adatok kétségkívül a helyzet jelentékeny javulását mutatják. Legkedvezöbb a helyzet júniusban, mikor 710/0—kal kevesebb fizetésképtelenség fordult elő, mint az előző esztendő megfelelő hónapjában.
Szőnyi Gyula dr.
I——_——-———————————_—————_——————
Ill.-IllIll.-IIIIIII'I-lIII.-Iltlllllll-IIIIIIIICIl.I'll-Illllllllllllllllllullllll III-lIllllllll-IIIIIII-Il c-n-n-n-lnlll-nl nunc-o
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
Allam neve "912 Államneve ? ? Állam neve . "; § Allam neve :; '!
tn" ! c a: :: , m o .:— o
_, _____ T.,—.: ;: , :: !
Amerikai Egyesült § ; Dánia §l 1925; 420 Lettország ' 025 372 Oroszország 1925í 117
Allamok — 1926 703 Esztország . ;i192d 53—i Mexiko . .. 026 634 Románia .. .. .. 1926i 317 Ausztria !; 1926 573 Finnország. .. j; 1920 759 Nagy-Britannia . ;; 1925 98 Sz. H. Sz. állam A 1925 506 Bajor-orszá; * 1927; 350 Francxaorszag . .. * 1920 709 Németbirodalom . 31920 871 Spanyolorszag . 1925 424 , Bulgária .. 926! 520 Kanada . 4. 1920 110 Norvégia .. .. l1925 421 Svájc .. .. .. !11927 239!
Cseh-Szlovakia. 926! 223 Lengyelorszag . .. 1925[ 370 Olaszország 1 1027 77 Törökország 4 .. 4. *l 1927 595
. :! z— !
, .
Bulgaria.
Bulgam'e.
A szófiai m. kir. követség gazdasági jelentése az 1926. évről.
Az 1926. esztendő a bolgár gazdasági e'fetet illetőleg elég kedvezőnek mondható, bár elég kedve- zőtlen viszonyok közt kezdődött. Az előző évből örökségképen maradt erre az évre a 11/2 milliárd leva deficittel zárult kereskedelmi mérleg és a poli—
tikai élet bizonytalansága. Az 1926. év a béke jegyé- ben folyt le. A termelő munka — bár lassan és nehézségekkel _ folytatódott, amit az a körülmény is elősegített, hogy a valuta stabil maradt. A külföld bizalma is kezdett visszatérni, ami megnyilvánult abban a két engedményes szerződésben, amelyet az állam kötött egy angol társasággal, a disznóhústerme—
lésre vonatkozólag és egy osztrak-angol pénzesoport- tal az erdők kitermelését illetőleg, de méginkább a menekültügyi népszövetségi kölcsön elnyerésében, mely az orszagnak 2250 000 angol fontot hozott.
A mezőgazdaság helyzete nagyon kedvező volt. Kenyérmagvakban a termés jól sikerült és különösen kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek, amely 2 millió hl. bor rekordtermést eredményezett.
Az 1925—ben félbeszakadt cukorrépatermelést ismét
folytatták és kedvezőtlen képet a túltermelés követ- ekeztében csak a dohánytermelés helyzete nyujt.A bolgár ipar lassan fejlödik. Nagy nehézség a hitel hianya. Az iparfejlesztési törvény 1927-ben le- járt és pótlásáról gondoskodas még nem történt. A vámtarifát lényegesen felemelték az 1926. év folya- man és ennek megvolt a kedvező hatása, különösen a kereskedelmi mérlegre, amely az utolsó évben 600 millió deficittel zamlt az elözö évi 1600 millió- val szemben.
Májusban megnyílt az árútőzsde Szófiában, amely hivatva van Nyugat- és Északnyugat-Bulgáriának gabona— és lisztforgalmat lebonyolítani.
A bolgár arúmíntavasart 1926-ban kétszer tar- tottak meg Gorna—Oraehevitzán, azonban a hozzáfű-
zött remények nem egészen valósultak meg, mert míg a tavaszi vásáron a forgalom emelkedő irany- zatot mutatott, addig az őszi vásáron hirtelen vissza- esés következett be.
A törvényhozás tevékenysége gazdasági téren egy föcélt szolgált: a belföldi termelés fokozását. Ezt a célt kétféle eszközzel igyekezett elérni: egyrészt a belföldi termelést a külföldi versennyel szemben vámokkal törekedett megvédeni, másrészt idegen tőkét próbált az országba hozni a termelés fokozása céljából—
7. szám.
—699—
1927 Az első szempont érdekében jött létre a vám—tarifát módosító törvényjavaslat, amely 1926. május havában vált törvénnyé és melynek következtében a vámtarifának 595 tétele közül 226 emeltetett fel. Az emelés lényeges : vannak tételek, amelyeknél 4000/o—ot is elér. Legmagasabb az emelés a kozmetikai cikkek-
nél, selyemárúknál, idegen boroknál, stb., ahol átlag 200—400"/U között mozog, úgyhogy a vám meg- haladja az árú értékét is. Ezzel szemben 10—
500/0—0s emelések vannak olyan közhasználati tár- gyaknál vagy élelmi cikkeknél, amelyeket az ország—
ban egyáltalában nem, vagy csak nagyon kis meny- nyiségben állítanak elő (pl. szappan, üvegnemű, papirosárúk, vasrudak, olívaolaj, sózott halak) Fon- tos rendelkezése a törvénynek, hogy a behozatali tilalmak rendszerét egészen eltörölte.
Egyidejűleg életbelépett egy törvény, amely a kiviteli vámokon eszközöl némi változtatásokat.
Idegen tőkéknek'az országba való behozatalát célozza az erdők kitermelésének engedme'rryezése'ről és a disznóhús tcrmeláee'ről szóló törvény,
Az első törvény ,teljogositja a kormányt, hogy a gazdag faanyag kitermelésének jogát magánsze—
mélyeknek vagy társaságoknak engedélyezze. Ez meg is történt oly alakban, hogy a malko—tirnovoi és dörleni erdők kitermelési jogát egy osztrák, német és angol tőkéből alakult részvénytársaságnak enged- ték át a kitermelt fa bizonyos százalékának az állam részére való átengedése és egyéb kötelezett—
ségek (vasút- s kikötőépités, a fának az országban való feldolgozása, stb.) fejében.
A disznóhús termeléséről szóló törvény feljogo- sítja a kormányt, hogy egy angol társaságnak szer- ződésileg megadja 20 évre a jogot disznóhúsnak (baeon) Angliába való szállítására, továbbá a szük- séges intézmények (hütőházak, raktárak, stb.) léte—
sítésére. Ennek ellenében a társaság kötelezettségei közé tartozik rendszeres hajójárat létesítése Anglia és a bolgár kikötők között.
Gazdasági téren fontos alkotása a szobranjénak a menekültügyi kölcsön megszavazása. Körülbelül 400.000-re tehető a bolgár menekültek száma, akiket a különbözö balkánháborúk következtében nemzeti- ségük miatt lakóhelyükről elűztek és akik most Bul—
gáriában telepedtek le. Ezeknek keresethez és exisz- tenciához való juttatása céljából a bolgár kormány a népszövetség közvetítésével 2,250.000 angol font kölcsönt vett fel, amelyet részben közvetlenül hasz- nálnak fel a menekülteknek földhöz és tető alá való juttatásával, részben pedig közvetve, utak épitése,
mocsarak kiszárítása által, amely munkákat szintén
menekültekkel végeztetnek, Ennek a kölcsönnek a gazdasági életre való hatásai csak a következő évek- ben fognak megnyilvánulni.
A kölcsöntörvénnyel kapcsolatban a szobranje még két más törvényt is hozott, amelyek közül az egyik a bolgár Nemzeti Bank átszervezésére, a másik
pedig a háború előtti bolgár államkőlcsó'nó'k rende- zésére vonatkozik.
A Nemzeti Bank átszervezésének az a célja, hogy a bolgár Nemzeti Bankból egy autonóm pénzkibo- osátó intézetet létesítsen, amelynek főfeladata a valuta árfolyamának biztosítása és a közgazdaság pénzforgalmának szabályozása.
A jelzáloghitel és a hosszúlejáratú hitelüzlet egy újonnan létesítendő Jelzáloghitelintézet fel- adata lesz.
A háború előtti bolgár államkölosönök törlesz- tése és kamatfizetése 1927. március 31-ig rendezve volt. A hitelezőkkel alkotott új megállapodás értel—
mében a bolgár kormány a szelvények aranyértéké- ben progressziv módon teljesit fizetést, amely bizo- nyos papiroknál 1948—ban, másoknál 1951-ben éri el a 1000/0-ot.
Bulgária a háború óta kereskedelmi szerződést egy állammal sem kötött, ellenben vannak kereskedelmi egyezményei a legnagyobb kedvezmény elve alapján.
A Sz. H. Sz. állam, Románia, a balti államok és Oroszország kivételével Bulgáriának Európa összes államaival van ily kereskedelmi egyezmény e, amely minden egyes esetben jegyzékváltás alakjában jött létre.
Östermelés.
Mezőgazdaság, Bulgária elsösorban földmívelő ország. Összkivitelének 900/0-a mezőgazdasági termék, lakosságának pedig Suto-a foglalkozik földmiveléssel.
A terméseredménytől függ az ország gazdasági hely- zete, kereskedelmi mérlege, valutájának stabilitása
és bankjegyforgalma.
A mezőgazdaságnak természetes feltételei: ég- hajlat, talaj nagyon kedvezőek. Mindennek dacára a termés átlageredménye jóval alatta van annak, ame- lyet elérhetne és amelyet a nyugateurópai államok elértek, Oka ennek részben az, hogy Bulgáriában nagyobbrészt törpebirtok van és a primitiv műveltségi fokon lévő paraszt csak éppen annyit termel, amennyi neki és családjának létfenntartásához szükséges, A földmivelés nagyon alacsony fokon áll. Az ország- ban többnyire faekével szántanak, illetőleg kareolják fel a talajt. Gazdasági gépekben a földmívelő lakos—
ság szegénysége miatt még nagy hiány van.
Bulgáriában a kenyérmagvakkal bevetett terület a háború előtti viszonyokhoz képest visszafejlődött.
A bevetett terület az 1903—1913. években egész Bulgária területének 65'90/0—át, az 1920—-1924. évek—
ben pedig már csak 58%—át tette. Ennek részben az az oka, hogy sok földmívelő a háború utolsó éveiben a. nagyon jövedelmező dohánytermelésre tért át.
Bulgáriának termése az 1926. év folyamán jó—
nak mondható és minőségre általában felülmulja az 1925. évi termést.
A gabonaneműeknek a háború után megcsap—
pant kivitele az 1926. évi termés után nagyon nehe—
7. szám
—700—— 1927
zen indult meg. Az angol bányászsztrájk következ- tében a szén ára rendkivül felszökött és így a szál- 'litási költségek nagyon megdrágultak,
A termés mennyiségre nagyjában a tavalyi ered- mény alatt van, csak a tengeriben mutatkozott 1926- ban a hosszú, meleg ősz következtében 400000 mázsás terméstöbblet. A terméseredmények a következők:
Revetett terület Termés
Termés 1000 hektárban 1000 mázsában
1925-ben! 1926—ban 1925-benj1926-ban
Búza ... 1.027 1.047 13.51111.176
Rozs ... 183' 186 2.258 2.034
Kétszeres . . . . . 94 93 1.187 767
Árpa 220 221 3.190 2.606
Zab ... . . . 143 129 1.485 1.076
Tarbúza . . . . . . 9 6 120 58
Tengeri . . . 620 595 7.153 7.371 Összesen ! 2.296 2.277 28.904 25.088
Szőlő- és bortermés. Talajánál, éghajlatánál fogva Bulgária rendkivül alkalmas a szőlőművelésre. 1894—
ben 101 ezer hektáron műveltek szőlőt, a 90-es évek- ben azonban a filokszéra Vidin táján felütötte a fejét és rövid néhány év alatt egész Bulgáriában elterjedt.
Ennek és a háborús éveknek következménye, hogy a szőlővel beültetett terület 1919-ben 43.000 hektárra csökkent. Megfelelő, ellenálló vesszők ültetése folytán a szőlővel beültetett terület ismét évről-évre terjed, úgyhogy 1926-ban már elérte a 70.000 hektárt.
A szőlővel beültetett terület hullámzásának felel meg nagyjában a bortermés mennyiségének hullámzása is. Az 1895. évi rekordtermés után, amely majdnem 4 millió hektolitert eredményezett, a háború után már csak 500—700 ezer hektolitert szüreteltek, míg azután ez a mennyiség 1925-ben 900 ezer hektoliterre, 1926- ban pedig a rendkívül jó termés következtében, majd—
nem 2 millió hektoliterre szökött fel.
Bulgáriának legjobb bortermő vidéke a vörösborra a Balkán—hegylánetól északra, Pleven és Euxinograd vidéke; fehérborra pedig a Balkántól délre eső vidék (Burgas, Sliven és Tatar-Pazardzsik tájéka). Avörös—
borok alkoholtartalma 10—11 fok, a fehérboroké 12 fok körül van.
Az évről-évre növekvő szőlőtermés és a bortermés feleslege aktuálissá teszi a szőlő- és a borkivitel kér-
dését. Új jelenség Bulgária kiviteli statisztikájában
1926—ban a szőlőkivitel. Kb. 300000 kg szőlőt expor- táltak főleg Németországba és Ausztriába, Nagyobb nehézségekbe ütközik azonban a borkivitel kérdése Gyümölcs és hüvelyesek termelése. Bulgáriának éghajlata és talaja rendkivül alkalmas a gyümölcs- termelésre. A gyümölcskertek összkiterjedése Bulgá- riában 15.940 hektár. Három főgyiimölcstermő vidékvan: a Balkán-hegylánctól északra Tirnovo kerülete — 5.150, Pleven kerülete 31529, és Délnyugat-Bulgáriában
Küsztendil kerülete 3.813 hektárral.
Megemlítendő a bolgár álmának és körtének egy ' különlegessége, amely a klimatikus viszonyok követ- kezménye és abból áll, hogy ugyanazon gyümölcsfaj ;,
Bulgáriában 3—4 héttel előbb érik, mint Európa más ?
vidékén. Ennek következtében az európai nagy gyü- — mölespiaookat 3—4 héttel a helyi gyömölcs megjele—nése előtt lehet ellátni bolgár gyümölccsel. A kivitel' Németország és Ausztria felé irányul.
A száraz bab Bulgáriának fontos kiviteli cikke, Az 1926—ban exportált mennyiség 181/2 millió kg-ra, illetőleg 95 millió levára becsültetett. A főkiviteli országok: Görögország, Franciaország, Egyiptom és Belgium.
Rizs.vBulgáriának két rizstermő vidéke van: a Marica völgye Kelet-Ruméliában és a Struma völgye Macedóniában. A rizzsel bevetett terület 1926-ban kb.
5.000 hektár volt, amelyen 7 millió kg rizs termett, ami hektáronkint 14 mázsás átlagtermésnek felel meg.
Megjegyzendő, hogy az utolsó évben a rízstermés rendkívül jól sikerült. Bulgáriának évi rizsfogyasztása kb. 8 millió kg ; a belföldi termelésen kivül tehát be- hozatalra is van szükség.
A rizstermelés fokozása a földbirtok megoszlá- sával van összefüggésben. Kisbirtokok és törpebirto—
kok rizstermelésre nem—alkalmasak. Ezért a rizster- 'melésre többnyire nagybérlők vállalkoznak, akik a parasztoktól nagymennyiségű földet bérelnek. A török uralom idején még volt nagybirtok is az országban, 1878—tól kezdve a nagyobb birtokok azonban fokoza- tosan parcelláztattak. A birtokpolitikának ez a tendenciája lényegesen hátráltatja a rizstermelés el- terjedését.
Dohánytermele's. A dohánypiaeot Bulgáriában az 1926. év folyamán általános pangás jellemezte. Az a kedvező konjunktúra, amely a dohánytermelésben a háború alatt és a háborút közvetlen követő években beállott, a dohánytermelést Bulgáriában rendkivül fo—
kozta, úgyhogy 1921-ben 162.000, 1922-ben 264.000, 1923-ban 440000, 1924—ben 417000. 1925—ben 400000 métermázsa dohányt termeltek.
Időközben a dohánytermelés azokban az or- szágokban is nagymértékben megindult, amelyek- ben a háború a termelést megakasztotta, így Görög- és Törökországban is; a bolgár dohánynak tehát az utolsó két évben nagyon erős konkurrenciája akadt, különösen a rendkivül ügyesen reklamirozott görög dohányban. Már az 1925-ös dohánytermés nehezen talált piacot. Az előző évekből is maradt még dohány a raktárakban, úgyhogy az 1926. év elején Bulgáriában körülbelül 29 millió kg eladatlan dohány volt, ami egyévi termésnek felel meg.
Ennek következménye azután, hogy 1926-ban a do-
hánnyal megművelt terület csak kb. 30.000 hektárra rúgott az előző évi 46.000 hektárral szemben, a termett
7. szám.
—701—
mennyiség pedig kb. 26 millió kg volt (1925-ben 40 millió kg).
Az állam is érvényesítette befolyását oly irányban, hogy csak a legjobb vidékeken termeltessék dohány.
Az 1926. évi dohány minősége rendkívül jó; aroma- tikus anyagokban nagyon gazdag, színe szép világos.
Beteg levél úgyszólván alig volt.
A dohány Bulgáriának legfontosabb kiviteli cikke, 2.060 millió levávalakiviteli árucikkek között az első helyen áll és az összkivitel 360/0-át teszi. A kivitel nagyságát azonban helyesebben ítélhetjük meg, hogyha a kivitt mennyiség súlyát vesszük számitásba, amely 1926-ban 27'5 millió kg volt; a dohány ugyanis kivi- teli illeték alá esik és ezért, valamint a megadóztatás szempontjából is kisebb értéket deklarálnak a tény—
legesnél. A fődohánykiviteli országok: Németország, Cseh-Szlovákia, Olaszország és Magyarország.
Rózsaolaj. A rózsatermés 1926-ban a kedvező időjárás következtében valamivel jobb volt, mint az előző évben. A leszedett virágszirmok súlya 6 millió kg—ot tett, ami az előző évi terméshez viszonyitva, 10%-os emelkedést jelent. Minőségileg azonban lénye- gesebb a javulás 1925—höz képest.
Az 1926—ban párolt rózsaolaj mennyisége 1.620 és 1.680 kg között van. Ebből a mennyiségből 1.100 kg-ot modern eszközökkel ellátott pároldákban ter- meltek, mig a különbözetet maguk a termelő parasz- tok állították elő kezdetleges lombikjaikban. Ez utóbbi módon párolt rózsaolajnak a minősége ter- mészetesen nem konkurrálhat azzal, amelyet modern berendezésü üzemekben nyernek.
A párolt rózsaolaj mennyisége még távol van a háború előtt nyert menyiségtől, amikor az évi átlag- termelés 5.000—6000 kg-ra rúgott.
Az 1926-ban exportált rózsaolaj súlya 3.030 kg, tehát több mint az egész évi termelés. A magyará- zata ennek abban rejlik, hogy az árak emelkedése következtében a termelők az 1925—ös termés nagy—
részét visszatartották, illetőleg csak 1926 folyamán bocsátották a piacra.
A rózsabokorral beültetett terület kb. 5.000 bek- tár. A rózsaolaj fontos kiviteli cikk, az 1926—ban kiszállított mennyiség értéke 2078 millió leva. Fő—
,kiviteli országok Franciaország, Svájc és az Egyesült—
Államok.
Gyapot—, kender és lentermele's. Gyapotot Kelet- Ruméliában Philippopolis—Haskovo, Svilengrad kör—
nyékén és Macedóniában Petrics tájékán termelnek.
Ezeken a vidékeken a termelés előfeltételei nagyon kedvezőek. A kezdetleges megművelés dacára az egyes gyapotszálak hosszúsága már eléri a 21/9 cm-t.
A termésátlag hektáronkint 170—250 kg között váltakozik.
A gyapottal beültetett terület évenkint növekszik ; különösen a háborút követő években mutatkozik nagy haladás :
1927
— Gyapottal be— Termés-
E V ültetett terület eredmény
hektárban kg—ban
l
1912 . l 763 140100
1919 . ... : 1.534. 215400
1921 ... 1.691 243.100
1922 . ... 1.737 209000
1924 ... 2000 § 270000
1925 ... ;! 2.260 § 370000
1926 ... _l' 3.000 800000
Lem! 1926—ban 240 hektáron, kendert pedig 4.200 hektáron termeltek.
Állattenyésztés. Bulgáriában az állattenyésztés egyik főtényezője a gazdasági életnek. Rétekben gazdag völgyek szelik át az országot minden irány—
ban, megadván az alapját egy racionális állattenyész- tésnek.
A nagy réseket, amelyeket állatállományában a háború ütött, a háború utáni években úgyszólván már teljesen kipótolták, sőt a jelenlegi állomány a lovakat, kecskéket és baromfit kivéve, a háború előttit már túl is haladja.
A méhészet Bulgáriában még nagyon kezdetleges állapotban van.A kasok száma 1920-ban 331356 volt, ami a háború előtti állapotokhoz viszonyítva vissza-
esést jelent.
Sajt. Bulgária sajtkereskedelme évről—évre nö- vekszik Kétféle sajtot állítanak elő : egy keményebb sárga fajtát: kaskavalt, és egy puhább fehér fajtát.
A kaskaval, különösen a szomszédos államokkal való forgalomban már régi idők óta kereskedelem tárgyát képezi. A fehér sajt csak az utóbbi években kezd terjedni. A sajttermelés 1926-ban a tej rendkívül jó minősége miatt az előző évekét meghaladta. A kivitel fokozása céljából a kiviteli vámot leszállították.
Selyemhernyótenye'sztés. A selyemgubótermelés 1926—ban rendkívül kedvező volt. Betegség a hernyók között nem mutatkozott. A termelés eredménye 1926- ban 1,863.160 kg-ot ért el; ez a kedvező eredmény a legmagasabb, amelyet a háború utáni években eddig elértek.
A tenyésztett peték súlya 87.242 uncia volt. A selyemgubó-kereskedelem lebonyolítása 4/,,-részben a Bangue Agricole de Bulgarie kezében van.
Tojás. A tojás a dohány után Bulgáriának a legfontosabb kiviteli cikke. A háború előtt a kivitel kb. 2.300—2.500 vagónra rúgott évenkint ; ez a meny—
nyiség a háborúk következtében lényegesen meg- csappant, az utóbbi években azonban ismét fejlődni kezd és 1924-ben 1.286, 1925-ben 1.529, 1926—ban 1630 vagont ért el, értékben pedig 811 millió levára emelkedett. A kivitelnek jóformán 800/o—a Németor—
szágba megy.
A magyar állategészségügyi intézkedésekre való tekintettel a forgalom az Sz. H. Sz. államon át bonyo—
litódik le, annak dacára, hogy a magyar út rövidebb
7. szám. i—v702 —
1927
és olcsóbb volna. A MÁV. ennek következtében éven-kint kb. 1.600—1.700 vagon tranzitálásától esik el.
Erdőgazdaság. Bulgária területének 28%-át erdő fedi, 2'9 millió hektár kiterjedésben. Eterület két- ötödén tűlevelű, háromötödén pedig lomblevelű fák alkotnak erdőt A lomblevelűek között a bükkfa dominál 45",'o-kal, utána a tölgy következik 350/,,—ka1;
szilfa, kőris, hárs s egyéb fafajták alkotják a fenn—
maradó 20",r',,-ot.'l'ulajdonjogi megoszlás szerint: állam- tnlajdon 29, községi tulajdon 53, magántulajdon pedig 180/0. Az állami erdők úgyszólván érintetlenek. A közlekedési eszközök és a kitermeléshez szükséges tőke hiánya adják ennek magyarázatát. Eredménye ennek, hogy a f'agazdagság mellett évenkint több száz—
ezer köbméter fát importálnak az országba.
Az erdők kitermeléséhez nagy tőkék szüksé- gesek. Ezért az állam áttért arra a rendszerre, hogy kitermelési engedélyeket ad külföldi vállalkozóknak.
Halászat. A halászat Bulgáriában még nagyon kezdetleges fokon van, úgyhogy annakdaeára, hogy az országnak tengere van és az északi határt a Duna alkotja, a halfogyasztás felét importálni kell. Az im—
portált hal értéke évenkint kb. 40 millió.
A halászat fejlesztésére a bolgár kormány Várná- ban létesített egy halásziskolát. Ezenkivül szerződ- tetett egy holland vállalatot, amely halászhajóval és a legmodernebb halászati eszközökkel felszerelve, a Fekete-tengeren kutatást és tanulmányokat végez a halászat okszerű és legjövedelmezőbb folytatása céljából.
Bányászat. Bulgáriának bányászata még nagyon kezdetleges fokon áll. A közlekedési eszközöknek és atermeléshez szükséges tőkénekahiánya minden rend—
szeresebb bányászati tevékenységet lehetetlenné tesz.
Az üzemben levő bányák közül a következőket kell megemlíteni:
Réz- és ólombánya Plakalnicában (francia társa—
ság kezében) és a Rhodope hegységben Plovdivtól ,67 km-re délre; mangánérc Várna mellett; bitument
tartalmazó rétegek Breznik mellett.
Brezovo közelében aranybánya is van, azonban ez jelentőséggel nem bir, mert az 1924-ben kitermelt arany összsúlya csak 1.520 gramm volt.
Jelentékeny Bulgáriának a kőszénbányászata. Bul- gáriában elöfordul: barnaszén, kőszén és anthraeit.
Túlnyomórészben barnaszenet bányásznak. Mégpedig a perniki medencében Szófiától 30 km-re délre, a Marica-völgyében és a Fekete-tenger partján Burgasz—
tól délre.
Kőszenet a Balkán-hegységben bányásznak Gab- rovo várostól délre.
Az anthracittermelés elenyészően csekély az Isker—áttörésben Szófiától északra.
A kitermelt szén mennyisége 1924-ben 1,224.840 1925-ben 1,222.786, 1926-ban 1,205.759 tonna volt.
Sótermele's. A Bulgáriában termelt sót részben a e nger vizéből, részben pedig sót tartalmazó források-
*Athanasköiben nyerik a tengeri sót;
ból nyerik. A Fekete—tenger melletti Anhialoban és évenkint 'kb.
20 millió kilogrammot, amiáltal az évi 65 millió kilo—
gramm fogyasztás 1/3 részben fedezve van. Újabban a Várnától nem messze lévö Provadíában levő sós- forrásokból is nyernek sót, mégpedig kb. 20.000 kg—ot naponta.
Ipar,
Malomipari". Bulgáriában az összes malmok száma, megközelíti a 4.000-et. Ezek közül csak 657 a modern berendezésű malom, mig a többi csak a legszűkebb.
helyi szükséglet számára dolgozik. Az összes malmok közül csak 121 élvezte az iparfejlesztésre vonatkozó törvény kedvezményeit, tehát csak ennyi tekinthetö—
nagyobb malomnak. Exportra dolgozó nagy henger- malom az egész országban csak 5—6 van: Burgas,.
Várna, Szófia, Yambol, Nova—Zagora. A burgasi malom maximális teljesitőképessége 840tonna liszt naponkinth
Az 1926-ban kivitt liszt mennyiségileg az 1925.
évihez képest lényeges emelkedést mutat: a kivitel 1926-ban 43 millió kg volt 488 millió leva értékben, míg 1925-ben 187 millió kg-ot képviselt 233 millió——
leva értékben.
A különbözet magyarázata az 1925. évi jó ter- mésben rejlik, mig az 1924. évi rossz termés után még importálni is kellett gabonát és lisztet.
Főkiviteli ország Görögország, ahová az export- nak 800/,,—a irányul. 1926-ban azonban Görögország
— a görög malomipar intervenciójára —— a bolgár liszt bevitele elé különböző nehézségeket görditett 'azzal a célzattal, hogy a bolgár behozatal letörése által a helyi malomipar fejlődését elősegítse. Ez az akció _— tekintetbe véve a nagy távolságot is, amelyet a bolgár lisztnek be kell futnia _, a bolgár liszt—
Görögországból való kiszorításával fenyeget.
Görögország mellett Franciaország, Egyiptom és részben Ausztria és Olaszország jönnek tekintetbe a.
lisztexport szempontjából. A nagy exportmalmoknak a számos kisüzemű malom, amelyet modern Diesel—
motorral szerelnek fel, komoly konkurrenciát okoz.
Cukoripar. Az 1924. évi rendkívül bő répatermés- következtében az előállított cukor mennyisége is nagy volt: összesen 32 millió kg-ra rúgott. Az ország egy évi fogyasztása nem haladja meg a 23—24 millió kg-ot. Hozzájárult ehhez még az a körülmény is, hogy az alacsony vámok következtében idegen cukor nagy mennyiségben jött be az országba. Az 1925.
év elején meglevő cukorkészletet összesen 45 millió kg-ra becsülték. További túltermelést elkerülendő 1925-ben nem volt répatermelés és 1925-ről 1926-ra nem volt cukor-kampány sem. Az 1926-ban felemelt vámok a cukor gyártását ismét lehetővé tették, úgy- hogy a szófiai gyár kivételével a többi négy cukor—
gyár ismét felvette az üzemet.
1926-ban 20.000 hektár volt cukorrépával bevetve, amelyen kb. 300 millió kg répa termett,
7. szám.
Textilipar. A behozatali cikkek között érték szempontjából első helyen állnak a textileikkek, jeléül annak, hogy a belföldi termelés távolról sem tudja pótolni a szükségletet. A behozatal 1925-höz viszo- nyitva úgy súlyban, mint értékben visszaesést mutat, azonban ez főleg a behozatali vámok nagymérvű felemelésének tulajdonítható.
A yyapotipar Bulgáriában még nagyon kezdet—
leges állapotban van. Várnában van egy pamutfonó gyár, az egyedüli Bulgáriában. Ez a gyár 650 lóerő- vel dolgozik és kb. 400 munkást foglalkoztat. Napi termelése 3.000 kg pamutfonal. Majdnem kizárólag olyan fonalat állít elő, amelyeket a bolgár parasztok
bázi fehérnemüjük megszövésére használnak fel.
A pamutszövőipar valamivel fejlettebb. Jelenleg 7 szövőgyár van Bulgáriában. Legnagyobb köztük a várnai, amelynek napi termelése 15.000—18.000 m pamutszövet. A pamutszövögyárak évi 111/2 millió kg nyers vagy félig elkészített anyagot használnak fel, amelyből csak 309 ezer kg-ot állít elő az ország.
A gyapjúiparnak nagyobb a teljesitöképessége, mint az előbb említett gyapotiparnak. A szükséglet- nek majdnem 900/0—át már a belföldi gyárak fedezik.
A konfekeiós üzletek, szabószövetkezetek, sapkagyá- rosok megrendeléseiket a belföldön tudják elhelyezni.
A selyemszó'vőipar nem számottevő. Van ugyan néhány kis selyem- és szatinszövőde, ezeknek ter- mékei azonban meglehetősen gyenge minőségűek.
Selyemárúkat elsősorban Franciaországból importál- nak; kisebb mennyiségekben jön árú Ausztriából és
Németországból is. .
A szőnyeggyártás eléggé fejlett állapotban van.
A legnevezetesebb gyár Panaginristében van, ahol szmirnai csomózás szerint gyártanak vastag és nehéz szőnyegeket. Föleg Amerika számára dolgoznak, ahonnan a mintákat is kapják. 1926—ban az exportált
szőnyegek értéke 51/2 millió leva volt.
A textileikkek behozatalánál első helyen Olasz—
ország áll az összimport EiO'Vo—ával, utána Anglia és Cseh—Szlovákia következnek. Magyarország 1926-ban 10 millió leva értékű textílárút exportált Bulgáriába, ami az összimport 4 ezrelékét teszi.
Szesz- és só'rz'par. Jelenleg 6 szeszgyár van Bul- gáriában, amelyek évi termelése kb. 2 millió liter alkohol. Az alkoholt elsösorban melasszból gyártják, de mint nyersanyagot felhasználják még a tengerit, rozsot, árpát és rizshulladékot is. Bulgáriának évi szeszfogyasztása nem egészen 2 millió liter, tehát valamivel kevesebb, mint a termelése. A szeszt ecet—
e's likőrgyártásra, továbbá égetőanyagként is hasz—
nálják.
A szeszkivitel nagyon csekély és az utóbbi év- ben a 150000 litert sem haladta meg.
A rak'íát törkölyből, szilvából és megromlott bo- rokból gyártják. A likőrök gyártása az utóbbi évek- ben nagyon fejlődött a magas védvámok következ—
tében.
———703—
1927
A só'rgyártás az utóbbi években visszahanyatlott.
Hábőrú előtt évenkint átlag 24 millió litert főztek, 1924—ben azonban ez a mennyiség 21 és fél millió.
1925-ben pedig 12 és fél millió literre esett vissza.
Még kisebb volt az előállított mennyiség 1926—ban:
8,600.000 liter. A termelés visszaesésének oka a sör- fogyasztás csökkenése, ami viszont az állami illeték felemelése következtében beállott áremelés folyománya.
Olajipar. Az olajnövények termelése és az olaj- ipar Bulgáriában tulajdonképen csak a háború utáni években kezdett fejlődni. 1926-ban a napraforgóval bevetett terület 18.660, a sesammal bevetett terület 6.099, a répával bevetett terület 2.448, az ánissal bevetett terület pedig 430 hektár volt.
Bulgáriában jelenleg kb. 330 üzem van, amely olaj előállításával foglalkozik. Ezek között azonban csak kb. 30 olyan van, amely többé-kevésbbé modern gépekkel dolgozik. A többi egészen primitiv módon állítja elő az olajat, amely ennek következtében nem tiszta, nem átlátszó és hamar megavasodik.
Sesamolajat előállítottak: 1912-ben 4.692, 1926-ban 20.000 mázsát; napraforgóolajat préseltek: 1912-ben 31.446, 1926-ban 200000 mázsát; kendermagolajat termeltek: 1912-ben 12.779, 1926-ban 11.420 mázsát.
Ez utóbbi olajfajta termelése nem emelkedett, a repeeolaj előállítása pedig határozott visszafejlődés- ben van.
Az olaj gyártással kapcsolatban gyártottak 1,664.000 kg. olajpogáesát, amely kb. 150/0 ki nem préselt ola- jat tartalmaz.
A háború előtt Bulgária majdnem az egész szap- panszükségletét a külföldről, főleg Görög— és Török- országból fedezte. A háború óta azonban Bulgária is megkezdte a szappangyártást; ez az iparág azóta évről évre fejlődik. Jelenleg 15 nagy szappangyár dolgozik az országban.
Az előállított szappanmennyiség 1922-ben 800.000, 1924-ben 1,500.000, 1926—ban 2,000.000 kg.
volt. A termelés növekedésének megfelelöleg csökken a behozatal.
Dohányipar. A dohányiparnak Bulgáriában két ága van: az egyik a dohányleveleknek exporteélra való kikészítésével, válogatásával és csomagolásával, a másik pedig a dohánylevelek vágásával, továbbá dohányneműek gyártásával foglalkozik.
Az utóbbi iparágat 3300 munkás űzi 56 gyárban.
A cigarettagyártás eddig évenkínt emelkedett: 1922- ben gyártottak ugyanis 4,453.888 kg-ot; e mennyi- ség 1924Aben 4,822_000, 1926—ban pedig több mint 5 millio kg-ra emelkedett.
A cígarettaexport azonban csökkenőben van, mert míg 1920-ban 8 millió leva értékben exportáltak, a kivitel 1925-ben már csak 8 millió levára rúgott. A dohánylevelek kikészítésével foglalkozó iparágban nagy a pangás.
Bőw'par. A bőripar eredete Bulgáriában vissza—
nyúlik a XIX. század elejére, a török uralom idején 48
7, szám. —*
704 -———
1927 azonban még taeszközökkel dolgoztak. Jelenleg 'Bul-gáriaban 10 nagyobb börgyár van, amely talpbőrt, cipőbört és más cikkeket, mint pl. taskakat is gyárt.
A bőripar fejlődöben van és a szükségletnek majd- nem í'/3—at már a belföldi termelés tudja fedezni. A bőripar központja Gabrovo, Észak-Bulgariaban.
Gépipar. A gépipar Bulgariaban még annyira fej- letlen, hogy a szükségletet majdnem kizárólag kül- földről kell fedezni. A gépek, eszközök és szersza- mok a behozatali cikkek között a harmadik helyen szerepelnek. 1926-ban 840 millió leva értékben hoz- tak az országba gépeket. A behozatalban első helyen Németország áll, amelyet Cseh-Szlovákia, Ausztria és Magyarország követ. Magyarország az importban 77 millió levával, azaz 90/0—kal szerepel.
Mezőgazdasági gépek. A mezőgazdaság primitiv foka Bulgariaban elsősorban mezőgazdasági gépek hiányának tulajdonitandó. Példaképen megemlíthető, hogy ma még kb. éppen annyi ős faeke, az u. n.
,,ralo*' van használatban, mint vaseke. A vasekék
behozatalát az állam is előmozdítja. Az utóbbi évek—
ben átlagban 14.000 vasekét importáltak.
A gépgyarak hiánya mellett nagyon érezteti hatását a gépjavitóműhelyek hiánya is. Sok vevőt, különösen mezőgazdat, az a körülmény tart vissza gépvásárlástól, hogy a gép hasznalhatatlanna válik, ha benne valami hiba esik, mert nincs hely, ahol szaktudással biró munkas megjavítsa.
Vas— es fémipar. Bulgariaban a vasipar még nagyon kezdetleges allapotban van Újsághirek sze- rint egy amerikai pénzcsoport ajánlatot tett a keres—
kedelemügyi minisztériumnak vasipari vallalat léte- sítésére 2 millió dollár alaptőkével; a tervezett vállalatban kizárólag bolgár kokszot és bolgár vas—
érceket használnának fel. Ebben az alakban a vállal- kozas alig valósítható meg, mert olyan szén, amely—
ből vasércolvasztashoz hasznalhato kokszot lehetne előállítani, Bulgáriában alig van.
Vas— és fémipari cikkekben a szükségletet na- gyobbrészt külföldről kell fedezni. Mint behozatali ország, első helyen Németország szerepel, amelyet Cseh-Szlovákia, Ausztria és Belgium követ, Magyar- orszag a behozatalban 6'60/0—kal szerepel.
Épító'fa. A bolgár erdőkből évenkint kb. 220 _
230 ezer köbméter fat termelnek ki építkezési célokra, amely mennyiség feldolgozva kb. 160—170 ezer köbméter építőfanak felel meg. Ez a mennyiség még távolról sem fedezi az orszag szükségletét—4 Mint behozatali orszag elsősorban Romania szerepel, amely a behozatalnak 750/0—at látja el egymaga.
Papíros'ipar. A papirosgyartasnak megvan Bul- gáriában az alapja, mivel az ország nagy erdők—
kel rendelkezik. Finomabb papírosneműek előállí—
tására alkalmas gyár az országban nincs. Ellenben az utóbbi években nagyon fellendült a kartonlemez- gyartas, Ez az iparág a dohányipar fellendülésével haladt karöltve, mert a szivarkagyarak évente nagy-
mennyiségű dobozt használnak fel arúik csomago;
lasara.
Körülbelül25 évvel ezelőtt vetették meg az alapját a bolgár l'onzeroipamak, amely azonban nem fejlődött oly mértékben, amint az a kereskedelmi mérleg szempontjából kívánatos volna. A belföldi termelés még az orszag szükségletét sem fedezi.
Az 1926—ban importált mennyiség 2 millió kg 4323, millió leva értékben, mig az évi termelés 260—300 ezer kilogrammot ér el. Az országban 12 nagyobb konzervgyár müködik.
Kereskedelem.
Külkereskedelem.. Bulgaria külkereskedelmi mér- lege az 1926. év folyamán 628,782.000 leva passzívum—
mal zárult. Az előző év eredményéhez viszonyitva, ez egy milliárd leván felüli javulast jelent, ami annál figyelemreméltóbb. mert az év folyamán a behoza—
tali tilalmak rendszerét egészen megszüntették. A külkereskedelmi forgalom összértéke az elmúlt évi—
hez viszonyitva, csökkenést mutat fel, ami a bevitel
értékének több mint egy milliárd lovával való csök—
kenése következtében állott elő, míg a kivitel értéke csak 25 millió levaval csökkent.
Az egyes hónapok külforgalmi statisztikája sze- rint márciustól kezdve augusztusig bezárólag a keres- kedelmi mérleg passzív volt, míg a többi hónapok—
ban aktív maradt, amely tünet az orszagnak mező- gazdasági jellegét élénken visszatükrözteti.
Bulgáriának külkereskedelmi forgalma az utolsó négy évben a következőképen alakult:
, — - 8 h '; l'
E V Behozatal Kivxtel íögőziletu
e z e r l e v a b a n
1923 . 5,123.840 3,537.135 1,586.705
1924 . 555731]. 4,902.226 655085
1925 . 7291341 5,G42.466 1,648.875
1926 . 6246383 5,617.601 628782
A behozatal a fontosabb árúcikkek szerint az 1926. év folyamán következőképen oszlott meg:
A behozatal értéke
Árúcíkk azössz—
levaban behozatal
"A,—ában
Textilárúk és anyag 2.100,598.567 33'6
Fémek és fémarúk 1.020,136.23O 168 Gépek és eszközök . . 840,194.888 13'4 Vagónok, kocsik, autók. 272,899.962
Bőrök és bőrarúk . . 248,360.325 Gyanták és asvanyi olajok 233,927.611 Olajok és zsiradékok. 226,917.463
Fa és faarúk 196,751.433
Papir- és papirosarúk 162,888.665 Vegyi ipari eikkek.158,290.832 Gyarmatarúk. . 134,903.351
Úveg-, agyag— és köipari
termékek . 134 069.698
Cserző és festőipari ter-
mékek 124,311.834
7. szám
—705— 1927
A kivitel fontosabb árúcikkeii alábbi táblázatmutatja be:
A kivitel értéke
Arúcikk , azőssz—
levaban kivitel
o/,,-ában 'l
Dohánylevelek 2.060,531.171 36 3
Tojás ... 811,196.656 14'3
Búzaliszt 488,135.371 8'6
Tengeri ... [ 386,142.489 6'8 Búza . . . . . . i . . * 282,902.132 5 O
Rózsaolaj . ... ' 207,879.782 3-7
Selyemhernyógubó 172,492.560 8'0
rpa ... 110,787.550 2'0
. Ökrök és tehenek . . 109,293,195 1'9 Nyersbaránybőrök . . . 102,799.883 1'8
Bab ... . i 94,424.661 1'7
A behozatal föbb tételeinek az előző évi kimu—
tatással való összehasonlitásanal feltűnik a textil—
ál'l'lknál mutatkozó csökkenés, ami a vámok nagyfokú felemelésére vezethető vissza. Lényegesen csökkent
tovabba a gabonaneműek behozatala; az 1925. évi magas szám (451 millió) rendkivüli tünet volt s oka az 1924. évi rossz termésben rejlett.
Emelkedést mutat a behozott fém- és vasárúk, a gépek és különösen a járművek értéke. Ez utóbbi az automobilok nagymérvű beözönlésének tulajdonit- ható, amellyel kapcsolatos az ásványi olajok behoza- talá-nak emelkedése is,
A kiviteli oldalon az 1925. évi adatokhoz viszo- nyitva emelkedést mutat a tojás. a rózsaolaj és a búzaliszt, mig a búza változatlan. Lényegesen csök—
kent a dohánylevél, a tengeri és a juhok kivitele.
A behozatal és kivitel országok szerint a követ- kezőképen alakult:
Behozatal Kivitel
! N !
Or ' n 33 § 57 _ §
szag eve levaban ege; levában ága
L sss sss
AÁTÉJÉÉÉPÉYJ. 85,894.007 1-4 95,636.148 1—7
Ausztria 541,351.906 8'7 429,190.927 7'6 Belgium ., , _ 219514766 3'5 188,562.477 3'4 Cseh- Szlovákiai 747,780.926 12'1 407,472.957 7'3
Egyiptom . . 4.8,192178 0'9
Franciaország 480,967.188 77 320,579.593 57
Görögország .. 92,561.816 1'5 977,803.930 17'4 Lengyelország . . 119,353.139 2'1 Magyarország 174,883.528 2'8 181,752 328 3'2 Nagy—Britannia 708,712.688 11'3 41,626.414 0'7 Németalföld .. 151,264.028 2'4 249,544.631 44 Németország .. 1.368,635.927 21'9 1.094,606.537 195 Olaszország .. 864,632.018 13'8 678,639.594 12'1 Oroszország ,. 27,489.331 0'4 _ . Románia .. .. .. 361,222.308 5'8 42,649.603 0'8 Svájc .. .. .. .. 84,215.542 1'3 292,812.623 5'2
Svédország . 26,422.119 0'4 . .
Sz. H. Sz, állam 38,826.156 0'6 11,509.397 0.2 Törökország .l 131,266.498 2'1 112,198.776 20 Egyéb államok 140, 541. 988 2' 3 325 ,469 707 5'8 Osszesen 6. 246, 382. 690i100 OMjö. 617, 600..959'100 O
A behozatal értékének általános csökkenésével összhangban majdnem valamennyi ország adata visszaesett, kivételt csak Magyarország, Cseh-Szlo- vakia, Svájc és Svédország alkot. Legerösebb a csökkenés a Sz. H. Sz. államnál, ahol a behozatal a tavalyihoz képest egyötödére és az Egyesült Álla- moknal, ahol egyharmadára csökkent.
Magyarország a behozatalban 174,883.528 leva- val, vagyis az összbehozatal 2'80/0-aval van kép- viselve az 1925. évi 1'980/0-kal szemben. Ez a javulás azt eredményezte, hogy a behozatali allamok sora- ban Magyarország a 14. helyről a 9—re ment fel.
A kiviteli orszagokat illetőleg lényegesebb emel—
kedés csak Görögországnal és Magyarorszagnal alla—
pítható meg. A Magyarország felé irányuló kivitel a tavalyihoz képest majdnem háromszorosára emelkedett.
Magyarország, mint felvevő ország 1925-ben a 13., 1926—ban a 10. helyen állt.
Magyarország Bulgáriába, a következő árukat szállította :
Árúeikk levaoan
Gépek, eszközök . 77,718.606
Fémek és vasárúk ... 66,278.600
Textilarúk . ... . 10,213.612
Úveg-, agyag- és kőipari cikkek . 4,903.696
Bőrök és bőrarúk 2,961.730
Járművek 2,843.550
Papíros és papirosarúk 2,632.830 Faipari árúk . , . . ... 2,398.188
Vegyi ipari cikkek 1,988.500
Orvosi szerek 708880
Gyarmatárl'lk . . . , 491765
Cserzöipali anyag, festékek . 457390
Kaucsukipari arúk 329280
Ásványi olajok, gyanta ... 276866
Fűtöanyag . ... 122150
Játékarú és ékszer . 101000
Műtragya ... . . 77.400
Gyümölcs, zöldségfélék . . . . 63.700 Irodalmi és szépművészeti cikkek 43.695
Élő allatok . ... 38.400
Zsiradékok, olajok . . . 25.530
Élelmiszer allati termékekből 11.760
Illatszerek . . 4.800
Gabonaneműek . . . . 4.650
Italok, eeet ... 2.050
Konzervek . . ... 700
Egyéb árúk . . . 194200
Összesen H 174,883.528
Emelkedést mutatnak a fémárúk, gépek és tex—
tíliák, viszont csökkenést mutatnak a gyarmatarúk, járművek és gabonaneműek.
Bulgária Magyarországba a következő cikkeket szállította :
48*
—-706— 1927
7. szám.
Árúoikk levában
Dohánylevelek ... 158,937.603
Tengeri ... 7,991.330
Nyers birkabőrök . 2,961.034
Tojás ... 1,340.120
Baromű . . . ... 528120
Nyers báránybőrök . ... 294895
Állati belek ... 61.760
Rózsaolaj . . . 11.766
Egyéb árúk ' ... 9,625.700
Összesen 181,752.328
Pénzügy.
Az 1926/27. évi állami költségvetést (a bolgár költségvetési év április hó 1-től március hó 31-ig tart) a kiadásoknak és bevételeknek egyensúlyba hozása jellemzi, Az előző évek eredményéhez képest ez lényeges haladást jelent, mert az 1924/25. évi költségvetési év eredményét leszámitva eddig az utolsó évek deficittel záródtak, a hiány 1922/23-ban 178 millió, 1923/24-ben 148 millió, 1924/25—ben 552 millió, 1925/26—ban 539 millió volt.
Az 1926/27. évi állami költségvetés a következő bevételi tételeket mutatja fel:
Egyenes adók . Közvetett adók:
860 millió leva
Vámok. . . 1460 , ,
Dohány, banderole 750 , ,,
Bélyegillete'k 410 , .,
Állami monopóliumok 180 ,, ,,
Sójövedék 280 , ,
Bírságok . 555 ,, ,
Vasutak . 1102 ,, ,
Posta, távírda, telefon . . 275 ,, ,
Állami birtokok és tőkék . 397 , ,,
A községek hozzájárulása az is-
kolaköltségekhez 420 , ,
Különféle . 235 ,, ,,
——..———____.
Összesen 6924 millió leva
Ezzel szemben a kiadási tételek a következők;
47,791.300 leva 1.438,082.730 Sobranje, udvar, minisztertanács
Államadósság törlesztése
n
Számvevőszék 21,158.280 ,,
Külügyminisztérium 92,930.990 .,
Bolgár orthodox templomok 38,565.800 , Belügyminisztérium:
a) rendőrség, közigazgatás. 313,5]7.170 , b) közegészségügyi kiadások . (%O/142310 ,, Közoktatásügyi minisztérium . , 666,280.540 , Pénzügyminisztérium . 203,196.510 ,, Igazságügyi minisztérium 156,189.220 , Hadügyminisztérium . . 1.331,652.020 ,, Kereskedelemügyí minisztérium . 141,011.000 ,, Földmívelésügyi minisztérium ._ 216,300.850 ,,
Közmunkaügyi minisztérium:
a) közmunkaügyi igazgatóság . b) általános munkakötelezett—
ségi igazgatóság Vasútügyi minisztérium:
278,889.330 Ieva 153.773.220 ,, a) vasutak és kikötők igaz-
gatósága . 894,926.700 ,,
b) posta—, távirda, telefonigaz—
gatóság . . . 220,231.000 ,,
c) léghajózási igazgatóság . 32,880.000 ,, A békeszerződésből kifolyó köte-
lezettségek fizetésének költség-
vetése 46,681.530 ,,
Köztisztviselők fizetésjavítására A Nemzeti Banknál fennálló állam-
adósság törlesztése Régebbi államadósságok
lesztése .
350,000.000 ,,
150,000.000 ,, tör-
70,000.000 ,,
Összesen 6.924,500.000 leva
A rendkívüli költségvetésben a kiadások 686 millió levával vannak előirányozva.
Az összeg az államvasutaknál, a közmunkáknál és a postánál eszközlendő befektetésekre szükségel- tetik. E kiadások fedezésére a költségvetési törvény * rövidlejáratú kölcsönök felvételét, a rendes budget többletét és kincstári bon-oknak a Nemzeti Banknál való leszámítolását veszi számitásba.
A közterhek összege Bulgáriában az 1925/26. év
folyamán fejenkint 1350 lovára, az 1926/27. év fo—
lyamán pedig fejenkint 1400 levára rúgott.
Vámügyek. A bolgár vámügyek terén a legfon—
tosabb változás a vámtarifa módositása volt. Ezzel egyidőben lépett életbe a behozatali tilalmak eltör—
lése. Akivz'íeli vámok rendszere bizonyos árúoikkekre nézve még mindig fennáll.
A beviteli vámoknál az újságpapiros vámját le- szállították.
Megemlítendő még, hogy az aranynak, ezüstnek és egyéb nemesfémnek kivitele bármelyalakban tilos.
Pénzintézetek. A bolgár pénzintézetek az 1926.
évre szóló osztalékaikat nagyjában az 1925. évi osz-
talékok összegében állapították meg, annak dacára, hogy nyereségük a mult évit nem érte el. A bevéte- lek osökkenése egyrészt az üzleti forgalom csökke—
nésére vezethető vissza, másrészt pedig arra, hogy a kiadott kölcsönök utáni kamat 17—200/0—ról, 12——
IGO/O-ra csökkent. Amennyire örvendetesnek tekint—
hető általános gazdasági szempontból ez a körül—
mény, annál sajnálatosabb az általános gazdasági pangás ténye, elannyira, hogy a nagybankoknak folyó pénzük ugyan van ellenben nagyfokú üzlet—
telenségröl panaszkodnak.
A pénzpiacot illetőleg abból a szempontból is megállapítható a javulás az 1925. évi állapothoz ké- pest, hogy azok a bankok, amelyek nyugati pénz—
intézetekre támaszkodnak, nagymértékben rendel- keztek rövidlejáratü kölesönajánlatok felett. Azon-
7, szám.
-——707—— 1927
ban idegen tőke magasabb összegekben hosszúlejá- ratú befektetés céljából az elmult év folyamán nem jött Bulgáriába. Kivételt csak a menekültügyi nép- szövetségi kölcsön képez, amelynek összege 2,250.000 angol fontra rúg. Ezzel szemben sem az állam, sem városokvagyközségek külföldi kölcsönt nem vettek fel.
Egyes magánvállalatok, amelyek közül említésre- méltó a ,,Granitoidu Villamossági r.-t., az angol-bol- gár erdőkitermelési r.-t., Közép-Európából kaptak kölcsönöket, amelyeknek összege azonban 2—21/a
millió svájci franknál magasabbra nem tehető. Ezen- kívül még dohány- és cukorvállalatok kapnak rövi- debb lejáratú külföldi kölcsönöket.
A menekültügyi kölcsön kibocsátása óta mind- inkább mutatkozik érdeklődés bolgár értékpapírok iránt, úgyhogy idegen tőkének nagyobb mennyiség- ben való bejövetele Bulgáriába az 1927. év folya-
mán valószínü. ,
A nagyobb pénzügyi tranzakciók közül, amelyek jelenleg előkészítésben vannak, megemlítendő az új J elzáloghitelbank alapítása, amely 10—12 millió svájci frankot fog igényelni és a Bangue Agricole számára felveendő kölcsön, amely kb. 10 millió dollárra fog rúgni s az ország mezőgazdasági termelését lesz hi-
vatva fokozni.
A Bolgár Nemzeti Bank összehasonlító statisz—
tikai táblázata az előző évek kilengéseihez viszo- nyitva stabilitásról tesz tanuságot.
Az aranyke'szlet 1925. december 31-hez viszo—
nyitval926. deeember31-ig 41,853.000—ről 43,855.000-re
emelkedett. Az ezüstke'szlet ugyanezen idő alatt
17,365.000 leváról 17,694.000 levára emelkedett. Ide- gen bankjegyek értéke 1925. december hó 31-én 1,155.000 leva volt, Ez az összeg júliusban 651000 levára csökkent, majd pedig az év végén hirtelen 5,687.00J levára emelkedett, amely hirtelen felszökés .a menekültügyi kölcsön befolyásának tulajdonítható.
A leszámitvlt váltó portefeuille kilengése nagyon csekély volt.
Az államnak adott előleg 1925. december 31-én 4.598 és 1926. december 31—én 4.584, millió volt,
A bankjegyforgalom nagyon stabilnak mondható, az idegen devizát: értékének mozgása pedig a mező- gazdasági államok tipikus tüneteit mutatja fel, vagyis
legmagasabb ősszel és legalacsonyabb aratás előtt.
Valnláris helyzet. A bolgár leva 1926.ffolyamán
majdnem teljesen stabil volt. Az idegen fizetési esz- közökben való forgalom továbbra is az állam mono- póliumát képezi, illetőleg a Bolgár Nemzeti Bank engedélyétől van függővé téve.
A külföldi cégekkel való, forgalomban a keres—
kedelmi üzletek lebonyolításának megkönnyítése cél- jából 1926. március 8—án egy új szabályzat lépett életbe, amely az állandóan külföldön lakó külföldi állampolgárok számára "külföldi" levában vezetett számlák nyitását teszi lehetővé. '
Ezen számlán jóváírható az az összeg, amely idegen valuta eladásából, külföldről érkezett leva- küldeményekböl, a bolgár Nemzeti Bank hozzájáru- lásával külföldről importált árúk eladásából és a Bul—
gáriában befektetett külföldi tőke jövedelméből szár- mazik.
Ezen a ,,külföldi leva" számlán lévő követelés felhasználható a külföldiek javára való bármely pénz- forgalomban, idegen valutára való beváltásra azon—
ban csak a Nemzeti Bank hozzájárulásával.
Ezzel szemben a "belföldi leva" számlán való
követelés csak oly személyek számára használható, akik állandóan Bulgáriában tartózkodnak.
Részvénytársaságok. Bulgáriában1926. elején volt
összesen: ,
561 részvénytársaság 2.260 millió leva alaptőkével ebből:
Pénzintézet 141 850 ,, ,, ,,
Ipari vállalat 84 1.111 ,, ,, ,, Szállítási váll. 14 207 ,, ,, ,, Keresked, váll. 98 268 ,, ,, ,, Biztosító intézet 24 458 ,, ,, ,,
Ezekben a vállalatokban a külföldi tőke kezőképen helyezkedik el:
követ- Pénzintézet 13 245 millió leva alaptőkével
Ipari vállalat 39 261 ,, ,, D
Szállítási váll. 5 127 ,, n ,,
Keresked. váll. 83 9515 ,, ,, ,, Biztosító intézet 9 46 ,, ,, ,,
Külföldi részvénytársaságoknak tekintik azokat, amelyeknek 50%-on felül van külföldi tőkéjük.
A külföldi vállalatok közül a bankoknál elsősor—
ban francia, azután belga és német tőke szerepel;
az ipari vállalatoknál a belga tőke foglalja el az első helyet, a biztositó intézeteknél német tőke van elő- térben, olasz pénz pedig bankvállalatokban van.
Angol tőke eddig még nagyon kevés jött az országba. A disznóhús-termelési vállalatban, amely most kezd berendezkedni, kizárólag angol tőke sze- repel. Svájci tőke van a só— és Villamossági vállala—
tokban *
Az idegen tőke azonban lassankint háttérbe
szorul; 1911—ben a külföldi tőke az egész részvény—tőkének 350/o-át tette; amely arányszám 1925—ben 270/0-ra olvadt le. .
Munkaügy.
A munkanélküli kérdés tárgyalása során a bolgár munkásságra vonatkozólag a. következők nyertek megállapítást :
Bulgáriában 387061 munkás van, akik foglalko- zási ágak szem'nt következőképen oszlanak meg: -
mezőgazdasági munkás 198000
nagyipari munkás 96.626
kisipari munkás . 59.217
kereskedelmi vállalatoknál alkal-
mazott munkás 33.218
7. szám. _ 708 _ 1927
A 381061 munkásból: nagyipari munkás 42.175
bolgár . . . 271068 kisipari munkás 11.850
bolgár nemzetiségű menekült 85.360 kereskedelmi vállalatoknál alkal—
orosz menekült és külföldi . 24.633 mazott munkás 6.552
A munkanélküliek száma 1926—ban 128877 volt.
Ebből:
mezőgazdasági munkás . , 68.300
A rossz gazdasági helyzet következtében az 1927.
év folyamán sincs kilátás a munkanélküliek számának nagyobb fokú csökkenésére.
Brazilia.
Brész'l.
A rio de janeiroi m. kir. konzulátus gazdasági jelentése.
Brazilia 1925-ben behozott 84,443.000 angol font értékű árút és kivitt 102,875.000 angolfont értékű árút.
Magyarország szerepe Brazília külkereskedelmi forgalmában nagyon csekély; az országban fogyasz- tott braziliai kávét, kakaót stb., német vagy angol kereskedők közvetítik, tehát nem jön közvetlenül Brazíliából és viszont a Braziliába importált árúk között van magyar eredetű is, de az német, olasz, stb. eredetűnek van feltüntetve, a magyar érdekek nagy hátrányára.
Természetes, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma Braziliával sohasem lehet nagy. Mindazon cikkekben, amelyeket Brazilia a külföldről importál, Magyarország olyan konkurrensekkel kerül szembe, amelyek a kivitelben geograükus közelségüknél, kőz- vetlen összeköttetésüknél, jobb kereskedelmi és financiális szervezetüknél fogva határozottan előny- ben vannak. Ipari cikkeknéla magyar árú nem eléggé versenyképes.
Természetes is, hogy a magyar külkereskedelem nem gravitál Brazilia felé. Egyrészt, mert a magyar külkereskedelem még nincs berendezve a tengeren- túli kivitelre, másrészt, mert a magyar kereskedő, vagy gyáros, szivesebben helyezi el arúit a szom- szédos államokban, a Balkánon, sőt esetleg Orosz- országban is, amely államokban már ismeri a piacot, meg vannak a kliensei és a bankösszeköttetései, s ahol a nyugati iparállamokkal szemben ugyanazokat az előnyöket élvezi a közelség révén, amelyek saját hátrányai például a braziliai viszonylatban is. Min—
denesetre érdemes és célszerű volna a magyar kül- kereskedelem brazíliai viszonylatában néhány kísér- letet tenni.
Brazilia behozatalából 1925-ben a következő európai államok vették ki főrészüket:
Nagy-Britannia 18,770.209 font sterl. ért.
Németország 11,774 396 ,, ,, , Franciaország . 4,903.778 ,, ,, ,, Olaszország 3,073.091 ,, ,, ,,
Belgium . 2,835.541 ,, , ,,
Portugália . 1,499,675 ,, , ,,
Svájc . 752852 ,, ,, ,,
Magyarország . 22.984 ,, ,, ,,
Amint ebből kitűnik, a kicsiny, de ipari Belgium az ötödik helyet foglalja el, s kevéssel marad a nagy Franciaország mögött. Németország nagy veszteségei dacára újra előretör e behozatal terén. A tengeri hajózás- és kikötőnélküli Svajc elszigeteltsége dacára szintén elég szépen van képviselve a brazíliai viszony- latban, Olaszország pedig specifikált iparcikkeivel hatalmasan tör előre kereskedelmi téren is.
A tengerentúli iparelhelyezkedésben tehát nagyon sok függ a rátermettségtől, a kereskedelmi intézmé—
nyek szervezettségtől is. Magyarországnak. ha ipari kivitelét fokozni akarja, a meglevő ősszeköttetéseket megszilárdítania kell, valamint újabb összeköttetése- ket is kell szereznie.
A tengeri kereskedelemhez szükségesek:
]. konkurrensképes ipari, vagy mezőgazdasági termékek,
2. fizetőképes vevők,
3. élelmes, hozzáértő, de tökéletesen becsületes közvetítők.
Az ipari, vagy mezőgazdasági termék a külföldi piacon konkurrensképes, ha
a) olyan cikk, amelyet azillető külföldi piacon fogyasztanak, amelyre tehát szükség van;
b) amely az illető külföldi piacon szokásos hasz- nálatban van, azaz, amely alakjában és minőségében az illető nép szokásaihoz alkalmazkodik;
a) olyan cikk, amely a hasonló minőségű, s az ugyanazon külföldi piacon más államokból származó ipari vagy mezőgazdasági termékekkel árban legalább
is egyenlő. ,
Egy termék konkurrensképessététele a termelő és a termelő állam kötelessége. Sajnos, sok esetben az árú szállítása nagyon megdrágul, vagy pedig az út hossza miatt az árú nem érkezik a kellő időben, vagy megromolva érkezik meg rendeltetési helyére.
Intelligens, gondos ipari, vagy mezőgazdasági termelő mindig meg tudja találni, természetesen kellő munkával és gondossággal az utat és módot ahhoz, hogy termékeinek egyrésze legalább konkurrens—
képes legyen.
A Brazíliába 1925-ben behozott fontosabb árú- kat a következő összeállítás mutatja be:
