• Nem Talált Eredményt

Nemzetközi gabonaárak a háború után

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Nemzetközi gabonaárak a háború után"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

1926 —691— 11. szám—.

Jelen közleménynek feladata a gabonának

háború utáni áralakulását ismertetni, A ha-

ború alatt — mint ismeretes — a gabona- árak mindenütt hatósági szabályozás alá ke- rültek s a szabadforgalom, illetőleg az áraknak szabad kialakulása a háború után sem indult meg azonnal. Ezért az 1913. évi adatok ismer—

tetése után 11. sz. táblázatunkban csak az 1920.

évtől kezdődóleg közöljük az adatokat. Ugyan- ennek az évnek egy részében is érvényben voltak —— Angliában és Amerikában is —— a hatóságilag megállapított árak, de az év vé- gére már helyre állott a szabadforgalom.

1921-től kezdve már Magyarországon is sza- badon alakulhatnak ki a gabonaárak és pedig árpánál, zabnál és tengerinél már az egész évben, búzánál és rozsnál pedig az év má—

sodik felében. Az 1920. év adatait azért is célszerűnek látszott közölni, hogy kitünjék, hogy —— aranyra átszámítva — mily termé—

szetellenes átalakulást hozott létre nálunk az ármaximálások rendszere, a valutaromlással karöltve, mikor a merev rendszabályok lehe- tetlenné tették, hogy a gabonaárak a legitim forgalomban a pénz elértéktelenedéséhez al- kalmazkodjanak.

Úgy Magyarország, mint a nemzetközi forgalom szempontjából legfontosabb gabona- nema búza. Az II. táblázat Winnipeg, Chicago, Buenos-Ayres és Liverpool búzaárait közli, összehasonlítva a magyar búzaárakkal. Látni, hogy az 1913. évben a magyar búza Buda- pesten évi átlagban 22'19 aranykoronába került. 1920—ban , az évi átlagár 664 arany- korona, a mi az ármaximálásoknak köszön- hetö. 1921 első felében is még érvényben van a maximális ár, de aranyértéke a valutát javító kísérletekre emelkedik. Ez év második felében megszűnik a hatóságilag megállapított ár, de forgalmi kötöttségek s valutáris bajok (koronazuhanás, devizák kötött forgalma) még . mindig akadályozzák az árak teljesen szabad kialakulását s a búzaárak az egész évben lényegesen alatta maradnak a világpiaci árak-' nak.

Az 1921. évi átlagár 11'56 aranykorona, tehát közel duplája az előző évinek, de csak töredéke a 25 koronás chicagoi és a 30—33 koronás liverpooli árnak. A következő évek azután fokozatos javulást hoznak, itt—ott vissza- esésekkel, teljesen normálisan kialakuló ára- kat azonban csak a forgalom teljes felszaba—

dítása és a korona stabilizálódása után ész- lelhetünk, a mi tulajdonképen csak az 1924.

évtől számítható, Innen kezdve válnak a ma- gyar árak tulajdonképen összehasonlíthatókká a nemzetközi piacok áraival.

[. A búza ára índexszámokban.

1913. évi átlagárak : 100.

Prix du frome'nt m nombres-indíces.

Price moyens de 1913 : 100.

.a _4 ; L'1 v e rp 0 el

a a e a", 3—1"—

is; § ?: a §§§ 2313 Ét

É : § "g .5 § 9 1 E [ ;; D* a v,

;: m s o 56 Elvitt—li ;;

' * !

1913 100 100 100 100 100! 100 100 100 1920 30 296 295 237 192 197 188 175 1921 52 186 157 143 168 157 156 157 1922 91 141 135 123 137 132 130 132 1923 72 123 125 113 120 120 117 123 1924 106 145 140 124 136, 147129 132 1925 144 186 184 171_ 173! 172 1671 163

; l !

Az I. sz. tábla index—számai mutatják, hogy az 1920. évben a magyar búza évi átlag—

ára —— aranykoronában —— alig 100/0-át tette pl. a kanadai és a chicagoi búza árának, s hogy a mesterségesen leszorított árak csak lassan emelkedtek akkor, mikor a világpiacok árai erősen csökkenve leszállottak a négy- esztendós háború által okozott példátlanul magas árnívóról. Az 1925. évben. mint említve volt, a magyar búza ára már teljesen normá- lisan kialakultnak tekinthető és ennek az évnek az árait, illetőleg index-számait a világ- piaci árak index—számaival összehasonlítva, igen érdekes jelenség észlelhető .és pedig az, hogy a magyar búza ára az 1913. évi árak- hoz viszonyítva sokkal kisebb arányban emel- kedett, mint a háború után számbajöhető legíorítosabb búzatermelö területek (Kanada Egyesült Államok Argentína és Ausztrália) búzajának az ára. 1913 ban és 1925 ben a magyar búza budapesti árjegyzését 100- zal véve egyenlőnek, a magyar búza árviszonya a nemzetközi piacokhoz a következőképen alakul:

Évi átlagárak

Budapest Vt'innipeg Chicago Buenos-Ayres Liverpool

1913 100 72 74 82 89

1925 100 93 95 98 108

A számadatok az árviszonyok igen érde- kes eltolódását mutatják. Az 1913. évben a budapesti és a tengerentúli búza ára között 20—300/[ros különbség volt az előbbi hát—

rányára, úgyhogy Angliában a tengerentúli

búza ára (tehát a tengeri fuvardíjial együtt)

még mindig llo/O-kal olcsóbb volt. mint a

magyar buza budapesti áriegyzése. Ha ehhez

hozzávesszük a budapest-fiumei (v.-trieszti)

vasúti és tovább a tengeri fuvardíjat is,nyil-

vánvaló, hogy a magyar búza elhelyezésének

semmi lehetősége nem volt a nyugateurópai

piacokon. Az 1925. évi adatok azonban a hely—

(2)

11. szám. —692— 1926

11. Nemzetközi gabonaárak métermázsánkínt, aranykoronárw) átszámítva, havi átlagárakban.

Prix mondiaum de blé, par g, calculés en couronne-or (prix mensuels moyens).

Rozs Ár a _ — __ -—

Búza, _ Froment Seigle Or?! Zab Avome Tengeri Mats

.!

.. m _. _ ... ._. .. "ö .— eo .. m ... ,, ...

m o , o o o o m (a o m o o o

a-ÉÉggaagaaÉa-eaeaáaa

a o : s.. u.. b— ;. :. s ; s : 5 : s.. e: s ..

'5 E. -—-— a: :), 0 " 0 " 'U :: 'u : 'a F' ? 'c .9. 0

- :! .: :4: .2 3. .: .t : —— : "' : 5 .: : .: 2

Ev,hóm30m4g4gmzm3mvgmoa

, . _; , ' 73

Armee, mats .; s m %; ÉNÉ 'G'É 'E'É *a'á

2 _N' % 53 E 33 gea— ?g §; %; %

g 1320 1 ág ....3 É£ ÉZg 50 53 ot;

a *- a N' .EN ! " ** N E . E _

130 m_ .om m_ 33 _a . :m ""II— 03 cum usw

e; ? 1— 3 o " ; a 'sá N N'§ s § N M %

::t Nu % :m NN -— ..,m m (n— m:: m- t:.§t§.§

co _.3 _ :? ,.3 3-4 a: V me mN uü§o§c

GZ :; '5 s" :: a %? 8 3; om 0.0 sm sm

líá'emzi'üga'ü1o'zlvdls'n a_lxsna

1913. I. . 2274 1490 16'9916'42 2022 19 45119'71 20'8819-55 11'17 1838 1052 2206 991 161. 1658 938 1273 II. . . 2273 1526 16'8816'32 20'77 195819'66 20*8219*38 1094 1829 1079 21'88 1049 1656 1597 975 1229 III. . . 22 62 15 52 16'1216'74 20'57 19'4919'40 20'651903 1059 1714 1066 21.46 1035 15' 1454 988 1221 IV. . . 2239 1643 18'5317'91 2122 19 81 1981 208319'04 1095 1738 111'. 2116 1096 1595 985 12 81 V, . . 22'02 17'01 16'741892 2062 1966 2003 2064 18 70 1106 1707 10 77 2096 1103 15'4 1628 1123 13'06 VI. . . 2174 1744 16 93 18 61 2025 192719'78 20'2517'34 1078 1660 1077 1966 1123 15' 1587 1183 — VII. . 22'18 1760 16'0418'69 2050 18'74 19 67 200617'26 1109 1653 1075 1925 10 92 149 1620 1211 — VIII. . 22 47 1722 15'9318'59 2014 18'2819'41 20' 17'16 11'68 1566 10 39 1301 11'37 14' ' 1686 14-41 ——

IX. . . 2194 1587 16'1719'55 195' 1840 A— 19'6816'32 1186 1426 1068 16'01 1116 149: 1670 1468 -—

X. . . 2143 1469 156018'94 1793 1766 —- 194216'35 1088 13 63 994 15'74 10483 141 14'93 13'75 ——

XI. . . 2184 15'19 15-93 19 70 1803 1840 —- 19'5216'51 10 41 1359 9'88 1575 1098 149? 1348 1420 — XII. . 22'12 15'17 16'2717'33 1807 18 70 ——- 19'5616'48 10 67 13 78 961 1575 1087 1494 1205 1424 4

!

Eví átlag 2219 1599 16'401817 19'82 19'0219'73 201. 1776 11'03 1603 1045 1897 10 91 15'11115'45 1251 1260!

Moymhe ammelle !

1

1920. I. . . 585 5089 47 67 2981 2351 2312 2312 23941 5'48 548 3390 4'45 3020 3497 329 29'19 3433 II. . . 499 5089 4389 3165 2285 2247 2247 232 449 449 3242 366 3026 — 2'69 27'43 3557 III. . 598 5089 45353670 38'56 38'19 3820 39' 537 5'37 3365 335 3151 3956 332 30'77 3486 IV. 683 5089 49 98 46'30 4142 4098 41'02 41" 6'15 615 3494 500 3440 -— 385 3280 37'72 V. 714 5089 542150'69 4194 415041'50 42'3 6'42 6'42 36'95 523 3390 4321 405 39'20 ——

VL 857 5089 532146'51 4298 4254 4254 43' 771 771 3946 628 4196 4412 485 3652 46-17 VH. . 981 5089 4873 5041 3985 3943 39'43 402 1200 1200 3202 662 3663 — 511 30 55 4133 VIII. . 1170 5044 4669 43'46 3826 37 87 37'87 38' 936 936! 301? 514 31'13 3690 397 31'04

IX. . 8'85 4960 4635 4524 3721 36'8336'83 37 611 708 708 263 389 2624 3203 424 2631 29-39 X. 658 4306 4023 45 28 46 31 3807 45 60 7383 526 526 25 01 § 289 2305 34 67 316 1792 26 06 XI. 502 3791 33'851—1—8'60 4629 45'50 4430 4808 402 402 212 221 1949 274" 251 15'63 21'82 XII 470 3535 32'02132'19 42 52 3477 4053 4430 376 376 1834 207 1727 25'18 244 1437 20'24 Évi átlag 664 47'40 48'33 43'01 3808 3756 3701 3531 578 34'931 5'78 30-07 379 2892 33'11 335 2714 3243

Moyenne ammelle §

' 1

1921. I. 447 3504 3303 3277 4349 422441'85 450 357 3055 1455 171 4 1431 1643 2563 1082 13 29 1995 II. 468 3400 31'76 28'41 38'69 3542 3215 381 374 2764 1361 156 13 41 15—64 22 64 11'11 1272 1840 III. 682 34 78 3100 2888 38'91 3642 3201 37' 541 2766 1680 16'44 1637 1565 2417 1193 1274 1900 IV. 902 3206 2517 25'58 3656 3225 3267 34 721 25332 18 71 14'71 1736 13-98 20'19 1497 1128 17'33 V. 11'54 34'10 2867 %70 3634 3223 3308 334 925 26 53 1988 16 3 18-74 142? '20'1- 1549 1204 1683 VI. . 987 3461 27'612—664 357 3036 33 63 32 789 2512 1559 17'25 14'70 15'42 1982 1553 1223 1708 VII. . 10'98 33'75 229427'45 3457 2805 3082 307 900 22'43 1588 171." 1741 16'37 201: 19 51 1212 1680;

VIII. . _ 18 31 3246 2205 2669 3392 27 26 3209 29 14 25 1933 16 92 1695 17 78 15'41 1956 1936 1103 15 89 IX, 1517 26-94 23'412790 29'37 26'423016 28'9411'46 18'89 13'83 15'14 1370 1519 19 ' 1703 1057 1466 XA 1304 2100 21'5122'% 2390 22122467 24 8913 991 152 1105) 1191 1034 1324 1667 1301 90? 1294 XI. 13'59 20'11 2161 1925 2243 2117 2240 2234; 930 14 41 976; 11'87 9'00 13'37 184151 11'11 9'48 1366 XII. 1627 2080 21*74;19'17 24'82 2413 23 49 23'72;12—79 15'32 12'41! 117301 1081 13 89 19'38; 13 49 955 14'48 Évi átlag 1156 2967 2569 2605 3328 2987 30'77 31'75 8'57 2222 1374 1513 1324 1493 20'76113'56 1132 1639

Moyenm: annuelle 1 ; l

* 1

1922. [. 1727 2084 20'1719'26 2488 23'83i22'83 24'2811'30 147"): 1307 1162 11'51 13 95 20'3 1562 948 1427 II, . ..18'37 24 01 2353 23 31 2991 2803 2818 27'6312'88 131 13'59 1309 1243 15'50 2199 1627 10 76 1573 III. . 16'85 25 59 2439 2346 3037 27 07 2774 27'8111'92 1385 1218 14'10. 1228 15'88 2228 1427 1128 1536 IV. . 1902 2604 2526 2364 2979 253912? 59 27'6—"14'82 1889 14 37 1484 1423 1631 21'37 17'53 1170 1488 V. . 2168 2614 25'17 2—1'43$ 2985 257 ;27'94 %"881551 1996 1582 1499' 1565 17'40 2260 19 27 12'17 15 50!

VI. 20'70 2452 2136 2239 2750 2466 2574 266811'96 17'07 1705 1489 17'51 16 97 21'54 1361 1205 1517 VII. 1923 2474 21'03 2370 2866 2423 2605 268 1197 15'41 16'22 14'10 1994 1637 2157 1723 1266 1670 VIII. 2023 2185 1956 2193 2650 2339 24'49 26'4010'41 1329 17 70 1231 1862 1467 2085 2147 1225 1660 IX. 18 31 1837 19262083 2290 2205 2285 245913'35 1290 1358 11'965 1331 1460 2090 1716 1236 1620!

X . . 22'39 18'39 20'8123'06 2555 2524 2480 25'6114'71 1390 1410 11' 13 21 1435 221 — 13 62 1814 XI. . . 20'59 1991 2175 2197 25 41 259625'93 26'8213'58 15'71 13'82 112. 1318 1564 22 81 — 14'03 1809 XII. 2219 1984 22 76 2231 25 61 2625 25'48 27'8615'47 1594 1460 113 1444 15 03 22'221113'78 1443 1830 Évi átlag 2020 2249 2208 2241 2716 2503 25'74 26'7414'43 1621 1467 129 11468 1656 2161' 1467 1227 1624

Moyenm annuellc

!

! 3

l) 1 aranykorona : 1'1585365 pengő.

(3)

1926 — 693 —— 11. szám.

. Roys Árpa __ - - __ --

Buza _ Frommt Seígle Orge Zab Avame Tengen Mats

.2

;: ..., bo .... _. -—1 —- 4-1 'S 4- a BO -' ..- -'

92o4888899929389o8

' n. 'a S,!) o 2", n. o. a. a. a o s. .... a. "" a. a. bb a

a :: ;. L. :. u s.. s ; a :: a :! 1- ü n! ..

vu F- .2 o ;, 0 0 v 0 u a 1: : vu .E " u 8 9

— :: " .: ne: .a .a .a. 3. :: -— :: '*' :: 3 ,3 :: .: .2

Ev,hóm30mguaum2m3m Anno—J

; '*'—h

Arme'e, mois N ""

e

cxi É

:

..

au

E.

_g

33 __ §

d'§ ._._.

(

...-_

.

§ mi 2 N § ; áig %% %% g—a ;;

' ' :, a 15", o :: § ;. § i: §

:: 35 l 30 ...3 I ;; ;Zg sub we ve

NS (a( (61—i mz s 53 _a: 12; _ xm E—n'" ÉM—

'S: "; s ?" om ?; sax § N'?- -9 N"?- "N; M

auf. dum 4- ...m au ._. 327) 01 m- Égx m— tx§t$l§

.Es _É S 'B'.) —'§ D.. ": m mv mug wN 053 959!

az EL: ; (xs—4 :; a gaz _ .,, mo gun—a up (g)—nu gmu

IE ütt ca § PNG ..: www: a'] 1412 lo'l az l,14§ x§

1923. I. . . 20 75 1970 216121'98 2495 24 81 2471 272 1358 158 1300 1148 1312 1506 2159 1312 1397 1789 II. . . 1914 2003 2182 22 74 2447 2420 2406 25'961215 1571 1264 11'59 1222 1547 2131 1196 1440 1811 III. . . 1775 2051 2195 2180 38 23 97 2395 26041133 1482 1045 11'67 1216 1582 2122 997 1448 1805 IV. . , 2104 2195 2290 2199 25-72 -—— 253339 27851323 15'56 11'13 12 34 1338 16 81 22'11' 10 94 1577 1954 V. . . 19'87 21'43 22'03 21'41 25'54 2537 2536 26 87 1306 1429 1180 11'88 1380 1602 2143 1247 15-98 1966 VI. . , 1828 2087 19 93 2082 2404 23 26 23 66 25651324 1239 1200 1121 14 09 1534 2035 1301 1623 1953 VII. . . 1421 1979 184620'09 2326 2111 22 42 24 22 991 1196 385 107 1362 1445 1984 10 99 1670 1900 VIII. . . 13 22 2067 18'6919'02 22'79 2084 2094 22'67 858 1218 892 11'72 11'74 14 70 187 1124 1709 — IX. . . 1447 1921 196619'13 2396 21'712172 2318 986 1268 959 1093 985 14 27 19'891 11'01 17'45 1725 X. . . 1590 1780 2017 19 60 2209 21165 21'62 22 92 1060 1271 1075 1090 1132 1353 19' 1136 20 69 17 41 XI. . . 16 67 1797 19 43 20 49 2152 2182 21-91 22 47 1151 1248 1123 1127 1210 1261 18" 11'84 1622 17 60 XII. . . 1679 1687 1942 19 41 2138 —21'27 2243312'64 125 1164 1183 1297 1240 17861 1265 1414 1330 Évi átlag 1595 1972 20 47 2062 2373 2283 2313 24-81 1094 1356' 1051 1147 1205 1468 20'30 1141 1609 18'55

Moyenne ammelle 3 ; ,

1 1 1

1924. I. . . 11228 1750 1975 18 39 2285 —— 22 041 22 62 1496 1301 15'88! 1345 1608 1253 18 46 1522 1497 1906 11. . . 11954 13 04 20 27 1817 23 63 — 22 18 23'08115'82 12'76 17211 1324 17'46 1294 1931 15'57 15 53 2063 III . . 2017 1776 1957 17 76 22 72 — 21'55 23'0417'31 1206 19001 1259 16 70 1207 1837 15'91 15 30 1999 IV. . . 19 47 17 86 19'8117'82 22'23 — 2124 22 94 17 13 1181 17 05 1262 1647 1200 172 14 81 1545 1938 V. . , 18'46 19'04 20*1618'76 22'10 — 2142 2331 1695 1221 1633 13 453 1791 1261 172 1456 1527 18'56 VI. . . 1688 2074 20'78 20 33 23'46 —— 2213 237. 1446 1358 1605; 14331 1728 13'12 1731 1503 1688 1793 VII. . . 2198 2471 22'822317 26-54 25 35 2490 25'9719'42 15'11 18*31§ 1747; 21'15 1506 1904 1954 2081 ——

VIII. . . 2623 2618 2370 2628 2947 26'5127'16 282 2222 1681 26'27§18'75 2331 1767 21'51 2498 2281 — IX. . . 2655 26'15 23'802636 30'181272028'50 2977 22 98 1884 2563 1995 2145 18 95 2437 2443 2284 — X. . . 2894 2875 2622 3043 3373 3027 3245 32'5127'59 2300 2652 1968 2414 1863 2617 24'17 2136 2566 XI. . . 3045 3008 2770 2960 3369 3103 3254 3346 ;27 34 2424 2713 1828! 2606 1871 249 1622 2199 — XII . . 3346 3193 30'40 29-43 35 08 29 75 33 01 34 53 2824 262 2761 18 85 2697 20 25 26—23116'94 24 21 -—

Évi átlag 2342 2322 2288 2258 26'87 28'04 2553 2670 2051 166 21'10 1605 2072 15'52 20 21 1875 18'94 2008

Mayenne annuelle

1925. 1. . . 40-19 35-48 34'1133'48 3950 :37-0539-87 36'6732'83 296 27-97 20-24 28—88 21-71 2748 19-82 24-70 _ n. . . 4026 3525 cse-593393 40-08 37 44 37-14 376133'67 29 31 28-04 20-31 29-57 19-85 20-15: 1944 24-06 — 111. . . 35-75 31-40 308832 94 37-18 34-7534-61 35—213046 23 25 24—80 17-44 27-86 16-43 24-29 16 76 22-47 _

IV. . . 3514 2794 27 41129 67 32-37 30'80 31'56 3166 3141 204: 23'70 16 26 27 98 1569 2168 1685 1993 2373 V. . . 35'13 33'06 30'7832'52 35-79 33'78 33'61 32'5129'04 220 2284 1900 29 56 1947 2401 18-43 22'15 ——

VI. . . 3616 31'44 3022 3088 34 77 3242 32 29 31'08 2868 2121 22 44 1943 3194 21'14 2561 2110 2184 ——

VH. . . 2916 2932 2820 2956 3262 29 94 3064 301 _,124'98 18' 1960 18'74 31'79 1872 2471 1931 20'56 ——

VIII. . . 26'54 30'54 29 71 30'76 34'61 3156 3208 32'11119'62 1981 1918 17-97 1930 1796 2344 1849 2005 2080 IX. . . 2572 25 37 2797 28 02 2980 2928 2942 31 92 18 36 16 1685 14'16 15 1582 2258 17 26 1809 2019 X. . . 2535 2285 2727 2734 27 51 2746 27 79 237317'14 14'8 18'43 13'44 1742 1543 2181 1946 1601 1832 XI. . . 2487 25 94 2969 29 83 3091 ——30'87 30'7315'73 160 16 77 1357 1703 1659 2359 1691 1628 18'67 XII. . . 2464 2838 32'313405 34'29 —33'46 34'1517'61 188 1687 1319 1773 15'31 2354 1294 15'41 1949 Evi átlag 3185 2974 3019 31'14 34'35 32'7133'00 3293 2498 20' 21'44 1717 2451 1734 2427 1807 2012 20201!

Moyenne ammelle

1926. I. . . 2826 2343 3314133'56 33'97 _ 3179 33 69 16 66 193 16861 12 8 1748 1529 22 64 1262 1565 1832 11. . . 27'52 27'95 31'89 3225 3256 30 58 28'84 322215'96 1731 1664 1225 1769 1462 21'01 12 50 1439 1663 HI. . . 2642 2720 30682952 3166 29 802732 30'151532 1633 1611 1241 1738 1521 2085 12'30 1436 1578 IV. . 2355 2828 30'3112990 33'03 -—229*39 320616'51 162 16 21 1342 17478 1698 22'14 1363 14 03 1716 V. . . 28'99 27'30 29'99í29'35 3284 2877 2994 32 42 16 18 15 97 1676 1322 1844 15145 21'37 1415 1397 1633 VI. . . 30 39 2790 2348 2966 3235 290930 08 324 16'24 176 1710 1377 1923 1623 2209 1600 1398 16 70 VII. . . 2779 2875 2632 29 92 5273 2917 3044 3211" 1727 1981 1652 13 93 19'58 15'82 2136 1742 15 41 1835 VIII. . . 2498 2747 25'12 2922 3128 28'84 29'11 31'421596 1861 1596 1365 15'44 1563 2126 1785 15'58 ——

IX. . .

24'24 26'10 24'79 28 62 3039 28 252866 29'9417'19 179 1491

13 7' 14'41 16 63 223 17'98 15'51 ——

zet lényeges javulását mutatják. Liverpoolban szerint az 1925. évben a tengeri fuvardíjak

(és Londonban)a kanadai búzaára ma már ma- Amerikából Angliába alig haladták meg az

gasabb,míntamagyarbúza budapesti ára,.amia 1913. évi nívót — hanem kétségtelen, nogv

tengerentúli búza versenyképeSSPgének csök- a tengerentúli búza megdrágult. Indokolja

kenését jelenti. S ez nem afuvardíjak emel- ezt egyébként a búzatermelésnek általános

kedésével függ össze — a IV. táblázat adatai világgazdasági helyzete is. A háború után és

(4)

1 1. szám. —694———— 1926

a::—

annak következtében az északamerikai (külö-

nösen a kanadai), az argentínai és az auszt—

ráliai búzatermelés hatalmas arányú emelke—

dést mutatott, mely emelkedés hivatva volt és van arra, hogy avilagtorgalomban az orosz búzát pótolja. A termelés ily arányú kiter—

jesztésének azonban ma már okvetlenül a termelési költségek emelkedésével kellett járnia. Erre vall az ismeg)r különösen Argen—

tínában és Ausztráliában, de az Egyesült- Államokban is, a termelési többletet csak részben érték el új területeknek a búzater- meléshez való bevonásával és a termelés—

töbhlet másik része az átlagos hozadék emel- kedésének, tehát a termelés intenzitása fej—

lesztésének köszönhető. A termelés intenzitá- sának növekedése pedig szükségképen maga után vonja a termelési költségek emelkedését.

Kétségtelennek látszik, hogy az a hatalmas arányú különbség, mely a magyar — és általá- ban középeurópai —— búza, valamint az exten—

ziven termelő óriási tengerentúli búzatermő területek termelésirköltségei között a háború előtt fennállott, s a mely különbség volt tulaj- donképen az, mely a középeurópai államokat a mult század 70—80—as éveitől kezdve az agrárvámok behozatalára kényszerítette, ma már csökkenőben van.

Természetesen arról nincs még szó, hogy a magyar búza ezzel már ma is egyenlő—

rangú versenytársként léphetne fel a tenge—

rentúli búzával pl. Angliában A magyar búza budapesti jegyzese és a kanadai búza liver- pooli jegyzése között az utóbbi hátrányára

fennálló 8"/0-os különbség még távolról sem elegendő arra, hogy a magyar búza Livir' poolban vagy Londonban felvegye a versenyt.

Ellenben máris konstatálható a magyar búzá—

nak aranylag elég biztató előrenyomulása a közelebbinyugaton. Az 1926. év elsőiíz hónap- jában Olaszországban, Németországban és Svájcban együttesen 700 ezer m. mázsát meg- haladó búzamennyiséget sikerült elhelyezni s ez már a magyar búza fokozatos előre—

törését jelzi.

A búzán kívül a többi gabonaiajok sze- repe a világtorgalomban jóval kisebbjelentő- ségű. A II. táblázat a búzáéhez hasonló részletességgel közli a rozsnak, árpának, zab- nak és a tengerinek az árát is, azzal a kii- lönbséggel, hogy a budapesti aranykoronára átszámított árak mellett elegendőnek lálSZi tt a rozsnál és az árpánál egy (Winnipeg, ille- tőleg Minneapolis). a zabnál és a tengerinél

pedig két (Winnipeg, illetőleg Chicago és Liverpool) világpiaci árat ismertetni. A ma- gyar kivitel szempontjából a rozs érdemli a legnagyobb figyelmet s nagyban és egészben itt is hasonló jelenségek észlelhetők, mint a búzánál, különösen, ha arányszámokban hason- lítjuk össze a magyar árakat a kanadai árakkal.

III. A rozs ára índexszámokban.

Prix du seigle en nombres-indices.

a) 1918. évi árak : 100. A Princ de 1913 : 100.

Budapest Minneapolis

1913 100 100

1924 115 150

1925 141 189

b) budapesti árak : 100 prim de Budapest : 100

1913 100 62

1924 100 81

1925 100 84

A rozs ára is tehát —— mint látható ——

jelentékenyen nagyobb mérvben drágult Ame-

rikában, mint nálunk. 1913 ban 389/0-os kü—

lönbözet állott fenn Budapest és Minneapolis között s ez a különbözet 1925—re lőo/o-ra

csökkent.

A gabonaárakat részletesen ismertető táb—

lázat mellett szükségesnek látszott a tengeri fuvardíjakat is külön táblázatban, visszate—

kintő adatokkal ismertetni, hiszen a tengeri fuvardíjak alakulása jelentősen befolyásolja a magyar gabona versenyképességét. A IV.

sz. táblázat az Eszak—Amerikából (Northern Range) La Plata kikötőkből és Ausztráliából Angliába szőlő fuvardíjakat közli és pedig az eredeti shilling-jegyzéseket, mivel a ma- gyar koronára való átszámításnak itt nem sok gyakorlati célja 'lett volna. Az ös—zehasonlítás megkönnyebbítésére azonban a W. tábla közli az 1913. évhez viszonyított indexszámokatis.

A táblázatból kitűnik, hogy a háborús évek óriási fuvardíjai csak aranylag lassan köze—

lednek a háború után a normálishoz s csak az 1922. évben kezdik, úgy ahogy megkö—

zelíteni az 1913. évi nívót. Az évi átlagok

általában a háború után is meghaladják az

1913. év átlagát. Az 1926 év nyalátől kez-

dődő számottevő emelkedést az angol szen-

sztrájk következtében beállott széndrágaság

okozta, tehát kivételes és időleges jelenség.

(5)

1926 '— 695 — 11. szám.

IV. Gabona-fuvardíjak Nagybrítanníába.

Prix de transport de blé á destination de la, Grande-Bretagne,

Búza és tengeri Búza Búza és tengeri Búza

Froment et mais Fromm! Fromm! et mais Fromm!

Ész.—Ameriká- La Plata _ , Ész.-Ame;iká- La Plata '

ból—dexÉlats— kikötőkból Ausztráliábol ból—desEíats- kikötőkbőt Ausztraliából

Unix (Non/mm des pofrts de d'Austyalig Unis (Northern des paris de d'Australíe

_, Range) 1 La Plata ,_ Range) La Plata

Idoszak , . A , ,; Idoszak " , MA _ A . [A

F ; üg ; 533 3 :333 E 0 M ; Egg !; 553 ;? 5398

WOW 5 13] § IÉH 5 m;" pg § ***fn 5 *?uííí ,;ng

GA sm % sem %A sem a 523 % em; % sem

552 $$$ 3253 323335? 32§ 352 "mg bzs-%" "SSEÉbBÉÉ $$$

:— (av—x; Gw "le CIV, WVM F'— wVN azo MV?) .Ec ("VM

jég 35.33 és 533 §; 533 fr:—8 5.233 És 5533 a; MS

§; §§§ (gc 333 52 335 573 335 ÉS 3335; gas

. § *

1913. évi átlag ' _,

_ mag/erme 100 18/2 31/3 100 1924. I. 145 30/_ 165245/—. 144

1914. ,, ,, 97 16/1 — —— H. 4/_ 155 31/3 172§46/3 148

1915. " ,, 361 69/7 — — 111. 135 28/— 154337/_ 110

1916. ,, ,, 516 146/1 —— — IV. 126 29/6 162; 83 6 107

1917. , ,, 34/10 1.348 —— — —— V. " — 116 27/— 149131/3 100

1918. ,, , 46/— 1.781 — — —— —— VI. -/_ 116 23/6 129 31/3 100

1919. ,, ,, % —— '198/8 1.090 —— — VII. ' 97 246 135* 32/6 104

1920. ,, ,, 400 96/10 ( ISS/10 428 VIII. 3/_ 116 246 35132/6 104

1921. ,, ,, 203 36/4 60/7 194 IX. ' 135 25/— 138f42/6 136

1922. I. 145 35/— ESO/_ 160 X. ,— 116 22/— 121146/3 148

II. 194 82/6 52/6 168 XI. 135 23/— 1273 46 6 149

III. 155 27/6 50/— 160 XII. 126 26/— 143 44/6 142

IV. 145 30/— ' 47/6 152 Évi átlag ;

V. 135 28/9 143/9 140 Mag/enm annualle 126 26/9 14'139/10 127

VI. 116 23/— 40/— 128 *

VII. 97 25/— 35/— 112 1925. I. 126 24/6 135;_50/- 160

VIII. 90 21/6 35/_ 112 II. 3/_ 116 20/— 110 47/6 152

IX. 8? 21/6 35/1 112 III. 2/10 110 16/3 89'40/.— 128

X, 116 25/— 46/3 148 * IV. 106 16/_ 88§35/_ 112

XIV 116 28/9 47/6 152 V. 3/__ 116 15/6 85135/—_ 112

XII. 135 27/— 45/— 144 sg. 2/_ 77 18/6 74£29/W 93

' . . . 97 17/6 96 27/6 88

EVI atlag * ' VIII 87 17/6 90 40/ 128

1 , . 4 _ _) . ; ,' — .:

Voyenne amzuellg 3/4 1 L,? 27/1 . 44'_ 14] IX. 106; 153 84; 41 ,7 131

1923. 1. 97 21/7 :42/6 130 % 12? W" 94339/* 195

11. 97 20/6 ')*40/_ 128 ' 120, 20/6 15341/-í I'?

111. 110 23/6 37/6 120 %S? tl 120 22/" 131431— 11"

. . v1 a aga;

I; 132, Ég!/% ggg ggg, Moz/enne annuallf 2110 110: 18/__ 99 39/4 125

36 §); %— 333 %% 1926. 1. 90, 151; 833 36 3 110

VHL' ;)7 20/_ MB 104 II. 2,f._ 77 13/3 701 28/— 00

IX. 97 20/—— 37/3 119 "I' 2; 7.7 18/— 99124/4 77.

X. 116 17/3 37/6 120 IV' 08 18/— 99334— 85

XI. 120 20/— 37/6 120 V— 97 38 " 991256 **

XII. 119 23/6 41/3 132 VL 115 23/6 124' 21/— 80

VH 126 27/6 151 40/— 128

Iví átlag VIII. 135 25/L 138 40/— 128

Aloyenne ("mm;/10 ! ; 710 22/10 ' 36/8 ; 117 IX. 145 36; 1930 414/4 131

íj * . i ; ;

űzöm/L Gyulu flr.

(6)

11. szám. —696——

:

1926

A nagykereskedelmi árak.

Princ de gros.

Résume'. En octobre, le n o m bre-indice des prix de gros de Hongrie a monté de 17.608 a 18.046 ou de 2'50/0. L'augmentation s'est bornée, presgue exclusivement, a la caté—

gorie des articles alimentaires et des produits agricoles, dont llindice moyen slest éle-vé de 16.134 a 17.095, soit de 60/0. Notamment, il y a ou une hausse sensible sur toutes les es—

peces de cére'ales et sur les farines, les pommes de terre, les oeufs; le veau, le porc et les bes—

tiauoc a corne ont aussi augmenté par rapport a septembre. En ce gui concerne les matieres dlin- duslrie, il n'y a pas eu de hausse notable gue pour le charbon, mais tejfel en a' été presgue completement contrebalancé par une nouvelle baisse du coton brut et des [ils de coton, de sorte gue l'indice industriel moyen a change tres peu.

Calculé en couronne-or, l'indice des prix de gros de Hongrie a monté de 1'22 a 1125.

A magyar nagykereskedelmi árak index- seáma október hó folyamán 17 .608-ról 18.046-ra emelkedett. ami 2'50/0-nak felel meg. Az emel- kedés jóformán kizárólag az élelmezési cik- kek és mezőgazdasági termékek kategória- jánal jelentkezett, mert ennek az'arúcsoport- nak az atlagos indexszama 16.134—ről 17.095—re, vagyis kereken őo/o—kal emelkedett. Számot- tevő áremelkedés mutatkozott ugyanis a összes gabonaféléknél, lisztnel, burgonyanál, tojásnal és a multhavinal magasabban jegyez- ték a marha, borjú és a sertés árat is. Az ipari anyagok csoportjában jelentősebb drágu- las csak a szénnel mutatkozott, de ennek hatását is csaknem teljesen ellensúlyozta a nyerspamutnak es a pamutfonalaknak újabb áresése, úgyhogy az átlagos ipari index alig változott.

A nagykereskedelmi. áraknak aranykoro—

nában szamított indexszama 1'22-röl 132546 emelkedett.

A nagykereskedelmi indexszam, mint isme—

retes, az 1926. év első felében szakadatlanul

csökkent és míg az elmult év utolsó napjána még 18.832 volt, 1926 június végén 17.612-1'0- esett. A csökkenő iranyzat júliusban szakadt- meg először, amikor némi emelkedés követ- kezett be, de augusztusban ismét áresés mutat- kozott és az index 17.562-vel elérte eddig észlelt legalacsonyabb pontjat. Innen kezdve azután ismét emelkedés mutatkozik és október végére —— mint láttuk — az index ismét meg- haladja a tizennyolcezret, aranykoronában pe—_

dig l'25—öt. Úgy papírkorouaban, mint arany—

koronában számítva, az októberiárnívó csak- nem pontosan megfelel az ez év februarinak.

Az időközben — augusztusig —— bekövetkezett olesóbbodast tehat a szeptemberi és októberi áremelkedések teljesen kiegyenlítették.

Nagykereskedelmí árak index—számai, Nombres-indiccs des prim de gros en Hongrie.

(1913 : 1).

.. %a 5—3 § ÉZ's :: 33—

Idovont s;

Epoaue %% § %% $$$ m §§

E E __- T. E É ** lá **

a) papirkoronaalapon

sur la base de la couronne—papier

1924 XII. 31 . 22.940 23.883 23.466 1925 XII. 31 . 17.447 19.929 18.832

1926 I. 31 . 16.517 19.747 18.319

11. 28 . 16.270 19.428 18.031 III. 31 . 15.913 19.275 17.788 IV. 30 . 16.143 18.901 17.683 V. 31 . 16 300 18.681 17.628 VI. 30 . 16 260 18.684 17.612

VII. 31 . 16.517 18.728 17.750

VIII. 31 . 16.062 18.752 17.562 ! IX. 30 . 16.134 18.777 17608

X. 31 . . 17.095 18.801 18.046 b) aranykoronaalapon —— sur la base de la ecuronne-or

1924 XII. 31 . 156 163 1 60

1925 XII. 31 . 1'20 1'38— 130

1926 I. 31 . 114 136 127

II. 28 . 1'13 135 125

III. 31 . 110 133 123

IV. 30 . 112 131 123

V. 31 . 112 129 122 '

VI. 30 . 113 129 122

VII. 31 . 114 130 123

VIII. 31 . 1'12 130 122

IX. 30 . 1'12 130 122

X. 31 . 118 130 125

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A korábbi fejezetben bemutattuk a kutatott szöveg sajátosságait a tartalomelemzés alapján. Most a fókuszhoz igazodva, releváns mértékben bemutatjuk a tanulási

Garamvölgyi „bizonyítási eljárásának” remekei közül: ugyan- csak Grandpierre-nél szerepel Mátyás királyunk – a kötet szerint – 1489 májusá- ban „Alfonso

A magyar nagykereskedelmi index novem- berben 1'10/o-kal, decemberben pedig l'őo/o—kal emelkedett. Ezzel a nagykereskedelmi árak december 31-én elérték a decemberi

(1913. évi kismértékű vámemelés dacára még alacsonyabb volt úgy a csikágói, mint a Winnipegí indexnél. Mozgásuk azonban csakhamar ellentétes irányúvá vált és a

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

A kiskereskedelmi árak összefoglaló index- számainak szerkesztése létfenntartási költségek formájában történik. Láttuk fentebb, hogy a nagykereskedelmi árak