:..Ill-llIll.-IIIIIIlllllllllllllll. .lllllllll- . ...-ICIIIII.Il$lllllD.III-napI-IllllIll-IlllllllllllllllllllIll.-IIIIIIIIIÚIOII:
:...n-o-u-o-'Illl-lIll.-Ill!CIII-IIIIIIIIIIIu.II-lllll-l-l.!llllI-l-nuutl-I-...-...I-ua-l-ul-hunulucall!I_____________.____.____._____.______._______—_.________—____________________ll-alul.-nullnualntlnnlildi
e MEZÖGAZDASÁG a F
Magyarország földbirtokvíszonyaí és a földbirtokreformü)
Les conditions de propriétés foncieres et l'amendement á la loi agraire en Hongriel) Résume'. En 1913, les conditions de pro—
priétés fonciéres du territoire ancien de la Hongrie étaient beaucoup plus favorables gue, dans la méme anne'e, celles des propriétés fon- cieres du territoire actuel du pays. Le traité de Trianon nous a donc causé du dommage méme au point de vue du changement des conditions de propriéte's foncieres. Dans le territoire actuel de la Hongrie, la superficie des moyennes et des grandes propriétés a di—
*- minué deux fois plus gue dans les années préce'dant immediatement la guerre ; etdepuis le commencement de la réforme agraire, elle a dc'cru cing fois plus gue dans les années mentionnées.
Tandis gue pendant les 12 dernieres années, la superficie des petites propriéte's foncieres s'est accrue de 140/9, celle des moyennes et des grandes propriétés a diminué de 1 million d,arpents cadastraux, soit de 11%, de sorte gue plus de la moitié de la superficie du pays (16'15 millions d'arpents cadastraucc) appar- tient a des petits proprie'taires.
Aprcs avoir fait connaitre la situation, au commencement de 1925, des propriétés foncieres suivant les super/icies et les catégories dlexploita- tion rurale, ainsi gue llétat des proprie'te's a mutation liinite'e et les conditions d'afferrnage, le conférencier a exposé gue, par suite des changements mcntionne's, survenus pendant les 12 années en guestion, particulierement du fait de l'aniendement a la loi agraire, les conditions de propric'tés foncieres se sont, au point de vue social, essentiellement améliore'es.
JIais cette amélioration entraina de grands sacrifices, car, en raison de llechloitation eoc- trémement primitive des nouveaux *petits pro—
priétaires fonciers, la production décrut, de sorte gue la diminution de la valeur de la production des terrcs labourées peut déja étre évaluée a environ 600 milliards de couronnes par an.
Afin gue les effets de l'amendement a la loi agraire puissent etre emaminés en leur ensemble, M. de Konkoly-Thege a développe', guetle sera, selon toute probabilité, la situa- tion des proprie'tés foncieres apres l'application de l'amendement a la loi agraire. Au point
de vue social, les conséguences de celui-ci se—
ront tout a fait satisfaisantes. La superficie des petites propriétés foncieres mentem a environ 9 millions d'arpents cadastraux et dépassera de 1'74 millions d'arpents c. la superficie des petites proprie'tés en 1913. Tandis gue la super- ficie totale des grandes propriétés et des pro- priétés a mutation limitée pescra beaucoup moins sur les autres propriétés, ljétendue rela- tive des terres laboure'es appartenant a celles-ci ne dépassera point celle des terres de labeur de la Hongrie ancienne. Le nombre des nou—
veaux petits propriétaires augmentera en de telles proportions gue presgue les trois guarts des gens sloccupant oPagriculture et ne pos—
sédant pas de terre auront de la propriété.
Par contre, au point de vue économigue, le résultat définitif de l'amendement a la loi agraire sera encore plus de'favorable gu'il ne le parait maintenant. Par suite du nouvel accroissenient considérable de la superűcie des petites propriéte's, la production agricole du pays sera de prés de 40'n inférieurea' ta produc—
tion moyenne d'avant-guerre; déja, la diminu- tion de la valeur de la production agricole dé- passe annuellcment 1100 milliards de couronnes.
—E'n terminant, le conférencier a fait res- sortir gu'on devrait aplanir, avant tout, les contrastes gui se manifestent entre les conse'guences sociales et économigues de la réforme de la proprie'té foncicre. Dans ce but, il faudrait terminer, le plus tót possible, llapp- lication de cette réforme. Méme on ne devrait pas permettre la formation de nouvelles pro- priéte's foncieres jusgu'a ce gue la classe de nouveaux propriétaires n'acguiere et t'instruc- tion économigue et les biens mate'riaux néces—
saires if l'agriculture. C7cst l'Etat gui dev- rait contribuer principalement a aidcr cette nouvelle classe de proprie'taires fonciers, et cela non seulement pour empécher la diminu—
tion de la production, mais aussi pour aug- menter le revenu national. Le pays en a abso- lument besoin, car les résultats sociauco de la ré- forme agraire ne seraient complets gue dans le cas ou il fortifieraient, au point de vue moral et économigue, les nouveaux propriétaires,
1) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályának és a Magyar Gazda- szövetségnek 1925. évi november hó 6-án megtartott együttes gyűlésén felolvasott előadás. —— Conférence faite, te 6 novembre 1925, a la se'ance d'enscmble de la section e'conomigue de l'Association Générale Hongroise d'Agriculture et de la Fédération Hongroise de Cultii'ateurs.
1925 —387— 10. szám.
Előadásom tárgya: a rendelkezésre álló legújabb s nyilvánosságra ez alkalommal első- 'ízben kerülő adatok alapján a magyar föld- birtokviszonyok ismertetése. E birtokviszonyok ismertetésével két célt szeretnék szolgálni.
Egyrészről azt, hogy a földbirtokviszonyok legújabb és a multra vonatkozó adatainak összehasonlítása útján rámutassak azokra a nagyszabású változásokra, amelyeket a világ- háború és az azt követő trianoni békeszerző- dés, majd az 1920. évi XXXVI. t.—o. alapján 1921. évben megkezdett földbirtokreform idé—
zett elő. Másrészről pedig azt a célt szeret—
ném elérni: hegy ezeknek az összehasonlítá- soknak leszűrt eredményei és a földbirtok—
rendező bíróság eddig kiadott hivatalos jelen- tései figyelembevételével megejtett számítások alapján, az illetékes körök figyelmét már most rátereljem a földbirtokreform bekövetkezendő végleges eredményeire és azokra a birtok—
viszonyokra, amelyek a földbirtokreform be- fejeztével előreláthatólag fennállani fognak.
Az így csoportosított adatoknak ismerte- tését az érdeklődők általános tájékoztatásán kivül különösen két okból tartom már most időszerűnek. Elsősorban azért: mert helyesnek vélem, hogy azokat a birtokviszonyokra vo—
natkozó adatokat, amelyeket a m. kir. köz- ponti statisztikai hivatal a kiadásában meg- jelenő ,,Magyarország földbirtokosai és föld- bérlői" cimű gazdacimtárban e hónap folya- mán közzé tesz, a magyar gazdaközönséggel, mint elsősorban érdekelt féllel, még a címtár nyilvánosságra bocsátása előtt megismertes- sem. Másodsorban pedig abban látom ismer—
tetésem időszerűségét, hogy mielőtt a föld—
birtokreformra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ez év végével a földigénylések befe- jeződnének, s ezzel a földbirtokreiorm mnn- kálatainak öt évig tartott első fejezete véget , érne, máris rámntathassak a földreform vég-
leges eredményeire.
Mielőtt azonban előadásom tárgyára rátér- nék, szükségesnek tartom, hogy azokat a kútforrásokat, amelyekből a magyar birtok- viszonyokra vonatkozó adatokat merítettem,
legalább is vázlatosan ismertessem. Ismertes- sem pedig főleg annak igazolásául, hogy az általam felhasznált adatok helyességéhez két-
ség alig fér.
A magyar birtokviszonyokről az 1913. év óta a. m. kir. központi statisztikai hivatal birtokforgalmi statisztikai adatgyűjtésének eredményei tájékoztatnak. A legújabb ——
1925. év eleji —— birtokviszonyokról pedig a
statisztikai hivatal kiadásában e hó folyamán megjelenő, már említett gazdacimtár számolbe. A birtokforgalmi adatok eredményei, va- lamint a gazdacimtár is a 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok, vagyis a közép—
és nagybirtokok birtokviszonyait tüntetik fel.
A kisbirtokok birtokviszonyairól —— sajnos — megfelelő részletes adatok már nem állanak rendelkezésre, mert a legutolsó elfele adatok
a kisbirtokoknak még 1895. évi viszonyairól
számolnak be. A kisbirtokosok száma azonban a kisgazdaságok rendelkezésre álló számából, a kisbirtokok területe pedig, ha a közép- és nagybirtokok területi adatai az ország meg- felelő területi adataiból levonatnak, könnyen megállapítható.Az 1913. évben megindított birtokforgalmi adatgyűjtés a közép- és nagybirtokok birtok—
állományában 1905. év óta bekövetkezett vál—
tozásokat tartja nyilván. Az adatgyűjtés 1913—
től 19l8—ig évenkint, 1918-tól pedig három
évenkint ismételtetett meg. Az adatok közül az 1913., 1916. és 1921. évi adatok fel is dolgoztattak, a feldolgozások eredményei azonban a közbejött áldatlan viszonyok miatt nem tétettek közzé. 1924. év tavaszán a statisztikai hivatal az esedékes birtokforgalmi összeírás helyett —— tekintettel arra, hogy e birtokforgaimi adatgyüjtésnek jósága a há- ború. de különösen az azt követő válságos évek folyamán megromlott — az adatgyűjtés hiányainak pótlása céljából a 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokokat újból össze—iratta. S a hivatal már ekkor elhatározta, hogy ———- amennyiben az összeírás eredménye
teljesen megfelelőnek bizonyulna —— az össze-
gyűjtött adatokat gazdacimtárba foglalva is közzéteszi.
A közép- és nagybirtokoknak ez az össze—
írása — amely az 1913, évi birtokforgalmi statisztikai összeírás, az 1911. évben meg- jelent Rnbinek-féle gazdaeimtár és az újabban évenkint megismétlődő vetésteriileti összeírás gazdaságonkint részletezett adataival ellen—
őriztetett —— teljes eredménynyel járt és az
összegyűjtött adatok alapján nemcsak az úgynevezett háborús összeírások végered—
ményei voltak helyesbíthetők, hanem azok gazdacímtárban való közlésre is megfelelők- nek bizonyultak.
Az összegyűjtött adatokat a gazdacímtár—
ban való közlés. illetőleg a végleges feldol—
gozás előtt, megbízhatóságuk érdekében, to- vábbá, hogy azok ugyanarra az esztendőre vonatkozzanak, amelyben a címtár megjelenik, megfelelő központi felülvizsgálat után az 1925.
év elején a közigazgatási hatóságok is újból felülvizsgálták és az 1925. év eleji állapot szerint kiigazították. Sőt, az adatok teljes
10. szánn
_ese—
1825megbízhatósága érdekében, a statisztikai hi- vatal még tovább ment, felkérte az ország földbirtokosait és földbérlőit is, hogy birto- kuknak, illetőleg bérletüknek adatait, amelyek a közigazgatási hatóságok adatai nyomán velük másolatban közöltettek, felülvizsgálják és az esetleges eltéréseket kijavítsák. A ma—
gyar földbirtokos osztályhoz intézett ez a kérelem nagyrészben visszhangra is talált. A nagybirtokosok és nagybérlők, mondhatni ki- vétel nélkül válaszoltak, a nagyobb közép- birtokosok és bérlők javarésze a kérelemnek ugyancsak eleget tett, s leginkább csak a ki—
sebb középbirtokosokhoz és bérlőkhöz intézett kérelem maradt válasz nélkül. Tekintettel azon- ban arra, hogy birtokviszonyaik bonyolultsága miatt főként a nagy ésnagyobbközépbirtokokra, valamint bérletekre vonatkozó adatoknak meg- erősítése mutatkozott szükségesnek, továbbá, hogy a közigazgatási hatóságoknak a kisebb középbirtokokra és bérletekre vonatkozó adatai, a birtokviszonyok egyszerűsége folytán egy- magukban is kielégítőknek tekinthetők, dacára a válaszok részleges elmaradásának, a fel—
dolgozás eredményei a valóságot mégis a lehe- tőségig teljes mértékben megközelítik.
Ezek szerint tehát: azok az adatok, ame—
lyekre a birtokviszonyokra vonatkozólag is—
mertetésemben támaszkodom, a statisztikai hivatalnak legmesszebbmenő gondossága és körültekintése révén az 1913., 1916. és 1921.
évi állapotot nagyrészt végeredményekben, az 1925. év eleji állapotot pedig részletesen, a lehetőségig híven tükrözik vissza. A legújabb adatok pedig ezenfelül még egészen új kele—
tűek és a birtokviszonyoknak folyó év eleji állapotát mutatják be.
Ezeken a helyesbített birtokforgalmi sta- tisztikai adatokon és az új, e hónap folyamán megjelenő gazdacimtár adatain kívül, igénybe- vettem — különösen a kisgazdaságok számá—
nak megállapítása alkalmával —— az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztikának, az 1920.
évi népszámlálásnak, valamint az 1922, 1923.
és 1924. évi vetésterületi összeirásoknak a
gazdaságok számára vonatkozó és a gyakorlat által helyesnek minősített adatait is. A föld—birtokreform eredményeinek feltárása során pedig felhasználtam a földbirtokrendező bíro- ság időszaki jelentéseiben foglalt és e bíróság szívességéből felvilágosítások alakjában, ren—
delkezésemre bocsátott adatokat is, amelyek hitelességéhez — tekintettel arra, hogy azok konkrét tények feljegyzésein alapulnak — kétség nem fér.
Az ismertetésben felhasznált adatok kút- forrásainak rövid ismertetése és az abban
felhasznált adatok helyességére való utalás után, tekintsük, hogy Magyarország birtokvi—
szonyai a világháborút megelőző utolső békés esztendő ota — vagyis az 1913. évtől —— a rendelkezésre álló adatok alapján miként vál- toztak meg. —
A magyar birtokviszonyok az 1913. év óta mondhatni kizárolag három tényező ha—
tása alatt módosultak. Módosultak a trianoni békeszerződés folytán, amikor az ország két- harmadrészét elvesztette; megváltoztak azután a trianoni határokon belül: először a háborús, gazdasági viszonyok, majd pedig az 1920. évi XXXVI. t.-e. rendelkezései alapján folyó föld- birtokreform következtében.
A trianoni békekötés előtt: 1913-ban Magyarország területe 4905 millió kat. hold volt, ebből a kisbirtok 2247, a közép- és nagybirtok 26'58 millió kat. hold területet foglalt el, vagyis az ország területének 45'8"/,,—a kisbirtokra és 54'20/0-a a közép- és nagy—
birtokra esett. (L.: 1. táblázat.)
Trianonban az ország kétharmada el- veszvén, az ország területe 1615 millió kat.
holdra szállott alá. Magyarországnak ezen a mai területén 1913-ban a kisbirtok birtok- állománya már csak 7'14, a közép- és nagy- birtoké pedig csupán 901 millió kat. holdat tett. Illetőleg ez időpontban a kisbirtok bir—
tokállománya az ország területének 44'20/0-21,
a közép- és nagybirtoké pedig 55'8"/,,-a volt.
Az ország területének megkisebbítése kö—
vetkeztében tehát a 100 kat. holdnál kisebb és a 100 kat. holdnál nagyobb földbirtokok birtokállományában némi változás állapítható meg, amennyiben a kisbirtok területe a kö- zép— és nagybirtok területének javára viszony-
lagosan mintegy 3'50/0-kal kisebb lett.
A trianoni határőkon belül, az 1913.
év óta eltelt 12 esztendő folyamán, a 100
kat. holdnál kisebb és a 100 kat. hold-
nál nagyobb birtokok birtokállományai kö- zött már nagy eltolódások állapíthatók meg.Ezek az eltolódások időszakonkint különböző mértékben jelentkeznek. Az eltolódásoknak mértéke meghatározható, ha. az 1913. év óta kialakult birtokállomány évenkinti átlagos vál- tozásának nagyságát, a világháború előtti utolsó békés esztendők folyamán megállapí—
tott birtokállomány normálisnak tekinthető át—
lagos évi változásának nagyságával hasonlit—' juk össze. A világháborút megelőző békés években, a rendelkezésre álló 1905. és 1913.
évi birtokforgalmi statisztikai adatok szerint, a 100 kat. holdas és ennél nagyobb birto- kok állománya évenkint átlagosan84 ezer kat.
holddal csökkent; vagyis Magyarország mai
1925 -— 380 — 10. szám.
!. A kisbirtokok (100 kat. holdnál kisebb birtok), valamint a közép- és nagybirtokok (100 kat.
' holdas és ennél nagyobb bírtok) területe.
Super/ide. (les petites proprie'tés (au-dessous de 100 arpents cadastrauac) et des moyennes et des grandes pro- - priéte's (de 100 aments cadastraua: et au-dessus)
1 ; ; ,
! ; A köíép- És; '; A közén-es
§ 1 A kisbirtokok 1 vagy "to 0, 3 A kisbirtokok nagybirtokO:
, (100 k. holdnál :(1001f-h010656815(1oo k. holdnál JUOOÉK-hvldases-
; Az orszag zkisebb birtok) ; esnél nagyobb kisebb birtok) *ennel nagmbb _ ; t "i (: lamer/ide des ; irtok) ' S'i' Superjtcic des 3 birtok) '" *X'l' 14. V ! eru e (% ;lpetítns prorríé- ipar/ime dns mo- íípetiles propn'á— majom des mo-
' 3 V , 3 tés (au-dessons3 yennes el des litüs (au-dessous 3 yennes eí das óuperűcze '1 de 100 arpzmts ; grandes 3770? 3§d£ II/U arpents gf'47fd95 Pm?"
4 IL " e ( l :; cadastraur) ncíes (de 101! % cadastraux) *: mutes (de 101)
( % pays :; arpents rad. r! , arpents cad. el
! att-dessus) ; iz az;-dessus]
3 t 8 I' ll l e t e ( i területe az ország területének
" "" * 7" **— , "'n-ában —— en 0/0 de la snpvr-
rnill. kat. hold—w mzrrzllionsd'arpenls cadasíraux * jície du pays
Magyarország régi területén —v Dans 3 5
le territoire aizrrien de la Hongrie 3 —
l *' I
_ i , : . ._ ,
1905 . . . . . . , . 3 49-03 3 21—50 2.2;1 44-i 536
1913 4905 l 22-47 26'58 458 542
l 3 %
Magyarország mai területén —— Dans * ;
le territoire actuel de la Hongrw. ,
x% ,
1913 . . . lB'lö 7'14 9-01 442 3 55-8
1916 . . . , 16'15 7-35 s-so 45-5 ; 545
1021 . . . . . . . . . 18'15 7'51 8 64 465 53'5
1925 . . . . . . 1 . . ; 16'15 8'11 8'04 50'2 T 498
! 1
: 1 3
területén fekvő birtokok állományára vonat- reform kezdetétől ismét a közép— és nagy—
kozólag: az átlagos csökkenés —— az ország birtok állományának nagyarányú csökkenésé- területénekmegkisebbedése arányában—mint— ről számolhatunk be, amennyiben az 1921.
egy évi 28 ezer kat. holdra becsülhető.Ezzel esztendőt követő évek folyamán az 1925. év
a normálisnak nevezhető csökkenéssel sze m— elejéig e birtokok állományának csökkenése ben az 1913. és 1916. évek között, amikor a földbirtokreform következtében 600 ezer is a közép— és nagybirtok területe 210 ezer kat. holdra növekedett, vagyis ez időszak alatt kat. holddal lett kisebb, az évi átlagos csök- az évenkinti átlagos csökkenés, a normális kenés már 70 ezer kat. holdra, vagyis anor- csökkenésnek több mint ötszöröséreemelkedve, mális csökkenésnek 2'5-szeresére emelkedett. már évi150 ezer kat.holdat tett. (L.:II.táb1ázat.)
Ezt követőleg az 1916-től 1921-ig terjedő A közép— és nagybirtok területének ezZ'a
évek folyamán a 100 kat. holdnál nagyobb mindenkor nagy, de időszakonkint különböző birtokok állománya már csak 160 ezer kat. arányú kisebbedése folytán az utolsó 12 év holddal kisebbedett, vagyis az átlagos évi 32 összesített eredményeként 970 ezer kat. hold ezer kat. holdnyi csökkenés már ismét anor— csökkenés mutatkozik, úgyhogy az 1925.'év _ málisnak tekinthető csökkenés mértékét kö- elején számbavett közép- és nagybirtok terü—,zelitette meg. E két időszakra vonatkozó ada— lete már csak 804 millió kat. holdat tett.
tok alapján az is mondható, hogy a közép- Vagyis a közép- és nagybirtok területefa és nagybirtok állománya a háború folyamán, világháborút megelőző utolsó békés esztendő
a háborús gazdasági viszonyok hatása alatt, óta lefolyt 12 év alatt máris 10'80/0-kal Lki-
évenkint átlagosan legalább 60 ezer kat. sebbedett, ami egyúttal annyit is jelent, hogy holddal, a normális csökkenésnek kétszeresé- a kisbirtokosok birtokállománya ugyanez idö- vel kisebbedett és a háború befejeztével a szak alatt 13'60/0-kal gyarapodott...földbiltokreform megkezdéséig e földbirtokok A 100 kat. holdnál nagyobb földbirtokok ál- állományának csökkenése ismét a normális lományának ezacsökkenése törvényhatóságok
keretek között mozgott. Végül a földbirtok- szerint különböző nagyságú. (L.: III. táblázat.)
10. szám. —390—— 1925
II. A kisbirtokok (l00 kat. holdnál kisebb birtok), valamint a közép- és nagybirtokok (100 kat.
holdas és ennél nagyobb birtok) területi módosulásának nagysága.
Modi/ications de la super/icie des petites proprie'tés (au-dessous de 100 arpenfs cadastrauac) et des moyennes et des grandes proprie'te's (de 100 arpents cadastraux et au-dessus).
A két bírtokcsoport területe kö—
zött mutatkozó eltolódás nagy- sága —— Grandeur de l'écart se présentant entre la superficie des deux categories de prop-
riétés
Időszak
évenkint átla—
gosan —— en mo—
yenne annualle általában
en général
Épogue §
§
1000 kat hold — m milliers d'arpents cadaslraux
Magyarország régi terü- letén— Dans le territoire § ancien de la Hongrie. É
1905—1913 . . : 670 8;
Magyarország mai terü—
letén —Dans le territoire ; actuel de la Hongrie. §
1913—1916 210 70
1916—1921 160 3-2
1921—1925 §§ 600 150
Accrotssemen],lDimmution de la superficie
A közép—kés ' t
A kisbirtokok (TSOÉÉ'ZMÁ
(190 k- holdnal ésennélnagyobb
kisebb birtok) birtok) __ des des pehtes prOP' moyennes el des
netes (amdes— grandes prop- sous de 100117" 'friétes (de 100
penis cad.) arp cad. et du- dessus) mterulfeteneküif Időszak
Épogue
Magyarorszag régi terü- letén — Dans le territoire ancien de la Hongrie.
1905—1913 8'1 2'5
Magyarorszag mai terü- letén — Dans le territoire § actuel de la Hongrie. §
!
1913—1916 2-9
1913—1921 . . .;g 5.2 1913——1925 . . .'§§ 136
23 46 108
A megfelelő adatok összehasonlításaból azon- ban mindenesetre máris megállapíthatóhogy a csökkenésnek nagysaga nagy egészébena tör—
vényhatóságok területén lakó részes földmí—
vesek, gazdasagi cselédek és mezőgazdasági munkasok, vagyis a birtoknélküli földmíve- léssel foglalkozó népesség szamaval függ össze. E birtokok területüknek legnagyobb hányadát ugyanis az alföldi vármegyékben vesztették el ott, ahol a népesség ez oszta—
lyához legtöbben tartoznak s ahol 1000 kat.
holdra átlagosan 50 ily nincstelen földmíves esik. Sőt itt is elsősorban azokbana törvény—
hatóságokban feltűnő a közép- és nagybirtok területének kisebbedése, ahol a nincstelenek szama leginkább kiemelkedik. Igy Békés Csa—
nad, Csongrád, Jász—Nagykun- Szolnok varme- gyekben és Hódmezővásárhely tj. városban.
A csökkenés legkisebb arányszámai viszont első- sorban a dunántúli dornbosvidéken találhatók,fő- leg Komárom és Esztergom, Somogy, Veszprém és Zala vármegyékben. azaz mindenütt ott, ahol a nincstelen földmíves népesség száma a leg—
kisebb. Természetesen a végleges következ- tetés a közép- és nagybirtok törvényhatósá—
gonkint vett területi csökkenéséből ma még nem vonható, mert a felhasznált adatokban a földbirtokreform eredményének még fele sem jelentkezik. A rendelkezésre álló adatok azonban mégis mindenesetre arról tanuskod-
nak, hogy a 100 kat. holdnal nagyobb birto- kok területének csökkenése már eddig is ott a legnagyobb, ahol a földmíveléssel foglal—
kozó nincstelenek nagy számára való tekin- tettel a földbirtokreformra elsősorban szükség volt.
Ha az orszagnak ekként vazolt és máris lényegesen módosultnak mutatkozó birtok—
viszonyai, a birtokallomanyon túlmenőleg rész—
leteiben vétetnek vizsgálat alá, 'a következő jellegzetes adatokra kell rámutatnom.
A földbirtokosok szamat illetőleg az 1925.
év elején 1130 olyan nagybirtokos vétetett számba, akinek az ország területén legalább 1000 kat. hold kiterjedésű a tulajdon föl d—
birtoka és 9630 olyan középbirtokos iratott
össze, akinek az orszagban 100 kat. holdnal több, de 1000 kat. holdnál kevesebb birtoka van. A kisbirtokosok számáról konkrét adat már nem áll rendelkezésre, számuk azonban hozzávetőlegesen a valóságot eléggé megkö- zelítő módon megállapítható. Ezek szamanak megállapítása a következő módon történhetik:az évenkint megismétlődő mezőgazdasági ter- melési statisztikai összeírás adatai szerint 1924. június havában — az előző évekhez ké- pest már jóval több —— 977 ezer gazdaság, ille- tőleg gazdasagrész iratott össze, úgy ahogy azt a bevetett terület és a termés nagyságá—
nak községenkint való megállapítása érdeké—
1925 —391—— 10. szám.
Ill. A közép— és nagybirtok területe és ennek csökkenése 1913. évtől 1925. évig, valamint a föld- míveléssel foglalkozó, kereső férfinépesség száma és sűrűsége az 1920. évi népszámlálás
adatai alapján, törvényhatóságonkínt.
Super/ide des moyennes et des grandes proprlétés f. Dzminntion de la superficie des grandes proprie'tés de 1913 21 1925. Nombre el (lensité de la population mascuh'ne active s'occupant d'agn'cnllure el ne possédant
pas rle proprie'lé, d'aprés les (lnnne'ee (ln wcensrmmf de 1920. par comílnrts et files muniripes.
Törvényhatóság- Comltal, m'lle nznniclpe
Superűcie
totale la bourées ' Terres
des moyennes et des grandes propriélés
!
Diminutíon, m 1913-192-7,
)
É A közép— és nagybirtok
a) Dunántúli dombosvidék a) Bégion de colline trans—
dannbíenne Baranya vm (comitat) .
Pécs tjv. (ville munícipe) . Fejér vm. (comitat).
Székesfehérvár tjv. (ville mun.) Győr Moson Pozsony vm. (com)
Györ tjv. (ville municipe) . Komárom, Esztergom vm. rcom.) Somogy vm. (comllal) .
Sopron vm (omni/al)
Sopron tív. (zille mnnicípe).
Tolna vm (comital).
Vas vm. (covnz'lat)
Veszprém vm. (vonallal) Zala vm. (comitat;
Együtt — Ensemble
b) Északi dombosvidék
b) Région de colline du Nord
Abauj-Torna vm. (comitat) Borsod, Gömör—Kishont vm. (mm.)
Miskolc tjv.
Heves vm. (comitat) . . . Nógrád, Hont vm. (comital) . Zemplén vm. (comilnt) .
Együtt —— Ensemble c) Alföld
c) Alföld (Gironde plaine hongr.) Bács-Bodrog vm. (calnilal) .
Baja tjv. (m'lle munícipe) , Békés vm (comital)
Bihar vm. (comitat). . . Csanád, Arad, Tornntálvm (mm.) Csongrád vm. (comitai) .
Hodme'xővásálhely tlv (ville mun ) Szeged tjv (rille municipe) Hajdu vm. (comitat) .
Debrecen tjv (ville munícipe) J. —Nagyknn- Szolnok vm.
Pest—.? -.S Kiskun vm. (comitat) Budapest sz. főv. (capitale) Kecskemét tjv. (ville mnnicípe) Szabolcs, Ung vm. (comitat) Szatmár, Bereg, Ugocsa vm ( com.)
Együtt — Ensemble
Magyarország összesen ——
..: d 3 ;. :; § ,,
;; az 2 § : ?; %B 3 _.13
33 § s : ÉP; %t;
és 'BÉ ÉÉ 55 36
3: . 03 Ez; 3—0) ""El!
% 0 u %; % ggce %% "ig—sgt
Egg—§ A közép- éS. naevbhtok %% 53: 34 ilasszes Ézántóföld 333: És R
—-M —-——— ——— ,. ——'—— Nna . t u.:xx—
én?) § összes szántófi'yld- Ha"? §§É _;ícig 735161; [590523 EÉ ág §§
% _ területe területe 33 § §c' —— $*9% §§
$$$ %aágü 532283
5-3 ; 19l3ban 19'Zöben 1913ban 1925ben a 2—5 3—5, § területének 1913-1925. évi : Ez; 3—3, §
3433 m 1913 en 1.025 en 1913 en 1925 534) § ug csökkenése "g,—ban egys 7313
); § § _.__l—_ EEC—BÉÉ 33 des moyenneg el des greg—§ § 25-75 kat. hold —— en arpenls a. ZÉÉÉ § 3— grandes proprzeíes, en % :geg § §.
!
688719 304623 271692 110031 96930 18150 108 11'9 26
12286 6566 5819 865 733 620 11 4 15 3 50
696526 493195 437269 307430 265377 31975 H'?) 13 7 '46
20838 7162 6509 3689 3523 1259 94 4' 5 _ 60
409306 219506 193745 119100 104108 16853 117 125 I 41
9464 4262 3845 613 433 293 98 29 4 31
343194 205795 189340 74759 67349 11700 8 0 9 9 34
116,!)249 772744 704815 '434709 290777 37012 8 8 13' 2 32
312385 160908 140664 72298 60095 14183 126 16'9 45
22516 16928 15102 3788 1665 566 108 56'1 25
616284 288957 242294 146685 118237 24794 16'1 194 40
566486 "288281 229009 132238 113596 19643 20 6 14'1 35
688542 410241 378885 157305 143272 22495 76 8 9 33
842836 466401432717 118 50 103586 26381 72 122 i 31
639163] 364558!) 325170! 1581560 136968; 225926 10'8 134 35
289727 170533 145552 56663 47349 9184 147 164 32
678998 383302 354989 118391 106815 25263 7 4 98 37
(mille municlpc) 9280 3079 2868 1099 904 546 69 177 § 59
652130 383431 352069 149854 131495 34971 82 122 ; 54
. 489111 433320 3105 3 128307 117454 19024 68 85 ? 39
. ] 308597 110943 183927 94451 82002 139414); 8'5 13 2 ';g 45
242783. 1474608 l3499l8 518765 4860l8 102892 85 ll 4 42
71 !:
290340 116246 105976 63672 55222 13643 88 133 ;! 47
15052 7808 7127 6048 5506: 637 8'7 9 0 § 42
637811 321427 268007 217877 174523 37?02 166 199 i 59
477781 274146 245872 161372 138501 21824 103 142 §) 46
342697 181382 147256 144424 115655 23240 188 19'9 ; 68 327568 177687 154703 100219 85668 16908 129 14 5 1 52 132 357 33912 28278 21405 18531 6825 16 6 13 4 § 52
141775 72184 70006 31407 30941 4911 30 1 5 3: 35
414625 241092 217849 110423 89923 21790 96 18 6 53
166284 124967 114173 48371 37477 5568 86 225 ', 33
(com. ) 913877 432954 378914 288282 247362 47294 125 142 ; 52 2091682 1041494 935219 434002 383944 93769 102 115 ,; 45
33682 15430 13669 3482 2704 1870 114 223 56
163237 96448 84043 39267 32358 7296 129 176 45
796605 547935 484916 388528 343143 447?*2 11'5 11'7 56 380574 207720 1804591140971 123191 17066 131 126 %i 45
73258501 3892832) 34264691 2199750 1884649 365225) 11-7 ) 1443 ) 50
I
l
11 ;! !
16148314— 9013029. 8038091143311075 374034?) 694043 Ill-8 1 136 — 43
Hongrie enlíére
10. szám. ___39-)__ , 1925
ben a termelési statisztikai feldolgozás mód- szere megkívánja. Az 1895. évi mezőgazda—
sági statisztikai összeírás, amely épp így a gazdaságokat és gazdaságrészeket irta össze, gyakorlatilag megállapította, hogyha a gaz—
daságok és gazdaságrészek együttes számát általában lőu/O-kal, illetőleg Magyarország
mai területére vonatkozólag 140/0-kal kiseb-
bítik, az eredmény a tulajdon és haszon- béres önállóan kezelt gazdaságok számát tün- teti fel. Ezen az alapon az ország összes ön- állóan kezelt kisgazdaságainak száma 840 ezerre tehető. E számból a tulajdon gazda- ságok száma pedig olyképen nyerhető, ha az összes gazdaságok számát, annak alapján, hogy az 1920. évi népszámlálás alkalmával számbavett ténylegesen gazdálkodó kisbirto- kosok és kisbérlők együttes számának 55 o/o-a kisbe'rlő volt, ezzel az ö'őU/O-kal csök- kentjük. E számítás szerint a tulajdon gaz- daságok száma 1924. június havában 794 ezerre becsülhető. Ha pedig ehhez az ösz- szeghez a földbirtokrendező bíróság 1924. de—cember és 1925. június hó 30-án kelt jelen—
tésében foglaltak arányában, azoknak az új kis-
birtokosoknak számát, akik a földbirtokreform
során az 1924. év második felében jutottak
birtokhoz —— s akiknek száma mintegy 50
ezerre tehető —— még hozzáadjuk, a kisbir—tokosoknak száma 1925. év elején kereken legalább 840 ezerben állapítható meg.
Az ország területe a földbirtokosok e há- rom nagy csoportja között következőképen oszlik meg: az 1130 nagybirtokos birtoká- ban 5'38 milló, a 9630 középbirtokos tulaj- donában 266 millió kat. hold volt, a 840 ezer kisbirtokos birtokállományának nagysága pedig 8'11 millió kat. holdat tett. (L.: IV. táblázat.) Az ország legnagyobb birtokosának bir- toka 222 ezer kat. hold kiterjedésű. Ezenkívül még 12 nagybirtokosnak van 50 és 100 ezer kat. hold közötti földbirtoka, és még 82 olyan földbirtokos van, akinek földbirtoka 10 ezer kat. holdnál nagyobb, de 50 ezer kat. hold- nál kisebb.
A nagy-, közép- és kisbirtokosoknak bir—
tok-állománya, mívelési ágak szerint, egyaránt rendkívül különbözőképen oszlik meg. De, majdnem következetesen, azt lehet mondani, minél kisebb a földbirtok területe, annál in—
kább mezőgazdasági termelésre szolgáló, vagyis általában értékesebb és jövedelmezőbb föl- dekből áll. A nagybirtok szántóföldterülete 5336 millió kat. hold, vagyis Összes területé—
nek mindössze 43'80/0-a. A középbirtok terü—
letéből 1'38 millió kat. hold a szántóföld, azaz a szántók e birtokosoport állományának
márr52'20/0-át alkotják. A kisbirtoknak pedig 5'99 millió kat. hold szántóföldje van, úgy—
hogy e terület a kisbirtok összes területének már 73'90/0-át teszi. Az értékesebb és jöve- delmezőbb területeknek ez az aránytalan meg—
oszlása még jobban kidomborodik, ha a hir- tokok összes területében a szántóföld, kert, szőlő és rét együttes területének szerepét mérlegeljük. Ebben az esetben e négy mive—
lési ág együttes területének a birtokok ösz- szes területéhez viszonyított arányszáma: a nagybirtoknál 507, a középbirtoknál 596, a kisbirtoknal pedig 87 '80/0. S ha még mind—
ezekhez hozzáfűzzük azt, hogy a kisbirtoko—
sok szántóföldterülete az ország szántóföld- jének 61'60/0-át, a kisbirtokosok szántóföld—, kert—, szőlő- és rét-területe az ország ugyan- ezen területének 62'30/0—át foglalja el, mind- ezek az arányszámok arról tanuskodnak, hogy ma már elsősorban a kisbirtokosok azok, akikre szántóföldjíik kiterjedése és általában _birtokaik területének főként mezőgazdasági termelésre való alkalmatosságánál fogva, a mezőgazdasági termelés szempontjából támasz—
kodni kellene.
A szántóföldek és a termelés szempontjá—
ból értékesebb mívelési ágakhoz tartozó terü- letek ezzel a megoszlásával szemben a lege—
lők és erdők területe elsősorban a nagybir- tokosok tulajdonában van, amennyiben az _v
ország legelőinek 47'70/0-a és erdeinek 737
0/(,—a a nagybirtokhoz tartozik és a nagybir- tok területének tekintélyes hányada is ezek- ből áll. A kisbirtokosok birtokában pedig legelő és erdő alig található. A nagybirtok erdőterülete ugyanis e birtokok összes terü- letének 26'00/0-a; ez az arányszám a közép- birtoknál még 197, a kisbirtoknál azonban már csak 27. Epp így a legelők a nagybir- tok területének 15'50/0-át teszik, a középbir- tok területének —— tekintettel az alföldi kö- zépbirtokok nagy legelőterületére —-— 21'50/O—át alkotják, míg a kisbirtok területének csupán 4'30/0-át foglalják el.
Aföldbirtokok e három legfontosabb cso—
portjának vidékek szerint való térfoglalását tekintve, a nagybirtoknak a dunántúli dom—
bosvidéken van legnagyobb jelentőségük. Itt az összes területnek 32'20/0-21 nagybirtok.
Legkimagaslóbb a nagybirtok aránya: Fejér (48'80/0), Somogy (43'00/0), Komárom és Esz—
tergom (40'20/0), Veszprém (38'20/0) és Sop—V ron (30'10/0) vármegyében, vagyis általában
a Balatont környező vármegyékben és Dunán—túlnak északi felében. Az északi dombosvidé—
ken az összes területnek már csak 28'20/o-a' nagybirtok és arányszámok csupán Zemplén
1925 ——393— 10. szám.
IV A földbirtokosok száma, valamint a tulajdonukban levő földbirtokok területe, birtoknagyság- csoportok és mivelési ágak szerint az 1925. év elején
Nomlne des proprie'tames fonciers. Superficie des propriétés foncieres possédées par emg, suiuant les catégories de grandeur de pvopm'éfe' et les branches de culture au dél/ut de 19"35
Birtoknagyságcsoport ;;
(J ogcím)
Cate'gories de grawlmr de propriété
)n'opn'úmirnsfm:- Atulajdonukbanlevoföldbi'éf
birtokosokszáma Ivrreslakomém
;szántóföld §janims
;kert ;szőlő f'lgnrs prairil's
;rét
/u)[IS
E
_ O
_, us '
! !:
_;nádas 'roselivrz's
katasztrális hold — m auvenlg aldas/ram
A földbirtokok területéből —— De la super/ici? des propríz'tvs f'onuin'es, il y amit:
ED 13
_, _W a;$':
; a; 3:— ó'ttperf'icíe, en Ugo
; _N — .
' E a; de la snperfzfm
§ § É totale, des
_ xv—
E __.x ,,— ;
es 375 a. %
__ 11 m ; 4
c * Sh. ; §: ; *- 'c: y; : (z; _ .— ; § (I;
% §; ;g; : § :
'?5 ?? :3* S É S
_ a... __ 4. ; ._. _. x
területe Émsszes terület; fiu-ában
nagybirtok —— grandes proprie'tés .
), Des moyennes et des grandes propríe'le'sf., il y amit les
proprie'te's a mutation limite'e sah/antes :
hitbizomány! birt. ——
9630
. ; 1130;
A közép- én nagybirtok —;1 ;
; ból korlátolt fol-g. birt. ;:
;
538348812359423 19665
; 1 ;
? ;
u 984068;
20179 330821
; ;
; l
; ;
57077028417210367
100 k llolclonalul 7 l ;
Au- dessous de 100 * f
arpenís c. . , 840000; 8110223 598981514050833439'616636 353784 215576- 17501 40 2081 730 81 44; 2'7
* l
, 100—500 (552375? 8265 170641! 884091 7464 16828110967 371515 169436% 7042 139071451'8 66 218 100
500—1000 * 1365 948189 496834 5069 519 543971199255;1147%S 3325 67054 524; 57 21'0;12' 1 1000—2000 ,, 585 812996 429175 3663 5231 45022 141950 129718; 2623 5561452'8 5'5 17'5;'16' 0 : 2000—3000 ,, ' 191 463523 237726 2198 2122 26824 73155, 77349; 1895 4225451'3 5'815'8 167 9 3000—5000 ,, 141 539022 262768 2288 2486 30367 84407 115909 1676 39121487- 5'7 157 21 4 , 5000—10.000 ,, 118 822901"; 899683: 344975 2204 45681 137450 188240; 2521 43625 486 5'6 16'7 22'8 É 10.000—20.000 ,, 51 700450' 303143 2599 1721; 46057 86645 19565018868 56267 433? 66 124 279 20.000—30000 ,, 16 380849 166683 1013 840 22104 42)68 119099; 1008 27534543'8 5'8 11'2 31'2
30.000—50000 ,, 13 (310932 215889 1982 1285 39033 70142 227804! 1180 3321735 3 6 5 115 373
50000—100000 ,. 12 830574 272187) 2087 3930 48778 183737 252370 2992 642935S'l2 8 5'9 221304
100000 k. hold ésennél ?
nagyobb —— Propr. _ ;
fonciüres de 100000 ' ' . § ;
arpents (:.etau—demus 1 222241 72371 338 300 26355 16723; 923311; 1380 l'8_ 7'5 41'5 Osszesen ——- Total . 850760 10118314 973010! 172701 378853 "5382! 17613313 1898418 51511 11025104'0'2; 71 109 11'8
', Az ass-ze. földbirtokból l ;
, De toutes les praprie'te's * [, il v amit:
kisbirtok —— pelitcs l * ; ; ; ;
proprieíes . . f840000 8110223098981?)140503834327656636353784121557631750140208173'9 8'1 4'3 2'7
középbiitok —— pro , ' ' ;; ;
prféíes moyennes 26546034380925 1253 24347165364 206125 520 62 21'5 10'7
836777§ 1398670323643539431013-83 01 15 5260
;
!
;
;
ia propr fde/ídéiconmns 58; 401693 3022 2416; 80630114375316673; 5967 59292340-8 82 116822
" egyházi —— prop)" f; ? : r' ; " ' ;
de lEglise. 3329 889867 340579 2460 1083 63953 127018 278127. 5094 7095338'3 7'214'3313
községi (városi) —— — ' — ? * . , (
propr. f. de commune — ! ; _ , ;
(de ville) 971 691640 162737 2183 3663 85609 182305117536; 4635§182972;—23'5' 5'126'417'0
közbirtokoseági —— ; ; ;; : §
propr. f. de com- ; '; ;; ; ;; ;
possessom/ * 1670 659670 22325 376 478 116714033183163171; 1935 56394 3'4 1'8 61'1124'7
kincstári — propr. [, ; ; ; l' , § *
du fisv , . . 10. 172847, 31309 893 268 3307 16033 90593 117 10327É 29'7; 1'9É 93524
m. kir vallas és tannl- ; ; ; ; ;
mányi alapitv. birt. — s ; ; ;
propr. dela Fondatioul ;; ;; ; ; *
royale hongroise de1 'j ;; § ; i ,
Culte et (7 Etude . ; 2; 12137: 58028 220 128 5470 21097 26103 400 10091 ;47';7 42517 4; 216 egyéb jogcímű birtok ', ; ;
———- autres prnpr. f. . ; 162; 174147' 60994 967, 3916; 8814 17803, 40655! 1038 39960 ;35' 05 5' 1 102123''3
()sszesvn _ Total . 32021 303776 "07665; 10123 12552; 209454 381949 1032858 19186 429939É 2973 57; 239; 280
10. szám.
(35'80/0), valamint Nógrád és Hont (3060/0) vármegyében haladja meg a BOo/O—ot. Az Al- földön a nagybirtok elterjedése legkisebb, itt az összes birtokok területének csupán 25'80/0—a esik a nagybirtokra. Az ország e részén a nagybirtok kiterjedése —— eltekintve az ideeső mezőgazdasággal nem foglalkozó városoktól — Debrecen (5370/0), Szeged (45'50/0) és Kecs- kemét (34'5'70) tj. városokban a legnagyobb, vagyis ott, ahol magának a városnak van nagykiterjedésű birtoka. E három városon kí- vül már csak Hajdu (37'90/0) és Csongrád (33'7) vármegyében emelkedik ki a nagy—
birtok terjedelme.
Legtöbb középbirtok az északi dombosvidé- ken található. Itt az összes területnek 27'4'l/0-a a középbirtokhoz tartozik. Legtöbb kö- zépbirtok Nógrád és Hont vármegyében (33'9'70) van, a többi vármegye területében pedig meglehetősen azonos arányban szere—
pel. Az északi dombosvidék után az Alföldön van még sok —— területének Bl'lo/o-át elfog- laló középbirtok; Szabolcs és Ung, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyében a vár- megye területének mintegy harmada, Bihar, Csanád, Arad és Torontál. Jász-Nagykun-Szol- nok és Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyének pedig mintegy ötöde középbirtok. A közép—
birtok aránya legkisebb a dunántúli dombos—
vidéken. A Dunántúlnak csupán 18'6"/0-nyi területe középbirtok. Ebben az országrészben csupán Baranya, Győr, Moson és Pozsony, to- vábbá Vas és Zala vármegyében tartozik a vármegye területének mintegy ötödrésze a középbirtokhoz.
A nagy— és középbirtokkal szemben a kis- birtoknak legnagyobb hányada viszont az Al—
földön fekszík. A kisbirtok 811 millió kat.
holdat tevő összes állományának majdnem fele: 389 millió kat. holdja az Alföldre esik, s az Alföld területének 53'10/o—a a kisbirto- kok között oszlik meg. A legtöbb kisbirtok Hódmezővásárhely tj. városban (78'60/0), Bács—
Bodrog (63'50/0), Békés (580/0), Csanád, Arad és Torontál (57"/u) vármegyében, vagyis az Al—
föld déli részein, azután a velük szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok (58'50/0), Pest—Pilis- Solt—Kiskun (55'20/0) és 'Csongrád (52'80/0) vármegyében található. Erdekes módon ma már épp azon a vidéken legtöbb a kisbirtok, ahol 1920-ban a földmíveléssel foglalkozó nincstelenek száma a legnagyobb 8 ahol az agrárszooializmus leginkább elterjedt volt.
A Dunántúl a kisbirtok tértkoglalása már sok- kal egyenletesebb és az összes területnek csupán 49'2",'0-ára terjed ki. Kiterjedésük csak néhány vármegyében kimagasló és pedig Ba—
-———394——— 1925
ranya és Tolna (60'5, illetőleg 60'70/0), to—
vábbá Vas (59'60/0), Sopron (5500/0) és Győr, Moson és Pozsony (52'70/0) vármegyében. Az északi dombosvidéken a kisbirtok területe a legkisebb. Itt a kisbirtokhoz az összes terü- letnek csupán 44'4"/0—a tartozik és egy vár—
megye sincsen, amelyben a kisbirtok terü—
lete a vármegye összes területének felét meg- haladná.
Az ország birtokviszonyainak messzebb menö részletezésebe ezek után már csak két tekintetben bocsátkozom. A következőkben még a bérleti viszonyokról és a korlátoltfor—
galmi birtokokra vonatkozó néhány fontosabb jelenségről óhajtok megemlékezni.
A bérleti viszonyokrol már 30 esztendeje nem állanak adatok rendelkezésre. A most megjelenő gazdacímtár azonban a közép— és nagybirtoknak bérleti viszonyaival is foglal—
kozik. Megállapítja, hogy az 1935. év elején a közép— és nagybirtoknak 206 millió kat.
holdat tevő területe, vagyisaközép— és nagy—
birtok összes területének negyedrésze volt bérbeadva. De míg a nagybirtok területének mintegy 28'70/0'a, addig a középbirtok terüle—
tének esupán ötödrésze volt bérben. Abérbe- adott területnek legnagyobb része a mezőgaz—
dasági termelés szolgálatában áll, amennyi—
ben abérbeadott terület kétharmadrésze szántó, mintegy negvedrésze pedig rét és legelő volt.
A bérletek leginkább az Alföldön vannak el- terjedve, hol a közép- és nagybirtok bérbe—
adott területe összterületiiknek 30'60/0—a. A dunántúli dombosvidék 100 kat. holdnál na—
gyobb birtokainak már csak 23'10/o—a, az északi dombosvidék e birtokainak területéből
pedig csupán 18'90/0 volt bérbeadva.
A bérbeadott területeknek 22'60/0-a kis- bérlet volt, amennyiben a közép— és nagy—
bérletek területe 1'59 millió kat. holdat, a kisbérleteké pedig 465 ezer kat. holdat tett.
A kisbérletek nagy területéből, körülbelül 100
ezer kat. hold a földbirtokreform során lett bérbeadva.
A nagybérlók száma 391, a középbérlőké pedig 1982 volt. (Megjegyzem, hogy azok a földbérlök, akiknek tnlajdonbirtokuk is van, kétszeresen szerepelnek. tnlajdonbirtoknk alap- ján a földbirtokosok, bérletük alapján pedig
a bérlők között.) A 391 nagybérlő együttesen
960 ezer, az 1982 középbérlő pedig 631 ezer kat. holdat bérelt. A nagybérlök közül egynek majdnem 40 ezer kat. holdas bérlete volt, 5 bérlő haszonbérlete pedig egyenkint 10 és 20 ezer ka't. hold között mozgott. A kisbér- letek száma már nem volt megállapítható.Területük részletezése azonban részben ren-
