• Nem Talált Eredményt

A régi magyar államterület népességének fejlődése 1910-1930. között

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A régi magyar államterület népességének fejlődése 1910-1930. között"

Copied!
24
0
0

Teljes szövegt

(1)

§! TERÚLET És NÉPESSÉG e

...-Ill-n-n-Ill-n-nlnlllunln-nll-l-nnnnllInn-...na...-...-n....l-n-lllI-ll-ll-I-llnuunnnnau.n.-.o-

A régi magyar államterület népességének fejlődése 1910—1930. között;

Llaecroissement, entre 1910 et 1930, de la population sur le territoire d'avant-guerre de la Hongrie.

Résume'. Depuis 1910, ou la population de la Hongrie diavant-guerre fut recense'e pour la derniére fois, les dénombrements de la population ont, par suite de la mutilation du pays, porte' sur a peine un tiers de la population dlautrefois et, bien gue l'examen du développement du nombre des habitants de ltancien territoire eút été diautant plus important gue les territoires enleve's á la Hongrie comptaient plus de trois millions de Hongrois, on n7a pas publié diétude d*ensemble a cet égard.

Nous rendons compte ci-dessous de Itaccroisse—

ment, pendant les deux derniéres de'cades, de la population sur le territoire d'avant-guerre de la Hongrie, offrant un tableau objectif, dressé diaprés les statistigues o/ficielles.

Sur le territoire diavant-guerre de la Hongrie proprement dite, on comptait en 1910 18,270.000 dihabitants, contre 18,657.000 en 1920 et 20,291.000 en 1930.

Sur le territoire d'auant—guerre de la Hongrie entiére (Hongrie proprement dite et Croatie—Slauo- nie), le nombre de la population siélevait de 20,886.000 en 1910 a 21,269.000 en 1920 et a 23,204.000 en 1930. Pendant la de'cade (1910—1920) eut lieu la guerre, le nombre des habitants s'y accrut de 1'8% (la population nya augmente' gue de 2'1% sur le territoire dtovant-guerre de la Hongrie propre—

ment díte et elle a décru de 0'2% en Croatie—Slavo—

nie). Au cours de la derniére décade (1920—1930), le chiűre de la population siéleua de 8'7% sur l'ancien territoire de la Hongrie proprement dite, de 11'6% en Croatie-Slavonie et de 9*1% sur le territoire diavant—

guerre de I'Etat hongrois. Cette augmentation doit étre attribuée au favorable accroissement naturel d'aprés-guerre, a la diminution de l'e'migration, ainsi gulá une immigration notable, dans les régions en- leue'es a la Hongrie, dthabitants venus du territoire diaoant le traité de paix des Etats successeurs.

Pendant les deux dernieres dizaines dtannées, llaccroissement e/fectif de la population a été parti- culiérement grand sur le territoire Irongrois annexe a la Tehéco-Slovaauie. II faut ajouter gue cela e'tait du á la natalité tres éleve'e de la Ruthe'nie; auant á la Slovagaie, liaccroissement du nombre des Iza- bitants y e'tait inférieur á celui de la Hongrie actuelle gui uenait, souslle rapport de l'aecroissement e/fectif,

!immédiatement aprés les territoires gui lui ont été enlevés au profit de la Tehéco-Slovaguie. Dans les autres provinces hongroises annexées aux Etats suc- cesseurs, la population a [aiblement augmente', sauf

en Croatie—Slaoonie, de sorte gue sur les territoires enleve's a la Hongrie entiére (y compris la Croatie- Slavonie), elle ne stéleoa gue de 9'3% et encore moins (8'800) sur les territoires détache's de la Hon- grie proprement dite, contre 14'1% dans la Hongrie actuelle. Il faut faire remarguer cependant gue dans cette derniére, imrnigrérent 360000 habitants des ter- ritoires hongrois annexes aux Etats successeurs et gue, sur ces territoires-lá, la population augmentait aussi du fait de liimmigration dont nous venons de parler. (Pour les chi/fres détaillés, voir le tableau 3).

Au cours des deux derniéres decades, la popu—

lation des grandes villes a notablement augmente' de provinciaux; il en e'tait ainsi surtout a Budapest gui a vu accroitre sa population dlhabitants venus de toutes les regions. Dans le texte hongrois, nous indiguons en détail l'accroissement des oilles de plus de 50.000 habitants.

Nous uogons, par les statistigues o/ficielles, gue la proportion de liéle'ment hongrois siest, sur liancien territoire de la Hongrie proprement dite, élevée á

53-o% en 1920 et a 53—9% en 1930. Sur les Hongrois du territoire diavant-guerre de PEtat hongrois, 27'3% vivent dans les régions annexe'es aux Etats successeurs.

1. Bevezetés.

A hivatalos statisztikai szolgálatnak alig van fontosabb feladatköre, mint a né—

pesség lélekszámának megállapítása, a ,,nemzet vagyonmérlegének" elkészítése, ami a népszámlálások alkalmával történik.

A magyarságra nézve a jelenlegi Magyar- ország népességfejlődésén kívül az elsza- kított területek népesedési viszonyainak ismerete is fontos, mert hiszen ezen a területen él a magyar fajnak egyharmada.

több, mint 3 millió lélek.

Tanulmányunk megirásánál tisztán tu"

dományos szempontok vezettek bennünket s csupán azt akartuk szemléltetni, hogy ennek az ezer éven át magyar uralom alatt álló területnek a népessége az utóbbi idő- szakban hogyan fejlődött, távol áll tőlünk minden politikai célzatosság, aminek úgy véljük, elég bizonyítéka az, hogy az egyes utódállamok hivatalos statisztikai adatait vettük alapul.

64

(2)

11. szám — 892 _. 1932 A régi magyar államterület népességét időpontban a régi magyar anyaország a kiegyezés óta már öt magyar népszám- jelenlevő népessége 18,270.0001) Horvát-

lálás vette számba. Az utolsó magyar országé 2,616.000, a régi Mlagy'arbirodalom népszámlálást 1910-ben tartották, amely népessége pedig 20,886.000 lélek volt.

1. A régi magyar államterület népességének fejlődése 1869 óta.

Accroissement, depm's 1869, de la, population sur Pancie'n territoire de la Hongrie.

R é gi M a g y a no r s z ? g ; H () rvát—Szlavo n () rs z ág Régi Magyarbirodalom — Hongrie mtie're H011grlíigággíf'lz gáííjfrmlmre Croatia-Slavonic h 77 d'umzíxI—guerrz (y comp. la Gr.-Slavoníe)

Év " Polgártill, Különbözet " ?olgár§.ill., Különbözet ___Ifolgári—ill, Különbözet

4444 oszinteseg um... országaira Diffmm veszteseg 4—4 wenn:

Population ci— "" Populanon ci— Populatian ci— m————'*

vite, respective Ezrekbeu 0 mle, respective— Ezrekben o víle, respective- Ezrekben o

ZZZfíWfZí—á? mm.... 4 .tzefgflgszíztz— 444444 fo extázist; E,. 4444... 4

1869 )) 13.579 —- 1 i 1) 1.841 —— l)15.420 —— -—

1880 1) 18.750 171 ! 1'3 ; 1) 1.892 51 28 ') 15.642 222 1'4

1890 .) 15.163 1.413 l 10'3 ; 1) 2.186 294 15'5 1) 17.349 1.707 109

15.263 — § — ; 2.201 —— — 17.464 —— _

1900 16.838 1.575 ; 10'3l 2.416 215 98 19.254 1.790 102

1910 18.270 1.432 85 ? 2.616 200 85 20.886 1.632 8'5

1920 18.657 387 21 ! 2.612 ——4 —0'2 ; 21.269 383 1'8

1930 20.290 1.638 8'7 [ 2.914 302 11'6 23.204 1.935 9'1

4 'l

1) Polgári népesség. —— Populatíon civile.

A magyar statisztika ezután már csak számítások útján kísérhette figyelemmel a népességfejlődést az anyaország területén 1918, az egész államterületén pedig 1915 végéig. A kiszámított népesség lélekszáma a fenti időpontban a két területen 18,295.000, illetőleg 21,481.000 lélek volt.

Az Összeomlás és a megszálló csapatok bevonulása azután a megcsonkított terü- letre szorította vissza statisztikánk közvetlen észlelési körét. habár a fegyverszüneti szer- 2. A régi Magyarország és Magyarbirodalom kiszámított népessége 1910—tól az összeomlásig.

Population calculée, de 1910 á la de'bácle de 1918, de la Hongrie proprement dite et de la Hongrie entiére

(y compr. la Croatie-Slavom'e).

Populalion calculée á la _űn de l'annés

_ , . , Régi

R H t— .

Ev Magyaífiiszág Szlavglngáifszág [332512árbelzggk

Années Hongrie . Croahg— (y compr. la

propnm. due Slavome ! Croatia-Slavon.) kiszámított népessége az év végén

1911 18.447609 264714!) 21.094.758 1912 18.582.112 2.657.507 21.239.619 1913 18.747.017 2.672.699 21.419.716 1914 18.893.225 2.692.604. 21.585.829 1915 18.810.946 2.669.883 21.480.829

1916 18.680.409 ——

1917 18 540072 —— ——

1918

18.295.308 ——

ződés értelmében a békeszerződés életbe- léptének időpontjáig, 1921 július 20-ig a magyar kormány kezében kellett volna a közigazgatásnak s így a statisztikai szol- gálatn—ak is maradnia. így az 1920. évi nép- számlálás végrehajtására kétségkívül a ma—

gyar1 statisztikai szolgálat lett volna hi- vatva, mely esetben ez a népszámlálás a nemzetiségi erőviszonyoknak, az önkéntes bevallás folytán, hű képét adta volna és esetleg nemzetközi ellenőrzés mellett a VVilson—féle .14 pontban igért önrendel- kezési jog gyakorlását is lehetővé tette- volna. Az ú. n. utódállamok azonban a tényleges uralmat az elszakított részeken a megszállás után azonnal átvették és ott még a békeszerződés élebelépte előtt népe számlálásokat tartottak.

II. Az 1920. év körül tartott

népszámlálások.

Az 1920. évi népszámlálást Csonka Magyarország területén és az akkor mé magyar uralom alatt álló Nyugat-Magya országon 1920 december 31-én tartottá meg, ami azonban a szerb megszállás

1) Pétervárad lakossága az 1910. évi adatok mindenütt 'az anyaországba van számítva.

(3)

11. szám. —— 893 —— 1932 , alatt álló részekre nem terjeszkedhetett lalte tinuturi alipte" c. műben helységnév- ki, s ott a népszámlálást csak 1921 társzerű csoportosításában tétettek közzé.

november havában hajtották végre. E nép- számlálás anyaga a Magyar Statisztikai Közleményekben 6 részben, 5 kötetben je—

lent meg?) Az első két kötet anyaga függe-

lékben az azóta, elszakított Nyugat—Magyar—

ország adatait is tartalmazta.

A Felvidéken első rendes népszámlálást 1921 február 15-én hajtották végre, de ezt megelőzően már 1919 augusztus 20-án is tartott a pozsonyi tót minisztérium egy renkívüli népszámlálást, amely azonban nem terjedt ki az egész területre. Az 1921.

évi népszámlálás anyaga a ,,Volkszáhlung

der (lehoslovakischen Republik von 15.

Február 1921" c. kiadványban 6 füzetben, tétetett közzé, amit négykötetes helység—

névtár (Stat—icky Lexikon Obei v Repu-

blice Öeskoslovenské) egészít ki, melynek

a III. kötete az (1. n. Tótföldet a IV. kö- ltete pedig az ü. n. Rute'nföldet tárgy—alja.

Az 1919. évi népszámlálás adatai a ,,Soznam

Mi—est na Slovensku dlia popisu liudu z roku 1919." e. kiadványban, egy kötetben közöl—

tettek.

A Délvidéken és Horvátországban a népszámlálást 1921 január 31—én tartották.

's adatai előzetes eredményekben a ,,Résul- tats préliminaires du Recensement de la Po- pulation dans le Royaume des Serbes,

*Croates et Slovenes du 31 Janvier 1921."

02) végleges eredményekben, az új köz—

igazgatási beosztás szerinti részletezéssel a ,,Statistiéki Pregled Kraljevine Jugoslavije po Blanovinama, 193043) c. kiadványokban egy-egy füzetben láttak napvilágot.

Erdélyben rendszeres népszámlálást egé—

szen 1930-ig nem tartottak, csupán három népességösszeírást és egy népességbecslést eszközöltek. 1919—ben a Kormányzótanács földmívelési reszortja az agrárreform elő—

készitése céljából összeiratta a lakosságot.

Az összeírás eredményei a Buletinul Stati—

stic al Románi-ei 1921. évi 6—7. számában jelentek meg. 1920-ban az erdélyi belügyi vezértitkárság rendelt el népességösszeírást a választójogi és közigazgatási reform elő- készítése céljából, ennek az eredményei a ,,Dictionarul Transilvaniei, Banatul si celor—

1) L. Magyar Statisztikai Közlemények 69, 71.,

72., 73., 76. kötetei.

2) L. Kovács Alajos dr.: A Szerb-Horvát-Szlovén- állam népszámlásának nemzetiségi adatai. Magyar

Stat. Szemle 1926. évf. 403. lap.

3) L. Kovács Alajos dr.: Jugoszlávia új közigaz- gatási beosztása. Magyar Statisztikai Szemle 1930.

évf. 253. lap.

_ 1927-ben a belügyminisztérium ujabb népes—

ségfelvételt rendelt el, amelynek adatai azon—

ban esupán a Generatia Unirii c. folyóirat 1929 április 10-iki számában jelentek meg.

Mint említettük, ezeken a népességösszeíráso—

kon kívül 1923-ban még egy népességbecslést is eszközöltek. Ezeknek a népességfelvételek—

nek az adatai hiányosságuk, egymásnak ellentmondó voltuk és a számos összeírási hiba folytán nem tekinthetők megbízhatók—

nak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy azokat a románok maguk sem ismerik el népszámlásánakÉ) Tanulmányunkban mint a legmegfelelőbbnek látszót, az 1920. évi népösszeírás adatait vettük alapul.

A Lengyelországhoz csatolt 25 község- ben 1921 szeptember 30-án tartottak nép- számlálást s e terület lélekszámadatait, minthogy a lengyel kiadványok az adato- kat csak kerületekíg menő részletezéssel közlik, a lengyel statisztikai hivatal igaz—

gatójának közléséből vettük, aki szíves volt ezeket az adatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak megküldeni.

Fiuméban 1920-ban nem volt népszám- lálás, e város u. i. az olasz népszámlálás idő—

pontjában még nem tartozott Olaszország—

hoz, a bekebelezés után pedig egyes terü—

letrészei jugoszláv uralom alatt maradtak:?) Későbbi olasz kiadványok Fiume 1921. évi népességét 45 ezer lélekre teszik.

Megemlítjük még azt, hogy Nyugat—

Magyarországon az uralom átvétele után, 1923 március 7—én az osztrákok népszám- lálást tartottak, amelynek adatai a ,,Volks—

záhlung vom 7. Márz. 1923" e. kiadványban láttak napvilágot.

Tanulmányunk keretében nem célunk ezekről a népszámlálási kiadványokról kritikai méltatást nyujtani, mégis meg kell említenünk, hogy a magyar statisztika ki- adványai nemcsak tárgyilagosság, hanem a feldolgozás tudományos sokoldalúsága folytán is mennyire felülmúlják az utód—

államok kiadványait.

A régi magyar államterület 1920. évi népességének megállapításánál Csonka- Magyarországon és Nyugat-Magyarországon a magyar, a Felvidéken és a Délvidéken az 1921. évi cseh, illetőleg szerb népszámlálás

1) L. Population actuelle de la Roumanie 6. lap.

2) A jugoszláv uralom alatt maradt részekből Drenova-Plase néven új községet alakítottak, amely- nek lakossága 1931—ben 1015 lélek volt.

64*

(4)

1 1. szám. 894 — 1932 adatait, Erdélyben!) pedig az 1920. évi né—

pességösszeirásnak a részletek alapján he—

lyesbített eredményeit vettük alapul?) Fiume népességénél a becslés alapján megállapított lélekszámot, a Lengyelországhoz csatolt te—

rületen pedig az emlitett forrás adatait álli—

tottuk be?)

Az így kialakult lélekszám — sajnos ——

egyrészt a már említett okok folytán, más- részt a miatt, hogy az egyes népszámlálások nem ugyanabban az időpontban tartattak, nem tekinthető pontosnak, az egyes nép- számlálások csekély időkülönbsége folytán, azonban az ebből eredő eltérés nem lénye-

ges.

A régi magyar anyaország népessége—

3. A régi magyar államterület népességének fejlődése 1910—30 között.

Variations du nombre de la population, entre 1.910 et 1980, sur le territoire d'avant-yuerre de la Hongrie.

, . A népesség növekedése ill. csökkenése Jelenlevö nepesseg Accroíssement, resp. díminulion de la population

T 8 l' ii I e t Populatíon présente

T e r i t o , r e 1910—20 1920—30 1910—30

r i

__ mm mo 1930 %% % asza- % 337313?-

_ I ll ! ,

Csonka—Magyarország — Hongrie

aetuelle . . . 7,615.117 7,990.202 8,688.319 375085 4'9 698.117 8'7 1,073.202 14 1 3 Erdély —— Transylvania . . 5,254.987 5,160.939 5,550.888 —94.048 —1'4 389349 75 295301 56;

Felvidék —— Haute Hongrie . . 3,518.038 3,602.837 4,056.235 84.804 24 453398 126 538.202 15 3, Délvidék—Hongrie méridionale 1,516.624 1,540.829 1,617.955 24 205 1'6 77.126 49 101331 6'8

Nyugat— Magyarország ——Hongrie ,

occidentale . 292031 294849 298708 2.818 10 3.859 18 6.677 29;

Lengyelországhoz csatolt köze. J

Communes annexe'esa la Pologne 28.662 21.443 24.615 —2.219 —9'4 3.172 146 953 405

Olaszországhoz csatolt (

része Partie an-

Fiume nemée ?: l'Italíe J 45.000 52.921) 7.92117'6

" Jugoszláviához csatolt ; _ _

része __ Partie an— 49.806 1 .J—3.906 —78 4.130 83)

nexée íz la Yougoslavie M 900 1.015 115l12'8

Magyarország összesen —— Hon-

griepropr.dite,terr.d'av.-guerre 18,270.260 18,656.999 20,290.656 386739 21 1,633.657 8'7 2,020.396 11'1 ,

HorvátSzlavonország —— Croatie— ?

Slavonie . . 2,616.227 2.611.766 2,913.544 —4.461 —0'2 301778 11'6 29731711'3;

Magyarbirodalom — Hongrie en-

tiére, territoire d'avant-yuerre 20,886.487 21,268.765 23204200 Összefoglalás. Résumé.

CsonkaMagyarország -— Hongrie

actaelle .

Anyaországtól elcsatolt terület — Territoires enlevésa la Hongrie

382278 18 1335435 9'1 2,3l7.713 11'1 _

!

7,615.117 7,990.202 8,688.319 375085 4'9 698117 8'71,073.20214'1;

proprement dite . . .10,655.143 10,666.79711,602.337 11.654 01 935540 8'7 947.194 8'8f

Horvát— Szlavonország — Croatie ,

Slavonie . . . 2,616.227 2,611.766 2.913.544 ——4.461 —0'2 301778 116 297.317 11'33

Elcsatolt terület összesen —— ll

Ensemble des territoires enlevés

?; la Hongrie entiére . l3,271.370 13,27S.563 14,515.881

1 1?

7.193 0'51,237.318 9-21,244.511 9-35

fővel (1'5%) maradt alatta az 1914. évi ki-—

számított népesség lélekszámának. A népes—

ségfogyatkozásból 236.000 fő (1'2%) az,

anyaországra, 81.000 fő (3_'0%) pedig Hor vát-Szlavonországra esett. A lélekszám apa dása a világháború kettős irányú vérveszf, teségére, a háborús halottakra, a születések nagymérvű csökkenésére, s azonkívül még a járványok, különösen a spanyoljárvánlí _pusztításaira vezethető vissza. Ezzel sze"

ben a kivándorlás okozta népveszteség li , 1920—ban, a felsorolt források adatai szerint

18,657.000, Horvátországé 2,612.000, a régi Magyarbirodalom népessége pedig 21,269.000 lélekre rúgott. Ez a lélekszám 317.000

1) Felvidék, Erdély, Délvidék alatt az anyaor- szágtól az egyes államokhoz csatolt egész területet értjük.

'*') L. Jakab/fg Elemér dr.:

Lagos 1923.

, '3) Az egyes területek adatainál azonban tekin—

tetbe vettük a népszámlálások időpontja utáni ha- tárkiigazításokat is, ezért ezek az adatok eltérnek a felsorolt kiadványok adataitól.

Erdély statisztikája.

(5)

11. szám. —895—

sonlíthatatlanul csekélyebb volt az előző évtizedénél. A háborús népveszteség nagy—

ságát mutatja az, hogy a magyar államterü—

leten, ahol a háború előtti évtizedek népes- ségfejlődése erősen progresszív irányzatú volt, az 1920. évi lélekszám csak 29.000 fővel volt magasabb az 1912. évi kiszámított né-

pesség lélekszámánál, (21,240.000), tehát a

népesség fejlődése szempontjából 8 év tel—

jesen kárbaveszett.

A háborúnak a népességfejlődésre való szomorú hatását mutatja a régi Magyar- birodalom és Spanyolország szaporodásának újabb alakulása is. A két ország népességé- nek lélekszáma fej-fej mellett haladt s a háború előtt a Magyarbirodalom vezetett, az utolsó két évtized alatt azonban Spanyol- ország erősen előretört s az utolsó nép- számlálás idején lélekszáma már több mint 300 ezer fővel haladta meg a régi Magyar—

birodalomét.

4. A régi Magyarbirodalom és Spanyolország népességének fejlődése "az utóbbi 50 év alatt.

Accroissement, pendant les 50 derniéres annécs, de la population sur le territoire (llavant-giiewe de la

Hongrie et en Espagne.

§ A régi Magyat'birodnlom

l

. , S 'tnvolorszítr

Hongrie d (Jin—gnome (y p( * ( b compris la Croativ-Slan.) Espagne

ÉV ! _, _ ! ! Tényleges Ne'pes— Tényleges Anne'es ; kepesseg *Aszap'orodast P segl ( szaporodas

' 007015861'1'1611 () M LL CCVOZSS.

Populatzon § ,agfeclif tiaon ejectzf

7777777 ,, , , 1000, """1000

,,1 , ,, , ! , , § , 7—7,,,,__,—

1880 ;)15 642] — —— 166349 — —

J ' : ' l

1890 )ii'iáilzll—7O7i10'917-556ll 922! 56

1900 19.254l 1.790110'2 18.618§1.062i 60 1910 20.886;L 1.632l 85 13.156? 538 314

1920 21.269? SSE-ii 1'8 21.338l2.182:11'4

1930 23.204! 1.935; 9-1 23.581l'2243310'5

? l l l

1) Polgári népesség. —— Population civile

3) A polgári népesség különbözete. —— Dife'rence de la population ci'vilo.

1910——20 közötti évtizedben a régi magyar anyaország népessége 387000 lélek- kel (2'1 %) gyarapodott, Horvát—Szlavon- országl) népessége azonban 5.000 fővel (0'2%) csökkent, s így a régi Magyarbiroda—

1) Pétervárad várost a jugoszláv uralom alatt Ujvidékkel egyesítették s a beolvasztott város la—

kosságának lélekszámát az újabb kiadványok kü—

lön már nem közlik, azért az adatok összehasonlít—

hatósága végett az 1910. évi magyar adatoknál is az anyaországhoz számítottuk hozzá a város lélek- számát (5.167 lélek). Magyarország és Horvátország lélekszámösszege ezért eltér a hivatalos adatoktól.

lom népessége a fenti időszakban csupán 382000 lélekkel (1'8%) növekedett. A nép- növekvés az előző évtized 8'5 százalékos tényleges szaporodásához képest szomorú eredmény, azonban természetesen a rend- kívüli viszonyok miatt nem hasonlítható össze azzal.

Az egyes területrészek adatait vizsgálva, legerősebb volt a gyarapodás Csonka- Magyarországon, ahol az 375000 lélekre rúgott (4995). ezután a Felvidék következett 85.000 (2470), a Délvidék 24.000 (1'6%), majd Nyugat-Magyarország 3.000 főnyi (1'0%) lélekszámgyarapodással, míg a többi területeken a népesség fogyott.

Csonka-Magyarország lélekszámának növekedését vizsgálva .az eredmény már nem olyan örvendetes, a 375000 főnyi szaporo—

dás nagyobb része ugyanis, 291.000 fő (75'1%), az utódállamokból a jogellenesen elüldözött menekültek bevándorlásának a következményel), s a tulajdonképeni népes- séggyarapodás enélkül csupán 84.000 lélek, 1'1% lett volna. A tényleges népnövekedés valószínűleg még ennél is csekélyebb volt, minthogy az Országos Menekültügyi Hiva- tal által foganatosított menekültügyi adat- gyűjtés az akkori rendkívüli viszonyok miatt hiányos volt, másrészt az akkor még le nem szerelt hadseregben sok elszakított terü—

letről származó katona szolgált, erről azon—

ban csak az 1930. évi népszámlálás adatai- nak a feldolgozása után fogunk pontos képet nyerni.

A Felvidék 85.000 főnyi népességnöve- kedésének főoka a csehek, főleg cseh tiszt—

viselők rendkívüli nagymérvű bevándorlása volt. Az új uralom első két évében ugyanis a Felvidékre mintegy 75.000 cseh vándorolt be?) A tényleges népnövekedés kétségkívül a Felvidéken lett volna a legerősebb, abban az esetben, ha 102000 főnyi magyart onnan ki nem üldöznek.

Nyugat-Magyarország 3.000 főnyi népes- ségnövekedésének okát a természetes szapo- rodásban kell keresnünk.

A Délvidék népességének gyönge szapo—

rodása és Horvát—Szlavonország 5.000 főnyi népességcsökkenése, ha ugyan hitelt lehet adni ezeknek az adatoknak3), a háborús 1) Petrichevich—Horválh Emil br. dr.: Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négyévi műkö—

(téséről.

2) L. Molnár Endre: Az elszakított Felvidék

nemzetiségi és felekezeti viszonyai. M. St. Szemle 1930. évi 11. sz.

3) L. Kovács Alajos dr. Jugoszláviára vonatkozó i. tanulmányait.

(6)

11. szám. ——896—— 1932 veszteségre és 35.000 főnyi magyar kiutasítá—

sára vezethető vissza. A Délvidóknél a béke—

időben jóval kedvezőbb szaporodású Horvát- ország népességének fogyása, .a kedvezőtlen közegészségi viszonyokkal és az ebből folyó nagyobb halandósággal áll összefüggésben.

Erdély népességének 94.000 lélekre rúgó csökkenése, ha ugyan ezek az adatok meg—

közelítik a valóságot, a háborús veszteségen kívül a kiüldözött 154000 főnyi magyar kivándorlására és a magas halandóságra, különösen a spanyoljárvány erős pusztítá- sára vezethető vissza.

Sajnos, hogy a két utóbbi állam statisz—

tikai kiadványai nem nyújtanak módot arra, hogy az állam egykor más államokhoz tar- tozó tartományainak egymásközötti nép—

cseréjét figyelemmel kísérhessük. A több államból alakult újabb államok belső ván- dorlási statisztikája nemzetközti szempont- ból igen fontos, mert ez összehasonlítási ala—

pot szolgáltatna a háború előtti államterü- letek egymásközötti népcseréjének újabb alakulására vonatkozólag is, s mindenesetre kivánatos volna, ha a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet kifejezné ily államokban a belső vándorlási statisztika létesítésére vonatkozó óhaját.

A Lengyelországhoz csatolt terület népes- sége a háborús veszteségek és az elvándorlás folytán csappant meg erősen.

Fiume népességének csökkenése a gazda- sági háttér elvesztése okozta elvándorlásra, részint pedig egyes területrészek elcsatolá—

sára vezethető vissza.

Az 1920. évi népszámlálásoknak az elsza- kított területekre vonatkozó adatai kétség- kívül nem egészen megbízhatók, minthogy azonban a bizonytalan adatok is jobbak a semminél, megfelelőbbek hijján kénytele- nek vagyunk ezekkel beérni. Összeállításu- kat már csak azért is szükségesnek tartot—

tuk, hogy a népességnek a háborús és az azt követő évtizedben elért különböző mérvű fejlődéséről képet alkothassunk.

III. A háborús évtized népességfejlődésé- nek területi tagozódása.

A népességfejlődés fővonalainak ismer- tetése után röviden vázolni óhajtjuk, annak kisebb közigazgatási egységek szerinti tago—

zódását is.

A háborús évtized népességfejlődése és a népesség áramlása a rendkívüli viszonyok hatása alatt állott. A háborús veszteségek, s a születések csökkenése gyönge népesség—

fejlődést eredményeztek. A megszálló csa-

patok bevonulása után az elszakított terüle- tekről kiüldözött magyarok, s a helyükre az utódállamok történelmi tartományaiból beözönlő elemek, a népvándorláshoz hason—

lóan százezres tömegeket mozgatták meg.

A kiüldözött magyarok és a bevándorolt ide- genek legnagyobb része intellektuel volt, s ezek természetesen a városokba, a közigaz—

gatási és gazdasági élet központjaiba gravi—

táltak. Ezért a tárgyalt évtizedet a centripetá- lis népességáramlás, a városokba, főleg a nagyvárosokba való bevándorlás jellemzi, Különösen erősen fejlődtek az elszakított területrészek új közigazgatási centrum—ai,

mint Zágráb, Kolozsvár, Pozsony.

Az egyes részek népességfejlődésének területi alakulása 1910__20 között a követ- kező volt.

1. Csonka—Magyarország.

A jelenlegi Magyarországon a törvény- hatóságok közül, az időközben megyei várossá alakult Komárom-Újvárosnak rend—

kívüli viszonyok folytán előállott 69'3%—os.

népességnövekedésétől eltekintve, 10%—ot meghaladó gyarapodás csak Győr (12'9%), Debrecen (11'3%) és Miskolc (10'7%) váro—v sok, valamint Pest-P.-S.-Kk. vármegye (12'81

%) érték el. Az utóbbi erős népességnöveke—

dését, Budapest környékének erős fejlődése okozta. Míg u. i.' a főváros népessége csak 5'5%-kal növekedett, a környező helységek közül Kispest 69'0, Cinkota 65'2, Pesthideg- kút 53'2, Rákosszentmihály 51'5, Pestszent—

lőrinc 50'5, Budapest környéke együttesen 325 % —kal szaporodott.

A járások és megyei városok közül leg—

erősebb volt: Magyaróvár város 347, a váci járás 329, a központi járás 300, a gödöllői járás 24'7, Kaposvár város 22'7, Zalaeger—

szeg város 221 és a gyömrői járás 15'9%—os tényleges szaporodása. A felsorolt közigaz—

gatási egységek, a három dunántúli város kivételével, mind a főváros távolabbi agg-—

lomerációjához tartoznak. s gyarapodásuk ennek a folyománya.

Fogyott a népesség a törvényhatóságok

közül: Baja (7'9%), Pécs (4'6%) és Hód——

mezővásárhely (2'4%) tj. városokban. vala-—

mint Torontál (4'9%), Baranya (4'5%), Bereg (3'9% ), Bács-Bodrog (2'8%) és Tolna (1'6%) vármegyékben. A járások közül a legerősebben csökkent a népesség a baranya—

Vári járásban 10'2%-k-al, a megyei városok közül pedig Szekszárdon 6'2% -kal. A népes——

ség fogyása tehát legerősebb volt a huza—

mosabh ideig szerb megszállás alatt álló

(7)

11. szám,

területeken. ahol nem sokkal a megszálló csapatok kivonulása után tartották meg a népszámlálást.

A tényleges szaporodásban legerősebben részesedett, Pest vármegye és Budapest székesfőváros 132000, illetőleg 49.000 fővel, ami az egész népességgyarapodásnak 49'8

% —át tette.

2. Felvidék.

A Felvidék városai és járás-ai közül

legerősebb volt Kassa (10676) és Pozsony

(19176) városok, a privigyei járás (14 896), valamint Érsekújvár (14'8%), Ungvár (89

%), Nyitra (8'8%) városok és a hasonnevű járások együttes népnővekvése. Legerőseb- ben fogyott a népesség a nagyközséggé deg- radált Komárom és Selmecbánya tj. váro- sokban, 20'7, illetőleg 127 % -kal. Az előbbi

város népességesőkkenését azonban az okozta, hogy a jelenlegi Magyarországnál maradt dunajobbparti rész adatait az 1910.

évi népességből nem számították le.

A nagymegyék közül a legnagyobb volt a tényleges szaporodás, a Nyitra és Komá- rom megye keleti feléből, valamint Bars megye nyugati részéből és Esztergom megyé- ből alkotott nyitrai nagymegyében, ahol a népesség 31.000 fővel, 7'8%-kal gyarapo- dott. Ezt követte a Pozsony megyéből, vala- mint Nyitra— és Komárom megye nyugati feléből alkotott pozsonyi nagymegye 31.000 főnyi, 4'5%-os gyarapodás—a. Győngén fejlő- dött a Trencsén-, Turóc- és Árva megyéből alkotott turócszentmártoni nagymegye 12.000 fővel (3'0%) és a főleg Abaúj—Torna-, Zemplén—, Sáros megyéből alkotott kassai

nagymegye 7.000 fővel (1'1%). Fogyott a

népesség a főleg Zólyom-, Hont- és Nógrád megyéből alkotott zólyomi és a Liptó-, Szepes megyéből és Gömör megye nagyré—

széből alkotott Liptószentmiklósi nagy- megyében 4.000, illetőleg 3.000 fővel (08, ill. 1'0%). Ugyancsak feltünően gyönge volt az erős népességfejlődéséről ismert Rutén—

föld 10.000 főnyi, 1'6%-os tényleges sza—

porodása.

A tényleges szaporodásban számszerű- leg legerősebben részesedtek a Tótföldön a nyitrai és pozsonyi nagymegyék, aRute'n- földön pedig Ungvár és Munkács városok.

amelyekre az egész tényleges szaporodásnak 83'8, illetőleg 75'0%—a esett.

3. Erdély.

Erdély törvényhatóságai közül csupán Temesvár (10.000) , Kolozsvár (23.000) ,

———897—

1932__

Nagyvárad (3.000), Marosvásárhely (4.000) és Szatmárnémeti városok, valamint Mára—

maros, Brassó és Nagyküküllő megyék népessége szaporodott, az elsőé mintegy 8.000 fővel, az utóbbi kettő gyarapodása azonban még az ezer lelket sem érte el.

A népesség csökkenése legerősebb volt Krassó-Szörény megyében, ahol az 40.000 és Temes—Torontál megyében, ahol az kb.

25.000 főre rúgott. A nagyobb városok közül Aradnak és Brassónak egyenként, mintegy hétszáz fővel csökkent a népessége.

4. Délvidék.

A Délvidéken növekedett a népesség Bács- Bodrog megyében mintegy 13.000, Muraköz- ben és a Mnramelléken 5.000, a tj. városok

közül pedig Újvidéken kb. 5.000 fővel.

Fogyott a népesség Temes—Torontál és Baranya megyében mintegy 31, illetőleg 1 ezer fővel A városok népessége, az erősen fejlődő Újvidék, valamint Fehértemplom ki- vételével, ahol a lakosság erősen, kb. 2000 fővel csökkent, általánOS stagnálást mutat.

5. Horvátország.

Horvátországban a megyék közül egye—

(lül Verőce megye népessége gyarapodott, mintegy 1.500 fővel. A tj. városok népes—

sége azonban általános szaporodást mutat, s legmagasabb volt Zágráb város 30.000

főnyi, 38'0%—os népnövekvése. A megyék

közül legerősebb volt Modrus—Fiume, Szerém és Zágráb megye egyenkint mintegy 10.000 főre rúgó népességcsökkenése.

6. N yugat—Magyarország.

Nyugat-Magyarország Sopron és Moson megyéből elszakított részének népessége 4, illetőleg 2 ezer fővel gyarapodott, a Vas megyéből elcsatolt rész, valamint Kismarton és Ruszt városok népessége azonban kisebb mértékben csökkent.

7. A többi elszakított terület.

Az Olasz—, illetőleg Lengyelországhoz csatolt területek népességfejlődéséről a terü—

letek egészénél már megernlékeztünk.

...

Iv. Az 1930—31. évi népszámlálások.

Az 1930-ban, illetőleg 1931-ben tartott népszámlálások lélekszámeredményeit világ- szerte igen nagy érdeklődés előzte meg, mert hiszen ezek a népszámlálások voltak hivatva az első békés évtized népességfejlődését meg-

(8)

11. szám.

állapítani. Ránk nézve különösen fontosak az elszakított területek új népességi adatai, mert _— mint láttuk w— a háború utáni nép—

számlálások nem voltak kielégitők.

A népszámlálást Csonka-Magyarorszá-

gon 1930 december 31—én, a Felvidéken 1930 december 1—én, Erdélyben 1930 decem- ber 29—én, a Délvidéken és Horvátországban 1931 március 31—én, Fiuméban 1931 április 21-én, a Lengyelországnak jutott területen pedig 1931 december 9—én tartották meg.

Nyugat-Magyarországon az osztrákok a nép- számlálást a súlyos gazdasági viszonyok miatt későbbre halasztották.

A jelenlegi Magyarország 1930. évi nép- számlálásának előzetes eredményei a Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi 2. számában, végleges eredményei pedig a Magyar Sta—

tisztikai Közlemények 83. kötetében jelentek meg. A Felvidék népszámlálási adatai a ,,Mitteilungen des Sta-tistischen Staat—amtes der Óehoslovakisehen Republik" e. ki—

advány XII. évf. 5—9. számában, Erdély adatai előzetes eredményekben a ,,La po- pulation Actuelle de la Roumanie", vég- leges eredményekben az ,,lndicatorul Sta- tistie", c. kiadványokban, a Délvidék és Horvátország adatai a ,,Prethodni Rezul—

tati Popisa StanovniStva mi 31 Marta 1931 Godine u Kraljevini Jugoslaviji" c.

kiadványban közöltettek. Fiume lélekszám—

adatai a Bolletino Mensile di Statistica e.

folyóiratban jelentek meg.

A régi magyar államterület 1930. évi lélekszámadatainak összeállításánál nagy nehézséget okoznak az elszakított területe—

ken végrehajtott közigazgatási átcsatolások.

Az 1920. évi népszámlálások idejében ugyanis csaknem mindenütt a régi magyar megyei és járási beosztás maradt érvényben és az adatok is eszerint közöltettek. A magyar közigazgatási beosztás szerinti rész—

letezéssel közölték a népszámlálási adatokat a magyar statisztikán kívül, az 1919. évi felvidéki tót népességösszeírás, a délszláv népszámlálás (az előzetes eredményeknél), az erdélyi román népességösszeírás és rész—

ben az 1923. évi nyugatmagyarországi oszt—

rák népszámlálás eredményeit feltáró kiad- ványok is. Egyedül a Felvidék 1921. évi népszámlálási adatait publikálták a csehek által életbeléptetett (1920. febr. 29-i 126. sz.

törvény) nagymegyei beosztás szerint. Az 1930__31_ évi népszámlálások adatai azon- ban már új közigazgatási beosztás szerint közöltettek.

—898—— 1932

Magyarországon az 1923. évi XXXV. t.—c.

a részlegesen elszakított megyék közül töb- bet összevont mint közigazgatásilag egyelőre egyesített megyét. Minthogy azon—

ban az egyes megyék között községátcsato-

lások csak szórványosan fordultak elő, mert

hiszen ehhez a magyar alkotmány értel- mében minden egyes esetben külön tör- vényre van szükség, az egyes történeti megyék megmaradt részeinek adatai köny- nyen megállapíthatók.

Nyugat-Magyarországon, amelyből az osztrákok ,,Burgenland" néven tartományt alkottak, a régi járási beosztás szintén meg—

változott.

A Felvidéken az 1927. évi július 14—i 125.

sz. törvény, a nagymegyei közigazgatás helyett 1928. január hó 1-től a tartományi közigazgatást vezette be, s az egész elszakí—

tott területrészt ke't tartományra: a Tótföldre és a Ruténföldre osztotta. A tartományok kisebb közigazgatási egységei, a járások azonban, néhány kivételtől eltekintve, egyál—

talán nem egyeznek meg a régi magyar járásokkal, s így a lélekszámadatok a régi magyar megyei, illetőleg járási adatokkal nem hasonlíthatók össze.

Erdélyben az 1925. június 14-i, valamint az 1929. évi július 29—i közigazgatási törvé- nyek fenntartották a megyei közigazgatást, azonban az egyes megyék és járások terüle—

tén nagymérvű változtatásokat eszközöltek.

A román statisztika hármas csoportbeosztás- ban közli az elszakított megyéket, ezekzl.

Erdély, amely azonban Szilágy vármegyét, valamint az ehhez csatolt érmihályfalvai és nagykárolyi járásokat, valamint Nagykároly várost is magába foglalja, nem tartozik azon- ban hozzá Szolnok-Doboka megyének, Szat- már megyéhez átesatolt kápolnokmonostori járása. 2. A Bánság, ehhez tartoznak az egye—

sített Temes és Torontál megye, valamint a kettéosztott Krassó és Szörény megye. Temes megye újaradi járását azonban Arad megyé—

hez csatolták. 3 A Körösvidék-Máramaros, ahova Arad, Bihar, Szatmár és Máramaros megye tartozik.

A Felvidéken és Nyugat-Magyarországon az egykori magyar és cseh, illetőleg osztrák területek között átcsatolás értesülésünk szerint nem volt. Erdélyben a román hiva- talos lapban, a Monitorul Oít'icialban és az lndicatorul Statisticban megjelent legújabb közigazgatási beosztás adatai szerint, csupán Beszterce—Naszód megye két községét Radna—

lajosfalvát (Cárlibaba—Nouá) (627 lakos) és

(9)

r

!

A RÉGI MAGYAR ÁlLAMTERü [ET

KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSA

1930—BAN.

mwsloll Hmmm

mamam: DE [A noname,

EN1930. *

. ( Mama/áll from/ére avi/9.403

.. Rég/halál-

fmn/lérad'svanf-gue/re Bánság/171far/amá/gyl'ha/ár [l'/Mrs delle/zawhaeldepmw'r/cs

lM.SVSz1932. HKG'SMBSZ.

[. Csonka—Magyarország. ! 13. Maros-Torda 38. Nagymihályi 10. Szolyvai Járások

1. Abauj—Toma vm. l3a) Marosvásárhely 39. Nagyrőcei ! 11. Técsői

2. Baranya vm. 14. Máramaros ; 40. Nagyszombati ; 12. Ungvári

22) Pécs tjv. . 15. Nugyküküllő ;! 41. Nagytapolcsányi . 13. Munkács Városok

3. Bács-Bodrog vm. * ig )Ézalmúr : 42. Namcszlói ' 14. Ungvár

Ba) Baja tjv. : a 'zalmarnémotl 43. N 'itrai ; . . -

4_ Békés vm_ 17_ Szeben 44. Ógyallai * V. Delvrdék és Horvatorszag.

5. Bihar vm. _ iga) sNagyszeben 45. Ólublói [. Dunai bánság.

6. Borsod, Gömör és Kishont ; l Szilágy 46. Párkányi ; §; . s. - 'is—

őa) Miskolc ljv. 19. Szolnok-Doboka 47. Popl'ádi ' 1' xfffllíieígÉÉYeÉímgff!umek

7. Csanád. Arad, Torontál 20- Szörény 48. Pozsonyi ; 2; Szendrői *

3_ Csongrád vm. 21. Temes—Torontál 49. Pöstyéni _ 3_ Újvidéki

Sa) Hódmezővásárhely Kiv. 22- Torda—Aranyos 50 Privigyei É Ha) Ujvidék

Xb) Szeged tjv. 23. Udvarhely 51 Puhói 1.4, Zombori

9. Fejér vm. 24 Kimpolung 52, Rimaszombati '; 43) Szabadka

9a) Székesfehérvár ljv. Ill. Felvidék. 53. Rózsahegyi , 4b) Zombor

10. Győr, Moson, Pozsony vm. a) Tótföld: 54 Rozsnyói _ " S . . b' ,

lOa) Györ tjv. 1_ Alsókubini Járások 55_ Selnmcbányai . _. zavar alisag.

11. Hajdu vm. 2. Aranyosmaróti 56. Somorjai 1. Eszék1_ kerületek

lla) Debrecen tjv. 3. Báni 57. Szakolcai la)_l£_szék

12. Heves vm. 4. Bártfai 58. Szenicai 2 OgUIml _

13. Jász—Nagykun Szolnok vm. 5_ Besztercebányai 39. Szepesol'alusi 23) Ogulln

14. KomáromésEsztergom vm. 6. Breznóbányai 60. Szepsii 3 Varasd

15. Nógrád és Hont vm. 7_ Csacai 61. Szinnai Sa) Varasd

16. Pest—Pilis—Solt-Kiskun vm. g_ Dunaszerdahelvi 62. Szobránci 4- Zagrábl , 16a) Budapest székesfőváros 9_ Eperjesi " (33. Sztropkói 43) Zagrab

1617) KECSkemé—í m'- 10. Érsekul'vári 54- Temallm . ; m. Drávaí bánság.

17. Somogy vm. 11. Feledi 65 Toketerebem _, 1_ Alsólendvai Járások

18 Sopron vm. 12- Galántai 66— TWMSÉM " Z. Muraszombati

18a) Sopron tjv. 13. Galgóci ?. Trszlenai . 3 Öabari

19. Szabolcs és Ung vm. 14_ Giráui 68. Túrócszentmárton'l . ' _ _ , ,

20. Szatmár, Ugocsa, Bereg 15. Göhlichánvai 59 Újbányai IV'. Drlnal bansag:

21. Tolna vm. 15, Homonnai 70 Vágbesztercei j . Sabael keruletek

22- Vas VHB— 17. lgloi 71 Vágsellyeil ; -TUZ131

23. Veszprem vm. 18. lliavai 22. Vágúlhclyl * V. Vardari bánság.

%% gala Kém- 19. Kassai 13. Varagnlól Dvori Járás

. emp n vm. 20_ Kékkői 74. Vere éyi , _

"_ Erdély. 21. Késmárki 75_ Zólypmi 1 ig. Belgrádi varosi lxrle'rületk

1. Alsó-Fehér 22. Kil'ályhelmeci 76. Zselm_ - Zf'mCSOW amo

2. Arad 23. Kisszebeni 77. Zsolnai _ .. 2- lmony

Za) Arad 344 Kiszugaújhelyi 28. Felsőx ZkÖZl kirendeltségek ; VL Nyugat-Magyarország.

3. Beszterce-anzód 25. Komáromi 19- Ipoly—gael .,, _ a ]. Cinnfalvai Járások

4. Bihar 26. Korponai 30- RÚSSH KamSOk 2. Felsőőri

43) Nagyvárad 27. Körmöcbányaí 31- Pozsony 3. Felsőpulyai

5. Brassó 28 Lévai b) Ruténföld. 4. Kismartoni

őa) Brassó 29. Liplószenlmiklósi 1. Beregszászi Járások 5. Nagymartoni

6 Csík 30. Losonci 2. Huszti 6. Nezsideri

7 Fogaras 31. Lőcsei 3. Illosvai 7 Németujvári

8. Háromszék 32. Malackai 4. Munkácsi 8. Kismarton Városok

9. Hunyad 33. Mezőlaborci 5. Nagyberernyei 9. Ruszt

10 Kisküküllő 34 Miavai 6. Nagyszőllősi * ; ,

11. Kolozs 35. Modori 7. Ökörmezői XII. Lengyfággágzához csatolt

lla) Kolozsvár 36. Nagybicrsoi 8. Perecsényi . '

12. Ki—osso , 37. Nagykaposi l 9. Rahói VIIL Flulma-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A migrációs veszteséget nö- velte, hogy a győztes nagyhatalmak akaratával egyezően az új magyar kormány 1946–47-ben több mint 150 ezer német anyanyelvű magyar

Ha számításba vesszük, hogy 2011-ben az éves 75 ezer tonna kobalt felhasználás 30 százalékát adták az akkumulátorok (bányászat 109 ezer t, finomítói kibocsátás mintegy

évi termelésből egy—egy gép- gyarra átlag 577 ezer aranykorona bruttó termelési érték jutott, 22'2"/o—kal több, mint 1921—ben, amikor ez az összeg csak 437

Magyarország régi felvidékének Cseh- Szlovákiához csatolt része 61'6 ezer km2 területű és az 1921. évi február 15-iki cseh- szlovák népszámlálás szerint 36 millió

rokon túl, jórészben a régi határok közelé- ben feküdt s így a békeszerződés következ- tében elveszett, a mai területen már csak alig 50 ezer hektár kincstári

Ezt mutatja az a körülmény is, hoe t,y a tej- szövetkezetek tagjainak tehénlétszáma az ország régi területén 1911-ben mindössze 93 ezer, 1936—ban pedig a mai területen

gőt, átlagos termelési értéke pedig mind- össze 30 ezer pengőt ért el, 1940-ben az új gyáraknak ebbe a csoportjába egy-egy gyárra átlag 71 ezer pengő állótőke és 145

ország, mely 1921-ben mindössze 34 ezer t-val szerepelt, a későbbi évek során any- nyira fejlesztette mangánérchányászaltát, hogy 1939-ben 215 ezer t-val (8'6%) már a