2. szánL
——-107—
1927Igen tavol még Svédországtól, Angolországtól, Franciaországtól, Hollandiatól, melyek 100 élveszületesre számítva 5—10-ig menő cse—
csemőhalandósagi arányokat tudnak felmutatni.
Javuló irányzatú esecsemö- és gyermekhalandó—
ságunk tehát ne nyugtasson meg bennünket, hanem igyekezzünk minden lehető áldozattal a nyugati államok nívója felé haladni.
A lialalozasokkal kapcsolatban ismertetjük a fertőző betegségekben elhaltak adatait is, mely betegségekben az 1926. évben 23.623-an haltak el. A fertőző betegségekben elhaltak száma az 1922. év óta, amikor még 32.188 volt a számuk. a most tárgyalt évig 25'60/0-ka1 csökkent. A fertőző betegségek közül a gümő- kór az, mely magas számaival erősen kiemel—
kedik. 1926-ban 19.545-en estek e beteg-
ségnek aldozatul, ami 1000 lélekre szamitva, 2'3-es aránynak felel meg. A többi fertőző betegségek közül magasabb számban a hasi hagymaz (1.147), roncsoló toroklob (713), a vörheny (464), a szamarhurut (405), a vérhas
(376), influenza (356), _és a gyermekágyi láz
(302) szedték áldozataikat.Születési és halálozási adataink össze—
vetéséből felallitliatjuk népességünk termé- szetes szaporodási mérlegét. Az 1926. évben 86.226 lélekkel szaporodott népességünk, 3484 fővel kevesebbel, mint 1925-ben. 1000 lé- lekre számítva 102 az arany. Az utolsó 5 év szaporodási arányai között. ha csupán az elő- zetes eredményeket tekintjük, csak az 1925. év—
ben találunk magasabb szaporodási arányt.
Se. B. dr.
Magyarország Cseh-Szlovákiához csatolt régi felvidékének népmozgalma.
Mouoement de la population du territoire transféré de la Hongrie a la Tehéco-Slovaguie.
Résume'. D'apres le reeensement tohégue, exécutéle 15 íévrier 1921, le territoire trans—
féré de la Hongrie a la Tehéco-Slooaguie a une su perfieie de 61.600 kilometres carrés et 3r600.000 habitants (21'80/0 du territoire (t 1.9'70/4. de la population de la Hongrie ancienne, 4390/10 du territoire et 26544 de la population de la Tche'co-Slovaguie). Par rapport aux résultats du recensemenl hongrois
de 1910, les données des minoritás na- tionales présentent un e'eart essential au détriment oles Hongrois. Il est olommage gue sur la base de la statistigue (le Tehéeo—Slo- oagnie, on ne puisse plus établir exactement le nombre et la proportion des Slooagues, car
on les y releve avec les Tchegues, sous la
dénomination ,,Tchéco—Slooagues'*. comme s'ils formaient une méme nation.
C'est dans le territoire transfére' de la Hongrie gue la fréguence des mariages est la plus basse, et cela guoigue sous le régime hongrois, le nombre proportionnel brut des mariages y était supérieur a celui des autres parties de la Tehéco-Slovaguie. Parmi les differentes minoritás nationales, c'est dans le territoire transféré de la Hongrie a la Tehéco-Slooaguie gue la proportion des ma—
riages a diminué le plus Le rapport des divorces y est bien infe'rieur au reste de la Tehéco-Slovaguie: mais avant le traite' de Trianon, c'était justement le contraire,
ear on divorgait plus facilement dans la Slooaguie, soumise au droit hongrois, gu'en
Bohéme 01? le droit autriehien était en vigueur, et les catholigues nfy pouoaient point divoreer.
L'écart actuel vientjustement de ce gue les lois en vigueur sur le territoire en guestion different de celles des autres parties de la Tchéco- Slovaguie.
Tandis gu'apri's la guerre, sur le terri—
toire transfe'ré de la Hongrie, le nombre et la proportion oles nés-oivants allaient en augmentant jusguen 1921, ils (lécroissaient depuis. A cet e'garol, parmi les minoritás nation ales, c'est encore la proportion des Hongrois et des Allemands gui est le plus défavorable. —— Parmi les Slovagues, la pro- portion des enfants naturels a été tou- jours infe'rieure au reste de la Teheeo-Slo- vaguie. Enfin, comme partout ailleurs en Europe, llexcédent des n aissanees de gargons s'y est aceru imme'diatement ap- res la guerre.
Depuis la guerre, vu le ehangement de la situation ollhygiene publigue, le nombre et la proportion des de'cés ne sont guere suscep- tibles dlétre comparés, ear la transformation consittérable de la répartition de la popula- tion, la décroissance récente du nombre pro—
portionnel de la natalité, etc., eurent plus illinfiuence sur le tauo: de la mortalité gue la formation effective de celle—ci. En général, clest dans FEst olu territoire lransfére de la Hongrie par le traite' de paix, dans la Russie Subcarpathigue, gue la mortalité est le moins faoorable; dans la Stooaguie, elle tient, la
2. szám. —108— 1927 deuxieme place, tour a tour ai'ec la Silésie.
Che: les Slouagues la mortalité de 3 enfants de moins d'un an est inférieure a celle constatée ehez les Ruthénes. En ce gui concerne les causes de déces, les statis- tigues tehéco-slovagues ne les détaillent pas par, regions.
Dans le territoire en guestion, l'accrois—
sernent naturel de la population a été le plus grand (18'90/0) en 1923, et le plus petit (10'40/0) en 1920 ; dépassant celui olu reste de la Tehéeo-Slovaguie, il a été le plus vif dans la Russie Subcarpathigue, parmi les Ruthenes.
Úest en Slovaguie gue llémigration fut le plus intense. Depuis longtemps, il en était ainsi : les Slovagues tendent a émigrer, parce guela nature y est marátre et gulils ne trouvent
pas assez de travail ehez eux. Aussi, parmi les Etats existant sur le territoire de l'ancienne monarchie austro-hongroise, c'est la Tehéco—
Slovaguie (lui a, alternativement avec l5Aut- riche, la premiere place au point de vue de l'émigration dloutre-mer.
Magyarország régi felvidékének Cseh- Szlovákiához csatolt része 61'6 ezer km2
területű és az 1921. évi február 15-iki cseh-
szlovák népszámlálás szerint 36 millió lakos- sággal bír. Ez a történeti Magyarország területének 2l'8, lakosságának 19'70/0—a;Cseh-Szlovákia területének 43'9, lakosságának pedig 265 */,,-a. A csehszlovák közigazgatási statisztika ezt a tőlünk elszakított telvidéket két országrészre osztja. E két rész területére, népességére és nemzetiségeire vonatkozó leg—
fontosabb adatok a következők:
!. Magyarország Cseh-Szlovákiához csatolt régi felvidékének területe, népessége és nemzetiséget.
Super/ieie, population et nationalite's flu territoire transfe'ré de la Hongrie a la Tehéco-Slovaguie.
t _ § " NíDéSSégaevep Ebből a cseh-szlovák népszámlálás szerint 0 I' S Z á g i' e S Z 43, ]; § Terület slísosvz'eli—ÉÉSIÉÖTIÉ-ll Dont. d'uprvs le recens. tuhrco—slooazlue,
R , . _ Superyi'c. drum-512 "mum §lcseh-lszloy. rntlrén magyar § német egyéb 6 g i 0 n 8 §1000 km? tche'co—slnv, ,l Tchi'co—ól. Ruthi-nes HongrozslAl/eman. Autres
% (1921 11/15) ll 0/0
l § %
Az elszakított felföld nyugati része —— ** 3 l § ;
Slovaguie . . . . . 48-9 ! aooosro , 675 l 2i-7 , 4s § 2-9
Az elszakított felföld keleti része —— § § §3 §
Russie Subcarpathigue . § 12'7 606568 §§ 3' '3 61 8 17'2 1 8 § 15'9
Cseh- Szlovákiához csatolt összes ma- l§ § Sült; §
gy arországiterületek —— Territoiretotal_ — l
transfe're' de la Hongrie a la Tehéco—Sl. § 61'6 3,607.438 § 7§ 12" 209 4! 59
! :- §
A két cseh—szlovak országrész közül a
nagyobbikat, az elszakított felföld nyugati ré- szét a csehek ,,Szlovenszkoa—nak (Tőtország—
nak) nevezik, tekintettel arra, hogy itt magas a tótok aránya. Hogy pontosan mekkora, azt a cseh-salovak nepsz'nmlálás adataiból nem lehet megítélni. mert ez a cseheket és a tőtokut ,,cseh szlovaku név alatt egy nemzeti- ségnek mutatja ki. A cseh tót összefoglalással éppen úgy tesznek a csehek, mint a szerbek kik szerb- horvát név alatt kreáltak egy egy séges nemzetiséget, hogy meglegyen kellő biztonsággal a többségben lévő vezető nemzeti- ségl). Igy nyernek ők a nyugati felföldön w— mint azt az l. tábla láttatja — 67'50/0—0s többséget s 21'70/0-knl szorítják második helyre a magyarságot.
A kisebbik, a keleti rész ,,Poolkarpatszka—
*) Az Sz. H. Sz. népszámlálást illetőleg 1, Kovács Alajos A Szerb Horvát Szlovén állam népszámlálá- sának nemzetiségi adatai cimü dolgozatát a Magyar Statisztikai Szemle 1926. évi 7. számában.
rusz elnevezéssel jelöltetett meg. Itt a rulhén nemzetiségnek van fófészke. (A cseh- Szlovák statisztika szerint 61'80/0.)
A nemzetiségi adatok a magyarság kárára lényeges eltérést mutatnak az 1910. évi magyar népszámlálási statisztika eredményé—
től. Az 1910. évi magyar statisztika 30'40/0 magyart talált ugyanezen a területen ! (BO'őo/o—ot a nyugati és 29'20/0-ot a keleti részen). Az eltérés olymérvű, hogy azt a magyar hivatal—
nokoknak 1919. évi eltávozása egymaga nem magyarázza, sem az, hogy a magyar köz- igazgatási határokkal nem lehet teljes pontos- sággal az 1910. évi adatokból az elszakított területet elhatárolni, hanem kétségtelenül hozzájárul ehhez még a cseh-tot nemzetiséget növelni törekvő bizonyos tendencia, minek folyaman sok csehül vagy tőtul beszélő magyar anyanyelvű cseh—szlovákként vétetett számba. .
A cseh—szlovák köztársaság statisztikai hivatalának adatai szerint az elcsatolt felvidéken
2, szám. —109—— 1927 a népmozgalom fóeredményei (házasságkötés,
születés, halálozás) 1919 óta napjainkig ——
egybevetve az 1913. évi békés s az 1916. évi
háborús, ugyanezen a területre vonatkozó magyar statisztikai adatokkal — a követ- kezők:Il. Magyarország Cseh-Szlovákiához csatolt régi felvidéke népmozgalmának főeredményeí.
Résziltats principaum du mouvement de la population du territoire transfe'ré de la Hongrie Zi la Tche'co-
Slovagm'e.
A házasságköté- Az élveszületések ! A halálozások sek —— Mariages Nés—vivants Décés
É . :
A v, s§§§ 9§§§ ir §§§§
e 9: We'; s ***—§ ** i a ' '*§
% ouzo; %% oda.. tat— mace
a § seas s§ sss; sg; ?? es
1913 32.543 8-9 127414 350 78.805 21-7 1916 10.655 29 67.564 182 73.362 198 1919 58.038 163 113.004 818 71.471 201
1920 36.562 102 118254 329 80.691 225 1921 39.50910'8 141790 39'0 80.646 222 1922 39.953 108 141.310 382 78.845 213 1923 31.120 83 138699 368 67.314 179 1924 30.831 79 134480 351 69.834 182 1925 33.247 8'5
130128 33'4 69.131 177
A házasságkötések száma és a népességhez v szonyított arányszáma —— mint egykori had—
viselő államhoz tartoző országrészen — az egy—
kori hadviselőkre jellemző kialakulást mutatja és pedig: 1.) a háborús években a megelőző bé- kés éveknek nívója alá mélyen leszálló csökke- nést, 2.) Trianon után a világháborút meg—
előző békés évek arányait is felülmuló gy-—
rapodást. Látható azonban, hogy a háború befejezését követő gyarapodás az elszakított íelvidéken igen rövid ideig tart s már 1923—tól kezdve ismét kisebb a házasságkötési nyers arányszám a régi békés (1913. évi) arány- számnál is. A történeti Magyarország országos eredményeivel összevetve azt látjuk, hogy a felvidék hásasságkötési arányszámai minden- kor elmaradnak az országos átlag mögött és pedig a nyugati Felföld alacsonyabb házas- ságkötési arányszámai miatt. A keleti Felföl—
dön, a Tisza jobb partián e tekintetben már mindig kedvezőbb a helyzet, mint az elszakí- tott felvidék nyugati részén. Itt a világháborús osökkenés(1916-ban 4'60/00, az elcsatolt részen 3'50/00) sem érte el az országos átlagot (3'40/00), míg a nyugati Felföldön, a Duna bal partján, a Csehszlovákiához tartozó részen annál sok-
kal nagyobb arányú volt (28900). A háború után
bekövetkező házasságkötési gyarapodásban- az elszakított felvidék ezzel szemben még a keleti—— a mindig nagyobb házasságkötési hajlandó- sággal bíró területen —— sem éri el a. mai Magyarország házasodási arányait. A keleti részben 1919—ben is csak 200/50 a házasság- kötési nyers arányszám. A házasságkötések- nek a népességhez viszonyított gyakorisága tehát ezen a kis (magas házasodási hajla—
mot mutató) területen is alacsonyabb, mint Magyarország egész mai területén, -' ahol 20'60/00-68 arányt látunk. Az elszakított nyugati országrész, persze méginkább elmarad tőlünk az ő 15'60/00—jével. Az egész elszakított felvidék nyers házasságkötési arányszáma 16'30/10. Az 1919. év még a legkedvezőbb a fegyverletétel után következő évek közül. Innen kezdve csökken az elszakított felvidék házasság—
kötési hajlandósága, amit elsősorban a gazda—
— sági helyzettel kell párhuzamba állítanunk.
Mezőgazdasági államokban, — mint normális években nálunk, —— a terméseredmények—
kel (l. Földes mintaszerű tanulmányát), nem kifejezetten mezőgazdasági államokban, mint a felvidéken, az általános gazdasági helyzet- tel. Amikor a mai Magyarország gazdasági helyzete már megszilárdul, viszonyaink ren- deződnek, a házasságkötési nyers arányszá- munk ismét a régi 9 00/00 körül all (1923-ban—
9'5, 1924-ben 9'0'700), akkor az elszakított fel-
vidéken az már 7'90/00-re sülyed, vagyis mélyen
az e területre iellemző régi békés arány (1913—ban 8'90/00) s mélyen a mai Magyar-ország aránya mögé. ,
Cseh-Szlovákia országrészei közül ma a tőlünk elcsatolt felvidéken a legalacsonyabb a házasságkötések gyakorisága. Cseh-Szlovákia országrészei a világháborút megelőző időszak—
ban nem bírtak oly kedvező házasságkötési aránnyal, mint a tőlünk elszakított felvidék.
A trianoni béke után ezzel szemben az összes cseh—szlovák országrészek rövidesen kedvezőbb helyzetbe jutottak az elszakított területnél.
Csehország egy igen magas házassági arány- számmal biró területet kapott a tőlünk elcsatolt felvidékben. Olyan országrészt, amelynek háza- sodási hajlandósága magasabb volt saját törté-
neti országainál, a csatolt Sziléziánál és Morva-
országnál is. Még 1919-ben, közvetlen a fegy- verletétel után következő évben is itt, a tőlünk elszakított felvidéken a legmagasabb (Cseh—
Szlovákia országrészei közül) a házasodási hajlandóság. Csak ezután kezdi éreztetni a cseh-szlovák uralom hatását, mely néhány év alatt odavezet, hogy ezek a tőlünk elszakított országrészek, melyek a világháborút megelőző (1 1913. évi adatok) és közvetlen követő idő- szakban (1. 1919-ben) az összes cseh—szlovák országrészek közül a legmagasabb liázasodási
2. szám. __ 110 —- 1927 Ill. A házasságkötések aránya a mai Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Propartion des Vmariages dans la Tche'co-Sloraguie actualle.
, _ , _ * 1913 1916* 1919 % 1920 1921 § 1992 ; 1923' 1924 ;í 1925
Orszagreszek -— Reymns
* 1000 lélekre esett — Proporfion pour 1000 ámes
" l l
Csehország _ Bohéme . . . . . . 7 '.3 § 3'5 ? 12' 2 13 6 12 6 10 7 ! 9"? 95 , 9'7 Morvaország —— Moravie. , . . . . 65 ; 26 130 127 118 100 l 03 87 l 88 Szilézia — bSile'sie . . . . . . . 68 '. 5'6 % 12'2 : 13'6 121 99 B'? 03 , 81]
Az elszakított nyugati felföld __ ' " ; ;
Slovagm'c A 90 ; ?? § 1336 99 M'] 113l 84 81) ! 86
Az elszakított keleti feltöld_ Russze l ; l ; l .
subcarpatmgue . . 8-7 l aa izu-o 3 11-5 101 ; 88 l az 81 1 91
A Cseh- Szlovákiához csatolt összes l i ;_ , l *
magyarországi területek — Ter-ri l , § -
toire total trans/". de la Hongrie á la § E _
Tche'co-Sl. . . . . . . . . . . 89 3 29 § 16'3 § 102 108 108l 83 79 ! 8'5
Cseh- Szlovakia összesen % Tche'co Slo— ; l l l l l
vagme entiére . . . . . . . . . . 7'5 , 33 134 * 12'5 12'0 ; 10'6 9'3 9'0 ; 92
gyakoriságú területet képviselték, rövidesen az összes cseh-szlovak országrészek mögé, az utolsó helyre kerülnek. 1924-ben, amikor 7'90/kw az elszakított terület arányszáma, mely mélyen alatta áll 11. e. terület 1913. évi arányszáma—
nak (8'90/00), a szoros értelemben vett Cseh- ország 9.50/00-68 liázasodási általános arány- számmal bír, mely magasan felette áll 11. e
államrész 1913. évi (73233) arányszáma—
nak. Hasonló az összehasonlítás eredménye a többi cseh országrészekkel, Morvaországgal, Sziléziával. Arányszámuk magasan a tőlünk elszakított területek föle növekedett (1924-ben 87 és 93040), magasan régi békebeli arány- számnk (6'5 és ESSO/oo) fölé és pedig éppen úgy, hogy ezek a régi békebeli arányszámok, akkor sokkal alacsonyabbak voltak a tőlünk elszakított területek ugyanerre vonatkozó arány- számainál.
A házasságkötési hajlandóság alakulását a nyers arányszámnál pontosabban mérné a bázasodási korban lévőkhöz viszonyító tiszta arányszám, mely kiküszöbölné a koreloszlási különbség zavaró hatását. Ám a népszámlálás éppen abba az időszakba esik, amelyben a legnagyobb átalakulások folytak s így a mai alakulástol ezek a még kiszámítandó arányok távol állanak.
Az egyes nemzetiségek közül az elcsatolt felvidéken Trianon után a magyarság köré- ben válik a legalacsonyabbá a házasulók aránya. 1925-ben csak 7'6 vőlegény esik ezer lakosra, ugyanekkor a esehekre és tótokra 95, s a legnagyobb arányban nősülő lengyelekre 10? Egész Cseh—Szlovákiát tekintve. a néme—
tek általában kedvezőbb arányt mutatnak a magyarságnál.
A házasulóknak a házasságkötést meg—
előző családi állapotát illetőleg szembetűnő az,
hogy a tőlünk elszakított felvidéken a nőtlen állapotból nősülő vőlegények aránya mindig magasabb, mint Cseh-Szlovákia többi ország- részeiben. 1925-ben pl. a nyugati felvidéken 89'70/0, a keletin 89'20/0 az arányuk, míg a szoros értelemben vett Csehországban ugyan- ekkor csak 88'10/9 (Sziléziában 88'00/0), ami az elválásoknak a cseh törzsállamokban alább leírt könnyebb voltával függ össze s ami miatt az elválások oldalán eppen a megfor- dított jelenség látható. A nők oldalán az özvegységból házasnlók aránya az elszakított felvidéken magasabb, mint a cseh törzsálla—
mokban. (Talán mégis többen vannak özvegy- ségben a tőlünk elszakított részeken, mint a többi országrészben ?). 1925—ben a nyugati felvidéken 6480/0, a keletin 66 60/0 volt az özvegyek aránya a menyasszonyok között Ugyanekkor Sziléziában arányuk csak 51 70/(, Az elválások statisztikája szerint az el—
csatolt részeken mindig sokkal alacsonyabb az elvalasok aránya, mint a többi cseh-szlovák országrészekben.
A felvidék lakosságában tudvalevőleg nagy- számban vannak egyszerű életviszonyok között élő tótok és ruthének ; ezek igen korán nősülnek, házasságaikat magas termékenység s gyér elválás jellemzi. Ezt a faji sajátságot mere- vítlk meg az elválásra vonatkozó törvények is. Csehorszagban, Sziléziában s Morvaország- * ban a ma érvényben lévő törvények szerint (az 1919 május 22-iki törvény, mely a régi osztrák magánjogot e téren majdnem teljesen megszüntette) könnyebb elválni, mint a tőlünk elszakított felvidéken érvényesek (az 1894.
évi XXXI. magy. t.-c.. kivéve a 25. §, mely—
nek helyébe a fentemlített cseh—szlovák t.—c.
1_—12 §-a lépett) alapján. Közös megegyezés alapján, vagy legyőzhetetlen ellenszenvre hivat-
2. szám. 111 —— 1927 IV. A jogerős elválások százezer lélekhez viszonyított arányszáma Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Propertion des divorces pour 100000 times en Tchéco-Slomguie.
Moyenne
. . , . , ( _ . de
Orszagreszek -— Regwns 1919 1920 1921 1922 1923 1919/1923
átlaga
Csehország —- Bohéme . 709 1022 1181 116'2 99'0 101'3
Morvaország —— Mo':(wie 46'1 742 800 754 710 693
Szilézia — Sile'sie. . 381 686 648 618 6413 58'6
Elszakított nyugati feliőld —— Slova— *
guie . . 39 165 198 214 202 164
Elszakitott keleti felföld— Russie Sub—
carpathígue _ . . — 0'5 5'3 10'7 14'1 6—1
Cseh-Szlovákia összesen— Tche'co-Slovaguie
entiére . 466 716 81-3 798 706 70'0
kozva a tőlünk elszakított felvidéken nem lehet a házasság felbontására irányuló kere- setet benyujtáni, míg a cseh törzsállamokban igen. Azelőtt a helyzet megfordított volt, az osztrák jog szerint volt a válás nehéz, a katolikusoknak pedig éppenséggel lehetetlen s a magyar jog szerint élő felvidéken köny- nyebb. Trianon óta Csehországban évente
átlag 6.790 házasságot bontanak fel (1919.—
1923. évi átlag), míg a világháború alatt évente
"átlag csupán 468-at (1914—1918. szerint), a gyarapodás tizenötszörös, igen nagyarányú és kétségtelenül összefügg az érvényben lévő jog megváltoztatásával, mert hiszen a növe-
kedés aránya messze felülmnlja az elválások háború után egyébként Európaszerte mutat—
kozó gyarapodásának arányait. (L. Magy. Stat.
Szemle 1924. évi 3—4. szám.)
Az élveszületések száma és aránya a Cseh-Szlovákiához csatolt t'elvidéken a világ- h'iború után egészen 1921-ig gyarapodott, innen napjainkig ismét fogyóban van. (Lásd a II. táblázatot.) Az élveszületések gyakori- sága 1924-ben ért le az 1913. évi születési ráta magasságára, 1925-ben már alatta áll.
Figyelemreméltó, hogy a nyers arányszám ezen az országrészen 1921-ben (39'00/0,) a világháborút megelőző békés esztendők élve- születési nyers arányszámainál (1913—ban 35'00/00) is magasabb. A születések ily mérvű gyarapodása a világháború után csak igen keves európai államban,— (a rendelkezésünkre
álló adatok szerint mindössze Angliában, Franciaországban, Norvégiában és Portugália—
ban) következett be. Az élveszületésí nyers arányszámafegyverletétel után ugyanis Európa- szerte gyarapodott, de a legtöbb államban nem tudott a régi békés nívón felülemelkedni.
(L. Magy. Stat. Szemle, 1924. évi 5—6. sz.) A tőlünk elszakított felvidék az európai államok sorában az élveszületések gyakori-
sá ga tekintetében az elsők között áll (1922-ben
46'70/00-a rnthén részen). Az ő révén jut Cseh-
Szlovákia a szaporaság tekintetében a nyugat- európai nagy kultúrállamok elé, nélküle a cseh törzsállamok születési gyakorisága a nyugati konsziderációs típusra szorul vissza, sőt olyik evben nincs messze Franciaországetol sem.(Pl. 1925-ben a szoros értelemben vett Cseh—
ország születési gyakorisága csak 20'70/00.)
Igen élesen szembetűnik ez az;;egyes cseh- szlovák országrészek szerint részletezett élve- születési statisztikából.A ruthen felvidéken minden évben két- szer akkora (pl. 1924-ben 43'90/00) az élve—
születések aránya, mint Csehországban (ugyan—
ekkor 21'20/00). Ez az alacs0ny kultúrfokon álló, magas termékenységű, tölünk elszakí—
tott terület azonban évről évre nagyobb arány—
ban veszit születési arányszámának magas- ságából, mint a többi országrészek. Ha már most e területen a házasságkötések gyakori—
sága néhány év alatt oly nagyarányú lerom—
lást mutatott, mint azt fentebb ismertettük, úg nyilvánvaló, hogy a születések csökke- nése ezzel szintén összefüggésbe hozható s előre látható, hogy a régen nagby szaporaságú felvidék propagatív erejéből a közel jövőben
még sokat fog veszíteni.
Az élveszületések arányának az egyes nemzetiségek körében való alakulását illetőleg megállapítható. hogy a németség s a magyar- ság helyzete a legkedwzőtlenebb. A nyugati felvidéken 1925—ben 25'10/00 az elöbbi, 26'80/oo az utóbbi anyanyelvűek élveszíileteseinek álta—
lános arányszáma. Ugyanott a cseheké és tóloké ugyanakkor 34'99/00. A legnagyobb ter—
mékenységet természetesen a felvidéken álta- lában alacsonyabb kultúrfokon álló rnthének és lengyelek mutatják Egész Cseh-Szlovákiá- ban ís 44'9, illetve 42'30/00-et érnek el. Sajnos a cseh-szlovák nemzetiségi statisztika nem
— 112 —— 1927
V. Az élveszületések aránya a mai Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Proportion des nés—vivants dans la Tchéco-Slovaguie actuelle.
_ , , , 1913 a 1916 I 1919 I 1920 I 1921 ! 1922 ! 1923 ] 1924 ; 1925
Orszagreszek — Regions ,
1000 lelekre esett —— Pour 1000 ámes
Csehország —— Bohéme . . . . 258 129 17"? 23'1 23'9 23'1 22'5 212 207 Morvaország — Moravie. . . . . . % 288 152 216 261 27'4 25'7 252 23'9 23'4
Szilézia —— Silesíe . . 314 173 215 29'1 81'5 301 284 26'4 26'4
Az elszakított nyugati felföld —
Slovagme . 340 173 311 327 38"? 868 360] 339: 324
Az elszakított keleti telföld—- Russ": ! '
Subcnrpathígue . . 398 226 35'2 343 430 467 434 439 ; 41'6
A Cseh- Szlovákiához csatolt összes
magyarországiterületek Territoire ? %
totaltmns/ÉdelaHongrieála'Iche'co—Sl. 351) 182 318 32'9 390 382 308, 351 334
Cseh-Szlovákia összesen — Tchéco-Slo- l
vaguie entiére . 28'9 15'0 22'4 266 290 280 273 3 258 251
mutatja ki elkülönítve a cseheket s a tótokat s ezért az új statisztikában a csehek alacsony házassági arányához hasonló alacsony termé- kenységére csak abból következtethetünk, hogy a szoros értelemben vett Csehország viszo—
nyait vizsgáljuk, amelyben a csehek és tótok közül a csehek vannak túlsúlyban. Csehország—
ban fa csehek és tótok 1925-ben 20'90/00-es alacsony születési arányszáma a csehek viszo- nyait jellemzi.
A születések közül a törvénytelenek ará- nya a tőlünk elcsatolt felvidéken minden- kor alacsonyabb, mint a többi cseh-szlovak országrészekben.
A ruthénségról még a régi magyar nem- zetiségi statisztikából is tudjuk, hogy körük—
ben a mi nemzetiségeink közül is legalacso- nyabb volt a törvénytelenek aránya. Az erköl—
csös, iámbor tótságnal s orszagunk nyugati részein is mindig igen alacsony volt az ily—
nemü születések aránya. Az elszakított terü—
leteknek a többi cseh országrészekhez viszo- nyítva is megmarad ugyanezen jellemzője A maximum Csehországban a minimum évről
évre az elszakított felvidéken jelentkezik.
A halvaszülőttek között minden évben s minden országrészben magasabb a törvény—
telenek aranya, mint az élveszülöttek meg—
felelő körében. Ez tudvalevőleg más orsza- gokban is így van s azzal magyarázható, hogy a törvénytelen gyermek anyjanak a ter- hesség ídeíe alatt kedvezőtlenebbek az élet-
VI Az újszülöttek megoszlása törvényesség szerint Cseh- Szlovákia egyes országrészeiben 1924-ben és 1925- ben.
Répartz'tion des naissances suivant la légitimité en the'co—Slovaguie, en 1924 et 1925.
Az élve * A halva ; Az összes
_ S u r 1 e s
0 r S Z á g .l' é S Z e k nás-vízrants . mart—nás "és-12.753?! ;! les Régwns 1 szülöttek közül törvénytelen élaími íllégílímes: 7
számban o számban számban
* , ./ ", 0/
nombre — 0 nombre , 0 nombre 0
. 'A 1924 18.785 13 0 935 20'4 19.720 132
CSBhorszag — BOheme ' 1925 18.572 131 798 194 19.370 132
M . M . 1924 6.276 9'6 221 14'3 6.497 9 7
"mfszag ' WW 1925 6.291 97 184 14-7 6.475 98
S '1 8 l 1924 1 985 106 73 15'3 2058 107
m em _ % me ' ' 1925 1.988 105 77 ; 17-8 ; 2005 107
Elszakitott nyugati felföld 1924 , 7.832 7.4 263 % 111) 8.095 7.5
SZOWWW ' ' 1925 ' 7.705 70 220 109 7.985 76
Russw SWWWMW 1925 5 2.552 9—3 55 105 2.607 9-4
Cseh—Szlovakia összesen — 1924 37.114 102 1.546 f 168 38.660 104
Tche'co-Slovaguie entiére ' 1925 37.168 104 1.334 37 164 38502 106
2. Szám. -——113— 1927
viszonyai; állapotának eltitkolására irányuló törekvése, meg esetleg a szülés kedvezőtlenebb körülményei is gyengítik a magzatot s körük- ben a halottak arányát gyarapítják.
-A fiúszületéselc aránya a felvidéken több—
nyire valamivel magasabb, mint Cseh-Szlová-
kiában általában. Evről évre való kialakulása a világháborút közvetlen követő években mu—
tatta a legmagasabb nívót, — mint Európa—
szerte általában — onnan kezdve a fuiszüle—
tések száma és aránya a leányokéhoz viszo- nyítva, e vidéken is csökken.
Az elhalálozások száma s a népességhez . viszonyított aránya a tőlünk elszakított fel- vidéken (l. a II. táblázatot) 1921—ig gyarapo—
dott s eddig a világháborút megelőző régi békés esztendők elhalálozási nivőját felül—
múló eredményt mutat; innen kezdve azon—
ban a legutóbbi három-négy évben az elhalá- lozások aránya megfogyott. A növekedés a keleti, a fogyás a nyugati részen volt inten- zívebb.
Ennek a kialakulásnak, mely tudvalevő- leg több más egykori hadviselő államban látható, elsősorban nem a halandóságnak vagy a közegészségügyi viszonyoknak a tény- leges megváltozása, hanem a népesség össze- tételének még a világháborúra visszaVezet—
hető nagyarányú átalakulása az oka. Tíz évvel ezelőtt, a világháború alatt ugyanis az u. n. frontntögötti orsz'tgrészek halandósága tudvalevőleg Euróoaszerte igen alacsony volt, alacsonyabb a világháborút megelőző leg- utolsó békés esztendők halandóságánál is.
Ennek elsősorban a legnagyobb halandóságú legfiatalabb korosztályoknak a népességben való megfogyása volt az oka a születések háborús gyérülésével kapcsolatban. A fegy—
verletétet közvetlen követő időszakban ezzel szemben aztán éppen ellenkezőleg a szü—
letések nagyarányú szaporodása idézi elő a nyers halandósági arány leromlását. A há—
ború befejezését közvetlen követő időben a háborúban meggyengült népességben ezen- kívül járványok (spanyolnátha, kiütéses- és hastifusz, stb.) is pusztítottak s még inkább emelték a halandóságot. A cseh-szlovák halál—
oki statisztika nem részletezi az elhaltakat országrészenkints így nincs módunkban meg—
ítélni, hogy a felvidéken pusztításuk a többi cseh-szlovák országrészeknél mennyivel volt intenzívebb.
A halandóságnak a legutolsó négy évben mutatkozó javulásában már a felvidéken is számottevő *tényezőga közegészségügy tény—
leges javulása is, de még ekkor is vannak más, a népesség összetételének megváltozá—
sára visszavezethető hatások is, melyek most a halandósági nyers arányszám csökkenését segítik elő. Most is legfontosabb ezek között a születési arányszám alakulása, amely ezen időszakban a felvidéken is újabb csökkenés- ben van.
Cseh-Szlovákia egyes országrészei közül (1. a VII. táblázatot) a tőlünk elszakított fel- vidék keleti részén a legmagasabb a halandó- ság az alacsony kultúrfokon álló, magas ha- landóságú ruthén nemzetiségnek e vidéken magas aránya révén, Utána sorakozik 1920 óta a nyugati felvidék, az ú.n. Szlovenszkó.
Régebben Sziléziával váltakozva tartották a 2. helyet. A legkedvezőbb Csehország balan- dósága.
A halottak kor szerint való megoszlásának statisztikája szerint Cseh-Szlovákiához csatolt felvidékíinkön aránylag igen kevés a magasabb korosztályokban elhaltak aránya. Csak kevesen érik el a normálkort. Cseh-Szlovákia többi országrészeivel téve összehasonlítást, szembe—
tűnő, hogy a 25. életévig minden korcsoportban az elszakított felvidéken, ezen felül a cseh törzsállamokban magasabb a halottak aránya.
A 60 éven felüli korcsoportokban a cseh törzsállamokban körülbelül kétszerannyi halott van, mint a tőlünk elszakított felvidéken.
A csecsemőhalandóság, a csecsemőhalottak—
nak az élveszületések számához való viszonya, a halottak kor szerint való megoszlásának megfelelően, a tőlünk elszakított felvidéken mindenkor magasabb, mint Cseh-Szlovákia többi országrészeiben. Mégis a tótság csecsemő- halandósága — mint az még a történeti Magyarország erre vonatkozó statisztikájából ismeretes — mindig kedvezőbb volt, mint a ruthénségé s ennek megfelelően a cseh- szlovák statisztikában is mindenkor kedvezőbb e szempontbőb a nyugati felvidék helyzete, minta keletié. A keleti felvidéken a csecsemő—
halandóság (1923—1925-ben) 17'4—17'80/0
között váltakozik, nyugaton csak 16'1—16'8 0/0
között áll; a cseh törzsállamokban pedig végül _13'1 és 15'0"/0 ugyanezen arányszámok—
nak még alacsonyabbak a szélső értékei.
A mai Magyarországon ugyanekkor a csecsemő—
halandóság 193 és 16'80/0 között váltakozott.
A haláloki statisztika adatai nincsenek részletezve Cseh-Szlovákia egyes országrészei
szerint, ezért a tőlünk elszakított felvidék
halandóságának okaira vonatkozólag pontos felvilágosítást nem kaphatunk. Az egész Cseh—
Szlovákiára vonatkozó haláloki statisztika szerint Cseh—Szlovákia érdekes sajátossága a végelgyengülésben elhaltak magas aránya.
Cseh-Szlovákiában a legfontosabb, halálok a
2. szám —114— 1927 VII. A halálozások aránya a mai Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Propartion des décés dans la Tchéco-Slovagut'e actuelle.
, , , , . 1913 [ 1916 ( 1919 ; 1920 1921 I 1922 ( 1923 § 1924 1 1925
Orszagreszek —— Regums
1000 lélekre esett _ Pour 1000 ámes
Csehország —_Bohénze . 18'2 ; 180 17'7 17'5 15'8 15'9 130 142 142
Morvaország —— Moravie.19'4 ! 187 178 17'7_ 16'4 167 140 141 142
Szilézia —— DSilés'ie . . 2093 199 18"? 196 16'8 166 135 141 135
Elszakitott nyugati felföld — Slow ; 3 i
gute. . . § 21'2 , 196 196 205 213 211 1713 180 17'7
Elszakított keleti felföld -— Russia ; /
Subcarpatht'gue . . . 239 * 21'0 22'7' 321 269 234 20'5 20'7 19'7
A Cseh- Szlovákiához csatolt összes
magyar területeken — Territoire § _ _
totaltransf. dala Hongrieá la Tche'co-Sl. §2l'7 ; 198 201 22'5 22'2 21'3 179 182 177 Cseh-Szlovakia összesen —— Tche'co-Slo-
vagnie entiére . . . . . . . . . 193 187 184 190 177 176 150 153 152
vegelgyengülés (1924-ben 225'5, 1925—ben is mindig magasabb, mint Cseh-Szlovakia többi 189'5 esik szazezer lakosra), csak utána jön
a tiidőgíimőkór (1924 ben 1701 1925- ben
173' 4), a tüdőgyulladás, a születési gyenge- ség7 a szervi szívbaj stb. Csak igen kevés allam dicsekedhet azzal hogy halaloki statisz- tikájaban a végelgyengülés a legfontosabb halálok. Hazánkban is mindenkor megelőzi a gümőkór, sőt más bajok: veleszületett gyenge—ség, tüdőgyulladásis gyakran magasabb arányt képviselnek
Az élvesziiletéseknek és a halálozásoknak különbsége (l. a IX. táblázatot) a természe- tes szaporodás a Cseh-Szlovákiához csatolt felvidéken a fegyverletételt követő évek közül 1923— ban volt a legmaasabb (1890/(, 0) s 1920- ban a legalacsonyabb (10 40/00) 1920 tól l923-1g évről évre magasabb, 1923- tól napjainkig élről évre alacsony abb e felvidék természetes szaporodása.
A magas születési arany következtében a tőlünk elszakított felvidék természetes szapo- rodása a rossz halandósági viszonyok mellett
részeiben.
Látható, hogy a Cseh-Szlovákiához csatolt magyarorszagi területek közül is mindig a keleti részen nagyobb a propagatív erő.
Itt a természetes szaporodás (l921—1925-ben) 167 és 23'30/OO között váltakozik, míg a nyugati részen ugyanekkor csak 147 és , 18'40/00 szélső értékek között áll.
A kivándorlás Cseh—Szlovakia országrészei közül (l. a X. sz. táblázatot) a nyugati felvi—
dékról a legintenzívebb. Még a történeti Magyarorszag statisztikájából ismeretes a tót felvidéknek e szomorú betegsége, a nagy- arányú kivándorlas. A mostoha természet, a nehéz megélhetés adja ma is a vandorbotot a tótnak kezébe. Cseh-Szlovakia egy részében sem adnak ki annyi útlevelet mint a nyugati, tótoklakta felvidéken.
A ruthénseg alig vandorol.
A kivándorlók célja részben Amerika, rész—
ben szezonmunkavallalas a szomszédos alla—
mokban, főleg, Ausztriaban. A tengerentúli
VIII. A halottak kor szerint való megoszlása Cseh-Szlovákia egyes országrészeiben, 1924-ben.
(Az összes halottak Oarban.)
Réparti/ion (les morts par (ige en Tche'co-Slovaguie en 1924. (En "§, (le tous les morts.)
Iafdllin í 1—4 ! 5—14 ; 15—24 25—39 ! 40—59 i 60-79 Sfojggni áig];
: , '_ w "__ ') _ _ * l , " _*1 _ _ '
Országrész 77 Régions 'Au-des—ideI—Áideo Milch Zil;de-5—39lde40_17911900 Uránia 153135
iidesolnfmi éves _ (ms i dát/go üggífm
; !
Csehország _ Bohéme. . , . . ; 208 40 í 1 9 [ 5-3 8-0 ; 17-1 344 ] 8—5 0—0
Morvaország —— Jíomvie . . . . . . ' 223 47 2'6 ! 58 "('S 167 317 8'4 0'0
Szilézia -— Sile'sie . , 280 55 5 26 * 5'7 89 171 26'1 61 00
Nyugati felvidék _ Slovaguie . ( 30'3 8'8 ; 34 ; 58 67 122 254 69 5'5 Keleti felvidék — Russia Subcarpathigue 4 372 12'8 ! 44 [ 5'4 6'9 ! 109 183 38 i! 0'3
Cseh- Szlovakia összesen — Tche'co-Slo- , i i z § !
vaguíe entii're , . A . . . ., . . i 24'9 ! 0 i 26 i 55 76 1 153 i 302 ! 277 02
: ; i i : ,
2. szám — 115 —— 1927 IX. A természetes szaporodás aránya Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Propartion de l'accroissement naturel de la population en Tche'co-Slovaguie.
1918 1916 1919 1920 1921 ; 1922 1923 1924 1925
Országrészek—Régions ,
Ezer lélekre esett — Pour 1000 címes,
Csehország — Bohérne . , . . 76 ———5'1 O'O 5'6 81 72 86 70 6'5
Morvaország —- Moravia . . . . . 94 "35 3'8 84 110 90 112 98 92
Szilézia — Sile'sie . . 15'5 ——2'6 28 95 147 135 14'9 123 129
Az elszakított nyugati felföld —— *
Slovagnie . . 128 "22 115 122 169 137 184 159 147
Az elszakított keleti felföld Russie
Subcarpathigne . . 159 1 6 12'5 22 167 233 229 232 21'9
A Cseh-Szlovákiához csatolt összes magyarországi területek -— Imi
toire total transféré de la Hongrie a '
la Tehéco-Slovaonie . . . . . . 13'3 —1'6 117 104 168 169 189 169 157
Cseh—Szlovakia összesen —— Tche'co-Slo- ! l i _
vagnie entiére . . . . . . . . 9'6 —3'7 4'0 ! 76 11-53 ; 104 123 105 99 X. Az útlevelet nyert egyének száma Cseh-Szlovákia országrészeiben.
Nombre (les personnes ayant obtenn de passeport en Tchéco—Slovagnie.
, . ,— Szazezer lakosra esett
0 ' , , , _ 7 Abszolut szam — Aombre absoln Proportion ponr 100000 ámes rSAagresz —— Regions
1922 1923 i 1924 1925 1922 1923 1924 1925
,Nyugati tót felvidék _ Slovagnie . 16.737 16.596 35.202 8.715 5441 5305 1.106'4 269'8 Keleti rutén felvidék —— Russia Snb-
oarpathigue . . . 1.808 313 2.493 475 2890 490 3817 711
Elszakitott összes területek——
Territoire total transféré de la !
Hongrie á la Tchéco-Slova'gnie . H 18 540 16.909 37.695 *9.190 5011 448'9 9830 2358 Cseh-Szlovakia összesen — §
Tchéco-S'looagnie eniiéro . . . ! 39.429 32.341 § 54.373 19.350
2863 2331 3892 137'1
Xl. A tengerentúli kivándorlás alakulása az Osztrák- Magyar--Monarchia területén ma fennálló államokban.
Emigration dontre—mer dans les Etats existants sur le territoire de l'ancienne monarchie anstro-hongroise.
, 100.0001é1ekre esett tengerentúli kivándorló
A 1 1 a m 0 k __ Etats Proportion des émigrants pour 100000 ámes
1920 1921 1922 1923 1924
: 1
Magyarország — Hongrie . . . . — 15 21 1 24 8
Ausztria — Antriche . . . . 77 79 162 § 237 41
Cseh- Szlovákia — Tche'co Sloo . . 122 55 105 ; 134 48
Románia _, Ronmanie . — , 12 97 l 73 47
Sz. H Sz. állam —— Rouanme S. O. S. — 108 51 ; 78 143
l
kivándorlás aránya is a tőlünk elszakított fel— Míg 1920-ban és 1924-ben Cseh-Szlová—
vidéken a legmagasabb, mindazonáltal az kiaból, addig a többi években Ausztriából Osztrák—Magyar-Monarchia területén ma fenn- mentek legtöbben tengerentúlra, főleg Arne—
álló államok között egész Cseh—Szlovákia e rikaba.
tekintetben Ausztriával vetekedik; évenkint váltakozva tartjak a szomorú elsőséget.
Saile Tivadar dr.
