Magyar kir. külképviseleti hatóságok gazdasági jelentései.
Cseh-Szlovákország
Tehecoslovagm'e.
A prágai magyar kir. követség gazdasági jelentése az 1923. évről.
A cseh- szlovak ipari viszonyok januartol októberig erősen javultak. Ekkor lassította meg ezt a javulast a banyaszsztrajk. Csak meglassította de nem akasztotta meg egészen.
Gazdasági körökben azt remélik, hogy a javulás folytatódni is fog, feltéve hogy sikerül a cseh koronát egy nívón megtartani.
A deílaeiós krízis tehat elmult, de az 1921. évi konjunkturális idők eredményeit még nem érték el, nem is szólva a békeidők termelési színvonaláról.
Vannak azonban, akik azt állítják, hogy a krízis még tart és ebben igazuk is van annyiban, hogy a háború utáni általános európai gazdasági krízis egyik ffi-ismertető jele, a munkanélküliség még egyre tart.
Igaz ugyan, hogy a munkanélküliek száma
az év elejétől kezdve 450.000-ről kb. 200.000-re esett, de ezektől Cseh—Szlovakia egyelőre éppen úgy nem fog megszabadulni, mint akár Anglia, ahol a munkanélküliek száma 2 és fél mil- lióról 11/4 millióra esett és ezt a számot nem kép es csökkenteni.pA békeallapotra való átmenet tehat nem olyan egyszerű és az csak lassan céltudatos gazdasagi politikaval érhető el.
Östermelés.
Mezőgazdaság. A cseh-szlovak koztarsasag 1923. évi terméseredményei a cseh—szlovak allami statisztikai hivatal adatai alapján ösz—
szeallítva a következők:
A t _ A termés Összes mennyisége A termelési terület Átlagos termés hek-
ermeny métermázsaban hektárokban táronkint g-ban
megnevezese
1923-ban ; 1922—ben 1923-ban 1 1922-ben 1923-ban ) 1922-ben
Oszi búza 8,642.971 8 230.104 531.879 552147 1132 14" 9
rljavaszi búza 1,216.160 920 150 * 77.836 65.836 156 140
Oszi rozs 13,300.939 12, 812. 097 836800 862704 159 14 9
rl'avaszi rozs 247664 167.258 22.519 17.002 110 9'9
Oszi árpa 86.182 88.679 5.196 6.464 16'6 13'7
Tavaszi árpa . 11,884.746 10,003.336 681401 668330 17'4 15'0
Zab 13,308.014 10,385.814 842101 816029 15'8 12'7
Kukorica 2.697.758 2,510.764 160879 158504 16'8 15'8
Bab 134995 115.750 10.576 10.867 128 107
Borsó . 360145 250.438 24.456 25.054 14'7 10'0
Lencse . . 52.641 34.578 5.199 5.183 101 6'7
Magbükköny 671.401 517.716 50.070 50.180 134 1023
Lóbab 159714 127908 9.141 9.637 175 13'3
Répce és répa 47.847 42.516 3.810 3.931 126 108
Mák 78.754 55.204 8.055 ' 7.823 9 8 71
Lenrost 128.716 125.789 21.222 22.724 6'1 5'5
Lenmag . . 91.914 79.221 21.212 22.719 4'3 3'5
Kenderrost . 96.057 94.431 11.974 11.981 8'0 7'9
Kendermag . 62.784 51.522 11.973 11.891 52 4'3
Komló . . . 80.423 56.421 7.761 7.854 392 718
Korai burgonya . 1,673.008 2,055.754 20.140 20.253 831 1015
Késői burgonya 60,569.739 88,635.861 616442 629859 983 1407
Cikória 1,437.885 1,436.583 8.433 8.442 1705 1725
Cukorrépa 60,243.689 52,401.492 232438 210031 ' '
Takarmányrépa 25,900.344 25,441.765 102188 101853
Fejeskáposzta . 4,258.553 4,161.513 24.028 24.129
Lóhere . . 29,719.342 20,568.983 784023 781695
Lóheremag . 219.544 67.587 92.480 37.310
1a24
——141— 3—4. szám.Gabonatermelésf A fenti terméseredmé- ny'ekból látható, hogy a multévt gabona- termés jobb volt az 1922. évi termésne'l, noha a nyár elején még ugyancsak pesszimiszti- kusan ítélték meg a helyzetet.
A korábbi hideg időjárás ugyanis elég nagy károkat okozott. A gabonavirágzás ide- jén majdnem naponta esett az eső, minek folytán a virágzásban levő gabona elázott, ami azután kedvezőtlen magképzést eredmé- nyezett.
A gyakori tavaszi felhőszakadások a még gyönge gyökérzetű kapásnövényeket sok helyen kimosták a földből és ennek folytán nagyobb területeket újból kellett bevetni.
A jó termés ellenére is kedvezőtlen volt a malomipar helyzete. A malomtulajdonosok állandóan követelték a külföldi lisztbehozatal elleni vámvédelmet ésa behozott liszt forgalmi megadóztatását is. A malomiparosokhoz csat- lakoztak a mezőgazdák is és közös akciót indítottak a fenti cél elérésére.
A gazdák ugyanis arra hivatkoztak, hogy a cseh-szlovák mezőgazdaság, melyre súlyos adók nehezednek, ki van téve a külföldi ter—
mények szabad versenyének azáltal is, hogy terményeit csak belföldi piacokon értékesit—
heti, mert nincsen megengedve, hogy azokat
kivihesse. _
_ Az évvégi árak a * következők voltak' Búza 180 190, rozs 140—146, árpa 145—
150, zab 130—135, nullás búzaliszt 290,
nullás rozsliszt 260, amerikai liszt 265, ma—
gyar liszt 275—295, búzadara 310 cseh korona.
Komlótermele's. A multévi komlótermelés kb. 61.000 bécsi mázsára (50 kg) tehető és közepesnek mondható. (1922-ben a komló- termés 112842, 1921-ben 58.066, 1920—ban 105312, 1919-ben 87.036 és 1918-ban 41.346 bécsi mázsa volt.) Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint Cseh-Szlovákia 1923-ban
61.926 bécsi mázsát exportált, míg 1922-
ben 96.000—et. (1921-ben 60.086, 1920—ban 131.996-t és 1919-ben 148.790—t.) Mivel azon- ban az 1922. évi komlótermelés kb. még-egyszer annyi volt, minta mult évben, az 1923-
ban elért eredmény igen jónak mondható.Fatermelés. Cseh- Szlovákiát amely eddig vezetószerepet vitt a kontinentális faiélgyárt- mányexport terén, most a többi középeurópai faexportországok —— különösen Lengyelország és Ausztria — erősen háttérbe szorították.
Az utóbbi országok nagyban szállítottak nem- csak Danzig felé, hanem Románián át Galac és Konstanza felé is, mivel a tranzitóforga—
lom Romániában olcsóbbodott. Németország—
ban hír szerint a már életbe léptetett Bo/o-os tarifaméiséklésen túl a faszállítmányok tari- ' táit is lényegesen csökkenteni fogják és így kilátás van rá, hogy a forgalom élénkülni fog. Különösen bükk, hárs, gömbfa és egyéb nemes fák iránt van érdeklődés. Különben az év vége felé a cseh—szlovák bútoripar haj—
lított fabútorokban nagyobb üzleteket bonyo—
—lított le Hamburgban. A francia üzlet a francia—
országi építkezés stagnálása folytán teljesen pang. Az Angliába irányuló exportnak egyik nagy akadálya a legutolsó hónapokban az, hogya víziutak forgalma szünetel. Leginkább határmenti üzleteket kötöttek, mert a kör- nyező államok vasúti tarifái rendkívül nagyok így a világpiaci árakkal a cseh korona magas jegyzésemellett versenyezni egyáltalán nem tudtak. Általános a félelem, hogy a fafel- gyártmányexport egészen megáll. A fűrész—
telepek egymás után szüntették be üzeniüket és bocsátották el munkásaikat. Az érdekelt- ségek a szomszédos államokkal való tarifa- szerzódések megkötését sürgetik.
Ezzel szemben a feldolgozatlan fa és tűzifa külforgalma jóval túlhaladta az 1922.
évit. Az 1923. évi export megközelíti a 4 millió tonnát és az 11/4 milliárd korona érté—
ket. A legnagyobb volt az export júniusban (500000 tonna), azóta a kivitel egyre csök—
kent, decemberben azonban valamit javult.
A legjelentékenyebb volt az épül'etfaexport,
mely 1,635.829 tonnát tett ki. legkisebb a
vasúti talpfaexport, mely 201011 tonnára rúgott.A legnagyobb mennyiségek Német—
országba és Magyarországba exportáltattak.
A földreform. Amult év végéig az igénybe—
vett mezőgazdasági földekből egyes igénylők között a következő területek osztattak szét:
Kényszerbérletbe 141000 hektár, az épi—
tési akció folytán 6.300 hektár, hosszútartann'i kisbérletre 81.000 hektár, véglegesen szét—
osztva 183493 hektár, összesen 411.793
hektár.
Az erdő és tóállamosító akció keretén be—
lül az állam 82.000 hektár területet vett át.
Az összes igénybevett földek 40'30/0-a új birtokosokra iratott át.
A szétosztási akcióban 543803 pályázó
jutott földhöz. 'Széntermelés.
Cseh-Szlovákia elmult évi széntermelése és szénpiaca a ,,Ruhr-konjunktúra" és a bányász- sztrájk jegyében alakult.
10
3—4. szám.
__ 142 _—
1924
A ,,Ruhr—konjunktúra" a kőszéntermelés fokozására volt nagy hatással, mely a máso- dik évnegyedben a békebelit majdnem elérte.
Viszont a barnaszéntermelés a kereslet hiá- nya következtében erősen csökkent. Ennek következtében a kő- és barnaszén piaca és kitermelése közölt eddig fennállott arány a kőszén javára erősen eltolódott.
Addig majdnem kétszer annyi volt a barna- széntermelés és fogyasztás, mint a köszéné,_
1923. tavasza óta ez majdnem egyforma.
Az 1923. évi köszéntermelés 11,624.7—'18 tonnát tett ki (1922-ben 9,906_.261 t), mig a barnaszéntermelés 16202495 tonna volt (1922- ben RSS—12.020 t), koksztermelés 1,474.531
"tonna (1922-ben 639.291 t), brikettermelés 265282 tonna (1922-ben 178.897 t) volt.
A kitermelés szeptemberben volt a leg- kevesebb, még pedig kőszénből 57.000, barna- szénből 62.000 tonna.
A majdnem két hónapig tartott sztrájk a bel—
földi fogyasztásra nézve körülbelül3millió tonna hiányt jelentett. Ezen hiány fedezésére min- den szénkészletet fel kellett kutatni és a sztrájk megszűnése után igyekeztek az elveszett szén—
mennyiségeket a kitermelés fokozásával pó—
tolni. Ily módon novemberben és decemberben a szénkitermelés végre elérte a békenívót.
Ez azonban természetesen csak átmenetileg történhetett, mert a békebeli ipar 600/U-ának, mely ma üzemben van, a hiányzó készletek pótlása után sem lesz a normálisnál nagyobb szénmennyiségre szüksége.
Ami a seénexporlot illeti, az a béke- beli 1,100.000 tonna havi kivitelt az utóbbi években meg sem tudta közelíteni. 1921-ben a havi export kb. 500.000 tonna volt, 1922- ben kb. 400.000 és 1923-ban kb. 300.000 tonna.
Az 1923. és 1922 évi kivitelt akövetkezö táblázat tünteti fel.
A legtöbb szenet Németországba exportál- ták, második helyen áll Ausztria, harmadik
Magyarország.
A sztrájk természetesen megakasztotta a rendes szénkivitelt és a kereskedelmi mérleg aktivumát is erősen lesülyesztette.
Az export lényeges csökkenése következ—
tében a Bankhivatal kénytelen volt deviza—
készletéből egy tekintélyes részt kiadni, hogy a korona knrzusát tartani tudja.
Az elmult év eseményeiből az is látható, hogy nem igen lehet majd 110000 bányaszt állandóan foglalkoztatni, ha a barnaszénkivitel, mely ma a békebelinek amúgy is csak 220/0—a, tovább csökken.
A k i v i t e l
l menn ísé e tonnákban
i a e j e ; y g
! 1923—ban 1 1922—ben
K ö s z é n
1. évnegyed . ! 882192 ' 294 351
Il. ,, . . 604854 275672
Ill. ., . . 282714 226091
IV. _ . . 406423 2477 7
összesen . . l 1,736 183 1,043.861
B a r n a s z é n
1. évnegyed . . ll 753459 916532
11. ,, . l 558776 1,115.228
III. ,, , 848962 963235
IV. 471518 ( 498682
összesen . ! 2,182.815 j :—3,493_552
K o k s 2
Egész évben . H 618.877'9 . 856871 B r i k e t t
Egész évben . 1 183.843 ! 148245
A barnaszén kivitelének csökkenése első- sorban a falkenani reviert érinti, amelyet ,,haldokló revieru-nek neveznek. Itt a 6000 bányász közül már több mint ezernek fel—
mondtak. Nem sokkal jobbak a viszonyok a brüxi, pilzeni, kladnói kerületekben sem.
Ha a szénforgalmi statisztikát nézzük, ugyanez a kép tárul elénk. A barnaszén
1923-ban 169000 vagónt vesztett el, viszont
a kőszén 157000 vagónt nyert, míg 12.000 vagon a sztrajk következtében teljesen el-esett.
Ipar és kereskedelem.
Mezőgazdasági iparok. Cukoripar.
Az állami statisztikai hivatal szerint az 1922——
1923-as campagneban Cseh-Szlovákia 158 cu- korgyárban és 11 ünomítóban 6,303.818 mé- termázsa űnomitott (fogyasztási) cukrot és
173925 (1 nyerscukrot állított elő. Az össz-
termelés nyerscukorértékben (fogyasztási cu- kor: nyerscukor : 100: 114) 7,360.277 (1 volt,
a belföldi fogyasztás 3,380.426 (tl-t tett ki7 az exportált mennyiség 382437"? (1 volt.
Az idei cukorcampagne első negyedében a belföldi cukorfogyasztás 111000 tonnát tett ki, 2375 tonnával többet, mint az előző évi campagneban.
A készletek 546133 tonnát tesznek ki,
szemben az 1922. évi 470452, az 1921. évi
425.526, az 1920. évi 600.505 és az 1919
december 31—én volt 462111 tonnás készle-
tekkel. Az 1924 január elseji készletekben benne foglaltatik a belföldi cukorfogyasztásnaw1924
—' 143 — 3—4. szám az idei campagneban való biztosítására szol-gáló negyedmillió tonna tartalékkészlet is.
Az év végén a cukor ára 100 kg-ként 435 korona volt.
A kiviteli konjunktúra igen kedvező volt.
A kivitt mennyiség egy ötöde Angliába ván- dorolt. Azután jön Németország és Svájc.
Az idei kereskedelmi mérleg aktivitását nagyrészt a cukor mentette meg, tekintve, hogy a másik fókiviteli cikknek, a szénnek a kivitelét a szénsztrájk 2 hónapon keresztül megakasztotta.
Szeseipar. A szeszipar kedvezőtlen aus- pieiumok között kezdte meg az idei campagnet.
A rossz értékesítési lehetőségek folytán a termelési év kezdetén Cseh-Szlovákiának kb.
480.000 hektoliter készlete volt.
Az idei lanyha piaci helyzet részben arra vezethető vissza, hogy az elterjedt hírek következtében, melyek tekintélyes ár—
leszállításokról szóltak, a közvetítő keres—
kedelem sem egészítette ki készleteit és vára- kozó álláspontra helyezkedett. Decemberben a piac a karácsonyi ünnepekre való tekintet—
tel igen megélénkült, úgyhogy pl. a likőr- készítók veszteségeik egy tekintélyes részét behozhatták.
A technikai célokra felhasznált szesz for- galma sokkal élénkebb volt, minthogy a szesznek mótorok hajtására való alkalmazása fokozatosan tért hódít.
A szesztermelésre vonatkozó kormány—
javaslat is, mely az 1921-ben készült, de tör- vénnyé nem lett javaslattól lényegileg nem különbözik.
A javaslat szerint a pénzügyminiszter fel- hatalmazást fog nyerni, hogy a szeszgazdál- kodást általában egy kereskedelmi társaságra bízza. Ezt eddig ideiglenesen a szeszértéke- sító társaság végezte és valószínű. hogy a Végleges megbízatást is meg fogja kapni.
Az új javaslat a szesztermelést és az általány megadóztatást szabályozza, megálla- pítja az előállítható kontingenst, mely az egyes szeszégető kategóriák között felosztásra kerül.
A többtermelést el akarják kerülni. Az el- osztás az 1923 október 22-i rendeletben meg- állapított kulcs szerint fog eszközöltetni.
Eszerint 65'260/0 esik mezőgazdasági szesz-
főzőkre 29'500/0 ipari üzemekre és 5'240/0
egyéb üzemekre.
Blalomz'par. A malomipar helyzete rend—
kívül kedvezőtlen volt. A cseh malomiparosok szövetségének kimutatása szerint a malmok az elmult esztendőben őrlőképességük alig
250/0—áig voltak foglalkoztatva. Emellett a kalkuláció lehetősége is rosszabbodott, ha tekintetbe vesszük a mult év elején és végén kialakult gabona- és őrleményárak közti kii- lönbséget. A malornz'parosoknak sikerült a kor- mányt megmozgatni oly irányban, hogy a jövőben a gabonabehozatalt előnyben részesítse és a lisztbehozaml ele' nehézségeket gö'rdítsen.
A jelentés bevezető soraiban már említés történt arról, hogy az ipar az elmult évben végre áthaladt azon a tisztító folyamaton, amely egyes vállalatokat teljesen tönkretett, máso- kat pedig üzemredukcióra kényszerített és ezáltal a megmaradt vállalatoknak megélhetést biztosított.
A második deflációs krízist tehát, mely a mult évbe is átnyúlott, az ipar kiállotta, amit mutat az a körülmény is, hogy a segélyezett
munkanélküliek száma az_ év elejétől az év végéig körülbelül 500/0—kal csökkent.
Csődó'k. Az ipar és kereskedelem 1923. évi állapotáról képet nyujt a csődstatisztika, melyet a napokban tett közzé a csehszlovák állami statisztikai hivatal. Ennek adatai szerint a cseh-szlovák köztársaság területén 1923-ban összesen 2.875 kényszeregyezségi eljárás in—
dult meg 699,000.000 korona aktivával és
1,406.000.000 korona passzivával. A bejelen-
tett csődök száma 760 volt 84,000.000 akti-
vával és 212,000.000 passzivával. A passzívák
tehát összesen 835,000.000 koronával halad- ták túl az aktivákat.Textilipar. A textilipar 1923 január ha- vában még az előbbi év krízisének hatása alattállott, tekintve, hogy ebben a hónapban eszközöltetett az év csődbejelentésein ek arány—
lag legnagyobb része. ,
Később a gyógyulás jelei már erősen mutatkoztak, annyira, hogy március és ápri- lis hónapokban a textilipar már termelőképes-
ségének 40—500/0- os kihasználásával dolgozott.
Ebben az időben a felhalmozott készleteken túladtak és csupán a belföldi fogyasztás és a biztosnak látszó külföldi fogyasztás számára dolgoztak.
Az emelkedés ezután tovább tartott, úgy-
hogy az év Vége felé a fonódák 3'6 millió
orsójának már mintegy 850/0-3 volt üzemben.A megrendelések oly nagyok voltak, hogy ez az üzemnívó előreláthatólag a folyó év márciu—
sáig, áprilisig megmarad. A szövődéknek kö- rülbelül COO/(ra volt az év vége felé üzemben.
Ami a nyersanyagellátást illeti, ez az
egész évben emelkedést mutat. 1922. év
10*
3—4. szám. —144— 1924
végén a pamutipar nyersanyagellátása 16"/i-ra ment vissza, 1923 első negyedében 28'lo-ra emelkedett, a másodikban 410/0—1'3, a harma- dikban 450/o-ra és október végén pedig
570/o—ra. Ezzel az 1921. évi őszi 660/0—08 re—
kordot ugyan nem érték el, de túlhaladták a krízis előtti idő nívőját.
Gyapjúiparban a javulás erősebb. 1923.
év őszén a behozatal a kivitelt 300 vagónnal haladta meg. Ez rekordnak számit, amennyi- ben 1922. év harmadik évnegyedében köz- vetlenül a második valutakrízis előtt a be- hozatali többlet nem volt több 250 vagónnál.
Ezekből az adatokból következtetni lehet tehát a gyapjúipar elfoglaltságára.
Erdekes adatokat tett most közzé erre vonatkozólag a brünni gyapjúiparosok egye- sülete. Ezek szerint az 52 cég, mely az egye- sülethez tartozik, 1923-ban 14.963 munkással dolgozott. Ez a békebeli munkáslétszámnak (19 804) ? Uf/o-a. Két gyár teljesen beszüntette üzemét, az egyikben a gépeket is leszerelték.
Még jobb volt a helyzet a vászoniparban, melynek illusztrálására szolgál az a körül—
mény, hogy a lenbehozatali többlet október- ben kétszeresen több volt, mint a háború utáni idő bármely hónapjában. Ennek oka a kiviteli lehetőségek és a belföldi piaci viszo- nyok egyidejű javulásában keresendő.
Az összes textilkivitel a kereskedelmi mérlegben 2.745,000.000 cseh koronával sze- repel, mely az egyes országok között a kö- vetkezőképen oszlik meg:
.. f Az exportált_
Reggíágegtea .pamutárú gyapjúárú tgftsuzfrsú , ,l értéke millió koronákban
ll
Ausztria . . * 596 405 1.001
Jugoszlávia . 213 l 72 285
Németország 157 109 266
Magyarország . . 176 76 252
Románia. . . . 132 62 194
Lengyelország. . 53 31 84
Anglia . . . . 44 68 112
Hollandia . . . 83 21 54
Amerika. . . . 32 18 50
Olaszország. . . 16 23 39
Svájc . . . . . 11 12 23
Belgium . . . . 7 5 12
Franciaország . . 2 8 5
Egyéb országok . 255 368
1.160 2.745
A kivitel legnagyobb része tehát, egymil- liárd cseh koronae'rtékben, Ausztriába irá- nyult, de igen figyelemreméltó az Angliába és Amerikába kivitt mennyiség is.
Vasipar. A vasiparban, főleg kész gyárt—
mányban, a javulás nem volt nagyméretű.
Ennek oka az, hogy a világpiaci árak, melyek a cseh-szlovák vasipar árainál olcsóbbak, nem igen változtak és emellett a környező államok vasúti tarifái egyre emelkedtek.
A termelési és exportkonjunktúra a máso—
dik évnegyedben erősen (mintegy 60"/t-kal) javult. A javulás a harmadik évnegyedben folytatódott, a negyedikben azonban a bányász- sztrájk kihatásai következtében erősen csök- kent és csupán decemberben kezdett ismét emelkedni. Ekkor ugyanis, látva azt, hogy a Németországon át való szállítás a tarifaeme—
lesek folytán nagy nehézségekbe ütközik, más irányba kezdtek orientálődni és sikerült is Romániával nagyobb szállítások lebonyolí- tását biztosítani. A szállításokat a lengyel tarifa alacsony volta következtében Lengyel- országon át igyekeztek lebonyolítani. Ekkor azonban nem várt akadályok állottak be, amennyiben Románia a belföldi vasúti raktá- rak túlzsúfoltságára való hivatkozással a lengyelországi határállomásokat lezárta. mi- által a szállítások egyelőre megakadtak.
A cseh—szlovák vasipar érvényesülését a francia vasipar konkurrenciája is fenyegeti, melyet az is erősített, hogy a francia kormány a Saar- és Ruhrvidéken lefoglalt és olcsón megvásárolt igen nagymennyiségű nyersvas—
hoz jutott, mely a francia nehéz- és kiké—
szítő vasiparnak felbecsiilhetetlen nyereseget jelent.
A vas és vasárúk 1923. évben való kivite-
léről szóló adatokat a túloldali táblázatbanközöljük. '
E szerint összesen 566.595 tonna volt a
kivitel, ami az 1922-beli 222999 tonnához viszonyítva 154'10/0 emelkedést mutat. Erték szerint azonban az export dollárparitásban számítva (tekinte a cseh korona árfolyamválto- zásait) csak 50'80/o—kal emelkedett.
Feltűnő a Németországba exportált mennyi—
ség növekedése, míg az utódállamokba meg- közelítőleg ugyanannyi exportáltatott, mint 1922—ben.
Figyelemreméltó ezenkívül a Németországba exportált vas— és vasfélgyártmányoknak az oda exportált vaskészgyártmányokhoz való viszonya. Ez az arány az első évnegyedben 97z3, a másodikban 96:4, a harmadikban
80:20 és októberben már 68z38 volt. A
készgyártmányok kivitelére nézve
tehát igen
1924 4—145— 3—4. szám.
1 9 2 3. e v Az [1923 év
A rendeltetési L ] 11 1 III. i IV. fÉSÉÉZnÉÉ—ÉÉ?
országmeg- ,negyedében exportált vas és vasárú vasam
nevezése mennyi— értéke mennyi- értéke mennyi— értéke mennyí- értéke mennyi- értéke
sége millió sége millió sége millió sége millió sége millió
tonnákban kor.-ban tonnákhan kor.-ban tonnákban kor.-ban tonnákban kor.—ban tonnákbau kor —ban
Németország. . 44.628 42.863 91.103 133.965 115.788 173.516 62.795 99.268 314314 449612 Lengyelország . 18.866 26 235 13.954 23.765 8.059 13.359 11.713 19.932 52.592 83 291 Románia 10.873 23.306 8.352 13.872 5.714 12.622 13.476 27.133 38.415 76.933 Anglia . 4.538 8 523 8.282 17.197 5.678 15.741 10.389 25.354 28.887 66.815 Jugoszlávia . 1.721 5.544 2.445 7.667 2.514 10.134 4.404 15.199 11.084 38.544 Magyarország . 6.219' 8.028 8.048 11.646 2.669 5.372 7.895 12.573 24.831 37.619 Svájc . . . . h 3.163 3.321 4.119 6.566 2.654 6.074 1.586 4.178 11.522 20.139 Egyébkivhelyek l 12.115 25.427 29.074 51.310 27.512 62.915 16.249 55.569, 84.950 195.221
Összes kivitel . H102.123 i 148247 , 165377 265988 170588 ] 299733 128507 259206 566695 968174
kedvezőtlenek voltak a körülmények, melynek oka főleg : magas előállítási költségekben keresendő. Ennek kihatása a többi iparágban, pl. a gépiparban is, erősen érezhető volt.
Az alábbi táblázatban kimutatjuk azoknak a vas- és fémipari munkásoknak a számát, akik teljesen munka nélkül voltak, tehát még időről-időre sem jutottak munkához.
. 'u ' 'lkü- , Munkanélkü-
Honap Dlierkkasr'rzb'nna Honap lick száma
Január . 10.360 Július 6.727 Február 9.149 Augusztus . 4.879 Március. 8.317 Szeptember 3.328 Aprilis . 8.347 Október 3.229 Május 7.716 November . 3.410 Június 6.368 December . 2.911
Gépipcw. A gépipar elmult éve nem volt kedvező, bár a ruhrvidéki megszállás folytán a bánya— és kohóipar kezdetben számos meg- rendelést szerzett minthogy a külföld érdek- lődése mindinkább csökkent, ami szintén a csch korona vmagas ártolyamára, a magas előállítási költségekre és a környező államok folytonos vasúti tarifaemeléseire vezethető vissza.
A mezőgazdasági gépipazban is nagy pan- gás állott be, ami azzal magyarázható, hogy a földbirtokosok a földreformra való tekin- tettel egyáltalában 'nem vásároltak gépeket, nem akarván céltalan befektetéseket eszkö—
zölni.
A mezőgazdasági gépexport is erősen csökkent és értéke csak 256 millió cseh koronát tett ki, ami az 1921. évi exportnak egynegyede. A Magyarországba és Orosz- országba irányuló kivitel majdnem teljesen megszűnt. A legtöbb árú, 8 vagon Francia- országba szállíttatott, azután következik Jugo-
szlávia 6, Ausztria és Lengyelország 3'5—3'5,
Románia és Bulgária 2—2 vagónnal.Uvegipar (gablonzi ipar). Az elmult év általános munkanélküliséggel kezdődött. Ele- inte csupán az üveggyürüt'pardolgozott kielégi—
tően. A tavaszi hónapokban a nagy megren—
deléshiány következtében a munkabéreket és egyben az árakat is le kellett szállítani. Igaz, hogy ezt egy még az őszbe is átnyuló sztrájk követte, ez azonban a krízis áthidalásának volt tekinthető, amennyiben ezután az árak stabilizálódtak és a piac megélénkült. _
A forgalom általában ugyanolyan yolt, mint 1922-ben, a békebelit azonban távolról sem érte el.
Azelőtt 230 exportőr foglalkozott ezen árúk kivitelével, az elmult évben ezek száma már 600-ra emelkedett, mely körülmény ter- mészetszerűleg nagy konkurrenciát eredmé- nyezett.
Ezenkívül nagy amerikai cégek nyitottak telepeket Gablonzban, ami által a közvetítő kereskedelem nagy károkat szenvedett. A leg—
nagyobb veszteséget a kzistályüveggyártds szenvedte, mivel legnagyobb vásárló államát, Németországot elvesztette. Németország ugyanis a többi luxusárú között tilalmi listára helyezte a kristályüveg—gyártmányokat is, a márka zuhanása folytán azonban amúgy sem lehetett volna nagyobb üzleteket kötni.
Anglia is erősen védelmezte magát a csi- szolt üvegárúk behozatala ellen, amennyiben
a csiszolt üvegárúk vámját 33l/30/0—ra emelte
és csak hosszas tárgyalások után sikerült Cseh-Szlovákiának vámkedvezményt elérnie.Az üveggyó'ngy és üveggombgyártás is igen szűk keretek között mozgott. Tavasz felé kissé megélénkült, mikor is az egyiptomi stílusú üvegdíszekben történt néhány nagyobb meg- rendelés.
Az export az öblösüveg, táblaüvegnél éppen úgy, mint a gablonzi üvegárúknál az év elején még csekély volt. A második negyedévben erősen emelkedett és a harmadik negyedévben
3—4. szám. —146—— 1924
már tekintélyes mennyiség exportáltatott.
Októberben a kivitel a szeptemberi sztrájk következtében erősen csökkent, novemberben ismét emelkedett, míg decemberben a régi és még nem teljesített rendelések folytán a ki- vitel olyan rekordot ért el, mely a háború előttit is jóval túlhaladta. Ezen hónapban az üvegékszerkivitel a novemberihez képest megkétszereződött s főleg az Oroszországba, Angliába az Egyesült—Államokba és a Dél- Amerikába irányuló export emelkedett '
Epz'tőanyagt'par. A háború alatt ez ipar maj d—
nem teljesen szünetelt és csak 1919 tavaszán kezdtek a téglagyárak dolgozni. Nyárra már nagyobb lett az élénkség. Az árak rohamo—
san emelkedtek és 1920 tavaszán érték el
tetőpontjukat, mikor is 500—600 korona lett1000 darab téglának az ára.
1920 első felében elég kedvező volt a helyzet, a teljes produkcióképességet azonban munkaerők hiánya miatt nem tudták elérni.
1921-ben az árak kezdtek lassanként lemorzsolódni s minthogy a téglagyárak tel- jes üzemmel dolgoztak és a konkurrencia is erősen megnövekedett, jelentékeny tégla- mennyiségek halmozódtak fel.
1922-ben az erős verseny következtében az árak tovább estek és az előző évben fel- halmozott árún olcsóbb árakon kellett túladni, ami természetesen nagy veszteségeket oko—
zott ez iparágnak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok legnagyobb
üzletéve passziv mérleggel zárult, vagy lega- lább is nem fizetett osztalékot.
1923 ban a téglaipar helyzete lényegesen kedvezőbb lett. Prágában és a nagyobb centru- mokban építkezni kezdtek, miben az állam is résztvett. Az árak stabilizálódtak, sőt ősz felé emelkedtek is, ami a szénsztrájk hatá- sának tudható be.
Az év vége felé az építkezés már oly mértékben indult meg, hogy a gyárak produk- ciója a szükséglettel alig tudott lépést tartani.
A' cementz'parban ugyanilyen volt a fejlő—
dési folyamat. Az árak 1921—ig folyton emel- kedtek, úgyhogy egy métermázsa cementért ab gyár 80—85 koronát fizettek.
_ 1921-ben itt is bekövetkezett a túltermelés és áresés, úgyhogy az év végén amunkabérek és szénárak csökkenésével egy métermázsa árát
60 koronára lehetett leszorítani.
1922—ben nagy versengés keletkezett az egyes cementgyárak között, a gyárak erősen el voltak látva szénnel, az árak jelentéktelen lemorzsolódást szenvedtek.
1923-ban a nagy verseny következtében nagy áresés következett be, s bár 1922-ben
részének —
még lehetséges voltnnagyobb mennyiségeket exportálni az elmult évben már csak a leg—
nagyobb erőfeszítéssel tudtak valamit külföl—
dön elhelyezni.
A másaipm". A mész legmagasabb ára
1921- ben métermázsánként 35— 38 korona
volt. Ettől kezdve az árak ugyanolyan mér- tékben estek, mint a cementnél.A mai árak vizsgálatánál azt látjuk hogy
a tégla 9— 10— szer drágább (aranyban) mint
békében, a cement és mészárak pedig a béke—belinél 7 szer magasabbak.
Az épitőanyagipar tárgyalásának keretén belül érdekesnek látszik az 1921. év június 1-től 1923. év végéig történt építési mozga—
lom adatait feltüntetni.
A közmunkaügyi minisztérium kimutatása szerint az említett időn belül az építkezési
törvény alapján 16.845 ház (31.953 lakás)
építése határoztatott el, melyek költségelö- irányzata 2.775,007.477 koronát tett ki, melyre 2.066,548.932 korona szubvenció hozatott javaslatba.Ebből Nagy-Prága területére 1.331 ház
esik 5.419 lakással és 600,385.314 K költség—előirányzattal (496810 566 K szubvencióval).
A két legutolsó év. legfont0sabb építke—
zési adatai a következők:
1 Az építésre elő—
jb— ;;irányzott költ—
l házak llakasok segek Észámal,
l AZ épitett Az építkezés
l céljaira adott
szubvenció
összege koronában
884254878y 70555a012 10.698l 19960l111)483411l1220o79010'
l !
Egyéb iparok. A bőr—. cipő—. játékszer—ipar—
ban a vállalatok egyrésze berendezkedettacsök- kent kivitelre, egy nagy részük még mindig vál—
sággal küzd, ami a magas előállítási költségek- nek és óriási adóterheknek a következménye.
Szlovenszko' iparában szintén beállt agyó—
gyulási folyamat. Sikerült az előállítási költ- ségeket csökkenteni, másrészt nagy hatással volt a javulásra a ruhrvidéki helyzet.
E jelentésben az egyes iparágakról el- mondottak Szlovenszkóra is vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy ott csak néhány gyár (kb. 10) tudott teljes üzemképességgel dolgozni.
A pozsonyi kábelgyár teljes üzemmel dol- gozik, az év vége felé alig győzte a meg—
rendeléseket teljesiteni.
A pozsonyi Nobel dynamitgyár a mult évben vegyipari cikkek és olajgyártásra tért át.
4.148 l 10 122§
19221
1923*
1924 ——1—l7—— 3—4. szám.
A vasipar helyzete általában kedvezőtlen.
A prakfalvai Csáky-féle acélgyár a prágai Schmidt-féle aeélkonszernhez csatlakozott s ezáltal több nagy megrendelést kapott.
Külkereskedelem.
A cseh-szlovák köztársaság 1923. évi
külkereskedelmi forgalma a következöképen alakult:Kivitel . 12.518,613.92T K
Behozatal f 10.129,589.02O , Kiviteli többlet 2.389,024.907 K
A külkereskedelmi forgalom tehát 1923-ban közel 2és félmilliárd korona aktivummal zárult.
Cseh-szlovakia az egyes államokkal való árúforgalomban Ausztriával szemben volt a legaktívabb, megpedig 1.974,000.000 koro—
nával, mely a 2.389 millió aktívumnak több
mint 800/0-a, Ausztria után Anglia következik.
amellyel 1923-ban folytatott árúforgalom 873 millió korona aktivumot eredményezett Cseh- Szlovákia részére. Negyedik Magyarország, amellyel szemben az aktívum 361 millió koro- nát tesz ki.
Cseh-Szlovákia kereskedelmi mérlege a következő államokkal szemben passzív: Német—
országgal szemben 1.578 millióval, Hollandiá—
val 183 millióval, Amerikával 157 millióval, Franciaországgal 52 millióval.
Az Olaszországgal folytatott árúforgalom- ban a ki- és bevitel egyensúlyt mutat.
Erdekes az utolsó négy évben a ki- és bevitelnek nyersanyag és gyártmányok sze- rinti megoszlása, ami 0/o—okban kifejezve a
következőképen alakul:
, Az A kivitt árúk aranya
árucsoportok ***—' """—7 "
megnevezése 1920403111921benl1927ben1923 ban
. , . ,
Nyersanyag % 10-74 [ 14—30 % 19-12 % 23.49
réigyái—tmányí 10—94 % 10-35 17-02 , 1749
Kész , , 78'82 % 75—35 % 63'86 % 59'02
,' _ : .
Ezek szerint a nyersanyag és félgyárt—
mányexport emelkedést mutat, mig a kész—
gyártmányok kivitele egyre csökken.
, Az A behozott árúk aránya
árucsoportok *
megnevezése 1920- ban1921- ben 1922ben 1923-ban
Nyersanyag 44'24 5864 5713 63'4 Félgyártmány 14'29 12'83 13'29 12'3
Kész ., 41'47 34'03 2958 243
Itt ugyanaz a helyzet, mint a kivitelnél, amennyiben a nyersanyag behozatala állan-
dóan emelkedik, míg a gyártmányoké egyre csökken.
Erdekes továbbá a ki- és bevitelnek az utódállamok és a nyugateurópai államok közötti megoszlása.
Az utódállamokba irányuló kivitel évről évre csökken, ami az ez államokban fejlődő ipar védelmére behozott magas behozatali vámok következménye. 1920-ban a cseh-szlo- vák kivitelnek m'ég 55'90/0—8, irányult az utód—
államokba, 1922-ben már csak 41201, és 1923—ban 37'20/0.
A nyugateurópai országokba a kivitel csekély emelkedést mutat. Az érdeklődés azonban főleg csak nyersanyag és félgyárt- mányok iránt mutatkozik. A készgyártmányok elhelyezése egyre nehezebbé vált.
Az ez országokba kivitt érték 1920— ban az összkivitel33' 80 o-áttetteki, 1921 ben3'2' 580/0- at,
1922— ben 40" 470/"0 ot és 1923 ban 40 970 o—Ot.
A kivitellel ellentétben az utódállamokból való behozatal évről évre emelkedik, míg a nyugateurópai államokból való behozatal nem lényeges, de állandó csökkenést mutat.
illagyar és céeh—szlovák árúforgalom?) Ben- nünket természetesen legjobban a Magyar- ország és Cseh—Szlovákia között lebonyolított árúforgalom érdekel.
Az elmult esztendőben Cseh-Szlovákiz'iból hazánkba összesen 11, 617 439 méteimázsa árút vittek ki, yiszont llifryaiorszafrbol Cseh—
Szlovákiába összesen csak 1247. 398 méter- mázsa árú szállíttatott.
A Magyarországba irányult kivitel értéke 140,000.000 aranykoronát tesz ki, míg az 1922-iki kivitel 131000000 aranykoronavolt.
Ez az emelkedés főleg a nagyobb fa— és szén- szállitásoknak tudható be. A Magyarországba irányult exportnál csökkenést látunk. pamut—
és gyapjúszöveteknél, valamint kikészített bőrnél, mig a pamutfonal, gép, vasárú. vas—
félgyártmány és vegyi segédanyagexpori emel—
kedett.
Az export ZOO—Aa fára esik. több mint
15 () pamutszövetre és szénre, több mint 109o pamutfonálraMagyarországból Cseh- Szlovákiába való be-
hozatal aranykoronában számítva 58,000. OOO-t
tett ki, ami az 1922. évbeli 50 000 000 arany- koronához képest kerek 8 millió aranykorona emelkedést jelent.A Magyarországból való behozatal 45" "o-a lisztr,e 170//-0-avágó- és igásállatra, 90/0--a nyers gyapjúra esik.
X) Az itt közölt adatok is cseh— szlovák forrásból származnak s természetszerüleg eltérnek a megfelelő hivatalos magyar adatoktól.
3—4. szám. —148—— 1924
Az 1923. évi magyar és cseh-szlovák árúforgalom (tényleg szállított árúk) főbb tételei akövetkezök voltak:
Cseh-Szlovákiából Magyarországba kivitt árú
m e g n e v e z é s e megertesz.
Cukor 6 629
Melasse . 22.934
Arpa. . 2.501
Burgonya 21.658
Cukorrépamag 1.208
Zsír . 836
Tűzifa . 1,427.949
Bányafa . 1,121.064
Gömbfa . 1,370.069
Hordófa . . . 4.244
Vasúti talpfa . 667458
Szőllökaró. . 12.229
Fűrészelt— és hasábfa. 883189
Faszén 166783
Barnaszén . 287488
Kőszén . 1,827.060
Koksz 1,330.767
Brikett . . 15 485
Vase'rc és ásványok 1,725.780
Keményítöanyagok 26.724
Gummi és gyanta 17.563
Nyerspamut 1.826
Pamutfonál és cérna 19.410
Pamutszövetek 28.939
Len és lenárúk 5.853
Gyapjú, gyapjúárúk 10.785
Konfekciósárúk 6.139
Papír papirárú . 40.980
Bőr és börárú 3.556
Faárú. 9.848
Úveír üvegáiú 60.731
Vas, vasárú 280791
Közönséges fém . 9.396
Gépek . . . . . . . 40.963
Vegvi segédanyagok . . . . , 81.389
Magyarországból Cseh-Szlovákiába behozott árú
m e g n 8 V e z é s e míéífáífseagifm
Paprika . . . 969
Nyersdohány . 19.391
Búza . 712
Rozs . 74656
Zab 36.472
Hüvelyesvetemények és gyümölcs 11.476 Búza és rozsliszt . . . 432800
Egyéb liszt . 15.545
Hagyma, olajos magvak. 171338
Vágo- és igásállatok 33.597
Élő szárnyas . 18.858 db
Hal . ( 3.566 ,,
Auan unmékek . 7347 ,
Bor . 27.923
Barnaszén . 92.191
Koksz 22.440
Vasérc 140636
Gyapjú . . 13.921
Férfi— és gyermekkalap 2 507 db
Tégla zsindely . 20.070 (;
Közönséges fém . 2.962
Gépek . . 3.162
Vegyi segédanyagok 3.011
Hulladél ok 163583
Kereskedelmi szerződések.
A cseh—szlovák köztársaság fennállásától 1923. év végéig a következő államokkal kötött kereskedelmi szerződést:
Jugoszláviával: 1919 szept. 19-én és 1920 október 18—án.
Svájccal: 1920 március 6-án.
Németországgal: 1920 június 29-én.
Franciaországgal: 1920 november 4—én és
1923 aug 17--én.
Olaszországgal: 1921 március 23-án, időköz- ben 1924 március hó 1—én.
Romániával: 1921 április 23-án.
Ausztriával: 1921 május 4-én.
Lengyelországgal: 1921 október 20—án.
Spanyolországgal: 1921 november 18—án.
Oroszországgal: 1922 június 5 én.
Ukrajnával: 1922 június 6—án.
Lettországgal: 1922 október 7-én.
Magyarországgal: 1922 november 12—én.
Portugáliával: 1922 december 11-én.
Görögországgal: 1923 január lüén.
Hollandiával: 1923 január 20 án. , Angliával: 1923 január 31—én és július 14-én.
Litvániával: 19 )3 április 27- én.
Norvégiával: 1923 október 2--án.
Az Északamerikai Egyesült- Államokkal: 1923 Október 29-én.
A Lengyelországgal, Hollandiával, Magyar- országgal és Litvániával kötött kereskedelmi szerződések még nem léptek érvénybe.
Kereskedelmi és iparkamarák. A cseh-szlo—
vák köztársaság területén ezidőszerint a következő városokban működnek kereskedelmi és iparkamarák:
Prága Olmütz
Budweis Troppau
Pilsen Königgrátz
Eger Pozsony
Reichenberg Kassa
Brünn Besztercebánya.
Ezeken kívül Prágában van a cseh-szlovák kereskedelmi és iparkamarák központja, mely- ben az egyes kamarák képviselve vannak.
Pénzügy.
Az 1923. évi költségvetésben előirányzott összegeket a kormány hivatalosan nem igen lépte túl. Kivételt képez a munkanélküliek segélye, amelyre előirányzott összeg nem bizonyult elegendőnek. A kormány még tavasszal 220,000.000 korona póthitelt kért.
Ez azonban nem volt elegendő, tekintve, hogy az év végéig a munkanélküli segélyek összege
392385348 koronára emelkedett.
Nehéz helyzetet teremtett a szénsztrájk, mely kb. 350,000.000 korona veszteséget okozott az ország gazdaságának.
w;í'w-vmf
1924 ——149—— 3—4. szám
Az elmult év legszebb pénzügyi eredménye a cseh korona stabilitása, melynek oroszlán- része volt az ipar és kereskedelem helyzeté—
nek megjavításában.
A november havában beterjesztett költség- vetés kb. 17 milliárd kiadás mellett 164 milliárd bevételt irányoz elő, tehát látszólag 0'6 mil—
liárd hiánnyal zárul, amihez a beruházási költségvetés 223 milliárdnyi fedezetlen szük- séglete még hozzászámítandó. Az 1923. évi költségvetési előirányzattal szemben tehát látszólag 3.877 millió koronával csökkent a folyó évi előirányzat.
Ez a redukció azonban nem válik a köz- társaság lakosainak javára és nem fog az adóterhek leszállításával járni, mert a fenti megtakarítás, Engl'is volt pénzügyminiszter állítása szerint valóságban csak egy milliár—
dot tesz ki és így a cseh koronának időköz- ben történt emelkedésével szemben a költség- vetésben sokkal kevesebb megtakarítást jelent.
Más szóval ez a cseh korona aranyértékének emelkedése folytán a közterhek aranyértékét is jóval emelte.
A költségvetésből megállapíthatjuk, hogy a tisztviselők rendkivüli segélyének összege, mely 1923 ban kb. 700 millió koronát tett ki, a személyi kiadásokat 7.630 millió koro-
náról 8.122 millióra emelte.
Az állami tartozások kamataira és törlesz- tésére az 1923. évi 2.790 millió koronával szemben csak 1.980 mitlió koronát irányoztak elő, ami magában 801 millió korona látszó—
lagos csökkenést mutat. Ezt oly módon érték el, hogy egyrészt az esedékes részletek vissza- fizetését későbbi időre halasztják, más tartó- zásokat pedig konvertálni szándékoznak.
Az önkormányzati testületek államsegé- lyét 231 millióval, a miniszterelnökség költ—
ségvetését 359 millióval szállították le azál- tal, hogy a földbirtokhivatal költségvetését az állami. költségvetéstől különválasztották, ez azonban nem jelent könnyítést az adózó polgárok szempontjából.
Englis szerint a köztársaság pénzügyi po- litikájának eredményei a külkereskedelmi mérleg aktivuma segélyével stabilizált Cseh koronában és az államháztartás látszólagos egyensúlyában jutnak kifejezésre.
Az államadósságok tételénél a belföldi tartozások 208 milliárd összeggel szerepel-
nek, mely összegből 13.084 millió korona,
tehát 6270 a hosszúlejáratú kölcsön 7.796 millió; vagyis 380/0 pénztári utalvány, bonok és egyéb rövidlejáratú tartozások.A belföldi tartozáshoz hozzászámítandó az
-amerikai élelmiszerkölesön 63 millió dollár
összegben, az angol élelmiszerkölesön 446565 font sterling, az angol beruházási kölcsön 3,300.000 font sterling, valamint az amerikai beruházási kölcsön 14 millió dollár összegben, továbbá 700 millió francia frank felszabadí- tási kölesön és az olasz, valamint az orosz légiók felszereléséből és fenntartásából kelet—
kezett tartozások.
Ez összegekhez hozzászámítandók még a háború előtti adósságok, valamint a saint—
germaini békeszerződés 203. és 204. és a trianoni békeszerződés 186. és 187. szaka- szaiból a köztársaságra háramló tehertételek, amelyek az Ausztria-Magyarországtól átvett vasutak, erdők és egyéb állami javak ellenértéke—
ként a jóvátételi számlán lesznek fizetendők.
A köztársaság pénzügyi gazdálkodásának megvilágítása céljából nem érdektelen a la- kosságra eső terhekre rámutatni.
A novemberben beterjesztett költségvetés szerint minden egyes lakosra a személyzeti kiadásokból 605 korona, a dologi kiadá- sokból pedig 650 korona.
Államadósságokból — bár azok kamatait és törlesztéseit mint már fentebb említettem, túlnyomórészt elhanyagolták — egy lakosra 148 korona, valóságban azonban a mnltévi költségvetéshez viszonyított indokolatlan le- szállítás íigyelembevételével 203 korona jut, Ezzel szemben Ausztria és Magyarország egy lakosra esö összes államadóssága 1912—ben 247 aranykoronára rugott, az évi kamatteher pedig Magyarországon 10'45 aranykoronát, vagyis a csehszlovák költségvetésben feltün—
tetett összegnek harmadát tette ki. A honvé-
A nagyobb bankok betétállománya az 1923. év
végén.
* Takarék— Folyószám-
A bank megnevezése butítet
összege millió koro- nában
Zivnostenska Banka . . . 1.332 1.232 Böhmisehe Unionbank . . . 806 657 Böhmische Indust. Bank . . 628 1.085 Böhm. Esk. u. Kreditanst . , 507 — 393 Böhmisehe Landesbank . . ' 405 1.099 Prager Kreditbank . . . . 280 583 Anglo-Tseheehosl. Bank . , 275 536 Máhrische Agrár Bank . . 242 451 Bank für Handel u Gewerbe 225 238 Böhmische Kommerzialbank 222 201 Alig. Böhm. Bankverein . . 184 317 Deutsche Agrár Bank . . . 134 263
Hypothekenbank . . . . 134 252
Agrarni Banka . . . . . 118 313
Óeské Banka . . . . . . 96 53
Máhr. Eskompte Bank . . 95 103
Legió Bank . . . . . . 92 331
3—4. szam. —— 150 —— 1924
delem költségeire ugyancsak 1912-ben egy elhelyezett betétek 6.394 millió cseh koronát lakosra 98 aranykorona, Ausztriaban 12'6 tettek ki. a folyószámlán elhelyezett betétek aranykorona jutott, ezzel szemben a cseh- pedig 9.323 millió koronára rúgtak.
szlovak költségvetés 178 cseh koronát iranyoz Ez összegekből a nagy— és középban- elő hadügyi kiadásokra. A külügyi képviselet kok közül tiszta cseh bankokra 3.205 (könyv), ugyancsak 1912-ben Ausztria-Magyarorszag illetőleg 5074 (folyószámla) millió korona, egy lakosara 38'5 aranyfillér terhet jelentett, cseh-német bankokra 1.388, illetőleg 1.704 mig Cseh-Szlovakiaban ugyanez a tétel 2 millió és tiszta német bankokra 1.142. ille—
aranykoronára rúg. tőleg 1.013 millió korona esik.
Bankok betétállománya. A pénzügyi kor- Teljesség kedvéért itt közöljük a zürichi many kimutatása szerint 1923. év Végén a devizaknak 1919—1923. évi prágai közép- cseh-Szlovak bankoknál betéti könyvecskékre árfolyamait.
100svajcifrank. 19191 1920 1921 1922 1923
árfolyama * , — i v ,
N 3 p lÁrfolyam N 3: p [Árfolyam N ap lArfolyam, N 3— p lÁrfolyam N RD 'Arfolyam
!
l ; .
legalacsonyabb . . . V/21—26 803'—— V/27 780'— 1/28 1155'— lVlII,728_ 520'— VII/9 1557"—
; l , '
legmagasabb XII/1231 1083'50 11/12-13 1750'— Xl/7 1920'——g l/2 11800'——! 1/18 l678'—
. l
közép ... — 517098 — 1179874 — 1412170 —— RBÖIBOB —— 1619061
Németország.
Allemagne.
Köln, 1924 január 18. a brikett és 1'50 francia frank a nyei'sszén
Az altalanos helyzet szempontjából az 1923. tonnája után.
év utolsó negyedét két részre lehet osz- A_ munkaidő a Ruhrvidéken egy oraval
tanunk. meghosszabbíttatott. A barnaszénszimlikatus
Az évnegyed első felében a leromlás folya— területén a munkaidő felemelését a munkások mata tovább tartott s úgy látszik, elérte az egyhangúlag elutasították.
alsó fokot, az évnegyed máSOdík felében azon— A munkaidőnek a Ruhrvidéken egy oraval
ban a márka stabilizálásával és 3. 111 l. 0. U. NI.- való meghosgzabbítása és azzal egyidejűleg a
mal (Mission Interalliée du Controle des Usines munka felvételének jó hatása a széntermelés_
Bt Mines) való megegyezés következtében javu— nél már december havában is jelentkezett.
MS kezd beköszönteni. _ Emelkedett a koksztermelés is, a kohók
Az évnegyed első felében a seénellátás egy része már üzemben van.
helyzete az elmult évnegyedéhez képest súlyos- Novemberben (német részről kapott. adatok b0tl0tlj, amennyiben 'az'uzemek a banyamun— szerint) a S. 0. 0. F. (SOciété des Cokes de kasok legnagyobb reszenek felmondtak. Hauts—Fourneaux) 205093 tonna szenet kapott.
Ezen felmondás azonban elsősorban a Ezzel szemben december 2-a119441, 3-án 9893,
munkaidő felemelésére iranyult, amit így az 4-911 7053 *üzemek könnyebben reméltek elérni. A termelt mennyiség tehat emelkedik.
.A ffilnlondilSt kapott banyamunkasoknak Az 1923. év folyamán a S. O. 0. F. u eddlg korulbelul 800/0—a Vissza lett veve. "
Az évríegyed masodik felébe esik azonban
a M. I. C, U. ill.-mal való megegyezés, ami— _ febrüárban _ . 130 000 tonnát nek-következtében a munka a Ruhrvide'k leg- marciusban _ _ 150 000
több üzemében ismét megindult. aprilisban. _ _ 110000 ? A rajnai barnaszénszindikatus december hó maíusban . . . 165000 ,, 29-én szintén egyezséget létesített a M. I. C. U. júniusban . . . 165000 ,,
M.—mal. E szerint az első három hónapban ha— júliusban . . . 100000 ,, vonta 90.000 tonna, a negyedik hónaptól augusztusban . 125000 ,, kezdve pedig havi 70.000 tonna brikett ingyen szeptemberben . 129 000 ,, szállítandó. Kifizettetik a hátralékos szénadó: októberben . . 138000 ,,
a jövőben a szénadó 6'50 francia frank lesz decemberben. . 205000 ,, következő szállítmányokat kapta:
)!
