5'; szám.
m
_A közgyűlésen Balás Károly alelnök elnökölt.
Dobrovíts Sándor főtitkári jelentése után Thir- J'ing Lajos a pénztárost jelentést, Elekes Dezső a 'tázámvizsgáló-bizottság jelentését terjesztette elő. A
'.ltözgyűle's a jelentéseket tudomásul vette.
A közgyűlés módosította a Társaság alapszabá—
lyait, Az eddig százban megállapított rendes tagsági ilétszámot százhúszra emelte fel. Kimondta, hogy a 'volt elnökök és alelnökök hivatalból tagjai a vá—
lasztmánynak, a közgyűlés által választott választ- mányi rendes tagok száma pedig tíz helyett tizen- kettő és hogy az elnökségnek a jövőben a minden- kori szakosztályelnökök is tagjai.
Minthogy a közgyűlés a maximális százhúsz .rendes tagsági helyből e közgyűlésen legfeljebb :száztizet kívánt betölteni, összesen tizenegy üres trendes tagsági helyre történtek választások, A sza—
tvazás eredménye szerint az előírt kétharmad szó-
?többséget megkapták s a Társaság új rendes tag- jaivá választattak: Andreich Jenő műegyetemi ad- junktus, HennyeyVilmos ny. h. államtitkár, Ke- mény György közgazdasági író, szántói Kőrősy Kor- .nél egyetemi c. ny. rk. tanár, Móricz Miklós köz-
;gazdasági író, vitéz Nagy Iván kir. s, tanfelügyelő, Vágó József közgazdasági író, Várszeghy János min.
:s. titkár.
Külföldi tiszteletbeli tagokul megválasztattak:
Büchner Oszkár, Berlin város statisztikai hivatalá- mak igazgatója Berlin, Fisher Irving, a Yale egye—
tem közgazdaságtan tanára New Haven (Conn., (Amerikai Egyesült Államok), Harmaja Leó dr., a finn munkaügyi minisztérium statisztikai hivatalá—
tnak főnöke Helsinski, Platzer János igazgató a né—
7met birodalmi statisztikai hivatalban, Berlin, Sa- lvorgnan Franco, az olasz központi statisztikai inté—
kzet elnöke, Róma, Tolman H. William, az Amercian ,. nstitute of Social Service v. igazgatója, Pawtucket,
Szolnok m. város képviselőtestülete 1932 áp- Vrilis 22-i rendkívüli közgyűlésén a város díszpolgá—
*TáVá választotta meg képviselőségének 12. évfordu—
k ja alkalmából Kenéz Béla dr. m. kir. kereskede—
lemügyi minisztert, a Magyar Statisztikai Társaság áz Országos Statisztikai Tanács elnökét.
[Magyar Tudományos Akadémia 1932 május sszes ülésén levelező taggá választotta meg y István dr.-t, a Magyar Nemzeti Múzeum _i osztályának igazgatóőrét, a Magyar Sta- L [Társaság rendes tagját. —— Ugyanezen az külső taggá választatott meg a német statisz- flomány egyik vezéregyénisége, Zahn Fri-
; egyetemi tanár, Bajorország statisztikai (nak, valamint a :Nemzetközi Statisztikai
1932
Rhodes Island (Amerikai Egyesült Államok), Wink- ler Vilmos, a bécsi egyetem ny. rk. tanára és kisebb- ségkutató intézetének igazgatója, az osztrák szövet—
ségi statisztikai hivatal főosztályvezetője, Bécs, Yule Udny György, a cambridgei egyetem statisztika tanára, Cambridge.
A részleges tisztújításon egyhangúan megválasz—
tattak: fötitkárrá: Elekes Dezső, titkárrá: TIzirríng Lajos, pénztárossá: Mike Gyula, ellenőrré: Dalnoki- Kováts Jenő. A számvizsgáló-bizottság tagjaivá:
Ajtay József, Bánlaky Adorján, Kresz Károly. A választmányba az évi megbízatás lejártával kilépő Némethy Károly, Gerevich Zoltán, Altenburger Gyula, Illyeíalvi I. Lajos és; Pataky Tibor újból meg- választattak, új választmányi tagok lettek Kovács Norbert és Dobrovíts Sándor, új póttagok Ihrig Ká—
roly és Tormay Be'la. Ismét megválasztattak: a de- mográfiai szakosztály elnökévé Kovács Alajos, tit- kárává Szél Tivadar, valamint az Államtudományi Intézet Intéző—bizottságának elnökévé Teleki Pál gróf, tagjaiul Dobrovits Sándor, Laky Dezső és 'I'hirríng Gusztáv.
Dobrovits Sándornak, miatt a főtitkári
aki más elfoglaltsága tisztséget továbbra nem kívánta vállalni, Balás Károly és Thirring Gusztáv indítvá—
nyára a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi kö- szönetet szavazott, így örökítve meg azokat a kiváló érdemeket, melyeket a Társaság 10 éves fennállása alatt rátermettségével és odaadó munkásságával a Társaság ügyeinek vitele s a Társaság működésének fellendítése terén szerzett.
Thirring Gusztáv indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy amennyiben az anyagi lehetőségek engedik, a Társaság 10 éves fennállása alkalmából s egyúttal a Társaság volt elnökének és alapítójának,
"néhai Buday Lászlónak emlékét is megörökítendő, Buday—emlékkönyvet ad ki.
Kisebb közlemények.
Petites communications.
Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.
Intézetnek és a Német Statisztikai Társaságnak elnöke, a Magyar Statsztikai Társaság külföldi tisz- teletbeli tagja.
A Magyar Tudományos Akadémia 1932 május 4-i összes ülésén a beküldött tervezet alapján Ros- tás László dr.-t és Andreich Jenő dr. műegyetemi tanársegédet bízta meg a Pesti Magyar Kereske- delmi Bank Széchenyi—alapítványa kamataiból ki- írt ,,A konjunktúraelmélet alapjai, a konjunktúra- kutatás módszerei és eddigi eredményeinek bírá- lata" e. jutalomtétel kidolgozásával. '
Szovjet-Oroszország központi statisztikai szerve 1931/32-ben —-— miután munkássága és kiadványai egy időn át igen erősen korlátoztattak —— Gazda- sági és szociális-statisztikai központi szolgálat el-
5. szám.
nevezéssel önálló intézménnyé szerveztetett át. A régi központi szerv munkálatait korlátozó intézke- dés és az átszervezés okairól, igen sajátságos kisérőtüneteiről és szovjetpolitikai momentumok- ban bővelkedő hátteréről jellemző adatokat közölt a Wirtschaftsdienst. V. ő.: Czechovicz P.: Die Krise der wirtschaftlichen Information und der Wirtschaftsstatistik in der UdSSR. Wirtschafts- dienst 1932. 6. sz. 182—186 l. és 7. sz. 214—218. ].
Külföldi statisztikai társaságok.
American Statistical Associationl) (Amerikai Statisztikai Társaság). Kilencvenharmadílc évi közA gyűlését 1931 december 28—30. napjain tartotta meg Amerika statisztikusainak ez a testülete, mely egyike a leghosszabb ideje — 1839 november 27 óta ——- fennálló statisztikai társulatoknak. Az évi közgyűlésről most kiadott tartalmas és vaskos fü- zetből kitűnőleg a legújabb közgyűlés is megőrizte az immár tradicionális kettős (vándorülés és tudo- mányos konferencia) jelleget. Észak-Amerika sta- tisztikusai ezúttal Washingtonban gyűltek össze s a részben más rokon egyesületekkel közösen meg—
rendezett tanácskozásokon és előadőüléseken közel száz előadásban mintegy félannyi problémát tár- gyaltak meg 3 nap alatt. E nagy munkateljesitmény csak olyképen volt lehetséges, hogy az 5 közgyű- lési szakosztály ülései egyidőben, párhuzamosan pe- regtek le. Érdekes, hogy a gazdasági válság aktuá- lis kérdései nem vették annyira igénybe az egybe—
gyűlt statisztikusok idejét, mint várni lehetett volna; az elmélet és módszertan, sőt a történeti statisztika kérdéseinek megvitatására is maradt elég idő; a statisztika többi tárgyköréből származó kér—
déseken kívül a rokonszakmák néhány fontosabb problémája is szerepelt a napirenden. (A ,,Journal of the American Statistical Association" ezúttal 273 oldalas ,,Papers and Proceedings..." c. külön fü—
zetében nyilvánosságra hozott előadások és referá- tumok túlnyomó részének címét lásd a Szemle ,,Folyóiratszemle" c. rovatában). Ami a közgyűlés- nek az egyesületi életet érintő eseményeit illeti, 1) A Társaság multjwára és szervezetére vonat- kozó adatokat 1. M. Stat. Szemle 1929. 714—715. 1.
Az ipari munkások jóléti intézményei Magyar-
országon. —
Les oeuvres de prévoyance sociale pour ouwiers dyindustm'e en Hongrie.
Az ipari munkások szociális helyzetére jellem—
zők azok az adatok, amelyek a munkásjóléti intéz-
ményekről a kir. iparfelügyelők tevékenységéről kiadott legutóbbi jelentésben napvilágot láttak?)
1) A magyar királyi iparfelüyyeló'k tevékenysége
—416——
—— Az új szerv elnöke Obolensky—Ossinsky V. V. le aki elsöízben 1926 márciusában került a szovje köztársaságok statisztikai szolgálatának élére.
lanul húnyt el Braunschweig statisztikai szolgál tának feje, Otte Hermann kormányfőtanácsos. Ot közel félszázadon át működött a braunschweigi o szágos statisztikai hivatalban, melynek 1920-tóu kezdve érdemes, értékes munkásságú vezetője is vol
— Sociétés de statistigue de l'étranger.
megemlíthető, hogy újabb módosító javaslatok kö- vetkeztében az 1931—es közgyűlésen elhatározott alapszabálymódosítás nem lépett életbe; a közgyn—
lésen eszközölt választások után tehát a következő 1932. évi tisztikar ült össze: Elnök: Fisher Irving;
alelnökök: Reed L. J., Andrew S. L., Crum W. L., Secrist H., Truesdell L. E., van Kleeck Mary (tud—
tunkkal az első hölgy a Társaság tisztikarában).
Egyben az alelnökök munkaterülete2) is megálla—
píttatott. Az állandóságot az egyesület életében a régi titkár-pénztáros, King W. l. újraválasztásával
biztosította :; közgyűlés. A ,,Journal of the Ameri-
can Statistical Association" (1931-ben 4 negyedévi és 1 külön közgyűlési szám, összesen 787 oldallal) kiadója újból Ross F. A., az ,,Annals of Mathema-
tical Statistics" (1931-ben 4 szám 492 oldallal) ki- adója pedig továbbra is Carver H. C. lett. Az Ame—
rikai Statisztikai Társaság 2.265 főnyi taglétszámá- ból természetesen aránylag csak egy kisebb rész lehet jelen az évente váltakozó helyen megtartott közgyűlésen; ezért az egyes helyi szervezetek mun- kásságának jelentősége is igen nagy. Az 1931. év folyamán az Amerikai Statisztikai Társaság követ- kező helyi szervei rendeztek üléseket (zárójelben az ülések száma és átlagos látogatottsága) Austin (1 ülés, 21 főnyi —— átlagos —- látogatottsággal), Boston (2—149), Chicago (6—65), Cleveland (1—106 és üz—
leti szakosztály: 9—26), Columbus (8—43), Los Angeles (6—15), New-York (egyesületi központ;
8—192), San Francisco (4—31), Albany (?)—23), Detroit (3—20), Pittsburgh (12—32), Washington (0).
ben az ipartelepek száma 1928—ban 15.640, 1929—ben 17.713, 1930-ban pedig 19.037 volt, amely utóbbi évben Budapest részesedése 7.876 volt. Az ipartele- peken foglalkoztatott munkások összes száma 1928—ban 278363, 1929—ben 298.675, 1930-ban 273.103 (ebből Budapesten 169887) volt. Az 1930.
az 1928, 1929. és 1930 években. Kiadja a m. kir.
Kereskedelemiigyi miniszter. 1932.
Otte Herman 'i'. 1932 március 12-én vára,
2) V. 6. M. Stat, Szemle 1930. 345. l.
A jelentés szerint a 13 iparfelügyelői kerület-
-———417— 1932
5. szám.!:
évre vonatkozóan a telepek és munkások szociális viszonyait a következő arányszámok szemléltetik (a kiadványban közölt abszolút szamok helyett könnyebb áttekintés kedvéért százalékszámokat köz—
lünk):
A telepek hány A munkások 0/0-án volt amun- hány "lo—a részére
kások részére volt
"5 or— Buda— az or- Buda—
szágban pesten szágban pesten
lakás . . . 14'78 9'87 l)7'95 l)5'52
hálóhely . 9'46 6'95 3'37 2'30
földhaszonélvezet 309 036 2'87 1'59 tüzifa és Világítás 11'74 546 1148 5'82
étkezőhelyiség 311 321 4112 37 '63
fürdő . . . . 2'02 2'32 30'49 28'39
fogyasztási szövetkezet 007 004 713 394 munkaadó fiz. bet. biz-
tosítási járulékot 16'39 5'60 4'67 1'77
takarékegylet . 0'02 — —— —-
orvos. . 0'36 0'27 14506 13'93
orvosi kezelés. 088 128 1918 23-42 iskola. . . . . . . 0'43 0'09 7'98 4'38 kisdedovó . . . . . 0'14 0'06 9'15 7'64 munkás—kör . . 0'33 0'34 17'79 16'79
könyvtár 0'24 0'19 —- ——
*) A lakást kapott családok száma a munkás—
létszamához viszonyítva. Minthogy egy családban több _ munkás is együttélhet, a valóságos arány magasabb.
Az előző évekről között adatokkal való össze- hasonlítás azt mutatja, hogy feltűnően csökkent
ama munkások száma, akiknek számára a munka-
adó fizette a betegségi biztosítási járulékot (1928:
,; 99, 1930:12.762 munkás). Erősen csökkent 'a telepek, illetve munkások száma, amelyeken,
(illetve akiknek számára orvos volt alkalmazva 928-ban orvos volt 135 telepen 53.916 mun- számára, 1930-ban 69 telepen 38.389 mun—
számára). Ezzel szemben tetemes szaporodást az orvosi rendelés rovata (1928—ban orvosi elés volt 76 telepen 37.575 munkás számára,
—ban 167 telepen 52.390 munkás számára).
egymértékben javult a munkáskörrel (kaszinó- , valamint a könyvtárral való ellátottság (mun—
1' volt 1928—ban 38 telepen 31.715 munkás
mára, 1930—ban 62 telepen 48.584 munkás szá—
_ , a könyvtárak száma az 1928. évi 36—ról, il—
e az 1929. évi 3l—ről 1930-ban 45-re emelke-
)
mezőgazdasági termények világadataí.
[internationales sur les produits ayricoles.
ai Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet lése (Bulletin Mensuel de Statistigue Ag-
omerciale, 1932. Mai) az 1931. (1931/32.)
és termésadatokról már eléggé befeje- d.iltt közöljük a legfontosabb mező—
tmények adatait, összehasonlítva az 30/31.) év adataival, valamint az 1925/26—1929/30.) évek átlagaival. A
termények mellett zárójelben lévő szám azt
tatja, hogy az eredmények a világadat hány száza-
lékát ölelik fel; megjegyzendő azonban, hogy
Szovjet—Oroszország adatai csupán a cukorrépánál szerepelnek.
mu—
Terület Termés ,
GJ
ezer hl. og %% ezer tl og §§
§ n a, n § n § !!
a 1 a p 0 n
Búza ... (1000/0) 98.528 96'1 1027 1004. 022 980 1031
* Rozs ... (1000/0) 18.729 944 976 209 051 826 877 Arpa ... ( 900/0) 24.018 950 1040 267.184 84'9 91'8 Rozs ... (960/0) 40.903 981 967 476.271 93'2 89'7 Tengeri ... 840/0) 67287 1041? 1071 933597 11213 960 Rizs ... 93010) 50.423 996 103'0 810216 972 1030 Burgonya . . . . ( 960/0) 12.292 1026 1035 1,464.712 99'3 109'0 Cukorrépal) . . . ( 970/0) 3.178 1001 116'0 603.132 79'0 106-0' Gyapot ... ( 98%) 29. 513 929 924 52.536 105"? 1008 Lenmag . . A .(. %% 6.435 9.9'5 106"! 31.923 1014 101'2 Lenfonál ... 760/0 280 757 722 1.007 6629 542 Kendermag . . . (72%) 118 831 76'6 324 90'0 82'9 Kenderfonál. ( 600/0) 120 83'3 76'4 878 667 6029 Dohány ... ( 650/0) 1.036 951 1096 9.520 96"? 1125 Komló ... ( 940/0) 45 88'2 763 421 760 73'1 Bogyóolaj . . . . ( 960/0) . . 8.237 210'2 103'2 Bora) ... ( 830/0) 144491 112'2 100"?
:) Oroszorszá al.
2) Ezer hl. gg
Az adatok szerint az 1925—1929. évi átlaggal szemben a vetésterület nagyobb emelkedést mutat a cukorrépánál, ahol az emelkedés 16%-0t tesz ki.
Jelentős csökkenés van viszont a lennél (de csak a lenfonálnál), itt a csökkenés 27'8%. Csaknem egy negyeddel csökkent a kender és a komló területe.
A termést tekintve az átlaggal szemben főleg a dohány és burgonya mutat emelkedést. Erős vissza—
esés van a lenfonálnál (45'8%-os), a kenderfonálnál (39'1%—os), a komlónál (26'9%), de csökkenés van még több tet'ménynél, köztük — a búzát kivéve ——
valamennyi gabonafélénél. Az előző, 1930. évi ered- ménynél a legtöbb 1930. évi területi és termésadat gyengébb.
A világ aranytermelése.
La production mondiale de l'or.
Az aranytermelés évek óta tartó emelkedése 1931-ben is folytatódott. A Népszövetség április, havi füzetében közöl —— bár jelentős részében csak becslésen alapuló —— adatokat a világtermelésről..
(Az 1931. évi világtermelést 680 tonnára teszi az előző évi 640 tonnával szemben. (1923:547, 1924:
577, 1925:582, 1926: 594, 1927:590 tonna.) Rész—
letes adatok a következők:
1922 1928 1929 1930 1931 Délafrikai Unio 2180 3220 3239 3333 3383
Kanada . 393 588 600 654 838
EgyesültÁllamok') 71-2 66-7 640 65-3 73-6
Mexikó 233 21 "8 20'3 20'8 20'0—
Rodézia . 204 179 17'5 173 168
Ausztrália . . 23'5 14'2 13'3 14'5 . Japán . . . 7 '5 104 10'4 12'1 12'2 Brit—India . . . 12'1 117 113 102
Aranypart . . . 66 52 6'8 7'7
1) Alaszkával.
5. szám. — 4l8 — 1032.
1922 1928 1929 1930 1931 megcsappant s l930/31-hen kb. % millió métermá—
lBelga—Kongó . . 2'3 43 5' 61 70 zsát tett.
Fülöp smgetek - _2'2 %"9 4.7 0'8 - A kávékivitel nagyjában a termelés adataihoz
Korea ' ' ' ' 5'3 0'2 5'0 5'6 ' iazodik Brazilia a háb ' l"tt' é k 'u 'b
ZUj-Zéland . 3-9 36 3-5 4-0 4-2 g - "" 90 * ve a aga 3"
Kina. _ _ . _ . (3'8) _ _ 7'6, 1930-ban 92 millió mélermázsát exportált. Ko Holl._—Kelet—India 3'6 34 34 34 lumbia,_a háború előtti % milliós exportját ugyan-
lgmzlhíi íg ?; 33 39 ezen idő alatt 1'9 millió métermázsára tudta
,Kgfágga _ 2.1 g.; _l emelni.. A 'háború előtti és háború utáni átlagos
Peru _ 2-5 2—2 38 2-2 lelleh aranyszamok orszagonkint a kovetkezok:
_?jEkvador 1'53' 2'3 1 2'1 2'2 1909—1913 % 1924—1928 0/0
_;íenezflela , 85" %; )ig 18 Brazilia. Bal-8 Brazilia. 60'8
ranctaorszag _ _4 _5 1 114 Venezuela . el"? Kolumbia . 10'1
Ftaacía Guyana 14 ie ;? )09 Kolumbia . 4-3 Kelet—India 6-0
Égi! ulnea ' 21, 10 O'é 05 Guatemala . 3'5 Venezuela . 3-3
31 e ' ' ' ') Haiti . 2'8 Guatemala ._ 3'3
_ _ _ Salvador . 2'6 Salvador 8'2
EWÉÓW) - - - - 25 4_5 5? Kelet-India 2-2 Afrika 3-1
Al,—sm!) . . . 302 344 362 380 . Mexikó . % Haiti 24
teraszorszdg - - ' 58 298 333 440 520 Porto—Rico 1'8 Mexikó . 1'7
Eszak-Amerika. 1105 1255 12329 1307 1574 Costa-Rica. 1.2 Costa—Rieá 1.3
Közép-Amerika . 27'0 23'6 21'9 22'6' 22'0 Brit-India ' 1.2 Nicaraf'ua ' 1_1
Dél'Ameríka 16'0 13'9 15'8 14'0 . Afrika 1'0 Brit-India — . - 0'8
Afrika. 249'5 350'8 354'4 3654 372'0 E éb 2.9 E 'éb . . . 2.7
Ausztrália 27—9 19? 18'1 19-5 . gy ._._— gl ' -
Összesen 3) 469'5 our-2 sas-stmo'wmso'm 1000 1000
1) Kivitel. — 2) Oroszország nélkül. — 8) Kina nélkül.
A főtermelő Délafrikai-Unio termelése, alig
vhaladva meg a mult évi színvonalat, 333 tonnáról 338 tonnára emelkedett, míg az 1930. évben egy—
formán 65—65 tonnát termelő Kanada és az Egye—
sült-Államok aránylag jelentősen fokozták terme—
lésüket (Kanada 84, az Egyesült-Államok 74 ton- mára).
A kávégazdálkodás alakulása.
Les variations de la production du café.
A kávétermelés a háború előtti időkhöz ké—
"pest fokról—fokra növekedett. A kávéval beültetett 'terület a főtermelő Braziliában a háború előtti 1'8 millió hektáros átlagról 1928/29-ben 3"; millió hek- tárra gyarapodott. A világtermelés a háború előtti
évek átlagában 12'3 millió métermázsát tett, amely
mennyiség a kitűnő termésű 1929/30. évben 25'2
millió métermázsára emelkedett. 1930/31-ben a
"termelés 15'4 milli—ó métermázsára esett vissza. A világtermele's és Brazília termelésének alakulását
a következő adatok mutatják: ;
v-l . Ebből
mini 3333;
m i 1 l i 6 (;
1909/10—1913/14 . . 12'3 80
1927/28 227 150
1928/29 ... 139 66
1929/80 ... 25'2 17'4
1930/31 ... 15'4 7'9
A' Brazilia után legnagyobb kávétermelő or- rszágnak, Kolumbiának 1930/31. évi termése 1'9 mil- lió métermázsa volt. Számottevő Szalvador (750 ezer g) és Venezuela (710 ezer (1) termelése. A Dél—
Amerikán kívüli országok közül Holland—Indiában .:a legjelentősebb a termelés, mely azonban újabban
A kávébehozatalban messze kimagaslik az Egyesült Államok, melynek behozatala már a há—
ború elötti évek átlagában 4'5 millió métermázsa volt s 1930—ban 7'3 millió métermázsát tett. Az Egyesült Államok a világfogyasztásban 48%—kal részesedik. Utána legnagyobb Franciaország beho—
zatala: 1909/1913—ban 1'1, 1930aban a megnöveke—
dett területen 18 millió métermázsa, valamint Né- metországé, ahol a háború előtti területen 1909/
1913—ban 1'8 millió mázsa volt a fogyasztás, míg a háború utáni területen 1930-ban 1'5 millió.
Igen érdekes a fejenkinti kávéfogyasztás vizsgá- lata. A fejkvóta időnként meglehetős eltolódást mu- tatva, általábanaz északeurópai államokbanért el maximumokat. A legrégebbi adatok szerint a XVII.
században Anglia vezetettafejenkinti kávéfogyasz—
tásban, míg a XIX. század végén mintegy 7'5 kg-os fogyasztásával valószinűleg Hollandia állt első helyen, melynek fogyasztása azóta aláesett.
A többi államokban általában inkább növekvő ten- denciát látunk. A fejenkinti kávéfogyasztás alaku- lásáról a következő adatok állnak rendelkezésre (a 10 vezető ország sorrend szerint):
1909—1913 kg 1921 g 1930 kg
Németalföld . . 7'3 Svédország . . 6'9 Dánia . . . 7'2 Svédország . . 6-1 Kuba . 6'3 Svédország . . 7-1 Norvégia . . 56 Dánia . . . . 6-0 Norvégia , . . 56 Dánia . . 53 Egy. Államok . 5'5 Egy. Államok . 5'5 Belgium . . . 4'8 Belgium . 5'0 Belgium . 54 Egy. Allamok . 4'3 Norvégia . . . 5'0 Finnország . 5'2 Svájc . 3'0 Németalföld . . 4'6 Kuba . . . . 49 Franciaország . 2-8 Finnország . . 3'7 Németalföld . . 4-7 Németország. . 2'8 Svájc . 3-7 Franciaország . 4-2 Olaszország . . 08 Franciaország . 3'5 Svájc . 3'4
Magyarországon a hivatalos adatok szerint a fejenkinti kávéfogyasztás az 1921/1925. évek átla- gában 0'28, 1926/1930 átlagában 0'41 kg volt. A há- ború előtti Magyarbirodalom területén a fejenkinti fogyasztás 1901/1905-ben állott kb. ugyanezen a
színvonalon (042 kg). A fejadag az 1906/1910. évek átlagában 0'53 kg-ra, a háború elején pedig ennek is kétszeresére emelkedett. A háború végére termé—
SZete'se'n a kávéfogyasztás a minimumra zsugoro—
dott össze.
A legutolsó években észlelhető kávédekon-
junk'túrára jellemző a kávéárak erős csökkenése,
mely egyes fajoknál két év alatt 69%-0t tett. Az
árak fajok szerint New—Yorkban, fontonként, centben:
1929 jan. 1931 okt. 05313;ng
Medellin, kolumbiai . 26'00 16'50 365 Caracas, venezuelai . 2300 1400 391
Guatemala, jó. 2400 1350 438
Robusta 1850 7 '75 581
Santos, típus 4 2400 750 688
Rio, típus 7 . 17-75 550 690
A kávékészleteknek az utolsó években főleg a termelés kiterjesztése folytán bekövetkezett nagy felduzzadásáról Szemlénkben már volt szó (1930.
11. sz.), E közlésünk kiegészitésére itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a kávéke'szletek a mult évben is jelentősen növekedtek s 1932 január 1-én a lát—
ható készletek 347 millió zsákra emelkedtek, ami
maximális adat a káve'gazdalkodás történetében?) 1) Források: 1. Institut International d'Agri—
culture: Annuaire International de Statistigue Agri—
cole 1930—31. 2. W. H. Ukers: The VVorld's staples.
Xll. Coffee. Index Vol. VII. No 76, April 1932.
Svenska Handelsbanken—Stockholm. Lásd még e tárgyról: A világ kávétermelése és kávéfogyasztása.
M. Stal. Szemle, 1928. 7. sz.
A dunai államok problémájához.
A propos du probléme des Etats danubiens.
A dunai államok együttműködésének problé- mája a külföldi szaksajtót még mindig élénken foglalkoztatja. Legutóbb az Economist (máj. i4,-i számában) arra mutat rá, hogy a dunai államok egymás közötti külforgallna az önellátási törekvé- sek következtében az utolsó évek során jelentősen csökkent. Ezt igazolják azok az adatok, amelyek az öt leginkább érdekelt allam mindegyikének a többi négy államba irányuló külforgalmáról tájé—
koztatnak. A dunai államok behozatalában illetve kivitelében ugyanis az érdekelt államok részese- dése a következő voltzi)
Kivitel a másik ! 1923 ! 1924 ; 1928 í 1929 ! 1930 ' 1931
' négy államba ; !
százalék
l
, .1 41-01 41-4 35-53 35-5 382! 353 ov.-ba 167 190 17-0' 167 ami 163 láviába 39-7 44-9; 44-5 43-8 43-4 403 tsz.-ba') 63—3 eso—2 516 438 46'5 42-0
' . .l 27-4137-2 30-4
*mér— i
align . ? )330335-0 30-13 30—93 32-0 *)28'4
a amrszág adatai helyesbitve.
*.*,419 _— 1932
Behozatal a másik 1923 t 1924 négy államból
l928 ! 1929 1930 I 1931
Százalék
Ausztriából . . ! 39'3 36'8 3455! 33'9 31'2l 29'5 Cseh-Szlov.—ból. 37'6 39'3 ! 30'2 30'81 31'9 24'8 Jugoszláviából . 45'9 46'1 36'9 407 361 39'2 Magyarorsz-bóll) 710. 7115 635 57 2 538 43'7
Romániából . 39'9 35'5 31 8 25 4
Az öt állam mér— '
legelt átlaga. . 2)37'6 391! 35'5 35'9 34'0 *)28'5
') Magyarország adatai helyesbitve.
2) Románia nélkül.
Az angol folyóirat megjegyzi, hogy Magyaror—
szág —— a forgalom általánosan csökkenő tenden—
ciája mellett is — kivitelének még 1928-ban is.
több, mint 60%-át helyezte el a többi dunai álla—
lnokban s legmagasabb kiviteli arányszámai foly—
tán a legjobban érdekelt a dunai államok egymás-—
közti forgalmának felélénkite'se'ben. E megállapí-—
tást ki kell egészítenünk azzal, hogy Magyarország arányszámai a másik oldalon _ mint felvevő- piacé —— szintén a legmagasabbak.
Egyébként a kép teljesebbé tétele céljából itt közöljük a négy szóbanforgó állam Magyarország behozatalában s kivitelében való részesedésének.
alakulását a hivatalos adatok alapján:
1924j1925319261 1927 . 1928 § 1929 19301 1931
százalék
Ausztria
Behozatal 25'9i23'2i22'3l19'8[ 17'5[16'2[ 132 11-5112-3 Kivitel 43-6136-4t33-4ie7-ol ami 34-1130-4 28'1l 30-1
Cseh- Szlovákia
Behozatal 24 1125 2124' 2122oi24'2L22'4121'5 210 91
Kivitel 116!241[2331190§ 194[ 176! 164 108 4-3—
Románia
Behozatal103j7818018'1j 7'2j 79] 90 8'9[13'0
Kivitel 8'7'4'153í oil-oj 4'6. 5-5! 4—5 3-2! 3-6.
Jugoszlávia
Behozatal 3'2l4'01 3-51 3—5; 4-3] 5-0; 5-1] 511 72 Kivitel 7-0 sel 8'0! 5-2l 5-11 64! 5-9 5-7 58
l :
Kollektív szerződések statisztikai felvétele és állandó nyilvántartása Cseh—Szlovákiában.
L'enregz'strement statistigue régulier des accords col—
lectifs en Tche'co—Slovaguie.
A modern gazdasági életben a munkaadó és, munkavállaló szervezetek fokozatos előnyomulásá- val egyenlő mértékben növekszik e szervezetek egymással kötött kollektív munkaszerződéseinek jelentősége. E szerződések gyakran egész iparága- kat fognak át és bennük nem csupán széles ipari rétegek munkabérei szabályoztatnak, hanem a munkavállalás egyéb feltételei is. Mig sztrájksta—
5. szanL
tisztikája a legtöbb államnak van, addig a kollek- tív szerződések összegyűjtése és statisztikai nyil"- vántartása sok államban hiányzik, vagy csupán a kezdet kezdetén van.
A kollektív szerződések alapján hivatalos sta- tisztikai'összeállitásokat közölnek kisebb—nagyobb részletességgel a következő államok: Olaszország, Franciaország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Svéd- ország, szomszédaink közül Ausztria és Románia.
Mindez "államokat messze felülmúlja Németország, amelynek e statisztikája a legfejlettebb és legrész—
letezőbb (,,55. Sonderheft zum Reichsarbeitsblatt.
Die Tarifvertrage im Deutschen Reich am 1. Ja—
nuar 1929"). A statisztika emez ágának fontosságát jellemzi az, hogy Németországban 8.925 kollektív
szerződés 12,276.060 alkalmazottnak szabályozta
munkabérét és munkafeltételeit.
E tekintetben érdekes a cseh-szlovák kormány- nak 1932 február 12-én kelt 31. sz. rendelete, amely a cseh—szlovák Statisztikai Tanács társadalomsta- tisztikai bizottságának határozata alapján felhatal- mazta és megbízta az Állami Statisztikai Hivatalt, hogy 1932 január 1-től kezdve gyűjtse a kollektív szerződéseket.
, E rendelet értelmében ,,a munkaadó szerződő
felek, legyenek ezek állami, vagy egyéb hatóságok, magánszemélyek, helyi és érdekegyesületek, avagy egyesületek, szövetkezetek, bárminemű kereseti társaságok és társulatok, amelyek kollektív munka- és munkabérszerződéseket kötnek, az Állami Sta- tisztikai Hivatalnak további felhívás nélkül meg- küldeni kötelesek a) az aláírástól számított 7 na- pon belül az 1932 és 1933 folyamán újonnan meg—
kötött, vagy módosított kollektív szerződéseket, b) az 1932-ben érvényben lévő valamennyi kollektív szerződést".
Ha több munkaadói szerződő fel van, a bekül-
———420-—— 1932'
dés kötelezettsége azt terheli, aki a szerződést elsö- nek írta alá. A beküldéskor meg kell jelölni: az üzemek számát, az üzemekben alkalmazott munka- vállalók számát és azt a földrajzi körletet, amelyre a kollektív szerződés vonatkozik.
A_ kollektív szerződés fogalmát a rendelet így határozza meg: ,,kollektív szerződésnek kell tekin- teni egy vagy több munkaadó vagy egy vagy több munkaadói szervezet között egyrészről és egy vagy több munkavállalói szervezet között másrészről, írásban létrejött minden megállapodást, amennyi- ben az egyéni munka- vagy szolgálati viszony sza- bályozására irányadó szabványokat állapít meg, vagy a két szerződő fél egyéb jogait és kötelessé- geit is szabályozza. Kollektív szerződésnek kell te- kinteni ,a volt magyar területeken érvényes ipar- törvény 161. §-a alapján létesült, továbbá az 1920.
évi 29. sz., a háziipari munka és munkabér viszo-
nyainak szabályozásáról szóló törvény 21. §-a e'r- telmében a házimunkások számára kötött szerző—
déseket".
A cseh—szlovák statisztikai felvétel elsősorban az ipari munkaviszonyok megállapítására törekszik, amire vall az, hogy a mezőgazdasági munka. és munkabérszerződe'sek terén az adatszolgáltatási kötelezettség csupán a mezőgazdasági munkások ügyei számára szervezett tartományi tanácskozó testületek határozataira, valamint a prágai Orszá- gos Központi Munkahivatal, a brünni Országos Hivatal és Mezőgazdasági munkások szlovenszkói munkahivatala (Pozsony) munkaszerződéseire, sza- bályozásaira, díjszabásaira e's hirdetményeire ter- jed ki.
A meginduló új statisztikai felvétel Cseh-Szlo—
vákia ipari és szociális viszonyaira s általában munkáskérdésére vonatkozólag bizonyára igen ér—
tíkes adatokat fog eredményezni.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Népmozgalom. -— Munkapiac — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás. —— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Monument de la population. —- Marché du travail. — Production. —— Commerce et transports. -— Formation des prix —— Monnaie et credit.
Tableau économigue.
Re'sume'. En avril 1932, le mouvement de la population a offert un tableau guelgue peu plus favorable guiau mois précédent et en avril 1931.
La proportion des ma—riages, remontant au niveau d'avril 1931, a atteint 7'80/00 contre 5'80/00 en mars 1932. CeIIe des nés-vivants a été de %% contre 25'4%o en mars 1932; la mortaliié, de 19'2%o contre 20'7%o en mars 1932 et 18'8%o en avril 1931. Le nombre proportionnel, calculé pour 100 nés—vívants, des de'cés au-dessous de 1 an fest élevé de 15'8 en mars á 16'2 en avril. Liaccroíssement nature!
stest élevé a 5'80/00, augmentant de 1'19/90, respecti-
vement de 0'89/00, par rapport a mars 1932 et a avríl 1931.
Le marché du travail ayant continue' á siamé- liorer en avril 1932 pour des causes saisonníéres,
le nombre des chómeurs enregistre's par les syndi—
cats professionnels a baíssé a 31.018. Ce nombre, dans leguel les hommes figuraíent pour 86'9% et les femmes pour 13'1%, accusait une diminution de 4'2% par rapport au mois précédent, mais il était supérieur de 10% au chiffre correspondant de 1931.
Parmi les ouvriers du bátiment, le chőmage a par- ticuliérement diminué (—-— 14'3%). Malgré Pame'lio-
