A Felvidék ipari népességének alakulása a háború előtt és után

III.-IIIIIIIIIIIIII-ICIIIllllIII.!Ill..IIIllllllllllnllilllilllllIll-IllIll-IIUIUIIIIIIUÚIUIIIIIII

o IPAR

C.I.!!!

lllllllllI-CllllllllllllIll.-IIIIIIIIIUIIIIIIDIIIll-IIIIIIIIIIII.-llllillll.Ill-IUIIIIIIIIIIIIIIOÖD

A Felvidék ipari népességének alakulása a háború előtt és után.

Les populations industrielles de Slovaguie et de Ruthém'e avant et apres la guerre.

Résume'. En Slooaguie et en Ruthe'nie, sous le régime honyrois, pendant guelgues decades ayant précédé la guel're, liindustrie se développait rapi- dement. En raison de ce progres, dü aux possib—ilite's matérielles de ces regions et aux subuentions et autres laveurs accordé'es par IiEtat ,aaze industriels, le nombre des personnes actives y augmen—ta vite dans les établissements industriels. Uaugmentation, gut ressont des recensements ((tubleaux I, 2, 3a et 3b), a été particuliérement forte dans les établis- sements de car-.actére manufacturi'er (tableau 30).

Depuis leur anneríon a la TcIne'eo—Slooaguie, ces regions, font concurrence'es par les industries lchéoues (graphígue I), dépérissent dlrautant plus au point de vue industriel (Iu'á cause des hautes barriéres douaniéres, les industries slouagues et rathe—

nes ne peuvent guere exporter sur le territoire hon—

grois actuel, ou elles auaient leurs de'bouche's avant la guerre.

De ce dépe'rissemenit, on se rend compte si lion compare les statistiaues tchéco-slovagues in- digwan-t, d'aprés les recensements de 1921 et de 1930, les professions et notamment le nombre de la population industrielle active. Bien aue e'es sta- tistigues ne eomprennent pas les chómenrs et gue les chi/fres du recensement de 1930 se rapportent Vá Pépogue la plus prospére du nouveau régime, elles indiguent, pour certaines branclzes industriell'es, et surtout pour la grande industrie, ulne diminution considérable du nombre des personnes actiues; ony uoít gue sons le régime hongrois, il nyy eut jamais une telle régression (tableaux 4 et 5, graphíaue II).

Nous y constattms, a cet égard, par rapport d I'avant-guerre, d'es diminutions notables pour les haats fourneaur (——71'1%!), les industries du verre

(— 20070) et du cuir (——— 27496), les papeteries (— 11'9%4), liindustrie chímigue (——- 14470), les fonderíes de fer et d'autres métaux (— 9'6%), les mines (— 191370), etc. Et bien gue le recensement de 1930 indigue une certaine augmentation guant au bátiment et aux industries connexes (poterie, serrureries, ferblanteries, menuiseries 'et autres

industries trauaillant pour le bátimen—t), il faut tenir

compte de ce one, llactiuite' niayant pas encore repris dans le bátiment en 1921, lorsgue le recen- sement précédent eut lieu, l'anne'e 1921 ne peut pas servir de base de conzparaison, On voit une évolution pour les industries créées depuís l'an-

.

nexion (fabrication d'automobiles, diaoions, de caoutchouc, de celluloide, de lie'ge), ainsi (luc!

pour les usines a gaz et (l*e'lectricílé. Dans l'in- dustrie du bois, industrie uitale pour les regions dont nous parlons, seule le rnenuiseríe de bátime'nt accuse une évolution réelle, tandis gu'on voit une régression pour les scieries, la tonnellerie, et les autres industries appartenant a Pindustri'e du bois.

Panini les artisans, ce sont les cordonniers gui ont

subi les plus grosses per-tes; leur situation a été particuliérement aggraoe'e par la eoncurrence des établissements tchégues B a t a.

Depuis Ilannest'ion, la population industrielle active a augmenté dans une moindre proportion gue la population totalve (et méme, abstraction faite du bátiment, le nombre des personnes actives a dimvínue' dans Iiindustrie), de sorte gida llereception de 3 branches industrielles, La proportion pour 1.000 personnes actives, des personnes ,,pas- siues" accuse une grande augmentation (tableau 5).

4:

A volt Észak-Magyarország lakosságá-

nak tévti—zedről—évtizedre bekövetkezett nö- vekedése szükségessé tette az iparfejlesz—

tési politikának e terület-ekre való irtá- nyulását már a háború előtti évtizedek—

ben. A háború után pedig egyrészt a kül- földi és tengerentúli államok sokkal na—

gyobb mértékben zárkóztak el a felvidéki kivándorlók elől, másrészt a trianoni határ következtében a Felvidék részére az Alföld, minőt kereseti lehetőség megszűnt. A mai helyzetben tehát ezen okok következtében a felvidéki iparoknak még sokkal nagyobb mértékű fejlesztésére volna szükség, amire

különben a Felvidék altalajátb'an, vízi-erői—

ben, erdeiben .és aránylag olcsó munkaerői- ben kedvező adottságok volnának együtt, úgyhogy ezek a modern iparok nagyobb arányú kifejlődését is lehetővé tennék. Az alábbiakban az ipari és a foglalkozási sta- tisztikák alapján azt a kérdést kívánjuk megvilágítani, hogy a ma Cseh-Szlovákiá- hoz tartozó volt Észak-Magyarországnak ipari fejlődése milyen volt egyrészt a há—

ború előtti évtizedekben, másrészt Cse—h- Szlováki—a megalakulása óta.

10. szám. —865—— 1935

A Felvidék lakosságának növekedése és a népsűrűség 1880—1930-ig így alakult?)

Év A lakosság ÉPPötiiífííl—ÉÉ? IJLÉÉ'LBM" 1 ka-re

száma számban l olyna", esett lakos

a) Szlovákia:

18809) 2,465.247 . . 50

18902) 2,583.213 4;— 117.966 _l— 4'79 52 1900 2,790.234 4—207 .021 %— 8'01 56 1910 2,925.251 %— 135.017 4- 484 59 1921 2998244 4— 72993 %— 2'50 61 1930 3,329.793 %— 331.549 4— 11 '06 68

b) Ruténia:

1880?) 395692 . . 31

1890?) 456097 4,— 60.405 $15'27 36 1900 526686 4— 70589 —l——15'48 41 1910 595598 —i— 68.912 $13'08 47

1921 604593 % 8.995 Jr 1-51 48 1930 725357 4— 120.764 4— 19-97 57

A szóbanforgó 50 év alatt Szlovákiában a népsűrűség négyzetkilomlétere'nikint 50 la—

kosról (SS-ra, Rute'niában 31—ről 57-re emel—

kedett, ami a tenmőterül'ethez viszonyítva aránylag igen magas. Tekintetbe kell ven—

m'ink még, hogy a háború előtti évtizedek- ben különös-en Szlovákia keleti részeiből jelentős kivándorlás is ment végbe, amely a háború utáni években is csak külső aka- dályok folytán módosult?) Viszont az új állam megalakul—ása utáni időben a Morv—án túli tartományokból a Felvidékre költözöt- tek száma is jelentős (így 'a cseh nemzeti- ségűek szama pl. a Felvidéken 1910—ben 7.757, 1921-ben 81.210, 1930-ban 141645 volt?)

Mint ismeretes, annakidején a magyar kormány az (iparfejlesztés súlypontját ép- pen a Felvidékre (helyezte és az 1881. évi XIV., az 1890. évi'XlIl., az 1899. évi IL. és az 1907. évi III. sz. áldásos hatású iparfejlesztési törvények alapján 1881-től 1914-ig az egész magyar birodalomban 1.333 igy—árnak adott

1) ,,Statistiéka Roéenka Rep. Ceskoslovenské".

(Cseh—szlovák állam stat. Évkönyve.) Praha, 1934.

9. ofld. és Manuel Statistigu—e 'de la R-ép. Tchéco- slovague. II. Prague, 1925. 19. old..

2) Csak polgári lakosság.

3) Thirrimg Gusztáv dr.: ,,Az elcsatolt Fel- vidék újabb kivándorlási mozgalmai". Magyar Stat. Szemle 1933. évf. 2. sz. 72—90 old. és fran- ciául: ,,Les mouvements d'émigration dans

Vanicienne Haute-Hongrie" címen. ,,Journal de

la Société Hongroise de Statistigue" 1932. No. 3. p.

'282—323.

') Mitteilungen des Statistischen Staatsamtes

der Cechoslovakischen Republik. .Ig. 1932. Nr.

*150. és Zprávy Stain—ehe Unadu Statistiék—ého Rep.

Ceskoslovenske. Roénik 1933. Cislo 195.

482 millió aranykorona pénzbeli segélyből, 5-7 millió kamatmentes kölcsönből, 5 millió értékű gépsegélyből, valamint az adómente—

sítésből a Felvidékre sokkal több esett, mint

amennyi akár terület, akár a lakosság száma alapján megillette volna. így

Felső-Magyarország részesedése a magyar állam által iparfejlesztési célra nyujtott pénzsegélyekhől

1881—1914-ig.l)

Ebből a Fel- , 'Magyar vidékre esett l, birodalom számban [Wo—ban

Terület km? ... 325.411 61.633 189 Népesség . ... 20,886.487 3,515.351 16'8 lparfejlesztésre nyujtott

összes pénzsegély millió

aranykoronában . . . 48'2 16'2 33'6 A textilipar fejlesztésére

nyujtott pénzsegély millió

aranykoronában 23'9 9'5 398

E céltudatos iparfejlesztési politikaz) következtében a Felvidék ipari népessége rohamosan növekedett, sokkal nagyobb iramban, mint a lakosság egyéb rétegei és mint az a magyar kormány iparfejlesztési politikája nélkül bekövetkezett volna.

Sajnos, az ipari népesség fejlődésére vonatkozó adatokat még nem volt alkal- munk a Cseh—Szlovákiához került mai te- rületre községi pontossaggal iparágankint rekonstruálni, mivel az adatok ipar—ágan—

kint és községenkint csak a kéziratos afel- dolgozási táblákban állnak rendelkezésre, de elégséges, ha a 16 szlovákiai megyét, 3 ruté- niai megyét és 4 felvidéki tj. (Város adatait tekintjük az 1890, 1900. és 1910. évi nép- számlálás szerint. Ez esetben ugyan oly te- rületet vizsgálunk a háború előtt, amely a mai Cseh-Szlovákiához került területnél 15-1%-kal nagyobb, lakossága pedig 14'6

% —kal nagyobb, mivel két megyéből Len—

gyelországhoz is kerültek részek, viszont Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna és Zemplén megyékből Csonka—Magyarországon is ma- radt jelentősebb terület. Minthogy azon- ban e megyék iparilag fontosabb részei a Felvidék forgalmához tartoznak, számitá- sainkban e törvényhatóságokat odafoglaltuk.

1) Halász Albert: Felsőmagyarország munká—

val való ellátása a magyar és cseh uralom alatt.

Budapest, 1927. 4. old. Továbbá Edvi Illés—Ha- lász: Hungarian State Policy with Regard to the 'Promotion of Industry, Budapest 1920. p. 18.

2) Edvi l. Aladár és Halász Albert: Magyar- ország a háború előtt és után gazdaságstatiszti- kai térképekben. Budapest, 1926. 103 old.

10. szám. — 866 — 1935

Viszont kihagytuk Komárom és Esztergom megyéknek Cseh-Szlovákiához került ré- szeit, mivel e megy—ék alföldi jellegűek és ipari szempontból éppen a Cseh—Szlovákiá- hoz került részek nem jelentősek. (Komá- rom tj. várost a Felvi—dékülez számítottuk.) Eljárásunk helyességét igazolja, hogy a cseh—

szlovák statisztikai !hivatal is a Felvidékre vonatkozó retrospektív adta—tok kiszámítá-

sánál ezt az eljárást követte. (Lásd Ma-

A húsznál több segédszemélyt foglalkoz—

tató vállalatok, tehát a tulaj-donképeui gyár- ipar adatai 1900-ben és 1910-ben már köz—

1. A Felvidék gazdaságilag kereső népességének fejlődése 1890—1910 különös tekintettel az ipari népességre.')

Variations, de 1890 a 1910, du nombre de la population active des branches éoonomioues en Stooaguie eten Ruthénie, eu égard particulierement (: la population industriellef)

Feávgáigaeggáígen Növekedés, ill. csökkenés "lo-ban

, _ , , , Augmentati'on ou dimínutíon, m %

G a z d a s a gx a g Populatign (goltwe dans le; ;

, , comitats e ovaouie et o

B r a n (: h e s e c 0 n () ni i 9 n e s _ Ruthém'e lsgggölgoo — lag—22310 10 Égaaglatt

1890 1900 1910 189213900 1905'31'5910 "371533?

1. Ostermelés —— Production du sot . . 1,020.019 1,101.862 1,036.762 %— 8'0 -— 6'0 %— 1'0 II. Bányászat és kohászat — Mines et

hauts fourneauac ... 16.043 18.893 19.452 %— 17'7 %— 2'9 %— 10'3 III. Ipar —— Industrie ... 183212 220827 270773 —§— 20'4 %— 23'0 %- 21"?

a) Tulajdonképeni ipar —— Industria

proprement dite ... 171.527 207798 250504 4— 211 JT— 23'4 —§— 22'3 1. Vas- és fémipar —— Side'rurgie et mé-

tallurgie ... 22.687 29.378 34.419 J,— 294 —l— 172 4— 233 2. Gépgyártás— Construction mécanio—ue 5.476 7.653 11.712 4— 39 7 4— 530 —i— 46'4 3. Kő—, löld, agyag, aszbeszt és üveg-

ipar —— Industrie de la pierre, poterie,

ind. de l'asbeste, verreries . . 6.594 11.113 16.105 % 685 1— 449 4— 56"?

4. Fa- és esontipar — Ind. du bots et

de los ... 13.752 20.242 23.417 4;— 47'2 —l— 15'6' %— 314 5. Bőr-, sörte—, toll-, ruggyantaipar ——

Ind. du cuir, du crin, dupoil, de la,

plume, du caoutchouc ... 4.289 4.249 4.811 — 1'0 %— 13'2 %— ő'l 6. Fonó— és szövöipar — Ind. textile. . 5.026 6.902 11.940 %— 37'3 —§— 730 4—— 552

7. Ruházatíipar — Ind. du véterncnt . . 47.177 47.282 55747 4—- 0'2 %- 17'9 4- 91 8. Papirosípar — Ind. du papier . . . 1.177 2.202 4.655 —l—- 87'0 4— 1114 4— 992 9. Elelmezési ipar -— Fabrication d'objets

—, d'alimentation, de boissons. etc. . . 26.968 31.456 35.109 4— 16'6 %— 11'6 %— 141 10. Vegyészeti ipar —— Incl chimioue . 1.521 2.953 4.859. 4— 941 4— 6425 4— 793 11. Epitőipar -—— Ind. du bátiment . . 17.564 21.324 28.209 %— 21'4 4— 3232 Jr 268 12. Sokszorosító- és müipar —— Industria

polygraphioue ... 791 1.268 1.805 %— 603 4—- 42'3 Jr 513

13. Szálloda-, vendéglő-, fürdőipar — Hó-

tels, restauranfs, établissements bal-

ne'aires ... 18.504 21.729 23.585 Jr- 17'4 J,— 8'5 jl— 1530 14. Egyéb fel nem sorolt ipar — Antres

industries ... 1 52 131 %— 151'9

b) Házi— és népipar — Ind. domesti—

gne et du penple ... 9.605 10.294 11.614 %— 7'2 4— 128 4— 100 c) Vándoripar —— Ind. ambulante . . 2.080 2.535 2.655 —l—— 21'9 % 4' 7 -§— 13'3 IV. Kereskedelem és hítelügy —- Com-

merce et cre'dit ... 37.176 39.817. 48.521 %- 7'1 4—— 21'8 %— 14'5

V. Közlekedés -—— Transports et voice ; *

de communication ... 14.265 25.692; 37.630 4— 801 4— 46'4 4— 633

Összes keresők :) — Totauw pour la

population active 2) ... 1,526,753 1,t'52.646 1,661.903 4-— 8'3 —§— 0'5 4;— 4'4 1) Forrás: _, Source. —— Magy. Statiszt Közlemények U. S 9 és 52 kötet alapján közli "Manuel statistígue de la Rép. Tehécoslov" II. Prague, 1925. 151. old. —— Manuel précilé, dont les chi/frei: ont été emprunte's aux Publications Statistigues Hongroises, nouvelle série, 98 et 52e volumes.

2) (Az itt fel nem sorolt nem- gazdasági ágakkal is együttesen —-— Y compris les branches non éco—

nomigues, out ne sont pas indiouées ici) _

10. szám

ségenkint is rendelkezésre állnak. Ez eset—

ben tehát azok adatai—t. pontosan a mai Cseh—

Szlovákiálhoz került területre vonatkozolag számítottuk ki, községek és iparágak sze- rinti összeadással.

Ha mindenekelőtt az összes keresők szá- mában az ipari foglalkozásúak növekedését tekintjük (1. sz. tábla), azt látjuk, hogy míg 1890—1900 között a két tíze'wv átlag-ában 44

%kal növekedett a felvidéki megyékben a keresők száma általában, addig az iparban 21'7 % kal növekedett, 10 év "alatt a keresők ,

száma, egyes _iparokbanípedig ez a növeke—

dés még sokkal nagyobb százalékot is elért, mint pl. a papíriparban —t— 9132 %, vegyészeti

iparban %— 79'3%, fonó- és szövőiparban

—l— 55'2%, (kő-, agyag-, üvegiparban 4—56'7 *

%, gépgyártásban %— 46-4%, a vas- és fém—w iparban is —l— 23'3% -kiarl, fa- és cson'tipavrban

_ 857 _.

,kÖZÖtt

1935:

-—i— 31'4%—kal, bányászat— és kohászatban;

—l— 10'3% —kal növekedettla keresők uszáma.

Az 1. sz. tábla arra vonatkozólag is tanul-

:a:

ság-os felvilágosítást nyujt, hogy a fejlődés' mely évtizedben volt nagyobb.

A nagyméretű iparosodás következtében 100 keresőre 1890-ben 129 ipari kereső f'

esett a szlovákiai megyékben, míg 1910-ben 1 :már 17'5-r—e emelkedett ugyanott az ipari keresők száma. Ugyanezen 20 évi időközben % az ipari keresők száma az Összes keresők

felemelkedett pl. Turóc megy—ében 16'9-1'61 25'3—rra, Liptó megyében 12'7-ről IEO'KI—re, Zólyom megyeben 20'O—ról 27'8—ra,5 Szepes megyében 15'9—vről 23'1-re, Selmec—

bányán 22'3—rólk 32'8-ra stb., ;tehát éppen a"

nemzetiségileg legkevésbbé magyar vidékek 'mutatták' az iparosodás legnagyobb előre- haladását. (Lásd ,,Manuel Statist." II. p. 143.*)

2. Kísipari vállalatok fejlődése *a'F'eIVidéken 1900—1910—igJ)

Développement des entreprises de petite industrie en Slovaguie et en Ruthe'nie, de 1900 ?; 19101)

Vállalatok száma Személyek száma , N ö v e k e d e s , _ Nombre d'enírepríses Nombre des personnes Accroissemmt

Vallalat — Entrepnses _ y occnpees

1900 1910 1900 1910 522335 (v.,

A) Szlovákiai megyékben —_ Dans les comitats de Slovaguíe

Segéd nélkül —— N'ayant pas d'az'de '

(ouv'rier, gargon) ... 46.805 50.052 46.805 50.052 4— 8247 —l— 6'9 1 segéddel —— airle ... _ 15.627 16.282 15.627 16.282 —-l— 655 4— 4'2

3[ 2 ,, aides. . . . - 7.375 7.842 14.750 15.684' 44— 934 —l— 63

§, 3—5 ,, ,, ... 5.801 6.501 20.62I 28.655 4— 3.032 4— 147

"ll 6—10 ,, _ ... 1.211 1.560 8.817 11.365 2.548 —§— 28'9

11—20 ,, ,, ... 401 638 5.690 9.101 4— 3.411 4— 599

Összesen — Totaum. . . 77.220 82.965 112312 126139 —l—13.827 % 123 B) Ruténiai megyékben —— Dans les

comitats de Ruthe'n'ie Segéd nélkül —— N'ayant pas d'aide

(ouv'rz'er. gargon) ... 6.791 7.688 6.791 7.688 4— 897 %— 1532 1 segéddel —— aide ... 1.764 2.519 1.764. 2.519 41 755 —l— 42'8

§ 2 ,, aides ... 733 1.046 1.466 2.092 —l— 626 4— 42"?

§ 3—5 ,, ,, ... 438 736 1.517 2.600 —l— 1.083 Jr 71'4 .

fr:" 6—10 ,, . ... 55 153 401 1.095 4— 694. 4—173'1

[ 11—20 ,, ,, ... 36 43 518 628 4— 110 —L 212

Összesen — Totaur 9.817 ' 12.185 ' 12.457 16.622 ju 4.165 Jr 334

A—kB) Szlovákiai és ruténiai megyék együttesen — Ensemble des comitats

de Slovaguie et de Ruthe'me Segéd nélkül -— N'ayant pas d'aide

(ouvm'er, gangon) ... 53.596 57.740 53.596 57.740 4— 4.144 —l— 7'7 1 segéddel — aide ... 17.891 18.801 17.891 18.801 4— 1.410 % 8'1

*: 2 , aides ... 8.108 8.888 16.216 17.776 4- 1.560 -l— 9'6

§ 3—5 ,, , ... 6.239 7.827 22.140 26.255 % 4.115 Jr 18'6

va' 6—10 ,, ,, ... 1.266 1.713 9.218 12.460 %— 3242 —§— 352

11—20 ,, ,, ... 437 681 6.208 9.729 % 3.521 [ —l— 567

Összesen —— Tatum: . . . 87.037 95.150

1) ,,Manuel Statist." Il. p. 161.*

10. szám; _ 868 _ 1935;

::z:

3s. Húsznál több segédszemélyt alkalmazó iparvállalatok feilódése a Felvidéken 1000—19lo—íg.

Evolution, de 1900 á_1910 des entreprises industriell)? employant plus de 20 personnes, en Slovatzm'e et en

But énie. _

Húsznál több segédszemélyt alkalmazó iparvállalatok Entrepríses industrielles employant plus de 20 pzrsonnes

Foglalkoztatott személyek

1 p a r é. g N0s"fb?-330138 Persmmes y emplavees.

B " a n a h e s d'i % d az s t r i e entreprises 553338 ftc—333323

1900 1910 1900 1910 233313 %

I. Vas— és fémipar —— Sidérurgie et métallurgie . . 63 62 11.438 14.716 %— 3.278 —§— 28'7' II. Gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása,

villamosságí ipar, hangszerípar, műszerek, tudo—

mányos eszközök és tanszerek gyártása -— Con—

struction mécam'gue; fabr. de véhicules; ind. de l'électricite' ; fabr. d'instruments de musigue, d'autres instruments, d'appareils scientifigues et de matéria!

pour écoles . . . . ... . . . . . 18 32 2.172 4.034 %— 1.862 %— 85'7 . III. Kő—, föld-, agyag-, aszbeszt— és üvegipar —— In-

dustm'e de la pierre, poterie,ind.de l'asbeste, verrerie 79 115 5.701 10.269 4— 4.568 %— 801 IV. Fa— és csontipar —- Bois et os ... 107 138 8.187 10.556 %— 2.419 4— 297

V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll-, viaszosvászon és rug—

gyantaipat — Ouir, crin, poll, plume, toile cire'e,

caoutchouc . . . - ... 16 16 887 2.411 4— 1.524 —l—171'8 VI. Fonó— és szövőipar — Tewttle ... 26 35 4.404 10.275 4— 5.871 4—133'3 VII. Ruházati ipar —-— Vétement ... 6 20 366 1.153 4— 787 4—215'0 VIII. Papirosipar — Papier ... 7 22 1.270 4.291 %- 3.021 4—237'8

IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása —— Ali—

mentatz'on, boz'ssons, etc. ... 59 58 9.419 12.486 4- 8.067 4—- 325 X. Vegyészeti ipar —— Produits chimigues ... 17 31 2.023 4.143 4— 2.120 4—104'8

XI. Epitőipat —— Bátiment ... 45 79 2.570 4.713 % 2.143 4- 834 XII Sokszorositó- és müípar — Imi. polygraphigue . 6 9 172 282 4— 110 4— 63'9 XIII: Szállodás—, vendéglős- és kávésipar, pálinkamérés,

fürdők -— Hótels, restaurants, cafés, de'bits d'eauw-

de-m'e, bains ... 15 19 507 680 4—— 173 4— 341

l—XIII. összesen —— Total . . . 464 636 49.066 80.009" 4-30943 4—— 631

Ha 1pedig az ipari vállalatok háború előtti Bár a 'rk-isipar több embert foglalkozta- start—isztikáit tekintjük, amelyek a kisipa— tott (142761), mint a 'gyránipar (80.009), rokra nézve megyei pontossággal, a 20-nuál mégis az utóbbi adatait érdemes iaparágan- több lsegédszemelyt foglalkoztató vá.]lala- ként is Vizsgálni egyrészt azért, mivel a kis—

tokra nézve teljes községi pontossággal ,a ipartól el'térőleg ennek adatai nemcsak me-

mai területre nlézve összeálliítlllató'k, azt lát- gyei 'penítloissággal vannak meg, hanem köz—

juk, hogy a k.isixparoknál (2. sz. tábla) a ségenikln-t ms, másrészt, mint látható, éppen

fejlődés minden vonalon tapasztalható volt, a gy—azltpar mutatta a_ l'egÉ—ÉISY'OÖb fejlődéSt

de mennél több segédszeméllyel dolgozó és az'all—amok _lgatrpohtmkaga ms elsődlegesen vállalatról volt szó, annál nagyobb fejlődést a agyenpar' *ffÉJlOd*es_Éfne_1É:"'V§*gy .haxnyatlásá—

mutatott .és a 20—0n :fel'üli személyt foglal nak Jelensegelíben "[UlkI'OZO'liPk 'v1vsszai. ,

kozt—ató, (tehát gyári jellegű vállalatoknál a A telvuiekl gyanpar (Iparegankltlt (Md

10 évi növekedés a legnagyobb. 1900-tól a 3a' ?S ? k.et faltam—ány ?lem'fl't 13"an IS ?

1910—ig ugyanis a felvidéki ipari vállalatok— 3bf sngurtaPlazaton) a haboru, dom "túlm

ban foglalkoztatott személyek száma a kö- norma ls evtizedben 46? gyartvallalatról fd—

vetkezőkcé'pen növekedett- emelkedett 636 gyatra es a munkasok száma

' ' 49.066-ról 80.009-re. Ez a 6370—es emelke-

segéd nélkül dolgozó ipari vállalaloknál 'l— 7-70/0 dés az alkalmazottak létszámában termé—

1 segéddel ,, ,, ,, —i— 81 ,, szetesen nem oszlik el egyenletesen az egyes 3—5 ,, ,, , ,. ilgjg " ipaná'gak között. A legtöbb embert (14.716)

6—10: : : : 4_35.2 " foglalkoztató vas- .és 'féll'l'llptll' 28'7%—ka1

11—20, ,, ,, , 1567: emelkedett és az utána következő élelme—

20-nál több segéddel dolgozó ipari ,, 4-68'1 ,, zési ipar (12.486) pedig 32-5%—klal, majd a

10. szám. — 869 —— 1935

3b. Gyáriparl vállalatok Szlovákiában és Ruténiában 1900—1910.

Entreprises industrielles en Slovaguie et en Ruthénie en 1900—4910.

Husznál több segédszemélyt alkalmazó iparvállalatok —— Entreprises industriel—

, les emplovant plus de 20 personnes

1 D a 1" 5 g Ev Szlovákiában Ruténiában

Branches d'industrie Années En Slovaguze En Ruthéníe

Vállalat Alkalmazott Vállalat Alkalmazott Entre- Personnes Entre— Personnes prises employées prises employées

I. Vas és fémipar —— Side'rurgie et métallurgie , . . . . 1900 59 10.970 4 468

1910 58 14.253 4 463

Fejlődés —— Evolution ———1 43.283 0 —-—— 5

0/o ... —l— 29'9 — 11

II. Gépgyartas és közlekedési eszközök gyártása, villamos—

sági ipar, hangszeripar, műszerek, tudományos eszközök és tanszerek gyártása —- Construction me'oanigue; fabr. de véhicules; ind. de l'électrioite'; fabr. d'instruments de musi—

gue, d'autres instruments, dlappareils scienti/igues et de

matériel pour écoles . . . . . . . . _. . . . . . . 1900 18 2.172 —— —

1910 31 4.013 1 21

Fejlődés — Evolution 4—13 44.841 4— 1 —j— 21

0/0 ... —l— 84'7

III- Kő—, föld-, agyag-, aszbeszt— és üvegipat —— Industria de

la pierre, poterie, ind. de Fasbeste, verrerie ... 1900 74 5.450 5 251

. 1910 104 9.629 11 640

Fejlődés — Evolution —j—30 44.179 4— 6 4— 389

0/0 . . . . . . 4— 76'7 4—154-9

IV. Fa— és csontípar — Bois et os ... 1900 96 7.155 11 982

1910 116 8.667 22 1.889

Fejlődés —- Evolution . . . —j——20 —l—1.512 —l—11 %— 907

0/0 ... —l— 21'1 J,— 923

V. Bőr—- sörte,, szőr-, toll-. viaszosvászon és ruggyantaipar

Cuir, crin, poil, plume, toile cire'e, caoutchouc, etc. 1900 16 887 —- —

1910 16 2.411 -— _

Fejlődés — Evolution 0 -l——1.524 — .—

O/o ... , —l—171'8 —- ....

VI. Fonó- és szövőipar —— Temtile ... . 1900 26 4.404 -— —

1910 35 10.275 —- _

Fejlődés -— Evolution %— 9 —l—5.871 —- _

O/o ... 44333 —— —

a VII. Ruházati ipar —— Vétement ... 1900 8 366 —— ——

1910 18 1.073 2 * 80

Fejlődés —— Evolution —l—12 %— 707 4— 2 -j— 80

0/0 ... —l—193'2

iiVIII. Papirosipar — Papier ... 1900 7 1.270 _ _-

3 1910 22 4.291 —— ——

Fejlődés —— Evolution . . . Jf—15 43.021 —— _

0/0 ... 4—237'8 -—— —

IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása — Alimentution,

boissons, etc ... 1900 52 9.028 7 391

1910 53 11.825 5 661

Fejlődés — Evolution %— 1 -l—2.797 ———2 4— 270

0/0 ... —t— 309 4— 690

X. Vegyészeti ipar —— Produits chimigues ... 1900 14 1.273 3 750

1910 28 8.049 3 1.094

Fejlődés —— Evolution 4—14 41.776 0 4- 344

0/0 ... —§—139'5 4— 459

xx. Épitőipar —— Bátiment ... 1900 42 2.436 3 134

1910 77 4.618 2 95

, Fejlődés ___ Evolution . . . 4—35 42.182 ——1 —— 39

"_ % ... -§— 89'6 —-— 29'1

62*

10, szám. -— 870 ——-— . 19.85

W

I p a. r á g Branches d'industríe

Húsznál több segédszemélyt alkalmazó

iparvaltalatok —— Enlreprises industriel- les employaní plus de 20— pgrsmzmzs ,

iEV Szlovákiában Ruténiában

Années En Slovaguie En Ruthénig

Vállalat Alkalmazott Vállalat Alkalmazott

Entre- Persmmes Entre— Personnes ?.

prises ' employéas prises emplayées —

faipar (10.556) 29'7%akal. Fentebb láttuk, hogy iparfejlesztési célra a magyar ,állam által a Felvidék részére adott pénzsegélynek több mint a fele a textilipar fejlesztésére * esett. Ennek eredménye mutatkozik abban, * hogy a felvidéki textilipar által alkalmazott munkások száma 10 év alatt 133%-Akal emelkedett, sőt a ruházati iparban 215 0- kal. Rendkívüli előretörést mutatott aifel- '

vidéki papíripar H— 238%), a vegyii—par

("i' 105%), gépgyártás H— %% ) és a. kő-,

agyag-, üvegipar H— 80%) stb. Ezek a számadatok mindennél világosabban jellem—

zik azt, f'hogy a magyar iparfejlesztési po- litika éppen a Felvidéken milyen sikerrel járt a háború előtti évtizedekben.

,A Felvidék ipari fejlesztésének termé—

szetes következménye volt, hogy ez a terü- let az egész magyar birodalom bányászati és ipari termeléséből általában magasabb százalékban vette ki részét, mint amennyi akár- aa terület, akár a lakosság nagysága szerint reá jutna. Ez más szóval azt jelenti, hogy míg a mai Cseh—Szlovákiában a "Fel;

vidék iparilag inferioris helyzetben van a morvántúli, iparilag nagyon fejlett tarto—

mányokkal szemben, addig a Felvidék a régi határokon belül iparilag sokkal na-- , gyobb súllyal :bír, mint'atmennyi e területet nagyságánál vagy a lakosság számarányá—

nál fogva megillette volna. (Lásd az első graűkont és a 4. sz. táblát.)

Az eddigiekben áttekintettük egyrészt a háború előtti évtizedek foglalkozási statisz—

tikájának a felvidéki iparra és ipari népes-

XII. Sokszorosítóipar _ Ind. polygmphigue ... 1900 6 172 —— ——-

— 1910 , 9 282 —— —,

Fejlődés _— Evolutian . . . , %— 3 4— 110 —— ! , -——,

%...- —j—63'9 —— ";

XIII. Szállodás—,vendéglős— és kávésipar, pálinkamérés, fürdők —— — , 'Hótels, restaurants, cafés, de'bits d'eaux-de—wie, bains . . 1900 13 458 2 49

* * . " 1910 19 680 —— _ _——_ '_—

Fejlődés —_!Evolution . . . 4— 6 —I— 222 f— 2 —.—' ' 491

0/0 ... ' 4— 485 - *

I—XIII. összesen —— Total . 1900 429 46.041 35, — 3.025.

1910 586 75.066 * 50, 44.943

Fejlődés—Evolution- . . , . : 4457 429025 4—1?) emef

4- 630 * 63'4 1

ségre vonatkozó legfőbb adatait ésaz—fiát;

. tukphogy úgy az ipari népesség—mint a kis—

és nagyipari vállalatok rdhamos gyarapo—

dás—timutsathalk fel abban a korszakbanl) Végül láttuk, hogy az ekként kifejlődött ' iparok "ma—gasabb százalékos arányt 'kép—

viseltek a régi Magyarországon belül, mint amennyi a Felvidék területe vagy lakosság aránya .szerint— az országrészt megillette volna. Ez a Felvidékre nézve kedvező ihely—

zetét jelentett Magyarország gazdasági éle-, tében. Az első grafikonon ez a háború

— előtti helyzet van szembeállítva a mai hely——

lettel az új államon belül, az 1930. évi cseh—

szlovák iparvállalatok statisztikai felvételé—

nek adatai 2) szerint.

A háború utáni helyzet.

A világháború után bekövetkezett határ—

Változáso'k következtében a szépen kifejlő—

dött felvidéki ipar elvesztette termeszetes piacát, a magyar Alföldnek erősen mező—v gazdasági jellegű fogyasztóterületeit és a Volt Ausztriának iparilag legfejlettebb tar—

tománylawiwal, (lesh-, Morvaországgal és Szi-.

léziiáv—al került egy államba.

1) A Magyar Kir. Kereskedelemügyi Minisz—

térium kiadásában és Edvi Illés Aladár szerkesz—

tésében megjelent kötetek. ,,A Magyar Korona Or—

szágainak Gyárispara 1906. évben" itt. ,,1906—1913.

évben." Megj. Budapest, 1911—1920.

3) Ausserordentliehe Mitteilungen des Statis—

tischen Staatsamtes der Ceehoslovakischen Rea

publik. 1933. Nr. 21—22.