Az elcsatolt Felvidék újabb kivándorlási mozgalmai

2. szám.

._72_

1933

Az elcsatolt, Felvidék újabb kivándorlási mozgalmat.

Les récents mouvements dtémigratíon dans liancíenne Haute-Hongrie?) 1. A Cseh—Szlovák köztársaság

összkivándorolása.

A Cseh-Szlovák köztársaság statisztikai hivatala 1922 óta rendszeresen figyeli az állam területéről kivándorlókat: Ez a sta—

tisztika, mely kezdetben több rendbeli szer-

kezeti változáson ment keresztül, most már

évek óta egységes feldolgozásban közli a ki—

vándorlókról gyüjtött gazdag anyagot s mi—

vel kiterjeszkedik a kivándorlás tüzetes meg—

ismerésére szükséges összes szempontokra, a kérdés beható kutatására bő alkalmat és lehetőséget ad.

A Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi folyamának 5. és 6. számában (394—421.

és 505——531. lap) tüzetesen ismertettük a cseh statisztikának az elcsatolt magyar Fel—

vidék kivándorlására vonatkozó bő anyagát.

Ez az anyag az 1922w1926. évekre vonat—

kozott, az 1926. évből azonban a tanul- mány közzétételének időpontjában az utolsó évnegyedre vonatkozó anyag még hiányzott. Ez okból ez alkalommal, amikor az újabb anyagot az 1931. évig bezárólag feldolgozzuk, az anyagnak teljessé tétele cél—

jából az 1926. év egész anyagát ismételjük.

Immár tíz év (1922—1931) statisztikai

anyaga áll rendelkezésünkre az elcsatolt Fel- vidék kivándorlási mozgalmainak tanulmá- nyózására?)

A Cseh—Szlovák köztársaság tíz évi fenn- állása alkalmából a kormány három nagy kötetben számolt be a kormányzat tíz évi tevékenységérőlíi) s ebben a népjóléti mi—

1) Cette étude paraítm en fruneais dans le No 3 de 1932 du Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

3) A kivándorlásra vonatkozó anyag a Cseh- Szlovák statisztikai hivatal Mítteílungen des Sta- tistischen Landesamtes (cseh kiadásban: Zprávy státního úradu statistického republiky Cesko—

Slovenské) cimű kiadványsorozatában boesáttatott közzé, meg pedig: az 1925. év anyaga a VII. év- folyam (1926) 32—33. számában, az 1926. év anyaga a VIII. évf. (1927t 27—28. számában, az 1927. év anyaga a IX. óvt'. (1928) 60—61. számá- ban, az 1928. év anyaga a X. évf. (1929) 56———57.

számában, az 1929. év anyaga a XI. évf. (1930) évf.

84—85, számában, az 1930. év anyaga a XII. évf.

(1931) 103————104. számában és az 1931. év anyaga a XIII. évf. (1932) 39—40. számában. Az évi összesí- téseken kívül évnegyedes kimutatások is jelennek meg, az éviekkel teljesen azonos tartalommal.

3) Deset Let Ceskoslovenské Republiky (A Cseh-Szlovák köztársaság 10 éve.) Prága 1928. A kivándorlásról szóló jelentés a ill-ik kötet 94——

101. lapjain).

misztérium a kivándorlási mozgalmaktól és a kivándorlási ügy szabályozásárólis szá):

mot ad. Előadja, hogy 1920 tavaszán a csel;

közvéleményt valósággal megdöbbentett , kivándorlás problémája: a prágai utcá n megjelent a szlovákiai és ruthéni—ai kivá : dorlóknak nagy tömege, mely az állomásbf kon, utcákon, parkokban és különböző szál-.

lásokon tanyázott. Ezeknek elhelyezésére llé—

tesítette a népjóléti minisztérium a Prága—

líbéni kivándorlási állomást, mely 600 52585 mélyt volt képes befogadni, és megkövetelte a szlovenszkói minisztériumtól, hogy a kiván—

dorolni készülőket világosítsa fel a külföldi helyzetről és csupán azoknak adjon útleve—

let, kiknek legalább 10.000 cseh koronájuk és a hajókon biztositott helyük van s kik eleget tesznek a kivándorlási előírásoknak.

Ezen gondoskodásoknak azonban csak ki—

segítő jellegük volt. Csakhamar bebizonyult ugyanis, hogy a kivándorlás a Felvidéken nem átmeneti jelenség, ahogy kezdetben gondolták, s hogy azt nem lehet megállí- tani sem tigyelmeztetésekkel, sem közigaz- gatási rendszabályokkal, mert a kivándor- lás oka a külföld és egy jobb jövő utáni vágyakozás, mely a tűrhetetlenül rossz gaz- dasági és szociális viszonyok folyománya A kormány azért a mind nagyobbra dagadó mozgalom szabályozására külön kivándorf lási törvényt (1922. évi 71. törvénycikk) al—

kotott és ebben rendezte az útlevelek kiadá- sának ügyét, a kivándorlási hajózási társa—

ságok viszonyát, stb. A

Az államfordulat után hirtelenül meg—

induló nagy kivándorlás főiránya az első

időben az Egyesült Államok volt és már az

első pillanattól kezdve látszott, hogy a köz- társaság egész területéből .a Magyarországtól elszakított részeket sújtja a mozgalom a legerősebben. Az Unió felé özönlés azonban csakhamar korlátokba ütközött. Az 1921. évi május 21-i amerikai törvény ugyanis 14.357 személyre korlátozta a Cseh—Szlovák köztársaság egész területéről kivándorolható személyek számát. Ez a kvóta pár hónap alatt kimerült, útlevéligénylő pedig sokkal több volt. Ezért a cseh kormány 1924 feb"—

ruár 16-án teljesen beszüntette az Egyesült

Államokra szóló útlevelek kiadását. A továb;

biakban csupán a nem-kivándorlók kaphat;

tak útlevelet. továbbá az ú. n. eisődleges ki- vándorlók, t. i. amerikai polgárok 18441 éves gyermekei és képzett földművesek csa—

2. szám. 1933 ládjukkal. Az amerikai kormány .a kiván-

dorlási kvótát az 1924/25. pénzügyi évben

Szlovákiára nézve 3.073 főben állapította

meg. Minthogy az Egyesült Államokba szóló

kivándorlási engedélyekért még mindig tö—

megesen jelentkeztek és a minisztériumban már több mint 40.000 ilyen kérvény feküdt, a kormány szükségét látta annak, hogy bi- zonyos rendet vezessen be. A népjóléti mi—

nisztérium tehát szociális okokból a kiván- dorlást úgy szabályozta, hogy először a már künnlévők feleségei, gyermekei és rokonai, árvák és visszamenők kaphattak engedélyt.

Kivételt képeztek az ú. n. elsődleges kiván-

dorlók, akik azonban már felerészben ki-

merítették a kvótát. 1926 április 1—től kezdve azután az amerikai konzulátus a kivándorlási vízumot az útlevéltulajdonosok családi és szociális viszonyaira való tekintet nélkül pontosan abban a sorrendben adta meg, amely sorrendben történt az útlevelek kiállítása.

1926 elején létesült a Kívándorlási és Telepítési Bizottság, mely a kivándorlási politika főbb elveit felállította és megálla-

pította, hogy a köztársaságnak évi 150.000 főnyi természetes szaporulatával nem tart lépést a megélhetés lehetőségének növekew dése. Ezzel statuálta a kivándorlás szüksé—

gességének tényét, de egyben lesujtó ítéletet mondott az állam életképességéről.

A cseh-szlovák útlevélstatisztika szerint

a kivándorlás az összállamot tekintve, nem túlnagy, de az államot alkotó tartományok között a kivándorlás tekintetében most is ugyanazok a mélyreható eltérések állanak fenn, melyek az előző éveket is jellemezték.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a kivándorlás az elcsatolt Felvidéket most is sokkal nagyobb mértékben sujtja, mint a köztársaság bármely más tartományát. Ma—

gában az egész köztársaságban, miként az 1. számú táblából látható, a kivándorlók évi száma 20 és 54 ezer között ingadozik, csakis két esztendőben maradt az húszezren alul, ú. m. 1925—ben, amikor 19 ezer fő vándo—

rolt ki és 1931-ben. amikor a kivándorlók száma még a tízezret sem érte el. A köztár- saság népességéhez viszonyítva, megállapít—

hatjuk, hogy a szélsőségek (százezer lakóra

számítva) 387 (1924-ben) és 65 (1931—ben)

1. A Cseh-Szlovák köztársaság összkívándorlása tartományok szerint.

Apergu de l'émigratíon de la Républigue Tche'co—Slovague, par provinces.

'l Abszolut számok — Nombws 111750]sz Ha 100000 lakóra —— Pmportíon pour [00.000 habitants

' , ' ; ; 5.1 K" 't— "1 _ si k; * :

EV _ Annees 032320 Igaz/í; l Szilézia fkiiia rgggíig Együtt , ctrig— $$$;le i Szilézia fkiifid rdggíig ( Együtt , Bohérfie Moi/age! Silésíe %%?- 314175;st TOMI lBobéiíe Mardi/73 Silésie 55333— 53123; ' TOM!

a) Összkivándorlás — Emigmtion totale.

1922 113.469 6.282; 1.138' 16.737 1.803 39.429; 199 233 165 ! 546 287 ) 285 1923 9.278 5.387] 767 16.596 313 32.341, 136 199 110 536 49. 232 1924 10.673 5.218 787 35.202' 2.493 54.873 156 191 112 1.124 382 387

1925 6.081 3.052 1.027 8.715 475 19.350 89 111 145 275 73 137

1926 5.801 3.276 1.082 14.409 1.561 26.129 84 119 152 450 231 184 1927 5.291 2.539 1.296120531 2.411 23.590 76 91 180 373 348 104 1928 5.448 2.098 1.164; 135441 2.286 24.540 78 75 100 415 326 169 1929 4.101 2.086 1.80519401, 3.822 30.715 58 l 74 179 588 536 210 1930 3.881 1.612 881 16.682' 2.706 25.712 55 57 113 501 373 § 175

1931 3.563 799 320 4.5271 358 9.567 50 28 43 135 49 l 65

b) Cseh-Szlovák állampolgárok tengerentúli kivándorlása.

Emigration d'outre-mer de ressortissants tchécoslovagues.

MIN—__. M

1921 1.997 1.318 12.096 1.767 17.1781 30 39 401 290 126

1922 1.617 1.782 9.828 1.116 14.3481 24 53 322 180 104

1923 2.384 4.184 11.464 311 18.343 35 122 371 49 132

1924 667 1.066 4.022 380 6.135 10 31 129 59 44

( 1925 910 1.469 4.341 586 7.306 13 42 137 88 51

* átlag—magazine 1.515 1.964 8.350 832 12.661 22 57 270 131 91

* ' P

1926 704 1.538 9.200 561 12.003 10 44 287 83 84

1927 845 1.815 10.342- 1.785 14.787 10 51 320 260 103

1928 655 1.586 11.487 1.464 15.192 9 45 352 210 105

1929 547 1.498 9.558 1.145 12.748 8 42 291 162 87

1930 508 1.083 6.551 711 8.833 7 E 30 197 99 60

átlag —— moyenne 652 1.504. ) 9.428 1.133; 12.717l 9 42 289 163 E 87

2. szám. —— 74 —— 1933

A SZLOVÁKIÁBÓL KIVÁNDORLÓK SZÁMA HAVDNKINT.

Nembmparmo/s, o'espe/zvon/ws émgráes de sex/WW 7717/9 a

755)

!

:-

l l N,__.__..___—"___...—

,:J a: N

AKÁR PÁTURUSSZIABÚL KIVÁNDORIÖK SZAMA HAVONKINT

-— mm;—a par mats, des pwsanoaasmgrées de A? Pussw 51/0097067/7/0IP —*— -——_—— -*—— M— _, ———k————m///€

voltak. De a megszállott Felvidéken és főleg Szlovákiában ez az arány sokkalta nagyobb.

Az innen kivándorlásra kényszerült töme—

gek nemcsak a népesség számához viszo—

nyitva nagyobbak, mint a köztársaság bár- mely más részében, de abszolút számuk is lényegesen meghaladja a sokkal népesebb és nagyobb cseh anyaország kivándorlóinak számát. Elég arra rámutatnonk. hogy a cseh anyaországban 1922-ben észlelt leg—

nagyobb kivándorlás alig több mint, egy- harmada Szlovákia maximális kivándorlási kvótájának s hogy Szlovákiában az egy 1924.

évben több volt a kivándorló. mint Cseh- ország legerősebb három kivándorlási évé—

ben (1922—24) együttvéve. A hétmillió lakost számláló Csehország tíz év alatt 67.586 lelket veazített kivándorlás által, a csak 3 milliós Szlovákia ellenben 157866 lélekkel fogyatkozott meg. Sziléziából tíz év alatt 9.717 egyén vándorolt ki, míg a vele egyenlő népességű Kárpátorussziából két—

szer annyi, i'). m. 18.228. A Cseh—Szlovák köztársaságból tíz év alatt összesen kivándo- rolt 285 746 egyi!) közül 116091 vagvis 431 60() került ki a 'Xlagyaroiszágtól elszakí—

tott, felvideki 16szrkbol amelyek azonban a köztársaság népességének csak 275 százalé- kát leszik, de a Felvidék kivándorlói némely évben a cseh—szlovák Összkivándorlás 75 százalékáig is felszaporodlak. Súlyosbítja a helyzetet még az a tény. hogy míg a Cseh—)

O Mmmm * 1931

Morvaországból és Sziléziából kiinduló ki- vándorlás aránya az utóbbi öt évben csök—

kenő irányzatot mulat, a volt magyar Fel—

vidék kivándorlása ezzel szemben inkább emelkedik s csak az utolsó évben apadt meg számottevő módon.

Az egész évtized kivándorlásának mére—

teiről az alábbi felsorolás ad képet.

Százezer Iako'ra ' ""

1922261192?311Együtt

Kiv indorlók össz. száma )1922 26f1927 31; Együtt

Csehorszagból 45.302 22.284 67.586! 133 ] 63 ? 98

Morvaországból 23 215 $ 9 134 32349] 171 ) 65 1 118

Sziléziából 4 801 ) 4 916 9 7l7 137 135 136 Szlovákiából 9) 65959 2") 157. 866 586 402 494

Kárpáto-

russziából ) 6645 204 326 265 Egész köztárs. 3171522 ?))zi.)241285.746! 245 ] 157 1 201 A kivándorlók számának havonkinti ala—

kulásáról a fenti grafikon tájékoztat.

'). A kivándorlás irányai.

A világhábori') után megindult újabb ki—

vándorlás kezdetben föleg az Amerikai Egvesült Államok felé irányult s mindaddig.

megtartotta régi magasságát, míg az Unió erélyes rendszabályokkal gátat nem vetett a;

korlátlan beözönlésnek és ennek következ- tében a sorsukkal elégedetlen nép másfelé) volt kénytelen útját venni. Kanada és Dél—

Amerika felé irányult ekkor a kivándorlás, de feléledt az Európa kölönböző államai felé forduló szárazföldi kivándorlás is_ De)

2. szám.

___75__

1933 míg a Magyarországba való visszavándorlás

—— nyilván az új államok politikai nyomása alatt ——-— mindjobban megcsökkent, 1923 óta nagyarányú kivándorlás indult meg Francia—

ország felé. Itt az elpusztított területek újjá- építése sok ezer magyar munkást juttatott kenyérhez. 1924-ben nem kevesebb, mint 7.458 felvidéki egyén kapott útlevelet F ran- ciaországba. Ez az áramlás később is elég élénk maradt, bár 1926-ban a francia frank árfolyamemelkedése, majd a megnövekedő munkanélküliség csökkentette a kereseti lehetőségeket. 1929—30—ban ismét erősen megduzzadt a Franciaországba kivándor- lók száma 5 a munkások ezrei mentek Belgiumba is. Ezzel szemben nagyon cse-—

kély volt az egyébeurópai államok felé in- duló kivándorlók száma. Az az áramlat, mely a huszas évek elején Magyarország felé irányult, idővel majdnem teljesen meg—

szünt. Ausztriának és Németországnak alig jutott szerep ebben a mozgalomba-n. Időn—

kinti fellángolások, mint 1928—ban Német—

ország felé, 1925-ben Oroszország felé, csak- hamar elaludtak. Nyilván, mert jövővel nem keesegtettek.

A 2. számú táblából, mely az 1922—

1031. évek kivándorlását országok szerint

részletezi, látható, hogy attól az időtől kezdve, amikor a lassan elzárkózó Francia- ország megszünt számottevő vonzást gyako- rolni, a Felvidék szárazföldi kivándorlása minimumra csökkent. A rutén felföld száraz- földi kivándorlását egészen Franciaország és Belgium ragadta magához. Európa többi államaiba az utolsó hat év alatt csak na—

gyon kevesen váltottak útlevelet.

A tengerentúli kivándorlásban 1924—ig az Egyesült Államok vezettek. Mikor az.

ottani rendszabályok a nagy tömeg elől be- zárták a kaput, az áramlat Amerika más, részei felé hömpölygött. Eleinte Kanada vette át az Unió szerepét, ahová már 1923—

tól kezdve fokozott mértékben tódultak a Felvidék polgárai. Majd előtérbe lépett Ar—

gentína, sőt egyes években Uruguay és Kö—

zép—Amerika is. Akadtak bátor lelkek, kik a többi világrészekben vélték jövőjüket meg- alapozhatni. Aránylag legtöbben Ausztrália felé fordultak, ahová csak az egy 1928. év—

ben 250 szolvákiai és 4 ruténiai lakó váltott útlevelet.

A kivándorlásnak a fontosabb orszá-gok szerinti megoszlását az alábbi összeállítás tünteti fel.

Szlovákiából kivándorolt Kárpátorussziából kivándorolt

1922—26 ] 1927—31 ; Együtt 1922—26 [ 1927—31 l Együtt

a) Európai államokba '—

Magyarországba ... 7.023 659 7.682 62 33 95

Ausztriába ... 726 616 1.342 6 6 12 '

Németországba ... 239 1.438 1.67 7 5 13 18

Franciaországba ... 16.968 18.000 34.968 1.184 2.055 3.239 *

Belgiumba ... — 3.860 3.860 —— 2.673 2.673

Egyéb államokba ... ! 2.092 1.045 3.137 129 97 226

Összesen . . . . 27.048 25.618 52.666 1.386 4.877 6.263

b) Amerikai államokba

Egyesült Államokba ... 42.689 9.480 52.169 4.473 1.300 5.773

Kanadába. ... 14.013 22.204 36.217 687 2.721 3.408

Argentínába ... 6.289 7.229 13.518 36 2.369 2.405

Brazíliába ... 288 124 407 19 28 47

Egyéb államokba ... 402 1.035 1.437 32 277 309

Összesen . . . . 63.676 40.072 103.748 5.247 6.695 11.942

0) Egyéb főldrészekbe ... 33 517 550 4 11 15

(1) Nem tudni hot/á' ... 902 —— 902 8 —— 8

Összesen . . . . 91.659 66.207 157.866 6.645 11.583 18.228

3. A kivándorlás jellege.

A cseh-szlovák statisztikának 1922—25.

évi adatai szerint, miként azt régebben már kifejtettük, az időleges kivándorlók száma igen **nagy s arányuk az évek folyamán folyton emelkedik. Ha ez a tünet állandó- nak bizonyult volna, benne kedvező jelen—

séget lehetett volna felismerniink, mely arról tanuskodik, hogy a kivándorlók nagy zöme csak időleges helyzetjavítást keres a kíván—

dorlásban s nem kíván hazájának végkép hátat fordítani. Az újabb évek adatai ezt_a feltevést nem erősítették meg, mert azok- nak az aránya, kik állandó kitelepülés célv—

2. szám. " —— 76 — 1933 2. Szlovákia és Kárpátorusszía kivándorlása a kivándorlás célpontja szerint.

E'migmtian de la Slovaguie et de la Russie subcarpathigue, par pays destinotaires.

H

0 1" ; Z a g 0 k 11 1922 1923 1924 1925 1920 1927 1928 1929 1930 1931

(1 y 3 !

a)Szlovákia—- Slovagu'ie

Európa —— Europe

Magyarország —— Hongrie . . . 570 8.798 1.424 961 270 270 123; 139 69 58 Ausztria —— Aum'che . . . . . 120 129 172 136 169 95 153 133 195 1301

Németország —— Allemagne . . . 58 15 26 84 56 81 908 263 128 58

Lengyelország — Pologne . . . ; 36 25 60 63 101 18 3 7 18 10

Románia _— h'oumam'e . . .. .1'; 105 145 77 99 86 40 30 23 17 19

Jugoszlávia —— Yougoslavie . . 96 205 48 49 39 51 50 112 162 108

Szovjet—Oroszo. —— U. R. S. S. . 28 33 36 433 199 35 47 24 12 143 Franciaország —— France . . . 756 2.216 7.458 3.962 2.576 579 1.664 5.482 8.162 2.113 Belgium — Belgigue . . . . .. —— m —— —— — —— 66 1.249 2.267 278

Más államok ———— Autres Etats . 63, 54 37 28 38 30 25 21 33 7

Összesen —— Total. . 1.832 6.620 9.338 5.815 3.443 1.199 3.069 7.453 10.973 2.924 Amerika _— Amérigue

Egy. Államok —— Etats-Unis. . 13.993 3.677 22.672 695 1.652 1.342 1.861 3.852 1.824 601 Kanada __. Canada . . . . . . 24 2.279 2.711 1.345 7.664 6.991 6.698 5.353 2.689 473

Közép-Amerika— A mérigue centrale . . . . 22 140 41 22 8 4

Brazília — Brésil. . . . . . . 109 142 12 6 14 26 14 70 12 2

Argentina — Argentine . . . . 15 3.721 345 711 1.491 2.008 1.421 2.312 1.073 415

Uruguay . . . . ... . . . . . . — — 175 254 55 63

Más államok — Autres Etals . 44 88 30 128 86 193 11 16 20 33

Összesen _. Total. . *141851 9.907 25.770 2.885310929110700 10.221 11.879 5.681 1.591

!. . 1

! §

Ázsia, Afrika—Asia et Afm'gue ' ; ,. 4 57 22 3

Ausztrália —— Australia . . ^, 7 3 12 2 " 16 104 250 12 6 9 Ismeretlen -— Incormu . . . . 717; 57 92 15 21 , ——

Főösszeg — Total général . 16.737 16.596 35.202 8.715 14.409 12.053 13.544 19.401 166821 4.527 b) Kárpátorusszia —— Russie subcarpathigue

Európa —— Europe % ; *

Magyarország —— Hongrie . . . 48 12 — * 2 13 6 2 12 ——

Franciaország —— France . . . 2 1 148 316 717 36 329 846 774 70'

Belgium —— Belgigue . . . . í _. __ w ., —— "_ _ 82 1.444 1.097 50

Más államokl) — Autres 19sz 36 22; 25 23 34 301 10 171 38] 9 Összesen — Total . . 86 35 173 339 753; 85 433 2.309 1.921 129 Amerika —— Amém'gue

Egyesült Államok —— Etats-Unis 1.696 263 2.243 72 199 323' 274 394 234 75

Kanada —— Canada . . . . . . — 9 66 37 575 974 1.010 484 214 39

Argentina —— Argentina . . . . —— 4 2 8 22 854 520 562 327 106L

Más államok!) —— Autres Etats?) 15 2 6 19 9 172 44, 72 8 9

Összesen — Total . . 1.711' 279 2.317 1361 805 2.323 1.848 1.512! 793 229

Ázsia, Afrika — Asie et Afm'gue * 1 1 2- _—

Ausztrália —— Australie . ? 4 _ _ __

Ismeretlen —— Incomm 5 — 2 —— 1 __ ; _ _ __ __

Főösszeg — Total général. 1.803 313 2.493 475 1.561 2.411 2.286 3.822 2.706 358

! i

'. ? ;

*)——3) Más államok részletezése (1922—1931). .) Ausztria 12, Németország 18, Lengyelország 9, Románia 96, Jugoszlávia 24, Szovietoroszország 66, más európai államok 31. —— !) Közép—Amerika 101, Brazilia 47, Uruguay.

84, más amerikai államok 124. — Spécificotion des Autres Etaís ,(1922—1931). ') Autricho 12, Alk-magma 18, Pologne 9, Roumam'e 96, Yougoslavie, 24, U. R. S. S. 66, awres Etats européens 31. —— ?) Amérigue central'e 101, Brésil 47, Uruguay 84, autres Etats américams 124.

2. szám. ,.

jából hagyták el eddigi otthonukat, inkább emelkedőben van. Százalékokban kifejezve, az útlevéllel távozók között volt:

Szlovákiában Kárpátorussziában állandó i ideiglenes állandó i ideiglenes

kivándorlás céljából távozó

l l

1926 11r9 : 89—1 ; 12—9 1 87—i 1927 10-9 1 89-i 3 151) i 951) 1928 ; 12-4 5 87'6 1 12-9 . 97-4 1929 ; 15-2 ? 848 l 124 * 871;

1990 ; 111) ; 891) 1 10-1 i 899 1931 ' 164 ! save 5 291 ; 719

Nem szabad azonban ezeknek a számoknak túlnagy jelentőséget tulajdonítani. A kivándorlók bevallásai nem mindig fedik a valóságot; a kiván—

dorlók jó része, mikor útnak indul, még maga sincs tisztában azzal, hogy végleg künn fog-e ma- radni, vagy bizonyos idő múlva, ha megszedte magát, ismét visszatér—e a hazájába. Sokan szé- gyenkezésből vagy esetleges hatósági repreSSz—á- liáktól való félelmükben sem vallják be az igazi szándékukat s így a nyert feleleteket nem szabad száz százalékig helytállóknak elfogadni.

Talán szabatosabbak a válaszok a kiván—

dorlókhoz intézett arra a kérdésre, hogy mily célból és szándékkal távoznak kül- földre. Ezek a feleletek a kivándorlás indító okairól tájékoztatnak s a statisztikai hivatal ezeket 8 kategóriába osztja aszerint, amint az útlevéltulajdonosok (mert csak ezekhez intézik a kérdést) munkakeresés céljából, állás elfoglalása végett. iparüzlet átvételére, családjukhoz vagy rokonaikxhoz, családi ügyben, továbbképzés céljából, más okok—

ból vagy nem tudni mi célból vándorolnak ki. Ezek közül azokat, kik fix állásba, ipar—

iizlet átvételére vagy már künnlévő család- jukhoz vagy rokonaikhoz való csatlakozás céljából vándorolnak ki, olyanoknak tekint- hetjük, kik állandó megtelepedés céljából mennek ki?) Ezeknek száma volt:

i Szlovákiában Kárpátorussziában összesen § köztük nő összesen % köztük nő

1926 1.642 i 828 426 i 98

1927 1.280 882 283 167

1928 2.002 1.372 238 164

1929 3.387 2.780 301 255

1930 % 2.622 2.113 997 266

1931 l 954 *

l

761 [ 121 87

1) A számítás alapjául csak azokat a kiván—

dorlókat vettük, kik határozottan bevallották, hogy állandó vagy csak időleges künnmaradás céljából indultak útnak, míg azokat, kik mint szezonmu'n—

kások távoztak, vagy kik távozásukat bizonytalan célúnak jelezték avagy kikről egyáltalában nem lehetett kivándorlásuk célját megállapítani, az arányszámításnál figyelmen kívül hagytuk.

__ 1933

vagyis százalékokban kifejezve, az útlevél—

tulajdonosok közül azokba a kategóriákba, melyeket az állandó kitelepülés ismérveiül tekinthetünk, tartozott:

Szlovákiában Kárpátorussziában

% 11

1926 127 295

1927 l 1'6 108

1928 169 i 11'5

1929 217 88

1930 4 19'4 í 130

1931 § 274 479

l

Sokkal nagyobb tömegekben szerepel- nek a kivándorlók között azok, kik munka- keresés céljából vették kezükbe a vándor—

botot. Hogy vajjon ezek végleges letelepe- dés céljából mentek-e ki avagy csak időle—

ges kereset biztosítására, nem tudjuk, de még ha fel is tesszük, hogy nagyobb részük csak időleges munkakeresés céljából távo—

zott, mégis bizonyára van köztük elég olyan is, aki kedvező elhelyezkedés esetén végleg külföldön telepszik meg. A cseh—szlovák sta—

tisztika szerint munkakeresés céljából ki—

vándorolt:

Szlovákiából Kárpátorussziából

" összesen i ebbő/l'inő Összesen . ebből nő

1926 l 11092 ] 423 ; 1012 1 s

1927 l 9.748 396 i 1.975 l 17

1928 ; 9.745 750 ; 1.814 89

1929 1 12.166 1.158 1 3.119 148 1980 § 10.807 1.550 i 1.272 74

1931 1 2.476 577 1 125 25

1 l

A munkakeresés céljából kivándorlók tö—

megének az állandó jellegű kivándorlókkal való összehasonlítása mélyreható különb—

ségek felismerésére vezet. A munkakeresők között a nök aránya jelentéktelen, csak az utóbbi években haladta meg a tíz százalé- kot. Ezzel szemben a fix állásba, üzlet át—

vételére vagy családjukhoz való csatlakozás céljából kivándorlóknak a fele, sőt néhány évben háromnegyedrésze a női nemhez tartozik. A nők és családok erős részvétele jellemzi legélesebben _— de egyuttal legszo- morúbban —— azokat az eseteket, melyekben végleges kitelepedés céljából történő kiván—

dorlással állunk szemben. Amíg a férfi családja nélkül vándorol ki, addig a vissza- térésre van remény, tehát a kivándorlás még időleges jellegű. A család csak akkor követi fejét, a nő csak akkor vándorol ki,

'2. szám.

——78———

% 1933

ha végleg búcsút mond hazájának. Ime szerkezetileg teljesen különböző a kivándor—

.lók két nagy tömege és ez a különbözőség sokkal pregnánsabban juttatja kifejezésre a kivándorlás időleges vagy végleges jellegét, mint az e tekintetben a kivándorlókhoz in—

tézett kérdésekre adott feleletek.

Felvidéki kivándorlásunknak már kezdettől fogva jellemző vonása, hogy a kivándorlók egy része, mielőtt a külföldön végleg megtelepedne'k, ismételten visszatér hazájába s csak többszöri ki—

menetel után határozza el magát arra, hogy régi hazájának végkép hátat fordítson, A cseh statisz- tika ennek a több:;zörí L'il'álhlhl'lásllak a tünetet is kimutatja, amennyiben megállapítja, hogy a ki—

vándorlók közül hányan mentek ki első ízben, hányan másodszor vagy többedszer. Ez a statisz- tika azonban nem teljes, mert a kivándorlóknak tekintélyes részéről nem állapíthatta meg a kiván—

dorlás hányszorosságát. Alábbi fejtegetésünkben ezt a részt figyelmen kívül hagyjuk és az arányo- sítást csak azokról a kivándorlőkról eszközöljük, kik erre nézve határozottan nyilatkoztak. Ez vala—

pon megállapithattnk, hogy miként az 1922—26.

években, úgy azóta is a kivándorlók óriási zöme első ízben megy külföldre; ezeknek arányszáma Szlovákiában 89'0, Kárpátoruvssziában 94'7% volt, tehát érezhetően magasabb, mint az 1922—25. évi átlag (848 és 88'2). A többször kivándorlók arány—

száma ellenben csökkent, különösen a háromnál többször kivándorlókű.

' -— ' Kárpátorusszíá—

! Szlovakiabol bm

' 1926—3 1"

vana—23

Száz kivándorló közül "'*'—* 'Mi—""—

először vándorolt ki 882 947

másodszor ,, 6-9 46

harmadszor ,, ,, 3'6 0'5

ennél többször ,, ,, 13 02

A többször kivz'mdorlók arányának ('SÖka' nése arra utal, hogy a kivándorlók tekintélyes része most hamarább telepszik meg a külföldön

"véglegesen, mint azelőtt, a visszatérés esélyei csökkennek, a tótovázókból hamarább lesznek olyanok, kik már nem szándékoznak hazájukba visszatérni. A kivándorlás tehát a régi hazára nézve kedvezőtlen irányba terelődik.

4. A kivándorlók neme és családi állapota.

A Felvidék kivándorlói között állandóan a finem volt túlsúlyban, azonban újabban erős eltolódások mutatkoznak és az időbeli hullámzások nagyok. A cseh megszállást követő első időben a Szlovákiából eredő

kivándorlóknak mintegy itt része volt férfi

és 1/4 része nő, Kárpátorussziában ellenben majdnem egyformán oszlottak meg a két nem között. 1926 óta mindkét tartomány—

ban, különösen Kárpátorussziában erősen csökkent a női kivándorlók aránya, kezdet-

ben alig haladta meg a 10 15 százalékot.

de azután fokozatosan növekedett, úgy hogy

;m:

1931-ig a kivándorló nők aránya Szlovákiá- ban 44%—ig, a rutén felföldön közel 50%-ig emelkedett. A kivándorlók nemi eloszlása a következő volt:

S 2 1 0 v a k i a Kárpátorusszía absz. . százalékok- absz. százalékok' számokban : ban számokban ban

térül nő jférfil nő férfi; nő lférft! nő

! l

1922—25 55.204 22.048 71'5? 28'5 2.774 2 .313 545! 455 1926 12.219 2.190 84'8j 15'2 1.390 171 89'0i 11'0 192? 10.205 1.848 847; 153 2.112 299 876 12'4 1928 10.402 3.142 7619; 23'2 1.907 379 83'4 16'5 1929 13.360 6.041 68'8l 31'2 3.180 642 83'2 16'8 1930 11109 5.573 6663 33'4 2.127 579 78'6 21'4 1931 2.551 1976 564,l 43'6 3.182 176 50'8 49'2 1926—31 59.846 20.770 74'2' 25'8 10.898 2.246 8219 171

A kivándorlók családi állapota egye—

dül a cseh statisztikában nyer kimutatást.

ennek adatai e tekintetben kivándorlóinkra vonatkozó egyedüli forrásunk. A cseh statisz- tika a családi állapotot a 15 éven felüli ki- vándorlókról mutatja ki, mely korhatár a házasodás szempontjából a nőkre nézve megfelelő, de a finenl tekintetében túlala—

csony.

A cseh statisztika adataiból —— mint már régebbi közleményünkben is kimutattuk ——

a házasok magas aránya jelentkezik feltünő jelenségként. Az 1926—31. években Szlov—'—

kiából kivándorolt 54.363 felnőtt férfi kö—

zül 36.674, 15.613 nő közül 9.943 volt házas, amott 67'5, itt 63'7 százalék. A megelőző évötödhen ezek az arányszámok 651 és 440 voltak, a férfiak arányának majdnem vál—

tozatlan volta mellett meglepő a házas nők- nek a kivándorlók közt mutatkozó rendki—

vüli (az 50 százalékot megközelítő) meg-

növekedése. Kárpátorussziában, ahol hat év alatt 10.301 férfi közül 7.314 és 1.617 nő közül 973 volt házas, úgy a férfiaknál, mint a nőknél észlelhető a házasságban élő ki—

vándorlók jelentékeny gyarapodása. Hogyha

—-—- mint általában szokásos —— a kíván—

dorló házasok nagy számában látjuk a moz—

galom komoly és aggasztó voltát, úgy az itt közlött számoknak magassága és folytonos emelkedése méltán gondolkodóba ejtheti a családi élet egészséges fejlődéseért aggódó államférfiakat.

Száz-száz kivándorló között volt az 1926—31. évek átlagában

; a Szlovákiából Kárpátorussziábót kivándorolt kivándorolt férfiak közüll nők közül (férfiak közül; nők közül

._- . _ ,,,,, ., l ,

nemházas 31'6 ; 31-4 28-5 ;l 34—i _

házad. l 67'5 63'7 711 3 601

özvegy . 1 0-7 ] 4—5 0-3 ;r 5-5 elvált . l 0-2 ; 0-4 0-1 ; 0-3