AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI ADATGYÚJTÉSI PROGRAM (OSAP) ELSO TAPASZTALATAI
DR. LENDVAI JÁNOS
A központosításra épült társadalom- és gazdaságirányítási rendszer — ér- dekes módon — a statisztikai tevékenységben, alapelveivel ellentétesen, de- centralizált megoldást alakított ki és törvényesített. Ennek lényege az volt, hogy a hivatalos statisztikai szolgálat szervei (a minisztériumok, az országos hatáskörű és a helyi közigazgatási szervek) szinte korlátlanul, hatóságként léphettek fel adatidényeikkel mind az egyénekkel, mind a gazdálkodó és egyéb
szervezetekkel szemben.
A kialakult gyakorlat megváltoztatása a szemlélet és a törvények átala—
kítását egyaránt igényli. A szemléletváltozás olyan hosszabb folyamat, mely mindenekelőtt a hatósági szerep helyett — nevének megfelelően —— a szol- gálat feladatkörét tudatosítja. A szemlélet alakulását döntően befolyásolja a jogi keret, a törvényi környezet. A Központi Statisztikai Hivatal ezért szor- galmazza régóta a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a személyes adatok védelméről, illetve a statisztikáról szóló törvények elfogadását.1
Mi az OSAP célja?
Az utóbbi években felgyorsult társadalmi—gazdasági változások új helyzet elé állították a hazai statisztikát. Már korábban felvetették és napjainkban pedig megkövetelik a korábbi statisztikai megfigyelési rendszer új alapokra helyezését, mégpedig oly módon, hogy az egyaránt számol a politikai rendszer- változással és a gazdasági élet átalakulásával. A törvény tervezete a hivata- los statisztikai szolgálathoz tartozó szerveken kívül az oda nem sorolt orszá- gos hatáskörű közigazgatási szervek számára is lehetővé teszi a kötelező adat- szolgáltatással járó adatgyűjtést, ha a tárgy szerint illetékes — a hivatalos sta- tisztikai szolgálathoz tartozó —— szervnek bejelentik kötelező adatszolgáltatással járó adatgyűjtési szándékukat, amely így bekerül az Országos Statisztikai Adat- gyűjtési Programba. A törvény tervezete bármely szerv, szervezet részére nagy lehetőséget kínál e téren azzal is, hogy az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló
statisztikai adatgyűjtést nem köti külön engedélyhez.
Az OSAP-nak az új statisztikai törvényben előírt előkészítési módja ily módon éppúgy garancia a statisztikai szolgálat és tevékenység, mint a társa—
dalom és a gazdaság szereplői számára. Az OSAP ezt úgy biztosítja, hogy a
1 A Kormány ez év elején mindkettőt benyújtotta a Parlamentnek, az első vitája megkezdődött.
948 DR. LENDVAI JÁNOS
programban csak olyan kötelező adatszolgáltatással járó adatgyűjtések kap- hatnak helyet, amelyek a főbb társadalmi és gazdasági folyamatok nyomon követése céljából feltétlenül szükségesek.
Egy alaposan kidolgozott Statisztikai Adatgyűjtési Program elősegítheti a párhuzamos adatgyűjtések elkerülését és egy mainál racionálisabb, az adatszolgáltatók által is igényelt és elfogadható, támogatott adatgyűjtési rendszer kialakulását. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a magyar társadalom és gazdaság európai integrálódása ugyancsak szükségessé teszi a nemzetközi statisztikai gyakorlat figyelembevételét a hazai statisztikai rend- szer fejlesztésénél.
Az OSAP készítésének, véleményezésének és jóváhagyásának tervezett rendje — a kiemelkedő ismeretekkel rendelkező szakemberekből alakuló Or- szágos Statisztikai Tanács működésével —— olyan új feltételeket teremt, ame- lyek jól szolgálhatják a statisztika tudományosságát, objektivitását, a tár- sadalmi kontroll érvényesítését.
Az adatgyűjtés terén kialakult ellentmondásos helyzet ösztönözte a Köz- ponti Statisztikai Hivatalt (KSH) arra, hogy a benyújtott törvényekben megfogalmazott elvekre építve, nem várva meg azok elfogadását, valamennyi érdekelt fél bevonásával megkezdje az OSAP módszertani és gyakorlati elő- készítését.
Mit változtat meg az OSAP?
Általános elvként fogalmazódik meg az említett törvényekben, hogy kö—
telező érvényű adatgyűjtést csak törvény vagy kormányrendelet írhat elő, utóbbi azonban kizárólag a gazdasági tevékenységre alkalmazható. (A jelen- leg folyó parlamenti vitában többen vitatják a kormányrendelet alkalma- zását, bár az OSAP részletes kidolgozása érzékelteti majd a kizárólagos tör- vényi út súlyos problémáit.) A kiinduló pont tehát az, hogy az OSAP kereté- ben kötelező statisztikai adatszolgáltatást csak a Kormány rendelhet el, ezzel megszüntetve mind a minisztériumok, mind az országos hatáskörű szervek, köztük a KSH ilyen jellegű jogát. Természetesen fennáll annak a lehetősége, hogy az egyes tárcák hatósági, igazgatási tevékenységük ellátásához, tör- vény keretében, meghatározott célhoz kötötten, adatokat gyűjtsenek. A cél- hoz kötöttség követelménye azt is jelenti, hogy világosan el kell választani a statisztikai és az egyéb adatgyűjtéseket, ugyanis csak az előbbiek képezik az OSAP tárgyát. Ezért alakították ki a Program összeállítói azt a 32 témakört, amelyekre a statisztikai megfigyelések kiterjedhetnek, ezzel mintegy megha- tározva az OSAP és a statisztikai információszolgáltatás kereteit.
A fölösleges párhuzamosságok kiszűrése azt követeli, hogy a statisztikai adatgyűjtések összehangolásán túl, az adminisztratív adatállományok tárcák közötti átvételét szintén áttekintsük, figyelembe véve azok részletezettségét.
Meg kell még említenem az önkéntes adatszolgáltatásokat, amelyek kívül esnek az OSAP-on, azt bármilyen szervezet szabadon kezdeményezheti, viszont a megkérdezettre semmilyen kötelezettséget nem ró. A későbbiekben azonban foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy az önkéntes adatgyűjtések szaporo-
dása nem rontja-e a kötelező adatszolgáltatások teljesítését.
Az Adatgyűjtési Program további jellemzője, hogy előre készül, azaz az 1992—ben összeállított Program a következő évben és évről esedékes adat- gyűjtéseket tartalmazza. Ez az adatgyűjtések kezdeményezőitől az eddiginél
jóval alaposabb előrelátást és gondolkodást követel. Az adatszolgáltatók szá- mára pedig megteremti azt a biztonságot, hogy a tárgyév előtt felkészülhet- nek nyilvántartásaikkal a kérdőívek kitöltésére, nem utólag tudják meg a tőlük elvárt — reményeink szerint velük összehangolt — igényeket. Mindez növeli a rendszer stabilitását. A statisztikai adatgyűjtések indokoltságának elbírálásakor általános követelmény az információk jól meghatározott fel- használási célja. Ezzel kívánjuk kiszűrni az öncélú, a rossz beidegződések miatt fölöslegesen őrzött adatgyűjtéseket, így is könnyítve az adatszolgálta- tók adminisztrációs terheit.
Hogyan készült az OSAP ?
Az OSAP összeállításáért és koordinálásáért a KSH a felelős, ezért első lépésben a Hivatal munkatársai dolgozták ki a módszertant, melyet a belső viták és szakértői egyeztetések után a hivatalos statisztikai szolgálat vala- mennyi szerve véleményezett és az észrevételek alapján a KSH vezetői érte—
kezlete véglegesen jóváhagyott. Ezzel egyidejűleg elfogadta a kidolgozás mun- kaprogramját, amelynek ütemterve biztosította, hogy a KSH elnöke szeptem- ber végén benyújthassa a Kormány elé az OSAP-ot.
A munkaprogram szerint elsőként június végéig véglegesítették az OSAP
témaköreit a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, melyek ezzel
egyidejűleg, áttekintették adatgyűjtési igényeiket, és azok kérdőíveit eljut- tatták a KSH-nak mindegyikhez csatolva az ún. nyilvántartólapot (lásd a 952. oldalon), amely tartalmazza a legfontosabb információkat valamennyi adatgyűjtésről. A tárcák és a Hivatal illetékes, szakmai főosztályai egyez- tették a fölmerült igényeket, amelyeknek eredményét — az egyetértést, illetve
a nézeteltéréseket —— rögzítették.
A témakörök, a nyilvántartólapok feldolgozása, valamint az egyeztetések eredményei szolgáltatták az 1993. évi OSAP forrásait, amelyeket a KSH ve- zetői értekezlete áttekintett.
Az Országos Statisztikai Tanács (OST) tagjai előzetesen megkapták az említett módszertant és munkaprogramot, majd a KSH vezetői értekezlete után az OSAP-ot, amelyet az OST szintén megtárgyalt.
Mint az ismert, az Országos Statisztikai Tanács 1992. áprilisában alakult meg. Az OST — a kormányrendelet szerint -—— a KSH elnökének szakmai tanácsadó szerve, tagjai a minisztériumok, az érdekképviseletek valamint a tudományos élet képviselői. Az OST-nek a szakmai koordináló szerepe mel- lett kiemelt feladata évenként az OSAP véleményezése, enélkül ugyanis nem terjeszthető jóváhagyásra a Kormány elé.
Mit tartalmaz az OSAP ?
Az 1993. évi OSAP-ban 590 adatgyűjtés szerepel, ami jelentős csökkenés az idei gyakorlathoz képest. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az adatgyűjtések között döntő súlyúak az éves jelentések, amelyek egy része az átmenet évében kétszer, 1992. és 1993. évi igényként is jelentkezik.
A hivatalos statisztikai szolgálatba sorolt intézmények közül a
Központi Statisztikai Hivatal ... 245 Művelődési és Közoktatási Minisztérium ... 90
Népjóléti Minisztérium ... 64
950 DR. LENDVAI JÁNOS
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ... 57
Földművelésügyi Minisztérium ... 55
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ... 29
Belügyminisztérium ... 25
adatgyűjtést javasol.
A hivatalos statisztikai szolgálatba sorolt szervek közül a Gazdasági Ver- senyhivatal, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazság- ügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság jelezte, hogy nem kíván az OSAP-ban megjelenő önálló statisztikai adatgyűjtési javaslattal élni (vagyis igényüket részben az OSAP-ban megjelenő, más szervek által működ- tetett adatgyűjtések útján nyert statisztikai adatok átvételével, részben_pedig más, törvényen alapuló információgyűjtés útján kívánják kielégíteni). Osszes- ségében tehát az adatgyűjtés elrendelését igénylő főbb szervezetcsoportok kö- zött a KSH 245 adatgyűjtéssel 42 százalékos, a hivatalos statisztikai szolgá—
lat többi szerve pedig 345 adatgyűjtéssel 58 százalékos arányt képvisel.
Ha a KSH 245 adatgyűjtéséből kiszűrjük az éves jelentések kettőzését (1992 és 1993), az ténylegesen 160 adatgyűjtést jelent, szemben a korábbi évek 400—500-as számával. Hasonló csökkenés tapasztalható a hivatalos sta- tisztikai szolgálat többi szervénél is.
A 951. oldalon bemutatjuk az OSAP áttekintésének egy részletét.
Az adatgyűjtési javaslatok jellege alapján megállapítható, hogy jelentős a módosítottak száma és aránya. Ebben minden bizonnyal megjelenik egy- részt az új feltételekhez, körülményekhez igazodás szándéka, másrészt a Vál- tozatlanság szigorú felfogása. Mindez az adatszolgáltató szempontjából lénye- ges, mert egy-egy módosítás a nyilvántartó és a számítógépes feldolgozó rend- szereket egyaránt érintheti.
1. tábla
Az adatgyűjtési javaslatok száma jelleg szerint
Új Módosított Változatlan
Adatgyűjtő szervek —————_a _——.—.._—._,.A._—_.—_W_
adatgyűjtések száma
!
Központi Statisztikai Hivatal. . . . 16 92 : 137
A hivatalos statisztikai szolgálat ;
többi szerve ... 7 96 1 242
Összesen ... 23 188 379
Megoszlás (százalék) 4- 32 64—
Az adatgyűjtők az elrendelésre javasolt adatgyűjtések 90 százalékát teljes körű megfigyelés útján kívánják megoldani. Kedvező és az alkalmazkodás jelének tekinthető — bár még nem mondható kielégítőnek —, hogy az érde- keltek az összes adatgyűjtés 8 százalékát már a reprezentatív statisztikai meg- figyelés módszerének az alkalmazásával tervezik. (Lásd a 2. táblát.)
A gyakoriság ismérve alapján vizsgálva a javasolt adatgyűjtések össze- tételét, arra lehet következtetni, hogy erőteljesen szűkül a rövidebb időkö- zönkénti adatszolgáltatások köre. Ugyanakkor még mindig számottevő a ha- vonkénti, negyedévenkénti gyakorisággal tervezett adatgyűjtésre tett javas-
atok száma és aránya. (Lásd a 3. táblát.)
RészletaKözpontiStatisztikaiHivatalelsődleges(primer)statisztikaiadatgyűjteseiből Azadatgyűjtés nyílván- tartási száma
megnevezésejellegegyakorisága adatszolgáltatóínak meghatározásaszáma tartalmának, (tárgykörének) meghatározása mutatóinak száma
Azadatszolgáltatás beérkezési határideje 18010 18020 18030 18040 18050 18060 18070 18080 18090 18100 Megjegyzés:V:változatlan;M:módosított.
Havimunkaügyijelentés Negyedévesmunkaügyijelentés Területimunkaügyijelentés Munkaerő-forgalom,1992 Munkaerő-forgalom,1993 Létszámadatok1992.december 3l—én Létszámadatok1993.december 31-én Alapadatokafizikaiésszellemi foglalkozásúakmunkaidőmérle— géhez,1992 Afoglalkoztatottaklétszámaés keresete,1992 ALfoglalkoztatottaklétszámaés keresete,1993
VHavonkénti Negyedéven- kénti Negyedéven- kénti Évenkénti Évenkénti Évenkénti Évenkénti Többévenkénti Évenkénti Évenkénti
aC—Ogazdaságiágak50főnél többetfoglalkoztatóvállalkozá- aai,reprezentatívankiválasztott 21—50főtfoglalkoztatóvállal- kozások amezőgazdaság,vadgazdálkodás, halászatgazdaságiág20főnél többetfoglalkoztatóvállalkozá- saiésköltségvetésiszervek abányászat,afeldolgozóiparvala- mintavillamosenergia-.gáz-. bő-ésvízellátásgazdaságiágak 300főnéltöbbetfoglalkoztató vállalkozásai 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozáeokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek 50főnéltöbbetfoglalkoztatóvál- lalkozásokésaköltségvetési szervek
7000 3500 800 9000 9000 9000 9000 9000 9000 9000
Foglalkoztatottság Berek,bérindex Foglalkoztatottsag Berek,bérindex Foglalkoztatottság Bél-ek,bérindex Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság Foglalkoztatottaág Berek,bérinde Foglalkoztatottság Berek,bérindex
11 10 ll 66 144 118 87 30 38 25
ltárgyidőszakotkö- vetőhó14.nap atárgyidőszakotkö- vetőhó14.nap atárgyidőszakotkö- vetőhó14.nap 1993.január26. 1994.január26. 1993.január26. 1994.január26. 1993.január26. 1993.február28. 1994.február28.
Az ADATGYű
;
JTESI PROGRAM 951
