A statisztikai törvény végrehajtásának tapasztalatai

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAP

NYITRAI FERENCNÉ DR.

A több mint 110 éves múltra visszatekintő, sok értékes hagyománnyal rendel—

kező önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat a felszabadulás után, a szocialis- ta tervgazdaság igényeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerepkörét. Az- óta a társadalmi és a gazdasági fejlődés különböző szakaszaiban jelentkező igé- nyekhez igazodva aktívan segítette és segíti a népgazdasági és társadalmi tervező- munkát, egyre nagyobb részt vállalva a társadalmi és gazdasági folyamatok elem- zésében is. Statisztikai szolgálatunk új elemekkel egészült ki, és jelentős mértékben gazdagította erőforrásait: ma már kiváló szakemberekkel és korszerű számítógép-

parkkal rendelkezik.

Közismert, hogy korunkban nagy az .,ínformócióéhség". Ez összefügg a tudo- mányos és technikai forradalommal, a termelőfolyamatok mind nagyobb mértékű nemzetközivé válásával, a gazdasági és a társadalmi folyamatok iránti érdeklődés növekedésével, a döntési folyamatok mind bonyolultabbá válásával. E hatalmas ke—

reslet kielégítésében nagy szerepe van a statisztikának, amely szervezett adat—

gyűjtéssel. rendszerezéssel és elemzéssel segítséget nyújt a döntések előkészítésé—

hez, végrehajtásuk nyomon kíséréséhez, valamint széles körű publikációs tevékeny- ségével hozzájárul a közvélemény tájékoztatásához.

Az állami statisztikai szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatékonyab- ban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtési rendszert és adatfeldolgozást, elkerülve az információs igények növekedésével párhuzamo—

san jelentkező túlburjánzási veszélyt. A statisztikai munka fontos feladata, hogy in- formációit tartalomban mind gazdagabbá tegye. és azok mind jobban idomuljanak az operatív tevékenység igényeihez.

E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény. amely az állami statisztika minden lényeges és tartósan érvé- nyesülő elvét rögzíti, jogerőre emeli.

E törvény keretjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Lehetővé teszi, hogy a statisztikai munka folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodjék a társadalmi—gazdasági követelmények változásai- hoz. Fontos eleme a törvénynek, hogy a statisztikai munka rendszerszemléletű meg- szervezését és működését írja elő.

* Az Országgyűlés nyári ülésszakán, 1981. június 26-én a statisztikáról szóló 1973, évi V. törvény végre—

hajtásáról szóló beszámolóval kapcsolatban elhangzott tájékoztató.

950 NVITRAi FERENCNÉ DR.

A törvény meghozatala óta eltelt 8 év munkájának értékelése kapcsán röviden utalok azokra a feltételekre. amelyek a törvényben rögzített feladatok megvalósítá-

sát nagymértékben befolyásolták.

Az elmúlt években gazdaságpolitikánkban új irányok érvényesültek, amelyek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést állítják előtérbe, és a tevékeny- ségek értékelésében mind nagyobb szerepet adnak a gazdasági munka hatékony—

ságának. Nem kell külön bizonyítanom, hogy ezek jelentős mértékben módosítják a gazdaságstatisztikai munka tartalmát és módszereit is.

A gazdasági fejlődés mai szakaszában egyre nagyobb szerepet kapnak azok az információk. amelyek a gazdasági események és folyamatok minőségi tényezőit jut—

tatják kifejezésre. Csupán példaszerűen említem meg, hogy mind nagyobb az ér-

deklődés a termelés és az értékesítés szerkezetének alakulása, a szerkezet változá—

sának mértéke, 5 a szerkezetváltozást befolyásoló tényezők ismertetése iránt. Az el-

múlt években meghatározó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgála—

ta. különös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre.

Egyre növekvő jelentőségű az energiagazdálkodás elemzése, az erre ható tényezők bemutatása, a tartalékok feltárása.

A minőségi elemek nagyobb hangsúlya azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket is bekapcsoljunk az állami statisztika rendszerébe. Az elmúlt években ennek kapcsán került sor a környezetstatisztika rendszerének kialakítására. A mű- szaki fejlődés figyelemmel kísérése tette szükségessé a licenc és know-how vásár—

lások és ezek hasznosításának országos áttekintését szolgáló statisztikai megfigye- lés megszervezését.

Társadalmunk egyre szélesebb demokratizálódásával széles körben jelentkezik az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint a szociális és kulturális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a szabadidő hasznos és célszerű eltöltése stb., ame—

lyek statisztikai rendszerünk fiatal és gyorsan fejlődő ágazatára, a társadalomsta- tisztikára nagy feladatokat rónak.

Fontos szerepe van a társadalomstatisztikai elemzésekben is a minőségi ténye—

zőknek, elsősorban az életszínvonalra, az életmódra ható tényezők vizsgálatának.

Mind nagyobb az érdeklődés a népesedési kérdések, köztük a gyermekek számának alakulása iránt. Nem kevésbé jelentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fia—

talok, a pályakezdők, valamint az élet másik szakaszában levők, a nyugdíjasok hely—

zetének elemzése.

Az új igények alapján vizsgáljuk a lakosság időmérlegét, azt, hogy a rendel- kezésre álló időből mennyit fordítunk munkára. és hogyan hasznosítjuk a szabad- időt. Az új típusú információk körében vizsgáltuk az elmúlt években a lakáshoz ju—

tás alakulását, a lakásellátottságot, a háztartások felszereltségét és az életkörülmé—

nyeket befolyásoló sok más tényező alakulását.

Az 1973 óta eltelt időszakban számos jelentős statisztikai akciót hajtottunk végre.

Méreteiben és jelentőségét tekintve ezek közül is kiemelkedett az 1980. évi népszámlálás, amely a felszabadulás óta a negyedik ilyen felvétel volt. Az 1970. évi- vel összehasonlítva a népszámlálás kérdőíve egyszerűbb, kisebb formátumú lett anélkül, hogy az információtartalom lényegesen csökkent volna. A feldolgozás de—

centralizált szervezése pedig jelentős munkaerő- és időmegtakarítással járt. Mind- ez mérsékelte a költségráfordítást, és lehetővé tette, hogy az országos eredmények minden eddiginél korábban jelenjenek meg. A megyei népszámlálási kötetek folya—

matosan készülnek, több megye kötete megjelent, az utolsó ez év augusztusában kerül a felhasználókhoz.

A STATlSZTlKAl TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

951

Szintén nagyjelentőségű a most folyó mezőgazdasági összeírás, amelyhez ha- sonló részletességű adatgyűjtés a mezőgazdaságról csak 1972-ben, azt megelőzően 1935—ben és 1895-ben volt. A mezőgazdasági összeírás során a teljes körű és a rep- rezentativ felvételek kombinálásával lényeges információveszteség nélkül tudjuk a ráfordításokat csökkenteni.

1974 óta a munkaügyi adatfelvételt — a korábbi ágazati eltéréseket kiküszöböl—

ve — valamennyi népgazdasági ágban egységes módszerekkel hajtjuk végre. A fel- vétel a fizikai dolgozók bér- és kereseti viszonyait. valamint a bérek alakulását meg—

határozó fő tényezőket tárja fel.

Nagy előrelépést jelent az államigazgatási munkában az állami népességnyil—

vántartás létrehozása, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal megalakulása 1974- ben, az alapnyilvántartásként szolgáló adatok összeírása 1975-ben, valamint a sze- mélyi számok túlnyomó többségének eljuttatása a lakossághoz, ami az elmúlt évben történt meg. E téren azonban még van tennivaló. a teljeskörűség közelítése érde-

kében megtettük a szükséges lépéseket.

A lakosságra vonatkozó, intézményektől nem beszerezhető információkat ko- rábban különféle reprezentativ adatgyűjtésekből nyertük. Az elmúlt évek során ki—

alakított Egységes Lakossági Adatgyűjtési Rendszer (ELAR) alkalmas arra. hogy egységes keretbe foglalja a reprezentatív lakossági adatgyűjtéseket anélkül, hogy a minta kijelölésének munka- és költségigényes folyamatát újra és újra el kelljen végezni.

A népesedéspolitikai döntések megalapozását szolgálja az a több évre kiterjedő vizsgálat. amely az 1966-ban és 1974-ben házasságot kötött nők gyermekvállalási ter- veit és annak megvalósulását követi nyomon, és fontos információkat ad a család—

tervezést befolyásoló tényezőkről.

Közismert, hogy évek óta határozott erőfeszítéseket tesz a kormány az állam- igazgatási munka korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében. Ez kiterjedt az infor- mációs mu'hkára is, nemcsak a statisztikai szervezet fejlesztésére, hanem a felada—

tok ésszerűbb megosztására is.

A törvény a statisztikai rendszert nem tekinti lezárt jellegűnek, hanem mint a mondottakból kitűnik, társadalmi és gazdasági valóságunk igényeihez idomuló. élő organizmusnak. Ez a statisztikusok felelősségét még jobban fokozza.

Ezt a rugalmasan fejlődő tevékenységet a statisztikai szervezet nem tudná meg- oldani a feladat végrehajtásában érdekelt szervezetek szellemi erőforrásainak ösz- szehangolása nélkül. Olyan alkotó közösség alakult ki, amely lehetővé tette a fel- adatok viszonylag gyors megoldását.

A törvény gyakorlati végrehajtásában az együttműködési készség érzékelhető- en erősödött a vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél. az állami irányítás minden szintjén és ezek között a központi szervekben dolgozó statisztikusok, közgazdászok között is. Ezért szeretném kifejezni a Központi Statisztikai Hivatal vezetőinek, mun- katársainak köszönetét a statisztikai tevékenység különböző területein közreműkö- dők széles táborának. Külön is meg kívánom említeni és köszönni az adatössze- írók, számlálóbiztosok áldozatos munkáját. Kötelességtudó tevékenységük alapvető támaszunk a valósághű információ biztosításában.

A törvény a Központi Statisztikai Hivatal feladataként írta elő azt, hogy az ál—

lamvezetéshez. a népgazdasági tervek megalapozásához és a tervteljesités mérésé- hez szükséges alapvető statisztikai adatokat összegyűjtse, és azokat a társadalmi és

gazdasági fejlődés értékeléséhez a szükséges módon rendszerezze. Az állami sta-

tisztikai rendszer, amelynek élén a Központi Statisztikai Hivatal áll, széles körű munkamegosztáson nyugszik, és magában foglalja az igazgatási statisztikát, azaz

952 NYlTRAl FERENCNÉ DR.

a minisztériumok. a különböző országos hatáskörű szervek._valamint a tanácsok

statisztikai munkáját.

E munkamegosztás azonban nemcsak a szervezetek, hanem a tevékenységek közt is érvényesül. feltételezi a statisztika. a tervezés, a számvitel, a pénzügyi infor—

mációk, az adatfeldolgozás — a számítógépek kihasználásának és az adatbázisok

(adatbankok) működésének - összehangolt és egységes rendszerét is. Ezzel ösz—

szefüggésben hangsúlyozni kell. hogy a munkamegosztás eredményei már az el—

múlt nyolc évben is kedvezők voltak, sikerült az információs munkában jónéhány párhuzamosságot kiiktatni, lényegesen egyszerűbbé és ésszerűbbé tenni a feladat-

megosztást és az adatáramlást is. Úgy gondolom, nemcsak a statisztikusok. hanem

az ország lakossága is értékeli. hogy csökkent az ügyviteli igazgatási munka, bár a

csökkenés mértékével még távolról sem lehetünk elégedettek.

A statisztikai törvény előírta azt is, hogy létrehozzuk az állami statisztika egy—

séges fogalmi rendszerét és egységes módszertanát. A statisztikai információszol—

gálatban a rendszerszemléletnek kell érvényesülnie. s e rendszerszemlélet igényli az országban egységes alapelveken nyugvó adatáramlási, adattárolási rendszert. az adatok kölcsönös átadását, az adatgyűjtések sokoldalú felhasználását. valamint a nem túl távoli jövőben fizikailag is összekapcsolható számítástechnikai hálózat ki- építését. Bár az elmúlt években sokat tettünk a rendszerszemlélet gyakorlati meg- valósításáért, e téren még sok a megoldandó feladatunk.

A magyar statisztikai rendszer sajátosan új szocialista hagyománya, hogy nemcsak számszerű információkat nyújt, hanem értékel is, és arra törekszik. hogy minősítse az egyes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Nemcsak operatív jel- legű értékeléseket végez, hanem közép- és hosszú távú elemzéseket is, amelyek a hosszú távú társadalmi és gazdasági tervezés számára nyújtanak alapinformáció—

kat.

Ma már a korszerű információszolgáltatást nem lehet elképzelni anélkül, hogy a gazdasági és társadalmi jelenségek és folyamatok, valamint ezek változásának bemutatása mellett fel ne tárjuk a jelenségek és a folyamatok közötti oksági kap- csolatokat, összefüggéseket. Azt is elvárja a kormány, hogy a statisztikai elemzések alkalmasak legyenek a fejlődésben várható változások irányának, esetenként mér—

tékének előrejelzésére is. Fontos szerepet kaptak, és ma már beépültek a néogaz- dasági tervek kialakításának folyamatába a gazdasági előrejelzések. Ezek össze- állításához a rendszeres gazdaságstatisztikai információgyűjtés mellett igénybe vesz—

szük a vállalatok. szövetkezetek véleményeit tartalmazó információkat és a korszerű konjunktúrakutatási eljárásokat is. A következő években tovább akarunk lépni a vállalati szándékok és akciók megismerésében. ezeket jobban figyelembe kívánjuk venni gazdasági előrejelzéseinkben.

*

A korszerű számítástechnika minőségi változást hozott a statisztikai adatfel—

dolgozásban. Az elmúlt években több adatbázis, másnéven ,,adatbank" jött létre, amelyek rendkívül nagy adatmennyiséget tárolva lehetővé teszik, hoay különböző

megközelítésekben, a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt készítsük el az elem—

zéseket.

Fontos feladat. hogy a több millió dollárért és rubelért beszerzett nagvértékű

gépeket minél hatékonyabban használjuk ki, és ezzel is csökkentsük a befekteté- sek megtérülési idejét. Hazánkban jelenleg 1162 (nagy, közepes és kis. valamint mini) számítógép dolgozik. Ezeket sok célra használják fel, s köztük jelentős szám—

ban vannak az információáramlásban alkalmazott gépek.

A STATiSZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 953

A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évek során kialakította az egész nép- gazdaságra érvényes és az egyes ágazatokra vonatkozó adatbázisok rendszerét.

Ennek elemeiként működik a beruházási, (: munkaügyi, az ipari. a mezőgazdasági és a külkereskedelmi adatbázis. Szabályoztuk az elektronikus gépi adatfeldolgozás és tárolás rendjét, a különböző adathordozók — lyukkártyák, mágnesszalagok stb.

—- átadását és átvételét. Remélhető. hogy terveink szerint az adatbankokban tárolt

információk átfogják a statisztikai adatok többségét.

Több minisztérium és országos hatáskörű szerv is kialakította saját információi alapján a maga adatbázisát. Szükségessé vált tehát, hogy napirendre tűzzük az adatbázisok népgazdasági szintű koordinációját. Megengedhetetlennek tartjuk ugyanis azt, hogy párhuzamos adatgyűjtések valósuljanak meg. vagy azonos adat- forrásokból párhuzamos feldolgozások történjenek a népgazdaság különböző szer—

veinél.

A törvényben rögzített feladatainak megfelelően az állami statisztika munkájá—

nak középpontjában a tájékoztatás áll. A tájékoztatási munkát csak úgy lehet ered- ményesen és gazdaságosan végezni, ha az ínformációáramlásban érdekelt állami szervek szorosan együttműködnek, azonos elvek, módszerek alapján és azonos fo- galmakkal dolgoznak. Ennek érdekében a Statisztikai Koordinációs Bizottság irány—

elveket adott ki.

Az elmúlt években az információszolgáltatásban a különböző típusú tájékozta- tók egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszerét fejlesztettük ki.

Az operatív gazdaságirányítás számára készül a havi statisztikai jelentés. Ezt egészítik ki az egy—egy fontos témáról vagy a gazdaság egyes fontos területeiről

készített eseti tájékoztatók.

A közvélemény tájékoztatását szolgálják az évtizedek óta rendszeresen megje—

lenő statisztikai évkönyvek, zsebkönyvek s ezek mellett az egyes alkalmakra készi—

tett szöveges—grafikonos kiadványok. Legutóbb felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából jelent meg ilyen jellegű tájékoztatás ,.Magyarország társadalma és gaz- dasága" cimen. Ezek mellett hazánkat ismertető kis formátumú publikációk is je—

lennek meg, részben a lakosság. részben a külföld számára.

A szakemberek, az állami irányítás számára készülő elemző tanulmányok kö—

zött is vannak rendszeresen, évenként vagy ritkább időszakonként megjelenők. és vannak eseti, aktuális témákról készített tájékoztatók.

A minisztériumok. országos hatáskörű szervek ugyancsak rendszeresen és ese—

tenként is összeállítanak jelentéseket a saját területük fejlődéséről, ennek főbb té—

nyezőiről. Ezek a jelentések általában részletesebben világítják meg a tárca irányí—

tási körébe tartozó jelenségeket. folyamatokat, mint az összefoglaló statisztikai je—

lentések.

A megyék és a tájkörzetek gazdasági, társadalmi helyzetével, eredményeivel, a területfejlesztési célok megvalósításával foglalkoznak az évente kiadásra kerülő megyei statisztikai évkönyvek, továbbá az esetenként megjelenő elemző kiadványok, amelyek a településstruktúrával. a területfejlesztéssel kapcsolatos adatokat ismer—

tetik. _

A magyar statisztikai szolgálat a tudományos kutatás számára is több kiad- ványt jelentet meg.

Napjainkban már rendszeressé váltak a különböző ágazatokról. gazdasági vagy

társadalmi jelenségekről és folyamatokról készitett nemzetközi összehasonlitások.

Ezek egy része a nemzetközi szervezetek publikált adatai alapján készül, más ré- szüket két- vagy többoldalú. a partner országgal végzett együttműködésben állítjuk

954 NYITRAI FERENCNÉ DR.

össze. Az ilyen tipusú tájékoztatás módot ad arra, hogy részletesebben mutassuk be fejlődésünket a nemzetközi adatok tükrében is. Végül említést érdemel az is, hogy a statisztikai tájékoztatás a napi sajtóban. a központi lapokban és a területi újságokban, valamint a folyóiratokban is helyt kap. Statisztikai adatokkal szinte az élet minden területén találkozunk.

Bár a magyar statisztikai szolgálat elsődleges feladata a hazai tájékoztatás, mégsem elhanyagolható nemzetközi statisztikai tevékenysége sem. A Központi Sta- tisztikai Hivatal a KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottságában annak megalakulása óta részt vesz és tevékenyen járult és járul hozzá a KGST—országok statisztikai módszertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez.

Statisztikai gyakorlatunkban alkalmazzuk a KGST statisztikai ajánlásait az egyes fogalmak és osztályozási rendszerek tekintetében. és a legfontosabb adatsorokat a KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottságában elfogadott egységes osz—

tályozási rendszernek megfelelően is publikáljuk. A KGST gazdasági integráció komplex programja újabb feladatok elé állította a tagországok gazdaságstatiszti- káját, valamint az e téren megvalósuló együttműködést. Statisztikai szervezetünk nemcsak gyümölcsözően értékesíti a tagállamok tapasztalatait, az együttműködés nyomán jelentkező előnyöket, hanem aktiv részvételével. kezdeményezéseivel járult hozzá a KGST statisztikai rendszerének kialakításához. Úgy véljük, hogy a jövőben a gazdasági együttműködés tartalmában és mélységében tovább gazdagodik, ezt természetesen statisztikai információinkban is követnünk kell.

A statisztikai módszerek a felgyorsult információs fejlődésben állandóan kor- szerűsödnek, és ezekkel lépést kell tartani. Ennek érdekében széles körű nemzet—

közi együttműködést alakítottunk ki. Tanulnunk kell a többi ország és közöttük el- sősorban a KGST-országok statisztikai munkájából. velük egyeztetve, összehangol—

tan kell továbbfejleszteni módszereinket, hiszen nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a ma- gyar gazdaság és a társadalom milyen szintet ért el, és ennek milyen tényezői voltak, hanem azt is, hogyan alakult helyünk a világban s ezen belül elsősorban a szocialista országok baráti közösségében. Ehhez jó alapot ad (: KGST-országok fejlettségi színvonalát jellemző mutatószámok rendszere, amely mind a nemzeti jöve- delem termelését, mind annak felhasználását összehasonlító adatok alapján rész- letezi. A nemzetközi összehasonlításokban is első helyre került az energiagazdálko—

dás. A KGST statisztikusai közösen alakították ki a fajlagos energia— és fűtőanyag- felhasználási mutatókat, amelyek alapján megállapítható, hogy az egyes termelő—

tevékenységek energiaigénye hogyan alakult a KGST-országokban.

Ez évtől alkalmazzuk a KGST—országok s köztük hazánk gyakorlatában is az egységes környezetstatisztikai mutatószámok rendszerét. Ennek kidolgozásában a

magyar statisztikusok jelentős szerepet vállaltak.

A felsorolt példák mellett a gazdaság és a társadalom csaknem minden fontos területéről rendelkezünk összehasonlítható mutatószámokkal a KGST-országokra vo—

natkozóan.

Úgyszintén megalakulása óta veszünk részt az ENSZ Európai Gazdasági Bi—

zottságának statisztikai munkájában. Ennek keretében több két- és sokoldalú össze—

hasonlítást végeztünk. Az elmúlt év óta részt veszünk az ENSZ világszintű Statisztikai

Bizottságának. valamint az ENSZ Demográfiai Bizottságának munkájában is. Mind—

két bizottságnak másodízben választották tagjává a magyar Központi Statisztikai Hi- vatal képviselőjét.

A nemzetközi statisztikai tevékenységben való részvétel kétségkívül munkaigé- nyes, és sok esetben nem rövid távon, hanem csak középtávon hasznosítható. még- is hosszabb időszakot áttekintve azt mondhatom. hogy az itt befektetett munka

A STATISZTIKA! TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 955

többszörösen megtérült módszereink továbbfejlesztésében, elemzéseinkben, kiad- ványainkban.

*

A köztudatban a statisztikusok szenvedélyes számgyűjtők képében jelennek meg, akik gyakran felesleges adatgyűjtéssel zaklatják az intézményeket, a vállalato—

kat, a lakosságot. Valóban számokkal dolgozunk, és ez óhatatlanul széles körű adatszolgáltatással párosul; enélkül nem lehet tájékoztatni sem. A statisztikai tör—

vény azonban határozottan előírja az adatok és az adatszolgáltatók védelmét, amit a Központi Statisztikai Hivatal nagyon fontos kötelességének tart. Évek óta határo—

zottan küzdünk a felesleges, esetenként párhuzamos adatgyűjtések ellen, amelyek mögött gyakran a statisztikai kiadványok elégtelen ismerete húzódik meg. Köny- nyebb ismételten kérni egy-egy adatsort, mint megkeresni az egyébként rendelke—

zésre álló információforrást.

Tapasztalataink szerint nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a köz- ponti és a területi irányitószervek részéről. Különböző vizsgálataink azt mutatták, hogy az adatszolgáltatókhoz benyújtott adatkéréseknek kevesebb mint harmada származik a Központi Statisztikai Hivataltól, mintegy 46 százaléka minisztériumok—

tól, főhatóságoktól és több mint 20 százaléka intézetektől, intézményektől, társadal—

mi szervektől. A szabályos rendben előírt adatszolgáltatások mellett több esetben a tanácsok közvetítésével kérnek jelentéseket különböző szervezetek, ezek sokszor indokolatlanul részletezettek. Előfordul az is, hogy párhuzamosan kérnek adatokat a más csatornában begyűjtöttekkel, de korábbi határidőre, és sajnos még ma is kérnek olyan adatokat, amelyek összeállításának előfeltételeivel, a bizonylatokkal nem rendelkeznek az adatszolgáltatók.

Az állami statisztikai szervezet határozottan lép fel e jelenséggel szemben. de bizony ezzel valahogy úgy vagyunk, mint a mesebeli sárkánnyal, a levágott fej he- lyett mindig új nő ki. Ebben szerepe van annak is, hogy az adatszolgáltatási tevé- kenység ellenőrzése nem elég általános és hatékony. A Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak ellenőrző tevékenysége ehhez nem elegendő. A sárkány valameny- nyi fejét csak akkor tudjuk levágni. ha az adatszolgáltatók jelzik a szakszerűtlen és indokolatlan adatkérési igényeket, és így a Hivatal élhet a törvény adta felhatal-

mazással az ilyen jellegű akciók megszüntetésére.

A Minisztertanács 1976-ban intézkedett az indokolatlan, jogellenes adatgyűj- tések megakaclályozásáról. Ez a határozat kimondta azt is, hogy a statisztikai adat- gyűjtésekre vonatkozó elrendelési szabályokat kell alkalmazni azokra a nem sta- tisztikai adatgyűjtés címén kezdeményezett adatkérésekre is, amelyeknek teljesi- tése jelentős mértékű statisztikai adatszolgáltatással jár együtt.

Az adatgyűjtések kapcsán szólni kívánok arról is, hogy az 1973. évi statisztikai törvény létrehozta az ,,önkéntes" adatszolgáltatás intézményét. A gyakorlati ta- pasztalatok azt mutatják, hogy ez a módszer bevált, bár az adatszolgáltatás meg—

tagadásával még elég ritkán találkozunk a gyakorlatban.

Az adatszolgáltatók védelmét szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint olyan adatgyűjtést, amelynek kérdőívén az elrendelő szervezet megnevezése és az elren- delés száma nincs feltüntetve, nem köteles az adatszolgáltató teljesiteni. Ezek meg- tagadására is van példa, bár még nem elég gyakori.

A Központi Statisztikai Hivatal az adatgyűjtési tevékenység ésszerű csökkenté-

sének lehetőségeit állandóan vizsgálja. Az elmúlt években az adatgyűjtési rend-

szer egyszerűsítésére irányuló felülvizsgálat során a Hivatal adatgyűjtéseinek száma az 1975. évi 802-ről ez évben 478—ra, tehát 40 százalékkal csökkent. Az adathelyek

956 NYITRAI FERENCNÉ DR.

száma egyetlen év alatt közel 18 százalékkal lett kevesebb. A közeli jövőben az

egyszerűsítés útján tovább akarunk lépni:

— a központi és az igazgatási statisztikában növelni kívánjuk a mintavétel alapján tör- ténő adatgyűjtést és az ezen nyugvó elemzéseket; számos esetben ezek az ún. reprezentatív felmérések ugyanolyan jól értékelhető eredményt hoznak, mint a teljes körű, országos méretű felmérések; természetesen a reprezentatív adatgyűjtések munka— és költségigénye lényege—

sen kisebb;

—— az adatgyűjtéseket differenciáltan kívánjuk megszervezni a kis és a nagy szervezetek személyi és tárgyi feltételeinek megfelelően;

— ajánlásokat kívánunk kidolgozni az egységes vállalati alapnyilvántartások rendsze—

rére vonatkozóan, együttműködve a témában érdekelt többi főhatósággal és tárcával; ezek—

nek a nyilvántartásoknak fokozniok kell az adatszolgáltatások megbízhatóságát;

—- a különböző alapnyilvántartások statisztikai célokra való felhasználását javítani kell a jövőben is. és jobban kell élnünk a számítógépes technika adta ilyen lehetőségekkel; szük- séges például a népességnyilvántartás összehangolása az ágazati alapnyilvántartásokkal is és ezekből bizonyos fő közgazdasági összefüggések számszerűsítése; _

— csökkenteni kívánjuk az adatszolgáltatók hullámszerű terhelését azzal, hogy felül- vizsgáljuk az állami statisztika rendszerében gyűjtött adatok határidőit; bár azt nem tudjuk igérni, hogy a kritikus időszakok erős terhelését teljesen kiiktatjuk, de a terheket mérsékelni fogjuk.

Statisztikai munkánk fejlesztése nem mentes a gondoktól. problémáktól. Az új elemeket úgy kell adatgyűjtéseink sorába iktatni, hogy ezek ne jelentsenek több- letterheket sem az adatokat szolgáltatóknak. sem az adatgyűjtést végrehajtó. feldol-

gozó. elemző szervezeteknek. Ezért rendszeresen felül kell vizsgálni korábbi adat—

gyűjtéseinket. ki kell gyomlálni azokból az elhagyhatót. a kevésbé aktuálisat. ahol lehet ritkítani kell az adatgyűjtés gyakoriságát, s eközben biztositani kell fő idő—

soraink folyamatos közlését.

*

A statisztikai törvény tág kereteket biztosít a statisztikai munka fejlesztésére. A következő két—három évben fejlesztési feladataink között egyik legjelentősebb a je—

lenlegi statisztikai rendszer további korszerűsítése. Korunkban a gazdaság és a tár-

sadalom jelenségei, folyamatai egyre inkább összefonódnak. egymásra kölcsönösen

hatnak. A kölcsönhatások, a függőségek. az esetleges feszültségek a statisztikai

elemzésben újabb, a korábbitól minőségileg eltérő elemzési módok alkalmazását

teszik indokolttá.

Az állami statisztika ilyen irányú integrált fejlesztése több feladatot foglal ma- gában. ezek közül a legfontosabb az összehangolt fejlesztés:

—— a társadalomstatisztikán belül a megfigyelt jelenségek és folyamatok számbavétele között:

— a gazdaságstotisztikán belül a különböző ágazatok között:

- a gazdaság- és a társadalomstatisztika között;

— az országos és a területi adatok statisztikai megfigyelése között;

— a több célú, országosan egységes alapnyilvántartások statisztikai információ céljára való felhasználásában.

Egyre több olyan eleme van a statisztikai vizsgálatoknak. amely sem a gazda-

ság—, sem a társadalomstatisztikához kizárólagosan nem kapcsolható. llyen példá-

ul a már említett környezetstatisztika, amelynek legalább olyan mértékben vannak gazdasági. mint társadalmi vonatkozásai, lndokolt tehát az. hogy megfelelő össze—

kötő kapcsokat találjunk a gazdaság— és a társadalomstatisztika között az egyedi adatok sokoldalú felhasználhatásága érdekében. llyen összekötő kapocs (: társa—

dalmi jelzőszámok rendszere, amely módot ad arra, hogy a társadalmi hovatarto-

A STATISZTIKAI TURVÉNY VÉGREHAJTÁSA 957

zás mellett a gazdasági aktivitást. a gazdaságban elfoglalt szerepkört is vizsgál- juk. E kapcsolatrendszer mellett számos más elem is van. amelyek nélkülözhetetle- nek többek között a gazdasági háttér és az életszínvonal kapcsolatának elemzé—

séhez, a teljesítmények és a bérek alakulásának vizsgálatához. Mindezeket a felada—

tokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Xll. kongresszusának határozatai és a ha—

todik ötéves tervtörvény még jobban aláhúzták, s ezzel meghatározták a statisztika továbbfejlesztésének feladatait is.

*

Szinte közhelyszerű az a megállapítás, hogy minden törvény annyit ér, ameny—

nyit abból az életben megvalósítanak. A statisztikai törvény elfogadása óta eltelt nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvényhozók olyan törvényt alkottak.

amely alkalmas arra, hogy tartósan meghatározza munkánk fő irányait, és lehe- tőséget nyújtson a törvényben foglalt jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Tá- jékoztatómban, amelyben nem törekedhettem teljességre, azt kívántam érzékeltetni, hogy széles körű szakmai és társadalmi összefogással, termékeny együttműködéssel jelentős lépéseket tettünk előre a modern, rendszerszemléletű egységes statisztikai szolgálat kialakításában. A statisztikai törvény végrehajtása azonban nem lezárt folyamat. Az egész statisztikustársadalom, az ország különböző intézményeiben, gazdasági szervezeteiben dolgozó statisztikusok szakmai felkészültsége, tudása. is—

meretanyaga, ennek szervezett és önkéntes formájú bővítése biztosíthatja csak a törvény minden elemének érvényesítését. Ahhoz. hogy a magyar statisztika eleget tudjon tenni növekvő feladatainak, szükséges, hogy a statisztikát művelők, az ada- tokat szolgáltatók. az azokat gyűjtők. feldolgozók. akik sok esetben maguk az oda—

tok felhasználói is, az új iránt fogékony gondolkodásmódjukban nyitott és a kor- szerű elemeket befogadni képes szemlélettel összehangoltan dolgozzanak. A sze—

mélyi háttér, az emberi tényező fejlesztése az a bázis, amelyre bizton számíthatunk a közeli jövőben is.

Az információs tevékenység fejlesztése azonban nemcsak a szakma művelőinek dolga, hanem társadalmunk ügye is. Nem szorul bizonyításra. hogy a jól funkcionáló gazdaságstatisztika a döntések minőségét milyen mértékben javíthatja, hogy a tár—

sadalomstatisztika adatai alapján a szociálpolitikai döntések és azok megvalósu- lásai több metszetben vizsgálhatók. Ezért e fórumon is kérem a különböző adatszol- gáltatók s elsősorban a lakosság megértését munkánk támogatásához. Biztosít—

hatom Önöket, hogy a statisztika művelői s mindazok, akik ismerik az információs munka fontosságát és annak csapdáit, azok ellenségei a felesleges adminisztráció—

nak, a bürokratikus ügyintézésnek.

PE3tOME

i'lpencraenennan npeacenareneM LLeHTpaanoro CTGTHCTW—leCKOFO ynpasnems 26 mama 1981 rona B one nemei—i ceccmr l'ocynapcrsem—xoro coőpanm ycrHasr numopmaumn 06 OHbITe BbmonHeHuz npmm'roro a 1973 rogy SaKOHa NS 5 o crarucmke orMeuaer, Ln'o cramcmuecnas cnymőa a TeueHue paccmanueaemoro nepnona ycnewHo peumna csom oc—

HOBHble sanauu.

Banan o cramcmke B oőmux uepTax onpenenser ycnoaun (PyHKuHOHHpOBaHHH cramc—

muecrcoü CHCTeMbl. B TO me epe/m aakonnpenocrasnner BOSMOMHOCTb u mm TOI'O,HT06H cramcmuecxan nenrenbnocrb perynano " 3J'laCTW-IHO npucnocoönuaanacs K M3M6H6HHRM oőmecrseHHo—anonomnuecmx Tpeöosar—míá. 3axon onpegenner opranusaumo n npoaenenme cramcmuecxoü paÖOTbl Ha ocuoae CMCTeMHOI'O nogxoga. B Teuenue ucremuux BOCLMH ner ocymecranenue npeAYCMOTpeHHle 3BKOHOM aagau HBXOAHHOCB non aospeücrauem rnaa—

HblM oöpaaoM Takux ycnoenű, KOTOpble Ha nepemmü nnaH Bbmauranu Kauecraeunsle uepm

958 NYlTRAi FERENCNÉ'NDR.

pasanms. 3BA6H8MH Takoro xapamepa nsnanucb Hanpumep BOnpOCbI B oszen co CprKTy- poü HapOAHOl'O xosnücma, H3YHeHHeM adodoercmaHocn—l, paaawmeM aHepremuecnoro xoznü- usa, paapaőomoü CHCTeMbI cra'mcmxu oupymammeü cpenbr. Bo ace őonbtueü mepe 303- paCTaeT nmepec K cramcmuecxomy ananuay oőmecmennblx " .neMorpatpuuecxnx npouec—

coa.

C 1973 no 1981 ron LleHTpanbr-roe cramcmuecxoe ynpaener—me npoaeno uenblü pun aamusrx c-ramcrwiecmx nepennceü " oőcnenoaannü, a TOM wcne nepenncs HaceneHnn 1980 rona, censcxoxosnűctaennyio nepenncb Ha ocuoaauuu cnnoumslx " BblőopOHHle oőcneno- Bar-mü. Ebmo COSAGHO rocyAapcreeHHblf—i perucrp Hacenenun, opraHnsoaaHo ocuosblaaiouta- HCH Ha BuőopouHOM cnocoőe Enuuan CMCTeMa cőopa ABHHHX o Haceneuuu n. 1'. .a. CHCTe- mamuecxoe pasemue, coaepmencraoaai—me CHCTeMb! rocygapcrsennoü cramc-r'uxn, npenyc—

Marpmsaror Hanu-me nononmeűcn Ha egi—mux npununnax, oxea'rbrsaromeii acre crpauy cuc—

TeMbt natoxa u XpaHeHHSI .nem—lux, ganee aaawMHyro nepenauy ABHHLIX, MHorocmpom—ree ncnonbsoaanue coőpanm'i AaHHbIX n, B He cnumxom omeneHHOM őynymeM, coanaune H cpuauuecxu yansaHHoű cem SBM. Hasan Tpanuum Benrepcxoü craruc'ruuecxoü cnymőbi coc- rom 13 TOM, l-ITO one npenocraenae'r He Tonbxo uucnosyio anaopMaumo, Ho u oueHuBaeT oőLuecheHHbre " akouomuuecme npoueccu. OHa paspaőanreaet He TOHbKO onepa'ruauble ouemm, Ho cocraenner Takme cpenuecpouuble " luor'irocpov-mme aHam—rsbr. BamnbrM aTanOM

; pazar—nm anMeHeHHR Bbruucnmensnoü TexHHKH őbmo coaAaHue CHCTeMbl 633 ABHHbIX

(Sai-mos AaHHbIX). _

OpraHsr, yuacmyroume a unmopmauuonnoü cnymőe Bblpaőorann BaauMHoyamaHr-ryio CHCTeMy pasnnunbrx no 'rnny OTHGTOB, emeroAHuKoa " npyrnx nyönnxauuü. Ltenrpanbnoe ctamcmuecxoe ynpaeneuue HOCTBBHHO "Hmopmaunonnym cuc-reMy Tam—m oőpasoM, HTOőbI one a cooreercreymmem enne amwekmano npercraanma Hymele unmopmauun opraHaM ynpaeneunn, HaYHHblM paőOTHHKaM, OÖMGCTBeHHOMy MHeHmo " MemAyHapoAHbiM epret-m—

36UMSM. MemAyHapoAHbre canau l.],eHrpamsHoro cra'mcmuecxoro ynpaanenm HOCTORHHO pacmupmotcn, KaK nyTeM yuacma a paőote C3B, OOH " paanmnbrx Memnynapognmx cneuuanuanpoaar—mmx opranusauuü, Tan " Aaycroponnero cotpynnuuecma c OTAel'leblMH counanucmuecxumu CTpaHaMM " rocynapc-raamu c HHblM oőuecvaenubim c-rpoeM.

Banan a noname ynemie'r Sonbmoe BHHMaHMe semm-e nonorue'mbrx opraunaauwü.

Bana-roi? zaaaueü nannercn CBeprlBaHMe HeOÖOCHOBaHHle, napannensnbrx mm npomaoza- KOHHbIX cőopos .naHHbrx. Ha noaecme Ann HeusmeHHo HaXOAHTCSI uamcxauue Bosmomuocveü paunonansnoro conpamenm Aemenbnocm : oőnacm cőopa ABHHhIX.

B tettem—re HPEACTOSILLLMX AByx—Tpex net Banneümeü sagaueü LleHTpaanoro etamcm—

uecrcoro ynpasneum B oőnacm cosepmeHchosai-rm caoeü nemenbuocm nannercsr .nem,—

Heümee cosepmeucraoeanue CTa-mc'rnuecxoü CHCTeMbI, cornacosaHHoe pasawme

yuera nanenuü " npoueccoa, HaőmonaeMi-nx B paMKax oőmecmennoü name-mm, anacnesoü 3K0H0Mw4ecxoiá c-ramcmxu,

akonoMuuecKoü n oőuecraeunoü cramc'mxn,

cramcmuecxoro Haőmonenun rocynapcreeHHbrx " mecmux AEHHbIX, a Taxme cvsmcrmecnoro ncnonbzoaaum emu—lux rocypancheHHux 663HCHle perucrpoe.

SUMMARY

The oral report of the President of the Central Statístical Office given at the summer session of the Parliament. on 26th June 1981, about the experience of the enforcement of Act V of 1973 on statistics stressed that statistical service had tackled its basic tasks with good results in the investigated period.

The Statisticol Act defines a framework for the conditions of functioning of the statistical system. lt enables the statistical activities to comply continuously and flexibly with the chan- ges in social and economic reauirements. The Act ordains the organization and function of statistical activities in system-like approach. Realization of the tasks defined by the Act was affected, in the last eight years, mostly by conditions which layed stress upon auali- tative development. Tasks of such character were. for instance, the auestions connected with the economic structure. the analysis of efficiency. power economy, the elaboration of the system of environmental statistics. There is an increasing demand also for the analyses of

social statistics and population processes. '

The Central Statistical Office took several important censuses between 1973 and 1981.

These were among others, the census of the population in 1980 and the census of agriculture carried out on the basis of full scope and sample surveys. The state registration of population,

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 959

the Uniform System of the Collection of Population Data, based on sampling methods, etc.

were also established.

The continuous improvement and modernizatíon of the system of national statistics reauires the organization of data flow and storage. based on common principles all over the country, the mutual exchange of data. the manifold use of data collections, as well as the organization. in not too distant future, of a computer network to be connected phys—

ically. too. It is a recent tradition of the Hungarian socialíst statistics that it not only provides numerical information but also aualifies the social and economic processes. lt makes, not only evaluations of operative character but also prepares analyses on the middle and the long run. An important stage in the organization of the use of computer technics was the elaboration of the system of data bases (data banks).

The organs supplying information formed the system of reports, yearbooks and other publications of various types being built together and being complementary to each other.

The Central Statistical Office formed its information system in the manner that it could pro- vide, in adeauate way. efficient information for the leading organs. research workers. gene- ral public and for the international organizations. The international connections of the Cen- tral Statistical Office are getting wider and wider through in joining the work of CMEA, UN, the various international professional organizations and through the bilateral contacts with the socialíst countries and with those of different social system.

The Statistical Act lays special stress on the defence of respondents. lt is an important task to force back the unreasonable. parallel or illegal collections of data. The search of the possibilities for the remarkable decrease of the collections of data is permanently on the agenda.

ln the coming two—three years the most significant task of the Central Statistical Office is the further improvement of the statistical system and within this co-ordinated development;

-— of the accounting for the phenomena and processes surveyed in social statistics.

-— of the branches of economic statistics.

—- of economic and social statistics,

— of the national and regional surveys and

—— of the utilization of basis record being uniform all over the country for statisticai purposes.