4. szám
zásában csak gyengülten érvényesülhetett.
Olaszország —— legalább jórészben —— az idegenforgalom révén egyenlítette ki fize—
tési mérlegében a külkereskedelmi mérleg
——414———
1937 passzívumát. Tehát árukért kultúrát, szel—
lemi javakat, üdülést, egészséget adott cse- rébe Magyarországnak és a dunai államok—
nak. Elvkes Dezső dr.
Az olasz statisztikai szolgálat szervezete.
Il servlzio statistico italiana.
Ríassunto. Ijlstituto (Icuirale di Statistica del Reyna (Pltalía ha celebrato l'anno scorso il primo decennale (lclllemanazione della legye 9 luglio 1926 sal ,,Riorrlinamento del Servizío Statistico" e sulla fondazione dell'Istitulo Cen- trale diStatistica del Regno d'Italia. La riforma della staiistica italiana ha Suscitato ovunauc grande
ammirazione con la sua Oucsta riforma
praiíatlo, dello suiluppo lradizionale, dai vincoli ammínisfratiui e burocratici che os—
tacolauano liattivilá statixtica e lo sviluppo praiico e scienlifico della statistica. Oueste difficolfá che ostacolano la organizzazione del servizio statistico, sussistono in ogm' slato. La dello Stato iascista corcernenle la realizzazione dí tutti (Juei postulati che assicurano il perfetto servizio statistico, rafforzó considere—
volmente Io sviluppo culturale delPumanitá, del guale anclze la sialistíca é un importante fallorc.
concezione e logica e razíonale.
statistico so—
con la sua ardita costruzione
liberó il servizío nel corso
razionale decisione
Anche gli enti competenti dellyllngheria si occupavano —— giá prima della riíorma statistica italiana —— della riorganizzazíone del svruizio sta- tistico ungherese.
Ma all'UngIlel'ía mutíluta, che cercava di (mai—
inferno e di rista—
űnanziario, mancavana (melle possibiliiá per la riorganiz- del sr'rm'zio che invcce lo slancio drlla poté offrire al villorioso Stato Fascísla.
curare il suo consolidamento bilire il suo eljailibria naluralmente
zazionc riforma
Per ció i primi progeili della riorganizzazione (lel
servizio staticlira sano stali molla mmlcsti (* (li poco coraggiol
statistica ilaliana avvenne proparaziont' della sislnma.
zione legislativa unghcrcse.
La lenge italiana 9 luglio 1926 11011 esercitö
in nessun pause proíonda
guanto
La ri/orma della in (mosta periodo (li
un'influenza tanto in Ungheria,
Rese possibile alPUnghcria dí ampliare, sema alcun rischio, [ progetii (li riiorma basandosí sulle csperienze [alle all'Eslero, Le relazioni amicheuoli che uniscono l'Italia (? I'Ungheria facilitarono con—
siderevolmenle all'l/ny'heria la esperienze italiane.
conoscenza delle ln seguito a ció lillngheria seguiva con grande interesse la iarmazione dello Stato Fascista e alla fine (lell'oltobre 1927 mandö
in Italia una (lelegazíone di 8 membri esperlí pet lo studio delle istiluzioni fascíste. Fu membro della delegazione anche il rapprescnlante esperlo (lel servizio statistico ungherese. ll governo italiana prestó il suo píú vigoroso appoggío al lavor-o della (lelegazione. Dietle ordine alle autoritá dí [amire Ie piü— dettagliate informazioni ai delegatí anglia—
resi e di comunicar lora, senza riserva, tutte le lora esperienze. In aueslo modo i delegatí un—
gheresí hanno auuto la possibilita di
(iirettamente :" risuliali del Iavoro dlun anno e mezzo della riforma slatislica italiana. L'esperto della delegaziane ungfherese slese
particolareggíata al
osservare
una relaziane ministro presidente delllUn—
ghería. Le nuove csperienze hanno naluralmenie influenzalo Pulleriore preparazione del progello di riforma unglzerese. lfarlícolo XIX della legye 1929, che regola iI serviz'io siatistico imghervse, non si (? staccato dalla base flssata nell'articalo XIX della legye 1897 di cui per ció che riguarda la struttura —_ (! Io sviluppo ulleriore; pure nei suoi intcnli si asserva un determinato parallelismo lm i nuoui ordinamcnli della staiistica ungherese (?
italiana.
L'organizzazimw drl sm'uizia stafistíco italiana (? stata regolata dalla sopraindicala legye 9 luglio 1926 e dallc aggíunie (: modificazioni a(l ('SSÚ apportate col Decreto—Ivggc 27 maggio 1929, con—
verlito nella Legge 21 dicembrc 1929.
I princlpi [omlamentali della ri/"orma del 1926 sono stali pubblimti nel numero drl giagno 1927 della Rivistal), perció ora cerchiamo di rilpvaro Io sviluppo conseguilo dal seruizio slatistico ita—
liana nel decelmio trascorso, meritevole di consi- derazione anche dal punto (li vista ungl'zerese.
Uorgano centrale della statistica italiana:
Plstítulo Centralc di Slatistica comprende il (Ion—
siglío Superiore di Statistica, La Direzione Gene—
rale, Organa eseculivo centrale, ed altre commis- sioni e comitati. L)Islituto Centrale di Slatistica sia saifo la diretta ed esclusíva guida e vigilanza del Capo del Governo. La relazione diretia tra il Capo del Governo (* lilstituto Centrale non (? pum-
menle formule, ma 6 una vera e propria relazione 1) Cfr. Rivista Statislíca Ungherexe no. 6, anno 1927: Dott. Alessandro Dobrovits: [forganizzazíone del servizio statistico u/ficiale.
4. száma ——415,_— 1937
personale. Lliniervento del Duce non si limita sal—
tanto alle guestioni (li maggior importanza della statistica, Egli interviene pure nei (lettagli (lel ser—
vizio. ll Presidente dell'lstituta sistematicamenie le relazioni
deve presentare del funzíonamento dell'lstituta a vace 0 in promemoria?) Ifesclusiva
vigilanza del Capo (lel Gaverno basata
1929, é (li arigine piü recente. l singali ministri non ilispongono direttamente del.- l'lstituto, ma soltanto attraverso il Capo del Ga—
uerno. In pratiea pero l'lstituto provvede —— in gran parte —-— direttamente, per incarica del Capo del Governo, alle guesiioni relative ai singoli mi- nisteri. La parte elle I'Istituto Centrale di Stati- stica italiana ha nelllamministrazione italiana é press'a paca analoga a ([nella ehe la Direzione Generale delle Paste nngheresi Ila, come sezione,
nel Ministero delle Comunica-
zioni, Ouesto ordinamento —— seeando le fonti uf- íicialí italiane —— si e mostrato adeguato ed ha considerevolmente acereseiuto l'autoritá amminis- irativa e seientiíica e lieűicacía delfattivita dell'ls- tituto.
sulla legge del
del Commercio e
A capo dellilstituto Centrale di Statistica sta il Presidente, capa anche del Consiglio Superiore di Statistica e della Direzione Generale ili Stati- stica. ll Presidente dellllstituto e nominato dal Re, su propasta del Capo del Governo, per la dnrata di gaattro anni. Scaduto ITncarico, pur) essere ri—
nominato. Il Presidente ha diritto di ultima deci—
sione _ tranne poche eeeezioni "a nelle piii im—
partanti guestioni del seroizio statistico. II Presidente pravvede anehe alliassunzione di tutta il personale dell'Istituto, tranne a guella del direttore generale che é nominato dal Re.
Il Consiglio Superiore di Statistiea santa 16 La classe dei membri del Consiglio di Statistica italiana e guindi minare di guella del Consiglio ungherese ehe eonta /i7 membri. Anche l'attivitá del Consiglio di Statistica iialiano e" pia ristretta, limitandosi ad una sala assemblea ordi- naria all'anno, Pargomento principale della (Iuale e la relazione sul servizio slatistico u/ficiale. L'ai—
tiuita del Consiglio italiana corrisponde *press'a poco all'attivitá che il Consiglio Generale di Sta—
tistica Ungherese svolge nella discussione del Piano del Laooro di Statistica U/ficiale, in assemblea plenaria.
membri.
La discussione piü dettagliata su alcune guestioni speciali che in Ungheria é suolta dalle Commissiani speciali e dai delegaii delle sottocom- missioni del Consiglio Generale di Statisiica, nell' organizzazione italiana inveee e svolta dalle Com-
2) Cfr. Le copie fotograiiche dei promemaria con le osservazioni dí mano propria del Duce, nel volume del Decennale dell'lstituto Centrale di Sta- tistica.
missioni di Studio. Il numero delle Commissiani, il loro personale e la lora sfera d'aitívitá sono fis—
sati sempre, secondo necessitá, dal Presidente.
I capi delle Commissioni di Studio sono eletti usu- almente tra i membri del Consiglio Supfriore. Non vi e dab'bia guindi che gueste Commissioni di Stu-
dio, costituite compiti
speciali, assicurino maggiormente la formazione dell'opinione di eompetenza, che non le Commis—
sioni speeiali del Consiglio di Statistica ungherese che naturalmente non possona disporre di un numera necessario di membri esperti per cia- scuna (]uestiane speeiale. Llnsa di esperti esterni
— in caso di necessitá ——- nelle discussioni (lel Consiglio, supplisee in parte gnesta penuria di esperti.
Llordinamento degli affari negli
uffici centrali di statistica non puó esser eseguito secondo la logica e puramente teoretica sistema- zione degli a/fari, considerandone liargomento poiché la sfera d'attivitá del servizio slatistieo ua
sempre piii esiendendosi, eseguendo la raccolta di dati su territori sempre nuovi; e anehe poicyhé il numera del personale di concetto dell'u/ficio di statistiea é piccalo di frante alla malteplicitá dei compiti. Casi che nelliordinamento degli alfari non si realizzano sempre i punti di vista oggettivi, ma si cansiderano anche le circostanze personali; ne risulta cosi __ per ció che riguarda la siera degli a/fari —— una illogica disposizione dei reparti degli uffici statistici, che spesso si madifica.
L7Istituto ltaliano di nel ri- ardinamento della sua sistemazione interna, avue- nnto nel 1936, di creare, su base puramente teore—
tica, un ordinamenio dla/fari in cui si passano inserire tutti i nuovi dati e il guale sía capaee di sussistere permanentemente e indipendetemente
dalle guesiioni personali. Uno dei principi [anda—
mentali delliordinamento razionale caniormemente ai 'lora
Statistica cercö,
(lel servizia á la riduzione al minima dei reparti.
Llordinamento dei reparti dell'lstituto italiana, tracciato sehematicamente nell'articalo, vige tanto (la paca, La sistemaziane degli a/fari _ satta molti aspetti _ e completamente nuoua. E soltanto la pratica di piü anni potrá dimastrare in guanto guesta sistemazione corrisponda alle attese del- I'Istituto per ció che riguarda l'elastieitá e la dura- bilitá di guesta sistemaziane.
Confrontando l'ordinamento degli affari del- Pufficío italiana con guello ungherese, spicca spe- cialmente il fatta che l'Istituto italiana affida (lese- cuzione dei censimenti ad un unico repa'rto. La grande importanza di guesta disposizione consiste sol-
snel poter assicurare istituzionalmente lo sviluppa avvenuio nel servizio statistico dello stata che negli ultimi tempi si manifesto in tutta il mondo.
Nel passato il servizio statistico aveva il compito
di eseguire un solo censimenta demagrafica —-—
4. szám
—— 416 ——
'1937'
generalmente decennale __ e altri grandi cen—si- Anche in Ungheria é da desiderarsi liinlm—
menti agricolí e industriuli —— effettuati di rado e a intervalli irregolari —4—, (iopo la guerra inveee i censimenti sono divenuti piü fregnenti. Un numero sem;)re crfscente di stati stranieri inserisce censí—
menti guinguennali nel periodo decennale dei cen- simenti. Oltraccio iI patto internazionale dí stati—
stica economica del 1928 obbliga gli siati a censi- menti agricoli decennali e eontiene pure un ac—
cordo tiguardante i censimenti imlustriali (lecennalí.
Per l'eseeuzione di guestí censimenti il perso- nale ordinarío degli uffici centrali di statistica non era naturalmente sufficiente; perciö gli u/i'ici stati- stici dovevano assumere (lel personale avventizio che dopo [ censimenti veniva licenziato. II sistema delllassunzione e del licenziamento del personale si ripeieva in ogni censimento. L'ínopportunitá dí guesto procedimenio (liveniva tanto píü palese (]uanto píü breve era Pintervallo tra i singoli cen- simenti, guando cioé [Ju/ficio di statistica non aveva lavori (li si ampia mole. Uirregolaritá delle date dei censímenti aveua spesso per conseguenza
*I'aecamulamento dei lavori dei due censimenti.
La legye italiana del 18 gennaio 1934 stabilisce con validitá permanente, la data dei censimenti generali. Slabilisce che i eensimenti economiei (ín- dnstriali, commerciali, agricoli) (lebbano (were at—
tuazione in modo da cadere in uno degli anni ín—
termedi del guinguennio che intercorre ira due censimenti. In media sí ha guindi un (:ensimento ogni due anni e mezzo la eni elaborazione viene portata a iermine man mano che s'ím'ziano i lavori del prossímo censimento,
Il Calendario dei Censimenii riconosee la ne—
cesita dei sistematici censimenti agricolí e assicura la loro sísiematica eseeuzíone.
Ouestloríine ha divei'si sibile la slabílizzazíone del eliminando in
energie cansalo dalla selezíone e dall'addeslramento del personale ricomposio per il nuovo censímento;
bada maggiormente alle condizioní sociali del pet—
sonale e porge uarie possibilita per il complela—
mento del personale permanente dell"l,r'mcio,()uest' online facilila i lavori preliminari dei eensímenti, e rende possibile inoltre l'uiilizzazione piü intensa del macchinarío. Ma gueslí vantaggi non si pre- sentano solianto nei lavorí delliufficio centrale, ma anche nell*attivitá degli enIi locali e dei commis- sari dei censimenii. Bende possibile _— in certa vantaggi: rende pos—
personale avventizio tal maniera il disperdimento di
misura —— Ia stabilizzazíone dei commissari dei censimenti e per conseguenza li addesira e li spe—
cializza maggiormente. Anche presso gli uffici locali si viene cosi creando un nncleo di personale spe—
cializzato il cui permanente e sistematico compito sara la collaborazíone alla raccolta dei daii sta—
listici.
duzione dí un fal online. Sempre piü ireguenli 80110 1" lauorí in massa affzdati aIFU/ficio Centrale di Statistica (eensz'menlo delle aziende agricole,
simento della papolazione intellettuale, statistiea del diritto eleiiorale, slatistica progettata dei salaz'i industrialí, eco). L'attnazione di tali lavori sarebbe considerevolmenle facilitata e resa piiz economica con l'adottamento del sistema italiana.
cen—
E da rilevare pure che sono state prese rlellc iniziative nelliíntel'esse dell'esecnzione i'azionale dei censímenti generali. LyU/i'ieio Centrale dí Statistiea iiene in evidenza, in base alla decisione del con- siglio dei ministri, tutti i censimenti generalí anz—
mínistratívi (dungue non soltanto gli statistici), propone il razionale fissamento delle date dei cen- simenti e provuede alla maggíor economia della collaborazione degli organí locali, (rol minima ag—
gravio dí guesti.
La riforma della statistica italiana del 1920 in iniziata nell'interesse della centralizzazione. Le leggi emanate dopo il 1926 aecentuarono maggior—
mente il carattere centrale dellllstítuto. La raecolia dei dati e svolla oggi —— in gran parte — dallllsti- tuio che nelPattívitd statistica degli altri uíficí e degli altri enlí svolge unlatlivita (lirettiva, regolatriee e di controllo.
Anche il servízio statistico dell'Ungheria é fon- dato sal principio della eentralizzazione. Abbiamo cercato di assicilrare la centralízzazione della nostm antica istituzione con lo sviluppo del Piano del Lavoro. ljarticolo XIX della legge del 1929 icce del Piano del Lavoro (lell'U/ficío Centrale di Sta—
tisíica il Piano (lel Laval-o U/fciale di Stalistieu che comprenrle tutte le raecolte (li (lati staiisiíci (lel paese. Ouesto Piano del Lavoro approvato dal parlamenio, regola, sviluppa e custodisee con leggi Fordine del servizio statistico ungherese,
E palese dungue che linffieiale ordinamento staiistico dellltalia e (lelliUngheria é basalo sui medesimi príncipí. Rileviamo aecentuaiamente gue—
sfa eonslatazione poiehé l'nguale ordinamento dei
servizix statistici promuove istitutizionalmenie la re—
ciproca eonoscenza, (livenendo eosz' importanle )atiore della compl'ensione e della collalmrazione.
itt
Az olasz királyság Központi Statisztikai Intézete az elmult esztendőben ünnepelte tíz éves fordulóját annak, l'iogy az 1926.
évi július hó 9—én hozott törvénnyel a hiva—
talos statisztikai szolgálatnak új rendje megállapíttatott és ennek keretében az olasz királyság Központi Statisztikai Intézetének létesítése elrendeltetett. Az olasz statisztikai reform elgondolásának úttörő merészsége—
4. szám —— 417 -—- 1937 vel, logikus, célszerű fölépítésével világ—
szerte méltó feltűnést keltett. Ez a reform kiragadta a statisztikai szolgálatot azokból a hagyományos fejlődés során ráfonódott közigazgatási és bürokratikus béklyókból, amelyek a statisztikai tevékenységnek sza- bad mozgását, tudományos és gyakorlati irányban való fejlődését akadályozták. A statisztikai szolgálat célszerű megszervezé—
sét akadályozó ezek a nehézségek minden államban megvannak. Az emberiség kultu—
rális fejlődésének, amelynek a statisztika is egyik számottevő tényezője, hatalmas lé—
péssel való elöbbrevitelét jelentette azért a
fasiszta államnak ez az elhatározása, amely
megvalósítani törekedett mindazokat a pos—
tulátumokat, amelyek a statisztikai szolgá- lat tökéletes ellátását biztosítják.
Magyarországon már az olasz statisz—
tikai reform megvalósítása előtt szintén foglalkoztak az illetékes körök a statisztikai szolgálat t'ijjászervezésének kérdésével. Az indítékot erre több körülmény szolgáltatta.
;Élénken élt még az emlékezetben az a ta—
pasztalat, hogy a statisztikai szolgálat a világháborúban csak igen hiányosan volt képes teljesíteni azokat a feladatokat, ame—
:lyekre hivatva lett volna. Az Összeomlás után is súlyos nehézségek mutatkoztak, ne—
vezetesen a háború alatt felgyülemlett hát- ralékok feldolgozása és méginkább az újjá- építés szolgálatában tervezett új adatgyüj—
tések végrehajtása tekintetében. A régi tör- vény (18S)7:XXXV. t.-c.) a központosítást nem biztosította teljesen, a meghagyott ré—
sek lehetővé tették, hogy különböző hatósá—
gok megfelelő szakképzettség nélkül hajt- sanak végre adatgyűjtéseket. Az ily szak—
szerűtlen adatgyűjtések a statisztikai szol—
gálat iránt megnyilvánuló igényekkel pár- huzamosan egyre jobban szaporodtak. A szakszerűségen felül ezért már a gazda—
ságosság szempontja, az államháztartás- ban követendő takarékosság elvének érvé—
nyesítése is mindinkább szükségessé tették a magyar statisztikai szolgálat újjászerve- zését.
A belső konszolidációjának biztosítá—
sára, pénzügyi egyensúlyának helyreállítá—
sára törekvö megcsonkított Magyarország—
ban az állami szolgálat újjászervezésére természetesen nem nyíltak meg azok a le- hetőségek, amelyeket a győztes fasiszta ál- lamban felszabaduló reformlendíilet nyuj- tott. A statisztikai szolgálat újjászervezése tárgyában készült első tervek azért bizony nagyon bátortalanul és igen szerény kere—
tek között mozogtak.
A magyar törvény—tervezési munkálatok- nak ebben az előkészítő időszakában tör—
tént Olaszország statisztikájának reformja.
Az 1926 július 9-i olasz törvény talán egy államban sem gyakorolt oly mély ha—
tást, mint Magyarországon. Lehetővé tette, hogy külföldi tapasztalatok alapján koc—
kázat nélkül bővíthessük ki mi is a statisztikai r—eformterveket. Az olasz ta- pasztalatok megismerését nagymértékben megkönnyítette az a baráti kapcsolat, amely országunkat Olaszországhoz fűzte.
Ennek folyományaképen Magyarország nagy érdeklődéssel kísérte a fasiszta ál—
lam kiépülését és a fasiszta intézmények tanulmányozása céljából 1927 október hó Végén 8 tagból álló szakértői delegációt kül—
dött ki Olaszországba. Ebben a küldöttség—
ben a magyar statisztikai szolgálat szakkép—
viselője is részt vett. A tanulmányi csoport munkáját az olasz kormány a legmesszebb- menő támogatásban részesítette. Utasította hatóságait, hogy a legbehatóbban tájékoz—
tassák a magyar kiküldötteket és fenntar- tás nélkül közöljék velük az addig szerzett tapasztalataikat. Ily módon a legközvetle—
nebbűl megfigyelhettük az olasz statisztikai reform másféléves fennállásának eredmé—
nyeit. A tanulmányi csoport statisztikai szakértője útjáról a magyar miniszterelnök elé részletes jelentést terjesztett. A szerzett tapasztalatok természetesen hatással voltak a magyar reformtervezet további előké—
szítő munkálataira. A magyar statisztikai szolgálatot újból szabályozó 1929. évi XIX.
t.—c. nem szakadt ugyan el az 1897. évi XXXV; t.-eikkben lefektetett alapoktól és szerkezetileg ez utóbbinak csupán tovább- fejlesztését jelenti, mégis főbb irányvona- laiban határozott párhuzamot látunk a ma—
gyar és az olasz statisztika új rendje között—
Az olasz statisztikai szolgálat mai szer—
vezetét a már említett 1926. évi július 9—i és az ennek módosítása, illetve kiegészítése tárgyában hozott 1929. évi május 27—i és december 21-i törvények szabályozzák.
Az 1926. évi reform alapelveit Szem—
lénknek 1927. évi júniusi számában már ismertettükf) azért ez alkalommal főként annak a fejlődésnek kidomborítására tö—
rekszünk, amely az olasz szolgálatban a lefolyt tíz év alatt mutatkozott és amely magyar szempontból is figyelmet érdemel.
Az olasz hivatalos statisztika központi
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1927. év- folyam 6. szám: Dobrovits Sándor dr.: A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete.
' szám
—418———
l937 szerve, a Központi Statisztikai Intézet ma—
gában foglalja mind a Legfőbb Statisztikai Tanácsot és egyéb véleményező bizottságo—
kat, mind pedig a központi végrehajtó szer—
vet az ú. n. Vezérigazgatóságot. (Direzione Generale.) A Központi Statisztikai Intézeta miniszterelnöknek közvetlen és kizárólagos felügyelete alatt áll. A közvetlen kapcsola—t a miniszterelnök és az Intézet között nem- csak formai természetű, hanem ténylege—
sen, személyszerint áll fenn. Mussolini ér- deklődése nem szorítkozik csupán a statisz- tika nagyobb jelentőségű ügyei—re, hanem kiterjed a szolgálat részletkérdéseire is. Az Intézet elnöke személyesen, vagy írásban (promemorira) rendszeresen köteles jelentést tenni az Int-ézet működéséről?) Későbbi ke—
letű, az 1929. évi törvény rendelkezésen ala- pul, a miniszterelnöki felügyelet kizáróla—
gos voltának kimondása. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy az egyes miniszterek köz- vetlenül nem rendelkezhetnek az Intézet—
tel, hanem csak a miniszterelnök személyén keresztül. Gyakorlatilag természetesen az egyes minisztériumokkal kapcsolatosan felmerült ügyeket a miniszterelnök megbí- zásából túlnyomórészt közvetlenül az Inté- zet látja el. Az olasz Központi Statisztikai Intézetnek tehát kb. oly helyzete van az olasz adininisztráeióban, mint amilyent nálunk pld, a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium osztályaként működő postavezérigazgatóság foglal el. Ez az el-
rendezés, —- miként az olasz hivatalos for—
rások megállapítják, —— igen jól bevált és lényegesen növelte az Intézet tudományos és közigazgatási tekintélyét és ezzel műkö- désének eredményességét.
A Központi Statisztikai Intézet élén az elnök áll, aki elnöke a Legfőbb Statisztikai Tanácsnak és egyben elnöke és irányítója a statisztikai Vezérigazgatóságnak is. Az In—
tézet elnökét a miniszterelnök előterjeszté- sére a király négy éves időtartamra nevezi ki. Megbizatása lejártával újból kinevez—
hető. A statisztikai szolgálat legfontosabb ügyeiben végső fokon kevés kivétellel az elnök dönt. Hatáskörére jellemző, hogy a királyi kinevezéstől függő vezérigazgatói állás betöltésén kívül az Intézet összes többi személyzetét az elnök alkalmazza.
A Legfőbb Statisztikai Tanácsnak 16 tagja van. Hivatalból tagok az Intézet el-
') Lásd az Istituto Centrale di Statistiea 10 éves jubiláris kötetében a Dueenak sajátkezű észrevételeivel ellátott promemoriákról közölt számos fényképmásolatot.
nöke és vezérigazgatója, királyi kinevezés alapján pedig 8 egyetemi tanár, 3 képvise- lője az érdekképviseleti szervezeteknek, 1 ítélöbiró és végül a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek l-———l képviselője. Az olasz Statisztikai Tanács tehát jóval kisebb létszámú, mint a magyar, amelynek tudva- levően 47 tagja van. Azonban munkaterü- lete is korlátozottabb emennél. Évente csu—
pán egyszer tart rendes ülést, amelynek fő tárgya a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló jelentés. Nagyjában megfelel tehát az olasz Tanács szerepe annak a tevé- kenységnek, amelyet a magyar Országos Statisztikai Tanács a Hivatalos Statisztikai Munkatervnek teljes ülésében való tárgya- lásánál kifejt.
Azt a feladatot, amelyet nálunk egyes szakkérdések behatóbb megvitatásával az Országos Statisztikai Tanács szakbizottsá—
gai és kiküldött albizottságai látnak el, az olasz szervezetben az ú. n. tanulmányi bi- zottságok végzik,. (Commissioni di Studio.) Ezeknek a bizottságoknak számát, feladat—
körét és személyi összetételét a szükséghez képest az Intézet elnöke állapítja meg. A tanulmányi bizottságok elnökei rend-szerint a Legfőbb Tanács tagjai sorából választat- nak. Nem lehet kétséges, hogy ezek a kü- lönleges szakfeladataitknak megfelelően összeállított tanulmányi bizottságok inkább biztosítják a szakszerű vélemény kialaku- lását, mint a magyar Statisztikai Tanács szakbizottságai, amelyeknek minden szak—
kérdésre természetszerűleg nem lehetnek
megfelelő számú szakértő tagjai. Az az el-
járás azonban, hogy a Tanács tárgyalásaira szükség esetén külső szakértőket hív meg, részben pótolja ezt a hiányt.
Az Intézet elnökének elnöklete alatt még két fontos bizottság működik. A ,,Co—
mitato Teentieo" az Intézet és más hatósá—
gok statisztikai együttműködését szabá—
lyozza és részben a magyar Statisztikai Tanács intéző bizottságával hozható pár—
huzamba. A ,,Comitato Ani-ministrativo"
tárgyalja a költségvetési előirányzatot, fel—
hatalmazást ad nagyobb rendkívüli kiadá—
sok kiutalására, határoz az Intézet belső szabályrendeletéről és általában oly ügyek felett amelyek túllépik az elnök hatáskö- rét. Ez a bizottság tehát nagyjában azt a felügyeleti jogkört gyakorolja, amelyet Magyarországon a miniszterelnökse'g ille- _tékes ügyosztálya lát el.
A magyar Központi Statisztikai Hiva-
4, szám —-419——
talnak szerepét az olasz statisztikai Vezér- igazgatóság tölti be. Az Intézet elnökének irányítása mellett ennek a hivatalnak köz—
vetlen vezetése a vezérigazgatóra van bízva.
A Vezérigazgatóság sze'mélyzetéről Szem—
lénk külön cikke szól. Bővebben kell azon- bvan itt megemlékeznünk itfybeowtásárol Az ügybeosztás a statisztika központi hivatalainál általában nem történhetik az ügyeknek kizárólag tárgyuk szerint szigo- iúan elméleti alapon nyugvó logikus eso—
portosításával. Főleg két körülmény aka- dályozza ezt Egyrészt a statisztikai szolgá— ( lat munkaköre állandóan bővül, mind újabb és újabb irányban kell adatgyűjté—
seit kiterjesztenie, másrészt viszont a fela- datok sokféleségéhez viszonyítva a statisz- tikai hivatal tudományos vezető személy- zetének létszáma aránylag igen csekély Az iigybeosztásnál éppen azért a tárgyi szem- pontok gyakran nem juthatnak tisztán ki—
fejezéSIe, hanem tekintettel kell lenni sze-
mélyi és technikai körülményekre is, ami—
nek természetes következménye az, hogya statisztikai hivatalok osztz'ilybeosztása az ügy—köröket tekintve nem logikus és sűrűn módosul.
Az olasz Statisztikai Intézet belső szer- vezetének 1936-ban történt úlií'ISZOI'VOZéSé'"
nél kísérletet tett arra, hogy tisztán elméleti alapon oly ügybeoszást létesítsen, amelynek kereteibe minden újabb adatgyűjtés szer- vesen beilleszthető és amely a (személyi kér—
désektől függetlenül állandóan fenntart—
ható. A szolgálat ily racionális berendezé- sének egyik alapelve az osztályok számá—
nak lehető csökkentése. Az Intézetnek ily módon megállapított osztálybeosztása a következő:
Vezérigazgatóság (Elnökség).
Miniszterelnöknek szóló jelentések.
Legfőbb Statisztikai Tanács és egyéb bizottságok ügyei.
Nemzetközi statisztika.
Központosított gépi berendezés.
A hivatal munkálatainak koordinálása.
!. osztály.
Általános statisztikai ügyek (évkönyv, belföldet és külföldet tájékoztató
iroda.)
Az országos statisztikákegyeztetése. (A különböző hatóságok adatgyüjtései- nek, közleményeinek nyilvántartása
és revíziója.) Kultúrstatisztika.
1937
Jogszolgáltatási statisztika.
Egyéb statisztikák. (Hitéleti, választási, jótékonysági, sportstatitsztika stb.).
11. osztály.
Népmozgalom. (Idegenforgalom).
Közegészségügyi statisztika. (Antropo- m-étriai, biométriai statisztika, kato—
nai statisztika.) III. osztály.
Általános felvételek állandó h i v a t a I a. (Népszámlálás, általános ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági
felvétel).
Helyi hatóságok adatgyűjtései.
IV. osztály.
Mezőgazdasági és erdészeti statisztika.
V. osztály.
Ipari, belkereskedelmi és pénzügyi sta- tisztika. (Gazdasági indexszámok,
lielyzet jelentés) .
Külkereskedelmi statisztika.
Közlekedési statisztika.
Tanulmányi és grafikai hivatal.
VI. osztály.
Általános hivatali ügyek.
archivum, szakvizsgák).
Gazdasági hivatalok.
Személyzeti ü gyek
(Könyvtár,
Az olasz Intézetnek itt vázlatosan is—
mertetett osztálybeosztása még) csak rövid idő óta áll fenn. Az iifryeknek csoportosí—
tása számos vonatkozásban egészen új- szerű. Csak a többéves gyakorlat fogja megmutatni mennyiben felel meg ez a be- osztás azoknak a reményeknek, melyeket az Intézet ennek a rendnek állandósá- gához és rugalmasságához fűz. Tisztán tárgyi szempontokból nézve a mag,yar Köz—
ponti Statisztikai Hivatal osztálybeosztása inkább látszik indokoltnak, A magyar Sta- tisztikai Hivatal ugyanis a következőképen tagozódik:
Elnökség:
Személyzeti ügyek.
Általános igazgatási ügyek.
Sokszorosí'tó üzem.
Gazdasági hivatal.
1. osztály.
Általános statisztikai ügyek.
Országos Statisztikai Tanács ügyei.
4. szám ) —— 420 — 1937 Szerkesztési ügyek. (Évkönyv, Zseb- Mind több és több állam iktat a népszám—
könyv, Statisztikai Szemle). lálások 10 éves időszaka közé (5 évenkint)
Archivum. egy további általános népösszeírást. Azon4
Nemzetközi ügyek.
Gazdaságkutatás és térképészet.
Fordító csoport.
2. osztály.
Kultúrstatisztika. (Tanügy, hit—élet).
3. osztály.
Szociális statisztika.
Közegészségügyi statisztika.
/I. osztály.
Népmozgalom. Népszámlálás.
Jogszolgáltatási statisztika.
Könyvtár.
5. osztály.
Mezőgazdasági statisztika. (Általános mezőgazdasági statisztikai felvétel).
6. osztály.
Iparstatisztika.
Közlekedési statisztika.
7. osztály.
Külkereskedelmi statisztika.
8. osztály.
lfénzügyi statisztika.
Arstatisztika.
Az olasz és a magyar hivatal ügybe- osztását egybevetve, az előbbinél különö—
sen egy körülmény ragadja meg figyel—
münket. Azt látjuk ugyanis, hogy az olasz Intézet az általános nagy összeírások vég- rehajtását egy osztálynak ügykörébe utal- ja. Ennek a rendelkezésnek elsősorban azért van nagy jelentősége, mert intézmé—
nyes megállapítását és biztosítását jelenti annak a fejlődésnek, amelyet az állami sta- tisztikai szolgálatban az utóbbi időkben világszerte észlelhettünk. Míg ugyanis ré—
gebben a statisztikai szolgálatra csupán egy, —— általában 10 évenikint visszatérő ——
nagy összeírásnak, a népszámlálás végre—
hajtásának feladata hárult és más nagy fel—
vételek, mint a mezőgazdasági, ipari össze- írások, csak rendszertelen időközökben s aránylag ritkán történtek, addig a háború óta az ily terjedelmes statisztikai mun—
kák száma lényegesen megszaporodott.
. statisztikai
kívül az 1928. évi nemzetközi gazdaság- statisztikai egyezmény nemcsak 10 éven—
kint visszatérő álltalános mezőgazdasági felvételre kötelezi az államokat, hanem az ipari üzemeknek rendszeres számbavételére vonatkozóan is tartalmaz megállapodást.
Ezeknek a felvételeknek végrehajtására a központi statisztikai hivatalok rendes személyzete természetesen nem elégséges.A hivatalok azért kénytelenek voltak nagy létszámban ideiglenes munka-—
erőket alkalmazni, akiket a nagy felvételek befejezésével elbocsájtottak. A munkaerő felvételnek és elbocsájtásnak ez a rendszere minden nagy felvételnél megismétlődött.
Ennek az eljárásnak oe'lszerűtlensége annál inkább vált érezhetővé, minél sűrűbben kö- vették egymást az ily általános adatgyüjté- sek, vagyis minél rövidebb volt az az idő- köz, amely alatt a statisztikai hivatal ily nagy tömegmunkával nem volt elfoglalva.
A tervszerűtlenség egyébként, amely ezen összeírások időpontjának megállapításánál uralkodott, nem ritkán járt azzal a követ—
kezménnyel is, hogy két összeírás munká—
latai összetorlódtak.
Az 1934. évi január 18-án hozott olasz törvény állandó érvéi'inyel megállapítja az általános összeí'ások időpontját. Ez a tör- vény kimondja, hogy a gazdasági (ipari, kereskedelmi, földmívelési) (")sszeíraso'kat oly időben kell végrel'iajtxanihogy azok az 5 évenkint következő népszámlálások kö- zötti időre essenek. Átlag tehát minden két és fél évben indul meg ily összeírás és annak munkálatai folyamatosan szűnnek meg a következő összeírás munkálatainak megindulásával.
Az összeírásoknak ez a rendje, a ,,(la—
lendario dei centesimenti" elismerését je- lenti a rendszeres általános gazdasági fel- vételek szükségességének és biztosítja azok tervszerű végrehajtását.
Ennek a rendszernek számos nagy előnye van. Lehetővé teszi, hogy a felvételi tömegmunkáknál alkalmazott személyzet állandósíttassék és ezzel kiküszöböli azt az erőpoesékolást, amellyel a tömegmunkála- tokhoz mindég újonnan alkalmazott sze—
mélyzetnek kiselejtezése és begyakorlása jár. Az alkalmazottak szociális helyzetére is nagyobb tekintettel van és a Hivatal ál- landó rendes személyzetének utanpótlására
4. szám —421— 1937 több lehetőséget nyújt. A nagy felvételek
előkészítő munkálatai is könnyebbé vál—
nak ezáltal. Lehetővé teszi továbbá ez a rendszer a gépi berendezés tökéletesebb ki—
használását. De nemcsak a központi hiva- tal munkálatainál mutatkoznak így elő—
nyök, hanem a helyi hatóságoknak és a számlálóbiztosoknak tevékenysége tekinte- tében is. Lehetségessé válik a számlálóbiz- tosoknak bizonyos fokú állandósítása és ezáltal jobb begyakorlása. A helyi hivata- loknál is az állandóan folyó összeírások következményeként statisztikai szakértők nevelődnek7 akiknek állandó, rendszeres feladatává válik a statisztikai adatgyűjté—
seknéi való közre-működés.
Magyarországon hasonló rendszernek bevezetése szintén kívánatos volna. A Köz—
ponti Statisztikai Hivatal egyre sűrűbben kap nagyterjedelmű tömegmunkákra meg—
bízást (mezőgazdasági üzemstatisztikai fel- vétel, értelmiségi felvétel, választójogi sta—
tisztika, a tervbe vett ipari munkabérsta—
tisztika stb.) Az ily munkálatoknak elvégzé- sét az olasz rendszer alkalmazása jelenté—
kenyen megkönnyítené és Végeredményben gazdaságosabbá is tenné.
Nem i'nulaszthatjuk el azonban ennél a kérdésnél felemlíteni azt, hogy az országos összeírások racionális végrehajtása érdeké- ben Magyarországon is történt kezdemé—
nyező lépés. A minisztertanács döntése alapján ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartja az összes országos közigazgatási (tehát nemcsak statisztikai természetű) összeírásokat, javaslatot tesz azok időpontjának célszerű összeegyezte-
tése iránt és gondoskodik arról, hogy a helyi hatóságok közreműködése íly célok—
ból a lehetö leggazdaságosabban, azoknak lehető legkisebb megterhelésével vétessék igénybe.
Az olasz statisztikai reform 1926—ban a centralizáció jegyében indult meg. Az az- óta hozott törvények az Intézet központi jellegét még jobban kidomborították. Az adatgyűjtések túlnyomó részét ma már az Intézet végzi, mely az egyéb hatóságok, hi—
vatalok statisztikai tevékenysége tekinteté—
ben irányító, ellenőrző, szabályozó hatás- kört gyakorol.
Magyarországon a statisztikai szolgálat szintén a központosítás elvén nyugszik. A központosítást régi intézményünknek, a Munkatervnek fejlesztésével igyekeztünk biztosítani. A Központi Statisztikai Hivatal Munkaterve az 1929. évi XIX. törvénycik—
kel átalakult az ország összes hivatalos—
statisztikai adatgyüjtéseit felölelő Hivata—
los Statisztikai Munkatervvé. Ez, az or—
szággyűlés által jóváhagyott Munkaterv törvényes erövel őrzi, szabályozza és fej—
leszti a magyar statisztikai szolgálat rendjét.
Az előadottakból kitűnik hogy a ma—
gyar és az olasz hivatalos statisztikai szer- vezet azonos elveken épült fel. Nyomaték—
kal mutatunk rá erre a megállapításra, mert a statisztikai szolgálat azonos szerve- zete intézményesen előmozdítja a kölcsö- nös megismerést és ezáltal fontos tényező- jévé válik a megértésnek és együttműkö—
désne'k,
Dobrovüs Sándor dr.
