Az olasz gyarmatbirodalom

*;45' szám _

*-—__ 396 _—

1937 .

Az olasz gyarmatbirodalom.

Impem coloniale italiana.

Riassunto. Il problema piü urgenlc dell'llalia uniia (? stato sempre il problema delle colanie.

'A causa della scarsezza di materie prime Illtalia (semi la necessita di conguistar colonia. Llemi- grazione: alleggeri la gran densita della po—

palaziane portando pert) a circa 10 milioni degli ltaliani alPEstero. Ouesia soluzione non poteva soddisfare un popolo consape—vole del proprio ,valore il guale non poteva adattarsi ad allevare operai e soldatí per le _nazioni siram'ere. L'Italia non ha potuto seguire una politica di espansione se non mallo dopo Ia sua unificazione; fu guindi preceduta da altre nazioni. Tunisi fu occupala dalla Francia nel 1881, IlEgitto daIPInghilterra nel 1882, lyltalia invece, paese mediterraneo per eccel- lenza, che sentiva l'estrema necessitd di (were cos lonie per collocarvi Peccedenza della sua papo- lazione, fu esclusa dalPeredita dell'antica Roma.

La colonizzazione italiana ebbe ínizio nel 1869 guando llltalia prese in aifitto la baia e il porta di Assab il guale dopo il 1882 diede origine alla co—

lonia Eritrea; Poco dopo Il—Italia canguistö la So- malia. Nel 1911 occupó la Líbia (: il gruppo insu- lare delIAEgeo.

Llltalía sperava — dopo la guerra mondiale

—- in un aumento del suo dominio coloniale e il irattato di Londra glienc aveva concesso la possi- bilitá, ma ha ricevuto in gran parte, territori descrli () racciosi, inadalti alla colanizzazíone. Sotto il regime fascista Pltalia cominciö, can grande slancio a colonizzare 8 ad organizzare la sue colonie. I dati statistíci pervenutici da fonti u/ficiali italiane e pubblica'ti nel nostro Saggio, aliestano elficaccmente la capacitá organizzatrica, Pattivita e la compe- tenza del popalo italiana íI guale elevö anclie il regime di vita delle popolazioni indigene. Ouesle colonie pero essendo in maggior parte deserte, non potevano soddisfare le esigenze legittíme della na—

ziane italiana. La gnerra dlEtiopia ha annesso al dominío caloniale italiana un vasto territorio economicamente prezíosissimo. LfEtiopia, llEritrea e la Somalia costituiscono il nuova impero colaniale italiana: I'Alfrica Orientale Italiana, con (Juasi 8 miliani di abitanti.

1. Bevezetés.

Amikor az Unita Italia nagy műve meg—

valósult és az olasz nép ezeréves széttagolt- ság után egyesülhetett, az új állam előtt súlyos problémák merültek fel. A legfon-

tosabb kérdés kétségkívül az) erősen Ársza—

porodó népesség megélhetésének bizto—

sítá—sa volt.

A gyors ütemű szaporodás a kenyérker—

dést egyre súlyosabbá tette, a jövedelmet fokozó nagyvonalú iparosodást pedig hátL ráltatta a tőkeszegénység s az a körül—

mény, hogy az ország a legfontosabb nyers?

anyagok, élelmiszerek hiánya folytán önf' ellátásra nem volt képes is állandóan erős behozatalra szorult. 1872-től 1935—ig az

olasz külkereskedelmi mérleg egyetlen (év—

ben sem volt aktív. E passziVítástaz Ország népfeleslegének exportálása, az idegenfore galom és a hajózás útján" fedezte. ' ,

Olaszországot a népesség gyors *Szapo—

rodása és a külkereskedelmi mérleg kedve- zőtlen alakulása rászorítottásk a népesség egy részének az ország határán—kívül való elhelyezkedésére. Ez egyrészt kivándorlás, másrészt gyarmatok szerzése útján volt lehet- séges.Azerős kivándorlás folytán a külföldön élő olaszok száma az 1871. évi 271000 fő—

ről 1931—ben már 91/2 millió főre emelke—

dett. Az olasz nemzet szempontjából ez ter—_

mészetesen nem volt a népességi politika ki—

elégítő megaldása, azért Olaszország az Unita Italia megvalósítása után alig néhány évvel gyarmatok szerz-ésére törekedett.

Olaszországnak erre népesedési és gaz—

dasági jogcímén kívül történelmi jogai is voltak, hiszen a Földközi tenger afrikai partvidékeí valamikor a jogelőd—' nek tekintett régi Róma gyarmatai vol-_

tak. Az ország azonban későn vált expanzív

politika követésére alkalmassá és a gyar—'

mat'i aspirációkra fájdalmas csapást mért Tunisznak Franciaország által 1881—ben és Egyiptomnak Anglia által 1882-ben való meghódítása, amely Olaszország elől a gyarmata—sításra legalkalmasabb terület-eket - elzárta.

Az olasz gyarmatosítás 1869-ben vette kezdetét, amikor egy olasz társaság Asszab kikötőjét bérbevette a helyi szultántól, 1882—ben azután az olasz kormány ezt a területet átvette. Az olasz hódítást ezen a részen később elősegítette a máhdista há—

ború, aminek ellensúlyozására az olaszok terjeszkedéseit e területen Anglia is elő—

mozdítani igyekezett. Olaszország és Abesz— ' színia között hosszas küzdelem indult meg,.

4. szám ———397—— 1937 melynek folyamán az olaszok a Vörös ten--

ger partjain egy hosszabb partsávot foglal—

tak el, megalapítva ezzel az Eritreának ne—

vezett gyarmatot. Az olasz gyarmati hódítás- nak e részen az 1896—ik évi áduai ka- tasztrófa vetett véget. Az Olasz Szomáli- föld 1889-ben került olasz fennhatóság alá, területét későbbi hódításokkal 'növelték.

1924-ben a londoni szerződés alapján az angol Kenya gyarmat területéből a Trans- Giuba földet is megkapták. Tripolitánia és Cirenaica a Törökországgal kitört háború során, az 1912-ik évi ouchi-i békében került az olasz fennhatóság alá. Ugyan-ekkor sze-

rezte meg T'örökországtól az Égei tengeri

szigetcsoportot. Végül az 1935. őszén kitört olasz-abesszín háborúban Olaszország meg- hódította Abesszíniát és megalapította az új

Olasz-Birodalmat.

2. Az olasz gyarmatok Abesszínia meg- hódítása előtt.

a) Népesség.

Minthogy Abesszíniáról megfelelő és a többi olasz gyarmatokkal összehasonlítható statisztikai adatok még nem állnak rendel- kezésre, alábbi fejtegetéseink során előbb a régi olasz gyarmatok népességi és gazda—

ság—i viszonyait tárgyaljuk s azután ismer—

tetjük az Abesszíniára vonatkozó adatokat.

Az lészakxafrikai olasz gyarmatok lakos- sága túlnyomórészb—en arab, illetőleg, ber- ber, vallásilag pedig mohamedán. A ben—

szülött lakosság soraiban Tripolitániában 513 ezer főből 490 ezer mohamedán, 458 ezer pedig arab és berber. Cirenaicában a 142 ezer főnyi benszülöttből 134: ezer mo- hamedan, 127 ezer pedig arab és berber.

Ezeken kívül többek között 24 ezer zsidó és mintegy 10 ezer néger él a két gyarma—

ton. A Szomáliföldön faz 1,020.000 ben- szülöttből 1,019.000 mohamedán, 923 ezer

szomáli, 64 ezer néger. Eritreában a né—

pesség úgy vallásilag, mint fajilag sokkal kevertebb. Az 596 ezer főnyi benszülöttből 312 ezer mohamedán, 258 ezer kopt, 19

ezer pedig katolikus. A fajok közül 290 ezer abesszín, 113 ezer tigréi.

A település helyhez kötöttségét illetően Tripolitániában 377 ezer állandó települő,

91 ezer félnomád, 45 ezer nomád, Cirenai—

cában 115 ezer állandó települő, 27 ezer félnomád, Eritreában 436 ezer állandó, 78 ezer félnomád 81 ezer nomád, Szomáli-

földön pedig 178 ezer állandó, 413 ezer fél- nomád és 429 ezer nomád települő van.

Az Égei tengeri szigetbirtok 118 ezer főnyi bennszülött lakosságából 104 ezer görögkeleti vallású, a lakosság nemzeti- sége túlnyomóan görög.

]. A régi olasz gyarmatok népességének felekezeti és faji megoszlása.

Ripartizione della popolazione nelle vecchie provincie italiana secondo con/essiom e razze.

% § Popolazíone A bennszülött népesség —— Ripartizione della papolazioue índigma

* ?: in complesso secondola

§ ; ,a

%, m ? Mmm—WM vallási —— religion: faji — razza

,, N

a : '"

GYarmat (§ %% "§ g§ megoszlása

Colonia e % 35, .m 'S 3 3 2

. . l 4) __ m a, N N %—

possedtmentt N (a. ,, o e m 39 :: 2

E % § % Eft, ; § 5 "§ § § ;

x gggzzáÉmNWm—N ÉÉ Ég § '; § És; de

5 §),—5.543 ' A s ._is: ;: .Dge .: , _a_

§ sssas népes—ség 23 a§§§t€§§§ ess M 3303, §§ ÉÉ

;: 32829— á—is sa sss; as :a az; sg: as, aa

Tripolítanía 912.532 (")—43.672 06 30.901. 512771 490377 11106 93 21.138 57 453189 —— —— —— 51.582 Clrenaica 861420 160451 0'2 18.506, 141.945 134.411 4411 117 2.886 117 127.475 —— —— , —— 14.470 Eritreal . . 119472 600573 50 4.560? 590018 311496? 258.855 19.321 193 6.182 — 289994113050! —— 192969

zomá iföld :

,Somalía ltal. . 506573 l,021.572 L'O 1.688 l,019.904 1,019.1l4 215 6 11 55? — -—— * 922814 97.090i

Egeí szigetek — :

[sole dell'Egeo . 2.697 130842 48'5 12.729 118.113 —— — —— —— l) — _ * _ _—

Tiencsín —— Con—

cessíone dí Tien—

Tsm in Cína 05 6.263 — 538 5.725 —— —- _ — — — —— — —— _

1) A benszülött lakosságból 101485 görög keleti vallású. -— Della populazímze i1zdígma 164485 Pmtv di religion—f: green orientalt).

4; szam ——-—398——— 1937

2. Az olasz gyarmatok külkereskedelmi forgalma fontosabb árucsoportok szerint.

_ '— m

Tripolitania Cirenaica

AWCSOPOI'tOk 1932 ! 1933 ; 1934 1932 I 1933 ! 1934

e z e r l 1 r a ——

B e v i t e l ——

. [ ]

Állatok, élelmiszerek és dohany . . 48.332 42.567 44.178 49.649 45.034 37.924 Olajos magvak és gyümölcsök, állati

és növényi olajok és zsírok stb. . . 6.554 4.265 3.164 5.516 4.065 4.248 Textilanyagok és azok termékei . . 22.481 23.323 23.391 12.226 11.091 12.084 Közönséges fémek, a kohászati ipar

és mechanikai ipar termékei, eszkö-

zök és járművek ... 33.685 32.582 38.276 20.506 31.944 28.074 Kövek, föld és nem fémtartalmú ás-

ványok, tégla, kerámiai tárgyak és

üvegám ... 10.511 11.643 13.500 8.661 9.346 10.658

Faanyag és fából készült munkak . . 5.732 4.913 6.312 4.957 4.239 ' 5.109 ! Kémiai termékek, gyógyszerek, gyan-

tak, festő- és cserzőanyagok . . . . 16.122 16.460 15.429 11.893 9.409 16.671 Különböző áruk ... 17.201 17.290 17.698 10.643 9.941 13.048

( Különböző vámmentes áruk ... — ! —— —— —— — —

Összesen . . . 160568 153043 161943 124051 125069 127816

Ebből Olaszországból ... 115082 108969 117.114 83.465 85.694 88.401

K i v i t e 1 _ Ipari nyersanyagok és félgyartmányok 4.770 4.030 3.515 6.594 3.621 7.579

!

Gyáriparí termékek ... 7.551 5.406 5.073 3.193 2.463 5.305

Élelmiszerek és élőállatok ... 16.956 19.172 21.501 426 8.102 4.258

Különböző áruk ... — — — — _ _.

Összesen . . . 29.277 28.608 30.089 10.213 14.186 ' 17.142 Ebből Olaszországba ... 11.142 14.136 17.207 4.025 12.080 10.131

1) Az Égei tengeri szigetek külkereskedelmi forgalma árucsoportok szerint nincs közölve.

A gyarmatokon élő olaszok száma az 1931. évi népSZámlálás időpontjában a követ—

kező volt:

Tripolitania ... 28.496

Cirenaica ... 16.104

Eritrea ... 4.188

Szomáliföld ... . 1.631 Egei szigetek ... 5.866

Tienesin ... 394 __

Osszesen. . . 56.679

b) Mezőgazdaság.

A mezőgazdasági termelési adatok saj—

nos, inkább csak az olasz telepesek terme- lötevékcnységére vonatkozólag állanak ren- delkezésre.

Mindenekelőtt a nagyarányú kolonizá- eióról kell megemlékeznünk. T—ripolitániá—

ban a mezőgazdasági kolomizáció a követ- kezőiképen alakul—t:

An '

E' v M?_ílf__s

terület hektárokban

1914—1929 179693 119759

1930 20.876 ! 5.322

1931 57 1.727

1932 2.229 2.376

1933 502 6.680

1934 1 1.045 1.054

1935 9.600 ] 1.076

Összesen. . . , 219472 ( 134994 1

Az 1935. évben a védőfalakra, vízépíté—

sekre stb. Tripolitániában 114 millió lírát fordítottak. (]irenaicábnn 107.162 hektár te—

rületet lettek termelésre alkalmassá. Európai ültetvénye—sek 13.173 hektáron, a benszülöt—

tek 7.809 hektáron termeltek búzát, 8.737 illetőleg 4.918 mázsa szemlermés'sel. Az európaiak 2.474 hektáron, a bennszülöttek

4; szám ^..,—.. 399 —— 1937

Commercio delle colonia italiana con l'estero secondo le categorie di merci piú importot/nti.

S.. Égííáaáai-saaek _ _ _

1932 t 1933 I 1934 1932 t 1933 t 1934 1932 ! 1933 1 1934 Cateyom dt mem

M i g l_ i a i a d i I i 7 e

Importazione

1 l i Animali, generi alimentari 6

57.677 56.342 72.139 13.409 18 070 13.945 —— l) —— 1) ——1) tabacchi

Semi e frutti oleosi, oli e grassi 622 862 937 1.561 4.820 3.511 —- —— —— animali e vegetali; ecc.

82.266 75.706 86.213 15.344 10.148 12.983 —— _— —— Materie tessili e lo'ro prodotti Metalli comuni, prodotti delle

industrie metallurg. e mecca- 5.010 10.007 21.393 5.366 5.313 7.487 — —— -—— niche; strumenti e veicoli

Pietre, terre e minerali non

l metallici; laterizi, cemmiche

4.499 6.914 5.255 2.005 2.132 2.370 — —— —— e veiri

Legm' e lavori di legno e di 879 1.846 3.171 914 1.095 1.116 —— —— —— materia da intreccio

Prodotti chimici. medicinali, resine, materie tintorie (: con- 7.187 7.662 11.131 3.600 4.502 5.618 —— -— —— cianti

14.895 17.727 15.578 2.401 2.336 2.216 —— — —— Merci diverse

Merci diverse in franchigia

— —— t — 10.947 10 2471 9.945 —— — l —— doganale 173035 1765661215817 55.547l 58.663 59.191 56.350 48.427; 56.217 Totale

98.786 96.475 125.219 26.513t 26.304; 32.854 16.714 16.099 22.015 Di cui dall'Italia Esportazione

Materie per industrie, greggie

13.606 17.122 16.532 —— — — —— — — e semilavorate

1.338 1.126 1.178 __ —-— —— — —— -— Prodotti finiti

Generi alimentari e animali

43.149 42.124 50.217 _ — —— —— —— — vivi

1.101 2.118 5.165 24.053 30.253 30.390 — —— — Merci varie 59.194 62.490 73.092 24.053 30.253 30.3901 12.713 14.892 17.714 Totale

40.331 42.306 53.109 15.237 20.488 21.305 6.402 9.281 12.975 Di cui in Italia

1) Il commercio con l'estero delle Isole dell'Egeo mm 8: pubblicato secundo le categorie di merci.

58.496 hektáron termeltek árpát, 1.284 illetőleg 30.080 métermázwsa terméssel.

Eritreában 106 magán—tulajdonban levő üzem, 4.691 hektár területen folytatott me- zőgazdasági termelést, ebből 2.427 hektár gabona, _182 hektár gyümölcs és 105 hektár kávéültetvény volt. A koncessziós területen 9 üzem 17.736 "hektár területet tartott műve—

lés alatt, amiből 724 hektár gabona, 64 hek—

tár gyümölcs ültetvény volt. A Szomáliföl- dön 87.217 hektár területen folyt kolonizá- ció, 14.976 hektáron tengerit, 4.859 hektá- ron gyapotot, 3.808 hektáron banánt és 950 hektáron ricinust termeltek.

Eritrea mezőgazdasági term—elése 1934- ben a következők—épen alakult: dura 350 ezer, árpa 114 ezer, tengeni 88 ezer, búza 35 ezer métermázsa, ezenkívül néhány

gyarmati élelmiszeren kívül 1.250 méter-

mázsa kávét és 6.500 métermázsa gyapotot is termeltek.

A mezőgazdasági .kolonizáció során nag gondot fordítottak a gyümölcs—terme- lésr. Tripolitánia és Clirenaica gyümölcs- termelése területileg a következőképen alakult:

T ripolitánia Cirenaica

hektár

Olaifa ültetvény 50.018 1.927

Mandulafa ,, 16.649 1.951

Szőlő ,, 7.606 409

Eperfa ,, 579 15

Más gyümölcsfa 518 163

Összesen: 1 75.370 : 4.465 Tripolitániában 1.558 hektár erdőterület, 2.799 hektár pedig öntözés alatt álló terü—

let volt.

4.1 szam

—— (400 w—

1937

Az Égei tengeri szigetcsoport főbb ter- A' gyarmatok legfontosabb beviteli

ményei a következők voltak: olajbogyó cikkei árucsoportok szerint az 1934. év;

30.876, szőlő 33.255, búza 26.196, árpa 23.658, gyümölcs 11.786 métermázsa, bor

13.500 hektoliter.

c) Állattenyésztés.

A gyarmatok állatállománya a legutolsó adatok szerint a következő volt:

Cirenaica Eritrea ! Szo'máli— Égeitenge-

fold ri szigetek , d a r a b

Szarvasmarha . 9,500 1.000000 900000 4.428 Juh és kecske . 260000 1,900.000 2,500.000 111,121 Teve ... 8.600 77.000 800.223 —

Ló ... 1.500 12.000 5.713

Szamár . . § 5.042 80000 250000 —

Oszvér . . . . 8.000 — ——

Disznó . . . . 769 800 —— 1.642

(1) Külkereskedelmi forgalom.

Az olasz gyarmatok behozatala, mint a gyarmatterületeknél általában, messze fe- lülmúlja a kivitelt. A gyarmatok kapcso- lata természetesen úgy a kivitelnél, mint a behozatalnál Olaszországgal a legszoro- sabb, az Olaszországból való bevitelben e gyarmatok közül 1934-ben Eritrea állott legelöl 125 millió, majd Tripoli—

tánia következett 117 millió, Cirenaica 88 millió, Szomáliföld 33 millió, végül az Égei tengeri szigetek 22 millió lírával. A

kivitelben Eritrea 53 millió, Szomáliföldt2t

millió, Tripolitánia 17 millió, a Szigetek 13 millió és Cirenaica 10 millió lírával része—

sedtek. Alfontosabb származási Országok Olaszországon kívül az egyes gyarmatok beviteléne'l a következők voltak: Tripo- litániánál: Kína 8 millió, Nagy-Britannia 4 millió, Németország 36 millió, Francia- ország 3 millió, Cirenaicánál: Egyesült Al- lamok 35 millió, Egyiptom 3 millió, Nagy—

Británnia 2 millió, Eritreánál: Arab part—

vidék 20 millió, Aden 15 millió, Szudán 13

millió, Gibut'i 11 millió, Szomáliföldnél:

Aden 5 millió, Kenya és Uganda 4 millió,

Egyesült Államok 4 millió, a Szigeteknél:

Törökország 8 millió, Görögország 5 millió, Egyiptom 2 millió lira. A főbb rendeltetési országok Tripolitániánál: Cirenaica 8 millió, Tunisz 3'4 millió, Círenaicánál Görögország 3 millió, Németország 2 millió. Eritreánál:

Aden 3 millió, Arab partvidék 2 millió, Szo—

máliföldnél Japán 5 millió, Aden 1'4 millió, Amerikai Egyesült Államok 1 millió lira. A szigetek forgalma kisebb tételekben számos ország között oszlott meg.

ben a következők voltak: állatok, élelmi- szerek é's dohány, ebből Tripolitánia 44, Cirenaica 38, Eritrea 72, Szomáli- föld 14 millió lírával részesedett, tex—

tilanyagok és termékekben Tripolitánia forgalma 23, Cirenaicáé 12, Eritreáé 86, Szomáliföldé 13 millió lira volt, közönsé- ges férnek a kohászati ipar és mechanikai ipar termékei, eszközök és járművek, Tri—

po'litánia 38, Cirenaica 28, Eritrea 21, Szo- máliföld 7 millió lira, vegyi termékek, gyógyszerek, gyanták, festékek és cserző- anyagok Tripolitánia 15, Cirenaica ,17, Eritrea 11, 'Szomáliföld 6 millió lira. A gyarmatok legfontosabb kiviteli cikkei: élel—

miszerek és élőállatok, ebből Tripolitánia forgalma 22, Cirenaicáé 4, Eritreáé 50 mil- lió, ipari nyersanyagok és félgyártmányok, ebből Tripolitánia forgalma 4, Cirenaicáé 8, Eritneáé 17 millió lira volt. Szomália leg—

fontosabb kiviteli cikkét a gyarmatosítás új üzemei által termelt áruk néven említi fel az olasz statisztika, a kivitel értéke ebből 1934-ben 22 millió lirára rúgott.

' A tengeri kereskedelm—en kivül Eritrea karaván kereskedelméről is vannak ada—

taink, 1934-ben a bevitel 25, a kivitel 19 millió lírát tett ki. A fontosabb be—

viteli áruk: lenmag 27 millió, búza 24 millió, öszvér 13 millió, kávé 12 millió, kecskebőr 12 millió. A legfőbb kiviteli cik- kek: gyapotszövet 7 millió, gyapotfonál 5 millió lira értékben.

Az olasz gyarmatok legfontosabb ki—

viteli cikk-ei áruk szerint: Tripolitánia: ton- hal 3 millió, datolya és spongya 12—12 millió, Cirenaica: spongya 6 millió, Eritrea:

kávé 34 millió, tengeri só 10 millió, állati

bőr 6 millió, Szo—máliföld: állati bőr 5 mil—

lió, nyers gyapot 2 millió lira, Szigetek:

fémek 6 millió, italok 5 millió lira. A be-

hozatal főbb árui: Tripolitánia: szövetek

10 millió, tea 9 millió, gabonaliszt 8 mila lió, cukor 7 millió, Cirenaica: benzin

6 millió, búzaliszt 6 millió, gépek és

alkatrészek 6 millió, cement 5 millió,

Eritrea: gyapotszövet 63 millió, kávé 38 millió, gyapotfonál 15 millió, cukor 8 mil- lió, különféle gépek 8 millió, Szomáliföld:

gyapotszövet 10 millió, gépek 3 millió, rizs 3 millió, szezámmag 3 millió, nyers cukor

2 millió lira, Szigetek: fémek 11 millió, álla—

tok, állati termékek és italok 9—9 millió, gabona és liszt 7 millió lira.

4, szám

__ 401'—— 11 ' '1937,

3. A régi olasz gyarmatok vasúti forgalma.- — Tram'co ferroviario nelle wcchie colonie taliane.

VasútVOnal— Személyforgalom Áru és poggyászforgalom tonnáke Gyarmat deÉÉÉZ-éiigbklin. Viaggiatori ban —Merc1ebagaglzjtonnellate/

Colonie Sviluppg della

7513 [31931 dzc. 1930—31 1931—82 1932—38 1933—34 1930—31 1931—82 1932—33 1933—34

* , t !

Tripolitania . . . . . . . . 260 179409 146268 151128 160466 360473 231372 194037 265459 Círenaiea . . . . . . . . . 176 106.563 82.077 82.628 87.275 145975 156019 155265 253095 Eritrea . . . . . . . . . . 349 56.427 56.866 48.117 55.240 119636 109542 106.585 68.642 Szomáliföld —— Somalz'a Ita—

, lic'ma . . . . ... 113 59.772 61.135 55.828 43.600 42.580 17.813 19.077 86.152

! l .

Az olasz gyarmatok kemskedelmi je- lentősége a gyarmatosítás fejlődésével együtt növekvőben van, a legfejlettebb Eritrea ke- reskedelme, amit egyrészt földjének és ég- hajlatának, másrészt fekvésének köszön—

het. A régebbi olasz gyarmatok jelentősége Olaszország népességének megélhetése es kereskedelme szempontjából azonban nem volt döntő súlyú, minthogy a gyarma—

tok az olasz ipar nyersanyag ellátása szem- pontjából nem voltak képesek a fonto—

sabb nyersanyagokat szállítani, másrészt az olasz ipar termékeinek nem nyujtottak elég felvevőképes piacot. Egyetlen kivétel itt a textilipar, amely az adott viszonyokhoz ke'—

pest kedvező export lehetőségekkel bírt. A régi olasz gyarmatok közül különösen Eritrea jelentősége rendkívül nagy mérték- ben fog emelkedni, Abesszínia meghódí- tása folytán, amely a belső részek eddig másirányban lebonyolódó forgalmát kétség—

kívül e terület kikötői felé fogja terelni.

e) Közlekedés.

A vasúti személyforgalom és az áru- szállítás az 1931—32. évi időszak óta emel- kedést mutat, az 1933—34. évben általában magasabb volt az előző éveknél.

A tengeri hajóforgalom fellendülőben

van s úgy a berakott és kirakott áruk for—

galma, mint a belépő és kilépő utasforga—

lom általában jelentékeny emelkedést mu- tat. A hajóforgalomban a vitorlás hajók ré—

szesedése jelentékeny. igy Eritreában 2.053

ból 1.722, a Szomáliföldön 1.096-ból 612, illetőleg 1.065-ből 580 volt vitorláshajó;

Tripolitániában és Cirenaicában a vitorla-- sok részesedése jóval alacsonyabb. A két gyarmaton a befutó hajók közül Tripoli- tániában 1.303-ból 222, Cirenaicában 1.097—

ből 370, a kifutó hajókból pedig 1.296-ból 218, illetőleg 1.097-ből 365 volt vitorlás.

A fontosabb kikötők forgalma a követ—

kező volt:

' beérkező [ kifutó

K i k 6 t 6 —————————-—-—————

hajók száma

1

Tripoli ... . . . 712 705

Bengasi. . . . , . . . 494 500

Deraa . . . . . . . . 298 288

Massaua . . . . . . . 1.286 1.249

Assab . . . . . . . . 665 606

Mogadiscio . . . . . . — 178 183

Dante . . . . . . . . 164 148

Rodi . . . 2.929 2926

"1

A posta és távíró forgalom az 1934——

1935, évben az érkezett postacsomagok 4. A régi olasz gyarmatok tengeri hajózási forgalma.

Navigazz'one marittima delle vecchie colonie ilalz'ane.

G 1; , A hajók tonnatartalma Árusza'llítás (tonna) Utasforgalom

Yai—[nato es Tonnellate di stazm mlm dnlle navi Tonnellaíe di merce Viaggialori

birtokok — — _

l _ érkezett elindult kirakott berakott kiszállt beszállt

CO (Mile c _ arrí'b'ale pariz'te sbarcate ímbarcate sbarcaíi imbm'cati

Possedzmentz .k A

1933 ! 1931 1933 I 1934 1933 ! 1934 1933 ! 1934 1933 I 1934 1933 ] 1934

Tripolitania. . . 1,400.374 1,586.769 1,402.28711,581.189 192670 216277 M.IZOÉ 53.865 308591 36.232 26.082, 351145 Cirenaica. . . 879620 893975 879073 916148 154159 180.876 18.679" 22.769 28.196 179711 24.047 17.796 Eritrea. . , . 687.121 745861 (386688 751.316 69.825 95.147 190638 176.989 10.959 13.445 10.396 7.159 Szomáliföld -—

ÉSom..Itatlígna . 1,223.373 1203747 1226821 [204044 66.161 64.592 170513 276334 3.884 4.654 3.765 4814

. 'gel szxge e r— 1 -

[sole dell'Egco. 1,004.076i 1,185.821 1,006.145 1,187.695 43.352 44.115 11.276; 11.292 15.692! 16.759 149231 15.183

At. szám

száma Tripolitániában 85, Er—itreában 68,

Cirenaicában 52, az Égei tengeri szigete-

ken 21, Szomáliföldön 17 ezer, a küldött csomagok száma Tripolitániában 28, Erit- reában 10, Cirenaicában 7, Szomáliföldön 5, a Szigeteken 3 ezer darab volt. Az érke- zett és feladott táviratok száma Tripolitá—

niában 199, illetőleg 197, Cirenaicában 176, illetőleg 212, Eritreában 181, illetőleg 178, a Szomáliföldön 201, illetőleg 200, a Szigete- ken 66, illetőleg 53 ezer darab volt. A posta- utalvány ki- és befizetéseknek összege Tri—

politániában 116, illetőleg 103, Cirenaicá- ban 58, illetőleg 48, Eritreában 137, illető- leg 69, a Szomáliföldön 79, illetőleg 75, a Szigeteken 7. illetőleg 4 millió lira volt. A takarék be- és kifizetési összege Tripolitá—

niában 11, illetőleg 9, Cirenaicában 3, ille—

tőleg 3, Eritreában §, illetőleg 2, a Szomáli—

földön 1—1, a Szigeteken 2, illetőleg 1 mil—

lió lira volt. A postatakarékbetétek összege 1935-ben Tripolitániában 28, Cirenaciában 19, Eritreában 20, a Szomáliföldön 19, a Szigeteken 23, összesen 109 millió lira volt.

Földhitel formájában 2.818 esetben 45 millió lírát fizettek ki.

f) Közmukák.

A fasiszta kormányzat hatalmas munká—

latokat végeztetett a gyarmatokon. Itália e téren méltó utódja az antik Romának.

Egyik legnagyobbszabású ilyen alkotás a Libiai tengerparton végigfutó nemrégen felavatott Littoreana Libica műút. A gyar—

mati közmunkákra fordított összegek 1930—

ban 60, 1931-ben 91, 1932-ben 198, 1933- ban 237, 1934-ben 201 millió lirára rugtak.

— 4102 ——

139337 Az— utolsó év visszaesését minden valószínű- ség szerint a megvalósítandó feladatok el—

végzése, részint pedig a gyarmati hábo- rúra való felkészülés okozhatta. Hatalmas teljesítményt jelentenek a teljesített mun—

kanapok, itt Libiánál és a Szomáliföldön visszaesést találunk az 1933. és 1934. évek között, Eritreánál azonban ugyanekkor 348 ezerről 810 ezerre növekedett a munkana—

pok száma, főleg annak következtében, hogy az útépítőmunkáknál 162 ezerről 712 ezerre emelkedett a munkanap-teljesítmény.

Ez nyilvánvalóan a háború előkészítése folytán szükségessé vált útépítésekkel állt összefüggésben.

3. Abesszínia statisztikai adatai.

a) Terület és népesség.

A Népszövetségi Évkönyv 900000, a

Gothai Almanach 1,120.400, más források 1,()82.000 négyzetkilométerre becsülik a te-

rületét. A népességet a Népszövetségi Év-

könyv 5,500.000, Corrado Zoli 7,000.000, a Gothai Almanach 12,000.000 és a Nemzet- közi Postaegyesület évkönyve 15,500.000-re becsüli. Zoli becslése alapján az olasz sta- tisztikai évkönyv nyomán az 5. sz. táblában adjuk Abesszínia népességének etnikai, nyelvi és vallási megoszlását.

Nagyobb városok: Addisz Abeba 100—

150 ezer, Harar 40—50 ezer, Diredaua 30 ezer, Adua 5—6 ezer, Gondar 5—6 ezer, Debra Marcos 5 ezer, Dessié 5 ezer, Axum 4—5 ezer, Debra Tabor 3—4 ezer, Macallé 3—4 ezer, Gore 3—4 ezer, Giggiga 4 ezer, Ancober 3 ezer.

5. Abesszínia népességének faji, nyelvi és vallási megoszlása.

Raggruppamento etm'co, degl'idiomi parlati e della religione professata dell'Abissínia.

Faji megoszlás Lélekszám Nyelvi megoszlás Lélekszám Vallási megoszlás Lélekszám Raggruppamenti etm'ci Abimmfi Idiomi parlati Abífaníi Religione professata Abitanií Abesszin — Abissim' . 2,200.000 Tigréi — Tigrino . . 400 000 Monofizita keresztények

Galla — Galla . . . . 2,500.000 Amhara — Amarigna 1,800.000 (koptok) — Cristiani

Szidama — Sidama. . 550000 Oromo — Oromo . . 2,500.000 monofisíti (coptz) . . . 2,750.000 Szomáli — Somali . . 350000 Szomáli —Soma,lo. . 350000 Római katolikusok —

Danakil —— Danachil 50.000 Szidamai — Sidama . 550000 Oattolicz' ... 11.000 Néger, negroid,pigmens, Afari — Afar . . . . 50.000 Mohamedánok —— Mus-

%b. — Negri, negroidi, Egyéb nyelv —- Altm' sulmam . ' ... 2,900.000 pigmei eco. . . . ." . 350000 idiomi ... 350000 Egyéb vallasú — Altre

religioni ... 14.000 Pogány — Pagam' 325.000

Összesen —— Totale . 6,000.000 Összesen — Totale . 6,000.000 Összesen — Totale .

4. szám

6. Abesszinia külkereskedelmi forgalma.

Commercio dell Etiopia con l' Estero.

——403—

7. Az Etiopiaí Bank üzleti tevékenysége.

A(tim'tá finanziaria della Banca (JPEtiopia.

Állam Pénznem 153353 gém?

Pacsa" Monete Mifí

l 9 S 4

Olaszország —— Italia . Lira . . . 384439 1,359.591 N agy—Britannia —

Gran Bretagna Angol font 163.864 48.017 Görögország— Grecia Draehma . 19,411.669 133 000 Palesztina—Palesztina Pal. font . 18.777 38 Egyiptom — Egitto . Egyipt. font 68.200 3.416 Délafrikai Unio— Uni—

one Sudafricana . . Angol font 722 —- Amerikai Egyesült Al-

lamok— Stati Um'ti

d' America . . Dollár 528.029 18.218 Kanada —— Canadai . Kanadai dolt. 11.879 10.854 Argentina—Argentina Peso . . . 9.059 ——

b) Östermelés és bányászat.

A mezőgazdasági termelésben mintegy 100000 hektáron termelnek gabonát, hek- táronkint 4'6 métermázsa termeléssel. A gyapottermés hektáronkint 8—4—10 méter—

mázsa. Az egyetlen mezőgazdasági termék a kávé, amely nemcsak a belföldi fogyasz—

tásra szolgál, hanem kivitelre is kerül. Az állatállomány kb. 20 millió főre becsülhető.

A platinatermelés a Népszövetségi Év-

könyv szerint évente 200—250, az arany—

termelés 120—140 kg volt.

e) Közlekedés.

Az Addisz Ab-eba—Gibuti-i vasútvonal hossza 783 kilométer, ebből 693 kilométer fekszik Abesszínia területén. Az úthálózat 4.200, a távíró hálózat 3.500, a távbeszélő hálózat 2.200 kilométerre becsülhető.

Pénzforgalom Hitel §

§ Circolazione Credílí g

_a () .o. . . §

; . . : *u *—

- ev :: x al % s§3_ x a

Ev 'U *. co § N R § § _a

m % o :Vim ; mb mm :: l

"" ** m:— ro 'v— a, m.n.o ux a)

' 1: u C" '— Oaxk m M .k: 5 "Áki mu 34 Annt, 75 u: "" o o %% a) N ()ng "* (VN- 0

' E'S § § :ÉÉ 3.3 ;?oÉs; m'É 5715 §

::3 '— s: :: a -_ m o aze'—w— se;—_ me a,

MO mmsgmzoí—pwtw részei—' A

Millió lira —— Miliom' di life

1928 14 IOÉ 268 278 10 268 278 27 1929 10 10; 226 236 16 226 242 38 1930 14 7 155 162 10 155 165 22 1931 15 7 3 141 148 7 142 149 22 1932 15 9 ( 134 143 11 187 148 26' 1933 11 8 1 132 140 10 134 144 21 1984 5 11 % 134 145 16 136 152

d) Külkereskedelem.

A külkereskedelemnek Zoli becslése sze—

rint 80% —a az Addisz Abeba——Gibnti-i vasút—

vonalon, lö'3%-a Eritreán át, 2'9%-a Szu—

dánon át, 1'2%—a Brit Szomáliföldön át és

0'6%-a Olasz Szomáliföldön át bonyolódik

le. A főbb kiviteli cikkek bőrük, kávé, viasz, a főbb behozatali cikkek szövetek, építőanyagok petróleum, cukor stb. Olasz—

országgal és a többi államokkal lebonyo- lódott külkereskedelmi forgalmat a 6. sz.

tábla szemlélteti.

Abesszíniának a külkereskedelmi for- galma legerősebb volt a Brit Birodalom—

mal és Egyiptommal szemben, kétségtelen, hogy a meglehetősen elhanyagolt külkeres- kedelem rendkívül nagymérvű fejlődés előtt áll és az Olaszországgal való viszony—

lat a többi viszonylatok rovására előtérbe fog kerülni.

8. Olasz Keletat'rika új közigazgatási beosztása.

La nuova. ripartizione dellyammimstrazione pubblica dell'Africa Orientale Italiana.

Terület Lélelzszám Népsűrűség km?-

Beosztás (becslés) km2 (becslés) kint (becslés)

. . . . Superjícíe Pvpolazione Preszmtadensi-

Rzpartzzzom (valutazíone) (valumzione) lá della popola—

km2 abitanti zione per lem2

Eritrea kormányzóság —-— Governo dell'Er'itrea ... 221000 1,000.000 4'52

Szemáli ,, — ,, della Somalia ... 702000 1,800.000 1'85

Amhara ,, — ,, dell'Amara ... 223000 2,000.000 8'97

Galla és Szídama kormányzóság — dei Galla e Sidama . 353000 1,600.000 4'53 Harrar kormányzóság — delliHarar ... 202000 1,400.000 693 Addis Abeba. város, kormányzói székhely —— Governatorato della

cittá di Addis Abeba ... 7.000 300000 4286

Összesen —— Complesso . . . . 1,708.000 7,600.000 4'45