Az olasz Központi Statisztikai Hivatal munkájáról

kell számítani. Az előzők szerint az A

és a B állomást fél egységnek, a C állo—

mást egy egységnek, végül a D és az E

pontot szintén fél egységnek kell számí- tani. Ekkor természetesen feltételezzük azt, hogy a hálózat A, B és C állomáso—

kon túl nem terjed.

A vonalsűrűség szempontjából számí-

tott ,,forgalmi vonalhosszban" azonban

mindegyik vonalrészt csak egyszeresen kell figyelembe venni.

Alkalmazzuk a fent ajánlott számítási módszert a két ország vizsgált területén.

3. tábla A tényleges és korrigált állomásszdm

Ausztria Dánia Megnevezés

vizsgált területén Középállomás ... 291 528

Elágazás egy irányba. ... —: 9 29

Elágazás két irányba . . . . " * 3 11

Elágazás három irányba . . . —— 4

Végállomás ... 15 17

Állomások száma összesen 318 589

Korrlgált állomásszám ... 318 612

Ha az átlagos állomástávolság számi—

tásánál —- helytelenül —— a vonalhosszat az állomások számával osztjuk, Ausztria

vizsgált területén —— Véletlenül —— ugyan-

azt az eredményt kapjuk, Dániában azon—

ban 4,26 kilométer helyett 4,44 kilométer lesz az eredmény, ami 4 százalékkal na—

gyobb a ténylegesnél.

Vizsgáljuk meg a magyar vasúthálózat—

nak egy részét ebből a szempontból. A

Dunántúlnak a Balatontól délkeletre eső területén a vasúthálózat sűrűsége közelí—

tőleg megegyezik az országos átlaggal.

Ezen a területen a teljes vonalhossz 1631

kilométer, az állomások száma megálló—

helyek nélkül 236, megállóhelyekkel együtt 352. Ha a megállóhelyeket figyel-

men kívül hagyjuk, és a vonalhosszat az

állomások számával osztjuk, 6,91 kilomé-

tert kapunk. Ha az elágazó állomásokat

és a vonal végén levő állomásokat a fent

mondottak szerint vesszük számításba, a

helyes állomástávolság 6,3 kilométer, vagyis a különbség közel 10 százalék.

Ugyanezeket a számításokat elvégezve, de

most már a megállóhelyeket is figyelembe véve, az általunk javasolt számítással! az

átlag 4,34, a régi számításmóddal pedig

4,65 kilométer. A különbség tehát itt is

elég jelentős. Az eltérés még sokkal na- gyobb, ha olyan hálózatokat (például a városi közúti vasutak) vizsgálunk, ame—

lyeknél az elágazó állomások száma

aránylag még nagyobb.

Az olasz Központi Statisztikai Hivatal munkájáról

KENESSEY ZOLTÁN A közelmúltban az olasz Központi Sta-

tisztikai Hivatal (Istituto Centrale di Statistica) meghívására módomban állt Rómában megismerkedni az olasz sta—

tisztikai munka néhány kérdésével. A néhány napos látogatás során szerzett, közérdeklődésre számot tartó tapasztala—

tok a következőkben foglalhatók össze.

I.

Olaszországot 1861. március 14-én prok- lamálták egységes és független állammá.

Az új olasz állam első teendői közé tar—

tozott a statisztikai munka egységesítése is: 1861. október 9—én dekrétumot tettek

közzé az önálló ,,Általános Statisztikai

Igazgatóság" (Direzione della Statistica Generale) létrehozásáról a mezőgazdasági,

ipari *kereskedelmi minisztérium kere-

tében. 'A létrehozás körülményei emlé—

keztetnek a hivatalos magyar statisztikai szolgálat 1867 után történt megalakulá—

sának körülményeire —— a megalakulás évtizede is egyezik —, a további fejlő—

dés azonban Olaszországban kedvezőtle- nebb volt mint Magyarországon, ahol egy

hasonló szervből rövidesen kifejlődött az

önálló központi statisztikai hiVatal. Olasz—

országban a statisztikai munka irányítása egészen az első világháborút követő éve—

kig egyik szerv hatásköréből a másikéba

került, s ez természetesen nem maradt hatás nélkül a statisztikai munka szín—

vonalára sem.

A jogilag, szervezetileg és költségveté—

sileg önálló olasz központi statisztikai

hivatal létrehozására az 1926. július 9-i

SZEMLE

1011

törvény alapján került sor, amelyet ké—

sőbb egyéb törvények egészítettek ki a különböző ágazati statisztikai funkciók—

nak egyes minisztériumok hatásköréből a Központi Statisztikai Hivatal hatáskö—

rébe való átadásáról.

Az olasz Központi Statisztikai Hiva-

tal élén a hivatal elnöke áll, a hivatal adminisztrativ, technikai és gyakorlati irányítását pedig a hivatal vezérigaz—

gatója látja el. A hivatal belső szervezeti felépítését az alábbi séma mutatja.

: olasz Központi Statisztikai Hivatal felépítésének sémája Elnök

Vezérigazgató

i

! Általános osztályok , Operatív főosztályok Kutató részleg Összeirások

Gépi feldolgozás Kiadványok Tájékoztatás Személyzeti ügyek

Adminisztratív ügyek biztosítási

Oktatási statisztika Igazságügyi statisztika

I. Demográfia és szociális statisztika-

Népmozgatlmi statisztika Egészségügyi és társadalom—

Nem-zetgazdavságí mérlegek Tenmelési mérlegek

Fogyasztási mérlegek Tókeképzódés és nemzeti

statisztika "Y:

vagyon

Népességi tanulmányok Ill. Termelő szektorok

statisztikája

Mezőgazdasági statisztika Erdészeti statisztika Állatállomány és halászat

statisztikája Ipavrslatisztika

Épitóipar és közmunkák statisztikája

Bel-kereskedelmi statisztika Közlekedési és távközlési

Természetes népmozgalom Gazdasági és szociális

demográfia

[ Módszer-tan és normák

Matematikai statisztika Gépesit'és programozása Nemzetközi statisztika Könyvtár

statisztika

Katonai statisztika

III. Általános gazdaság-

statisztika.

Oktatás (! STAT) Szeminárium

Külkereskedelmi statisztika Vállalatok és költségvetési

szervek statisztikája Árak és bérek statisztikája

Munkaügyi és vándorlási sla tisztika

Amint a sémából látható, a hivatal osztályai, illetve főosztályai három cso—

portra tagolódnak: általános osztályokra, operatív főosztályokra és a kutató rész- legre. A szervezeti felépítésnek különösen két sajátossága érdekes számunkra: 1. ön—

álló kutató részleg fennállása (többek kö—

zött a kutató részleg Végzi el az átfogó közgazdasági és demográfiai elemzéseket, valamint a hivatalon belül 5 más szervek

5*

részére is segítséget ad matematikai sta-

tisztikai problémák megoldásához); 2. az,

hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a gépi adatfeldolgozó részleg fejlesztésének

(egy sor területen már a részleg kész

táblaanyaggal látja el a szakmai osztá- lyokat).

A hivatal dolgozóinak létszáma ezer fő körül van, ez azonban a vezérigazgató véleménye szerint a széleskörű munka—

program megvalósításához túlságosan

kevés. Emiatt a dolgozók zöme túlórákat Vállal (a hivatalos munkaidő 1/29—től

%2—ig tart), amire a feladatok sikeres el—

látása érdekében szükség is van. Egyéb—

ként a hivatal költségvetési lehetőségei jónak látszanak. Erre utalnak többek kö—

zött a hivatal kedvező nyomdai és kiadási

lehetőségei is.

II.

Az olasz Központi Statisztikai Hivatal három havi kiadványt tesz közzé. A hi-

vatal átfogó havi bulletinje (Bolletino

mensile di statistica) havonta mintegy 140 oldalon jelenik meg, hasonló formá-

tumban, mint a Statisztikai Havi Köz-

lemények. Az átfogó statisztikai bulletin

anyaga 15 fejezetre oszlik:

l. Meteorológiai adatok, 2. Népmozgalom,

3. Igazságügyi statisztika, 4. Mező- és erdőgazdaság, 5. Ipar,

6. Lakásépítkezés és közmunkák,

7. Közlekedés és távközlés,

8. Belkereskedelem,

9. Külkereskedelem,

10. Hitel- és biztosításügy,

11. Árak,

12. Fogyasztás, 13. Munkaügy,

14. Költségvetési statisztika, 15. Nemzetközi statisztika.

Az átfogó havi statisztikai bulletinen

kívül az olasz statisztikai hivatal a tár- sadalmi—gazdasági élet legfontosabb jel—

zőszámait egy kisterjedelmű (8 oldalas) kiadványban külön is közzéteszi. Ez a kiadvány —- amelynek címe Havi jelző- számok (Indicatori mensili) —— csupán harminc mutatószám alakulásáról számol be, s terjedelmének kb. a felét a muta—

tók alakulását ábrázoló grafikonok teszik ki. A kiadvány első két oldala a fonto—-

sabb havi jelenségek szöveges elemzését

adja.

A hivatal harmadik havi kiadványa (Statístt'ca mensile del commercio con ves-tere) részletes külkereskedelmi statisz- tikai adatokat közöl.

A hivatal éves kiadványai között az

általános évkönyv és a zsebkönyv a leg—

fontosabbak. (A zsebkönyvet angol

nyelven is kiadják.) Ezenkivül sok sza—

kosított évkönyvet, illetve éves kiadványt is tesznek közzé (demográfiai, ipari, köz- ségi, egészségügyi, építésügyi, mezőgaz- dasági, hajózási, külkereskedelmi stb.).

Az elmúlt években a hivatal tíz módszer—

tani kiadványt is megjelentetett (az ipari

termelés indexéről, különböző klasszifiká—

ciókat stb.).

Igen érdekes munka a hivatal által 1957—ben közzétett nagyszabású statisz-

tikai kiadvány (Indagine statistica sullo

sviluppo del reddito nazionale dell'ltalia dal 1861 al 1956). A kiadványt B. Barberi professzornak, a hivatal vezérigazgatójá—

nak kezdeményezésére és irányítása alatt

több évi munkával állították össze, és az

a nemzetgazdasági mérlegrendszerben

szereplő fő tételeket hosszú idősorban ——

általában 1861—től l956-ig bezárólag ——

közli. A közel háromszáz oldalas kötet

három részre tagolódik:

I. Módszertani megjegyzések és a fő

idősorok elemzése,

II. A részletesebb eredmények értéke—

lése,

III. Táblázatos anyag.

Ez a munka még akkor is figyelmet ér—

demel, ha módszertani szempontból az

ilyen hosszú -— csaknem egy évszázadra kiterjedő —— idősorok összeállításával kapcsolatban sok probléma, sőt aggály is merül fel. Kétségtelen ugyanis, hogy a

gazdasági fejlődés tanulmányozásához, sajátosságainak elemzéséhez nagy segít—

séget jelentenek az effajta adatsorok.

még akkor is, ha sok esetben csupán kellő óvatossággal, nagyságrendi becslésként fogják fel azokat. Véleményem szerint megfontolandó lenne hasonló jellegű ki—

advány szerkesztésére kísérletet tenni Magyarországon is. Jelenleg az a helyzet, hogy a népgazdasági mérlegrendszerben szereplő tételeknek s általában fő gazda—

sági jelzőszámainknak egy évtizeden túl—

menő visszavezetésére kevés lehetőség van. Sok esetben nemcsak az 1938 előtti,

de még az 1949 előtti évekkel való ösz—

szehasonlitás is nehézségekbe ütközik.

III.

A látogatás során alkalom nyílt az ágazati kapcsolatok mérlegeinek kidol—

gozásával kapcsolatban Olaszországban folyó munkák néhány kérdésével is meg—- ismerkedni,

SZEMLE

Az ágazati kapcsolatok vizsgálata

Olaszországban az ötvenes évek elején

amerikai segítséggel, az ún. Marshall—terv végrehajtásával összefüggésben kezdő—

dött meg. Az első kísérlet az ún. ,,Olasz Gazdasági Segítség Missziója" irodáiban

összeállított 1950. évi tábla volt, amely lényegében 1937—1939. évi alapadatok

felhasználásával, illetve ezek 1950. évre

történt kivetítésével készült el. Ez a tábla 60 oszlopot és 200 sort tartalmazott.

A következő táblát a ,,Nemzeti Kon-

junkturakutató Intézet"—ben állították össze az 1953. évre vonatkozóan. Ez a tábla már nem a háború előtti alapada—

toknak indexek segítségével történő kive- títésén, hanem 1953. évi adatokon alap-

szik. A táblában az ún. termelő szektorok száma 25, a végső, autonóm szektoroké

4, (Lásd a mellékletet.)

A tábla összeállításánál arra töreked-

tek, hogy a fő tételek tekintetében biz—

tosítsák az egyezőségét a nemzetgazdasági mérlegrendszer megfelelő fő tételeivel.

(Egyébként a tábla közzététele is a nem—

zetgazdasági mérlegrendszer keretében történt?)

1953 óta újabb táblát nem állítottak össze. A Központi Statisztikai Hivatal most dolgozik egy adatokkal jobban alá—

támasztható tábla előkészítésén. Az elő- készítő munka különösen az iparstatisz—

tika területén haladt előre, ahol részben az ágazati kapcsolatok mérlege céljaira,

de természetesen egyéb célokra is telje—

sen új beszámolási rendszert dolgoztak ki.

A bevezetendő új éves kérdőívek a ter-

melési adatokon kívül részletes kérdése—

ket tartalmaznak az anyagfelhasználásra vonatkozóan (természetes mértékegység—

ben és értékben) megfelelöen differen—

ciált, előrenyomott nomenklatúra szerint a különböző iparágakban.

A statisztikai hivatallal együttműkö—

désben más szervek is aktívan foglalkoz-

nak az ágazati kapcsolatok tanulmányo- zásával. Amint az ágazati kapcsolatok mérlege legismertebb olasz szakértője, Vera Cao—Pinna professzor a vele folyta- 195; Rellazione sulia situazinne economica etel Pat-se

1013

tott beszélgetés során elmondta, az 1953.

évi tábla adataiból kiindulva, különböző

indexek segítségével összeállítottak egy

1956. évre vonatkozó kivetítést, amely ez év őszén kerül közzétételre. Ezt természe- tesen nem tartják olyan mértékben meg—

felelőnek, mintha az az 1956. évi tényleges adatok alapján készült volna, azonban bizonyos elemzések céljára hasznosnak ítélik.

Az 1956. évi táblát elsősorban az ország

energetikai helyzetének a vizsgálatához használták fel. A gyakorlati felhasználás terén Olaszországban ezenkívül különö- sen fontosnak tartják a külkereskedelmi összefüggések feltárását, mivel a nyers- anyagokban szegény Olaszországban a külkereskedelem jelentősége a gazdasági életben igen nagy.

Érdemes megemlíteni, hogy Olasz—

országban -—- a nálunk elsődlegesen el—

készített táblával ellentétben ——- az im—

portált termékeket nem az adott terméket termelő ágazatok import sorában helyez- ték el, hanem már az 1950. évi, valamint az 1953. és az 1956. évi tábláknál is, fel- használó szektorok szerint felosztották.

Vera Cao—Pinna professzor az import ily módon történő kezelését a külkereske- delem magas súlyára való tekintettel

igen fontosnak ítéli meg, s véleménye

szerint a tábla ezen felépítése fontos külkereskedelmi kapcsolatok vizsgálatát tette lehetővé. Ezenkívül az egyes termék- csoportok import—koefficiensei segítségé—

vel kiszámították, hoa'y 1954—ben a nem—

zeti termék adott változásának következ-

tében a főbb alap— és segédanyagok terén

a behozatal milyen változásával kell szá—

molni. A számításokat az import 1954. évi

tényleges alakulása a behozatali termékek

többsége vonatkozásában kielégítő módon

igazolta.

A külkereskedelem kezelésének ismer—

tetett módszere és a gyakorlati felhaszná-

lás tapasztalatai azt mutatják, hogy az

import kezelésére vonatkozóan általunk

is elhatározott hasonló megoldású máso-

dik variáns elkészítésére érdemes volt

nálunk is erőfeszítéseket tenni.

Az nius—,: nemeslgazdaadg 1953. évi minus-output tábláin

(piaci áron, millió lira)

1. Rendelkezésre

Textilipa! Ruházati Papir— 'ég ) , . _ _* Hitel-,_ Közületi fo- álló félkész- és

' - , lmls — kötszövő- _- _ v _ _ . . . —_ Szén- nemfémes Egyéb Kózulet: Közművek biztositásü' ' _ . ' v' ", ... . _ _

Egngskg Erdészet fikázzáá'fés bÉÉZyÉgz—at bégyígzyet 333223;- 60 igirritgya- (gőáfégggi? pigfai'íf'm fellzíglígnó. 3333? mgggiugif Áswáingla] fel?;ágozó Gumüpar feággliggzié—kiligar Kohászat Gépipar fellggllggzó Lakásépítőipar 333331];áél: (villágxgosínggm. S 70.21 $$$?) Szállítás Kereskodr—lem Öaszeeen foZÉÉÉÉznms MÉSÉÁLÚIC Éía'ggsgíljgÉá (zgiggsfgm $$$—S! ga'lg'gaggídíkg gííírltlíígíííéiíj

együtt) iparok tásokm) (piaciáron)

_

(26 "480 1— 31132).

1 2 3 4 5 6 7 3 9 10 11 12 ' 13 14 15 10 17 13 19 20 21 22 23 24 26 26 27 28 29 30 31 32 33 !

1 Mezőgazdaság ... 20 000 -— _ _ _ 1 071 960 247 915 250 6 359 7 123 -- 5 321 _ _ _ 3 661 433 580 1 725 _ _ _ - _ 2 100 1 307 927 1 947 187 18 000 14 000 1 070 137 136 569 4 104 051 3 587 734 1

2 Erdészet ... 16 317 _M'" _ 370 633 3 306 _ _ 57 583 3 331 — 7 553 _ _ 1 537 454 _ _ _ 2 754 _ 1 000 _ _ 100 943 48 961 _ _ 43 061 1 354 _ 4 686 140 572 2

3 Halászat és vadászat ... _ _ _ _ _ 9 658 _ _ — — —- — _ — —- — _ , 1 805 _ — —— — — — 11 463 83 443 _ _ 83 443 402 4- 342 95 650 3

4 Tüzelőanyag-bányászat ... _ _ _ _ 79 2 507 5 039 256 78 _ 35 9 754 170 500 47 130 043 20 670 6 145 6 113 262 _ 162 34 687 2 100 26 090 4 211 338 992 9357 — 2 000 11 557_ * 46 4 13 377 363 772 4

5 Ásványbányászat . ... . ... 3 393 _ 200 _ _ ' 8 079 159 756 342 1 117 _ 3 526 455 - 604 20 038 38 067 149 _ 20 608 16 583 2 538 _ _ _ 156 614 13 305 _ 200 13 505 12 426 _ 921 181 626 5

e Élelmiszer- ésdohányipar ... 189 000 _ _ _ 710 —— 150 23 720 262 603 _ .,2 471 3 100 _ 13 14 258 _ 3 560 _ _ _ _ _ 780 254 789 2 808 780 _ 45 500 2 854 280 06 615 _ 57 829 3 147 855 6

7 Textilipar (kötszövó- és harisnyaiparml együtt) ... 6 023 200 1 800 — _ 2 897 44 470 247 005 6 844 2 624 _ 984 _ _ 3 103 _ — 10 624 1 000 231 424 —— _ _ 4 627 332 853 "? 581 575 —— 7 000 588 575 166 522 4 45 837 1 133 790 7

s Ruházati ipar (bőr-, lábbeli és ruhaipar) . ... _ _ _ _ _ _ _ _ ' 2 281 _ _ _ _ _ _ _ _ 1 932 _ _ _ _ _ _ _ 4 213 482 425 _ 38 000 520 425 24 740 49 56 522 605 900 8

9 Fa- ésparaíalpar ... — _ 200 500 500 0 079 454 2 458 —— 2 099 — 885 _ _ _ 1947 —— 21925 1200 51 660 34 864 _ —— _ 4 000 131780 170 000 __ 40 000 15 000 225 000 9 800 4— 7 445 874 025 9

10 Papír- éspapírfeldolgozólpar ... . ... 602 — _ —— _— 5 800 2 902 4 254 _ 1 050 70 790 0 885 -— _ 1138 0 877 _ 3 670 1000 498 _ '— 6 000 1 500 8 000 120 960 26 194 -— 8 000 34 194 3 036 -l- 1 990 160 186 10

11 Nyomda- és kladóipar ... _ _ _ 600 _ 5 790 2 724 946 _ 082 _ s 853 500 _ 207 212 330 1 03 200 _ 86 15 450 2 000 9 000 49 412 119 858 _ 14 000 133 858 1 912 — 1 620 183 562 11

12 Vegy-és műszúllpar ... 106 000 _ _ 660 4 862 20 715 101 948 14 976 4 415 28 782 5 623 19 181 7 280 690 4 293 3 996 7 134 23 656 22 075 5 705 4 385 590 11 700 _ 2 400 401 666 247 956 _ 5 600 253 566 84 245 _:— 45 520 784 987 12

13 Ásványolajlpar ... 25 046 1 500 4 563 320 931 18 400 10 259 1 731 2 216 3 633 2 130 16 821 — 2 684 6 937 6 877 7 900 23 148 905 12 252 12 395 6 594 3 800 134 650 13 895 318 987 122 201 _ 24 000 146 201 39 290 4— 9 515 563 993 13

14 Szénfeldolgozó ipar ... _ _ _ _ _ 164 43 63 54 20 120 13 154 _ — 1 454 4 760 19 299 9 001 146 2 008 11 875 _ 1 300 _ _ 63 461 _ _ _ _ 4 227 4- 18 155 85 843 14

15 Gumlipar ... 3 885 _ _ — 200 1 400 1 211 2 901 154 248 1 180 1 351 365 68 20 690 682 335 35 678 3 152 2 359 1 806 57 1 535 27 000 1 190 107 497 17 085 _ 6 000 23 085 11 775 4— 1 275 143 632 15

16 Nemfémes ásványokat feldolgozó ipar ... 154 -— _ — —— 2 933 - 145 1 165 311 7 4 131 —;_,_ — _ _ 5 331 20 551 1 560 62 589 61 244 _ 7 341 _ 2 890 170 372 20 572 66 000 1 200 93 772 19 318 4 309 284 271 16

17 Kohászat ... . ... 2 724 _ _ _ _ 12 159 — _ _ _ 510 13 803 _ _ 233 — 120 140 441 496 1 123 20 125 25 945 _ —- _ _ 633 163 _ 62 000 _ 62 000 43 356 _ 52 789 690 730 17

18 Gépipar ... ... s 432 2 050 460 2 000 3 570 25 188 15 599 6 306 16 643 2 897 4 470 18 620 9 000 4 000 2 276 7 088 12 877 32 839 3 900 27 233 19 913 12 541 18 850 35 360 9 000 301 112 330 000 1 084 300 '115 800 1 530 100 200 420 _ 33 354 1 998 278 18

19 Egyéb feldolgozó iparok ... _ _ 237 — _ — _ 1 899 105 121 85 515 _ _ _ _ __ 27 984 _ 4 318 5 508 __ __ __ _ 4077 41137 39 000 2 600 82 737 14 605 __ 6 034 132 030 10

20 Lakásépítőlpax' ... _ _ — —— — — - — _ _ _ '— _ —- _ _ _ _ 1 __ __ ._ .. __ .. _ _ 402 400 _ 462 400 _ _ 462 400 20

21 Közületi építőiparés közmunkák... _ _ _ — —— — — — _ *— — _ _ — — _ _ _. _. _ _ _ __ _ __ _ __ 482 300 _ 482 300 _ _ 482 300 21

22 Közművek (villamosenergia-, gáz, viz) ... 12 924 250 _ ' 1 300 3 960 18 965 12 927 2 434 5 199 6 023 1 030 23 492 300 3 528 2 028 12 491 11 820 19 722 4 737 1 850 4 542 s 207 8 424 10 400 27 507 199 515 167 972 _ 9 000 176 972 _ _ 1 675 374 812 22

23 Hitel-, blztogításügy és egyéb szolgáltató iparok' ... _ _ —— — ____ -— " — — — — _ — * — _ _ _ __ __ _ _ _. _ __ __ __ 317 594 _ 80 400 903 994 262 340 -1- 91 866 1 258 200 23

24 (Szállítás) ... . . ... (82 609) (14 820) (2 097) (14 246) (13 552) (137 334) (20 286) (11 415) (15 901) (2 82 2) (375) (14 010) (15 096) (2732) (1 409) (23 640) (15 490) (30 291) (14 414) (_) — (—) (—) (605) (700) (500) (433 844) 213 308 _ 10 700 224 098 154 000 1433 8441 811 942 24 25 (Kereskedelem) ... . ... . . . ... (106 119) (7 524) (39 897) (12 755) (8 660) (340 883) (144 580) (97 000) (23 833) (8 798) (9 200) (43 751) (20 900) (4 400) (8 500) (10 300) (14 500) (73 000) (6 000) (—) (-—) (—) (") (—) (—) (980 600) 42 000 —- _ 42 000 _ -l-980 6001 1 022 600 25

.

2

26 , Összesen (1 _23-13) 395 000 4 000 7 460 5 650 15 500 1 224 000 445 600 310 100 103 700 68 390 80 000 227 800 192 000 57 500 44 050 90 900 230 600 , 031 000 43 950 211 400 202 300 00 300 73 000 237 000 39 600 5 112 000 8 317 000 2 264 000 405 000 10 976 000 1 337 000 352317) (21383 19 076 7404 26

27 "nme ;Nettó termék ... 2 361 000 96 000 22 000 14 000 68 000 576 000 340 000 120 000 153 000 46 000 32 000 253 000 124 000 11 000 61 000 109 000 212 000 772 000 44 000 214 000 264 000 209 000 934 000 430 000 338 000 s 443 000 _ _ ' 998 000 _ _ —779 0005 10 135 0006 27

23 added" Amortlzácló ... 198 000 _ 1 000 12 000 22 000 56 000 43 000 17 000 19 000 7 000 7 000 53 000 13 000 6 000 4 000 32 000 34 000 85 000 4 000 37 000 — 10 000 46 000 73 000 01 000 45 000 931 000 _ _ 27 000 _ _ — 958 000 28

29 Aközületek általvégzett szolgáltatások " ... — _ —- -— -— — — —- _ — — — " — — _ _ _ _ _ _" __ _ — _ _ (523 000) 832 000 (27 000) _ _ _ H— 43 000) (1 430 000) 20

30 Összesen gyári áron (264274—284-29) .2 054 000 100 000 30 460 31 650 105 500 1 856 000 828 800 447 100 275 700 116 390 175 000 538 800 334 000 74 500 99 050 231 900 476 600 V 1588 000 ! 96 050 462400 482 300 I 315 300 1140 000 758 000 ! 1 022 600 14 401 000 __ 1 _ i _ _ _ _ -—- 30

31 Behozatal (CIF) ... 397 363 1.5 13 5 925 260 476 29 355 117 093 __g 750 5 357 35 681 s 891 1 933 02 866 18 073 2 212 22 603 23 373 153 124 221 435 7 532 _ _ _ 115 000 (179 nom-I [ _ 1 597 860 _ _ —- — — 4- 79 140 1 577 000 31

32 Rendelkezésre álló félkész- és késztermékek, valamint szolgá ltatá-

_ '

sok (piaci áron) ... 3 587 734

140 572 95 650 333 772 131 626 ,3 147 855 1 133 790 605 900

374 025

160 186

183 562 794 937 568 993 85 843 143 632 284 271

690 730 1 908 273

132 080

462 400 482 300

374 812 1 258 200

811 942 1 022 600 19 076 740 9 149 000 254 000 (1 430 000) _

1 337 000 4 30 000 12 770 000 32

Forrás: VeraCao—Finom,,Analisidelle intcrdipendenzesettorialidiun sistema economico". Elnaudi. Torino, 1958.

* Hitel-,blztosításügy és egyéb szolgáltatások teljesítményeiatermelő szektorok részére (23.sor).

valamint a. közületek szolgáltatásaia magánszektor számára (29. sor) azegyes szektorok nettó termékének értékében szerepelnek(27.sor) ugyanisszétosztásuk nem lehetséges.

1 A szállításnakésazelosztó kereskedelemnek a termelő szektorok kapcsolatos halmozódások, melyeknek értéke a végső keresletben szerepel.

f'Nettó statisztikai eltérések.

3Nettó készletnövekedés.

részére végzett szolgáltatáseívax _{4 Azügyletek összértéke az 1. jegyzett} 5Amagánszektor nettótermékének éri a.) a hitel-és a blztosításügy belső ] b) a közületek által adottjavak és

l

ozódásal 256milliárd lira.

gúltatúsok értéke 523 milliárd lira.

,említetthalmozódások flgyelembevételével.

Felyesbítésemiatt :

'Nemzeti jövedelem, beleértve a 27. sorban nem szereplő értékeket:

a) közvetett 41101; 1439 milliárd lira,

b) külföldrőlszármazó nettó jövedelmek 29 milliárd lira.

Az importált áruk CIF értékében már bennfoglalt költségek.