A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete II.

(1)

I IllIII.B.-llI-II-nunll-II-l.nlnl....u.-.-.-...-...-ull-uIll-ulllllll-lnllll-III:nil-lllnl-l . ill-Iltilll-llll-ll.Ulm-Ill:

e EGYÉB

II.-III-ucca-ll-Il-llll-lnlllln-...-l..-...-nal-unni-.nlnlulln-nil-ll-nnnl-ll-unllllllll

A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete.

Liorganisation du service officiel de statistigue.

ii. A hivatalos Statisztika újabb szervezetei.

A következőkben röviden ismertetjük azo—

kat a reformokat, melyek a hivatalos statisztika megszervezése terén 'a háború utáni legújabb időkben a külföldön végrehajtattak, kiemelvén azokat a főbb intézkedéseket, melyek a fentebb vázolt főbb problémák meg- oldása tekintetében a magyar hivatalos statisztika reformja szempontjából is figyelmet érdemlöek.

A háború után alakult több kisebb ország (lett, észt stb.), valamint a Magyarországtól gyökeresen eltérő viszonyokkal rendelkezö államok (Canada, Ukraina, Szovjet-Orosz- ország stb.) statisztikai szervezeti változásait figyelmen kívül hagyva, csupán Lengyelország, Cseh-Szlovákia, Olaszország és Románia újjá- alakított statisztikai organizációjának adjuk vázlatos ismertetését.

1. Lengyelország.

Röviddel a lengyel köztársaság megala- kulása után 1919-ben hozott törvénnyel a tel—

jes centralizmus jegyében szabályoztatott Len- gyelországban a statisztika ügye.

A statisztika központi országos szerve a

Lengyel Köztársaság Statisztikai Hivatala. Az 1919. évi törvény értelmében e hivatal köz-

vetlen a minisztertanácsnak volt alárendelve, Minthogy azonban ez az intézkedés a később hozott alkotmányjogi alaptörvényekkel nem volt összeegyeztethetó, 1923-ban közvetlen a belügyminiszter alá rendeltetett. Ez a közvet- len alárendeltség azonban a valóságban is sokkal közvetlenebb, mint a mi statisztikai hivatalunk viszonya a kereskedelemügyi mi- niszterhez. Azokban az ügyekben ugyanis, melyeknek intézését a törvény a miniszternek tartotta fenn, a miniszter akadályoztatása ese- tén nem a minisztérium egyéb ügyeiben ille- tékes helyettese, hanem a statisztikai hivatal elnöke jogosult intézkedni. Ily ügyiratokat az elnök a ,,miniszter helyett" jelzéssel ad kis utólag referál róluk a miniszternek.

A hivatal ügykó'rét tekintve, a törvény elvként leszögezi, hogy az összes elkülöní- tett statisztikai tevékenység a központi hiva-

talban intézendő. Kivéve természetesen, ha indokolt esetekben külön törvények erról másként nem intézkednek. Elkülönített statisztikai tevékenység alatt a külön statisztikai osztályokban, statisztikai szakhivatalokban, irodákban szervezett munkásság értendő.

A törvény eme rendelkezése általában végre- hajtást is nyert. Az egyes minisztériumok csak aránylag kisterjedelmű másodlagos ' statisztikai tevékenységet folytatnak, a rendes adminisztrációjnkban befolyó jelentések, ügyiratok stb. adatainak összeállítása alapján.

Kivételt csupán a vasútügyi miniszterium árú- szállítási statisztikai szolgálata, valamint a , munkaügyi és népjóléti minisztérium baleset- biztosítási statisztikai osztálya, továbbá ez ügykörben még a munkaközvetítő hivatal statisztikai osztálya képeznek.

Érdekes rendelkezése a lengyel törvény- nek, amely szerint az esetben, ha valamelyik hatóság a hivataltól egy oly rendkívülimun- kálat elvégzését kívánja, melyre a hivatal költségvetési és személyzeti okokból nem vál- lalkozhat, úgy ezt a munkát még ebben az esetben sem szabad a minisztériumnak saját hatáskörében elvégeznie, hanem az erre a célra kiválasztott személyzetét és megállapí—

tott hitelét a központi statisztikai hivatalnak köteles rendelkezésére bocsátani. Ez az intéz- kedés, amint azt hivatalos statisztikánk éle—

tében legutóbb is tapasztaltuk, felette szük- séges szakszerűen meg nem alapozott, élkü- lönített statisztikai tevékenység kifejlődésé—

nek megakadályozása céljából.

Egyébként a továbbra is meghagyott, illetve esetleg újonnan szervezendő elkülönített sta—

tisztikai munkásság is a központi statisztikai hivatal irányítása alá tartozik s kiadványaik a hivatal hozzájárulását igénylik. A főbb ada—

tok mindenesetre a hivatal évkönyvében köz- lendök.

A lengyel statisztikai hivatal mellé rendelt statisztikai tanács a hivatal vezetőjének elnöklete alatt áll s tagjai a minisztériumok, Városi statisztikai hivatalok, fontosabb tudo—

mányos és gazdasági egyesületek, érdekkép—

viseletek képviselői, valamint kilenc egye—

temi tanár.

A hivatal munkatervét a minisztertan ács

(2)

6. szám.

'— 607 ——

¹⁹²⁷

hagyja jóvá. A munkatervi adatok bevallása kötelező. E kötelezettség megszegése 500 zloty pénzbüntetéssel és egy hónapig terjed—

hető elzárással büntethető. Az összes ható—

ságok kötelesek a hivatal felhívásának ele- get tenni és öt adatgyűjtéseiben támogatni.

Ami a hivatal belső szervezetét illeti, csu—

pán néhány fontosabb adat közlésére szorít- kozhatunk. A lengyel hivatal alkalmazottai—

nak száma 1925-ben 469 volt, ebből 216 a népszámlálásnál volt Ioglalkoztatva, 253 pedig a. többi munkálatoknál. Ez utóbbiak közül 218 volt állandó alkalmazott, kik a követ—

kezőkép oszlottak meg; 19 fogalmazási, 47 számszaki, 140 kezelési tisztviselő és 12 szolga. A gépi berendezést illetően a lengyel hivatal ? Hollerith-rendszerű tabulátor- ral, 25 szortirozóval és 46 perforátorral ren- delkezik. 1925. évi költségvetésében a ki-

adások 19 millió zlotyval szerepelnek, mely-

ből 0'7 millió esett a népszámlálásra. A be- vételek ezzel szemben 2 millió zlotyt tettek ki és szinte kizárólag a külkereskedelmi ille-

tékekből eredtek (10.000 zloty értékü forgalomra

7 zl. illeték esett). Az 1925—i költségvetési évben előirányzott bevételek tehát majdnem kétszeresét teszik a népszámláláson kivüli kiadásoknak, amely szembeszökő aránytalan—

ság elsősorban a pénzügyi egyensúly helyre—

állítására irányuló törekvéseknek tulajdo- nítható.

2. Cseh-Szlovákia.

A cseh-szlovák köztársaság megalapítá—

sának már első hónapjaiban — 1919 január 28-án — jelent meg a cseh—szlovák hivatalos statisztikát szabályozó törvény. E törvény egy állami statisztikai tanácsot és alája rendelt állami statisztikai hivatalt létesített, mely szervezetnek célja az összes állami statisztikai tevékenységnek egypontban való koncentrálása.

A törvény indokolása szerint a hivatal önállóságának biztosítása és egyoldalú igénybe—

vételének elkerülése végett célszerűnek lát—

szott a hivatalt nem valamely reszórminisz- térium, hanem közvetlenül a miniszterelnök alá rendelni.

A cseh-szlovák statisztikai szervezet egyik legtipikusabb__ formája a központosított sta- tisztikának. Osszhangban van azzal a rend—

kívül erős központi kormányzattal, mely e földrajzilag és nemzetiségileg oly elkülönült részekből álló ország igazgatását eddig minden téren jellemezte. A rendkívül nagyfokú centralizáció a statisztikai államtanács össze- tétele és nagyobb hatásköre útján nyer némi

korrektívumot. A statisztikai tanács ugyanis, itt nemcsak a hivatal mellérendelt Vélemé—

nyező és ' tanácsadó szerv, hanem a hivatal és az egész állami statisztikai tevékenység működését irányító döntő szóval rendelkező intézmény. A tanács élén a statisztikai hivatal elnöke áll, helyettesét a miniszterelnök a hivatal tisztviselői közül nevezi ki. Tagjai a mi- nisztériumok és a legfőbb számvevőszék kép—

viselői, a miniszterelnök által kinevezett és a tanács által választott 5—5 tag, az önkor- mányzati testületek által választott 10, az egyetemek és főiskolák által választott 1—1, a mezőgazgasági, kereskedelmi, ipari és mérnöki kamara által választott 3—3 tag, az orvosi kamara 2, a pénzintézetek 4, az iparosok országos szövetsége 3, a Kommenski- intézet, az ügyvédi kamarák, közjegyzői ka- marák, munkás—biztosító intézetek, magánbiz—

tosító intézetek, állatorvosi kamara, szövet—

kezetek központja 1—1, a betegsegélyző pénztárak pedig 2—2 tagot küldenek ki.

Végül a szakszervezetek 50—150.000 taglét-

számmal 2 képviselőt, minden további 200 ezer taglétszámmal pedig további 1 képviselőt küldenek ki. A tanács tagjainak összlétszáma

1923-ban 87 volt.

A hivatal által végzendő adatgyűjtések tervezetei a tanács elé terjesztendők, mely

azoknak végrehajtása tekintetében határoz.

Megvitatván úgy az adatgyüjtés célszerűségét, mint módszerének helyességét, az igénybe- veendő közhivatalok szerepét, stb. Egyik fon—

tos feladata továbbá a tanácsnak a hivatal költségvetésének és munkatervének megálla- pitása. A tanács határozatai a minisztertanács- hoz föllebbezhetők.

A hivatal munkaterve egyébként teljesen a mi hivatalunknál szokásos eljárás szerint állíttatik össze, s a statisztikai tanács jóvá—

hagyása után a minisztertanács végső döntése elé kerül.

A jóváhagyott munkatervben foglalt ada—

tokra nézve az adatbevallási kötelezettséget, valamint a közhatóságok közreműködését a törvény a legszélesebb körben biztosítja.

A büntető szankciók szinte példátlanul szi—

gorúak. Tízezer cseh koronáig (kb. 1;7OO P)

terjedhető pénzbüntetéssel, illetve 2 évig terjedhető szabadságvesztéssel sujthatók a törvény megszegői. A büntetés kiszabása a rendes büntetőbíróságok kompetenciájába tartozik.

A törvény végrehajtási rendeletének egy figyelmet érdemlő pontja az, mely kimondja, hogy a különböző osztályok vezetői admi—

nisztratív 'munkásságukban a hivatal elnöké—

'.

(3)

6. szám. —608— 1927

nek vannak alárendelve, tudományos műkö—

désükben azonban teljesen függetlenek. A fogalmazási személyzetbe való fölvételnél megfelelő tudományos irodalmi tevékenység kimutatása kötelező.

A végleges minőségben való tisztviselői kinevezés egyébként statisztikai szakvizsga letételéhez van kötve, e vizsga szabályzata szinte teljesen azonos a magyar statisztikai szakvizsgaszabályzattal.

A rendelkezésünkre álló legújabb adatok szerint 1925—ben a hivatal alkalmazottainak száma 774 volt, ebből 36 esett a népszámlá- lási munkálatoknál foglalkoztatottakra. Az egyéb munkálatokhoz beosztottak közül 58 volt ideiglenes alkalmazott. A 680 állandó alkalmazottak közül 23 esett a fogalmazásira, 104 a számszaki és 517 a kezelési szakra.

A szolgák száma 36 volt.

A hivatalnak a jelzett évben 2 Hollerith- rendszerű tabulátora, 12 szortírozója és 26 lukasztó gépe volt.

A statisztikai hivatal kiadásai az 1925.

évi költségvetési tervezetben 122 millió cseh koronát tettek. Ezzel szemben a bevételek 15'4 millió koronára rúgtak. A bevételek túl- nyomó nagy része itt is a külkereskedelmi illetékekre esik, bár számottevő (250 ezer cseh korona) a kiadványok árusítása címén előirányzott összeg is. A külkereskedelmi illeték a küldemény _bruttó súlyától függ.

Atlag, 10 ezer korona értékű küldemény 5

korona illetékkel terheltetik. A fennálló ren—

delkezések szerint a külkereskedelmi illeték oly összegben állapítandó meg, hogy abból a külkereskedelmi statisztika költségei fedez—

hetők legyenek. Miként azonban a fenti szá- mok mutatják a befolyó jövedelem a hivatal összes kiadásait jelentékenyen meghaladja.

Még jobban szembeszökik ez az 1923. év zárszámadás adataiból, amelyben ahivatalnak 14'5 milliónyi összkiadásaival szemben, 22"?

millió cseh korona külkereskedelmi illeték- bevétel szerepel. '

A csehszlovák statisztika rövid fennállása alatt igen figyelemreméltó eredményeket pro—

dukált. Kérdés azonban, hogy a túlságosan eentralisztikus szervezet a jövő fejlődését nem fogja—e akadályozni. Igy az egyéb téren gyüj—

tött adatok nagy bősége mellett máris szem- beszökő a különös szakképzettséget igénylő ipari statisztika elhanyagolása.

Nézetünk szerint kívánatos volna továbbá, hogy az állami hivatal mellett az egyes or- szágok különleges érdekeit jobban kiszolgálni képes országos hivatalok alakuljanak. Ahol a viszonyok területileg oly nagy eltéréseket

mutatnak, a túlságos területi centralizmus ko- moly akadálya lehet a beható statisztikai ku- tatásnak.

3. Olaszország.

Olaszország a statisztikai tudománynak is * klasszikus hazája. Egyetemei a statisztikai oktatásnak, a statisztika tudományos művelé—

sének párját ritkító lehetőségeket nyujtanak.

23 fóiskoláián már a háború előtt is 46 pro—

fesszora volt a statisztikának. S valóban olasz tudósok a statisztikai irodalomban oly kiváló munkásságot fejtettek ki, hogy méltán illette Olaszországot a statisztikai tudomány terén mindenkor vezető szerep—

Csodálatos, hogy a statisztika tudományos fejlesztésével szemben Olaszország hivatalos statisztikai szolgálatának szervezése nem ha- ladt karöltve. Sőt voltak idők, s idetartozik a közelmult évek korszaka is, mikor az olasz statisztikai szolgálatban a dekadencia határo- zott jelei mutatkoztak. E visszás körülményt megértjük, ha az olasz állami statisztika tör- ténelmi fejlődését vizsgáljuk.

A modern statisztika megalapozására két- ségkívül a legalkalmasabb és bizonyos körül—

mények között egyedüli mód egy tudományos és technikai eszközökkel felszerelt nagy ha- táskörű centrális szerv létesítése. Olaszország- nak 1861-ben létesített állami statisztikai hivatala csak kis részben egyesítette a statisztikai munkálatokat s a különböző ágú statisztika egyes szakhivatalokban szerveztetett meg, és statisztikai szakszempontból gyakran kifogásolható irányban fejlődött. Az idők fo- lyamán több kísérlet történt a statisztika cent- ralizására, de a hivatalos statisztika élén álló legelső szakembereknek (mint pl. Bodio-nak) sem sikerült e kérdés kielégítő megoldása.

A kormányzat gyeplőjét páratlan erővel kezében tartó Mussolinié az érdem, hogy egyéb hatalmas törvényalkotásai mellett az olasz statisztika központi szervét is létrehozta és így az olasz hivatalos statisztikai szolgálat erőteljes fejlődésének tért nyitott. A központi statisztikai szolgálatnak 19234ban adott át—

meneti jellegű rövidéletű szervezete után az olasz törvényhozás 1926 közepén több pont- jában teljesen eredeti s világszerte nagy figyelmet keltett statisztikai törvénnyel állapí- totta meg a hivatalos statisztikai tevékenység új rendjét.

A statisztika ügyének gondozása kivétetvén a nemzetgazdasági minisztérium hatásköréből, közvetlen a kormány elnökére bizatott, A köz- ponti statisztikai szolgálat új szerve a széles- körű autonómiával felruházott Központi Sta—

(4)

6. szám, —609— 1927

tisztikai Intézet lett, mely az eddig fennállott központi statisztikai hivatalból alakult.

A ,,Statisztikai Intézet" a ,,Legfelsóbb Statisztikai 'I'anáesból'x s az alája rendelt ,,Központi Statisztikai tlivatalbőV áll. A tanács elnöke egyúttal a hivatalnak is főigazgatója.

A tanács összetételeiben újszerű a tagok alacsony létszáma. Az elnökön kívül mind- össze ll tagból áll. kik közül 5 az egyetemi tanárok sorából, 3 a kormányzati tisztviselők köréből, végül 3 a fontosabb érdekképvisele- tek képviselőiből a statisztikai hivatal igaz- gatójánzik javaslatára. miniszterelnöki előter- iesztésre a király által neveztetik ki. A ta—

nács az egyes szakügyek elbírálására csekély számú szakférfiú bevonásával albizottságokat alakít, kik az egyes szakügyekben a tanács- nak javaslatot tesznek. Jelenleg 23 ily szak—

bizottság szerveztetett a statisztika egyes spe- ciális ágazatainak tárgyalására.

A tanács hatásköre statisztikai ügyekben szinte korlátlan. Nemcsak az alája rendelt központi hivatal ügyeinek elbírálása, a hivatal munkatervének, költségvetésének tárgyalása tartozik hozzá, hanem dönteni hivatott úgy az állami szervek, mint az állami felügyelet, ellenőrzés, vagy gyámkodás alatt álló bármely intézmény statisztikai munkássága felett.

A törvény ugyanis a különböző helyeken folytatott statisztikai tevékenységet nem szün- tette meg s kifejezetten nem is tartalmaz semmi olyan rendelkezést, mely ily munkás—

ság megindítását a jövőben lehetetlenné tenné.

Ezzel szemben azonban a központi fel- ügyelet, az egységes irányítás biztosítására igen hatékony intézkedéseket tartalmaz. A fenntebb említett közületek statisztikai adat—

gyüjtést csakis a tanács előzetes jóváhagyá- sával folytathatnak, s ily irányú munkásságuk megkezdése előtt az adatgyűjtés módjának részletes leírása mellett a statisztikai felvétele űrlapjait az Intézetnek bemutatni tartoznak. Az Intézet öt napon belül köteles nyilatkozni, hogy az adatgyűjtés ellen van-e észrevétel vagy sem. Az előbbi esetben a Tanács dön- tése bevárandó és annak utasításait feltétlen követni kell.

A Tanács az említett szervek által folyta—

tott bárfnely adatgyüjtés menetét szakközegei—

vel ellenőriztetheti s a munkálatok folyamán

is kötelező utasításokat adhat. A statisztika

szakszerűségének egy további biztosítéka az az intézkedés, hogy bármely statisztikai adat- gyüjtés eredményéről szerkesztett összeállítás, kiadvány, stb. első levonatban a statisztikai tanácsnak bemutatandó.

Maga a központi statisztikai hivatal a ta-

nács elé kerülő ügyek előkészítésén és álta- lában a Tanács ügyeinek intézésén kívül a törvény rendelkezései szerint csak a népszám- lálással és a népmozgalmi statisztika munká- lataival köteles foglalkozni. Természetesen jogában áll azonban, sót feladata is, hogy a tanács által elrendelt bármely egyéb adat- gyűjtést is végrehajtson. Munkakörébe tartozik még az országban gyüjtött összes statisztikai adatgyűjtések főbb eredményeinek statisztikai évkönyvben való közzététele.

Az olasz törvény egyik legeredetibb ren- delkezése az, mely a statisztikai intézet autonómiáját biztosítja. Az intézet az ország- gyűlés által több évre előre megállapított állami subventióval s egyéb jövedelmeivel (közleményei eladásából és egyéb cimeken befolyó összegekkel) teljesen önállóan rendel—

kezik. Költségvetését maga állapítja meg.

Zárszámadását egy háromtagú bizottság vizs- gálja fölül.

Allandoan alkalmazott tisztviselőin kívül az intézet különösen egyes fontosabb fölvéte- lekhez általában. öt évet meg nem haladó időre külön szerződésekkel is alkalmaz tudo—

mányos munkatársakat.

Az Intézet szervezete egyébként is lehetővé teszi a szorosan vett tudományos statisztikai kutatás hatékony támogatását. Az eddigi statisztikai törvényeknek ily célzatú rendelkezésein túlmenően intézményesen kapcsolja be a tudo- mányos tevékenységet a hivatalos statisztika munkakörébe. Az Intézet kebelében ugyanis egy külön ,,Tudományos Iroda (Uii'ieio Studii) állíttatott föl. Ez az Iroda egy tudOmányos kvalifikációjú statisztikus (jelenleg Livió Livi egyetemi tanár) vezetése alatt lehetőséget nyújt arra, hogy a mélyreható statisztikai kutatások- kal foglalkozók, különösen az egyetemek pro—

fesszorai s általában az egyetemi szemináriumi munkásság az Intézet hatalmas hivatalos ap- parátusa által nyújtható segítséget a legmesz—

szebbmenóen élvezhesse. A Tudományos Iroda feladata lesz továbbá a statisztikai adatgyüj- tések eredményeinek megfelelő ismertetésétől gondoskodni. Ez utóbbi intézkedés is igen célszerűen tehermentesíti az adatgyüítő technikai személyzetet, de természetesen nem zárja ki azt, hogy a magasabb képzettségű s erre hivatott adminisztratív alkalmazottak az adatok tudományos feldolgozásában és ismertetésében is résztvegyenek.

A külföld informálása teljesen a központi statisztikai intézetnél koncentráltatott. Egyetlen hivatalnak vagy szervezetnek sem áll jogában Olaszországban statisztikai adatokat külföldi kormányokkal, "hivatalokkal, vagy nemzetközi

(5)

6. szám.

—610—_

1927 társaságokkal közölni a központi statisztikai

intézet ellenőrzése vagy jóváhagyása nélkül.

Ugyanez a kötelezettség hárul mindazokra, akik Olaszországot képviselik az egyes nem—

zetközi bizottságokban és tanácsokban.

Az olasz hivatalos statisztika tehát autonóm központi felügyelet és irányítás mellett decen—

tralizált statisztika."

Elméleti szempontból vizsgálva megfelelő előfeltételek mellett a statisztikának ezt a szervezetét tartjuk legcélszerűbbnek. Csak egy ily szervezet egyesítheti magában a statisztikai szakszempontoknak és a gyakorlati élet szempontjainak minden követelményét.

Kérdés azonban, hogy vajjon Olaszország- ban megvannak—e mindazok az előföltételek, melyek ez új organizáció sikeres müködésé—

hez megkívántatnak. Vajjon képes lesz—e a központi intézet a különböző reszórstatisztikai szervek tevékenységét oly mértékben kezében tartani és irányítani, meglevő adatgyüjtéseiket reformálni, hogy azok statisztikai szempontból is a központi hivatalokban elérhető szinvo- nalra emelkedjenek. Jelenleg ily reszórstatisz- tikai szervek a következő helyeken müködnek : a munkaügyi hivatalban, a mezőgazdasági minisztériumban, az állami erdők központi igazgatóságánál, az ipari és kereskedelemügyi minisztériumban, az adó- és vámügyi központi igazgatóságnál, az államvasutak vezérigaz—

gatóságánál, a postaminisztériumban, az állami börtönök vezérigazgatóságánál, a közegészség—

ügyi vezérigazgatóságnál, a vallásügyi és az igazságügyi minisztériumban. Mindezek a hatóságok önálló statisztikai osztályokkal ren- delkeznek és adatgyüjtéseik eredményeit külön kiadványokban teszik közzé. Rendkívüli akarat és tetterőre van szükség, hogy ez adminisz- trativ és személyi érdekek és elfogultság szálaival sűrűn megkötött adatgyűjtések a dilettantizmus és partikulárizmus hibáitól meg—

tisztíttassanak és az általános érdekeket is

legmesszebbmenőleg előmozdító szakszerű

statisztikává váljanak.

A legnagyobb pesszimizmnssal kellene néznünk e kisérletet, ha azt a törvény megal- kotójának Mussolininak hatalmas személyi—

sége teljes erélyével nem támogatná. Csak egy ily nagy hatalommal rendelkező, vasakaratú férfiú képes a törvény végrehajtása elé tor- nyosuló akadályokat leküzdeni. Azonban még maga Mussolini is érzi azt a sok nehézséget és ellentállást, melyet törvényének sikeres végrehajtása érdekében le kell küzdenie. A

törvényt azért csak átmeneti megoldásnak, kísérletnek tekinti. S nem fog habozni, hogy az esetben, ha az Intézet rendelkezései a reszórstatisztikai szerveknél nem találnak fel- tétlen követésre a föltétlen engedelmességet továbbmenóleg is biztositsa. ,,Ez a megoldás, mondja a végrehajtási szabályzat, szigorúbb alakban is megvalósítható lett volna, ha a központi statisztikai intézettől hierarchikusan függővé tenné minden minisztériumban a statisztikai munkálatoknál foglalkoztatott sze- mélyzetet is, mint ahogy minden számvevőség alá van rendelve a főszámvevőségnek.

Még nincs kizárva a jövőben a megoldás- nak ez a módja sem. Ezidőszerint célszerűnek látszott a kísérlet folyamán minél kevésbbé eltávolodni a megelőző állapotoktól, megadva egyébként a központi statisztikai intézetnek és a legfelsőbb tanácsnak, mint felügyelő szervnek, minden szükséges felhatalmazást";

,,A törvény által megállapított rendszabá- lyok lényege az intézettől való abszolút függés és az intézetnek telihatalma a statisztika szükségesnek tartott céljai tekintetében?

Az intézetet mult év december 20—án nyi- totta meg Mussolini ünnepélyes formák között.

Gyönyörű megnyitóbeszédéből, melyben leg—

messzebbmenő erélyes pártfogásáről biztosította az intézetet, néhány mondatot ragadunk ki, melyek Mussolininak a statisztikáról való föl- fogására jellemzők ,,nem túlzok, így szólt, mikor azt mondom, hogy a statisztika ebben a percben — az egész világon napirenden van. Ami a mai társadalomnak rendkívül komplex voltában s az embereket kínzó kutatási és ellenőrzési szomjban találja magyarázatát. A statisztika kiterjesztette juriszdictióját az élet minden jelenségére a

demográfiai jelenségektől a gazdasági és kul- turális jelenségekig. Ami a demográfiai ada—

tokat illeti, nem szünök meg soha ismételni, hogy azok emelkedése vagy csökkenése előre engedi látni a népek sorsát".

Ma még nem tudhatjuk vajjon Mussolini kisérlete teljes sikerrel fog-e járni. Koncep- ciójának nagyszerűsége azonban, mellyel a hivatalos statisztika megszervezése terén föl- merülő összes problémákat a ma elképzelhető legnagyobb tökéllyel igyekszik megoldani, örök időkre első helyet biztosít neki a statisztikai organizátorok sorában.

Dobrom'ts Sándor dr.

(Folytatás köv. —— A sm'we.)