Beszámoló a magyar hivatalos statisztika centenáriumának megünnepléséről

SZEMLE

BESZÁMOLÓ A MAGYAR HIVATALOS STATISZTIKA CENTENÁRIUMÁNAK MEGÚNNEPLÉSÉRÖL

1967 májusában ünnepelte a Központi Statisztikai Hivatal az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat fennállá—

sának százéves fordulóját.1 A hivatalos statisztika eredményekben gazdag múlt—

járól a Központi Statisztikai Hivatal méltó keretek között kívánt megemlé—

kezni. Ezért a Hivatal kollégiuma Cen—

tenáriumi Bizottságot hozott létre, mely—

nek élén Péter György, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke állott. A Bizott—

ság titkára dr. Kenessey Zoltán önálló osztályvezető volt, akit külföldre távozása után dr. Vukovich György, a KSI-I Népes—

ségtüdományi Kutató Csoport igazgatóhe—

lyettese helyettesített. A bizottság tag—

jai Huszár István első elnökhelyettes, dr. Szabady Egon elnökhelyettes, Mód

! Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat létrejöttének körülményeiről, in—

dító okairól és történetéről megemlékeznek a Statisztikai szemle jelen számában közölt ünnepi beszédek, előadások. A téma iránt érdeklődők számára ezeken kívül tájékoz- tatást nyújthatnak többek között az alábbi művek:

György Aladár: Magyarország statisztikája. Történelme és fejlődése, pest. 1885. 104 Old.

Bokor Gusztáv:

hivatalos Buda—

A magyar hivatalos sta—

tisztika fejlődése és szervezete. Budapest.

1896. 247 Old.

A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága (1871—1911.). Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 36. köt. Budapest.

1911, 616 old.

Kenessey Zoltán: A hivatalos statisztika Magyarországon 1867 után. Különlenyomat a Statisztikai Szemle 1961. évi 3., 8—9. és 12. szá—

mából. Budapest. 1961. 60 old.

Dr. Kenessey Zoltán: A magyar hivata- los statisztika. (Sajtó alatt.) Ez a mű adja a legteljesebb áttekintést. Az Arpád-házi kirá—

lyokig visszatekintő történeti előzmények, az 1848-as Országos Statisztikai Hivatal, az 1849——

1867 közötti fejlődés ismertetése után számos eredeti okmány, kézirat, feljegyzés stb. fel- használásával, a témában eddig végzett rész—

letkutatások kritikai értékelésével nagy rész- letességgel mutatja be a magyar hivatalos fejlődését egészen Statisztika kialakulását és

napjainkig,

Aladár-né és Zala Júlia csoportíőnökük,"

Nagy István, illetve megválasztása után Dénes Antal, az MSZMP Központi Sta—

tisztilkm Hivatali Bizottságának titkára,,

dr. Horváth Gyula főosztályvezető, dr. Dár nyi Dezső, a KSH Könyvtár igazgatója, ' voltak. A Centenáriumi Bizottság feladata

a' különböző rendezvények -— ünnepi ülé—

sek, tudományos tanácskozások, emlék——

táblák és reliefek leleplezése stb. —— meg—

szervezése, az egyes rendező szervek mun-v kájáriak összehangolása, sajtótájékoztató rendezése, a külföldi statisztikai szemeze—

t—e'Ik és folyóiratok tájékoztatása volt.

A hivatalos statisztikai szolgálat cen—

tenáriumi ünInepségeinek sorából ki—

emelkedett a Centenáriwmd Statisztikai ülésszak. Ez három rendezvényből ál—

lott. A tudományos tanácskozásokat a—

Magyar Tudományos Akadémia IX.—

Gazdaság- és Jogtudományok osztálya által 1967. május 17—én a Tudományos Akadémia dísztermében rendezett ünnepi ülés nyitotta meg. A nagyszámú, érdek- lődő jelenlétében tartott ünnepi ülés el—

nökségében Nyers Rezső, az MSZMP Po—

liti—kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter György, a Köz——

ponti Statisztikai Hivatal elnöke, dr.

Szabó Imre akadémikus, a Magyar Tu- dományos Akadémia főtitkarhelyettese.

dr. Háy László akadémikus, egyetemi ta—

nár, dr. Vajda Imre, a Magyar Tudo- mányos Akadémia levelező tagja, egye—

temi tanár, dr. Kiss Albert kandidátus, egyetemi tanár, az Agrártudományi Egye- tem rektora, Huszár István, a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettese és dr. Szabady Egon, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnökhelyettese foglalt helyet. Szabó Imre akadémikus meg—

nyitó beszéde után Nyers Rezső és Pé—

ter György mondott ünnepi beszédet, majd Kiss Albert ismertette a centená———

rium alkalmából a Központi Statisztikai Hivatalhoz érkezett iidvözleteket. (Az,

ünnepségről a Magyar Rádió és Tele—

vízió a TV—hínadó részére filmfelvételt készített. Az ünnepi ülésen elhangzott beszédek teljes szövegét a jelen szám 766—788. oldalain közöljük.)

Az akadémiai ünnepi ülést követően 1967. május 18—20 között került sor a II. Statisztikai Tudományos Konfe- renciáwra a Magyar Tudományos Aka—

démia székházában. A Centenáriumi

Statisztikai ülésszak harmadik esemé-

nye pedig az V. Statisztikatörténeti Vándorülés volt, mely 1967. május 23—

25 között Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen került megrendezésre.

Az alábbiakban ismertetjük a II. Sta- tisztikai Tudományos Konferencia le—

folyását (I.), azután beszámolunk az V.

Statisztikatörténeti Vánd—orülésről (II.), és végül összefoglaljuk a centenáriumi ünnepségek egy—éb rendezvényeit (III.).

I. A II. STATISZTIKAI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

A II. Statisztikai Tudományos Kon- ferenda programja korunk lényeges statisztikai törekvéseinek jegyében állt.Z Mig a statisztikai módszerek kialakítá—

sának korábbi fázisában főleg az egyes szakterületek, ágazatok statisztikájának fejlesztése volt az elsődleges cél, addig ma egyre inkább a különböző területek statisztikai tevékenységének integrálása kerül előtérbe. Tenmeszetes forrása en—

nek az átfogó gazdasági és társadalmi elemzések szükségessége, a különböző területek és folyamatok közötti össze—

függések feltárásának igénye. Ez az igény a konferencia mindkét szekciójá—

ban érvényre jutott, amelyek közül az egyik a gazdasági folyamatok (A szek—

ció), a másik a népesség és társadalom

(B szekció) kérdéseivel foglalkozott.3

A gazdasági folyamatok statisztikai elemzésével foglalkozó szekció I. vita- ülésén Mód Aladárnénak, a Központi Sta- tisztikai Hivatal csoportfőnökének el- nökletével megvitatta a hazánkban most kialakítás alatt álló új népgazda—

sági mérlegrendszert.4 Világméretekben egyre inkább előtérbe kerül az egy—egy ország legfontosabb gazdasági eredmé—

nyeinek, folyamatainak, összefoglaló át—

tekintésére lehetőséget nyújtó rendszer kérdése. A korszerű követelményeknek megfelelően fejlesztésre szorul mind a szocialista országokban használatos mér—

legrendszer, mind a többi országban al—

kalmazott nemzeti számlarendszer; az

erre irányuló párhuzamos összehangolt munka nemzetközi szinten több év óta folyamatban van. A Központi Statisz—

tikai Hivatalban kidolgozás alatt álló új rendszer —— mely a hazai szükségle- tekhez alkalmazva megfelelően felhasz—

nálja a nemzetközi tapasztalatokat -—

legfőbb célja, hogy egységes fogalmi és szerkezeti keretbe foglalja az anyagi és jövedelmi folyamatokat, ugyanakkor a társadalmi tevékenység egészét fel—

ölelje. Az új mérlegrendszer — amel- lett, hogy elsősorban a hazai szükség—

letek kielégítését vam hivatva szolgálni

— biztosítani kívánja mindkét nemzet—

közi rendszerrel az összehasonlíthatósá—

got.

Az e kérdéssel foglalkozó vitaülésen szereplő problémák közül kiemelkedik a szolgáltatások körének meghatározása, a jövedelmek osztályozása, a jövedelmi kategóriáknak a termelési és vagyoni kategóriákkal való összefüggése, illetve elhatárolása, a költségek újraelosztásá—

nak módszere és a munkaerő, valamint a reál— és jövedelmi folyamatok össze—

függésének kérdése. A rendszer megte—

remtése magasfokú koordinációt igényel a különböző szervek között, a vita erre valló nagy készségről tett tanúbizony—

ságot.

Bizonyos szempontból a népgazdasági mérlegrendszernek szerves része, sok tekintetben azonban önálló funkciót is betölt az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM). Ez a problémakör a IV. vita—

2 A II. Statisztikai Tudományos Konferen—

ciáról mondottak részét alkotják annak a be—

számolónak, amely Mód Aladárné tollából a Magyar Tudomány 1967. évi 7—8. számában megjelent.

3 A II. Statisztikai Tudományos Konferencia tanácskozásai a fent említett két szekcióban folytak. A vita alapjául a tanácskozás előtt sokszorosított és a konferencia résztvevői számára előzetesen megküldött tanulmányok szolgáltak. Az egyes szekciók üléseinek anya—

gát az előadó (rapportőr) foglalta össze és ismertette, Az ülések levezetése az elnök, előkészítése a titkár feladata volt. A Tudo- mányos Konferencia főszervezője Mód Aladár—

né kandidátus volt.

Tájékoztatáske'ppen megemlítjük, hogy a Statisztikai Szemle a centenáriumi ünnepsé—

geken elhangzott, jelen számban közölt be—

szédeken, előadásokon kívül néhány további előadás közlését is tervezi. A II. Statisztikai Tudományos Konferencia és hasonlóan az V.

Statisztikatörténeti Vándorülés teljes anyaga kötetben is meg fog jelenni.

'! A vitaülés előadója Árvay János, a KSH főosztályvezető—helyettese, titkára dr. Parti Tibor, a KSH főelőadója volt. A konferen—

ciára benyújtott, az üléseken megvitatott dolgozatok címét a fejezet végén soroljuk fel.

914

ülésen dr. Cukor György kandidátus,

* a Közgazdaságtudományi Intézet igaz- gatóhelyettesének elnökletével * került megtárgyalásra. Az AKM a hat évvel ezelőtt tartott I. Statisztikai Tudomá- nyos Konferencia5 napirendjén is szere—

pelt, ami érdekes összevetésre, nyújt lehetőséget. Sok, akkor új elgondolás időközben megvalósult, és ma már a közgazdasági gyakorlat részévé lett. A most lefolytatott viták az AKM mun—

kák továbbfejlesztésével, az összevont ,mérlegek és részmérlegek

főként pedig azokkal az újabb, 'a gya—

korlatban még nem minden tekintetben kihasznált lehetőségekkel foglalkoztak, amelyeket az ágazati kapcsolati mér—

legel; az elemző munka számára nyújta—

nak.

A statisztikával szemben megnyilvá- nuló új követelményeknek megfelelően külö-n ülés foglalkozott a makroöko—

*nőmiai modellekkel. A vitaülésen Hu—

szár István, a Központi Statisztikai Hi—

vatal első elnökhelyettese elnökölt. A 'makro—ökonómiai modellek, a közgazda- ságtudomány ée a matematika e sajátos ötvöződmenek eredményei a valóság pontosabb megismeréséhez es ezen ke- resztül a népgazdasági tervezés megbíz—

hatóbb alátámasztásához nyújtanak tám—

pontot, A vita rámutatott arra, hegy egyfelől szükség van a különböző rész—

területekre vonatkozó modellek elméleti rendszerezésére, másfelől pedig kívánaw

*5 Az I. statisztikai Tudományos Konferen—

de 1961. június 1—5 között került megrende—

zésre. Az erről szóló beszámolót lásd a Statisztikai szemle 1961. évi 10. számában (wav—1047. old.). A Konferencia anyaga két kötetben ,,Az ágazati kapcsolati mérlegek összeállításának és felhasználásának kérdései"

(szerk.: Lukács Ottó, dr. Cukor György, , Havas Péter, dr. Román Zoltán) és ,,Az élet- szinvonal elemzésének és nemzetközi össze- hasonlításának kérdései" (szerk.: Mód Ala—

dárné, dr. Drechsler László, Ferge Sándorné dr. Lengyel László Szilágyi György) címmel is megjelent. (Mindkettő az Akadémiai Kiadó kiadásában, Budapesten 1960—ban, 256, illetve 264 old. terjedelemben.) Ugyanezek angolul:

Input-Output Tables. Their Compilation and Use (Akadémiai Kiadó. Budapest. 1962.) és The Standard of Living. Some Problems of Analysis and of International Comparlson (Akadémiai Kiadó. Budapest. 1962.).

" A vitaülés előadója dr. Román Zoltán kandidátus, a KSH főosztályvezető-helyettese, titkára dr. Rácz Albert, a KSH osztályveze- tője volt. Az ülésen megvitatott dolgozatok közül Nyitrai Ferencné: Az ágazati kapcso—

latok összevont mérlegeinek szerepe az ága- zati kapcsolatok mérlegeinek rendszerében és dr. Román Zoltán:

termelékenység, elemzésük az ágazati csolati mérlegek segítségével c.

a Statisztikai

jük. (Lásd a till—SZL.

Népgazdasági és ágazati kap—

tanulmányát Szemle jelen számában közöl—

llletve 825—835. old.)

szerepével, A

tos olyan gyakorlati együttműködés,"

mely kiterjed a modellek adatigényei—

nek összehangolására, az eredmenyek összehasonlíthatóságának biztosítására ' és a különböző modellek közti kapcso—- lat megteremtésére A modellalkotás egyik legfontosabb problémája a makro—

ökonómiai folyamatok stabilitása, mert * eagaz, ami nagymértékben meghatároz—

za alkalmazhatóságukat a tervezésben.

A viták során kifejezésre jutott, hogy a Szóban forgó ,,modern" módszerek, mellett a hagyomanyos módszereknek változatlanul megvan a létjogosultsá—

gwk, különösen addig, amíg a modem módszereknek, illetve azok egyes irányza— * temak közvetlen felhasználásra való alkal-

massága a gyakorlatban is bizonyítottá válik7

A III. vitaülés dr. Bognár Józsefnek, az MTA levelező tagjának elnökletével a gazdasági előrejelzés kérdéskörét tár- gyalta meg. Míg a makroökőnómiai mo- dellek számszerű ikonkretizálásával a , statisztika főként a hosszú távú tervek megalapozásához járul hozzá, addig a gazdasági előrejelzés feladata főként rövid távra koncentrálódik. E tevékeny—

ség szerepe a gazdasági mechanizmus új rendszerében, a közvetlen tervutasí- tás helyett közgazda-sági eszközökkel való irányítás keretei közt ugrásszerűen megnövekSzik, szinte elengedhetetlen feltételét képezi a megalapozott gazdaé sági döntéseknek. Az előrejelzések té—

macsoportja köré épülő dolgozatok és viták egy része a gazdasági előrejelZés szerepének ée jelentőségének kérdései- vel foglalkozott kiemelve, hogy a gazdasági kutatás nem elegedhet meg a jelenségek leírásával, hanem az ok- okozati összefüggések feltárásával kell a jelenségek mögött meghúzódó tör—

vényszerűsegekre ramutatnia. A dolgo—

zatok másik része bemutatta az előre—

jelzések módszereit a beruházások, a készletalakulás, a külkereskedelem, a fogyasztás, a jövedelmek stb. Vizsgála—

tának területén. A viták eredményekép—

pen kibontakoztak az előrejelzési rend—

szer legfontosabb követelményei, ame—

lyek közül a legjelentősebb, hogy a gazdasági előrejelzésnek a folyamatos

7 A vltaülés előadója dr. Kornai János, a közgazdaságtudományok doktora, a Közgaz- daságtudományi Intézet osztályvezetője, tit—

kára dr. Halabuk László, a KSH matematikai és statisztikai módszerek közgazdasági al- kalmazása laboratóriumának vezetője volt Az ülésen megvitatott dolgozatok közli! dr. Ha—

labuk László: A magyar népgazdaság M—z/A statisztikai modelljéről c. tanulmányát lásd a Statisztikai Szemle jelen számában. (836—852.

old.)

gazdasági cselekvéshez szükséges alapot olyan időpontban kell biztosítania, ami—

kor még eredményes beavatkozás való—

sítható meg.a

A gazdasági mechanizmus reformja adott indítékot ahhoz, hogy a gazdasági folyamatokkal foglalkozó szekció az ár- statisztika kérdésének külön vitaülést szenteljen. Ennek a (II.) vitaülésnek elnöke dr. Nagy Tamás kandidátus, a Közgazdaságtudományi Intézet főosztály- vezetője, egyetemi tanár volt. Az árak szerepének növekedésével érthető mó—

don az árstatisztika is előtérbe kerül, az árak az összemérés eszközéből ön—

álló megfigyelés, elemzés tárgyává lesz—

nek. Az armegfigyeléseknek és elemzé—

seknek nemcsak közvetlenül az árakkal kapcsolatos döntéseket kell szolgálniok, hanem számos, más jellegű (bérezéssel, beruházással stb. kapcsolatos) közgazda- sági megfontolásokhoz is hozzá kell já—

rulniok. Mindez új, a korábbinál nem-- csak bővebb, hanem jellegében is kü.- lönböző árstatisztika kialakítását köve- teli meg. Ennek során egyrészt szükség van az árstatisztika néhány alapvető fogalmi kérdésének tisztázásána, más- részt a szakstatisztikák sajátos árvonnt- kozásainak kidolgozására. Az ülés vitái ennek megfelelően kitértek az árválto- zások fogalmának, az átla—gáraknak és az árindexek súlyozásának kérdéseire éppúgy, mint az ipari, beruházási, ke- reskedelmi stb. árstatisztika speciális

problémáira.9 ,

A korszerű igények felismerése tük—

röződött a konferencia programjában annyiban is, hogy az nem korlátozódott a gazdasági folyamatokra, bármily sok- rétű és gazdag is ott a statisztika fel—

adata, és bármilyen nagy az újonnan felmerülő és megoldandó kérdések szá- ma. A konferencia a gazdaság kérdései—

vel egyenlő súlyban és azonos érdeklő—

dést kiváltó módon foglalkozott a né—

pesség, a társadalom statisztikai vizsgá—

latával is, arra törekedve, hogy a tár—

sadalmi jelenségeket ne önmagukban, hanem a gazdasági helyzettel összefüg—

gésben, azokkal való kölcsönh-atásukban

3 A vitaülés előadója dr. Zala Júlia, a KSH csoportfőnöke, titkára Pócs Ervin, a KSH fő- előadója volt. Dr. Zala Júlia: A gazdasági előrejelzések szerepe és jelentősége c., az ülé- sen megvitatott dolgozatát a Közgazdasági izemle 1967. évi 7—8. száma (834—843. old.)

özli. ,

9A vitaülés előadója dr. Pálos István, a KSH főosztályvezetője, titkára dr. Köves Pál kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudo—

mányi Egyetem docense volt.

ki. A vita során többen

mutassa be. Jó példája volt ennek a gazdaságdemográfiával foglalkozó vita—

ülés. (A VIII. vitaülés elnöke dr. Bene Lajos, a Fővárosi Statisztikai Hivatal ny. vezetője volt.) A gazdaságdemográfia egyik ága a legfontosabb gazdasági té- nyezőknek a népességre gyakorolt ha—

tásait foglalja össze a halandósági tábla módszerén alapuló ún. gazdasági halan—

dósági táblák és korfák formájában.

Ezek az elemzések alkalmasak arra, hogy — változatlan gazdasági viszonyok feltételezése mellett — előrejelezzék a kizárólag a népesség jövőbeni korössze—

tételének hatására bekövetkező termelése és fogyasztásnövekedést vagy -csök.ke—

nést. A vita során az a vélemény ala- kult ki, hogy az ilyen irányú vizsgálatok rendkívül hasznosak, és pontosságuk an—

nál megbízhatóbb, minél jobban sikerüla termelésnek és a fogyasztásnak a nem- hez és az életkorhoz való kapcsolatát feltárni. Élénk vitát váltott (ki az is, vajon képes-e az ökonometria mai fej—

lettsége mellett az összefüggések feltá—

rására szolgáló modellek kidolgozására, vagy sem. Többen úgy vélik, hogy ——

a rendelkezésre álló jelenlegi informá—

ciórendszert figyelembe véve —— csak az adott időre és társadalomra vonat- kozó demo—ökonómiai összefüggések ki—

dolgozása látszik megvalósíthatónak.10 Ahogy a gazdasági folyamatokkal foglalkozó szekcióra a népgazdasági át- fogó szemlélet volt jellemző, úgy a né- pesség— és a társadalomstatisztika problémáival foglalkozó vitaüléseken is az össztársadalmi jelentőségű témák do—

mináltak. A népességalakulás napjaink—

ban leginkább előtérben álló kérdései——

hez' kapcsolódott a termékenység és családtervezés módszertanát tárgyaló ——

dr. Horn Béla professzornak, a Buda—

pesti Orvostudományi Egyetem I. sz.

Női *klinikája igazgatójának elnökleté—

vel lefolyt — VI. vitaülés, melynek kö—

zéppontjában az 1966. évi családterve—

zési Vizsgálatok tapasztalatai álltak. A szóban forgó reprezentatív adatgyűjtés ugyanis a minta kiválasztásával kap-—

csolatos problémák mellett számos fel—

vételtechnikai jellegű tanulságot is nyújtott. A Vitaülést igen nagy érdek- lődés kisérte, és a termékenység xkohorsz—elemzésen alapuló trendjeit be—

mutató dolgozat is nagy vitát váltott hangoztatták,

*" A vitaülés előadója Valkovics Emil, 51 Né—

pességtudományi Kutató Csoport tudományos főmunkatársa, titkára dr. Dányi Dezső, a KSH Könyvtárának igazgatója volt.

916

hogy rövid időre a termékenység alaku—

lását a korábban már kialakult kormeg—

oszlás és temxekenyrségi szokások is befolyásolják. Az a vélemény alakult ki, hogy a reprodukciós mutatóknak csak különleges, ún. "stabil" népesedési viszonyok között van prognosztikus ér—

tékük, és hazai viszonyaink között a re- produkciós együttható inkább a jelen népesedési folyamatról alkotott érték—

ítélet kifejezője.M

Az utóbbi években mintegy törté—nel- mi szükségszerűségként került a szo—

cialista országok társadwalomtudományai4' nak középpontjába a társadalmi réteg—

ződés _és -mobilitás vizsgálata. Az e kérdésnek szentelt (IX.) vitaülésen' ——

melyen Mód Aladárné, a KSH csoport—

főnöke elnökolrt — e kutatások szeles spektruma bontakozott ki, foglalkozva a szocialista társadalmi struktúra elmé- leti alap—kérdéseivel (például osztályra—

galom), a társadalmi rétegek létének kritériumaival, a társadalmi mobilitás—

sal, valamint a témakör néhány aktuá- _ lis vitás kérdésével, például az _ új

gazdasági mechanizmusnak a társadalmi struktúrára gyakorolt várható hatásá—

val. E széles skálán belül a dolgozatok és a Vita egyrészt a társadalmi rétegek elméleti és gyakorlati körülhatárolásá- nak lehetőségei, másfelől az iskolázás, az iskola és társadalom összefüggései körül polarizálódtak Az utóbbi Vita figyelemre méltó gondolatokat eiedmé- nyezett a műszaki—gazdasági fejlődés szükségleteinek, a társadalmi igények—

nek és az általános kulturális felemel—

kedés követelményeinek megfelelő is—

kolázzási arányok összhangja kérdésé—

ben.

A népesség gazdasági helyzetét dön—

tően befolyásoló lakossági jövedelmek megfigyelési és elemzési kérdései ön—

rme'gukban —— bármilyen fontosak is —-'

" A. vitaülés előadója dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese volt. akit távollétében dr. Acsádi György. a KSH osztályvezetője. a vitaülés titkára helyettesített Az ülésen meg- vitatott dolgozatokat — dr. Szabady Egon: A családtervezési vizsgálatok egves kérdései, dr Acsádi György: Termékenységi trendek mérése és dr. Vukovách György: A reproduk—

ciós mutatók módszerei c. tanulmányát — a Demográfia 1967, évi 2. száma közli.

" A vitaűlés előadója Ferge Sándorné, a KSH osztályvezetője, titkára dr Andorka Rudolf, a, KSH Népességtudományi Kutató Csoport tu—

dományos munkatársa volt Az ülésen meg—

vitatott dolgozatok közül Mód Aladárné: A lakossági jövedelmek makro— és mikrostatisz- tikai Vizsgálatának összefüggő rendszere c.

tanulmányát a Statiszíikni Szemle jelen szá- ma közli. (Lásd a 789—810. old.)

általában mégis—tások egy részterületet jelentenek A konferencia ezt a kár-*

dést is szélesebb összefüggésekbe he—

ágyazva tárgyalta, amennyiben ráirá—r nyitotta a figyelmet annak lehetőségem és szükségességére, hogy a lakossági jövedelmi vizsgálatok az mszag egé—

szének gazdasági-jövedelsniri helyzetével

összefüggésben álljanak. (A témát tár—

gyaló X vitaülés elnöke Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese - volt.) Magyarországon a main—osztattak—

kai eszközökkel vegmrttt Vizsgálatok mind szorosabban kapcsolódnak az egyes szűkebb lakosságosOportok hely- zetét. feltáró, núkrostaxtisztillnai eszközök- kel végzett jövedelmi vizsgálatokhoz jövedelemalekulás és elosztás össze—

foglaló jellegű tárgyalása mellett Vita folyt a bér—arányok kialakulásának tor——

venyszerűségeiről, ezzel kapcsolatban a munka szerinti elosztás objektív mer—

céinek meghatározhatóságáról, e munka, bonyolultságát kifejező elemi tényezők nangsorolhatóságáról, valamint a mun—

kaerőmozgást, különösen a mezőgazda—

sági elvándorlást kiváltó bérjellegű okokról,

nyekről.13

_ A népesség— és társedlailomstatisztikai szekció egyik ülése a szociális-kulturális statisztika különböző megfigyelési terü—

letein alkalmazott módszertani eljárá—

sok problémáival foglalkozott. (A VIL Vitaülés elnöke dr. Szabady Egon, (a KSH elnökhelyettese volt, akit távol—

létében dr. Tamásy József, a KSH Né- pességtudományi Kutató Csoport tudo—

mányos titkára helyettesített.) ,Három megvitatott tanulmány az összefoglalóan jellemző mutatók megszenkesztését tár- jövedelmi * és illetve következmé—

gyalta, ezek bemutatása részben az egészségügyi színvonal jellemzésével kapcsolatban történt, részben pedig a komplex településstatisztikei méré—

sek problémáinak vizsgálata során. Má—

sik két tanulmány az összefüggések fel—

tárásának módszereit vizsgálta: a lakos—

ság műveltségi színvonalát bemutató—

tanulmány a struktúraelemzés módsze—

rét használta fel, míg :a szociálgeronto- lógiei témájú tanulmány a longitudiná—

lis vizsgálati módszer alkalmazásának lehetőségével foglalkozott'm

1aA, vitaülés előadója dr. Berényi József kandidátus a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa titkára dr. Láng György, a KSH osztályvezetője volt

14 A vitaülés előadója Cseh—Szombathy László,

a KSH mb. osztályvezetője, titkára dr. Ta—

másy József, a KSH Népossógtudományi Ku—

tató Csoport tudományos titkára volt.

A tudományos konferenciát nagy ér- deklődés és élénk vitakészség jellemez—

te, kézzelfoghatóvá tette a statisztikai kutatások növekvő szerepét és ennek tudatát nemcsak a statisztika művelői, hanem különböző területen működő külső felhasználói körében is. Ismeretes, hogy a statisztikai tudományos tevé—

kenység mindenképpen összefügg, sőt egybekapcsolódiik az állami tevékeny- séggel: a tudomány és a tudomány eredményeinek állami-társadalmi alkal—

mazása elvi egységet alkot. Az adott keretek között a II. Statisztikai Tudo—

mányos Konferencia is ennek bizonysá—

gát adta. A statisztika ma már nemcsak a szoros értelemben Vett statisztikusok belső ügye és nem is csak a tudomány elméleti művelőié, hanem mindazoke' ——

és ezek száma nem csekély, sőt foly—

ton növekvő —, akik a valóság megis—

merését munkájukkal vagy pusztán ér—

deklődésilkkel kapcsolatban mind dif—

ferenciáltabb módon igénylik. A statisz—

tikának egyre inkább közüggyé válása a legjobb biztosítéka a kutatások maga—

sabb színvonalra emelésének és a sta- tisztikai tudomány további fejlődésének,

*

A II. Statisztikai Tudományos Kon—

ferencián megvitatott dolgozatok:

I. vitaülés. Az új népgazdasági mérlegrendszer Árvay János: A népgazdasági mérlegrend—

szer fejlesztésének programja.

Dr. Augusztinovics Mária: Az egységes nép- gazdasági mérlegrendszer és a pénzforgalmi kapcsolatok mérlege.

Dr. Cserba Lajos: A népgazdasági mérlegek felhasználása az éves operatív tervezésben.

Dr. Csernok Attila: A nemzeti jövedelem elosztásának és újraelosztásának vizsgálata az input-output mérleghez kapcsolódóan.

Hegedüs Oszkár: A szolgáltatások teljeskörű elszámolása a népgazdasági mérlegrendszer—

ben.

11. vitaülés. Árstatisztika

Dr. Szilágyi György: Az árstatisztika fel—

adatai és egyes fogalmi kérdései az új gazda—

sági mechanizmussal összefüggésben.

Dr. Zafir Mihály: A fogyasztási cikkek ár—

statisztikai reprezentánsaival szemben támasz—

tott néhány követelmény.

Dr. Köves Pál: A csoportosítás figyelembe—

vétele az árindex súlyozásának vizsgálatánál.

Dr. Tűű Lászlóné: Az ipari termelői árin—

dexek szerepe a volumenmérésnél és a ter—

melői árak információs rendszerében.

Tar József: Problémák és módszerek abe—

ruházások-építkezések árstatisztikájának meg- szervezésénél.

Halász Ottó—Raskó József—Urbán Károly:

A. piaci forgalom és áralakulás reprezentatív megfigyelésének módszertani alapjai.

Dr. Pálos István—Marton Ádám: A külke—

reskedelmi árak vizsgálata és kapcsolatuk a belföldi árakkal.

III. vitaülés. Gazdasági

Dr. Zala Júlia: A gazdasági szerepe és jelentősége.

Nagy Sándor: Rövid időszaki módszerei.

Nyilas András: A beruházások szerepe a gazdasági előrebecslésekben.

Gergely István: A vállalatok szerepe a gaz- dasági előrejelzésekben.

Pócs Ervin: A szerkezeti távú előrejelzése.

Meixner László: A készletek szerepe a nép—

gazdaságban és a készletváltozások mérhető- sége a gazdasági előrejelzéseknél.

Zala Ferenc: Fogyasztási prognózisok.

Dr. Baranyai István: A jövedelmek vál—

tozásának hatása a keresletre.

Fecske Mihály: A műszaki és a termé—

szeti tényezők szerepe a mezőgazdasági ter—

melésre vonatkozó előrejelz'ésekben.

előrejelzés

előrejelzések prognózisok

változások hosszú

IV. vitaülés. Az ágazati kapcsolatok mérlege Dr. Rácz Albert: Az ágazati kapcsolati mér—

legek technikai koefficienseinek sajátosságai.

Nyitrai Ferencné: Az ágazati kapcsolatok összevont mérlegeinek szerepe az ágazati kap- csolatok mérlegeinek rendszerében

Dr. Román Zoltán: Népgazdasági és ágazati termelékenység, elemzésük az ágazati kapcso- lati mérlegek segitségével.

Dr. Kupcsik József: Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása a gazdasági rész—

folyamatok vizsgálatában.

Dr. Csepinszky Andor: Az input-output mo—

dellek szerepe a normatív jellegű árrendszerek kidolgozásában.

Németh Sándor: Az összevont sakktábla mér- leg alkalmazása az éves tervezésben.

V. vitaüle's. Makroökonómiai modellek

Dr. Halabuk László: A magyar népgazdaság M—Z/A statisztikai modelljéről.

Dr. Simon György: Arnyékárak és makro—

ökonómiai modellek.

Dr. Nyáry Zsigmond: A népgazdasági össz- folyamat szimulációs vizsgálata.

Dr. Szakolczai György: Termelési nyek felhasználása többszektoros nómiai modellekben.

Fáy József: A piaci hatások vizsgálata egy statisztikai makroökonómiai modell alapján.

Paizs János: Szimultán makroökonómiai mo—

dellek paraméterbecslési módszerei.

függvé—

makroöko—

VI. uitaülés. Termékenység e's családtervezés Dr. Szabady Egon:

gálatok egyes kérdései Dr. Acsádi György:

dek mérése.

Dr. Vukovich György: A reprodukciós mu—

tatók módszerei.

A családtervezési vizs- Termékenységi tren—

VII. vitaülés. Szociális—kulturális vizsgálatok Erdész Tiborné—Pártos Judit: A

műveltségi színvonalának vizsgálata.

Barta Barnabás—Dr. Fórizs Margit: Telepü—

lésstatisztikai hagyományok és komplex elem—

zési módszerek.

Cseh—Szombathy László: Longitudinális Vizs- gálatok lehetősége és értéke a szociálgeron—

tológiai kutatások területén.

Dr. Kepecs József: A népességtömörülés vizsgálata: demográfiai jellemzők a települések nagyságcsoportjai szerint.

B. Lukács Ágnes: Egészségügyi jelzőszámok és indexek.

lakosság