Magyar Statisztikai Társaság

6. szám,

::

———578—— 1935

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Séances d'étude.

Résume'. Dans la se'ance dlétude du 7 mai

1935, présídée par M. Norbert A' ouúcs,

president de la Société, M. Theodore S z é [, membre ordinaire, a fait une conference intitulée: La mortalite' par cancer. Ensuile, [e presi- dent de la séance exposa ses observations.

1935, pré—

vice—

Dans la séance du 14 mai

_sixdéc par M. Norbert K o v á c s, vice-president de la S 0 c i é t é, M. Alexandre S i p 0 s,

ordinaire, prononea son díscours de réceptíon, gui [wait pour titre: Les méthodes de statis-

—ft i (1 a e el e

recherche des conjonctures ei Pana—

_1 y s e el e s Ensuit—e, Ie president de la seance présenta ses observations.

membre

prím nécessaires pouir la

marchés.

Dans la se'ance (Pétude tenue le 28 mai 1935, sous la présidence de M. Norbert Kovács, vice—

pre'sídent, M. Alexandre F a rka sfalv i, membre ordinaire, a fait une intitulée: Lu sfaiistígue de la petite industríe en H 0 11 9 r ie.

País, MM. André A nd or et Louis Ben e, membres ordinaires, Jean Áfra Nag y, non-

membre, et le president de la se'ance, ont présente leurs observations sur le sujet exposé par le con—

jérencier.

conference

;:

A Társaság folyó évi május 7-én Kovács Nor—

bért alelnök elnöklésével lefolyt elöadóülésén Szél Tivadar r. tag ,,A rakhalandóság" címen tartott elő—

adást. Az előadást folyóiratunk más alkalommal közli.

Kovács Norbert elnök: Az előadó, aki nem—

csak statisztikus, hanem egyúttal orvos is, a kérdés

tárgyalására a 'leglrivalotitabb. Magyarország a többi államokkal szem—ben abban a kedvező hely—

zentben van, hogy statisztikai hivatala rákstatii/sz—

tikai kiadványt is publikált. Előadónak a rákba- landóság újabb fejlődéséről szóló rendkivül bő sta—

tisztikai anyagot felölelő fejtegetéseit nagy érdek- lődéssel hallgattuk. Az előadó által is hangoztatott az a körülmény, hogy a rákhalalozások számának

"emelkedésre nem sui generis jelenség, hanem főleg a fejlettebb diagnózis következménye, mutatja, hogy mennyire szükség van e veszedelmes betegség leküzdése szempontjából is a megfigyelés, a sta—

tisztika fejlesztésére, az orvosokkal való ellátott—

ság növelésére s általában a kultúra emelésére. A magasabb korúak varányz'rnak növekedése is min- denesetre fontos tényezője a rákhailiandó'sági arány növekedésének, De közrejátszik a rákhalálozlásnak

a többi halálokok javára történő emelkedésében az is, hogy a tobbi betegségek ellen az orvosi tu- domány nagyobb sikerrel tud küzdeni, mint a rák ellen, amelynek kórokozóját még nem sikerült fell- deríteni. Régebben nagyobb számban voltak oly egyének, aki-ket más betegség elragadott, mielőtt a rákot megkaphatták volna, míg ma 6 többi be—

tegseg kisebb arányban szerepel és kisebb arány—

ban okoz halált. Nagyfon'tosságúnaik tartja a rák elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködést is. A Népszövetség ezen a téren, ahol a politika

az emberi összefogást kevésbbé akadályozza, sokat

tudna tenni. Jó példa erre a Népszövetség jól meg- szervezett jiárványbizottsága, mely, gyors hírszol—

gá'latával nagy haladást jelent. Magyar vonatkozás—

ban fontosnak tartja a betegségi statisztika kiépí- tését is. Nem egyszer hangsúlyozta, hogy a magyar statisztika egyik hiánya, hogy csak a halálokrról van adatgyüjtése, a betegségekről nincsen. A beteg- ségi esetek bejelentése a népesség bizonyos töme- génél a tánsadalombiztosítás keretében megtörténik.

Az ebből kimaradó népességre nézve a betegség- bejelenltaés't valamilyen formában kötelezővé kellene tenni, esetleg a népszámlálások kapcsán lehetne a népesség struktúráját ily vonatkozásban is ku- ta'tni.

A Társaság folyó évi május hó 14—én Kovács Norbert alelnök elnőkle'séve'l lefolyt előadó- iillésén Sipos Sándor r. tag ltartotíta meg szé—k—

foglaló előad—ását ,,A konjunkturális vizsgálódáshoz és a piackutatáshoz szükséges árstatisztikmi rend- szerek" cím—en. Az előadást rövid kivonatban az alábbiakban ismertetjük.

Az előadó rámutatott arra, hogy a mostani gazdasági válság folyamán a konj'unktúrakunatás mellett, a piaci rendszerek behatóbb tanulmányo- zása is előtérbe nyomult. Amíg azonban a kon—

junklúnaku'tatás már hazánkban is közel egyévtiize- des multra tekint vissza, addig a romüékony mező- gazdasági termékek piacrahozatialával és értékesí- tésével összefüggő s a term-előt és a fogyasztót egy—

formán érintő kérdések mélyreható és átfogó ha- nulmányozása ma még csak a kezdet kezdetén van, A piackutatással kapcsolatban elsősorban a nagy városok élelmezését biztositó piacok és azok árrendszerei érdekelnek bennünket. Az élelmiszer—

piacok széles néte-gek rendszeres és zökkenésmentes ellátására szolgálnak s felépítésük és szervezetük tökéletesítése révén a belső fogyasztás lényegesen emelhető. Minél nagyobb közület ellátásáról van szó, annál nagyobb érdek fűződik a piaci jelen- ségek és mozgalmak rendszeres statisztikai meg-

6. szám,

—-—579—— 1935

íigyel'éséhez és tanulmányozásához. A vizsgálódások azon-ban merőben eltérőek azoktól, amelyeket a konjunktúnalkutaatásnál kell végeznünk. Nemcsak az egyes árrendszerek megfigyelése történik különböző szempontokból, de az alkalmazott módszerek is lé—

nyegesen eltérnek egymástól.

E két fajta vizsgálódás jellegzetessége az aláb- biakban domborítható ki.

A konjunktúrakutatás a gazdasági élet fonto- sabb törvényszerűségeiről igyekszik minél tisztább képet nyujtani, A kutatás lényege abban csúcsoso- dik ki, hogy minden olyan mozzanat a megfigye- lés körébe kerül, amelyből a gazdasági helyzetek alakulására, fejlődésére, vagy hanyatlására nézve helytálló következtet—éseket lehet levonni. Itt telt'e—

sen a jelenségek időbeli lefolyásának vizsgálatán van a hangsúly. Ennél a munkánál a kiemelkedő gazdasági események statisztikai megragadása, a be—

következett változások méreteinek megállapítása:

általában minden a gazdasági élet huilámzásánalk megfigyelésre alkalmas idősor (times series) függvényszerű kapcsolatainak kimutatása a feladat.

A kutatás a folytonos változások és átalakulások okszerűségi kapcsolatainak keres-ésével foglalkozik.

Végeredményben a mult megismerése és a jelen gazdasági helyzet analízise révén a gazdasági élet jövőbeli alakulás—át igyekszik több-kevesebb pon- tossággal megállapitani.

Amíg a ikonjunktúr'amozga—lma'k vizsgálatánál a jelenségek hosszmetszeti megtekintése kikerülhetet- len, addig a városi piackutatás esetén erre nem kerül sor. Itt a k-onjunktúrafejlődés vagy hanyat- lás okszerűs—égi kapcsolatai egyáltalán nem jönnek tekintetbe. A városi piackutatás az élelmezési cik- lkéknek szétosztási folyamatában azt a fázist teszi beható vizsgálat tárgyává, amely a közvetítés ide- jére esik, tehát, amely az árunak a termelési helyen történt átvételétől a fogyasztók széles rét—egeihez való eljuttatázsáig terjed. E két hiatárpont között folyik le a piac bonyolult szerkezetén keresztül, a közvetítők bekapcsolásával az értékesítés. Tulaj—

donképpen az egész fázison belül lefolyó történések megfigyel-ése, s úgy a fázis időtartamának a meg- rövidít-ése, mint a szétosztás processznsánalk a lehe- tőséghez képest való leegyszerűsítése a piaci vizs—

gálődás célja,

A piaokutratásnál az időbeli fejlődés kérdése sokkal kisebb szerepet

fejlődés helyett két

máshoz való viszonyát ugyanazon időpontban kell vizsgálat tárgyává tenni. Az árrendszerek között mutatkozó különbségek tanulmányozásánál minden az ídővonalában létrejövő változás és érle'keltoló—

dás, tehát az árrendszerek felépítésében közrejátszó konjunkturális elem kikapcsolódik.

Az a körülmény, 'hogy a sok heterogén, össze- játszik. A konjunkturális vagy több árrendszernek egy-

függésében nagy lazaságot mutató s eltérő befolyá—

sok alatt álló külföldi piacok helyett a városi piac- kutatás csupán egy nagy köziiltet ellátására szolgáló piacra terjed ki, lényegesen megkönnyíti a kutatást s annak egységes munkaterületet biztosít.

A piaci jelenségek és problémák feltárását célzó kutató munka két irányba tagozódik. Az egyik a piacok áruellátásával szorosan összefüggő kérdé- seket vizsgálja, a másik a piaci történések alapján az árképzőid'és mikéntjét s az áruk szétoszlásában jelentkező zavarok okait kutatja. Végső fokon pedig az is a kutatás feladata, hogy megállapítsa, hogy melyek azok a legszükségesebb kezek, amelyeken az árunak multha'tatlatnnul keresztül kell haladnia a termelőlől a iogysztóig terjedő útjában, hogy a ter- melői úrhoz a legkisebb ,,marge" csatlakozzék.

A *közvetí'tőkeze'krnek az értékesítésben való be—

kapcsolódása folytán különböző természetű és ér- zékenységű árrenudsze—rek alakulnak ki.

A termelői és fogyasztói ár tkÖZé legelsősorban és lkiküszőbölhetetlenül ékelődik be a nagykereske- delmi árrendszer, mely az összes árrendszerelk kö- zött a legmegbízhatóbb stahiszti'kai alapokon nyug—

szik. A nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piac között azután még annyi árstatisztiakati rendszer különböztethető meg, amennyi a főpiae és a re'- szekre bomlott kiskereskedelmi piac között a köz—

bütlső piacok, ezek hiányában a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szervek között lévő és a szét—

osztás munkáját megkönnyítő közvetítőkezek száma.

A termelői, nagykereskedői, közvetítői és kis—

kereskedelmi vagy fogyasztói árrendszerek a kon- junkturális és a piaci nizsgáló—dásokban más-más célokat szolgálnak. Legérzékenyebb lenne természe—

tesen a termelői árrendszer. Reagibilitás tekin—teté—

ben közvetlenül utána következnek a nagykereske- delmi árak. A többi árrendszerek már kevésbbé érzékenyek a gazdasági élet változásaival szemben, mert azokban a jelentős városi szétosztási költségek már igen nagy százalékkal szerepelnek.

A városi piackutatáshoz szükséges árrendszerek statisztikájának kiépítésével járó nagy nehézségek miatt a piackutatás csak igen lassú lépésekkel ha- ladhat előre. Kétségtelen, hogy a jelentkező akadá- lyok me'g sokáig útját fogják állani a városi piac—

kutatás gyors fejlődésének.

Kovács Norbert elnök megállapítja, hogy az előadó székfoglaló—tartási kötelezettségeit-ek eleget tett s ezzel a teljes jogú tagok sorába lépett. Elő—

adónak e jelenleg előtérben álló, nehéz problémáról szóló fejtegetései érdeklődést váltottak ki. Az elő- adás föleg az elméleti közgazdaság síkján mozgott.

A probléma további része volna ama statisztikai módszerek részletes vizsgálata, amelyekkel a kionjunktúnaku'tatás és piackutatás

séges adatok gyiijtendők. A közgazdaságtan és a céljára szük—

6. szám.

"580—

l935

statisztika, matematikai hasonlattal élve, két egy—

mást metsző körrel jelkepezliető, amelyek közös húrja a mai téma szempontjából az áralakulás be- ható vizsgálata és elemzése, Az áradatok gyüjté—

sére és az árak alakulásában mutatkozó jelenségek vizsgálatára főleg három célkitűzés érdekében van szükség. Első a konjunktúrakutatás, mely a gazda—

sági élet liullái'njátásának mentül ponto—sabb mé—

résére törekszik, hogy alapul szolgáljon nemcsak a tudományos vizsgálódások számára, hanem olyan gyakorlati intézkedések számára is, amelyek az irányított gazdaság elgondolása szerint a természeti erők zabolátlan áramlásának szabályozásával a bő- se'g és szűkölködés periodikusan fellépő szélsősé—

g—einek ellensúlyozását, letompítását célozzák A gazdasági erők szabad játékát lényegében nem le—

het megkötni, tetszés szerint megrendszabályozni, csak szabályozni. Az előadásból láttuk, milyen fon—

tOS a piackutatás számára az árstatisztka meg—

felelő módszerek alkalmazásával való fejlesztése.

De hangsúlyozni kell, hogy az áradatok széles-ebb—

kőrű és módszeresebh gyűjtése és kiaknázása leg—

inkább a szociális statisztika szempontjából szük—

séges. Az ársttatisztika ily vonatkozásban, még erő- s—en kiépítésre (szorul. Fontos ez éppen! ma, amikor a válság hulláma eljutván a gazdasági élet legkisebb sejtjeibe, a dolgozó tömegek helyzete igen meg—

nxeheziilt. Nemcsak időbelileg és nemcsak egy fő piaeot kell megfigyelni, de térbelileg is ki kell szé—

lesíteni e kutatást. Mások a főváros viszonyai, mint a vidékei, más-más áradatok kellenek az ipari és a mezőgazdasági munkás munkaijövedelme vásárló- erejének vizsgátlatához. A teriileli árkülönbségek mellett vizsgálandók a minőségiek is. Szükséges az árstatisztika kiépítés-e a l'iemzetközi _reál'munkabér és megélhetési ind-ex összehasonlítása szempontjá- ból is. A magyar kiskereskedelmi árstautisztika re- formja halaszthatatlan, a komponensek alapos ki—

bővítése kivánatos, de mindennek megalapozására előbb meg kell valósítani a hivatalos magánháztar—

tási statisztikát, mely kiválasztott területeken, ki—

választott foglalkozási és társadalmi rétegek fo—

gyasztási szükségleteit, életmódját kutatná. Külön- böző árollókrówl szokás beszélni, de szociális szem- pontból legsúlyosabb az a diszproporei'ó, mely a jövedelmek és a piaci árak közt fokozatosan ki—

alakult. Évtizedeken át emelkedtek az árak, ezért az árcsökkenő irányzat természetes jelenség s az egyensúly helyreálltáig sok vonatkozásban folytatódnia kell.

még

A Társaság 1935 május 28—án Kovács Norbert alelnök elnöklé'sével tartott elt'iavdóiilésén Farkas- falvi Sándor r. tag tartott ,,Kisipdrí statisztika Ma—

gyarországon" címen székfoglaló előadást. Az elő—

adást Szemlénk más helyén közöljük.

Andor Endre r. tag: Elismeréssel szót a rend—

kívűl értékes előadásról, A kisipari felvétel betető—

zése az elődök úttörő kezdeményezésének, amelyet azonban további komoly munkának kell követnie.

Kéri, hogy az adatok közzétételének amennyire

lehet, nyujtson módot a Statisztikai Hivatal az ér—

dekképviseleti háborúelőtti adataival való összevhasonlításra, hogy megállapítható legyen, minő változásokat idézett elő a technika fejlődése, az ipar modernizálása, Vázolja azt az értékpusztí- tást, amelyet az ipartörvénynek a céhekhen való kényszertársulást megszüntető intézkedése okozott.

Belátja, hogy az iparstalisztika nagy nehézségekkel küzd, de úgy véli, hogy az adatszolgáltatást az ipa—

rosnevelés fejlesztésével tökéletesebbé lehetne ten—ni.

Ha Jnár az iparostanoncok kellő kiképzést nyerné—

nek az ipari számvitelhen, később rendszeres fel—

jegyzéseket vezetnének, ami az adatszolgálrtatást megjavítaná.

Ál'm Nagy János: Az iparstat'isztika további kiépítésének szükségét hangsúlyozza. Ha csak a népszámlálások alkalmával gyűjtünk kisipari ada—

tokat, nem kísérhetjük szorosan figyelemmel az ipar állapotát. Ezért ezt a felvételt, amely a leg—

újabb állapotot megrögziti, kiindulási alapnak kell tekinteni s folyamatosan ki kell egészíteni. A kis—

ipari érdekképviseleti statisztikát rendszeres vadat—

gyüjbéssé kell tenni. Fontosnak tartja a tanonr- statisztikát is, mert a tanonclétszánn al—akutásából következtetni lehet az ipar fejlődésére. A tanonc—

iskolákhzm az ipari költségszámítást ma már ta statisztika

nítják s így az újabb iparos—generációnak már na- gyobb érzéke van az adatbeval'láshoz.

Bene Lajos r. tag: Előadó nagy érdeme a gyár—

iptarii statisztika megszervezése. A Központi Statisz—

titkai Hivatal ipari osztályában tműködvuén, tanuja volt, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdeni, míg ez az évi adatgyüjtés beidegződött. Budapes—

ten újabban két felvétel is volt, amely szociális vonatkozásban tárta fel az iparosság helyzetét. Az iplarstatiisztikát továbbfejleszteni reprezentatív, vagy monografikus módszerrel kell, amire példát lá—

tunk az ()MGE. mezőgazdasági adatgyiijtésérben, Farkasfrtlui Sándor r. tag előadó: Az elhangzott észrevételekre reflektálva megemlíti, hogy az ipar—

testületi statisztika kiépítése, ha ——— a nagy költsé—

gekre tekintettel — nem is a régi keretek közt, tervbe van véve. A Statisztikai Hivatal az adatszol—

gáltatást fokozatosan javitja azáltal is, hogy rá- neveli az iparosokal a helyes s az iparos saját ér—

deketit is szolgáló adatl'navallásrua.

Kovács Norbert elnök: Megállapítja. hogy az előadói székfoglalója megtartásával ,a teljes jogú tagok sorába lépett. Az előadás nemcsak tárgyra miatt volt érdekes és értékes, hanem azért is, mert az előadónak szakmájában évtizedes gyakorlata van. Természetesen a nagy témát csak egy előadás- sorozatban lehetne kimeríteni. Az ipar terén a technika fejlődése nagy változásokat hozott. A kis-

6. szám.

ipar, melynek egyik része a kézműipar, két ellen—

tétes szempontból ítélhető meg. Az egyik szerint a kisiparnak nincs létjogosultsága, mert nem gaz- daságos, míg a másik, a szociális nézöpont, a gé- pet ítéli halálra. A kisiparnak a kapitalizmus elötti korszakbeli szerepét ma alig tudjuk méltányolni.

Nem utolsó előnye gazdasági szempontból, hogy kevéssé okoz túltermelési s ennek révén oly kon- junkturális kilengéseket, mint amiinőnek újabban is tanui voltunk. A gazdasági elméletnek meg kell találnia azt a megoldást, amely mellett mindenki boldogul s a gazdasági életben a hőség és a szűk-

——581—— 1935

ség annyira nem váltakozik. Ami az iparstatisztika művelésének módszerét illeti, a külföldi példák ta—

nulmányozása után megállapítja, hogy sehol oly éles különbségtétel kis—, közép- és nagyipar közt

nincs, mint nálunk. Általános iparstatisztiikára van

szükség, de részleteiben minél kidolgozottavbbra.

Az ipartestületi statisztika régi adatai a mostani adatokkal való összeihasonlításra nem alkalmasak már csak azért sem, mert más területről szólnak.

Az előadó kitartó, nagyszerű munkája, kiváló mód- szerérzéke, mellyel az 'iparstati'sztikat kifejlesztette, minden elismerést megérdemel,

Xlll. ünnepi ülés Kecskeméten. —— Xer séance solenm'lle, ?) Kecskemét.

Résume'. A la XIIIC séonce solennelle, (lui eut lieu le 2 juin 1935 ("1 Kecskemét, assista'ient une centuine de personnalités de Budapest, venues pour la plupurt en autobns spéciaux, Avant la séanc'e, les partícipants uisitérent statistigue de la uille de Kecskemét, oíi figuraíent, pour une grande parl, des documents réunis ("1 I'occasion de

llEacposition

la Grande Seniuíne orgonisée Punnée derniért:

La séance sol'ennelle, () laguelle assistaie'nl les (lelé- gués de nombreuses institutions et autorités, eut lieu dans la grande salle (le l'HÖtel de Ville. M. André Kiss, maíre

termes chaleureux, la bienvenue ("1 In Société, M.

Béla Ken—éz, president de celle—ci, adi—essa ime allocation aux personnalités présentes. M, Eugéne Czettler fit, sur la guestion des fidéicmnmis, une conference vivement applaudie, M. le Président, de Kecskemét, ayant souhaité, en

en levant la séanccf, prononga un díscours, (lui a fait une grande impression sur l'assistonce. Au cours de [,aprés-midi, les partícipants fírent, par le petit train de bunlieue, une excursion mi célébre p u 5 2 t a de Bugac.

*

A Társaság 1935 június 2-án Kecskeméten tar- totta meg ünnepi ülését, amely Xlll. ünnepi ülése volt. A Kecskeunétet m'Ji—i'niy nappal az ülés előtt ért elemi katasztrófára való tekintettel a Társaság el- nöksége felajánlotta a varos vezuett'isógének, hogy az ülést leveszi a napirendről. de a város vezető- sige ragaszkodott annak megtartásához, sőt súlyt helyezett arra, hogy a jégverés paratlan méretet—it éppen a statisztikusok előtt demonstrálja, S tény—

leg a város e szomorú időben is rendkívüli szere- tettet fogadta avándorgyülfés résztvevőit. Kiss Endre kecskeméti polgarmester. Boér Elek jogakadémián tanár, Szabó Jenő kultúrtani'icsnok, Liszlm Béla Vá-

rosi főjegyző, Garzó József fölevéltáms, Szabó Kal- mz'in múzeum— és könyvtárigazgató, Merétey Sán- dor főorvos Szabó Ambrus aljegyző és Tóth László szerkesztő az előkészítés és rendez—és munkájában nagy odaadással hiizgóllmdtak.

A Budapestről induló mintegy 100 főnyi részt—

vevő nagyobbrésze külön autóbuszokon tette meg az utat. Kecskemétre érkezve, a vándorgyűlés részt—

vevői meglátogatták Szabó Kálmán kalauzolásával a városi múzeumot. Ezután megtekintették a vá- ros statisztikai kiállítását, amelynek anyaga jórészt mult étvi ,,ahíröis hét" alkalmából állíttatott össze. A levéltári kiállítás Garzá József kecskeméti föltevél- táros, a demográfiai Merétey Sándor, a kecskeméti Anya- és Csecsemőv-édő Intézet főorvosa odaadó

munkáját dícséri,

Az ünnepi ülés (1. e. 11 órakor vette kezdetét a kecskeméti Városháza közgyűlési termében. A ható- ságok és intézmények a következő megbízottak ál—

tal képviseltették magukat:

miniszteri tanai- miniszter—elnök: Beni—s Zoil tan

esos,

külügyminiszter: Villani Lajos hr. Ill 0. követ- ségi tanácsos,

beliigyzmiiniszter: Kovacsies (iyula miniszteri osztz'ilytanácsos,

pénzügyminiszter: Frinnn-el Gyula miniszteri osztálytanáesos,

kereskedelemügyi miniszter: Nánz'issy János miniszteri osztálytanz'iesos,

fÖiti'lliíVUl ;iigyi miniszter:

niszte—ri osztalytanúesos,

Utassy Béla mi- vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szombat—

falvy György atti középiskolai igazgató,

igazsagiigymimiszter: Zeliery Lajos miniszteri oszlz'itytanácsos, egyet. ny. rk. tanai-_

Magyar Tudonn'inyos Akadémia: Kenéz Béla v.

miniszten egyetemi ny. r. tanár, a 'lli'trsasz'ig elnöke.

József Műegyetem: Laky Dezső niiiegyet. ny. r.

tanár.

Erzsebet Tudomz'inyegyetem Pécs: Bozól—xy Géza

egyet, ny. r.

Ferenc József Tudományegyetem rányi—Unger Tivadar egyet. ny. r.

tanar, jogikari dékán.

Szeged: Su—

tanár,

Kecskeméti Egyetemes Református .logakadt'h 43

6. szám.

mia: Joó Gyula egyet. m. tanár, jogakadémiai ny. r.

tanár, dékán,

Miskolci Jog—akadémia: Schneller Károly jog—

akadl ny. r. tanár.

Központi Statisztikai Hivatal: Kovács Alajos h.

államtitkár, a Hivatal elnöke.

Fővárosi Közmunkák Tanácsa: Czabalay Kál- mán alelnök.

Magyar Államvasutak elnöke: I—ux Ernő MÁV.

igazgatóhelyettes

Külkereskedelmi Hivatal: Bende István és Szőts Gyula, a Hiv. előadói.

Kecskemét tj. város: Kiss Endre polgáxmester.

Magyar Gazdaságkutató Intézet: Konkoly—Thege Gyula miniszteri osztályfőnök, az Intézet ügyv. al—

elnöke.

Közszolgálati Alkalmazottak Nemz-eti Szövet-—

sége: Konkoly-Thege Gyula min. osztályfőnök, társ- elnök.

Magyar F()ilyam— és Tengerhajózási Laugsch József MFTR igazgatóhelyettes.

It,—T,:

Magyar Földrajzi Társaság: Thirring Gusztáv alelnök.

Magyar Meteorológiai Társaság: Thirring Gusze táv.

Országos Magyar Károly főtitkár.

Takaruókpenzitiz'iraek és Bankok Egyesülete: Vitéz Jámnay Pál a TÉBE főtitkára.

Gazdasági Egyesület: Regi—

Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Lo—

bovits Sándor, az Első Kecskeméti Konzervgyár cégv-ezetője

Társadalmi Égjesiilelek Szövetsége: Altenbnr—

ger Gyula, a közoktatásügyi szakosztály elnöke.

Országos Stefánia Szövetség: —"jortvay Gyöngy miniszteri osztálytanácsos, egyet. m. tanár.

Falu Országos Földmives VViesez' Béla, a Faluszövetség titkára.

Magyar Társaság Falukutaló Antal egyet. m. tanár.

Magyar Társadalompolitilmi 'l'ársaság- Hilscher Rezső egyet. m. tanár.

Szövetség:

Intézete: Bodor

Országos Közegészségügyi Egyesület: .leny lmrel Magyar Kálvin Szövetség: (iesztelyi Nagy László egyet. m. tanár.

Duna—Tiszaközi Mezőgazdzisz'igi Kamara: Gesz—

telyi Nagy László igazgató.

Budapesti Mérnöki Kamara: Ixallivocla Andor ny. min. tanácsos, erdőmérnök.

Orsz_ Magyar Közművelődési kányi Kálmán igazgató.

Bal- ígyvesület:

Kenéz Béla elnök az ülést megnyitván, Kiss Endre kecskeméti polgármesternek adta át a szót, aki a következő szavakkal üdvözölte a Társaságot.

———582——— 1935

Kiss Endre: A Társaság üdvó'zlése.

Igaz örömmel. meleg kecskeméti szivvel kö- szöntöm a Magyar Statisztikai Társaságot. A statisztika a beszélő számok tudománya, de hozzz'ttehetjiik, hogy a hiteles számok tudomá- nya amelyeket mindenki gondolkodás nélkül el—

fogad. Sok évtized munkájának eredménye, hogy a magyar statisztika oly magas színvonalrajutott.

És hogy ez a szinvonal s a statisztika tekintélye a háború után csak öreghedett: a Magyar Statisz- tikai Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal működésének köszönhetjük. A Magyar Statisz—

tikai Szemlónek alkalmi számában most elsőízben foglaltattak össze Kecskemét statisztikai adatai.

Ez fejedelmi ajándék a Város számára. Nekünk ezek az objektív számok nagyon fontosak, mert belőlük oly időben rajzolódik ki a Város képe, amikor még minden biztató volt s mert ezek fogják elbeszélni, hogy mit jelent az a kataszt- ról'a, amely a sors kifürkészhetelten akaratából a várost érte, Ez a füzet kimutatja, hogy e gyenge földekből az emberi munka mit tudott kihozni, ami megerősít abban a hitün'kbten, hogy rövidesen kiheverjük a csapást s az élet itt a régi színvonalra ismét Vissza fog térni.

Köszöntöm a, 'I'ársrrság elnökét, a Társaság tlag- jait, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és a megjelent előkelr'iségeket, Legyenek meggyő- ződve, hogy őszinte érzés vezetett. midőn a csa—

pástó'l lesúitva is örömmel fogadjuk. Mikor a Statisztikai Társaság felajánlotta, hogy a nagy jégverésre való tekintettel leveszi a napirendről az ünnepi ülés megtartását. mi ragaszkodtunk ahhoz, mert a város érdekében is fontosnak tar—

tottuk, hogy minél többen lássák, minő puszti- tást tud a tenmó'szet véghezvinni a szorgalmas emberi kéz évszázados munkáján. Kecskemét város föispánjának táji Fáy Istvánnak meleg üdvözletét is tolmácsolom. Isten hozta a Magyar Statisztikai Társaságot Kecskeméten!

Kenéz Béla a Társaság elnöke a következő meg—

nyitó beszéd-et mondotta :

Kenéz Béla: Elnöki megnyitó.

Tisztelt ünnepi Úlósl

A Magyar Statisztikai Társaság nevében őszíntén köszönöm a Polgármester úr Örnóltósá—

gának kitüntető, szíves üdvözlő szavait. Rendes körülmények közt azt mondanám __ és lélekből mondanám ——, hogy örömmel jöttünk ide. De ma az országos csapást jelentő katasztrófája mellett a kecskeméti határnak, csak annyit je- lenthetek ki, hogy magyar testveri együttérzés- sel és a tőlünk telhető segítés szándékával tet- tünk eleget a jégverés után is megismételt meg- tisztelő meghívásnak.

6. szam.

—— 583 '— 1935

A Magyar Statisztikai Társaság annak a tu:

dományágnak művelését, fejlesztését és népsze—

rűsítését vallja föladatául, amelyben az elmélet és a gyakorlat egymással a legszorosabban ölel- kezik. M-egfigyeli ez a tudomány és számokba foglalja a lüktető élet jelenségeit, vizsgálja ala- kulásuk irányát, kedvező vagy kedvezőtlen me- netét, megállapítja a bajokat, fáradságos búvár—

kodással fürkészi azok okait és megpróbálja megkeresni és illetékes fórumok, meg az ország nyilvánossága előtt megjelölni or'rvosiságuiklat.

Ekként, amit az életből megfigyelésével ellesett, azt a tudomány rendszerességével, összefoglaló, elemző és áttekintő erejével, irányt jelölő, útat mutató bölcses—égév—el megint csak visszajuttatja

az életnek. És éppen ezért annak, hogy az éle—

tet és elméletet párosító tudományt művelő Tár- saságunk örömmel fogadta el Kecskemét váro- sának kitüntető meghívását s tartja meg itt XIII.

ünnepi ülését: szimbólikus jelentősége is van.

Száz esztendeje elmúlt, hogy e nemes város színmagyar népe, nem a hatalmasok támo—gatá- sával, hanem a maga áldozatkészségével fölépí-

tette a jogtudomány várát is a jogakadémia kö—

rül, amely annyi közéleti kiválóságot nevelt s az izzig—vérig magyar ifjak ezreit) szerelte föl a tudomány fegyvereivel: itt zajlik az élet azon a földön, amelyet az idén fagy és jégeső a város és az ország gyászára és kárára letarolt ugyan, de; nem rabolhatta el azt a tudatot, hogy ezt a földet szorgalom és leleményesség paradicsom- má, Széchenyi ,,eszmei virágos kertjévé", a város ősi nevének megfelelően ,,aranyho,mok"- ká varázsolta s az ország büszkeségévé, a ma- gyar gyümölcsgazdaság világszerte csodált rep—

rezentálójává emelte, A magyar föld ösereje, a magyar nap tüze, a magyar agy ötletessége, a magyar khomlok verítéke és a magyar kéz ügyes- sége adja (meg a kecskeméti gyümölcsnek azt a különleges zamatát, amely e város földjének termékeit minden—ütt keresett nemes márkával tünteti ki s magát a várost a magyar géniusz

nemzetközi hírű megtestesítőjévé avatja. És

ugyanitt, ahol ez örvendetes jelenség oka és kö- vetkezése gyanánt künn a határban és benn a városban szakadatlanul forr az élet árja, ugyanitt több mint száz esztendeje csöndes és eredményes tudós munka folyik a főiskolai ok—

tatás templomában. Ezért mondhattam joggal az imént, hogy az elmélet és gyakorlat iker—

csillaga után haladó statisztika művelői öröm- mel jötek ide, hisz rokonlelkek közé érkeztek az élet és a tudomány kettős egységű szolgálatát oly szép eredménnyel munkáló, a mult szilárd fundamentuwmát és mostani kifosztottságában is a jövő biztos igéretét jelentő közgazdasági és közművelődési középpontba. És ha itt vagyunk, veheti-e az ünnepi ülés illusztris előadója témá-

ját másünnen, mint a föld'b'irtokpolitika köré-' ből, amely a magyar nép és a magyar föld össz- hangját, szerető, hálás és okos egybekapcsoló—

(lásának eszközeit keresi. Ha van hely ebben az országban, amely ennek a harmónciának szüksé—

gességét és eredményességét a legparancsolób—

ban és a legmeggyőzőbben hirdeti, bizonyára éppen Kecskemét határa az, amely ezer meg ezer gazda példájával sugározza azt az igazsá—

got, hogy .,inemzetünk színe-javának sorsa ha- zán—k földjével van összenőve" (gróf Tisza lst- ván: Magyar agrárpolitika), —— 5 ezer meg ezer példa erejével követeli, hogy szívünk minden érzésével, agyunk minden gondolatával és iz—

maink minden erejével teremtsük meg ezt az összhangot. Ter—emtsük meg, — de nem a jelsza- vak lidércfénye után rohanó elhirtelenkedéssel, hanem a tények ismerete alapján a lehetőség és szükségesség bÖlCS mérlegelésével. Nem—gyű—

lölettel e's hadüzenettel egyes társadalmi osztá- lyokkal és birtokkategóriákkal szemben, hanem arra a helyes tagozódásra törekvéssel, amely minden-osztálynak és kategóriának kijelöli és részéül juttatja az öt társadalmi és gazdasági jelentöségnél fogva valóban megillető helyet.

Azt hiszem ez a tanulság fog kiesendülni a nagy érdeklődéssel várt előadásból is, amely-

nek megtartására Öexcellenciáját t'ölkérem.

Ezután Czettler Jenő nagy tetszéssel fogadott ünnepi előadása következett a hitbizományi kérdés-

ről, melyet folyóiratunk más helyén közlünk.

Végül Kenéz Béla elnök e szavakkal zárta be az ünnepi ülést:

Kenéz Béla: Zárszó.

Tisztelt Únnepi Ules!

Nagy élvezettel és maradandó tanulsággal hallgattuk őexcellenciája meggyőződés bevétöl fűtött és éppen ezért meggyőző erejű előadását, amely világossá tette előttünk, hogy a földbir- tokpolitika terén még számos irányban van szükség a statisztikai indukció eszközeivel a tényállás tisztázására. Máris kétségtelen azon—

ban, hogy a hitbizományok alapos reformjára szükség van. Elhelyezkedésük aránytalanságait meg kell szüntetni, területüket pedig csökken- teni és kikötni a föld egy része helyett pénzben vagy értékpapírban való fundálásukat, ami biz- tosítaná a hitbizományokn-ál sokszor hiányzó forgótőkét és a magyar értékpapírok keresettebb voltát és jobb árfolyamát. Kívánatos volna azt is megszabni, hogy egy-egy darabját ott, ahol a helyi viszonyok úgy kívánják, kisemberek szá- mára bérbe kell adni. Mert én __ bár ma ez a fel-fogás nem valami népszerű —— szükségesnek és —— alaposan megreformált alakjában — fenn—

44

6. szám.

-———584—— 1935

tartandónak ítélem ugyan a hitbizotmányok in- tézményét, de károsnak és veszedelmesnek vél—

nem, ha a fidei'komisszumok árnyékában nem

Szaporodhattnának vagy elsorvadná-nak a kis—

extisztenciálk, akiknek százezrei és milliói alk—ol—

ják a népet. Ellenállhatatlan erővel ejt rabul ez az igazság éppen itt, ahol a ,,genius l'oci" — inagyarul talán úgy mondhatnám: a hely va—

rázsa — a magyar gazda hervadhatatlan érde—

meit és megbecsülhetetlen szükségességét hirdeti.

Klasszikus tanut idézek sírjából ez állításom igazsága mellett. Több mint 90 esztendővel ez—

előtt jött a kecskeméti joglyeeumlba egy kar- csú, szőke, álmodozó, kékszemű. dunamenti tia—

ta'lember, aki később a világ legnagyobb roman- tikus regényírója lett s akit —— mint kitalálni méltóztattak — Jókai Mórnak hívtak, Ez az ifjú nemcsak testi egészségét nyerte vissza az áldott alföldi napsütésben és száraz homoki levegőn, de itt szítta magába a magyar népnek és a magyar földnek azt a megismerését és ra- jongó szeretetét is, amely oly megható és elra—

gadó erővel nyilatkozik meg írásaiban. Maga mondja emlékezéseiben. hogy irodalmi tevé- kenységének ,,egész alaphangulatát a kecskeméti élet határozta meg". Sz'ikrai és fehértói vkiráln—

dulásai—n, a pusztákon. a karámokban. a csá-r—

dában, a halásztanyán megismerte a magyar fajt a maga őseredeti sajátságaiba'n. megismer- kedett észjárásával, dalaival. hulmorával. Itt, Kecskemét határában termettek a magvak, ame- lyek Jó-kai szivebe szóródtak s képzeletének melegágyában kikelve és buja tenyészetbe szök—

kenve, szemkáupráztatóan színes és lélegzetelállí—

tóan illatos virágszőlnyegót terítik elénk a ma—

gyar népéletnek. Itt vert gyökeret! lelkében az a szivetfájítóan mélységes szeretet, amely irá- stai—ból szinte kiárad. kicsordul, kibuggyan. 'a—

lahányszor a magyar népről és a magyar föld- ről beszél. Kecskemét végtelen határa elevene—

dik meg első regényében: a .,Hétköz—napovk"—han, itt látta a pünkösdikirályválasztás népi ünnepét.

amelyet oly hűbájosan mesél el az ,,Egy ma—

gyar nábobiíban, Kecskemét kék ege borul a milliomos paraszt: Tót-h Máté uram szérüje fölé az ,,És mégis mozog a föld"—ben és ez a táj ih—

lette őt meg, mikor ugyanebben a regényben zengi a magyar földnek azt a dicsőítő énekét, amelynél szebbet senki sem írt: ,,Egy are, olyan fényes, mintha Isten volna; olyan nagyszerű, mintha ország volna: mosolygása olyan meleg, mintha a nap volna; ukönnyh—ullása olyan forró.

mintha vér volna; ha szemét lehunyja, mintha a meghalás volna: ha ismét felnyitja, mintha a- f—eltámadás volna; nélmatsága mintha beszéd volna, ránézése mintha hívás Volna, gyászfá—

tyola, mintha az örök éjszaka volna..., egész alakja oly vonzó, oly kínzó, oly keblére záró!

—— az egész álom, mintha ezer esztendő?) tör- ténete volna . . .". Ennek az ezeresztendős ma'—

gyar földnek vagyunk. 'ha nem is tudjuk ilyen ékesen szavakba önteni, mi is akik itt összegyűl—

tünk, rajongó szerelmesei és — Szá—irtsuk bár'a barázdát aluminium tollal a papiroson, vagy

ekevassal az Úr Isten nyitott könyvének végte-

len lapjain: a búzamezőkön. —— munkásai az ezel-esztendős mult után újabb ezet—esztendős magyar jövendőnek. Annyi, az idén is súlyosan ránk nehezedő csapás után is töretlenül s:

esmüwnkben tartva a Paris városának címerében büszkélkedő jelmondatot: ,,Fluctuat. nec mergi—

tur". Hányja—veti a hab a magyar jövendőt is, de el nem nyelheti soha. míg olyan munkás fiai lesznek, mint Kecskemét n—épe. Ebbe a jöven—

dőrbe vetett hittel köszönöm mindnyájunk ne- vében Öexcellenciájának ezt a magyar jövendőt szolgáló nagyon tanulságos fejtegetéseit. a kö- zönségnek pedig a kitüntető érdeklődést s az ülést bezárom.

Délután a résztvevők a helyi kisvasúlon Bu—

gaera rándultax'k ki. Bugacmonostororn társasebéd volt. Itt Kiss Endre polgármester mondott pohár—

köszöntőt a vendégekre, amelyre a Társaság nevé.

ben Benes Zoltán r. lag válaszolt.

1) Jókai az idézett hely—en —— regénye kor—

szakának megfelelően —- nyolcszáz esztendőről be- szél. De szelleme ellen talán nem vétett a szónok azzal, hogy a nyolcszáz helyett m a mai állapot szerint — ezret mondott.

6. szám.

—585— l935

XIII. rendes évi közgyűlés. — XIIIE Assemblée générak unnuelle.

Résumé. Lu Société Hongroise de Siotisligue u tenu le 13 juin 1935, sous la présidence de M.

Béla K enéz, president de la Société, son Assemblée générale annuelle. M. Désiré E ! ek es, secrétaire gé- néral, ayant rendu compte de liactivité de la S 0 c i été en 1934—35, M. Jules M ik e, trésorier, lul son rapport relatif () [lexercíce écoul—e', el M. Louis Thirring, secrétuire, présenta le rapport de la Commission chargée de vérifier les comptes. Pour llexercice suivant, le bureau de la Société ful constitué comme suit: président, M. AIoijse KO- vice—présíd'ents, MM. Eugene C 2 e t tl e r el Frédéric Pogány; secrétuire général, M. Dé- siré Elelces; secrétair'es, MM. Louis Thirring et Eugene And r e i c h; trésorier, M. Jules M ik e;

rontróleur, M. Eugene D á 1 n o lc i—K 0 v á t 3. On

" élu, en outre: M, Aloyse Kovács, president de la section de démographie; M. Théodore Sz e'I, secre'taire de cette section; M. le comte Paul Te—

lek i, president de la Commission dludminislratíon de l'lnstitut des sciences politirlues; MM. Désiré L ak y, Jules Mik e, Gustave T 11 i l'r in 9, mem-

bres de cette Albin M á r i [' y,

directeur de cet Institut. Ont été r-éélus comme membres du Comité de la So eiéte': MM. Arthur Benisch, Frédéric Fellner, Farkas Heller, Charles Ihrig, Béla Imrédy, Jules Kon- koly Thege, et comme membres de la Com- mission charyée de vérifier les comptes: MM. Jo- seph Ajtta y, Adi-ien Bánlak y, Charles Kresz. M. Béla Kenéz, président sortant, a été élu membre honoruire de la S 0 eiété.

vács;

Commission; M.

*

A Társaság évi rendes közgyűlését június II)—én tartotta meg .Az ülésen Kenéz Béla, a Társaság el- nöke elnökölt.

Elekes Dezső főtitkár beszámolt a Társaság

1934/35. munkaévi működéséről. Köszön-ettel emlé- kezett meg a Társaság támogatóiról s ezek sorálmn a Központi Statisztikai Hivatalt-oli, melynek sokirá—

nyú támogatása tette lehetővé, hogyaTársaság mű—

ködésének színvonala a nehéz idők dacára, csor- bítatlan maradt. Majd az elnöki székből távozó Kenéz Bélának a lelépő tisztikar köszönetét tolmá- csolta. Négyéves elnöksége —— folytatta —— sok elis—

merést és sikert hozott a Társasngnak. Ha tudtunk súllyal fellépni a tudományos élet porondján, ezt a súlyt jelentős részben az Ö elismert tekintélye

adta meg. Reprezentatív egyéniségének ós ékeszszó—

lásának fénye visszasugárzott a Társaságunkra, va-

lahányszor Ó a Társaság élén megjelent.

Mike Gyula pénztáros a pénztárosi jelentést.

'Thirring Lajos titkár pedig a számvizsgáló hizott- ság jelentését terjesztette elő, melyeket a közgyűlés tudomásul vett.

Kenéz Béla elnök bejelentette, hogy a tisztikar mandátuma lejárván, a közgyűlésnek új tísztikart kell választania. Amikor az elnöki tisztségtől búcsú—

zom —— így SZÓlll. —— szívbéli köszönetet mondok a Társaságnak a személyem iránt nyilvánult és meg—

újított ibizalomért, amely e díszes állást négy éven át rámruházta. Köszönöm elnöktársaimnak, a tiszti—

karnak, a választmánynak, a Társaság minden tag—

jának megértő támogatásukat: azt a jóindulatot, amellyel müködésemet kis—értél; is togyatkozásaimat elnézték. Mint hosszú közpályáinon mindig, e be- lyen is arra törekedtem, hogy a köz érdekét szol—

gáljam, azt az erkölcsi tökét, amely-et kiváló elő-- deim gyüjtöttek, gyarapítsam. Hogy ez mennyire si- került, nem az én feladatom megitelni. Néhai való Bethlen János szavaival étek: Atyámfiai a késő utó—

korban ne ítéljetek meg minket, mert mi mindig tudtuk, mit kell tenni; de csak azt tehettük, amit lehetett.

Ezután a Társaság új tisztikara a következöen

alakult Elnök Kovács

(ízeltler Jenő és Pogány Frigyes, főtitkár

alelnökök Elek'es Dezső, titkárok Thírriny Lajos és Andreich Jenő,

Mike Dálnokp-Kováts

Jenő, a demográfiai szakosztály elnöke Kovács Ala- jos, titkára Szél Tivadar, az Államtudományi Int—ézet

Teleki Pál gróf, tag—

meg: JAl-ajos,

penztaros Gyula, ellenor

Intéző Bizottságának elnoke

jai Laky Dezső, Mike Gyuu, Phü—ring Gusztáv, igaz- gatója Márffy Albin. Választmányi taggá újra vá- lasztatott: Benisdt Artur, Fellner Frigyes, Heller Farkas, Ihrig Károly, Imrédy Béla, Konkoly—Thege Gyula, számvizsgáló bizottsági taggá Ajtay Jó- zsef, Bánlaky Adorján és Kresz Károly.

Kenéz Béla üdvözölte a Társaság újonnan meg—

választott elnökét, akinek az elnöki széket átadta.

Kovács Alajos az elnöki széket a következő szavakkal foglalta el: Meghatva mondok köszöne—

tet bizalmukért, mellyel ;mséltónak találták az el- nöki szék betöltiéséne. Nehéz feladat előtt állok, mert oly kiváló elődök őröket foglalom el, akik nagy erkölcsi tőkét és megbecsülést szereztek Tár- saságunknak. Igérem, hogy ennek gyarapítására, vagy legalább megőrzésére minden erőmmel töre—

kedni fogok s teljes tudásommal igyekezem szol—

gálni a Társaságot. Társaságunk munkaköre, sze—

repe az ország szellemi életében annyira kialakult, folyóirata oly tökéletes s annyi tekintélyt szerzett, hogy már ennek a megtartása is nehéz feladat 5 állandó odaadó munkát :kíván. Miután a Társaság munkaköre annyira adva van, azt hiszem nem szükséges most bővebb programmot adnom. A fej- lesztést leginkább abban látom, hogy előadóülésoin- ket sűrűbben tartsuk s minél több és minél nívó- sah—l) kiadványt publikáljunk. Mint a Társaság sze—

44.*