Magyar Statisztikai Társaság

6. szám —451-——

1941

rolyné sz. Illés Margot, özv. Szőke Lajosné sz.

Resch Laura kezelőt —- saját kérelmükre —— nyu- galomba helyezte. Ebből az alkalomból a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal elnöke Mesz—

lényi Emil dr., Kubányí Rezső, Ehrenreich András,

Bencsevich Imre, Földes Adolf, Ozsdolay Oszkár és Andrásházi Kálmánnak a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalnál hosszú évtizedeken át kifej- tett értékes munkásságáért elismerését és köszöne- tét fejezte ki.

Kitüntetés. — Distinction honon'fig—ue.

Magyarország Főmréltóságú Kormányzója Buda—

pesten, 1941. évi június hó 22. napján kelt legfel—

sőbb elhatározásával a magyar királyi miniszter- elnök előterjesztésére Kubányi Rezső statisztikai fő-

tanácsósnak nyugalomba helyezése alkalmából négy évtizeden át kifejtett közszolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormány- főtanácsosi címet adományozta.

Kiválás -—— Un fonctionnairc nomme' ailleurs.

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal ,,egyéb tudományos és szakszemélyzet"—ének lét- számából Bernolák Jenő László dr. miniszteri fogal- mazó a kolozsvári kir. törvényszékhez bírósági

titkárrá neveztetett ki és ennek folytán a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal létszámából kivált. Egyidejűleg a magyar királyi miniszterelnők- ség'nez osztatott be folytatólagos szolgálattételre.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statisíígue.

Rendkívüli közgyülés. —— Assemblc'e générale extraordinaire.

Résumé. Dans son Assemblée générale extru- ordinaire tenue Ie jer mai 1941 sous la présidence de M. Arthur Benisch, la Société a modifié ses Statuts, en portant de 120 d 150 le nombre maxi- mum des membres ordinaires éligibles.

*

ATársaság Benisch Artúr alelnök elnöklete alatt május 13-án tartott rendkívüli közgyűlése az alap—

szabályokat olyke'p módosította, hogy a rendes tagok választható maximális számát 120—ról 150—re

emelte fel. A létszámemelést egyrészt az indokolta,

hogy a szűk taglétszám a multban is sokszor aka—

dályozta érdemes jelöltek beválasztását a Társa—

ságba, másrészt és főképpen pedig indokul szolgál- tak az utóbbi időkben történt többízbeni terület—

gyarapodások.

XIX. ünnepi ülés Budapesten. — XIXe séance solennelle, á Budapest.

Résurné. La XIXe séance solennelle de la Société a eu lieu, le 20 juin 1941, () Budapest.

Aprés liallocution du president, M. Charles Balás, on a entendu le disc—ours de réception —— accom- pagné de projections —— de M. Béla Johan, por—

tant pour titre: La lutte contre les mala—

dies

dant les (líx dernier-es

infectienses en Hongrie pen- an ne'es. La sé- ance solennelle fut suivie diun banguet dans le restaurant Gundel, au Bois de la Ville.

*

A Társaság június 20—án d. 11. 6 órakor tartotta XIX. ünnepi ülését Budapesten a Budapesti kir.

Orvosegyesület Semmelweis-termében, melyet a kö- zönség zsúfolásig megtöltött.

Az ülésen megjelent Keresztes—Fischer Ferenc belügyminiszter, a többi minisztériumokat, illetve intézményeket a következő megbízottak képviselték:

miniszterelnök: Pataky Tibor államtitkár, igazság- ügyminiszter: Ghyczy Dénes államtitkár, vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szombatiulvy György tanügyi főtanácsos, iparügyi miniszter: NőteI Vil—

mos miniszteri segédtitkár, földmívele'sügyi minisz- ter: Moór Elemér miniszteri tanácsos, kereskede—

lemügyi miniszter: Szilágyi Mihály miniszteri titkár, pénzügyminiszter: Bolgár Emil miniszteri titkár, honvédelmi miniszter: vitéz Kaplony Ferenc m. kir.

őrnagy, közellátási miniszter: Rácz Jenő a Kereske—

delmi Hivatal igazgatója, Legfőbb Állami Számvevő- szék: Lobmayer Iván legfőbb áll. számvevőszéki osztályfőnök, Országos Statisztikai Tanács: Kenéz Béla m. kir. titkos tanácsos, egyetemi ny. r. tanár, elnök, Központi Statisztikai Hivatal: Dobrovits

Sándor miniszteri osztályfőnök, elnök, Budapest

Székesfőváros polgármestere: Salamon Géza tanács- nok, belügyminiszttérium tisztviselői kara: Szarulcán

Zoltán Magyar Tudo—

mányos Akadémia: Kovács Alajos ny. államtitkár,

miniszteri osztálytanácsos,

6 szám

a Központi Statisztikai Hivatal v. elnöke, 1. tag, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: Fuchs Al—

bert ii. v. titkár, Erzsébet Tudományegyetem: vitéz Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár, Tár- sadalmi Egyesületek Szövetsége: Kovács Alajos ny.

államtitkár, társelnök, Magyarok Világszövetsége:

Nagy Károly igazgató, Szent István Akadémia:

Zsiuny Viktor múzeumi igazgató, OMGE: Withen Béla OMGE titkár, Magyar Külügyi Társaság: Kenéz Béla m. kir. titkos tanácsos, egyetemi ny. r. tanár,

elnök, Eőttevényi Olivér m. kir. udvari tanácsos,

ü. v. társelnök, Márffy Oszkár m. kir. tanügyi főtanácsos, a Magyar Külügyi Társaság Elnöki Tanácsának tagja, Dér Gyula a Magyar Külügyi Társaság Elnöki Tanácsának tagja, Magyar Föld- rajzi Társaság: vitéz Temesy Győző főtitkár, Magyar Meteorológiai Társaság: Baesó Nándor adjunktus, Magyar Gazdaságkutató Intézet: Varga István egyetemi c. ny. rk. tanár, igazgató, Magyar Közgazdasági Társaság: kisléghi Nagy Dénes főtit- kár, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga: Kovács Alajos ny. államtitkár, alelnök.

Balás Károly elnök az ünnepi ülést a követ—

kező szavakkal nyitotta meg:

Balás Károly: Elnöki megnyitó.

A Magyar Statisztikai Társaság ezévi, XIX.

ünnepi ülését megnyitom és tisztelettel üdvöz—

löm a megjelent előkelőségeket, elsősorban a

belügyminiszter úr Önagyméltóságát és a mi-

nisztériumok és intézmények kiküldötteit.

A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülé- sének tárgya Johan Béla r. tagunk székfoglaló előadása, aki a fertőző betegségek elleni küz- delmünk utolsó tíz évéről fog előadást tartani.

Ennek az előadásnak a tárgya mélyen belevág egy olyan problémába, amely a statisztikának is, mint a demográfia anyjának és elsősorban segítő tudományának a főtárgya. A népesedés kérdése ma egyik legfontosabb problémája nem- csak Magyarországnak és nemcsak minden ál- lamnak, hanem mondhatjuk, az egész Világnak és a Világpolitikának is. Ezelőtt csak pár évvel alakult meg a Nemzetközi Népesedéstudományi Unió Londonban, akkor úgyszólván minden nem- zet részvételével s az Unió megnyitó ülésén az a vélemény hangzott el, hogy 30—40 év mulva az egész világpolitikának jóformán ez lesz az egyedüli s olyan nagy problémája, amely mö- gött minden egyéb háttérbe szorul.

A népesedési ügy kvantitatív és kvalitatív oldalra oszlik. Kvantitatív oldalát régen kimű—

velték problematikai szempontból is. Nem aka-

——452—

.

1941

rok most ebbe belemélyedni, de, hogy mit jelen—

tenek ezek a kvantitatív problémák a népese—

dés terén, azt mutatják az egyes államok lia—

talmi eltolódásai. Kb. száz évvel ezelőtt a fran—

cia és a német nép egyenlő tömegű volt, ma úgy aránylik, mint 1:2, nemcsak jelentőség, hanem hatalom dolgában is Amelyik nép a népesedés terén elmarad, azt a többiek eltapos—

sák. Ez a kvantitatív népesedési probléma, ame—

lyet annak idején Malthus vetett fel a maga ki—

méletlenségével és amelyről a vita azóta is tovább folyik. Az emberiség ideálja az volna, hogy a népesedés kvantitatív problémáját a, kvalitatív, a minőségi probléma szorítaná hát- térbe. Sajnos azonban itt még nem tartunk és a mennyiségi kérdés előtérben van a minőségi kérdéssel szemben. Mert hiába emeli egy nép a maga minőségét, ha mennyiségben elmarad, a többiek elgázolják. Ez volt a sorsuk a nem szaporodó nemzeteknek a rómaiaktól kezdve egészen napjainkig. A kultúremberiség rendelte—

tése azonban az volna, hogy a kvalitatív népe—

sedési és népességi problémák kerüljenek elő-—

térbe, amelyek az emberek fizikai és erkölcsi megjavításán munkálkodnak. Ez a kérdés mé—

lyen belevág az orvosi tudományba és az orvosi;

kutatásba is. A kettő csak együttesen adja ki:

a népességi kérdés szintézisét, t. i. a mennyiségi és a minőségi népességi kérdést. Ennek a minő- ségi népességi kérdésnek tárgykörében mozog ünnepi ülésünk és ennek a problémának az elő- adójaként hivatottabb embert nem tudtunk

találni, mint Johan Béla államtitkár urat, aki megismerteti velünk azt, amit tíz év óta Magyarországon az emberi minőség megjavítá—

sára tehettek éspedig elsősorban a fertőző beteg-—

ségek elleni küzdelemben.

Ezután Johan Béla r. tag tartotta meg szék—

foglaló előadását ,,A fertőző betegségek elleni kűz—

delem utolsó tíz éve Magyarországon'f címmel, veti- tett képekkel kísérve. A lebilincselően érdekes és tanulságos előadást hosszantartó, élénk tetszés kí—

sérte. Az előadást lapunk következő számában közöljük.

Balás Károly elnök köszönetet mondott a nagy- érdekességű előadásért, amely nemcsak tudományos értékű, de közérdekű is volt s statisztikai anyagun—

kat is erősen gazdagította.

Az előadást száz—terítékes társasvacsora követte a városligeti Gundel—vendéglőben, amelyen a Társa—

ság tagjain kívül különösen az orvostársadalom neves képviselői jelentek meg szép számmal.

6. szám

4453—

^l941

XIX. évi rendes közgyűlés. —— XIXe Assemblée générale annaelle.

Rés'umé. Tenue sous la pre'sidence de M. Ale—

xandre d e D 0 b r o o its, PAssemblée générale a entendu diabord le rapport du secre'taire général, M. Désiré d'Elekes sar Factívité de la Société en 1940—41; ensuite M. Jules Mike a lu son compte rendu de la situation financiére de la com- pagnie, suivi du rapport de la Commission de la vérification des comptes, gui fut présenté par M.

Alexandre Farkasfalvy, membre de la Com—

mission. M. Louis Thirring, secre'taire du Co—

mité forme' au sein de la Société pour llétude scien—

tifigue des problemes de la population, a rendu compte ensuite de llactivité dudit Comité. —— M.

Jules Szigeti, membre ordinaire, a présente le rapport du jury désigné pour le concours ouuert en vue de déterminer la méthode de Pévaluation du revenu national hongrois et le sys-téme de la statistigue fiscale hongroise. Le concours ayant été ínfructueux, l'Assemblée générale en a prolongé le délai derniérement fixé jusgulau lel" mars 1943. ——

On a nomme' membres honoraires de la Société MM. Désiré de Lak y et Aloijs K o vács, membres ordinaires, tandis gue parmi les 24 candidats, MM.

Jean Álta Nagy, Jules Barsy, Zoltán Ma—

gyary, Auguste Miskolczy, Eugene Rácz, Zoltán S z al a g, Alexandre V i t a, Ladislas Aujeszky, Jules Hantos, Béla Kardos, Aladár Petrilla et Jules Prinz furent élus membres ordinaifes.

Ivan-Edgar N a g y,

;

Miután a június 14—ére összehívott közgyűlés határozatképtelen volt,

XIX. évi rendes rovits Sándor alelnök elnöklete alatt.

Elelces Dezső főtitkár a Társaság 1940—1941.

évi működéséről a következőkben számolt be.

a Társaság június 24—én

tartotta meg közgyűlés—ét Dob-

Elekes Dezső: Főtitkári jelentés.

Az 1940—41. munkaév Társaságunk műkö- désének 18. esztendeje volt.

Az elmult esztendőben Társaságunk két rendkívüli értékét ——- két tiszteletbeli tagját ——

vesztette el.

1941 március 31—én elhúnyt Tliirring Gusz-

táv tiszteletbeli tag. Érdemeit Társaságunk kii—

lön emlékülésen kivánja méltatni. 'I'hirring

Gusztávban, aki Társaságunknak már alapítás- kor alelnöke, majd hosszabb ideig elnöke volt, nemcsak a statisztika külföldön is nagy nevet szerzett művelőjét, de Társaságunknak is egyik leghűségesebb, legtevékenyebb munkását, igazi oszlopát siratjuk. Társaságunk nevében a be- szentelésen Dobrovits Sándor, a Társaság alel—

nöke mondott búcsúztató beszédet.

1941 április 13-án tragikus hirtelenséggel.

húnyt el Teleki Pál gróf tiszteletbeli tag, Ma- gyarország miniszterelnöke. Az ő érdemeiről is.

behatóbban szándékozik Társaságunk megemlé- kezni, de nem maradhat említés nélkül itt sem nagy szeretete, mellyel a statisztikát mindenkor felkarolta s azt oly sikerrel állította az ország—

építés és gyarapítás szolgálatába. Ö hívta életre- a Társaságunk égisze alatt működő Államtudo- mányi Intézetet is. Mint az Intézet lntézőbizott—

ságának elnöke, sokirányú elfoglaltsága köze- pette is időt és fáradságot tudott venni magá——

nak, hogy ezt az Intézetet is, közvetlen irányí—

tásával, az említett nagyszerű nemzeti cél el—

érésére felhasználja.

Az elmult évben két rendes tagunk halt el:

Hajdrik Sándor és Szterényi József báró.

Hajdrik Sándor pénzügyminiszteri titkár, az árellenőrzés országos kormánybiztosának helyet—

tese, előzően a Központi Statisztikai Hivatalban, majd a pénzügyminisztériumban működött. E' melegszívű, szerény, de nagytudású, kiváló Áte—

hetségű tisztviselőt váratlanul szólította el a ha- lál, nem hagyva neki időt a képességeinek meg—

felelő feladatok elvégzésére.

Sztere'nyi József báróban már kiteljesedett életpálya szállott sírba. A tudomány, az admi—

nisztráció s a közélet nagy halottja ő, aki hatál-—

mas tudásával és kiváló gyakorlati érzékével küzdötte fel magát a kereskedelmi miniszteri székbe, elnyei'vén a belső titkos tanácsosi mél—

tóságot s a bárói rangot is.

Külföldi tiszteletbeli tagjaink közül három—

nak elhúnytáról van értesülésünk, de meglehet, hogy a háborús zivatarban a szomorú hirek nem mindegyike juthatott el hozzánk.

Lord Rothermere újságfejedelem, a magya—

rok nagy angol barátja nemzetiinknek tett szol—

gálatait nem szükséges fejtegetnem. A magyar igazságnak, mely részben már diadalra jutott,_

szószólója volt oly időben és helyen, amikor

6. szám

—454—— 1941

és ahol ezt hirdetni bátor kiállást és úttörést jelentett.

Roland Falkner, a newyorki National Indu—

strial Conference Board statisztikusa, mint sta—

tisztikai professzor s mint gyakorlati statisztikus egyaránt kitűnt.

Lord Josiah Stamp kenti (angol) tiszteletbeli tagunk, az angol kormány pénzügyi, politikai tanácsadója volt, szakmájában világszerte te- kintély.

A fentiek szerint a tiszteletbeli tagok száma 4—ről 2-re fogyatkozott meg.

A rendes tagok létszáma a tavalyi tagválasz—

tás után 120-ra kiegésziilvén, elérte az alapsza- bályok által megengedett maximális létszámot.

Az említtet 2 r. tag elhúnytával a rendes tagok lészáma jelenleg 118. A rendes tagok maximális létszámának alapszabályaink ere- detileg 100—ban állapították meg, ez a szám 1932—ben 120-ra emeltetett fel. Azonban a 120—as keret is szűknek bizonyult, több választáson ér—

demes jelöltek szorultak ki Társaságunkból. Ez a körülmény, de különösen az utóbbi években történt területvisszacsatolások arra késztették Társaságunk választmányát, hogy az alap- szabályszerű taglétszám felemelésére rendkívüli közgyűlést hívjon egybe. Az 1941 május 13-án tartott rendkívüli közgyűlés, méltányolva első- sorban azt az indokot, hogy az ország területé—

nek jelentős gyarapodásával a tudományos in—

tézmények keretei is bővitendők, az alapszabá- lyokat módosítva, a választható rendes tagok számát 150-ben állapította meg, fenntartván ter- mészetesen a közgyűlésnek azt a jogot, hogy e kereten belül az esetről-esetre választható r.

tagok létszámát megállapítsa.

Külföldi tiszteletbeli tagjaink száma, ameny- nyiben külföldi értesüléseink teljesek, 3-mal ke—

vesbedett s most 66. Az alapító tagok száma

*108-ról 104-re, a pártoló tagoké 96-ról 92-re 'csökkent.

Az év krónikájához tartozik, hogy Márffy

Albin r. tagot, az Államtudományi Intézet igaz—

gatóját, egészségi állapotára való tekintettel elő- terjesztett kérésére, Teleki Pál gróf, az Intézet Intézőbizottságának elnöke, az Intézetnél viselt igazgatói állásától 1940 december l-ével fel—

mentette s Rónai András r. tagot az Államtudo- mányi Intézet igazgatói teendőinek intézésével megbízta.

Társaságunk tagjait ebben a munkaévben is nagyszámban érték tudományos, társadalmi és hivatalos kitüntetések. melyek részletezését e rövid jelentés nem vállalhatja. Mint kiemelke- dtőbbeket, a következőket említem meg:

Laky Dezső r. tagot, Társaságunk volt alel-

nökét a Kormányzú Úr közellátási miniszterré

nevezte ki. Ez a legmagasabb megbízatás nem- csak egy igen nehéz posztra állította a legarra- valóbb embert, de egyúttal Laky Dezső rend—

kívüli érdemekben gazdag, fáradságot nem is—

merő, sokoldalú és nagyértékű munkásságának megjutalmazását is jelenti.

Tagjaink több egyetemi tanári kinevezésnek osztályosai is voltak, ezek részben a terület- visszacsatolásokkal, különösen Kolozsvár ősi egyetemi város visszatértével kapcsolatosak. A rendes tanári kinevezések között szerepelt Schneller Károly, Pálosi Ervin és Rónai András, a rendkívüliek között Boér Elek és kisléghi Nagy Dénes rendes tagok kinevezése.

Navratil Ákos r. tag a budapesti tudomány-

egyetem, Kogutowitz Károly r. tag a szegedi egyetem rektorává. Ihrig Károly a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mező—

gazdaság és állatorvosi karának dékánjává vá- lasztatott meg.

Társaságunk előadásokban nyilvánuló tudo—

mányos működése, mint az előzőben, a most le—

folyt munkaévben sem volt gazdag. Összefügg

ez azzal, hogy országunk örvendetes terület- gyarapodásának folytatódása, valamint az 1941.

évi népszámlálás fontos, de inkább gyakorlati síkon mozgó feladatokat rótt a statisztikusokra, úgyhogy a statisztika elméleti művelésére keve- sebb lehetőség jutott.

Az elmult munkaévben mindössze három előadóülést tartottunk. 1941 április 22-én Matolcsy Mátyás r. tag ,,A statisztika a német mezőgazdaság szolgálatában" cimen, 1941 május 13-án Guofhfalvy Dorner Zoltán r. tag ,,Az ipar- telephelyválasztása és az észszerűség elve"

címen, 1941 május 20—án pedig Sipos Sándor r. tag ,,Az ipari nyersanyagok megoszlása a ví—

lágon" címen tartott előadást, ezek közül Gunth- falvy Dorner Zoltán előadása székfoglaló volt.

Unnepi ülésünket eredetileg Kolozsvárott óhajtottuk rendezni, közlekedési és elszállásolási nehézségek folytán azonban kénytelenek vol—

tunk e szép tervet nyugalmasabb időkre halasz—

tani. így idei ünnepi ülésünket Budapestre hiv-

tuk egybe. Únnepi ülésünk, amely a 19. ünnepi

ülés volt, egyike volt a legsikerültebbeknek.

A Budapesti Kir. Orvos-Egyesületben 1941 június 20-án lefolyt ülésen Balás Károly elnök megnyitója után Johan Béla r. tag tartotta meg székfoglaló előadásképpen ünnepi előadását ,,A fertőző betegségek elleni küzdelem utolsó tíz éve Magyarországon" címmeL vetített képekkel.

Ez a nagy érdeklődést kiváltott, értékes tanul—

ságokat hozó előadás, valamint az utána a vá- rosligeti Gundel-vendéglőben mintegy 100 részt—

vevővel megtartott társasvacsora alkalmat adott Társaságunk tagjainak, hogy az orvostársada- lom kiváló képviselőivel is szorosabb érintkezést találjanak.

Az előadóüle'sek gyériiléséért kárpótlást nyujt, hogy különkiadványaink sorozata a le—

folyt munkae'vben örvendetesen gazdagodott.

Elekes Dezső főtitkár ,,Hazánk, népünk. szom—

szédaink" című honismertetője a keleti terüle—

tek visszatérése után II. átdolgozott kiadásban is megjelent, A miniszterelnökse'g felkérése alap—

6. szám

__ 455 __ 1941

ján került kiadványsorozatunkba Révay István gróf r. tag ,,A belvederi magyar—szlovák határ"

című kitűnő munkája, mint sorozatunk 14.

száma. E munka német- és francianyelvii kiadása is folyamatban van. Sorozatunk 15.

számaként a napokban fog megjelenni a Jour—

nalban már közölt városstatisztikai tanulmá- nyok összefoglalása: ,,Die Stádtestatistik in cini- gen Lándern Europas", illetve kétnyelvűen, a megfelelő francia címen. Előkészületben van Kovács Alajos és Thirring Lajos r. tagok az 1930. évi népszámlálásra vonatkozó tanulmá—

nyainak közös különkiadványban való publiká—

lása is.

Folyóiratunknak, a Journal de la Société Hongroise de Statistígue—nak mult évi jelentésem óta megjelent az 1940. évi 2—3. egyesített száma és az 1940. évi 4. szám. A Journal. mely már az utóbbi években sem kizárólag francia nyelven jelent meg, hanem más nyelven is kö- zölt cikkeket, egyre nagyobb mértékben tér át a többnyelvűségre. Újabban különösen a német nyelvnek engedtünk nagyobb teret, éspedig ——

az 1941-es évfolyamtól kezdve — nemcsak a tanulmányoknál, hanem a folyóirat különbözö rovataiban is s jövőre a Journal címlapja is kétnyelvű lesz. Ezek az intézkedések tekintettel vannak Journalunk jelenlegi elterjedési körére.

illetve a francia nyelv jelentr'iséaének az eurr'X—pai nyelvhasználatban való csökkenésére, de egyben meg akartunk felelni a Kiilíigyminisztérium tudomásunkra juttatott intencif'iinak is.

A magyar nemzeti jövedelem számítási mód- szerének és a magyar adéstatisztika rendszeré- nek megállapítására kitűzött 1.500 pengés pá- lyázat határideje folyó évi mácius l-én lejárt.

Az egyízben meddő pályázatot 1939-ben újból kiírtuk olymódon. hogy a két témára külön hirdetett pályatételek helyett egyetlen pálya- díjat tt'izött ki a Társaság. amelyre akár a ma—

gyar nemzeti jövedelemszámítást akár az adó- statisztikát tárgyaló munka pályázhatott. A ná- lyázat sorsáról— a jelen közgyűlésen teszünk jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatalnak a Társa- ság részére nyujtott támogatása. mely eddig köz—

vetlenül, esetről esetre folyásittatott a Statisz—

tikai Hivatal által, a jövöben mint évi 10.000:—

pengöben előirányzott átalány bocsáttatik a Tár- saság rendelkezésére. Ezt az intézkedést. amely újabb jele a Központi Statisztikai Hivatal s elnöke, Dobrovits Sándor Társaságunk iránt mindenkor mutatott megértésének, választmá- nyunk köszönettel vette tudomásul s úgy vélem, hogy e köszönetben a t. Közgyűlés is osztozik.

De hálás köszönettel tartozik Társaságunk mindazoknak az egyéneknek és intézményeknek is, akik és amelyek az elmult esztendőben mun- kájukkal vagy adományokkal Társaságunkat támogatták s lehetővé tették. hogy Társaságunk a nemzetközi tudományosságot és a nemzet javátszolgálé működését e viszontagságos idök- ben is fennakadás nélkül folytathatta.

Mike Gyula pénztáros a pénztári jelentést, Far- kasfalvy Sándor számvizsgáló tag a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő.

Thirríng Lajos, a Nemzetközi Népességtudo- mányi Unió Magyarországi Csoportjának titkára a Csoport működését ismertette.

Thlrring Lajos: Jelentés a Nemzetközi Népes- ségtudouninyi Unió Magyarországi Csoportjának működéséről.

A Csoport a külfölddel való kapcsolatok há—

borús megneheziilése, söt jórészben megszaka- dása következtéhen az elmult munkaévben is csupán belföldi viszonylatban tevékenykedhetett.

A rendkívüli körülmények, valamint a Cso- port néhány tagjának a legnagyobb népesség- statisztikai munkálattal, a népszámlálással kap- csolatos erős elfoglaltsága több terv megvalósí-

tását. több előadás megtartását akadályozta meg.

Az ülésekben és ankétszerű tárgyalásokban bővelkedő elöző munkaév után a most elmult egyesületi esztendőben a Csoport tagjai mind- össze két —— igen jól látogatott —— ülésen gyül- hettek össze. Mindkét ülésen azonban olyan téma került megvilágításra, mely egyrészt tudo- mányos, másrészt népességpolitikai tekintetben egyaránt nagy horderejű és így igen szerencsé- sen csatlukozotl az eddig tárgyalt kérdésekhez.

Első munkaévi ülésünkön Nemeslcéri János ,,Ivád község népe a statisztika és a család- antropológia tükrében" címen tartott a magyar népességtudományi kutatómunka körét is tágító tartalmas előadást. A második ülésen Schneller Károly ,.Ötven év a székely nyelvhatár, az erdé—

lyi magyar szigetek és szórványok életében"

című előadásában az erdélyi probléma egyik legfontosabb részletébe világított mélyen bele.

Remény van rá. hogy az előadásnak a kor- mányzat és a társadalom szempontjából is egy- aránt nagyfontosságú megállapításai a közel—

jövőben nyomtatásban is napvilágot láthatnak.

A Csoport e két előadással éppen a speciá- lisan magyar népességtudományi tevékenység számára jelölhetett ki fontos irányokat; a szo- kottnál csendesebb munkaéve ezért talán nem volt teljesen eredménytelen.

Külön népességtudományi folyóirat hiányá- ban az előbb 43 —— majd a magyar népesség- tudományi munkálkodás két kiválóságának:

gróf Teleki Pálnak és Thirring Gusztávnak el- halálozása után 41 —— tagot számláló Csoport tevékenységéröl ezúttal is a Magyar Statisztikai Szemle adott képet. Ha tervünk megvalósításá- nak a jövőben nem lesz akadálya, a következő munkaév végén a Szemle hasábjain a magyar népességprobléma több fontos részletének a Csoport ülésein való feltárásáról számolhatunk majd be.

Szigeti Gyula r. tag a magyar nemzeti jövede- lemszámítás módszerének és a magyar adóstatisz—

tika rendszerének megállapítására kiírt pályázatra vonatkozó bírálóbizottsági jelentést terjesztette elő.

Miután a pályázat meddő maradt, a közgyűlés a

6. szám

pályázat határidejét az utoljára kiírt feltételek mel- lett 1943 március 1-ig meghosszabbította.

A közgyűlés Laky Dezső és Kovács Alajos r.

tagokat a statisztika elméleti és gyakorlati műve- lése terén szerzett kimagasló érdemeikrért egyhan- gúan tiszteletbeli tagokká választotta. Rendes tago—

kul a 24 jelölt közül Álta Nagy János, Barsy Gyula, Magyary Zoltán, Miskolczy Ágost, Rácz Jenő, Sza—

lay Zoltán. Vita Sándor, Aujeszky László, Hantos Gyula. Kardos Béla, Nagy Iván Edgar, Petrilla Ala- dár és Prinz Gyula választattak meg.

— 456 — 1941;

A választmányba _Bene Lajos, , Boér Elek,, Schneller Károly és Szigeti Gyula, a számvizsgálój- bizottságba Ajtay József, Farkasfalvy Sándor és;

Kresz Károly újraválasztattak.

A közgyűlés Márffy Albin r. tagnak, az Állam**

tudományi Intézet igazgatójának az Intézetben ki—

fejtett nagyértékű, igen sikeres és odaadó müködé—

séért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott s Rónai András r. tagot az Intézet új igazgatójává meg—

választotta.

A Magyar Statisztikai Társaság pályázata a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adóstatisztika rendszerének megállapitására.

Un concours ouvert par la Société Hongroise de Statistz'gue en vue de déterminer la méthode de

Pe'oaluation du zevenu national kongzois et le systeme de la statistz'gue íiscale hongroise.

A Magyar Statisztikai Társaság által a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a ma—

gyar adóstatisztika rendszerének megállapítására másodízben kiírt pályázat 1941 március l-én járt le. A bírálóbizottság megállapította, hogy a pályá—

zat kiírása óta a kiírás szempontjainak megfelelő mű nem jelent meg. A bírálóbizottság munkája így a ,,Közteherviselési mérleg" jeligével beérkezett egyetlen pályamunka megbírálására szorítkozott.

E pályamű a pályadij kiadásánál nem jöhetett figyelembe. A pályamű átvehető a Magyar Statisz—

tikai Társaság titkárságánál.

a

A Magyar Statisztikai Társaság a pályázatot újra kiírja a legutóbb megállapított feltételek mel- lett (l.: Magyar Statisztikai Szemle 1939. 7. sz.), tehát a pályadij odaítélésénél figyelembe vétetnek a pályázatra be nem küldött, de a fenti határidőig Magyarországon nyomtatásban megjelent, s a két:

téma valamelyikét tárgyaló munkák is. A közzé——

tételre még nem került munkákat a Társaság tit—

kárságához (Budapest, II., Buday L.-u. 1.) kell el- juttatni. A pályadíj 1.500 P. Pályázati határidő 1943 március 1. A pályázat eredményét a Magyar Statisztikai Szemle fogja közölni.

A Szovjetköztársaságok Uniójának népességi és gazdasági adatai.

Données démographígues et économígues sur liU.R.S.S.

A cári Oroszbirodalom 22,155.97I km2 terüle- te'n 1910-ben 166,107.7OO lélek élt. A világháborút követő forradalmak alatt ebből a területkolosszus- ból több addig leigázott állam és országrész kivált és részben függetlenítette magát (Lengyelország, Finnország, Balti államok), részben pedig más országhoz csatlakozott (Besszarábia). A kivált ré- szek összes területe 844009 km2, lakosságának száma 1910-ben 29,794.000 volt.

1939 szeptemberétől 1940 júliusáig Szovjet- Oroszország megszállta Lengyelország keleti részét,

Finnország kis részét, Besszarábiát, Észak—Bukovi-

nát, Lettországot, Litvániát és Észtországot. A meg- szállt területeket azonnal bolsevizálta és meglévő vagy újonnan alakított tanácsköztársaságokba osz- totta be. A Szovjet-Unió a jelenlegi hadjárat kez- detén a következő politikai beosztással bírt:

Terület Népesség Szovjet tanácsköztárlaságok ezer kn? ezer lélek (1939)

I. Orosz Szoc. Föderativ

Szovjetköztársaság 16.378'0 108.81 11) II. Ukrajna . . . 555'9 39.549'1

Terület Népesség Szovjet tanácsköztársaságok ezer km2 ezer lélek

(1939) III. Fehér—Oroszország . . . 226'0 9.804'9 IV. Örményország . . . . 30'0 1.281'6

V. Azerbedzsán . . . . . 86'0 3.209'7

VI. Georgia 69'6 3.542'3

VII. Türkmenisztán 443'6 1.254'0

VIII. Uzbekisztán 378'3 6.282'4

IX. Tadzsikisztán . 143'9 1.485'1

X. Kazakisztán 2.744'5 6.145'9

XI. Kirgizia . . . 196'7 1.459'3 XII. Karélo-t'inn tanácsk 174'4 469'2 XIII. Moldvai tanácsközt. 32'7 2.385'0

XIV. Litvánia . 61'3 2.885'1

XV. Lettország 65'8 1.994'5

XVI. Észtország . 47'6 1.131'0

Hangö (bérterület) . 1'0 8'0

Szovjetköztársaságok Uniója

Összesen 21.635'3 191.698'1 Szovjet-Oroszországban jelenleg mintegy 190 nemzetiség, népcsoport vagy néptőrzs él. Az oro- szoknak kereken 100 milliós száma a népességnek