Magyar Statisztikai Társaság

(1)

5—6. szám

——359— 1942

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistz'gue.

XX. ünnepi ülés Budapesten. -— XXG séance solennelle, ci Budapest.

Résumé. La XXe séance solennelle a été tenue le 16 juin 1942 sous la présidence du Prési—

dent, M. Charles de Balás, a Budapest, dans la salle du conseil de POffice central royal hongrois de statistiguc, devant une assistance distinguée. -— Le Président, en ouvrant la séance, a prononce' une allocation, rappelant l'activíté de la Société pendant les 20 années écoulées depuis sa fondatíon. —- Ensuite, M. Alexandre de Dobrovíts, vice- président de la Société, a fait une conférence intitulée: Problémes hongrois dans le chemin du progrés de la statistigue, gui a eu un vif succés.

*

A Társaság június 16-án d. u. 6 órakor tartotta XX. ünnepi ülését Budapesten, a Központi Statisz—

tikai Hivatal tanácstenmében, amelyet előkelő kö-

zönség töltött meg.

A minisztériumokat, illetve intézményeket a következő megbízottak képviselték: belügyminiszter:

Kovacsics Gyula miniszteri osztálytanácsos; igaz- ságügyminiszter: Bézay Jenő miniszteri tanácsos;

pénzügyminiszter: Bolgár Emil miniszteri osztály—

tanácsos; vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szom-

batfaluy György tanügyi főtanácsos; kereskedelem és közleked-ésügyi miniszter: Laky Barna miniszteri seg-édtitkár; József Nádor Műegyetem Tanácsa és Mezőgazdasági és Állatorvosi kara: Ihrig Károly egyetemi ny. r. tanár, dékán; Pécsi Egyetemi Ki- sebbségi Intézet: Bédi Imre tanársegéd; Budapest Székesfőváros polgármestere: Orbay Dénes tanács—

nok; Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület: Mutschen—

bacher Emil ügyvezető igazgató és Witthen Béla titkár; Magyarok Világszövetsége: Nagy József tit- kár; Magyar Külügyi Társaság: Eöttevényi Olivér ny. főispán ügyvezető társelnök és Lobmayer Iva'n ny. miniszteri osztályfőnök, elnöki tanácstag; Ter—

mészettudományi Társaság: Aujeszky László fő—

meteorológus, titkár; Magyar Meteorológiai Társa- ság: Bél! Béla osztálymeteorológus, titkár; Egyesült Kelesztény Nemzeti Liga: Kovács Alajos ny. állam—

titkár; Magyar Mérnök és Építész Egylet: Lux Ernő alelnök.

Balás Károly elnök az ünnepi ülést a következő beszéddel nyitotta meg:

Balás Károly: Elnöki megnyitó.

A Magyar Statisztikai Társaság mai, 20. ün- nepi üléseamagyar statisztika kettős évforduló- járól való megemlékezésre szolgál alkalmul.

Az egyik a hivatalos statisztika, a másik a tudományos statisztika: a mi Társaságunk jubi- leuma.

A hivatalos statisztika országos intézése ebben az évben üli megszervezésének 75—ik évfor—

dulóját: 1867-ben létesült az a minisztériumi ügyosztály, amelyből négy évvel később a Sta—

tisztikai Hivatal megalakult. Ennek az évfordu- lónak a méltatására nem térek ki. A hivatalos statisztika háromnegyedszázados történetéből mai ülésünk illusztris előadója meríti témáját.

Ö a legilletékesebb is arra, hogy a hivatalos statisztika multjának tapasztalatait, tanulságait elénktárja, nemcsak mint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, hanem mint aktív részese 21 hi—

vatalos statisztika fejlődéstörténeténck. Hiszen tudjuk, hogy a magyar hivatalos statisztikai szolgálat modern alapra helyezésének ő volt a kezdeményezője s mint a Hivatal akkori elnöki osztályának vezetője, 6 dolgozta ki statisztikai szolgálatunk nemzetközi viszonylatban is minta- szerű, 1929. évi reformját, vagyis jelenlegi szer- vezetét.

Nekem az a feladat jutott, hogy a másik jubileumról, Társaságunk húszéves fennállásánöl emlékezzem meg.

Mint a véletlen különös játékát kell feleln—

litenem, hogy ez a két jubileum éppen a rokon finn nemzetnél ugyanúgy egybeesik mint ná—

lunk. A Finn Statisztikai Társaság 1940-ben ha- sonló ülésen ünnepelte a hivatalos statisztika 75 éves és a Finn Statisztikai Társaság 20 éves jubileumát.

A Magyar Statisztikai Társaság működésének

e határkövéről a multra visszapillantva, dicsek- vés nélkül megállapíthatjuk, hogy a Társaság kitűzött feladatait, a statisztikai tudomány fej—

lesztését, a statisztikai ismeretek terjesztését, a statisztika népszerűsítését, valamint a nemzet- közi tudományos életbe való bekapcsolódást hal- talmas lépéssel vitte előbbre.

A Magyar Statisztikai Társaság megalapítása előtt a magyar statisztika művelőinek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazda—

sági Társaság kebelében bízonyos szervezetük volt ugyan, de a saját otthont nélkülözték.

Buday Lászlónak a háború utáni bénultsag idejében merésznek látszó zászlóbontását siker koronázta s 1922-ben megalakult a Társaság.

Életképessc'gét az első pillanattól kezdve biztosi-

totta a zárt létszámmal kiválasztott tagok tudo- mányos tekintélye és az a támogatás, amelyet erkölcsi és anyagi téren egyes 'kormányhatósá- goktól s különösen a Központi Statisztikai Hiva-

taltól élvezett.

Az alapító elnök, Buday László halála után olyan kiváló tudósok és szakemberek, mint Thirring Gusztáv, Kenéz Béla, Kovács Alajos és Konkoly Thege Gyula elnökök, Laky Dezső, Bud János. Kovács Norbert, Czettler Jenő, Pogány Frigyes. Illyefalvi Lajos, Surányi—Unger Tiva—v dar, Altenburger Gyula, Tormay Béla, Dohro—

(2)

5—6. szám

vits Sándor. Benisch Artur alelnökök vezetése alatt az ország egyik legvirágzóbb és legmaga—

sabb tudományos színvonalú 'l'ársaságává fej—

lődött.

Csak néhány adattal illusztrálom 'l'ársasá—

gunk munkáját.

A két évtized alatt mintegy 200 előadás hangzott el üléseinken. közülük több úttörő je—

lentőségű a statisztika tudományában. Előadó—

ként többízben szerepeltek a nemzetközi statisztika legkivál(')bbjai. mint Zahn Frigyes és Vt'age- mann Ernő.

Fontos kérdések tárgyalására három ízben is nagyszabású ankétté szélesedett ki előadóülé- seink programmja. 1927—ben az elválók és Ön—

gyilkosok, e két társadalmi kórság vizsgálatára rendeztünk ankétet. 1938—ban két nehéz gazda- sági téma. a nemzeti jövedelem és adóstatisztika megtárgyalása került sorra. 1940—ben pedig a nemzetiségi statisztika különösen Magyarorszá- gon időszerű problémáját vitattuk meg több szakértekezleten.

A statisztikának országszerte való népszerű- sítése s a vidéki városoknak a magyar tudomá—

nyos megmoululásokba való bekapcsolása érde- kében évi ünnepi ülésünket lehetőleg vidéken tartottuk. Eddig 14 város: Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Sopron. Szolnok, Eger, Győr, Kecs—

kemét, Veszprém, Szombathely. Székesfehérvár, Kassa és Komárom volt ennek a —— hogy úgy—

mondjam — tudományos maghintésnek szín—

tere. De a Vidéki központok meglátogatásának hasznát látta maga a Társaság is azáltal, hogy országismerettel termékenyiilt meg s élményekkel gazdagodott. Kassa és Komárom meglátogatása ezenkívül a viszacsatolt területek gócpontjaival való kapcsolat megteremtését szolgáló vándor- gyűléssorozatot nyitott meg s csak a rendkívüli viszonyok akadályozták meg, hogy nem folytat- hattuk a sort Kolozsvár tervezett meglátogatá- sával.

A Statisztikai Társaság megalakítását nálunk különleges nemzeti szempont is indokolta, amely a Társaság egész működését is áthatotta.

Magyarország csak a trianoni ítélőbírák félre- vezetésével válhatott oly szörnyű esonkká, ami- nővé eldarabolták s a külföld megtévesztését és tévedésben tartását Trianon után is továbbfoly—

tatták azok, akik számára a statusduo fenn—

tartása a fennmaradást, az életet jelentette. A magyar statisztikai tevékenységre Trianon után rendkívüli nemzeti fontosságú hivatás hárult.

Ennek kívánt megfelelni a Magyar Statisztikai Társaság azzal. hogy egyik legfőbb feladatának tekintette a magyar feltámadást örökre megaka—

dályozni akaró propaganda ellen felvilágosítás- sal. a téves és hamis adatok megeáfolásával ——

de mindenkor a tudomány vértezetéhen —— tel—

venni a harcot.

Rendszeres munkát végzett e téren a Társa- ság folyóirata: a Journal de la Soriété Hon-

—360———

1942

groise de Statistidno amely francia, német, an- gol, olasz nyelvű cikkeivel és rovataival nem csekély mértékben volt részese, hogy a magyar igazság iránt sokáig süket fülek lassankint fel- nyíltak. Már külsőleg is tekintélyes, közel 9ezer nyomtatott oldalt tesz ki .lournal-évfolyamaink terjedelme s ha az eddig megjelent 16 külön—

kiadványt is számítjuk, publikáeiőink anyaga immár meghaladja a 700 ívet.

Ugyancsak a most említett fontos nemzeti cél szolgálatában Társaságunk égisze alatt egé—

szen az újabb időkig külön szerv is működött,,

az Államtudományi Intézet. Most, amidőn ez az

Intézet kiválott Társaságunkhól, hogy a Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet új szervezetében folytassa tovább munkáját, kedves kötelességem—

nek tartom, hogy az Intézet nagyhasznú és ki—

váló szakértelemmel végzett munkásságáért Tár—

saságunk köszönetét tolmácsoljam.

Ezenkívül a Társaság kebelében működik a Nemzetközi Népessegtudományi Unió Magyar—

országi Csoportja. Tudjuk, hogy a népesedés menete mennyire életkérdés a modern nemzetek számára. Tehát itt látni. észlelni és tudományos, megállapításokat tenni elsőrendű nemzeti fel-—

adat is.

A csendes építömunka, mely a statisztikának sajátja, jellemző 'l'ái'saságunk egész működésére is. Az országrombolás sötét évei éppen letüntek, amikor a Magyar Statisztikai Társaságot provi—

deneiális férfiak megalapították. Az utolsó két évtized hazánk történetében már az előkészület, majd az országgyarapodás korszaka. mig a jövő feladata a továbbépítés, az országmegtartz'is. Tár—

saságunk szerény munkája az országos felada—

tokhoz igazodik. Ha ez a Társaság némi szolga- latot tehetett a hazának a multban, még nagyobb igyekvéssel fogjuk erőnket a jövendőben Magyarország további felemelkedésének szolga—

latába állitani. ,

Ily gondolatokkal és ebben a szent elhatározás—

ban van szerencsém a Magyar Statisztikai Tán saság 20-ik ünnepi ülését megnyitni.

Szívből üdvözlöm a i'ninisztériumok, hatósá—

gok. tudományos intézetek és egyéb testületek illusztris kéj,)viselőit, a megjelent nagyérdemű

közönséget s felkérem Dobrovits Sándor Ömél-

tóságát, Társaságunk alelnökét. hogy szívesked—

jék ,.Magyar problémák a statisztika fejlődés—

útján" című előadását megtartani.

Ezután Dobrovits Sándor alelnök "Magyar problémák a statisztika iejlődésútja'n" címen tar—

totta meg nagy tetszéssel kísért ünnepi előadását.

Az előadást t'olyóiratunk legközelebbi számában közöljük.

Balás Károly elnök megköszönte a magas szin- vonalú, értékes előadást.

Az ünnepi ülést társasösszejövetel rózsadombi Zsigmond—étteremben.

követte a

(3)

5—6. szám

————361— 1942

XX. évi rendes közgyűlés. — XXe Assemblée générale annuelle.

Résumé. La XXe Assemble'e générale ordinaire a été tenue le 23 juin 1942, sous la présidence de M. Alexandre de Dobrouits, více-président de la Société. — M. Désiré dlElekes, secre'taire général, a rendu compte de !,actiuité de la Société en 1941—42; M. Jules Mik e, trésorier, de la situa- tionlfinanciére de celle-ei. M. Louis Thír ring, secrétaire de la Société, ayant présenté le rapport de la Commission chargée de vérifier les comptes, a fait connaítre Factivité du Comité hongrois de

!,Union internationale pour llétude scientifigue des problemes de la population. — Puis, la Société a élu, sur 9 candidats, comme membres orzlinaires, MM. Árpád Farkas, Coloman K allas, Louis Kesztyú's de Sarkad, Béla Marton, Mme Héléne Pálffy de Várfalva et M. Joseph Venczel. Finalement, la Société slest occupée dlune proposition recommandant (le créer une médaille á la mémoire de Charles Keleti, et elle a chargé la présidence du Bureau de préparer la solution de cette guestion,

Miután a június lit-ára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, a Társaság június 23—án tar—

totta meg XX. évi rendes közgyűlését Sándor alelnök elnöklete alatt.

Elekes Dezső főtitkár a Társaság 1943—42. évi működéséről a következő jelentésben számolt be:

I)obrovils

Elekes Dezső; Főtitkár-i jelentés.

Társaságunk 1941/42. évi működésére is erö- sen rányomta bélyegfét az immár harmadik éve tartó világháború.

Nemzetközi kapcsolatok ápolásáról csak szűk keretben lehetett szó s a tudományos egye—

'sületek munkáját általában bénító okokhoz ná- lunk hozzájárult az adatközléseknek s ennek—

t'olytán a statisztikai tudományos tevékenység— ' nek megneheziilése is.

Az elmult esztendőben 'l'z'n'saságnnk rendes tagjai sorából kiváló értékeket ragadott el a

halál. Elhúnytak:

Pálosi Ervin egyetemi ny. 12 tanár. Főképen szociálpolitikai és közgazdasági problémákkal foglalkozott, a statisztikának bűnügyi ágát mű- velte. Az egri vár egyik feltáröja, aki egri ün—

nepi ülésünk szervezésében is nagy segítsé—

günkre volt.

Némethy Károly belső titkos tanácsos, ny.

államtitkár. Kiváló képességekkel s példás oda- adással szolgálta a közügyeket. Nagy érdemei vannak a magyar közigazgatás fejlesztése körül.

Társaságunkkal úgy is, mint annak választ- mányi tagja szoros kapcsolatot tartott s első szegedi vándorgyülésünk programmjába kap-

csolódóan avatták fel a Ferenc József Tudo- mányegyetem tiszteletbeli doktorává.

Bernát István m. kir. titkos tanácsos, egyetemi tb. ny. r. tanár. Mint Némethy Károlynak, neki is hosszú életet szabott ki a sors, amely tartalmas, érdemekben gazdag volt. Sokoldalú tudományos működése előterében mezőgazda- sági. szövetkezeti, valamint pénzügyi népese- dési kérdések állottak. A nemzet problémái iránt soha nem lankadó érdeklődésének egyik bizo- nyítéka, hogy az elválók és öngyilkosok kérdé"

seiről tartott ankétiinknek ő volt az elindítója.

Társaságunk tagjainak létszáma a követke—

zően alakult: Belföldi tiszteletbeli tagjaink száma Kovács Alajosnak és Laky Dezsőnek a mult közgyűlésen tiszteletbeli taggá történt meg- választása folytán 2—ről 4—re emelkedett. Rendes tagjaink száma az említett 3 haláleset után 126 (egy rendes tagsági hely már a mult közgyűlési tagválasztáson betöltetlenül maradt). A külföldi tiszteletbeli tagok nyilvántartott száma 66, egye—

zik az egy év előttivel. Figyelembe kell venni azonban, hogy a postaforgalom megszakadása, ill. megnehezülése miatt tiszteletbeli tagjaink egyrészével nincs összeköttetésiink. Pártolő tag—

jaink száma 'áltozatlannl 92, az alapító tagoké 104.

A "Társaságunk tagjait ért számos tudomá- nyos, hi'atalos és más kitüntetés részletezése nem feladatom,

Meg kell azonban emlékeznem arról. hogy elnökünket, Balás Károlyt, az Országos Statisz- tikai Tanács elnökévé kineveztetvén, a hivatalos statisztika is élpozicióba állította.

Az Országos Statisztikai Tanács előző elnö—

kének, Kenéz Béla tb. tagnak a Kormányzó úr teljes elismerését fejezte ki: első eset, hogy sta—

tisztikai működésért ilyen magas kitüntetés ado-

mányoztatotl. ,

Ugyancsak mint a statisztikai szolgálat jutni-—

mát kell említenem Dobrovits Sándor alelnö—

künknek. a Központi Statisztikai Hivatal elnö—

kének a Magyar Érdemrend középkeresztjével történt kitüntetését.

Fontos s a, lezáruló év kn'mika'ijába tartozó eseménye 'l'ársaságnnk életének. hogy a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete, amely eddig a. Magyar Statisztikai Társaság ke- belében működött, a Vallás— és közoktatásügyi Minisztérium tárcájálmn megszervezett Gróf Teleki Pál 'l'uclonuínyos Intézet kötelékébe lé—

pett át. Hóman Bálint kultuszminiszter. r. ta- gunk, mint a Gróf Teleki )ál 't'ndományos ln—

tézet elnöke, Társaságunk elnökéhez intézett levelében e kormz'niyelliatz'irozásröl értesítést adván. meleg elismerését és köszönetét fejezte ki a Magyar Statisztikai Társaságnak a nemzeti szempontból fontos intézménynek bizonyult Ál—

lamtudományi intézet 1926—ban történt életre—

liivász'lérl és felkarolásáéi't, A választmány ltatá—

(4)

5—_-6. szám

rozatából a Gróf Teleki Pál Tudományos Inté- zet megalakulása alkalmából Hóman Bálint kultuszminiszter úrhoz üdvözlő táviratot intéztünk.

Ezenkívül köszönő iratot intéztünk Rónai And—

rás r. taghoz. az Államtudományi Intézet állá—

sában megerősített igazgatójához, megemlékez- vén az Intézetben végzett eredményes és nagy- hasznú működéséről. A jelen közgyűlésnek lesz

a feladata, hogy az Államtudományi Intézetnek

Társaságunkból való kiválása folytán szükséges alapszabálymódositást végrehajtsa.

Előadóülésekben nyilvánuló működésünk, jóllehet az elnökség, különösen a székfoglaló előadást nem tartott tagok körében, előadások tartását szorgalmazta. nem volt élénk, mégis erősebb, mint a mult évben.

A mult év november 18-án tartott emlékülé- sünkön Kovács Alajos r. tag ,,Thirring Gusztáv emlékezete" cimű előadásával Társaságunk ke- gyeletét róta le a Társaság hosszú időn át volt elnöke és nagyérdemű tiszteltebeli tagja iránt.

1942-ben a következő előadóülések, (illetve

előadások tartattak:

Március hó 17-én Áfra Nagy János székfog-

laló előadása ,,A statisztika a munkaerőgazdál- kodás szolgálatában" címen, április hó 28-án Szél Tivadar előadása ,,Az új magyar rákstatisz—

lika tanulságai" címen, május hó 19-én vitéz Solth Károly székfoglaló előadása ,,A természe- tes szaporodás és a vitálindex viszonya" címen, június 2-án Pálffy Ilona vendég előadása ,,A történeti források statisztikai értéke" cimen.

Idevágó megemlítenem, hogy Zawadowski

Alfréd néhai r. tagnak ,,Állami pénzügyeink fej-

lődése" c. tanulmányát a választmány írásban benyujtott székfoglalónak elfogadta.

Június 16—án tartottuk meg XX. ünnepi ülé- sünket Budapesten. Kénytelenek voltunk elej- teni azt a már a mult évre előirányzott szép tervet, hogy folytatva a visszacsatolt területek központjaiban ——- eddig Kassán és Komáromban

—- tartott vándorgyűlések sorát, az idei ünnepi

ülést Kolozsvárott rendezzük meg.

A Központi Statisztikai Hivatal tanácstermé—

ben tartott ünnepi ülésünk a legszebb sikerrel, a hivatalos, tudományos, társadalmi képvisele—

tek nagyszámú részvételével s illusztris közön- ség jelenlétében folyt le. Balás Károly elnök megnyitójában Társaságunk húszéves működé—

sét méltatta. Dobrouits Sándor alelnök ,,Magyar problémák a statisztika fejlődésútján" című elő- adásának témáját szintén jubiláris alkalomból merítette, abból, hogy a statisztikai szolgálat országos szerve, a minisztériumi statisztikai osztály 1867-ben történt felállításával, folyama- tosan 75 éven át működik.

Folyóiratunknak, a Journal de la Société Hongroise de Statistigue—nak e munkaévben az 1941. évi 1—2. (egyesitett) száma jelent meg.

a következő szám munkája előrehaladt, Emlí- tésreméltó, hogy a nemzetközi kapcsolatok megnehezülése dacára folyóiratunkat külföldi

-——362-— 194ag'

cikkírók gyakran keresik fel, ami jelzi a Jour— "

nal külföldi tekintélyét.

Különkiadványaink sorozata szépen gyarap—

szik. Elekes Dezső főtitkár ,,Hazánk, népünk, szomszédaink" című honismertetője harmadik kiadásban jelent meg. Révay István ,,A belva—

deri magyar-szlovák nyelvhatár" című mun—

kája, mely mint a sorozat 14. száma szintén még az elmult munkaévben jelent meg, most német kiadást ért s útban van az olasznyelvü kiadás. A sorozat 15. számaként adtuk ki a Journalbán közölt városstatisztikai tanulmá—

nyok külön kötetbe foglalásával ,,Die Stádte- statistik in einigen Lándern Europas" címü

többnyelvű kötetet. 16. számú különkíadvá—

nyunk a Kovács Alajos ,,Magyarország népe és népesedésének kérdése" valamint Thirring La- jos: ,,Tanulmányok az 1930. évi népszámlálás köréből" című tanulmányát egybefoglaló kötet.

Társaságunk ebben az esztendőben fenn—

állásának huszadik évét jubilálja. A Társaság két éVtizedes működését ünnepi ülésünk elnöki megnyitója már vázolta, választmányunk elha—

tározásából a szép évfordulót az 5 és 10 éves fennállás alkalmából készült kiadványokhoz, hasonló jubileumi füzet kiadásával örökítjük

meg, Az ebben adandó méltatásnak nem akarok elébevágni, csak működésünk néhány

külső jelére mutatok rá: a Társaságunk—

ban elhangzott mintegy 200 előadásra, az or—

szág 14 vidéki városában tartott, tudományunk

népszerűsítését is szolgáló vándorgyűlésre, 3 an-

kétünkre, valamint a külföldön a statisztika erős fegyverével a magyar igazság elhomályosí- tása ellen is állhatatosan harcoló folyóiratunk, illetve kiadványaink körülbélül 700 nyomtatott ívet kitevő terjedelmére.

A tervezett jubileumi füzettel kapcsolatban tagjainktól irodalmi műveik jegyzékét is bekér—

jűk. Ettől függetlenül a tagok műveit, fényképét és életrajzi adatait évek óta rendszeresen gyüjt—

jük. Minthogy gyüjteményünk még eléggé hiá—

nyos, ezúton is tisztelettel felkérem kedves tag- társainkat, hogyegyüjtemény minél teljesebbé tételét a kért anyag beküldésével támogatni szí- veskedjenek.

Zárószavam ezúttal is, mint minden évben, a hála és köszönet azokhoz, akiknek megértő támogatása lehetővé tette, hogy Társaságunk tudományos és fontos nemzeti érdekeket is szolgáló működését e nehéz időkben is akadály—

talanul folytathatta.

Mike Gyula pénztáros a pénztári jelentest, Thirting Lajos titkár a számvizsgáló bizottság je—

lentését terjesztette elő.

Thírring Lajos a Nemzetközi Népességtudo—

mányi Unió Magyarországi Csoportjának titkára—Ja _, Csoport működését a következőkben ismertette: f ;

(5)

5—6. szám

Thin-ing Lajos: Jelentés a Nemzetközi Népes—

ségtudományi Unió Magyarországi Csoportja működéséről.

A világháborúvá szélesedett nagy küzdelem a nemzetközi intézmények működését egyre szű- kebb keretek közé szorítja. A Nemzetközi Né—

pességtudományi Unió Magyarországi Csoportjá- nak azonban a nemzetközi kapcsolatok termé- szetszerű meglazulása ellenére is maradt műkö- dési tere: a népességtudományi tevékenység bel- földi kiépítése és megélénkítése.

A Csoport e munkaterületén az elmult egye—

sületi évben csak szerény működést fejthetett ki.

Tagjainak rendkívüli igénybevétele következté- ben terveink megvalósítására csupán kis mér- tékben kerülhetett sor. A Csoport vezetősége ezért kénytelen volt megelégedni azzal, hogy né- hány ülés megrendezésével gondoskodjék a né- pességtudományi kérdések napirenden tartásá- ról és a Csoportban kifejtett munka folyama—

tosságáról.

Az előző munkaévhez hasonlóan a Csoport

az 1941/42. munkaévben is két ülést rendezett.

Az eddigi ülések programmjának megállapítása során a Csoport arra törekedett, hogy a népes- ségtudomány minél több ágából hangozzanak el előadások. Minthogy a népességi kérdések közigazgatási és földrajzi vonatkozásainak meg- világítására mindeddig még nem került sor, az elmult munkaév igen jól látogatott két ülésének előadásaietárgykörökből merítették témájukat.

Az 1941/42. munkaévi első ülésünkön Men- döl Tibor ,,A városföldrajz népességtudományi vonatkozásai" c. előadásában a népességtudo—

mányt, a földrajzot és a statisztikát, sőt a város;

igazgatást és várostudományt is egyaránt érinto elvi és gyakorlati problémákról adott tomor es tanulságos képet. A második ülésen Bemseh Artúr ,,Népesség és közigazgatási beosztás" e, tanulmányát mutatta be. Ez az előadás szoros népességtudományi és statisztikai vonatkozasam túlmenően a kormányzatot és közigazgatást ér—

deklő nagy horderejű területi s szervezési kér- dések és javaslatok egész sorát foglalta maga-

—-—363—— 1942

ban. Éppen ezért a Csoport az előadást a belügyi kormányzat elé szándékozik terjeszteni.

A két előadás gyakorlati vonatkozásainál fogva igen időszerűen kapcsolódott a Csoport eddigi munkájához; munkaévünket tehát az ülé—

sek kis száma ellenére is eredményesnek tekint—

hetjük.

A Csoport tagjainak a száma a munkaév vé- gén ———- két új tag csatlakozása révén —— 43—ra emelkedett. A rendkívüli idők közepette az elmult évben sem gondolhattunk arra, hogy a csoport munkásságáról külön kiadványban vagy folyóiratban számoljunk be. A Magyar Statisz—

tikai Szemle azonbana Csoport munkásságáról rendszeresen hírt adott s az előadások túlnyomó részét is kivonatosan vagy teljes terjedelemben közli. Ilyen módon a Csoport a hivatalos és tu- dományos élet munkásait, valamint a Szemle olvasóit tevékenységéről rendszeresen tájékoz- tathatja; egyben ezen a réven előkészítheti a ta- lajt a viszonyok megváltozásával szélesebb kőr- ben megindítandó népességtudományi kutató- munka számára.

A közgyűlés az Államtudományi Intézetnek a Társaságból történt kiválása folytán az alapszabá- lyokat az Államtudományi Intézetre vonatkozó két

§ törlésével módosította.

Ezután a közgyűlés a választmányba rendes tagul behívott Gortvay György helyébe választmányi póttagul vitéz Nagy Iván r. tagot megválasztotta,

Benes Zoltán, Fellner Frigyes, Heller Farkas, Pa—

taky Tibor választmányi tagokat, valamint Ajtay József, Farkasfalvy Sándor és Kresz Károly szám- vizsgáló bizottsági tagokat újból megválasztotta.

Rendes tragokul a 9 jelölt közül Farkas Árpád, Kádas Kálmán, sarkadi Kesztyűs Lajos, Márton Béla, várfalvi Páli/y Ilona és Venczel József válasz—

tattak meg

A közgyűlés napirendjén szerepelt az az indít- vány, hogy Keleti Károly emlékezetére a Társaság emlékérmet alapítson. Miután a kérdés előkészítést kíván, a közgyűlés az elnökséget megbízta a további lépések megtételével,

Előadóülések. — Séances d'études.

Résumé. Dans la séance (Ilétudes du 2 juin 1942, tenue sous la présidcnee de M. Alexandre de D 0 b r 0 v i 1 s, vice—président de la Société, la D!"esse Héléne Pálffy, non—membre, a fait une confé- rence íntítulée: La valeur statistigue des sources historigues. Puís, M. Zoltán Benes, membre ordinaire, et le président de la séance ont exposé leurs remargues concernant cette

conférence.

*

A Társaság június 2-án Dobrovits Sándor al- elnök elnöklésével lefolyt előadóülésén Pálffy - Ilona vendég tartott előadást ,,A történeti források

statisztikai értéke" cimen.

Dobrovits Sándor elnök: A mai előadás egy akcióval kapcsolatos, melynek célja, hogy azokat a levéltári iratokat és más történelmi emlékeket, ame—

lyek e szempontból figyelembe jönnek, a statisr tika feltárja s tanulságaikat levonja. Nem egyszer halljuk, hogy a statisztika nem tud lépést tartani a haladó idővel, hogy a történelemnek dolgozik, ami lebecsülő jellemzés akar lenni, holott a statisztika éppúgy értékes a történelem számára, mint ahogy a régi adatoknak a statisztikus

nagy becse van.

Pálffy Ilona vendég ,,A történeti források sta-

tisztikai értékéről" tartott előadásában kifejtette, hogy a történeti források némely csoportjának tel—

jes megismerése csak a statisztika

számára

módszereinek

(6)

—364——

5—6. szám 1942

alkalmazása révén remélhető, E források ilyen—

irányú feldolgozása jelentős mértékben bőviten-é.

népünk multjára, fejlődésére, gazdasági és szociá—

lis viszonyaink történeti alapjaira vonatkozó isme—

reteinket s nemcsak szűkebben értett történeti vagy

statisztikai tudományos, hanem általános nemzeti szempontból is számottevő eredményekre vezetne.

Az utóbbi időben mind statisztikai, mind történész oldalról megnyilvánuló érdeklődés biztosítékul szol—

gát arra, hogy ezek az értékes kutatási szempontok a jövőben fokozottan érvényre fognak jutni.

Benes Zoltán r. tag hozzászólásában rámuta- tott arra, mennyire fontos a történeti statisztiká-

nak a tudomány által kijelölt utakon és módokon való művelése. Különösen nemzeti szempontból van nagy jelentősége annak, hogy kimutassuk, mtit pro- dukált a magyarság az európai kultúra, a keresz- ténység s az emberi haladás szempontjából. A rend—

hivatalos statisztikai adatgyűjtések világ—

szerte legfeljebb egy-két évszázadra tekintenek Vissza, a korábbi adatok közt óriási hézagok van—

nak. Ezeket a hézagokat kell kitöltenünk. A magyar hivatalos statisztika egy évszázadot sem fog át, tehát a visszafelémenő kutatásnak a levéltári és más régi adatok alapján kell e nagyfontosságú bú- vármunkát elvégeznie. Keleti és déli népek verse-

SZBl'E'S

nyezve vitatják, melyikük teljesített fontosabb kul—

túrmissziót, melyik tett többet Európa védelmében a keleti barbárság ellen. Pedig elvitathatatlan, hogy a magyarságnál senki sem tett nagyobb szolgálatot az európai civilizáció védelmében. Ennek objektív adatokkal való tudományos alátámasztását elha—

nyagolni nem szabad, különösen akkor, amikor más

oldalról nem egyszer illúziókkal, kitalálásokkal, söt merész hazugságokkal igyekeznek elhomályosítani európai küldetésünk betöltésének s kultúrszolgála—

tunknak történelmi bizonyítékait Ezért örömmel üdvözli az előadást, melyben egy nagy kezdeménye—

zés megindulását látja abban az irányban, hogy a

távolabbi multra nézve is minél több statisztika

álljon rendelkezésre minden vonatkozásban, de kii—

lönösuen európai kultúrszerepünk s a magyar igazo ság alátámasztására. Kéri a Statisztikai Társaságot és a Statisztikai Hivatal elnökét, akinek ismeri szé—

les perspektíváját, hogy a történetstatisztika anyaga az emlitett szempontból minél intenzívebb kiakná—

zásra kerüljön.

Dobrouíts Sándor elnök: Az értékes előadás és hozzászólás biztató jele annakghogy a Magyar Sta- tisztikai Társaságnak és a Központi Statisztikai Hi- vatalnak a történeti statisztika kifejlesztésére vo- natkozó célkitűzései megvalósulnak.

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongroís, au sem de la Société Hongroise de Statistígue, de llUm'on internationale pour

llétude scientifigue des problemes de la population.

A Csoport ülései. —— Séances du Comité.

A Csoport 1941/42. munkaévi első (a sorrend—

ben huszadik) ülését 1942 április 14-én tartotta meg. Elnökölt Balás Károly dr., a Csoport elnöke.

Az ülésen, amelyen a Csoport több tagja és számos meghívott volt jelen, Mendöl 'l'ibor dr. tar—

tott ,,A városföldmjz népességtudományi vonatko- zásai" e, statisztikai ábrákkal is szemléltetőbbé tett előadást. Az általános érdeklődést keltő előadást a Szemle kivonatosan közli.

Az előadáshoz kapcsolódó hozzászólásban Be—

nisclz Artúr dr. azt mnelte ki, hogy a tanyai lakos- ság kétlakiságának egyre jobban az elő—

térbe tolódik; az lttll. évi népszámlálás egyik kér—

kérdése

dése éppen ennek il problémának a megvilágítására törekszik; ugyanis annak megállapítása, hogy mekkora a tanyai állandó lakosok száma és mek—

21

kora a nyári lakosoké. :! tudomány szempontjából hasznos. a, közigazgatás számára pedig egyenesen nélkiilözhetetleir

Balás nevében

Károly dr. elnök előadónak a Csoport mondott köszönetet beható lmvárkodáson nyug-ro értékes t'ejtegetéseiért. ltangsúlyoztm hogy

a megkezdett munka folytatása nagyon kívánatos volna. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az értelmiségi elemeknek a nagy agrár települések központjaiban valo tömörülése valoban nagyon megfigyelésre méltó. de érdemes lenne egy újabb jelenséget, az intelligencia külterületi megtelepülé—

sét, mintegy az értelmiségi jellegű tanyák kialaku—

tását is figyelemmel kisérni.

A?! 1941/42. munkaévi második (a sorrendben huszonegyedik) 1942 május 20-án zajlott le számos tag és érdeklődő jelenlétében. Az ülésen.

melyet Dobrovilx Sándor dr., a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke nyitott meg,

ülés

Artúr dr.

tartott ta—

nulságos és értékes előadást. Előadásának szövegét a Szemle közli.

Benisvh nNépesség és közigazgatási beosztás" c,

Az előadás elhangzása után az előadó értékes munkáját Balás Károly dr, elnök köszönte meg.

Zárószavaiban rámutatott arra, hogy az előadás olyan figyelemreméltó szempontokat foglalt össze, amelyeket a Csoport megfontolás és megvalósítás céljából ^a beliigyminisztérium ^elé fog terjeszteni.