Magyar Statisztikai Társaság

(1)

12. szám

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistígue.

Előadóülések. — Séances d*études.

Hé.-mmé. Dans la séance d'études tenue le 23 novembre 1943, sous Ia présidence de M.

Désiré de (Lak y, président de la Société, M.

Joseph Melly, membre ordinaire, a prononce' son intitulé Le plan Beve- rídge et la profession médicale. Avant discours de réceptíon;

le discours de réception, M. Arpád S c 11 n e i d e r, non-membre, a la un exposé portant pour titre

Artétés pris dans (Juelgues pays

d'Europe, ces dcrniéres années, el ayant trait á la

dai! compte des renseignements recueillis d ce sujet.

statistigue. oú il ren—

Dans la séance d'études tenue le ? dé—

cembre 1943, sous ta présidence de M. Désiré de L aky, président de [a S 0 :, íété, M. Ladislas nFöldváry, membre ordinaire, a prononcé son discours de réceptíon, intitulé Les chemins de fer et la sylviculture. Avant Ie discours de réceptíon, M. Joseph Hamar, non-membre, a la un exposé ayant pour titre Les statisti- gucs d'ezploitation des grandes en- treprises, nú il Iaisait conndiire les résultats de: recherches (Iu'il avait iaítes d ce suicte,

*

Az 1943. évi november hó 23-án tartott előadó—

ülésen Laky Dezső, a Társaság elnöke, megnyitójá- ban köszönetet mondott a Magyar Tudományos Akadémiának szives előzékenységéért, amelyet heti üléstermének a Társaság előadóüléseinek céljára való rendelkezésre bocsátásával tanusított. Tájéko—

zásul közölte, hogy a Társaság előadóülloseit ezen—

túl mim—den hónap első keddjén fogja rendezni. Az ülések rendjét illetőleg megjegyezte, hogy a jövőben

az előadásokhoz l'üződően vita nem lesz, viszont mint újítást kívánja a Társaság bevezetni, hogy minden előadóülés keretében egy—egy fiatal kutató—

nak alkalmat nyújt a munkásságáról való beszá- molóra.

Ezután Schneider Árpád min. segédtitkár tar.

totta meg bemutató előadását ,,Néháng európai állam statisztikai vonatkozású jogszabályalkotása a legutóbbi években" címen.

Rámutatott arra, hogy míg a két világháború között eltelt időszak (statisztikai vonatkozású jog- szabályalkotását a statisztikai alaptörvények meg- hozatala "w a statisztikai szolgálatnak az egész közigazgatás- keretébe való beillesztése —— jelle- mezte, addig az új háború megindulása ólla inkább a statisztikai szolgálat racionalizálása lépett elő—

pe-

—690— 1943

dig a honvédelem érdeke a statisztikai adatszük—

séglet eddig nem tapasztalt méretű megnövekedését hozta magával. Hozzájárult az adatgyűjtési lavina

megindulásához még az is, hogywlíiggetlenül a jo—

lenlegi háborútól mindinkább előtérbe lépett kn- rnnlk kvantitatív életszem—lélebe, amely a számo—

tömegén keresztül kísérli meg a társadalmi YlSZU nyolk alakulásának megfigyelését.

A fokozott állami beavatkozás nemcsak—,;mzn meglévő szervek útján történt, halnom részhenx új közhatósági szervek részben érdek—

képviselebeknek a közigazgatásba való bevonásával Mindezeknek feladataik ellátására nagy statiixtikai

anyagra nyilvánvalóai

szükséges, de szervezetlen adatgyűjtési tevékenysé—

hanmrosan az adatszolgáltatók mklatásszen'iJHRÉ-vg lerheléséhez vezetett. Emellett a honvédelem úr deke is az ellenőrizhetetlen adatgyűjtési tevékeny—

ség korlátokba szorítását í—rta'elő.

létesítésével,

lévén szükségük, ez a

Miután Magyaronszúgon a statisztikai szolgá- latról szóló törvény csak az állami és önkormány zati hatóságok és hivatalok ada—lgyüjtésót sza—bá- lyozta, s nem terjed ki magánszemélyek adatgyűj—

tésére, valamint a nem szigorú értelemhen vett sta—

tisztikai, hanem nyilvántartási célú adatgyiijtésekru a kormámy ez év tavaszán az 1939. ll. t.-c.—hen ka- pott felhatalmazás alapján rendeletet bocsátott ki, mely minden az 1929. XIX. t.-c. hatálya alá nen első adatgyűjtést központi nyilvántartás és ellenőr—

zés alá vont. A rendelet értelmében az állami és önkonn'fmyza'lli hatóságok stb. adatgyüjtéseiket ki')—

a Köz polnti Statisztikai Hivatalt—al, moly viszont arra kö-

telesek azok foganatosítása előtt közölni

halezte'tott, hogy ha a tervezett adatgyüjtés a hon védelem érdekeinek nem felelne meg, köteles a' adatgyűjtést tervező hatóságnál felszólalni. Felszó- lalás esetében az adatgyűjtést illet—éke.—

miniszternek a Statisztikai Tanács meghallgatás:

csak az

után adott engedélye alapján lehet foganatosítani Mindazok, akik nem esnek az állami hatóságol sti). fogalma alá, adatgyűjtést csak :) miniszter-ol nök engedélye alapján végezhetnek,

A Németbirodalomban 1939. februárjában ha sonló rendeletet,bocsátottak ki :: gazdaságslatisztik:

egyszerűsítésére. A rendelet ért-elmében gazdaság adatgyűjtések végrehajtása engedélyhez van kötve Az adatgyűjtések feletti felügyelet céljából a biro dalmi statisztikai hivatal keretében központi statisz tikai bizottság létesült.

Hasonló módon vetett gátat az adatgyűjtés lavinának Hollandia is. Egy 1942 novemberéhm

(2)

_12. szánt

megjelent rendelet. értelmében a központi statisz—

tikai hivatal igazgatója tájékozintandó minden, a társadalmi vagy gazdasági élet területét érintő adat—

gyűjtési tervről.

Az utolsó évek jogalkotása egyrészt a stat-isz tikai szolgálat (terén—a centralizáció további érvé- nyesiilését jelenhet-te, másrészt pedig a hivatalos statisztikai szolgálat szerveire új feladatkört ruhá—

zott. Felügyeleti szervvé tette minden statisztikai tehát magánszemélyek statisztikai tevé- kenysége tekintetében is és kiterjesztette kom—

petenciáját mindennemű adatgyűjtési tevékeny- ségre, teh—érnem csak a statisztikai adatgyüjtésekre.

Emellett a jogszabályalkalmazás terén is szerepe-t

juttatott a statisztikai szolgálatnak, sőt ahol az

alkotmánnyal összeegyeztethető volt, egyenesen ha- tósá—gii jogkört ruházott a statisztikai szolgálat szerveire. Valószínű, hogy ez a jövö fejlödés útja.

ügyben,

" 'Lakg Dezső elnök köszönetet mondott az elő- min—ták rendkívül tanulságos és igen gondosan iissueállítotvt előadásáért. Úgy látja, hogy a statisztikai vonatkozású jogszabályalkolás fejlődésében a háború sem tett pontot. Az elhangzott referátum- lnól mindenesetre kitűnik, hogy a statisztikai jog- szabályalkotás terén a magyar géniusz vezetőszere- net játszott. Ezt a jövőben is meg kell őrizni., hir-

detve a magyar faj kiválóságát. "

Ezután Nelly József r. tag tartotta meg szék- foglaló előadását ,,A Beverídge terv és az orvosi hivatás" címmel,

Kiemelte, hogy a háború befejezése utáni időkre elgondolt különféle gazdasági és szociális ter—

vezetek sorában a legnagyobb feltünést Sir Beve—

ridge terve keltette. Ez az elgondolás az egész brit társadalom szociális felemelkedését célozza. Új tár- sadalmi elrendeződés alapja kíván lenni; gyökeres változásokat hozna létre az államhatalom és gazda—

az egyes állampolgárok szociális sorsát illetőleg. Lényege az általános nép- sági élet, nemkülönben

biztosítás, amely nemre, életkorra és foglalkozásra való tekintet nélkül minden állampolgárra kiterjed.

Az eddigi társadalombiztositási elgondolásokkal zi méretekben, valamint a járulékoknak a munka- bérektől való szétválasztásáfbaln szakítást jelent.

Kétségkívül hatalmas elgondolás, mert nemcsak a társadalom minden tagjára kiterjedő népbiztosítást tényleg felöleli a lehetséges valósít meg, hanem ezenkivül

szükségbe jutásnak úgyszólván minden esetét.

Mindamellett mégsem tarthatjuk forradalmi elképzelésnek, hiszen módszerei a középeurópai társadalombiztosítási organizációkban nagyjából már régenúalkalmazásban vannak. Az orvosi hiva- tás szempontjából azonban tényleg forradalmi újítást jelent, mert pontos végrehajtása esetében az orvosi magángyakorlat az egész brit birodalom

——691-— 1943

területén megszűnnek. Olyan átfogó egészségbizto—

sító és egészséghelyreállító szolgálatot kíván meg—

valósítani, amelynek szolgáltatásait minden bizto- sitott, tehát minden állampolgár jogosult igénybe venni. Egyenesen meglepő, hogy a hatalmas terve—

zet az orvoskérdést általában mennyire háttérbe szorítja. Emlegetí ugyan, hogy lehet kötött- vagy szabadválasztási rendszerű megoldásról vitatkozni, de végeredményben az orvosok jogállásának meg—

állapítását, a biztosítottak egyéni vagy tömegkeze—

tésének problémáját alárendelt jelentőségű részlet—

kérdésnek deklasszifikálja.

Sir Beverídge és munkatársai —— úgy látszik u a középeurópai társadalombiztosítás történetét nem ismerik. Nem tudják, hogy a társadalombiz' tosításnak egyik legsúlyosabb problémája még mindig éppen az, hogy az orvoskérde'st nem sike—

rült közmegnyugvásra megoldani. Az orvos pedig igen fontos tényező a társadalombiztosítás szerve- zetében. A betegségi. baleseti és rökkantsági ága- zatokban a szolgáltatásoknak legfontosabb tömege (táppénz, kórházi ápolás, gyógyászati segédeszkö- zök kiutalása stb.) egyenesen az orvosok ténymeg4 állapítása útján válik esedékessé. Az orvos és a beteg bizalmi viszonya, amelyet a középeurópai társadalombiztositás is súlyosan megtépázott, nem lebecsülhető jelentéktelenségl Az a tény, hogy az adminisztráció és az orvosok, valamint a munka—

adók és a munkavállalók csoportjainak szerepe a társadalombiztosítás önkormányzatában nem jutott kellő egyensúlyba, okozza talán a legtöbb nehéz—

séget a zökkenésmentes ügyvezetésben.

A terv szerkesztőit —— úgy látszik ——- egyelőre legalább az általános népbiztosítás financiális kér- dései érdekelték. De fel lehet vetni teljes joggal a kérdést, hogy valóban szükség van—e a köztámo- gatásnak ilyen méretű megvalósitására? Nálunk az O. N. Cs. A. törvény rendelkezései biztosan helyesebb szellemben fogantak s a helyes állam-

szervezés sokkal jobban meg-

felelnek.

Az orvostársadalom a

a közérdek nézőpontjából sem közömbösen. Az

átfogó egészségbiztosító és egészséghelyreállító

szolgálatba beszorított orvosok hivatástudatukat hovatovább elveszítenék, a betegeket kénytelenek

lennének ügydarabokként elbil—

rokratizálódnának. Az orvostársadalom pedig a nemzet legértékesebb közvagyonát: a népesség egészségét gondozza s a betegeket gyógyítja. Ha pedig ez az igazság, akkor a közérdek követeli, hogy az orvosi hivatást a bürokra'tizálódástól meg- óvjuk és a tudományos haladástól való elszakadás—

tól mentesítsük.

Sir Beveridge terve egyszer ugyan átfutott már a brit alsóház napirendjén, de onnan újból visszakerült a közvélemény tisztító kohójába. Le—

45 követelményeinek

tervezetet nem nézheti

kezelni és ezzel

(3)

12. szám

— 692 —— 1943

hetséges, hogy ott keresztülgyúródik és így meg- statisztika terén is vizsgálandó tömegjelenségek felelőbb formában kerül majd ismét tárgyalásra. alapos ismeretét feltételezi,

Laky Dezső elnök megköszönte az értékes elő— Behatóan foglalkozott azután Hamar az

üzemi statisztikának két kérdésével, a termelés

adást, amellyel előadó a székfoglalójára vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Megragadta az alkalmat és üdvözölte Melly Józsefet abból az alka—

lomból, hogy a Társaság teljes jogú tagja lett és egyben a Társaság tagjainak emlékezetébe idézte MeIIy József rendkívül nagyjelentőségű tudomá- nyos munkásságát. Irodalmi munkásságában há—

rom ágazatot lehet megkülönböztetni, amelyek azonban szoros összefüggésben állnak. Elsőül em- liti Melly József szoros értelemben vett statisztikai műveit, amelyek az öngyilkosok és hadigondozot- tak kérdéséről, a járványokról és a balesetekről szólnak és bizonyságot tesznek a statisztikai mód—

szer alkalmazásának jelentöségéről. Munkásságá- nak másik része szorosan kapcsolódik orvosi hiva—

tásához és klasszikus tradíciókat követve, foglal—

kozik a halálokok kérdésével. Páratlan alaposság- gal és nemzetközi figyelmet érdemlően tárta fel így a vörheny, cukorbaj, rák, tbc. halandóság minden vonatkozását. Munkásságának harmadik ága végül tisztiorvosi hivatásához fűződik és ide soroz—

hatjuk az orvosi kezelés, igazgatás, Nagy-Buda- pest" közegészségügyi viszonyainak, az egészség- őrök és az anya. és esecsemővédelem kérdéseivel foglalkozó műveit. Koronája ezirányú munkássá- gának az a hatalmas mü, amelyet néhány évvel ezelőtt az orvosok szociális és gazdasági viszonyai- ról írt. Meg kell azonban Melly munkásságával kapcsolatban emlékezni Illyefalvy Lajosról, aki mint Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalá- nak igazgatója lehetővé tette olyan nagyjelentőségű m'untkák megjelenését, mint vamitnők Melly említett tanulmányai.

Az 1943. évi december hó 7-én tartott előadó- ülésen Laky Dezsőnek, a Társaság elnökének rö—

vid megnyitója után Hamar József műegyetemi adjunktus ,,Nagyvállalafok üzemi statisztikája"

címen bemutatta ezirányú kutatásainak eredmé—

nyét.

Rámutatott árra, hogy az üzemgazdasági statisztika a statisztikai módszernek egyik legfiata—

labb alkalmazási területe és csak az utóbbi év- tizedekben ért el nagyobb arányú fejlődést. Célja lehet belső —-— költségszámítás és ellenőrzés — és kifelé irányuló, megbízható adatokat óhajtván szerezni a gyártási programm számára.

Tudatában kell lenni annak, hogy az üzem—

gazdaságban is csak abban az esetben van helye a statisztikai módszer alkalmazásának, ha vannak megvizsgálásra érdemes és alkalmas sokaságok. A statisztikus feladata, hogy e sokaságok mérésére felvételi egységeket alkosson. Részletkérdésekben

vagy teljesítmény és a költségek statisztikai számba.

vételével, A költségek nagyfészükben kézzelfog—

ható anyagi áldozatok, míg a teljesítmény vagy termelés sokasága az üzemi cselekmények, tényke—

dések és funkciók Scháffer által kezdeményezett megfigyeléséből áll elő. A számbavételnek az üzemi funkciókra való helyezése érdekében az egész üzemet a termelő tevékenység szerint logikus rész- üzemekre kell bontani, és minden egyes részűzem—

ben a részletteljesítmény számára lehetöleg külön mérőegységet kell meghatározni. A részüzemek így költséghelyekké és a. teljesítmények egységei költségviselőkké válnak. A számbavétel érdekében minden költséghelyen a jelentkező költségn- ket fajtáik szerint is részletezni kell. Az egyes költségnemeket meg kell különböztetni a foglal—

koztatási fok változásaival kapcsolatos viselkedé—

sük, valamint elszámolhatóságuk szerint is. A fel—

dolgozás során a költségeknek ezeket a tulajdon—

ságait egymással is egybe kell vetni. .Erre a célra egy kétdimenziós, illetőleg a költségelemeknek a foglalkoztatási fok változásával kapcsolatos visel—

kedését is figyelembe véve, egy háromdimenziós statisztikai tábla alkalmas. Az ilyen táblát a né—

met üzemgazdák Betriebsabrechnungsbogen-nek nevezik. Korszerűnek csak az olyan vállalati nyil—

vántartást lehet tekinteni, amelynek rendszere a

költségfajták felsorolt részletezését megengedik.

Végül hangsúlyozta, hogy az üzemek modern vezetése megkívánja a statisztikai módszer bevo- nását az üzemi nyilvántartási rendszerek eddigi ágai közé. Árszabás, üzemellenőrzés, a gyártási el-

járások tökéletesítése, a meglévő hibák kiküszö- bölése, nem utolsó sorban pedig az üzemek racio- nalizálása, aligha képzelhetők el az üzemi statisz—

tika segítsége nélkül. A magyar nagyvállalatok kö- rében örvendetes módon mindinkább elterjed az üzemi statisztika alkalmazása, bár hiányok még

mutatkoznak. Kívánatos, egész gazdasági életünk

fejlődése érdekében ezek mielőbbi kiküszöbölése,—

mert hiszen csak így áll majd rendelkezésünkre az az eszköz, amelynek segítségével az üzemek ra- cionalizálása megtörténhet. (Ez pedig —— Balás Ká—

roly szavával élve —— gazdasági önállóságunknak és függetlenségünknek előfeltétele.

Laky Dezső elnök megköszönve Hamar József értékes beszámolóját, rámutatott arra, hogy az üzemgazdasági statisztika a statisztikának meg—

lehestőtsefn sok vonatkozásban szinte merőben új ága, amelynek mumkaterül—ete és feldolgozási mód- szerei tulajdonlképen még forrásban vannak.

Az üzemgazdasági statisztika fejlődésén nyil-

(4)

országon :! különböző ipari, kereskedelmi, hitel—.

közlekedési és egyéb vállalatoknál kisebb vagy na-

gyobb mértékben már is meglevő statisztikai mun-

kálatokról áttekintést szerzünk és a szerzett tapasz- talatokat összefoglaljuk. Ha ezeket a tapasztalato—

kat tudományosan kimunkálva a magyar közgaz—

duság egységeit alkotó magánvállalatok hasznosít—

ják, nyilván nemcsak a maguk érdekeit szolgálják, hanem ezen 'túl a magyar közgazdaság érdekében is komoly segítséget jelentenek.

Ezután Földváry László rendes tag tartotta meg székfoglaló előadását ,,A vasút és az erdőgaz- daság" címmel.

Hangsúlyozta, hogy a vasút és erdőgazdaság kapcsola-ta lényegében hármas. Elsősorban a vasút tet—te lehetÖVé :: rendszeres erdőgazdálkodás kifej—

lődését. Emellett az erdőgazdaság maga is serken—

tően hatott; a vast'itépítésre és végül a vasút az er- dőgazdasági termékek egyik legnagyobb fogyasz—

iója.

A rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei Ma- gyarországon ugyan jó néhány évszázaddal meg—

előzték a forgalomgazdaság kiépülését, de általános jelenség, a nagy vasútépítések idejéig sem nálunk, sem a művelt nyugaton nem volt. Egészen addig általában csak helyi fogyasztásról lehetett szó, bár kivételszerűen a fenyőépületfa távolsági for- galma a tutajozás révén — főleg a Tiszán és a Vágon __ már évszázadokkal azelőtt is szokásban volt. Mindenesetre a vasút teremtette meg a fa nagyobb távolságokra való szállításának lehetősé- gét, megadva ilymódon a tervszerű erdőgazdaság alapjait. Sajnos, vasútvonalaink hálózata az erdő- gazdaság szempontjából korántsem fejlődött ked—

vezően. Különösen kezdetben csak kis- és nagy—

alföldi, valamint dunántúli, kevés erdőjl'i ország—

részeket szelő vasntaink voltak. Az első 20 évben.

1865-ig megépült vasutak építési hosszának mind- össze 4'4%—a volt hegyvidéki vonal. De ma is ér- vényes az a megállapítás, hogy minél erdősebb egy vármegye, általában annál kevesebb a terület.

egységre számított vasúthossz rajta. A vasútvona- laknak az ország területén 'aló egyenlőtlen meg—

oszlását így leginkább erdőgazdálkodásunk sinyli meg. Az erdők ;! vasútvonalaktól távol feküsznek.

A nyilvános és korlátolt közforgalmú vasútvona—

lak pályatesteitől t)——10 kilométerre az ország—

teriiletnek 85'6%-a, az erdőterületnek viszont csak

70'5%-a van. 10—20 kilométerre a vasutaktól az

országterületnek 12'8%—a, az erdőterületnek azon—

ban már 30'4%-a fekszik. A legtávolabb, a vasutak pályatestjeitől 20 kilométernél is messzebb fekvö terület az országterületnek 1'6%-át, az erdőterület- nek ellenben közel négyszer akkora hányadát, 56

%—át képviseli. Az erdőgazdasági termékeknek a fogyasztókhoz szállítása a faanyag nagy súlya és

terjedelme, az ehhez mert csekély értéke, valamint nagy szállítási költsége miatt még békegazdaság idején is nehezen megoldható feladat. Saját tapasz- talatból tudiuk mindnyájan,, hogy ezek a nehézsé—

gek háború idején mindinkább fokozódnak.

Itt kapcsolódott be az erdőgazdaság a vasút- építés fejlesztésébe. Hegyvidéken. a közérdekű vasutak ritka hálózata miatt gyakran vált az erdő—

gazdaság létkérdésévé saját vasutak építése. Ezek- ről a vasutakról statisztikai összeállítás sajnos.

nem áll rendelkezésre. Megemlíthető azonban.

hogy maga a kincstári erdőgazdaság, amely az or—

szág erdőségeinek 13'9%-a fölött rendelkezik, 583 kilométer hosszú, állandó jellegű erdei vasutat

tart üzemben. Ezeknek a vasutaknak egy része korlátolt közforgalmat is lebonyolít. További tére hódításukra föleg Erdélyben és a Kárpátalján lehet számitani, és elsősorban általuk válik az erdő- gazdaság vasúthálózatunk továbbfejlesztésének mind számottevőbb tényezőjévé.

A vasút emellett az erdőgazdasági termékek egyik legnagyobb fogyasztója. Az Erdély és Dél—

vidék nélküli terület vasutainak vágányhálózata például 27 millió talpfán nyugszik. Ezek előállítá—

sához 3-5 millió tonna elsőosztályú szerfaanyag szükséges. Tekintettel arra, hogy a talpfákat 20——

25 évenkint fel kell váltani, minden 15—16 évben egy teljes évi fatermelésünket követeli a talpfá—

elhasználódás folyamata. De tekintélyes mennyi- ségű egyéb faanyagot is fogyaszt a vasút: építési anyagot a vasúti kocsikhoz és üzemi épületekhez.

valamint tűzifát. ,

Rámutatott végül Földváry arra, hogy a for galmi statisztika eredményei nemcsak a fogyasz—

tás, hanem a fatermelés statisztikájának korrek—

ciójára is felhasználható. Erre vonatkozólag utalt arra, hogy a vasúti talpfát illetően a fuvarlevél- ősanyag feldolgozása útján tudta tisztázni és kor- rigálni a hiányos termelési statisztikai adatokat.

Laky Dezső elnök üdvözölte Földváry Lászlót székfoglalójának megtartása alkalmából— és meleg szavaikkal méltatta előadónak az erdészeti statisztika fejlesztése terén kifejtett nagyjelemtőségü munkás—

ságát. Kiemelte azokat az érdemeket, amelyeket Földváry a magyar erdősta'tisztika kiépítése körül szerzett, majd rámutatott arra, hogy Csonkama-

gyarország súlyos erdőgazdasági gondolkfkal küz—

dött. Ezek még ma sem szűnnek meg, amikor pedig az évek rendjében az egykori Magyar Birodalom területéből új meg új részeket nyertünk vissza.

Ezeknek a területeknek túlnyomó része az erdő- gazdálkodás szempontjából különösen fontos volt.

Nem kell csodálkozni azon, hogy Földváry László etktkor is megérezte az idők parancsoló szavát.

Előbb a kárpátaljai kincstári erdőkkel, majd ké—

sőbb Kelet-Magyarország és Észak—Erdely erdőterü.

45*

(5)

12. szám

leteinek feldolgozásával foglalkozott, utóbb pedig a délvidéki területek erdőiről nyújtom áttekintést, megrajzolva így a mai Magyarország erdőgazdasá—

_gának képét. Nem tudjuk, hogy a magyar erdő—

gazdaság épülete a jövőben miként :tog alakulni, s így számíthatunk-e arra, hogy ez az épület újabb szobákkal fmg gazdagodni, De kétségtelen. hogy Földvári; László munkálkodása révén kevés olyan területe van a mai magyar gazdasági statisztikáí nak,vmint amilyen kerek képe van az ő kommentá—

lásában áz erdőgazdvatsáxgnak. Újabban mindinkább az erdőgazdaság gazcaságpolittilkai kérdései ragad—

ják meg előadó érdeklődését és idevágó munkájá- nak néhány pompás eredményéről adott számot értékes székfoglaló előadásában. Ezenkívül foglal-

——694———

1943

kozik az erdőgazdaság talaj—, klíma- és növényzeti viszonyaival s igen sikerült térképekkel számolt be kutatása—i eredményéről. Egyéb ilyen tárgyú mun- kái is mutatják, hogy helyén van statisztikai ke- szülttvség'e s ezt n készültséget jól fel tudja használni

a tudomány nnna érdekében, mely szíve szerint is

hozzá oly közel fekszik.

Hangsúlyozta Laky Dezső, hogy a háború be.

fejezését követő időkben az erdők s ami még ennél is fontosabb; az erdőgazdálkodás révén nyert jó—v szágok központi szerv irányítása mellett állnak majd a közgazdaság rendelkezésére. Nyilvánvaló., hogy e messzelátó tervnek elkészítésénél a statisz tikai módszernek döntő szerepe lesz.

Illyeialvy Lajos dr. a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói állásából nyugalombavonult.

La retraíte du Dr Louis Illyefalvy, directem' du Bureau de Staiistigue de la Ville de Budapest.

Résumé. Le directeur e'minent du Bureau (le Statistígue de la Ville de Budapest, le Dr Louis Illyefalvy, gui était depuis 1926 á la iéte du seul service municípul de statistignc de Hongrie, (:

pris sa retmite le zer janvier 1944.

L'activite' multiple de M. Illy efulvy était caruclérísée surtout par ses efforts tendantámieux mettre en rapport la statislirlue avec la vie. Pour cela, ii a fait paraítre non seulement nombre dlesti- mées publications, il n fait ou eonduit aussi des travaux se rapporlant directement (i I'udmínistra—

lion, publigue. Parmi le.—' ouvruges publiés sous sa direction, les Publications Statisiigues, rro'mprenani plus de cent cinguunte volnmes, sont un résultat parlicnlierement prórieux de sonactiviié de directeur de publications. Ajoutons gulen recen—

naissance de ses eu'cellentes capacile's d'orgnnism Iion, révéle'es dés la premiere guerre mondiale, il a été chargé, pendant la guerre acinelle, d'organiseri et de diriyer le Service central des cartes d*alimentu—

iion de Budapest, et nomme', en IMO—41, hant commissaire général an Contrőle des prix.

La dernie're période de son activité de directeur a été margue'e par la construction de la nou—

vclle maison, toute moderne,dnBureuu de Siatisti—

(juc de la Ville de Budapest, et par la prépuration d'un projet de réglement, tendantáce gue le service de statisiigue (fúl, dazns l'administmtion de la capi—

tale, un role absolument conforme nur. besoins des

temps nouveaux-.

Pour ses mérifes éminents, M. Illy efa ! v y a en plusieurs distinctions honori/igues.

II a regu: le titre de conseiller supérieur du

Régeni de la Hongrie, et la moyenm: croíx de IJOrolre du Mérite Hongrois.

Il est membre correspondant de IlAcadémíe Hongroise (ks Sciences, professeur extraordinaiw honoraíre de PUniversité Francois-Joseph de Szeged, et membre de I'lnsiilut International de Statisiigne, ou il fut merne chargé (igéire rapporieur de la Com—

mission pour les sfalis/itlnes znunicipales. Én 1937, ii a été élu vice-president de la Société Hongroise de Statistigue.

certaine- Aynni pris su retruite. il rontinuera

ment [: .s'*ocruprr srienii/ignemenl (le slulisiioue.

*

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazga- tója, Illyefalvy Lajos dr. 1944. január l—ével kivált a tényleges szolgálatból. A hivatalos statisztika vezető őrhelyein történő személyi változások min—

díg messze kiható tények a hazai statisztika fejlő—

déstörténe'tében, a vezető rányomja szellemisége—

nek bélyegét tevékenységének egész időszakára s így a nyugalombavonnlás időpontja korszak lezá—

rását és újnak kezdetét, jelenti.

Jelezzük mindenekelőtt néhány időponttal lllyefalvy Lajos hivatali pályafutását, mely gyor- san ívelt az igazgatói állás felé. Kolozsvári, jénai.

zürichi és budapesti egyetemeken végzett tanul—

mányai után 1908-ban lépett a főváros szolgála—

tába. 191t21-ben fogalmazó lett, majd a segédtitkári és titkári állások befutása után 1924-ben az al- igazgatói állásba jutott, 1926-ban pedig átvette a statisztikai hivatal igazgatói székét. Szorosan vett statisztikai működését csak egy időben szakította meg, amikor —— 1940—194vl-hen —— a kormány hi-