Magyar Statisztikai Társaság

7. szám

—683— 1937

A német gépjárműgazdaság nyersanyagszükségle' tének biztosítása és kiviteli sikerei. —-— (;). sz.). —-—

Huhle F.: A német gépkivitel. —— (10. sz.). _. Pritz—

koleil K.: A gabona világpiac. — (11. sz,). -— Huhle F.: A népességszám mint iparosodási tényezö. ——

Marguardt P.: Hamburg és Bréma szerepe a _ten- geri forgalomban 1936—ban. (12—13. sz.). Kín—

dvr H.: Hamburg népesedéspolitikai kérdései. ——

Krdmer K.: Franciaország gazdasági és pénzügyi problémája. _ Pritzlcoleít K.: A minőség kérdése az iparban. — (14. sz.). —— Oberaseher L.: A jegy—

bankok 1936-ban, a fegyverkezés évében. —— Gross H.: Az amerikai kereskedelempolilika. —— (15. sz.).

—— Muhle H.: A cukor világpiaci helyzete. —-— Drews M.: A világkereskede—lmi konjunktúra és a német külkereskedelem. —— (16. sz.). -—- Biehl M.: A mű—

gyapji'i Angliában és Amerikában. —— Sachtleben R.: A természetes és a mesterséges kaucsuk a világkereskedelemben. —— (17. sz.,). _, Huhle F.:

Belső piac és iparosítás. —— Schneider I], J.: Az amerikai ócskavas mint világpiaci tényező. ——

Drews M.: Németország növekvő külkereskedelmi forgalma.

Zeitschrift für schweízerische Statistik und Volkswírtschaft (72.

évi. 3. sz., Bern 1936, ném.). _— Higg C.: A kan—

tonok és községek pénzügyi részesedésének gazda—

sági alapjai. —— Freudíger II.: A berni eipészipar.

.!

G

"I.-

%

—— Schwarz A.: Kis és nagy statisztikai felvételek - feldolgozása. Walter J. E: A Bortkiewicz-fe'le érték- és árszámítás problémájához. —— Schenker O.: A népességi statisztika különböző kérdései. ——

A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel adatai alapján. 1. —— Oppenheimer F.: A föld-.

reform története. —— Svájci bankstatisztika az 1935.

évre. —— (4. sz.). —-— Schulthess E.: A leértékelés és annak gazdasági következményei. —— Grabowsky A.: A nyersanyagprobléma. —— Masneta A.: Az ál—

lam beavatkozása az áralakulásba és annak ha- tása. A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel adatai alapján. ll. Hahn A.: A rövid—

tartamú tőzsdei árfolyamhullámzások. —— Egy in—

tenzívebb földhasználat és település lehetőségei a Glatt völgyében. _ Sultan H.: Az államgazdaság és a konjunktúra. —— (73. évi. 1. sz., 1937.) ——

Gartner H.: Egy gyógyhely gazdasági helyzete. ——

A svájci kereskedelem az 1929. évi üzemi felvétel

adatai alapján. Hl. — Haberlin H.: A bérek és járadékok csökkentésének hatása a szövetségi biz—

tosítópénztárakra és javaslat azoknak szanálására.

—— Az épit-'itakarékok 1935—ben. _ Giordano A.:

Az olasz-svájci gazdasági kapcsolatok és azok ki- terjesztésének lehetőségei. -— Giordano A.: Svájc külkereskedelme Bulgáriával es Görögországgal. ——

Finclcenstein: A mezőgazdaság strukturális vál—

ságai.

m.l.i'....!U.'I"!.l'-I...'I.lIII!.lll.ll..IIll.!l'".'Ill...,.Ill.!ICIIIIOICIII'll...."'..r'.'

KÚLÖNFÉLE ^e

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Se'ances d'études.

Re'sume'. A la séance du íer juin 1937, le fauteuil présidentíel étaít oecupé par M. Jules de K () nk () 1 y T h e g e. A Ilordre du jour' figurait le diseours de réceptíon de M. Jules N e a b a u e r, membre ordinaire, discours portant pour titre: ,,Uimpor- tance, la répartition et les charges fiscales de la fortune nationale et du revenu national de la Hongrie."

Le president de la séance, M. Jules de K onkoly Thege, fit ensuíte des observations au sujet des idées développées par M. N e a b a a e r.

*

A Társaság június 1—én Konkoly Thege Gyula elnöklésével lefolyt előadóüle'sén Neubauer Gyula r. tag tartotta meg székfoglaló előadását: ,,A ma—

gyar nemzeti vagyon és jövedelem nagysága, meg—

oszlása és adóterhe" cimen. Az előadást folyó- iratunk egyik következő számában közöljük.

Konkoly Thege Gyula elnök köszönetet mond az értékes és érdekes előadásért, mellyel előadó, akinek munkásságát közel 20 év óta ismeri és nagyra értékeli, a teljesjogú tagok sorába lépett.

Az idő előrehaladott volta miatt vitát nem indít, a Társaság azonban örömmel venné, ha Matolcsy Mátyás r. tag székfoglalójában, esetleg Varga István r. taggal közösen tartandó előadásban térne ki az

elhangzott kritikára. Sir J. Stamp az angol kir.

Statisztikai Társaság jubiláris közgyűlésén tartott előadásában a nemzeti jövedelemszámításokról megemlékezve, Fellner Frigyes számítási módszerét magyar módszernek nevezi. Rámutat azonban arra is, hogy a sokféle számításmód közül bármelyiket is használjuk, a végeredmény nagyjából azonos.

Nehéz problémáról van szó s a kritika, amelyet előadó alkalmazott, nem bánthat senkit, hanem csak a tudományt viszi előbbre. A nemzeti vagyon, anemzeti jövedelem számítása ma már a legkülön—

bözőbb módszerekkel dolgozik, de az adóstatisztika még mindig gyermekcipőben jár. Pedig e három együtt, helyesen megfogva, a legalkalmasabb va- lamely ország igazi gazdasági helyzetének feltárá- sára. Felveti a gondolatot, hogy a Magyar Statisz- tikai Társaság tartson ankétet e három probléma tárgyalására, amely által legalább a hazai tudoA mányban egységes álláspont alakulhatna ki e sokat

vitatott kérdésekben. Ami az adóstatisztikát illeti, az évekkel ezelőtt megindított munkálatok talán megfelelnek a pénzügyi hatóságok céljára, de még korántsem kielégítők a közgazdasági élet számára.

A Statisztikai Társaság ankétjuének eredménye alapján azután a pénzügyminisztériumtól az adó—

statisztika megfelelő fejlesztését lehetne kérni.

7. szám

——684— 1937

XV. ünnepi ülés Szombathelyen. —— X Ve seem-e solennelle, á Szombathely.

Résume'. La Société a organise sa XVe séance solennelle á Szom bathely, un des centres cul- turels de la Hongrie occidentale. De Budapest, prés de soixante—dia: participants sont venus (:

Szombathely. Aprés avoir visite' les curiosite's les plus remarguables de la viIle et la célébre église de Jálc (bátie au XIIIe siecle), la Société a tenu sa séance solennelle dans la salle dthonneur de la pré/ecture du comitat Vas. Outre les notabílite's de la oille et du comitat, les représentants des mi- nistéres et de plusieurs autorités el institutions ont assisté á la se'ance. Aprés le discours présidentiel, prononoé par le vice—président, M. Frédéric Po—

gány, gui remplaeait le president Aloys Ko- vács, empéche' de veniráSzombathely, MM. Co—

leman Horváth, "alispán" du comitat Vas et Édouard Ujrváry, maire de la ville départe—

mentale de Szombathely, ont salue' la Société. M.

Zoltán Benes, membre ordinaire, a fait ensuite une conference vivement applaudie sous le titre de:

,,La statistigue et liordre mystérieucc de la Vie". Le lendemain, les participants ont fait une excursíon á Kőszeg, ville voisine dlun site pittoresgue, puis ils ont visite' le cháteau—[ort de Léka (Lockenhaus), situé sur le territoire enleve' á la Hongrie au profit de ItAutriche.

*

A Társaság 1937 június hó 5—én Szombathelyen tartotta meg XV. ünnepi ülés-ét, amely legszebb sikerrel folyt le. Vas vármegye és Szombathely város nagy előzékenységgel és megértéssel karolta fel az ünnepi ülés ügyét. A rendezés munkájában Ujváry Ede szombathelyi polgármester és Szepes—

házy Róbert, az Idegenforgalmi Iroda vezetője fáradozott nagy ügyszeretettel. A Budapestről meg- jelent mintegy hetven résztvevő két külön vasúti kocsiban utazott le Szombathelyre. Az állomáson Ujváry Ede polgármester a város tisztikara élén üdvözölte a Társaságot. Az udvözlésre Pogány Frigyes alelnök válaszolt, aki a megjelenésében betegsége miatt akadályozott Kovács Alajos elnö- köt helyettesítette. Délután a résztvevők a város nevezetességeit s a híres jákí templomot tekin—

tették meg. Este fél hét órakor vette kezdetét a Társaság XV. ünnepi ülése a vármegyeház szék—

házának dísztermében. Az üléstermet a megjelent előkelő közönség a zsúfolásig megtöltötte.

Pogány Frigyes elnök a megjelentek üdvözlése után bejelentette, hogy az ünnepi ülésen a ható—

ságok és intézmények a következő megbízottak által képviseltették magukat-

miniszterelnök: Bencs Zoltán miniszteri taná—

esos,

belügyminiszter: Kovacsics Gyula miniszteri osztálytanácsos,

pénzügyminiszter: Frímmel Gyula miniszteri tanácsos,

iparügyi miniszter: vitéz Guóthfalvy Dorner Zoltán miniszteri osztálytanácsos,

kereskedelem— és közlekedésügyi miniszter:

Nánássy János miniszteri osztálytanácsos,

vallás- és közoktatásügyi miniszter: Liber Béla tankerületi kir. főigazgató,

igazságügyminiszter:

tanácsos,

honvédelmi miniszter: vitéz Jány Gusztáv tá- bornok, vegyesdandárparancsnok,

Z ehery Lajos miniszteri

földmível—ésiigyi miniszter:

niszteri tanácsos,

Legfőbb Állami Számvevőszék: Lobmayer Iván a Legfőbb Állami Számvevőszék osztályfőnöke,

Utassy Béla mi—

Budapest Székesfőváros: lllyefalvi I. Lajos, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója,

Vas vármegye: Gst/fú Lajos főispán és Hor—

váth Kálmán alispán,

Szombathely megyei város: Ujváry Ede polgár- mester,

Szombathelyi katolikus püspökség: Grősz Jó- zsef orthosiai felszentelt püspök, győri kanonok, Országos Statisztikai Tanács: Dobrovíts Sán—

dor miniszteri tanácsos,

Központi Statisztikai Hivatal: Konkoly Thege Gyula miniszteri osztályfőnök, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke,

Magyar Nemzeti Bank: Judik József, a Ma- gyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese,

Országos Társadalombiztosító Intézet: Gortuay György, OTI orvosaligazgató,

Fejér vármegye: Heller András tb. főszolga- bíró,

Magyar Külügyi Társaság: Eöttevényi Olivér ny. főispán, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Magyar Történelmi Társulat: Pálfy Ilona or—

szágos alleve'ltárnok,

Magyar Meteorológiai Társaság: Réthly Antal, az Országos Meteorológiai és Földmágnesse'gi In—

tézet igazgatója,

Magyar Földrajzi Társaság: Thírring Gusztáv, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal ny. igazgatója, József Nádor Műegyetem Statisztikai és Gaz—

daságpolitikai Szeminárinma: Schweng Lóránt ad—

junktus.

Ezután Pogány Frigyes elnök a következő megnyitó beszédet mondta:

7. szám

——685— 1937

Pogány Frigyes: Elnöki megnyitó.

Mindenekelőtt a hallgatóság elnézését ké- rem, hogy elnöki teendőimnek ellátására kel- lően felkészülni nem tudtam, minthogy Ko—

vács Alajos elnök akadályoztatásáról csak az utolsó órában értesültem.

A statisztika sokak előtt ellenszenves szó, s meglehet, ez az oka, hogy a magyar nyel- vészek és statisztikusok nem is keresnek rá jó magyar elnevezést. A közállapotoknak szá- mokkal való illusztrálására, ami a statisztika lényege, nehéz is volna megfelelő magyar szót találni. A statisztika ellenszenves azért is, mert követelődző és kötelező. Ki szeret, parancsra adni? Az adatszolgáltatás igen kényes kérdése- ket érint: vagyon, jövedelem, magánélet, lakás és kultúrális viszonyok, életkor, különsen a nők életkora, mindmegannyi kelletlenül megvála—

szolt kérdés. Adat és adó, adatszolgáltatás és adófizetés, közös gyökérből származnak s vélik, egy anyaméhben is születtek. A statisztika gyakran célpontja olcsó élcelődésnek és gúny- nak, hiszen Eötvös szerint mindent és minden- nek az ellenkezőjét be lehet vele bizonyitani. A statisztikát száraz tudománynak is tartják, számnak, számtö'megnek, számrengetegnek hlV- ják, amelyben az eligazodás sokszor lehetetlen- nek látszik.

Nos hát, nem így van? Nem a Statisztikai Társaság tagjaihoz intézem e kérdést, nem is a rajtuk kívül itt megjelent művelt közönséghez.

Mondjuk, hogy önmagamhoz, de nemcsak a magam, hanem az Önök nevében is felelek rá.

Tudományos problémákkal, társadalmi té—

mákkal, közéleti jelenségekkel, közgazdasági kérdésekkel, nemzetközi viszonyokkal hivatal—

ból, hivatásból vagy magánpasszióból foglalko- zók ma már nem lehetnek ezen a véleményen.

Az ilyenek hűségesen szolgáltatják a kívánt adatokat. Hiszen munka- és hivataskörükben maguk is rovatoznak, arányokat és átlagokat számítanak, szóval statisztikáznak. Sőt több-ke-

vesebb részletezéssel, saját gazdaságukban, ma—

gánháztartásukban is teszik ezt.

Mit bizonyít ez? Mit bizonyít az, hogy nap—

ról-napra többen vannak a hivatásosak mellett a magánstatisztikusok is. Nyilván a statisztika nélkülözhetetlen voltát bizonyitja.

S nézzünk csak körül egy kissé! Hiszen alig van ma már az állami, a társadalmi, a gazda- sági életnek olyan köre, amelyben a felmerülő kérdések és helyzetek tömege ne szorulna sta- tisztikai kutatásra és megvilágításra. Lehetne-e ezekbe közszempontból szabályozólag bele- nyúlni statisztika nélkül? ltt érek azokhoz a műhelyekhez, szinte gyárszerű tudományos te- lepekhez, amelyek az államtudományoknak ezt az ágát és segítőtársát művelik. Nem szólok itt

az egyetemi és más főiskolai katedrákról, ame-

lyeknek gazdái elismert, széles látókörű, nagy—

műveltségű tudósok, s nem a különböző hiva—

talokban és intézetekben serénykedő statiszti-

kusokról. De szólnom kell a magyar statisztikai hivatalokról. Ezekkel kapcsolatban is csak két momentumot említek meg a sok említésre méltó közül: a mindig s mindenben pártatlan igazságkeresést s a feltétlen, meg nem alkuvó hazafiúi érzést. Valóban büszkék lehetünk sta- tisztikai hivatalainkra. A pártatlan igazságkere- sésnek ugyanis szükségszerű velejárója a sta- tisztikailag megvilágítandó viszonyok és hely—

zetek széleskörű előzetes tanulmányozása, az azokra ható okok, az azokban érvényesülő je- lenségek előzetes megismerése. Ki tudna jó kérdőívet szerkeszteni egy iskola számára, ha az annak szervezetét, működését szabályozó—

törvényeket és rendeleteket nem ismeri? Avagy—

egy gyártelep számára, ha az abban lévő fel-—

szerelés, az ott gyártott cikkek stb. felől nem lenne teljesen tisztában. E szakszerű előkészü- let biztosíték, hogy az ennek alapján megterve—

zett és végrehajtott adatgyűjtés eredményeivel nem lehetséges mindent és mindennek az ellen- kezőjét bizonyítani. A lángoló magyar érzés, amely ezeket a hivatalokat és tisztikarukat fel—

állításuk óta jellemzi, garancia arra, hogy mun—

kájukban az igazi nemzeti érdekek érvényesül—

nek. Ezekben a hivatalokban nagyon jól tud- ják, hogy a szépítés, az önámítás nem hazafiúi érdek. Engedjék meg, hogy egy epizódot felem- litsek. Prágában, 1921-ben, egy tárgyalás alkal—

mával a szememre vetették a cseh külügy-—

minisztérium emberei, hogy népszámlálásaink—

ban rengeteg tótot tüntettünk el. Mily kapóra jött nekem, hogy mint volt aktív statisztikus, az 1900. évi népszámláláskor a számlálóbizto- sok és az adatfeldolgozók egyik beoktatója és a feldolgozási munkálatok vezetője, megcafol—

lzattam ezt a hazug állítást, hivatkozva arra is, hány község anyagát küldtük vissza, vagy ja—

vítottuk át, ahol a számlálóbiztosok túlbuz—

galma ,,szépített". Ha a csehek is így járnának el, nem kellene most felpanaszolnunk a fel—

vidéki magyar városok jellegének elsikkasztá- sát. Statisztikai hivatalainknak ez a hazafias szelleme éppen a magyar hivatalos statisztika pártatlanságának is egyik alátámasztó pillére.

Hivatásos startisztikusainknak ez a jellem—

zése érthetövé teszi, hogy a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal államférfiak, politikusok és, tudósok iskolája.

Ezek között nem egy világos cáfolata a sta- tisztika száraz voltának. Vargha Gyula neves, kiváló költő is volt. Buday László ugyancsak mint költő, szépíró és publicista kezdte fényes pályafutását, amelynek zenitjére csak azért nem jutott fel, mert idő előtt szólította őt el a könyörtelen halál. Ily poétalelkű emberek semmi esetre sem lettek volna ,,száraz" tudo-

mány művelői. És nem volnék méltó a statisz—

tikus névre és e tudós társaság tagságára, ha utolsóként a leghálásabb szeretettel meg nem emlékeznék Buday mellett másik mesteremről:

a Pécs melletti kis Rácváros szülöttéről, a leg-

7. szám

vérbelibb magyar statisztikusról, Vizaknay An—

talról. A halkszavú, de zengő tollú, reggeltől esm

tig íróasztala mellett ülő tudós akadémikusról,

erről a valóságos statisztikai fenoménről, aki- nek neve ma azért kevéssé ismert, mert a sze- rény tudósnak volt mintaképe. Nagyértékű ve—

zércikkeit is névtelenül küldte be a Budapesti Hírlap szerkesztőségébe, amelynek —— nagyon is korai halála után —— fiókjában talált kézira—

tok nyomán, a róla írt nekrológban én adtam tudtára, hogy ki volt az előtte addig ismeretlen, finom tollú, mélyen szántó vezércikkírója. Vég—

telen szerénysége mellett korai halála is oka annak, hogy ma olyan kevesen ismerik nevét.

A statisztikai kiadványok mellett a statisztikai hivatal, irattára valóságos kincsesbányája az ő szellemi kincseinek, amelyeket memorandu—

mokban, tanulmányokban, felterjesztésekben

szórt szét. A mindenség alkotója ő benne min- tázta meg a tökéletes statisztikust.

A Statisztikai Társaság alapítói között —— a statisztika még első nagyjain kivül — ott látjuk még a magyar kultúra nagy fejlesztőjét, Kle—

belsberg Kunót, aki már fajmentő ifjúkori munkásságát is természetszerűleg a statisztika fáklyájának lobogása mellett végezte a Julián- egyesületben Buday Lászlót, Kenéz Bélát, Ko- vács Alajost és csekélységemet vonta be, mint titkárokat ebbe a munkába s aki ugyancsak ön—

ként értetődőleg iskolaszervező és építő nagy programmunkat is lelkismeretes statisztikusok

—előmunkálatai alapján végeztette. Talán nem érdektelen ennek kapcsán arról is megemlé—

keznem, hogy ennek az iskolaépítési pro—

grammnak a bölcsője is a statisztikai hivatal- ban ringott, amennyiben a megreformált tan- ügyi statisztika eredményeinek felhasználásával már 1910 körül vaskos memorandumok készül—

tek ott Nagymagyarország minden vármegyé- jéről s ezeket nem kisebb emberek készítették, mint Vizalcnay, Buday, Kenéz, Kovács, Bud stb.

S amikor Klebelsberg Kunó csekélységemet a Hivatal tanügyi osztályának és könyvtárának éléről maga mellé vette, a másfél évtizeden meg nem indult akció végül is a megvalósulás stá- diumába lépett.

Ilyen csillagok fénylenek a magyar statisz—

tikai tudomány egén, s ilyenek alapították meg a Magyar Statisztikai Társaságot, amely e hó 22—én éri meg alapításának 15. évfordulóját, s amelynek célja röviden a statisztika művelése, fejlesztése, népszerűsítése és tudományos kap- csolatok létesítése. E céljainak szolgálatában tartja évenkint az ország más-más városában ünnepi üléseit. A Magyar Statisztikai Szemle ezekkel kapcsolatban az illető városnak és vi- dékének szenteli aktuális számát.

Minthogy a statisztika népszerűsítése ki- mondott célja 'llársaságunknak, mai ünnepi ülésünkön itt az ország legműveltebb nyugati szélén alkalmas talajt látunk e célnak munká- lására s ezért a tulajdonképpeni ünnepi élő-

-———686— 1937

Büszke vagyok arra, hogy az előadó Benes Zoltán mellettem kezdte meg pályáját s miután amúgy is tág körű ismeretei további kiszélesí- tésének céljából a kultuszminisztériumból ki- lenc hónapra a statisztikai hivatalba rendelte- tett át, ott ő is slatisztikussá lett.

Unnepi ülésünket ezekután megnyitván,

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Horváth Kálmán, Vas vármegye alispánja örömét fejezte ki afelett, hogy a Magyar Statisz- tikai Társaság Szombathelyen tartja idei ünnepi ülését s hogy ennek a színhelyéül a vármegye ösi székházának termét választotta. Az ünnepi ülés iránt a vármegye közönsége osztatlan érdeklődé- sét nyilvánította,

Ujváry Ede Szombathely polgármestere rá—

mutatott arra, hogy a statisztika, mely az élet minden viszonyát, rejtekrét felkutatja, a politikai hatóságoknak, a városok vezetőinek is megadja azokat az ismereteket, amelyeken kiépíthetik kö- zületük sorsát. A városok életberendezése a leg—

bonyolultabb s ezért a városok fokozott mértékben szorulnak rá a statisztikára, melynek adatai nél—

kül célkitűzéseiket nem tudják megvalósitani. E tudatban üdvözli a Magyar Statisztikai Társasá- got, melynek ünnepi ülése lehetővé teszi, hogy a statisztika lényegét, jelentőségét a leghivatottabh ajkakról hallhassák a megjelentek. Köszöni, hogy a Magyar Statisztikai Szemle szombathelyi számá- val a statisztika olyan ajándékkal lepte meg a várost, melynek az kiváló hasznát veszi. Köszöni a kitüntetést, hogy a Statisztikai Társaság Szom—

bathelyet választotta ünnepi ülése székhelyéül s Isten áldását kéri a Társaság működésére.

Majd Benes Zoltán r. tag tartotta meg ünnepi

székfoglaló előadását: ,,A statisztika és az Élet titokzatos rendje" címen, szűnni nem akaró tet-

szésnyilvánitástól kísérve. A nagyhatású előadást folyóiratunk más helyén közöljük.

Pogány Frigyes elnök köszönetet mondott a nagyértékű előadásért, amely a statisztika apoló- giáját zengte el magas tudományos színvonalon.

Azzal az imaszerű kéréssel zárta be az ülést, hogy az előadó szép reménységei a magyar haza dicső—

ségére mielőbb valóra váljanak.

Este társasvacsora volt a Sabaria éttermében, amelyen Pogány Frigyes elnök a vendéglátókra, Benes Zoltán r. tag Szombathelyre, Ujváry Ede szombathelyi polgármester a Magyar Statisztikai Társaságra, a Központi Statisztikai Hivatalra és a vendégekre, EreIcy Károly a megjelent hölgyekre mondott pohárköszöntőt, Zehety Lajos r. tag pe—

dig a képviseletek nevében szólalt fel. Másnap a Társaság Kőszegre tett kirándulást. Kőszeg pálya—

udvarán vitéz Nagy Miklós polgármester üdvözölte

7. szám

——687-—— 1937

köszönte meg. A résztvevők megtekintették a Város nevezetességeit, közben a Társaság küldöttsége

koszorút helyezett Waisbecker Jenő népf. százados,

a proletárdiktatúra mártírja sírjára. Ezután a részt—

vevők autóbuszon az Ausztriához csatolt területen

fekvő lékai (Lockenhaus) várat tekintették meg.

A kőszegi Strucc éttermében rendezett társasebéden Gyöngyös Endre polgármesterhelyettes köszöntötte fel a Társaságot, majd Pogány Frigyes elnök mon- dott a városra és vezetőségére pohárköszöntőt.

XV. évi rendes közgyűlés. -— XVe Assemblée générale annaelle.

Re'sume'. La Société a icnu le 15 juín 1937 sa Xir'e Assemblée générale annuelle sous la présidence de M. Aloys Kovács, president de la Société. M.

' Désiré E I e k e s, secrétaire général, a rendu compte de I'actíuité de la Société pendant la période 1936—37.

M. Louis Thirring, secrétair'e, lut son rapport au sujet des travaux du Comité hongroís pour l'étude scienti/igue des problemes de la population.

M. Jules Mike, trésoríer, présenta Ie rapport financier relatif a l'exercice écoule', et M. Louis Thírring, le rapport de la Commission chargée de vérifier les comptes. L'élection du nouveau pré—

sident et des deux vice-présidents figurait éga- lement d liordre du jour, mais elle dut étre ajour- née, vu le petit nombre des membres présents. De cette sorte, PAssemblée inoitait le president, M.

Aloys K o vác s, et les vice—présidents, MM. Eugene C z e ttle r et Frédéric P 0 9 án y, ;: pourvoir, jusguld Pélection, á la direction des affaires.

A Társaság, miután az 1937 június 7—ére össze—

hívott közgyűlés határozatképtelen volt, június 15-én tartotta meg XV. évi rendes közgyűlését. Az ülésen Kovács Alajos a Társaság elnöke elnökölt.

Elekes Dezső főtitkár beszámolt a Társaság 1936——

1937. működéséről, Thirring Lajos tit- kár pedig a Nemzetközi Népességtudományi Unió

munkaévi

Magyarországi Csoportjának jelentését terjesztette elő. Mike Gyula pénztáros a pénztári jelentést, Thirring Lajos pedig a számvizsgálóbizottság jelen- tését mutatta be, amelyeket a közgyűlés tudomásul vett. Ezután az elnök és a két alelnök választásá- nak ügye került tárgyalásra, akiknek kétéves man- dátuma lejárt. A közgyűlés, tekintettel a megjelent tagok csekély számára, az elnökség megválasztását elnapolta s felkérte Kovács Alajos elnököt, Czettler Jenő és Pogány Frigyes

továbbvitelére.

alelnököket az ügyek

Személyi hírek. — Nouvelles.

A Kormányzó Úr Ö Főm—élto'sága folyó évi július hó 16—án kelt legfelsőbb elhatá'rozásával a magyar királyi vallás— és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére lIIyefalui I. Lajos dr., magyar ki—

rályi kormányfőtanácsos, Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatója, szegedi magyar

királyi Ferenc József tudományegyetemi megbizott előadónak, az egyetemi oktatás és a tudományos irodalom művelése terén szerzett érdemei elisme—

réséül az egyetemi rendkívüli címet adományozta.

nyilvános tanári

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étranger.

Amerikai Statisztikai Társaság. (American Sta—

tistical Association.) Évről-évre váltakozó helyen megtartott kongresszusszerű közgyűlései során az Amerikai Statisztikai Társaság 98. közgyűlését Chicagoban rendezte meg. A közgyűlést európai szemmel szokatlannak tűnő nagy érdeklődés kí—

sérte: a Társaság 1875 tagja közül kb. 400-an je- lentek meg Chicagoban. A közgyűlés 1936 december 28—30—án zajlott le; 32 (rendre különböző tárgy- csoportot felölelő) szesszióján több, mint 100 elő—

,adás hangzott el. Az ülések egy részét a Társaság ezúttal is más, rokon tudományos testülettell) kar- 1) U. m. Econometric Society, Institute of

Mathematical Statistics, American Association for

Labor Legislation, National Association of Market-

öltve tartotta meg. Az elhangzott előadások, viták s a bemutatott jelentések ezúttal is nem a régi szokásnak megfelelő külön füzetben, hanem a ,,Journal of the American Statistical Association"

néhány számába elosztva jelentek meg?) ezen az

American Economic Association, American Sociological Society, American Farm Economic ASSociation, Conference on Income Research, American Political Science Association, American Public Welfare Association, Population Association of America és Conference on Price

Research. *

1) E rendszertelenebbül megjelenő dolgozatok címeinek felsorolását l. a Szemle folyóiratszemle rovatában.

ing Teachers,