Magyar Statisztikai Társaság (1922) 1932–1942. 1. A Magyar Statisztikai Társaság második tíz éve

!. A Magyar Statisztikai Társaság második tiz éve.

2. Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Cso- portja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

3. Államtudományi intézet.

4. A "Magyar Statisztikai Társaság"

5. A Társaság vezetősége és tagjai.

I. Tisztikar és választmány.

a) Tisztikar és választmány 1942. VI. 23-án.

13) Tisztikar és választmány 1932—1942.

II. A Társaság tagjai.

c) Belföldi tiszteletbeli tagok.

d) Rendes tagok.

e) A belföldi (tiszteletbeli és rendes) tagok (az elhúnyt tagokkal együtt) szektoglaló és a megválasztás éve szerint.

alapszabályai.

Magyar Statisztikai Társaság (1922) 1932—1942.')

Société Hongroise de Statistigue (1922), 1932—1942.**)

TARTALOM:

!) Külföldi tiszteletbeli tagok.

g) A Társaság halottal.

h) A taglétszám alakulása.

6. Közgyűlések és előadások:

a) A Társaság közgyűlései és előadásai.

h) A Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja (a Magyar Statisztikai Társaság kebelében) előadásai.

7. A Társaság kiadványai. 1932—1942.

a) Journal de la Société Hongroise de Statistígue.

b) A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 1982—1942.

8. A Társasággal csere- (információs) viszonyban lévő kül—

földi intézmények.

1. A Magyar Statisztikai Társaság második tíz éve.

Les disc deuacz'émes années de la Société Hongroise de Statistz'gue.

A Magyar Statisztikai Társaság 1922.

június 22-én mondotta ki megalakulását, majd szervezete kialakulván, 1923. május 23-án tartotta meg első rendes évi köz- gyűlését.

A második évtized lezárulása alkal- mul szolgál, ,,_de hagyományainknak is megfelelő, hogy, amint a Társaság műkö—

*) Ez a beszámoló túlnyomórészben szigorúan csak az 1932—1942. évre vonatkozik. A Társa—

ság első tíz évének ismertetését és az 1922—1932.

évi időszakra vonatkozó jegyzékeket és felsoroláso- kat a Magyar Statisztikai Társaság 1922—1982. c.

füzet (A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 8. sz.) és a Magyar Statisztikai Szemle 1932. év- folyama (a 430—458. lapokon) közölte. —— Az 1932—1942. évi jegyzékek és felsorolások általában az 1942. VI. 23-i közgyűléssel zárulnak, ill. az akkori állapotnak felelnek meg; a Társaság azóta elhúnyt belföldi és külföldi tagjai tehát még szere- pelnek a tagnévsorban, az időközben székfoglaló- jukat megtartott tagok pedig a megválasztott, de székfoglalót nem tartott rendes tagok névsorában foglalnak helyet. A tagok állásában, lakáscímében stb. időközben bekövetkezett változások ellenben a tagnévsor összeállításánál lehetőleg figyelembevétet- tek. A tisztikar és választmány 1932—41942. évi tag- jainak felsorolásában a tisztikarnak az 1932. esz- tendő előtti tagjai csak annyiban szerepelnek, amennyiben működési periódusuk átnyúlt az 1932——

1942. idősza-kra.

, ") Un extrait de cet article paraítra en franeais dans les numéros 3—4 du Journal de la Société Hongroise de Statistigue de 1942.

désének első öt, illetőleg tíz évéről beszá—

moltunkl), a második tíz esztendő ered- íményeit is összefoglaljuk.

A tízéves beszámoló mintájára ebben a bevezetőben elsősorban a Társaság tudományos működését méltatjuk. E váz- latos ismertetést kiegészítik a következő jegyzékek és kimutatások, melyek a tudo- mányos munka adatain kívül a Társaság szervezeti és adminisztratív viszonyainak alakulásáról is tájékoztatást nyujtanak.

A Társaság belső életének, szervezeté- nek történetéből mégis ki kell emelnünk egy-két mozzanatot.

A Társaság személyi keretei jelentő- sen kibővültek, ami összefügg azzal, hogy hazánkban a statisztika művelőinek és a statisztikával szorosabb kapcsolatot tartó ama szakembereknek száma, akiket a Társaság bevonhatott működésébe, ör- vendetesen megnövekedett. A rendes ta—

goknak az első közgyűlésen 80—ban meg—

állapított maximális létszámát ennek kö- vetkeztében fokozatosan emelni kellett.

1) Magyar Statisztikai Társaság 1922—1927.

A M. Stat. Társ. kiadványai. 4. sz.; Magyar Statisz—

tikai Társaság 1922—4932. A M. Stat. Társ. kiadvá- nyai. 8. sz.

5—6. szám ——309— ₁₉₄₃ Az utolsó kerettágítás, amely a terület-

visszacsatolásokat is indokul vette, 150—re emelte fel a rendes tagok választható maximális létszámát?)

Szervezeti szempontból említést ér- demlő az elnökségben a váltógazdaság elvének bevezetése. Az első szabályozás az elnökök és alelnökök működési idejét nem korlátozta. 1929—ben az alapszabá—

lyokat olyképp változtattuk meg, hogy az elnök és a két alelnök két évre választas—

sék, de megbízatásuk további két évre meghosszabbítható, amit követett az alapszabályok még helyesebbnek talált oly módosítása, hogy az elnök és az al- elnökök —— a közvetlen újraválasztás ki- zárásával —-— három évre választatnak.

A váltógazdaság folytán az elnökök so- rában a magyar statisztikának immár több kiválósága foglalt helyet,. Az illusztris veze—

tők biztoskezű, bölcs irányítása jelentő—

sen hozzájárult a Társaság magas tudo—

mányos tekintélyének növeléséhez. Az alapító elnök, Buday László örökét, akit az elnöki székből ragadott el a halál, Thirring Gusztáv vette át. Az őt felváltó Kenéz Béla működése részben már be- számolónk évtizedére esik. Utána Kovács Alajos, Konkoly Thege Gyula és Balás Károly töltötték be a Társaság legmaga- sabb tisztségét.

, A statisztika és a rokontudományok kitünőségei váltakoztak az alelnöki ál- lásokban is, névsoruk a személyi kimuta- tások közt található.

Meg kell emlékeznem az újraválasz—

tási korlátozás alá nem eső főtitkári ál—

lásban bekövetkezett változásról is. Ez

annak folytán állott elő, hogy Dobrovits Sándor, a Társaság jelenlegi alelnöke, aki tíz éven át rendkívüli ügyszeretettel és agilitással látta el a vezető titkári ál—

lás teendőit s aki Társaságunk alakulása körül is nagy szolgálatokat tett, megvált a főtitkárságtól.

A Társaság szervezetét érintő esemény

az Államtudományi Intézet kiválása a

Társaságból. Az Intézet — az állami élet problémáinak tanulmányozása talán szür- kén hangzó célkitűzése alatt — igen fontos nemzeti érdekű munkát végzett az utódállamok viszonyainak és a kisebb—

ségi kérdésnek vizsgálásával s része volt

!) Betöltve azonban az első évtized vég-én csak 107, a második évtized végén 132 r. tagsági hely volt.

abban, hogy amikor eljött a revízió órája, még nagyobb tudományos felkészült- séggel ülhettünk le a tárgyaló asztal- hoz, mint annakidején a békekonferen-

cián. Az Államtudományi Intézet, amely

eredetileg is inkább csak külső, szervezeti s nem munkaközösségi kapcsolatban ál- lott a Társasággal, a 8.646/1941. M. E.

sz. rendelet alapján a Vallás— és Közokta—

tásügyi Minisztérium tárcájában megszer- vezett gróf Teleki Pál Tudományos Inté- zet kötelékébe lépett át.

Másfelől a Társaság kebelében, 1936—

ban, megalakult a Nemzetközi Népesség- , tudományi Unió Magyarországi Csoportja,

melynek tevékenységéről külön beszá- moló készült. Itt csak arra utalunk, hogy bár a Csoport a Társaságnak nem szak- osztálya s a Társaságon kívülállókat is bevon munkájába, a Csoport müködése részben a Társaság munkásságának meg- osztódása, tehát a Társaság tudományos produkcióját egészíti ki.

A Társaság tudományos működésének második évtizedét —— már csak a folyto- nosság érdekében is -— az első tíz évről készült beszámolóhoz nagyjából hasonló

rendszerben kívánjuk táttekinteni.

A Társaság tevékenységét a lefolyt évtizedben több körülmény akadályozta.

A harmincas évek elején a gazdasági vál- ság, mely a tudományos társaságok munkájára is bénítólag hatott, az évtized végétől pedig a háborúval kapcsolatos események gátolták a teljes erőkifejtés- ben. Mégis az elért eredmények mérlege kedvező.

A Társaság tevékenységének legkife- jezettebben tudományos része a Társa- ságban tartott előadások és a Társa- ság kiadványaiban megjelent tanulmá- nyok. Ez a teljesítmény úgy számban, mint értékben jelentös s a statisztikai tudomány fejlesztéséhez megannyi építő- kővel járul.

A Társaság ülésein 79 előadás hang- zott elf) Ennél jóval több a Társaság által írásban kiadott tanulmányok száma.

1) Ha azonban figyelembevesszük, hogy az ün—

nepi ülések elnöki megnyitói gyakran voltak önálló előadásnak tekinthetők, hogy az ankétek vélemény- nyilvánításai, sőt nem egyszer az előadóüléseken történt felszólalások is önálló előadásuámba men- tek s számítjuk az írásban benyújtott székfoglaló- kat, valamint az ülésenkíviili megemlékezéseket is, az előadások száma százon felül emelkedik.

5—6. szám

A Társaság folyóirata, a Journal de la Société Hongroise de Satatistigue össze- sen 1621) önálló tanulmányt vagy cik—

ket közölt (ezek közül 42 előadásként már fentebb számbavétetett, tehát a két- szeri számbavétel elkerülése érdekében levonásba helyezendő). Ehhez járul a különkiadványaink sorozatában könyv- sz-erűen megjelent 8 nagyobb munka, melyeknek némelyike több tanulmányt tartalmazott. Végeredményben Társasá- gunk más-odik tízévi működéséhez két és félszáz tanulmány fűződik.

Megkíséreltük, hogy az elhangzott elő- adásokat, ill. megjelent tanulmányokat tárgy szerint is csoportosítsuk s futólag áttekintsük, hogy a statisztika egyes terü- letein tudományos munkánk milyen kér—

dések előbbreviteléhez járult hozzá. Ez a csoportosítás természetesen, mint minden könyvészeti osztályozás, meglehetős ne—

hézségekkel járt, főképpen azért, mert egyik-másik tanulmány határesetet jelen—

tett, vagy több csoportba is besorozható volt. Ezért a következő szakbeosztás csak megközelítő tudott lenni.

Ha az előttünk lévő anyagból az álta—

lános statisztika-elméleti vonatkozású—

akat ki akarjuk emelni, ilyennek kell minősítenünk Földes Béla több tanul—

mányát, mint: ,,A társadalmi jelenségek vizsgálatának nehézségei, különös tekin- tettel a statisztikai módszerre", ,,Sűrítési módszer és zavaró tényezök", ,,Statisztika

—— szociovmetria —— társadalmi statisztika", ,,Jegyzetek a statisztikai összeírások kér- déséhez, különös tekintettel a népszám—

lálásokra". ,,Mikrostatisztika". A mikro—

statisztikai kérdéshez egy olasz statiszti- kus (Savorgnan F.) is hozzászólt a Jour-

nalban.

Az általános elméleti-módszertani ta—

nulmányok sorában jelentős szerepük volt a matematikai statisztika körébe tartozó, ill. számítási vagy ábrázolási problémával foglalkozó tanulmányoknak.

Idevágó Jordan Károly 3 tanulmánya az átlagok, a megközelítés s a differencia—

számítás tárgyköréből, Szél Tivadar 2 tanulmánya a standard számítás, ill. a korreláció köréből, valamint a követke- zők: A szekuláris változások meghatáro- 1) A teljesség kedvéért az 1932. jan.-jún. szá- moknak anyagáról is itt számolunk be, minthogy a számok az első tíz évről készült ismertetés lezá-

rása után jelentek meg. Összesen tehát 10 és fél évfolyam tanulmányait ismertetjük.

——310-—— 1943

zása (Fréchet M.), Statisztikai korreláció és keresleti törvény (Theiss E.), A statisz- tika adatainak számszerű és grafikus ki- mutatása (Rochlitz Gy.), Korreláció és interpoláció (Bonferroni G. E.).

Összefogó tartalmú, vagy a statisztika

több ágából fonódó tanulmányok: Poli—

tika és adatanyag (gróf Teleki P.), Bir- tokmegoszlás, foglalkozás és népsűrűség (Móricz M.), A statisztika és az élet titok- zatos rendje (Benes Z.), Örökléstan, sta- tisztika, fizika (Kőrösy K.), Az élettartam növekedésének hatása a közgazdaságra és a társadalomra (Mombert P.), A város szerepe a nemzetgazdaságban (Surányi—

Unger T.) .s idesorozható: A szovjet statisz- tika számai mögött (Téri T.).

Érthető, hogy számos ily általános vagy több szakot érintő tanulmány a hazai viszonyokkal s a magyarság élet- problémáival foglalkozik. E kategóriába tartoznak: A magyarság műveltségi súlya és szociális helyzete a régi Magyarorsza' gon (Hollós I.), Egy harmonikus állam.

terület statisztikai képe (Rónai A.), A statisztika tanulságai a nemzet életében (Bud J.), Egy magyar hadtörténeti kar- togramm tervezetének bemutatása (Dob- rovits S.), Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatösszeírás (Konkoly Thege Gy.), A statisztika országépítő (szerepe (Pataky T.), Magyarország hatá- rainak rövid történelmi áttekintése (Roch- litz Gy.), Magyar problémák a statisztika fejlődésútján (Dobrovits S.).

Történeti statisztikánk alapjaihoz ha- tolt Thirring Gusztáv tanulmánya s Pálffy Ilona 2 tanulmánya. Itt számolunk el a többi történeti statisztikai tárgyú

tanulmányokkal is, amelyek a 18. század

közepétől a 19. század elejéig terjedő időszaknak Magyarország népességét számbavevő, de a gazdasági-szociális vi—

szonyokra is kiterjeszkedő felvételeit

méltatták. (Fodor F. 2, Thirring G. 4

tanulmánya.)

A hazai statisztikai szervezet'ill. tevé—

kenység talált méltatásra Dobrovits S.

2 tanulmányában: A Magyar Statisztikai Társaság első tíz ével) és A magyar statisztikai szolgálat újabbkori fejlődése címen, valamint Laky Dezső ugyancsak 2 tanulmányában: A magyarországi ál- lami statisztikai szolgálat ügye a M. kir.

Közp. Statisztikai Hivatalon kívül és A 1) Az elől idézett 8. sz. különkiadványban és a Journalban megjelent jubiláris beszámoló.

——-311—— 1943 5—6. szám

Magyar Statisztikai Tanács tudományos szakbizottságának tevékenysége 1934——

35—ben címen.

A Társaság előadásaiban és irodalmi produktumaiban is megmutatkozik az a nagy érdeklődés, amellyel a Társaság a nemzetközi statisztikai élet megnyilvá—

nulásait figyelte. A magyar statisztikának a Nemzetközi Statisztikai Intézet munká- jában való élénk résztvétele a Journalban is méltatásra került (Thirring L.). Az

Intézet üléseiről annak egy vagy két résztvevője rendszeresen beszámolt a

Társaságban (a mexikói ülésről Kovács A., a londoni ülésről Kovács A. és Kon—

koly Thege Gy., az athéni ülésről ugyan- csak Kovács A. és Konkoly Thege Gy.).

Beszámolás történt az 1935. évi berlini Nemzetközi Népességtudományi Kong,—

resszusról (Kovács A., Thirring L. és Szél T.) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Inté-

zet 1936. évi római közgyűléséről (Kon-

koly Thege Gy.). A nemzetközi statiszti- kai élettel kapcsolato—s tanulmány még:

A nagyvárosok nemzetközi statisztikájá- nak t'rjabb fejlődésre (Thirring G.).

A városi statisztikával-f külön *,célkitű-

zés alapján s több jeles külföldi szak- ember bevonásával tanulmánysorozatban foglalkoztunk. A Nemzetközi Statisztikai Intézet és a városi statisztika (Methorst H. W.) általános vonatkozású tanulmánya mellett egyelőre egyes európai államok, nevezetesen Németország '(Morgenroth W.), Finnország (Bruun O.), Olaszország (Giusti U.), Svájc (Jenny 0. H.), Belgium (Lesoir E.), Franciaország (Huber M.), Lettország (Bulmerincg E.) városstatiszti- kai viszonyai kerülitek tárgyalásra. A Journalnak ez az ankétszerű anyaga összegyűjtve különkiadványban is közre- adatott.

A statisztikusok munkásságát méltató vagy a statisztika kiválóságairól történt megemlékezések alábbi felsorolásában csak a fontosabbak szerepelnek, ezen- kívül a Journal vaz elhúnyt rendes és

tiszteletbeli tagokról rendszeresen közölt nekrológokat. A statisztika elhúnyt nagy- jai sorában gróf Klebelsberg Kunóról (Kovács A.), Keleti Károlyról (Földes B.

és Kovács A.), Buday Lászlóról (Kenéz B., ülésenkíviili avatóbesz'édr Buday László síremlékénél), Fáy Andrásról (Kovács A.), a magyar statisztika hőskorának aka- démikus képviselőiről, akik közé Kő- rösy József, Vizaknai Antal, báró Láng

Lajos és Vargha Gyula tartozik (Laky D.), Thirring Gusztávról (Kovács A.) tör- téntek megemlékezések. A Társaság volt elnökének és tiszteletbeli tagjának, Thir- ring Gusztávnak, születése 75. évfordulója alkalmából, Társaságunk jubileumi Jour- nal—számot szentelt. Földes Béláról 90-ik életévének fordulóján közöltünk (Surá- nyi-Unger T.) méltatást. A személyi vonatkozásúak közé sorozhatjuk: Ernst Engel egy kiadatlan levele Adolphe Ouetelethez (Julin A.) és Semmelweis Fülöp Ignác világhírű magyar orvos sta—

tisztikái (Szél T .) c. cikkeket.

A népességstatisztika a statisztikának tárgysorunkon legsűrűbben szereplő szaka. Az általános demográfia mezején mozogtak a modern elmélet szempontjait kifejtő (Balás K.), magyar vonatkozásban pedig az öregkorúak megoszlási és nép—

mozgalmi viszonyait (Szél T.), a foglal- kozás és házastermékenység közti össze- függést (Thirring L.), a közigazgatási be- osztást (Benisch A.) vizsgáló és a magyar fajkutatás körébe tartozó (Gáspár J. és Bartucz L.) tanulmányok.

A határontúli magyarság viszonyai felé érthető vonzódással és előszeretettel fordultak a tanulmányok szerzői. Az er- délyi népességi viszonyok, illetőleg az

erdélyi magyarság sorsa x(Kovács A.? 3,

Rónai A. 1 tanulmányában) s a kanadai magyarság (v. Nagy I.) vol-tak vizsgálat

tárgyai. Éppily érdeklődés nyilvánult

meg az országcsonkí—tás és a iterületvissza—

csatolások jelentősége iránt; a népességi és rokon vonatkozásokat Thirring Lajos 4 tanulmányban ismertette.

Az álló népesség kérdései körében inkább módszertani jelentőségűek a né- pességtömörülésről (Thirring L.), az anya- nyelv (Barsy Gy.) s a nagy agglomerációk (Thirring L.) tárgyában megjelent tanul- mányok. Fo—glalkoztak továbbá egy sze—

melvényes népszámlálási eredményeket

fejtegető! tanulmány mellett (Kovács A.)

az öregek (Mozolovszky S.), a testileg fo—

gyatékosok (Horváth M.), a nyelvtudás (Kovács A.), a külterületi népesség (Thir- ring L. (2]), a kortagozódás (Móricz M.) magyarországi viszonyaival.

A nemzet és a nemzetiség terminológiai ill. a nemzetiségi statisztika (problémáival is behatóan foglalkozott a Társaság. Egy szék-

foglaló (Csekey l.) s a Népességtudományi

Unió Magyarországi Csoportjában elhang- zott előadás (Elekes D.) volt az előfutárja

5—6. szám

a Társaság és a Népességtudománm' Unió Magyarországi Csoportja együttes rendezé- sében lefolyt, a nemzetiségek számbavételét tárgyaló ankétnek. E fontos kérdés meg- vitatása az 1941. évi népszámlálás nemzeti- ségstatisztikai módszerének kialakításánál is jó szolgálatot tett.

Nagyszámú tanulmány tárgyalta a nép- mozgalomnak ill. a népesedésnek korunk- ban különösen időszerű kérdéseit. Az előadások egyrésze elméleti és módszer- tani vonalon mozgott (Balás K. 3, Szél T., Varga l., Abay [Neubauer] Gy. és Solth K.

1—1 tanulmánya). A többi tanulmányok, így elsősorban a magyarság problémáit szem- meltartó (Hollós I. [2], Szél T., Thirring L., Kenéz B., Kovács A.), a népmozgalmat kü—

lönféle szempontból megvilágító (Varga I., Földes B., Konkoly Thege Gy., Schneller K.), köztük külföldi statisztikusok (Lasorsa G., Vaochinri A., Vergottini M. [2], Burgdörfer F.) által írt tanulmányok, valamint Gold- ziher Károlynak a halandóság kérdésével foglalkozó 3 tanulmánya hol az elméleti, hol a gyakorlati ill. alkalmazott statisztika szempontjait juttatták túlnyomóbban ér- vényre.

A halálokok és betegségi statisztika körében általános vonatkozású (Szél T.) s a fertőző betegségekkel általában fog- lalkozó (Johan B.) tanulmányok mellett a tuberkulózis (Szél T.), a rák (Szél T. [3], Melly J., Meyer N.), az érelmeszesedés (Szél T.) tárgyalása került sorra. Idevehető a szeszfogyasztást az iszákossággal kapcso- latban tárgyaló tanulmány (Szél T.).

A vándormozgalom körében a belső vándorlásokkal és pedig ezek nemzetközi módszerével (KOVáCS A.), magyarországi vonatkozásaival (Kovács A.) s az elcsatolt Felvidék kivándorlásával (Thirring G.) foglalkoztak.

A szociális statisztikába vágó témák voltak a munkanélküliség (Szádeczky- Kardoss T.), az egyesületek (Dobrovits S.),

a munkaerő-gazdálkodás (Áfra Nagy J.)

erősen módszertani kidolgozásban.

Gazdaságstatisztikai tárgyú tanulmá- nyokban azdag volt tudományos terme- lésünk. ltalános elméleti vonatkozású tanulmányok (Surányi-Unger T. 4 tanul- mánya: Gazdasági rugalmasság és válto- zékonyság, Az "amerikai gazdaságpolitika válaszúton, A nemzetközi kapcsolatok mai állása, Werner Sombart és a kapita- lizmus ideológiája; Szárdeczky Kardoss T.:

-—312— 1943

A háborús gazdasági élet, Wagemann E.:

A háború utáni idők világgazdasági poli- tikája) mellé általános jellegű, de főleg magyar vonatkozású tanulmányok sora- koztak (Varga I.: Csonka-Magyarország gazdasági fejlődése, Laky D.: A részvény- társulatok statisztikájának főbb tanulságai az 1928—30. és az 1931—34. években, Surányi—Unger T.: Budapest szerepe Ma- gyarország gazdasági életében, Bene L.:

Az élelmiszerpiaci kutatómunkálatok Budapesten), végül 3 tanulmány (Elekes D.) területgyarapodásaink gazdasági je—

lentőségével foglalkozott.

A gazdasági élet egyes ágai közül a mezőgazdaság köréből 8, az ipar köréből 6, a külkereskedelem köréből 1 előadás merítette tárgyát, pénzügyi vonatkozású volt 8, árstatisztikai vonatkozású ugyan- csak 8 tanulmány.

A mezőgazdasági tanulmányok sorá- ban Konkoly Thege Gyula vizsgálta Magyarország mezőgazdasági helyzetét ál- talánosságban s külön tanulmányban is—

mertette a földbirtokok és mezőgazdasági üzemek 1935. évi nagy összeírásnak mód- szerét, melynek egyes területeiről 2 to—

vábbi előadása vette tárgyát. Ez ágazat- ban a háború utáni földreformok (lhrig K.), a visszacsatolt terület földbirtok- problémái (Jaross A.), a hitbizományok (Czettler J.) és a német mezőgazdasági termelés statisztikai vonatkozása (Matol- csy M.) kerültek még szőnyegre.

Az ipari tárgyú tanulmányok közt az ipar telephelyválasztásáról elméleti meg- alapozású tanulmány értekezett (Guoth- falvy Dorner Z.), más tanulmányok a nyersanyagmegoszlást (Sipos S.), a dunai államok ipari együttműködését (Elekes D.), textiliparunk fejlődését (Szőnyi Gy.), a magyar kisipari statisztikát (Farkas—

falvy S.) és Franciaország iparát és ipar- politikáját (Guothfalvy Dorner Z.) válasz-

tották tárgyul.

A külkereskedelem önmagában mind- össze 1 előadásnak volt tárgya, amely

Kina külkereskedelmét tárgyalta (Asia

Ho Dzin Ya).

A pénzügyek területén elméleti tanul- mány foglalkozott a közületi terhek mé- résének módszereivel (Szádeczky—Kardoss T.), a többi pénzügyi tanulmányok hazai vonatkozásban tárgyalták az állami pénz- ügyek (Hajdrik S.), az adók (Szádeczky- Kardoss T.), a hitelintézetek (Szigeti Gy.), a községi háztartás (Szigeti Gy.), a városi háztartás (Bene L.), az adótehermegoszlás

5—6. szám —— 313 —— 1943 (Matolcsy M.) 5 a nemzeti vagyon és jöve- rendszerező értékű válogatott tanulmá-

delem (Abay [Neubauer] Gy.) kérdéseit. Az nyokat.

utóbbi két előadás témaköréhez kapcso- A nemzeti jövedelemszámítás és az lódóan a nemzeti jövedelem számításának

módszere és az adóstatisztika rendszeré- nek megállapítása tárgyában társadalmi szakértekezletet is rendeztünk. E kérdé—

sek módszertani előbbrevitelével is első—

sorban a hivatalos statisztika számára kívántunk utat taposni.

Az árstatisztikai tanulmányokban do—

minált az elméleti—módszertani szempont.

Témák voltak: a létfenntartási index (Zahn F.), az áralakulás (Heller F.), a lakbérviszonyok (Szádeczky-Kardoss T.), az árstatisztika (Varga I.), a konjuktúra- és piacvizsgálat (Sipos S.), a külföldi köl-

csön hatása (Óvári-Papp Z.), a német ár-

A statisztika elhanyagoltabb, a szel—

lemi élettel kapcsolatos területéről is akadtak tanulmányok. A kulturstatisztika alapvetése (Elekes D.), a közgyűjtemé—

nyekről szóló metodikai és magyar vonat- kozású cikk (Elekes D.), a zsidó törvény- nyel kapcsolatos iskolapolitikai szempon- tok (Szombatfalvy Gy.), a sokgyerekes magyar családok és a főiskola (Kovács A.) s Magyarország sportlétesítményei

(Mike Gy.) témái tartoznak ide.

A bűnügyi statisztika túlnyomóan el- méleti vonalon érdekelte a szerzőket (Földes B. 3, Hacker E. és Palo—si E. 2—2 tanulmánya).

A Magyar Statisztikai Társaság kiad- ványai c. sorozatban megjelent munká- kat, melyek bibliográfiai adatait a részle—

tező kimutatások tartalmazzák, már na—

gyobb terjedelmükre való tekintettel is külön említjük.

A második évtized folyamán megjelent 8 különkiadványunk közt Elekes Dezső- nek A dunavölgyi kérdőjel c. munkája a dunakörnyéki Európa gazdasági problé- máját, egyben a magyarságnak is időszerű

és fontos kérdését tárgyalta.

Buday László hátramaradt írásainak kiadásával a Társaság nemcsak nagy- érdemű első elnökének, az alapítómunka kezdeményezőjének állított emléket, de a közölt szemelvények töredékesen és idő- multán is értékálló gondolatokat mentet- tek meg a feledéstől.

Földes Béla statisztikai előadásainak újabb sorozata a statisztikai tudomány nesztora sokoldalú munkásságából közölt

adóstatisztika problémái c. kiadványban a Társaság ankétjének anyagát tettük közzé.

Elekes Dezső: Hazánk, népünk, szom- szédaink c, munkája a területgyarapodás alkalmából készült honismertető; három kiadást ért meg.

Gróf Révay István: A belvede—ri mar- gyar-szlovák határ c. műve egy külföldi munka szigorúan tudományos kritikája

(német kiadásban is megjelent).*) ,

Város-statisztikai többnyelvű kiadvá- nyunk, mint már említettük, a több európai államra vonatkozóan a Journal- ban megjelent tanulmányokat gyűjtötte egybe.

Utolsó, 16. számú kiadványunk Ko—

vács Alajos és Thirring Lajos tanulmá- nyait tartalmazza a trianoni Magyar- ország népességstatisztikája köréből, ame—

lyekben az 1930. évi népszámlálás tanul- ságai a legavatottabbak tollából kerülnek elemzésre és összefoglalásra. _

Ha a tanulmányok szakcsoportosítá—

sán végigtekintünk, azt látjuk, hogy leg- sűrűbben a demografiai és gazdasági kérdések szerepeltek, míg a statisztika többi ágai, így a szociális, kulturális és erkölcsi élet aránylag ritkán kerültek sorra. Ez a népességi statisztika kimun—

káltságával, a gazdasági problémák elő- térbetolulásával s másrészt a többi ágaza—

tok viszonylagos fejletlenségével magya—, rázható.

Társaságunk tevékenysége természe- tesen nem merülhetett ki tudományunk abszolut, falak közé zárt: művelésében,

abban, hogy csupán hozzájáruljon a sta—

tisztika tudományos termelésének gyara- pításához. Társaságunk' törekedett arra is, hogy saját munkájának eredményeit minél jobban közkinccsé tegye, s a statisztikai ismereteket terjessze és népszerűsítse. En- nek legfőbb eszköze ugyancsak előadó- ülések, ünnepi ülések rendezése és kiad—

ványok közzététele volt.

Rendes előadóüléseinket Budapesten tartottuk, legtöbbször a Központi Statisz- tikai Hivatal tanácstermében—_ de több ízben ——- amikor az előadás tárgya indo—

kolta —— más intézmény előadótermében, hogy az előadásokat ezáltal is hozzáfér;

1) Olasz nyelvü kiadása nem volt társasági kiadvány.

5—6. szám

————3l4—

ágai iránt érdeklődő közönség és szak—

körök számára. Előfordult az is, hogy Társaságunk a rendezésben más intéz- ménnyel (Központi Statisztikai Hivatal, OMGE, Népességtudományi Unió Magyar- országi Csoportja) osztozott. Az előadá- sokra szétküldött meghívók száma meg- közelíti az ezret.

Többízben szerepeltek előadóként ven- dégek is, jeléül annak, hogy Társasá—

gunk útján különféle tudományos meg—

mozdulások keresnek nyilvánosságot. A vendégelőadók sorában illusztris külföldi előadók is veltak, mint Wagner J. német birodalmi árkormánybiztos, Asia Ho Dzin Ya, Kína középeurópai sajtófőnöke.

Örvendetes két külföldi tiszteletbeli ta-

gunk, Zahn F. és Wagemann E. —— mind- ketten a statisztikai tudomány legkivá- lóbbjai —— szereplése az előadói asztalnál.

Évzáró előadóülésünk minden eszten—

dőben ünnepiesebb jellegű volt, ami a hatóságok, egyesületek és mindennemű intézmények képviselőinek szép számú

jelenléte által is dokumentálódott. Un-

nepi üléseinket egyben a statisztika or- szágos népszerűsítésének szolgálatába ál-

lítottuk. Ezért, hacsak lehetett, ezeket az üléseket a vidék nagyobb szellemi góc- pontjaiban rendeztük és összekötöttük turisztikai, *országtanulmányozó' kirándu-

lásokkal is. így mód nyílott egyrészt

arra, hogy a statisztikusok, a közigazga- tás, a tudományos élet és a vidéki vezető- körök egymással közvetlen, meghittebb érintkezést találjanak, másrészt arra is, hogy a résztvevők az illető város és kör- nyéke nevezetességeit megismerhessék.

Minden ünnepi ülésünk közös vonása volt az a nagy megértés, amellyel a vidék hivatalos és társadalmi szervei s a nagy- közönség vándorülé—seinket felkarolták.

A statisztika iránt mindenfelé fejlett ér- zék mutatkozott. Többhelyütt Társasá—

gunk megjelenése lökést adott azoknak a szunnyadó szándékoknak és megindulá- soknak is, amelyek a városi statisztika művelésének intenzívebbé tételére, itt—ott városi statisztikai hivatal megszervezé- sére irányultak. A Statisztikai Társaság eddigi 20 ünnepi ülése közül 14-et tartott vidéken. Az első évtizedben Szeged, Deb- recen, Miskolc, Sopron és Szolnok, a másodikban Eger, Győr, Kecskemét, Veszprém, Szombathely, Székesfehérvár, Kassa és Komárom volt ünnepi ülésünk

színhelye. A területgyarapodások után programmba vettük a visszacsatolt terü- letek kulturális központjainak megláto—

gatását. Sajnos ezideig csak Kassa és Komárom volt a vándorgyűlések sorába beiktatható, minthogy a rendkívüli viszo- nyok miatt a társasutazások megnehe—

zültek.

Összegezve ütési tevékenységünket, az

1932/33. !munkaévvel kezdődő évtizedben

összesen 12 közgyűlést (ebből 2 rend-

kívüli), 10 ünnepi ülést és 66 előadóülést tartottunk.

A Magyar Statisztikai Társaság ülései 1982/38-tól 1941/42-ig. 1)

Rendes és

Munkaév rendkivüli Unnepi űlés. , 16 '1 Ö n

közgyűlések Budapesten VidekenE .adóü és ,, sszege

1932/33 1 — 1 7 9

1933/34 1 —— 1 8 10

1934/35 1 -—— 1 10 12

1935/36 1 —— 1 7 9

1936/37 1 — 1 9 11

1937/38 2 — 1 9 12

1938/39 1 —— 1 4 6

1939/40 1 — 1 4 6

1940/41 2 1 —-— 3 6

1941/42 1 1 —— 5 7

12 2 8 66 88

Az elnöki megnyítókat nem számítva 5 a szakértekezleteket 1—1 előadásnak véve, Társaságunk előadásainak száma a tíz év alatt így alakult:

1932/33 8 1933/34 11 1934/35 11 1935/36 10 1936/37 12 1937/38 8 1938/39 % 1939/40 4 1940/41 4 1941/42 2)6

79

Az évtized folyamán összesen elhang- zott 79 előadás némi visszaesést jelent az előző évtizeddel szemben, amelyben __

105 előadást regisztráltunk. Az előadások 1) E kimutatás a Társaság 1941/42. évi műkö- dési időszakát befejező ünnepi üléssel zárul. 4 elő adóülésként szerepel a nemzeti jövedelem probl máinak megvitatása tárgyában, 2 előa-dóülésként' nemzetiségek számbavétele kérdésének megvitatá sára tartott szakértekezlet. Az előadóülések közt szerepel 3 emlékülés is.

2) Ezenkívül egy

foglaló.

írásban benyujtott sz

5—6. szám

az utolsó 4——5 évben gyérültek, ami ösz—

szefügghet a háborús viszonyokkal s a Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportjának megalakulásával (1936), amelynek előadásaival a hiány részben kárpótlódik.

Az utolsó tíz év alatt megtartott elő- adások közül, beleértve a két írásban be- nyujtott székfoglalót is, 22 volt székfog—

laló előadás, míg az első évtizedben ter- mészetesen sokkal több —— összesen 65 ——

székfoglaló hangzott el.

Társaságunk ezideig három szakérte- kezletet rendezett. Ebböl működésünk első évtize—dére esett az elválások és ön- gyilkosságok vizsgálatára összehívott szakértekezlet, míg a másik kettő beszá- molónk évtizedében folyt le.

1938—ban —— mint említettük —- a magyar nemzeti jövedelem bonyolult szá- mításmódja és az adóstatisztika rendsze—

rének szintén nem egyszerű s nálunk is megoldásra váró problémái foglalkoztat- ták ankét formájában a Társaságot, 1940- ben pedig a nemzetiségi statisztika ma- gyar szempontból különösen nagyjelentő- ségű kérdése vitattatott meg. A nemzeti jövedelem és adóstatisztika ankétje négy, a nemzetiségstatisztikai) .szakértekezlet két vitanapon folyt, mindkettő a Társaság tagjainak és más jeles szakembereknek bevonásával. Mindkét szakértekezlet nagy érdeklődést keltett 5 magas színvonalú vitája üdvös tanulságokat szolgáltatott gyakorlati célra is. Társaságunk e szak—

értekezletek rendezésével sikerrel teljesí- tette azt a feladatát, hogy mint független testület a szigorúan tudományos állás- pontot fontos kérdésekben kifejezésre juttassa.

Módja nyílott Társaságunknak arra is, hogy, egyik alapszabályszerű felada- tának is eleget téve; pályadíjat tűzzön ki statisztikai témák kidolgozására.

A pályatételek kiírása a nemzeti jövede- lem és adóstatisztika ankétjével volt kap- csolatos s az ankét inkább elméleti javas- latait gyakorlati részletes megoldások ki- dolgozásával kívánta előbbre juttatni. Az egyik pályázatot a magyar nemzeti jöve- delem számítási módszerének, a másikat a magyar adóstatisztika rendszerének megállapítására tűztük ki. A Magyar Nemzeti Banknak, a TÉBE—nek, a Buda- pesti Kereskedelmi Iparkamarának és a

—315——— 1943

GYOSZ-nak áldozatkészsége lehetővé tette a viszonyok szerint elég, szép pályadíj ki- írását. Sajnos, a pályázat két meghirdetés

után is meddő maradt, a harmadszori

határidőre beérkezett pályamű éppen el- bírálás alatt van.

Propagatív céljaink elérésének másik főeszköze negyedévi folyóiratunk, a Jour- nal de la Société Hongroise de Statisti—

gue s különkiad'ványsorozat publikálása.

Folyóiratunk minél tartalmasabbá té—

tétele éppen úgy fő gondunk volt, mint az, hogy feladatának minél célszerűb—

ben m—egfeleljen. A nemzetközi összeköt- tetések megszűkűlése s a Journal olvasó—

köréhez való igazodás indokolta, hogy az eredetileg francia nyelvű folyóiratban a francia nyelv használata korlátozottabb lett, a folyóirat mindinkább többnyelvűvé vált s a német nyelv második nyelvként 1941—től a címlapon is szerepelt.

A külföld neves szakemberei is sűrűb—

ben keresték' fel a Journalt tanulmánya- ikkal.

Jobban kiépítettük a Journal ,,őr- szem" szerepét is, nevezetesen La Hongrie vue de l'étranger címü, az első évtized végén megindult rovatunkat. A rovat, mely kezdetben csak tallózott, most rend—

szeresebben figyeli a külföldi irodalom Magyarországra vonatkozó közléseit, hogy azokhoz reflexiókat füzhessen s ha kell, tudományosan megalapozott cáfolatokat közölhessen.

Míg a Journal kifejezetten a külföldi olvasóközönségnek szánt kiadvány, A

Magyar Statisztikai Társaság kiadványai

című sorozatban inkább belföldi tudomá- nyos célokat szolgáló kötetek voltak túl—

súlyban. A tíz évben megjelent 8 kiad—

ványunk közül 7 magyar nyelvűf) l többnyelvű volt, 1 pedig magyarul és németül is kiadatott.

A Társaság irodalmi mennyiségre is tekintélyes.

A Journal tíz év alatt — itt az 1932——

1941. évfolyamokat vesszük alapul — 4800 oldalon jelent meg?) Évfolyamok szerint az oldalszám így alakult:

termelése már

1) Buday László hátramaradt ínásai c. kiad—

ványban németnyelvű tanulmány is megjelent.

2) Az első decennium beszámolója az 1923—31, tehát csak 9 évfolyamról számolhatott be, ezek terjedelme 3.989 oldal volt.

—316— 1943 5—6. szám

Évfolyam Oldalszám

1932 540

1933 476

1934 576

1935 566

1936 528

1937 532

1938 484

1939 454

1940 366

1941 278

1932—1941 együtt : 1) 4.800

Itt is észrevehető, hogy az utolsó évek visszafejlődést mutatnak, ami ugyancsak a háborús viszonyokra vezethető vissza.

Működésünk mindkét decenniumában 8—8 különkiadványt publikáltunk, a má—

sodik évtized termelése azonban terjede- lemben jóval nagyobb: összesen 1.462 01- daltz) tesz, míg az első 8 kiadványé 801 oldal volt.

Mindenfajta kiadványaink összes ter—

jedelme tehát az utóbbi tíz év alatt 6.262 oldalt tesz, vagyis megközelítően 400 ívet, az előző évtizedben megjelent publiká- ció-k közel 300 ívnyi összes terjedelmével szemben.

A Társaság nemzetközi kapcsolatai—

ról, a külföld tájékoztatására s arra irá- nyuló tevékenységéről, hogy Magyaror- szág a nemzetközi statisztikai életben és tudományos mozgalmakhan minél inten- zívebben résztvegyen, már az eddigiekben is volt szó. Társaságunk e fontos tevé- kenységi területéről kiegészítésül még egyet-mást fel kell jegyeznünk.

Nemzetközi kapcsolataink a békeévek alatt a világ minden része felé elég szépen kezdtek kiépülni. Az utolsó évek esemé—

nyei területileg jelentősen korlátozták a nemzetközi összeköttetéseket, de a meg- maradt viszonylatokban törekedtünk azok fenntartására és fokozására.

A gyakorlati és a tudományos statisz—

tika művelőit egymással Világszerte őssze—

fiíző láthatatlan, de hatalmas hálózatban megtaláltuk a szálakat tudományos s ennek kapcsán nem egyszer nemzeti tö- rekvéseink külföldi fórumok elé juttatá- sára. A másik oldalon a külföldi tudomá- nyos mozgalmaknak igyekeztünk belföldi 1) Az 1932-ik évfolyamhoz mellékelt 32 oldalas tárgymutatót a Journal első tíz évéről s az egyes évfolyamok tartalomjegd'zékeít nem számítva.

9) A további kiadásban, ill. más nyelven is megjelent kiadványok nélkül, amelyekkel a külön kiadványok terjedelme 1808 oldalra emelkedik.

visszhangot adni s azok eredményeit itt- hon hozzáférhetővé tenni.

Mindkét irányban szolgálatokat tett folyóiratunk, mely francia, német, angol és olasz nyelvű cikkeivel és rovataival bizonyára nem csekély mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a külföld a hazai statisztikát s általa a magyar tudomá- nyosságot fokozottabban értékeli. Folyó—

iratunk magas színvonala, a megjelent tanulmányok szerzőinek szakmabeli te—

kintélye közrejátszott abban, hogy a kül- .föld az idegen propaganda torzító tükré- ből félreismert Magyarország való arcát s a magyar problémát megismerte és iga- zunkért folytatott állhatatos küzdelmünk eredményeket érhetett el.

A Journal átlag 1000 példányban jele- nik meg s főleg csereviszonyban és tiszte- letpéldányként jut el külföldre.

Hasonlóképpen sokat köszönhetünk a

személyes érintkezés és a nem egyszer baráti kapcsolatok útján kiérlelődött ro- konszenvnek és megértésnek. A külföldi statisztikusok és rokonszakmák tudósai nagyra értékelik Társaságunk tiszteletbeli tagjává történt megválasztásukat s Társa- ságunk működésébe ill. a magyar tudo- mányos életbe be is kapcsolódtak leve—

lezés, látogatások, tanulmányutak, folyó- iratunkba írt tanulmányok, esetleg Ma- gyarországon tartott előadásaik révén.

Másrészt a külső kapcsolatok fejlesz- tője volt tagjaink elég sűrű külföldi szereplése. A Nemzetközi Statisztikai In- tézet ülésein Társaságunk tagjai, mint az Intézet tagjai, vagy mint vendégei rendszeresen résztvettek s ott előadmá- nyokkal, javaslatokkal is gyakran szere—

peltek. Ismert dolog különben, hogy Ma- gyarország lélekszámarányát messze meg—

haladó arányban van képviselve a Nem- zetközi Statisztikai Intézet tagjai sorában s annak munkájában tevékenyen közre—

működik. ,

De megjelentek és szerephez jutot- tak tagjaink a statisztikával kapcsolatos más nemzetközi és külföldi intézmények kongresszusain is és hazatérve gondos- kodtak arról, hogy külföldi tapasztalatai—

kat és nexusaikat a magyar statisztika és a nemzet javára hasznosítsák.

Egyes tagjainknak, élükön néhai gróf Teleki Pál tiszteletbeli taggal, ezen is-túl—

menő fontos szerep jutott az ősi határok visszaszerzését előkészítő munkálatokban s ama tárgyalásokon is, amelyeknek ered-

5 — 6. szám

ményeképpen a részleges területrevizió be- következett. A statisztika ezen a téren éppúgy erős fegyverül szolgált, mint ahogy a visszatért területeket leltározó s a szétdarabolt országrészek újbóli össze—

forrását elősegítő országépítő munkának is egyik fő eszköze volt.

A Társasággal kapcsolatos intézmé-

nyek —— Államtudományi Intézet, Népes—

ségtudományi Unió Magyarországi Cso- portja —— szintén kivették részüket a nemzetközi vonalon végzett munkából s

különösen az Államtudományi Intézet

—317— 1943

működése folyt nemzeti szempontból is életbevágóan fontos munkaterületen.

Társaságunk fennállásának húszéves fordulóját világégés közepette értük meg.

Sorsunk, létünk múlhat azon, mint tel—

jesíti kötelességét ma egyén és közösség, tudomány és társadalom. Fegyver és tett éppúgy szolgálja az ország javát, mint

gondolat és kultúra. Örtállani a magyar

tudományos és kultúrális élet egyik posztján — ezt tekinti Társaságunk e világtörténelmi órákban fő hivatásának.

Elekes Dezső dr.

2. Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar

Comité hongrois, au sein de la Société Hongroise de Statístigue, de l'Union internationale pour l'étude scientifigue des problemes de la population.

A Magyar Statisztikai Társaság munkásságá- ban kezdettől fogva bő tér jutott a statisztika leg- ősibb ágából, a népességstatisztika köréből szár- mazó kérdések beható megvitatásának!) Ezirányú tevékenysége 1936—ban, mely évben a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében megala- kult. nemcsak fokozódott, hanem új szinekkel gazdagodott, a népességkutatás tágabb munka—

területeire is kiterj—eszkedett.

A Nemzetközi Népességtudományí Unió néhány évvel a Magyar Statisztikai Társaság megszerve- zése után, 1928-ban jött létre. Megszülete'sét a népességi kérdések — születés-zsugorodás, elörege- dés, látszólagos túlnépesedés. mennyiségi és minő- ségi népesedéspolitikai problémák, élettér-kérdések stb. —- egyre fokozódó súlyának köszönheti. Az első világháborút közvetlenül követő esztendők válságai, megélhetési nehézségei közepette ugyan eleinte a gazdasági kérdések állottak az érdeklő- dés homlokterében; 1927 táján azonban már a sokágú népességi probléma kimagasló jelentőségét világszerte egyre jobban elismerték. Ennek jegyé- ben gyűltek össze ebben az évben első (genfi) konferenciájukra a népességtudomány művelői. Az első népességtudományi kongresszus,) eredménye- képen alapították azután meg egy évvel utóbb Párizsban a Nemzetközi Népességtudományi Uniót.

Az új nemzetközi intézmény szigorúan tudo-

1) A népességstatisztika alapvető jelentőségé- nek elismerése kifejezésre jut abban is, hogy már két évvel a Társaság megalapítása után, 1924-ben létrejött a Társaság Demográfiai szakosztálya.

') A népességi kongresszusok Genfben meg- kezdődő sorozatát bizonyos mértékig az első világ—

*háború előtti egészségügyi és demográfiai kongresz- szusok folytatásának tekinthetjük.

mányos célok szolgálatára alakult megl) Fő célja a népességkutatással kapcsolatos tudományos mun—

kálkodás élénkítése, a tárgykörébe tartozó kérdé- sek minél szélesebb keretek közti megvitatása, a demográfiai, valamint a népességi vonatkozású gaz- dasági, szociológiai és biológiai adatelemzések módszereinek egyöntetűsitése stb.; általában tehát az igen tágan körülhatárolható népességtudományi kutatómunka előmozdítása és nemzetközi össze- hangolása. Munkáját a már fennálló nemzetközi szervek munkakörének gondos szem előtt tartásá- val végzi, mégpedig az általában két vagy több—

éves időszakban megrendezett közgyűlésein és az azokhoz rendszerint kapcsolódó nemzetközi népességtudományi kongresszusokon,') továbbá nemzetközi tudományos kutatóbizottságaiban és kiadványai —— ,,Population. Journal of the Inter- national Union for the Scientific Investigation of Population Promblems" c. folyóirata, vaskos vagy többkötetes kongresszusi ill. közgyűlési beszámolói

—— segítségével; végül és talán legfőképen a népes- ségtudományi kutatómunka országonkinti megszer- vezése és kiépítése céljából az Unió alapszabályai- nak megfelelően létrehívott helyi tagozatok: nem- zeti csoportok (bizottságok) közreműködésével.

A népességtudomány terén így kialakuló nem—

zetközi tevékenység iránt a magyar tudományos

1) Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert az 1927. évi genfi összejövetelen még a neomalthusista irányzatok is érvényesültek.

*) Az Unió részéről (illetőleg az Unió közgyű- léseivel kapcsolatban) a következő nemzetközi kongresszusok megrendezésére került sor: az 1931.

évi londoni, az 1935. évi berlini és az 1937. évi párizsi nemzetközi népességtudományi kongresz—

szusra; ezenkívül az Uniótól függetlenül 1931-ben Rómában is lezajlott egy Nemzetközi Népesség- kutató Nagygyűlés.