Függelék: Magyar Statisztikai Társaság 1922-1932

5. szám.

——430— 1932

:_:::::::::::::::::::::::::::::::::::::z

viszonyítva a takarékbetétek állagában 24'4%, a folyószámlabetéteknél 12'4%, az összes betéteknél pedig 182% a csökkenés.

A hitelbiztonság adatsorai közül legfeltűnőbb::

csődök számának emelkedése. Az új fizetésképtelen—

ségek számában az előző havihoz képest jelenték- telen emelkedés (4) mutatkozik, a mult év azonos hónapjához képest viszont feltűnő a javulás (——33'2%l. A magán— és kényszeregyességek száma úgy a mult hónaphoz, mint az előző év április hó—

::aza:

napjához viszonyítva kevesebb, azonban a passzívák összege szokatlanul emelkedett

A váltóóvások száma e hóban 4'5%-kal, a mult év áprilisához képest pedig 20'7%—kal csökkent; az óvatolt váltók összege a mult hóhoz viszonyítva 5'6%—os emelkedést mutat, azonban a mult év ugyan—

azon hónapját véve tekintetbe 6'8%—kal kevesebb a váltóóvások összege. A zálogfelvétel növekedett, vi- szont a kiváltás nem tartva vele lépést, ez a zálog- álladék emelkedését eredményezte.

lllllllllllllllllllllllllllllllIll-lllllIIIICI!_lllllll'llllllllllllIlIIUIlIll-Illlllllilllllllllll

§ a FÚGGELÉK e

Magyar Statisztikai Társaság 1922—1932.

Société Hongroise de Statistigue, 1922—1932.

(Budapest, ii., Buday László-u. i.) TARTALOM:

. A Magyar Statisztikai Társaság tízéves története.

.A Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete. ' 1

2

3. A ,,Magyar Statisztikai Társaság" alapszabályai.

4. A Társaság vezetősége és tagjai.

I. Tisztikar és választmány.

a) Tisztikar és választmány 1932 VI. 16—án.

b) Tisztikar és választmány 1922—1932.

ll. A Társaság tagjai.

C) Beliöldi tiszteletbeli tagok.

d) Rendes tagok.

e) A belföldi (tiszteletbeli és rendes) tagok (az elhúnyt tagokkal együtt) székfoglaló és a meg- választás éve szerint.

i) Külföldi tiszteletbeli tagok.

g) A Társaság halottat.

h) A taglétszám alakulása.

i) Alapítótagok.

j) Pártolótagok.

5. Közgyűlések és előadások.

6. A Társaság kiadványai.

a) Journal de la Sociétc Hongroise de Statistigue.

b) A Magyar Statisztika; Társaság kiadványai.

7. A Társasággal csere-(intormári"is) xiszonyban levő külföldi intézmények.

1. A Magyar Statisztikai Társaság tízéves története.

Les ohm pzemiézes années de la Société Hongroise de Statistz'gue.

Hazánk történetének talán legmozgal-

másabb időszaka volt a lefolyt tíz esztendő.

A trianoni csapás alatt vergődő nemzet élet—

halál küzd—elmében alig volt a nemzet testé- nek olyan sejtje, melyet a csapás hatása nem érintett volna, melynek életképességét ellen- álló erejét próbára ne tette volna Régi tra- dicionális berendezkedéseink semmisültek meg e küzdelemben. Másoknak szép fejlő—

dését bénították meg a nehéz idők. A törté- nelemnek már egy évtizedes távlatából azért egyre tisztábban bontakozott ki annak a vállalkozásnak merészség—e, mely akkor, amikor az ezeréves hatalmas államépület repedezett és dőlt romba, a leomló falak között kezdte építeni a magyar nemzeti gon- dolatnak, a magyar tudománynak új hajlé—

kát. A vállalkozás nagyszerűségét csak nő- veli az a körülmény, hogy azokat, akik erre a munkára vállalkoztak, nem a helyzet nemismeréséből fakadó vakmerőség heví- tette, hanem a közállapotok legtisztább és legmélyebb ismeretében, a veszélyek, az aka—

dályok tudatában tették meg hazafias biza—

lomtól áthatott kezdeményező lépésüket.

Visszatekintve az elmult tíz esztendőre, nyugodt öntudattal mondhatjuk, hogy a.

magyar statisztikusoknak — s itt elsősorban és külön ki kell emelnünk Buday László nagy nevét —— vállalkozása sikerült és hogy a Magyar Statisztikai Társaság ma már szi—

lárd alapokon további fejlődésében bizto—

sitva számottevő tényezőként szolgálja a magyarság ügyét.

A statisztika különböző ágaiban működő szakférfiaknak egy társadalmi szervezetben

való tömörítésére irányuló törekvésekkel

Magyarországon már a mult század kőze- pén találkozunk. A gondolatot az a' körül- mény keltette életre, hogy az első felelős magyar minisztérium által 1848-ban a bel- ügyminisztérium kebelében létesített sta- tisztikai osztály, melynek vezetője Fényes

Elek lett, a szabadságharc összeomlásával

megszűnt s utána a kiegyezésig nem volt a statisztikai tevékenységnek magyar szerve—

zete. Ebben az időben a statisztika tudomá—

nyos magyar művelői túlnyomórészt a Ma—

gyar Tudományos Akadémiában fejtették

ki nyilvános munkásságukatl) s ott merült fel először konkrét formában az az eszme.

hogy a statisztika művelői külön szerve- zetbe tömörüljenek. Csengery Antalé a kez- deményezés érdeme; 1860 május 7-én elő—

terjesztett javaslatára a Tudományos Aka—

démia elhatározta, hogy statisztikai adatok gyűjtése, közzététele és ismertetése céljából statisztikai bizottságot alakít. Ez a bizott- ság egyik legfontosabb feladatának tekin—

tette egy állami statisztikai hivatal létesi- tésének kieszközlését. Az alkotmányosság helyreállítása után ez a törekvés végre meg- valósult és a statisztika állami szervezetet nyert. Ezzel az akadémiai bizottságnak az

adatok begyűjtésére és közzétételére vonat- kozó célkitűzése, amelynek szolgálatára egyébként sem rendelkezhetett megfelelő

eszközökkel, tárgytalanná vált. A statisztika

tudományos művelői azonban, továbbra is

meleg otthont találtak a Tudományos Aka-

démiában. De az Akadémián kívül is számos egyéb tudományos társaságban,

így különösen a Magyar Közgazdasági Tár- saságban működtek statisztikusaink.

A statisztikai tudomány dilferenciálódása mind újabb és újabb tudományágban hono—

sította meg a statisztika művelését és ter- melt ki sajátos tudományköriikben dolgozó statisztikai szakfériiakat. Az így külön uta- kon haladó statisztikusok mindjobban érez- ték annak szükségét, hogy a szétágazó sta- tisztikai tudomány számos közös problémá- jának megoldása, az elért eredmények összehasonlítása, megvitatása céljából egy külön társadalmi szervezetben egyesülje- nek. Az e tárgyban folytatott megbeszélé- sek, tervezgetések azonban hosszú ideig eredménytelenek voltak.

A világháború után bekövetkezett össze-

;omlás vihara sodorta végül össze egy erős—

elkű férfiú merészen kitűzött zászlaja köré

iaz elszórt tábort. Buday László lelkes szava,

amellyel a rombadőlt nemzet javainak lel- tározásánál, az ország újjáélesztésénél és régi nagyságának visszaszerzésénél a sta- tisztikára váró hatalmas feladatokat ecse-

i , közös célkitűzésében egyesítette a ma-

* statiszti—kusokat. Buday, néhány lel-

tatisztikustól támogatva, leküzdötte

det nehézségeit és megteremtette egy sági szervezet életfeltételeit.

Lásd Thirring G.: A Magyar Tudományos mia és, a hazai statisztika. (Akadémiai r. tagi tal—ói) Franciául a Journal (Revue) de la So—

__cmgroise de Statistigue 1926. IV.

*.*, 431 '—

_a

¹⁹³²

A Magyar Statisztikai Társaság 1922 jú- nius 22—én mondotta ki megalakulását, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott ér- tekezleten. Az értekezletre, melyen Szabóky

Alajos —— a Társaság eszméjének kezdettől

fogva egyik leglelkesebb híve és támogatója

—— elnökölt, meghívást nyert a statisztika el—

méleti és gyakorlati művelőinek legszéle- sebb köre. Klebelsberg Kuno gróf, Földes

Béla, Teleszky János, Thirring Gusztáv,

Vargha Gyula, Buday László, Balás Károly, Navratil Ákos beható hozzászólása után az értekezlet nagy lelkesedéssel kimondotta a Magyar Statisztikai Társaság megalakításá- nak sziikségét s egyben a statisztika elmé—

leti és gyakorlati világában elfoglalt pozi- ciójuk figyelembevételével 16 staitisztikust delegált, akikre mint a Társaság első tag- jaira a Társaságnak további kiépítését bízta.

Ilymódon a Nemzetközi Statisztikai Intézet magyar tagjai, a Magyar Tudományos Aka—

démiában statisztikai működésük alapján helyet foglaló tagok, az egyetemek statiszti- kai tanárai, a M kir. Központi Statisztikai Hivatal és a Székesfővárosi Statisztikai Hi- vatal igazgatói lettek a Társaság első tagjai.

Név szerint:

Balás Károly, egyetemi ny. r. tanár.

Bozóky Ferenc, egyetemi ny. rk. tanár.

Bud János, közélelmezésügyi miniszter.

műegyetemi ny. r. tanár.

Buday László, h. államtitkár, műegye—

temi ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Fellner Frigyes, egyetemi ny. r. tanár., a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Földes Béla, b. t; t., ny. miniszter, a Nem-

zetközi Statisztikai Intézet és a Magyar Tu- dományos Akadémia tagja.

lllyefalvy Vitéz Géza, egyetemi ny. r. ta—

uár.

Kenéz Béla, egyetemi ny. r. tanár.

Kovács Alajos, min. tan., a Magyar Tud.

Akadémia tagja.

Kováts Ferenc, egyetemi ny. r. tanár.

Laky Dezső, egyetemi ny. r. tanár.

Schneller Károly, egyetemi m. tanár.

'zabóky Alajos, h. államtitkár, a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal igazgatója.

Teleszky János, b. t. t., ny. miniszter, a

Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja.

Thirring Gusztáv, m. kir. kormányfőta—

nácsos, a székesfővárosi statisztikai hivatal

igazgatója, a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet és a Magyar Tud. Akadémia tagja.

5. szám.

——432 ——

^m

¹⁹³²

Vargha Gyula, ny. államtitkár, a Nem- jékoztatása, belekapcsolódás a nemzetközi zetközi Statisztikai Intézet és a Magyar Tud.

Akadémia tagja

A statisztikusoknak ez a kis reprezenta-

tív gárdája 1922 augusztus hó 24-én tartott

első ülésén Buday Lászlót választotta meg elnökévé és további 16 tagot választott kö- rébe. Buday László körültekintő, energikus vezetése mellett a Társaság két további elő—

készítő ülésén fokozatosan egészítette ki taglétszámát és elkészítette alapszabályai—

nak tervezetét, úgyhogy 1923 május hó 23—án már megtarthatta 1. rendes évi köz—

gyűlését, imelyen véglegesen megállapította alapszabályait és megválasztotta .tisztikarát.

Egy tudományos társaság története, tu- dományos működésének eseményeiből te- vődik össze. Azért az alábbiakban a Tár- saság belső ügyeinek ismertetésére nem té-

rünk ki. E beszámoló után következő feje-

zetekben egyébként közöljük a belső ese-

ményekre, személyi ügyekre vonatkozó részletes adatokat is. Statisztikusaink, kik puszta számokban meglátják az eleven éle- tet, bizonyára könnyen olvassák le a ne- veknek és működési eredmények e felsoro-

lásából Társaságunk belső életének törté—

netét. Csupán a legfontosabb eseményeket

foglaljuk azért itt össze.

A Társaság alapszabályai több ízben módosultak: a mindvégig zárt taglétszám IDO-ról 120-ra emelkedett; a tisztikar és a választmány kibővült; az elnöki és alelnöki

tisztség betöltésének időtartamát korlátoz-

ták. A Társaság első elnöke Buday László

volt, akinek 1925-ben bekövetkezett várat- lan elhalálozása után a Társaság Thin-ing Gusztáv alelnököt választotta meg elnö- kévé, akit 1931-ben Kenéz Béla váltott fel

e tisztségben.

*

A születés utáni első időszak minden szervezetre nézve az életképességnek pró—

bája. A társadalmi szervezeteknek is első éveiben dől el, vajjon egészséges életműkö—

désre, további fejlődésre képesek—e s vajjon nincs-e oly velükszületett gyöngeségük, mely fennmaradásukat, a céljuk elérése felé irányuló tovahaladásukat lehetetlenné teszi, A Magyar Statisztikai Társaság fenn—

állása első decenniumának végén azért he- lyénvaló, hogy gondos vizsgálat alá vegyük mennyiben felelt meg társasági szerveze—

tünk hivatásának.

A Társaság célkitűzéseit három cso—

portra oszthatjuk: 1. a statitsztikai tudo-

mány fejlesztése, 2. a statisztikai ismeretek

terjesztése, népszerűsítése és 3. a külföld *,1-

tudományos életbe.

Az alábbiakban beszámolunk arról, mily előrehaladást tett a Társaság ebben a három irányban.

*

A Társaság tudományos tevékenysége előadások és tanulmányok formájában ju-

tott kifejezésre. Áttekintve a Társaság ülé-

seinek programmját és kiadványainak tar- talomjegyzékét. mindkét vonatkozásban számszerűen is igen figyelemreméltó teljesit- ményről számolhatunk be. A Társaságban a lefolyt 10 év alatt 105 előadás hangzott el és folyóiratában, valamint önálló kiadvá- nyaiban összesen 118 tanulmány jelent meg.

Tekintettel arra, hogy Társaságunk francia nyelvű folyóirata természetszerűleg legelső sorban a Társaság ülésein elhangzott s a külföldet érdeklő előadások anyagából táp—

lálkozott, a Társaság szellemi tevékenysé—

gének szabatosabb megmérése és a kétszeri számbavétel elkerülése céljából a folyóira- tun'kban közzétett előadások számát le kell vonnunk, így megállapíthatjuk hogy a Tár—

saság eddigi működéséhez összesen 165 ta- nulmány kidolgozása fűződik. Áttekintve a

statisztikai tudománynak ezt a hatalmas termését, mindenekelőtt szembe ötlik annak

változatos színpompája. Miként az alábbi táblázatból látható, a Társaság tevékeny- sége kiterjed a statisztikának minden fon—

tosabb ágazatára.

A Magyar Statisztikai Társaságban előadott,vagy folyóiratában közzétett tanulmányok l923-tói

1932—ig. ,

Tárgyesoport Tangágiggyw Statisztikai elmélet, módszertan . . . . 18 Nemzetközi stat. problémák (kongresszusok) 19 Statisztikai tevékenység szervezete . .. . 8

Demográfia. . . 42

Ebből nemzetiségi statisztika . . . . 10 Egészségügyi statisztika . . . 4 Társadalmi statisztika. . . _ . . 15 Gazdasági statisztika . . . 42

Ebből: mezőgazdasági statisztika . . . 7 ipari statisztika. . . 2 kereskedelmi statisztika. . . . 6 pénzügyi statisztika . . . 14 Megemlékezések (Eletrajzok) . . . 12

Egyéb . . . 5

Összesen . . 165

Az elméleti statisztikai tanulmányok a statisztika munkakörének általános kijelö- lése mellett (Buday L., Altenburger Gy.) foglalkoztak a statisztikának a különböző tudományágakban vagy a gyakorlati élet különböző terein jutó szereppel. Az előb—

biekhez sorozhatók azok az előadások.

amelyek a statisztikának a földrajzi (Teleki

P. gr.), a történelmi (Kováts F.), a közgaz—

iö'űézám. —-— 433 —- 4.932

. m zza:

dasági (Surányi-Unger T.) tudományo'k- nációja tárgyában megindult Vitában a Tár-

1

hoz, a szociológiához (Bozóky l .)

(

és a bio—

lógiához (Fáy A.) való kapcsolatait tárgyal—

ták, az utóbbiak közé pedig azok, melyek a statisztikának a diplomáciában (Gerevich Z.), a nemzeti politikában (Jancsó B.), to- vábbá a népnevelés (Barabás E.), a vasúti gazdálkodás (Neumann K.), a biztosítás—

ügy (Goldziher K.) és a jegybankok szolgálatában (Imrédy B.) való alkal—

mazásáról szóltak. Jelentősen vitte előre a Társaság a matematikai statisztikának tu- dományát. Az e tárgykörbe vágó tanulmá—

nyok sorából (Altenburger Gy., Andreich J .,

Jordan K., Sipos S., Szél T.) külön ki kell emelnünk Jordan Károlynak előadását,

amelyben a statisztikai számsorok irányvo- nalának meghatározására szolgáló új mód- szerét mutatta be s amely előadásának a külföldön is nagy visszhangja támadt.

Behatóan foglalkozott a Társaság a nem- zetközi statisztika problémáival. Tagjai részletesen beszámoltak a Nemzetközi Sta-

tisztikai Intézet brüsszeli, római, kairói,

varsói, tokiói és madridi kongresszusai- nak eredményeiről (Buday L., Fellner

F., Kovács A., Thirring G., Dobro-

vits S.). A mezőgazdasági világfelvétel tárgyában tartott római és a nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezmény megkötése céljából összehívott genfi konferenciák anyaga is részletes megvitatás tárgyát ké—

pezték (Konkoly Thege Gy., Dobrovits S.).

Thirring Lajos a német statisztikusok ham- burgi üléséről, Szél Tivadar pedig a római nemzetközi népességkutató nagygyűlésről

referált. Ebbe a csoportba sorozhatjuk még

Thirring Gusztávnak a nemzetközi városi statisztika problémáiról, Szél Tivadarnak a

nemzetközi haláloki nomenklaturáról, Fe—

renczi lzsónak a vámtarifák nomenklaturá—

jának nemzetközi egységesítéséről, valamint Kovács Alajosnak a Nemzetek Szövetsége egészségügyi osztályának demográfiai ta—

nulmányútjáról tartott előadását.

% A statisztika szervezetére vonatkozó ta—

nulmányoknak (Klebelsberg K. gr., Teleki Pgr., Dobrovits S.) aktualitást adott az akörülmény, hogy erre az időszakra esik Magyarország hivatalos statisztikájának újjáSzervezése. A háború óta a nemzetközi statisztikai szervek tevékenység-ében is nagy

változások állottak be, különösen a Nemze-

tek Szövetségének egyre intenzívebb statisz—

tikai tevékenysége folytán. A Nemzetek Szö- vetsége és a Nemzetközi Statisztikai Intézet munkakörének körülhatárolása és koordi—

saság is hallatta szavát. F olyóiratunkban je- lent meg a világhírű belga statisztikúsnak,

Jacguart Camille-nak, Társaságunk tisztelet-

beli tagjának e kérdésben (Hága vagy Genf ?) elfoglalt, széles nemzetközi körökben figyel- niet keltő állás-foglalása. Behatóan foglalko—

zott e tárggyal Thirring Gusztáv és Dobro—

vits Sándor több tanulmánya is.

A demografiának elsősorban a statisz—

tikai tudomány körébe utalt fontos kérdései állandóan a Társaság tevékenységének elő- terében állottak. II. József Magyarország népszámlálásairól szóló történelmi tanul-

mány (Thirring G.) mellett ott látjuk a

Társaság előadásai között a legmodernebb gépekkel végzett 1930. évi népszámlálás le—

folyásának ismertetését (Kovács A., Mozo—

lovszky S.). Magyarország népességének a

legutóbbi népszámlálások eredményei alap-

ján való tárgyalása mellett (Ajtay J., Kenedy

G., Kovács A., Móricz M., Sajóhelyi l.,

Schneller K., Thirring L., Vargha Gy.) ki—

terjedt a tagok tudományos tevékenysége a

tőlünk elszakadt területeken (Benisch A., Földes B., Kovács A.) eszközölt népszám—

lálások beható megfigyelésére és tárgyalá—

sára is. Az egész világ demográfiai adatairól Móricz Miklós előadása nyujtott áttekintő képet. A népesedési problémák helyes meg—

figyelését módszertani szempontból is

előbbre vitte Schneller Károlynak a stan-

dardnépességről szóló előadása. Német nyelvű önálló kiadványban tette közzé a Társaság Balás Károlynak a népesedés új problémáiról írt munkálatát.

Külön ki kell emelnünk Társaságunk—

nak a nemzetiségi statisztika kérdésének tisztázása s nevezetesen a kisebbségi jogok védelme érdekében kifejtett, magyar nem—

zeti szempontból oly nagyfontosságú tevé—

kenységét. Az elszakadt magyarság meg- számlálásánál követett helytelen eljárások, sőt tudatos hamisítások kipellengérezésén kívül Társaságunk tagjai behatóan foglal—

koztak a nemzetiségi statisztika elméleté- vel és felhívták a külföld figyelmét a kisebb—

ségi statisztika pártatlan végrehajtásához fűződő fontos érdekekre (Benisch A., Bu- day L., Földes B., Jancsó B., Kogutowicz K., Kovács A., Thirring G.).

A népmozgalmi tanulmányok behatóan tárgyalták a születések csökkenésével ha—

zánkban is egyre romló szaporodási viszo—

nyainkat (Balás K., Pezenhoffer A., Schnel-

ler K., Szél T., Thirring G.). A statisztika

legfinomabb módszereivel mélyen hatolt be

a magyarországi halandóság problémájába

—434-——— 1932

5. szám.

Schneller Károly cikke. S értékes adatokat

szolgáltatnak még e témához a Szél Ti—

vadar által bemutatott halandósági táb-

lák. A vándormozgalmakról és az utóbbi időkben gazdasági szempontból oly jelen—

tőséget nyert idegenforgalomról is több elő—

adás tartatott (Gaal J., Thirring G., Szél T.).

Általában figyelemre méltó annak az irány- zatnak fejlődése, mely a demográfiai viszo- nyok alakulásában elsősorban gazdasági motívumok érvényesülését látja s ezek fel- tárására helyezi kutatásainál a fős—úlyt. Az ily természetű dolgozatok (Fodor F., Föl- des B., Laky D., Sajóhelyi I. stb.) közül ki- emelkedik Laky Dezsőnek folyóiratunkban megjelent nagyszabású tanulmánya, Buda—

pest népességének fejlődéséről (1900-tól 1920-ig).

A közegészségügyi vonatkozású tanul- mányok különösen a népbetegségek statisz- tikai anyagával; a gümőkórnak (Korányi S. br., Laky D.), a venieriás betegségeknek (Szabó B., Szentkirályi Zs.) pusztitásaíval

foglalkoztak.

A társadalmi statisztika terén nagy ha-

tású volt a Társaságnak az az akciója? me—

lyet a korunkban egyre aggasztóbb mérete- ket öltő elválások és öngyilkosságok okai—

nak földerítése érdekében indított. Laky

Dezsőnek előadását, amelyben a háború—

nak az elválásokra gyakorolt hatását tár- gyalta, Bernát Istvánnak az elválók és ön- gyilkosokról tartott s a Társaság külön ki-

adványainak sorozatában közzétett nagy-

hatású előadása, majd a társadalom min- den érdekelt körének bevonásával tartott nagyértekezlet követte, melynek gazdag anyagát szintén külön kiadványban publi—

kálta a Társaság. A két napon át tartó an- kéten elhangzott felszólalásokat Laky Dezső

elnöki záróbeszédében rezümálta. Helyszűke

miatt, sajnos, nincs módunkban az értékes hozzászólásokról egyenkint megemlékezni.

A szociális statisztikai előadások foglalkoz- tak továbbá a munkanélküliség (Andor E., Szádeczky-Kardoss T.), a női munka (Gort—

vay Gy.), a cselédkérdés (Balogh A.), a munkabérek (Kovács N., Szádeczky-Kar—

doss T.) kérdésével, továbbá a lakóházépít—

kezésekre és lakásokra vonatkozó statiszti- kával (Mozolovszky S., Thirrin'g G.). Földes Bélának a bűnügyi statisztikáról tartott elő—

adásán kívül ebbe a tárgycsoportba soroz- zuk még a közoktatás fejlődését ismertető tanulmányokat (Barabás E., Laky D., Po—

gány F.).

A lefolyt évtized gazdasági életében be- következett eltolódások. az egymást követő

válságok a gazdasági statisztika jelentősé- gét rendkívül fokozták és a gazdaságstatisz—

tikai adatgyüjtés és kutatás hatalmas mé- retű. gyors fejlődését eredményezték. Eb- ben a fejlődésben kiváló szerepet játszott Társaságunk tagjainak munkássága, amit a Társaságunkna—k bemutatott gazdaságsta—

tisztikai tanulmányaik bizonyítanak.

Általánosságban foglalkoznak a gazda—

sági helyzettel Heller Farkasnak a gazda—

sági válság okáról tartott előadása, továbbá a Magyarország gazdasági helyzetéről szóló tanulmányok (Elekes D., Fossati E.). Az el—

szakadt Erdély gazdasági helyzetéről Papp Antal értekezett. Míg a világgazdasági vál- ság statisztikai képét Elekes Dezső vetítette a Társaság elé. Külön angolnyelvű ki—

adványban jelent meg Surányi—Unger Tiva- darnak az amerikai gazdaságpolitika leg—

újabb fejlődéséről irt tanulmánya.

A mezőgazdasági termelés alapját ké—

pező földbirtok problémáival foglalkozik Kenéz Bélának tanulmánya, amelyben azo—

kat a nagy változásokat tárgyalja, amelyek a háború után Európa földbirtokpolitiká- jában bekövetkeztek és ('lzettler Jenőnek előadása. A magyar földbirtokreformról Konkoly Thege Gyula, annak értékéről

és megterheléséről Bodor Antal dolgoza- tai szólnak. Több előadás hangzott el

a mezőgazdasági válságról (Mutschenba—

cher E.) és Magyarország mezőgazdasági termeléséről (Konkoly Thege Gy., Sajó' helyi I.) is.

Magyarország iparstatisztilcájáról Far—

kasfalvi Sándornak két tanulmánya szól.

Sűrűn szerepeltek Társaságunk ülései-

nek napirendjén külkereskedelmi statiszti- kánkat és annak eredményeit tárgyaló elő- adások (Kádas K., Konkoly Thege Gy., Sza—

bóky A., Szél T., Tormay B.). Különösen a

mult évtized első felében, amikor gazdasági helyzetűnkről a külkereskedelmi adatokon kívül még csak szórványosan voltak meg—

bízható adataink, ezeket az előadásokat

rendkívűl széleskörű érdeklődés kísérte.

A pénzügyi jellegű tanulmányok sorá—

ban a drágaság alakulására (Dálnoki-Kováts J.), a pénzintézetekre és általában a hitel—

ügyi viszonyokra (Kresz K., Nyulászi J., Szádeczky-Ktardoss T., Szigeti Gy., Szőnyi

Gy.) vonatkozó előadásokról, illetve cikkek—

ről kell megemlékeznünk. A szövetkezeti

statisztikát nemzetközi vonatkozásban is

Ihrig Károly ismertette. Oroszország valu-

tájának alakulását a háború kitörése óta, a

Társaság kötelék—én kívül álló szerző: Tagán

Galimdsán ismertette folyóiratunkban. A

5; * szám.

—435—— 1—9 32 közületi háztartások pénzügyi eredményeit

illetően Kenéz Béla tartott ünnepi előadást, melyben az állami költségvetési előirányzat tanulságait fejtegette és ide tartozik Iványi Bélának Eperjes város középkori háztartá- sáról szóló történelemstatisztikai tanul- mánya. Külföldi gazdasági t'orgalmunkról össze—foglaló képet adott Szigeti Gyulának az a dolgozata, amelyben Magyarország fizetési mérlegét állította fel. Végül a gazda- ságstatisztika újabbkeletű hajtását képvi- selik a konjunktúrakutatásról szóló tanul- mányok (Andreich S., Sipos S., Jordan K.) Tudományos és kegyeletes célt szolgál—

tak a magyar statisztika történetének nagy-

jairól és elhúnyt kiváló tagtársainkról szóló megemlékezések. Schwartner Márton (Laky D.), Fényes Elek (Kovács A.), Vizaknai An- tal (Kovács A.) és Kautz Gyula (Thirring L.) emlékét idézték a Társaság elé e meg- emlékezések, de megörökítették a tagjaink sorá—ból eltávozottak kiválóságainknak ál- talunk oly jól ismert és nagyrabecsült érde- meit is. Nagynevü alapítónknak és elnö-

künknek, Buday Lászlónak elhalálozása

után tartott legközelebbi ünnepi ülésünkön Kovács Alajos vázolta emlékbeszédében az elhúnyt érdemeit, majd a Társaságnak egy külön kiadványában Laky Dezső méltatta részletesebben nagyszabású munkásságát.

Thirring Lajos Buday Lászlónak irodalmi agyatékát ismertette; a hagyaték tételeiv ek egyszerű felsorolása is megrázó erővel llitja elénk azt az óriási veszteséget, mely hazánkat és különösen a statisztikai tudo—

ányt Buday László korai halálával érte.

argha Gyulának, Társaságunk tiszteletbeli gjának, érdemeit Kovács Alajos méltatta _yóiratunkban. Megemlékezés történt még a két testvérhivatalunknak, a Központi Sta—

tisztikai Hivatalnak és a Székesfővárosi Sta—

tisztikai Hivatalnak 60 éves működéséről (Thirring G., Thirring L.), valamint a Tár- saság megalapításának előzményeiről (Dob-

vits S.).

;A. fenti csoportosításba be nem illeszt-

* egyéb tanulmányok sorából kiemeljük

_ng Gu—sztávnalk ,,Akadémiánk és a ha—

misztika" és ,,Budapest háztulajdon- , ája", továbbá Illyefalvy Vitéz Gézá- Az érték és jószág fogalma", végül Dezksőnek az ,,Időszaki sajtóstatisz-

' "Nemzetközi és a magyar könyv-

sta—tisztika" cím alatt bemutatott

§ mait.

,TarsaSágunk tudományos tevékenységé—

ől adott * rövid, áttekintő iSmertetésünkhöz

nem kívánunk további méltatást fűzni. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a Társaság megalakulása nélkül a magyar tudomány—

na—k itt bemutatott kincsei bizonyára jórészt kiaknázatlanok maradtak volna, úgy fel- tétlenül megnyugtató választ kapunk arra a kérdésre, vajjon a Magyar Statisztikai Társaság megalapítása a tudomány érdekeit

szolgálta-e.

A második fontos feladata Társaságunk—

nak a statisztikai ismeretek terjesztése és.

népszerűsítése. Ebből a szempontból tehát azt kell vizsgálnunk, hogy mily eszközöket vett igénybe Társaságunk a tudományos

ismeretek közlése érdekében és hogy mily

mértékben, mily sikerrel alkalmazta azokat.

A Társaság szellemi termése két lúton került forgalomba. Közvetlen szóval, a Tár- saság ülésein és nyomtatásban, a Társaság folyóiratában és egyéb önálló kiadványaiban,

A Magyar Stat. Társaság ülései 1922—től 1932—ig.

, Zárt ülés Únnepi ülés Ev (Közgyülés) Bpesten vidéken

s z á m s z e r i n t

Előadóülés Összesen

1922. 4 —— _ —— 4

1923. 3 1 —— 8 7

1924. 2 1 —— 7 10

1925. 2 1 — 8 11

1926. 2 — 1 11 14

1927. 1 — 1 11 13

1928 1 — 1 5 7

1929 2 1 _ 8 11

1930. 1 —— 1 12 14

1931. 1 ——- 1 13 15

1932 2 — 1 2 5

21 4 6 80 111

A fenti kimutatás a Társaság 1931/32. évi mű—

ködési időszakát befejező szolnoki iinnepi üléssel zárul. Kétszer szerepelnek benne azok a közgyűlé- sek, amelyek csak a belső ügyek elintézésének tar- tamára voltak zártak s amelyeknek további f:;lya—

mán nyilvános előadások hangzottak el. Hasonlo- ke'p két előadói ülésként szerepel az 1927 február 14-én és 17—én az elválók és öngyilkosok kérdésé- nek megvitatása tárgyában tartott társadalmi nagy—

értekezlet is.

Társaságunk előadóüle'sei általában igen látogatottak voltak. Előadótermünk, mely az első években a Nemzeti Múzeum ülésterme, később mindinkább a Központi

Statisztikai Hivatal tanácsterme volt, nem

egyszer szűknek bizonyult az érdeklődő kö—

zönség befogadására. Ezért Budapesten tar—

tott ünnepi üléseinket a nagyobb befogadó—

képességgel rendelkező Tudományos Aka—

démiai ülésteremben, egyes előadói ülésein—

ket pedig az érdeklődő szakkörökre való

tekintettel a Budapesti Kereskedelmi és Ipar-

5. szám.

W:— 436 —-—: " 1932—

kamara, illetve a Mérnök Egyesület köz-

gyűlési termeiben tartottuk.

Nagy érdeklődés kísérte a Társaságnak vidéken tartott ünnep—i üléseit, melyek

ezért a statisztikai propaganda szempont-

jából különösen nagy jelentőséggel bírtak.

A Társaság sorban meglátogatta a magyar egyetemi városokat. Szeged, Debrecen, Pécs után az ugyancsak főiskolákkal rendelkező Miskolc és Sopron következtek. Legköze- lebb tartandó 1932. évi ünnepi ülésünk szín- helye pedig a szépen fejlődő Szolnok városa lesz. A vendéglátó Városok vezetőinek és közönségének részéről tanusított meleg fo- gadtatás, a fővárostól távol működő statisz- tikusokkal való találkozás és eszmecsere mély barázdákat szánt a magyarországi sta- tisztika földjén és ennek termékenyítő ha- tását a statisztika ügye iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődésben, adatszolgáltatási készségben s a statisztikai adatok széles- körű. tudományos és gyakorlati felhaszná- lásánál mind szembeszökőbben tapasztal—

hatjuk.

A különböző minisztériumoknak és orszá- gos hatóságoknak, intézményeknek, vala—

mint a rokonegyesületeknek képviselői is mindenkor szép számmal csatlakoznak vi—

déki tudományos-propagandisztikus kirán—

dulásainkhoz s ezáltal mód nyílik a tudo- mány és a közigazgatás legkülönbözőbb ágaiban a statisztika iránti szeretet és meg- értés kimélyítésére.

A Társaság közleményei egyrészt fran- cia nyelvü folyóiratában, másrészt külön ki—

adványaiban jelentek meg.

Francia folyóiratunk első tíz évfolya- mának terjedelme a következő volt:

Oldal

1923-ban . . . . . . . . 190

1924-ben . . . . . . . . 200

1925—ben . . . . . . . . 194

1926—ban . . . . . . . . 267

1927—ben . . . . . . . . 387

1928-ban . . . . . . . . 727

1929-ben . . . . . . . . 722

1930—ban . . . . . . . . 666

1931-bcn . . . . . . . , 636

Összesen . 3989 oldal.

Önálló kiadványként eddig hét közle-

ménye jelent meg a Társaságnak. Egyen- kinti felsorolásukat a következő fejezetek—

ben található részletes adatok tartalmazzák.

Azért ebben az összefoglaló beszámo—

lóban csupán azok terjedelmét regisztrál- juk. A hét kiadvány közül négy, ösz- szesen 233 oldal terjedelemben, magyar

nyelven, kettő Összesen 370 oldal ter-

azaz:.

jedelemben, német nyelven jelent meg, az, egy angol nyelvű kiadvány terjedelme pedig

126 oldal volt. E kiadványsorozat tehát első hét számában 729 oldalszámot ért el.

,Összegezve a Társaság folyóiratának és önálló kiadványainak terjedelmét, végered- ményben megállapíthatjuk, hogy a Magyar Statisztikai Társaság első tízéves működése alatt 4.712 oldal terjedelmű, vagyis közel 300 ívnyi kiadványt bocsátott közre.

Ha ennek az impozáns betűtömegnek csak töredékrésze is termékeny talajra hul- lott lés megértésre talált, úgy számottevő helyet foglal el Társaságunk nemzeti kul- túránk propagálóinak sorában.

:l:

A Társaság tevékenységének harmadik főiránya a külföld felé mutat. Az előző két fejezetben tárgyalt tevékenységgel lényegi- leg azonos ez a működése, mert a tudo—

mánynak fejlesztését és a statisztikai isme- retek terjesztését'célozza. Mégis a nemzet—

közi érintkezésben munkásságunk egész kii—

lönleges árnyalatokat vesz fel, melyek kii—

lönböznek a hazai viszonylatokra vonatko—

zóan elmondottaktól és külön tárgyalást kívánnak.

A Társaság külföldi tiszteletbeli tagok megválasztásával benső kapcsolatot igyeke- zett létesíteni mindazokkal a kiváló külföldi

statisztikusokkal, akik-nél törekvései meg-

értéssel és rokonszenvvel találkozhattak. A külföldi tiszteletbeli tagjainkkal folytatott

levelezés, külföldi kongresszusokon, vagy

budapesti látogatásaik alkalmával folytatott eszmecserék igazolták a Társaság választá- sainak helyességét. Számos nagynevű kül—

földi tudősnak érdeklődését sikerült felkel- teni működésünk iránt s ezzel kapcsolatban a magyarság sorsa iránt is rokonszenvet éb- resztettünk, igazságainkat megértő, lelkes barátokat szereztünk.

Francia folyóiratunk, valamint német és

angol nyelvű kiadványaink magas tudomá-

nyos színvonalutkkal nemzetközi elismerést

nyertek. Olvasottságukról a szétküldési lis- tánkon szereplő névsornál és a külföldi könyvkereskedő forgalomban eladott példá- nyoknál meggyőzőbb bizonyítékot szolgál- tat az a körülmény, hogy a nemzetközi iro-

dalomban sűrűn utalnak tanulmányainkra

és számos esetben kezdeményezték külföld- ről a kiadvány-csereviszony létesítését.

Kiadvány—cserénk kiterjed a föld leg-

több művelt államára, miként az a követ—

kező fejezetekben közölt adatokból is kitű—

nik. Amíg ezzel az akciónkkal egyrészt a

5; szam.

———437———

külföldet tájékoztattuk a magyar viszo- nyokról és a magyar tudomány fejlettségé- ről, addig másrészt a cserében kapott érté- kes kiadványok nem csekély mértékben gaz- dagították a Központi Statisztikai Hivatal- nak könyvtárát és a másodp—éldányok útján egyéb tudományos intézeteinkét is

, A Magyar Statisztikai Társaság e gyéb-

ként külön statisztikai könyvtárat nem tart

fenn s e téren csupán arra szorítkozik, hogy külföldi rokontársaságok kiadványait s agjainak irodalmi munkásságát igyekszik inél teljesebb gyűjteményben megszerezni s megőrizni. A Társaságnak ez a gyüjte- [ménye bizonyos fokig múzeális jellegű s magába foglalja a tagoknak nemcsak nyom- atásban megjelent munkálatait, hanem le-

Institut des Sciences Politigues de

A békeszerződések által teremtett új helyzet—

en a magyar statisztikai tudomány művelői, de ltalában a társadalomtudományi és politikai, kü- en a kisebbségi kérdés magyar szakemberei évek óta szükségét érezték annak, hogy a mai gyarországon kívül élő magyarság demográfiai, tturális, közigazgatási, szociális és gazdasági yzetére vonatkozó adatok, statisztikai és egyéb rások állandó és szakszerű tudományos nyil—

artás tárgyát képezzék, a felvételek módszerei imányoztassanak, a különböző forrásokban elenő közlések egymással és a rendelkezé—

_ álló magyar adatokkal összehasonlíttassa- rendelkezésre álló források teljessége lehe- erint biztosítva legyen és egyúttal a ma—

"lföldi kutatónak e tekintetben bármikor hatóan tudományos, propaganda-beállított—

mentes felvilágosítás legyen nyujtható.

zen elgondolás alapján határozta el a Tár-

* 41926 november 19-én tartott rendkívüli esen Teleki Pál grófnak, a Társaság tisz- ftagjának javaslata értelmében az Állam- nyi Intézet megalapítását. A külföldön élő ság és a középeurópai államok problémái- lmányozására alakult ezen intézet élén az lok 36. és 37. §-ai szerint 3—5 tagú ság áll, amelynek elnöke Teleki Pál gr.

et igazgatója Márffy Albin dr. ny. mi—

ésos.

"év elején az intézet kiadta négy nyelven ság a háború előtt és után gazda- térképekben" című kiadványt Majd tebb vázolt tárgykörre vonatkozó alőgizálását és tudományos feldol- és közben kitűnt, hogy a cél el-

is,—a szűkebb értelemben vett

1932—

hetőleg sajátkezűleg írt életrajzuknak és fényképeiknek gyűjteményét is. Ennek a tervünknek végrehajtásánál is örömmel ta—

pasztaltuk a külföldi tagoknak Társaságunk iránt táplált megbecsülését és készségét.

*

Rövid szemlében ismertettük a Magyar Statisztikai Társaság vajúdásának és meg- születésének történetét és követtük első té—

péseit. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy fiatal szervezete ép, egészséges, hogy meg—

edződött a nehéz küzdelmekben. Meg va- gyunk győződve, hogy további, az eddigi szép eredményeket is felülmúló teljesítmé- nyekre képes. Ebben a reménységben zár- juk a Magyar Statisztikai Társaság tízéves munkásságáról szóló rövid beszámolónkat.

Dobrovits Sándor dr 2. Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete.

la Société Hongroise de Statistigue.

statiszikai műveknek tanulmányozása, hanem az

immáron több mint 10 éves utódállamokban nyom- tatásban megjelent összes anyagot állandóan fi- gyelemmel kell kísérnie.

E célból beszerezte a középeurópai államok törvényeinek és rendeleteinek és egyéb hivatalos kiadványainak anyagát és azt az e célra legjobb- nak bizonyult, Melvil Dewey, illetve a brüsszeli Institut International de Bibliographie alkotása- ként nemzetközinek nyilvánított tizedes osztályo—

zási rendszer szerint tartja nyilván, amelyet a brüsszeli nemzetközi közigazgatási kongresszus is elfogadásra ajánlott (Fayol-féle rendszer). Ezáltal a középeurópai államok szervezetében és életjelen- ségeiben a világháború óta végbement változáso—

kat tárgyszerűen és az összes jogforrások tekin- tetbevétele'vel tudja kimutatni.

Az Intézet ezenkívül az utódállamok könyv és folyóirattermését is nyilvántartja, feldolgozva mindazon bibliografiai kiadványokat, amelyek az utódállamokban megjelentek, vagy megjelennek.

(,,Bibliografia Economica Romana", ,,Buletinul

Cartii Romanesti", ,,Bibliograficky Katalog Cesko-

slov. Republiky", ,,Cada-féle ,,Ceskoslov. Litera- tura Právnieka a Státovedecká". ,,Bibliographie Balcanigue" stb.). Az ezen bibliográfiai kiadványok- ban felsorolt könyv- és f—olyóinatcímek kartoték—

szerűen felragasztva a fent említett decimális

rendszer keretében kerülnek beosztásra, miáltal a

szomszédos államok könyv- és folyóirattermése ugyanazon módszer szerint kerül nyilvántartásra, mint azt a budapesti Fővárosi Könyvtár teszi sa- ját könyvállományára, illetve a Magyar Szocio—

grafiai Intézet végzi Csonka-Magyarország könyv- tárainak könyvállományára vonatkozóan.

5. szám. . — 438 —— 1933

E tudományos munkáknál felmerülő nyelvi nehézségek leküzdésére az intézetben a szükséges

idegen nyelveket tudó tisztviselők állnak rendel-

kezésre, akik az általuk végzett statisztikai mun- kálatokon kívül egyúttal referensei a munkájuk kö- rébe vágó anyagnak.

A külföldön élő magyarságra és szélesebb e'r-

telemben az utódállamok kulturális, jogi és gaz-

dasági helyzetére vonatkozó tudományos művek

nyilvántartása és feldolgozása, a statisztikai mód-

szerek tanulmányozása, összehasonlítása és hoz—

záférhetővé tétele által az Államtudományi Inté—

zet propagandától mentes tudományos szolgálatot

igyekszik tenni az e kérdéssel foglalkozó szak embereknek.

Az intézetben található Kisebbségi Könyvtár és nyomtatvány-gyüjtemény jelenleg 2.900 művet foglal magában, de az intézet ezenkivül nyilvántartja azt is,, hogy a budapesti közkönyvtárakban és egyesületek- nél a kisebbségi kérdésre, illetve az utódállamokrat vonatkozó milyen forrásművek találhatók meg és e torrásműveket megbizhatóságuk szerint minősítéssel is látja el.

Az intézetben alkalmazott rendszert a Magyar Statisztikai Társaság gyűlése keretében 1930 jan.

24-én mutatta be az Intézet a Társaság tagjainak,

3. A ,,Magyar Statisztikai Társaság" alapszabályai.

Statuts de la Société Hongroise de Statistz'gue.

A Társaság címe, székhelye, pecsétje, célja, eszközei.

l. §.

A Társaság cime: ,,Magyar Statisztikai Tár—

saság". 2 §

székhelye: Budapest; működési

hivatalos nyelve: magyar.

A Társaság

területe: Magyarország;

3. §.

A Társaság pecsétje: Körpecsét, köl-iratban:

,,Magyar Statisztikai Társaság", középen a Társaság székhelyének megjelölése: Budapest, 5 ez alatt a Társaság alapítási éve: 1922.

4. §.

A Társaság célja: A statisztika művelése és az idevágó ismeretek terjeszt—ése; különösen a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásának.

tanulmányozásának és úgy az országban, mint a külföldön való ismertetésének előmozdítása.

5. §.

E célokat a Társaság

a) hazai, vagy idegen nyelven statisztikai folyó- iratnak kiadása és egyéb statisztikai munkálatok közzététele.

b) felolvasó- és vitatülések,

c) pályatételek kiírása és jutalmazása,

d) a bel— és külföldi rokontársulatokkal való

érintkezés felvétele és ápolása útján.

e) könyv— és irattár létesítésével kivánja elérni.

6. §

A Társaság vagyonát az alapítványok és ala- pok alkotják, melyek rendeltetésszerűleg használ- hatók fel és az évi mérlegben feltüntetendök.

7. §.

A Társaság jövedelme:

a) az alapító és pártoló tagok járulékai, b) az alapítványok és alapok kamatai, c) egyéb úton befolyó összegek.

A tagok.

8. §.

A Társaság tagjai magyar állampolgárok és külföldiek.

A magyar tagok lehetnek: tiszteletbeli, rendes, alapító és pártoló tagok, mig a külföldiek sorából a m. kir. belügyminiszter engedélyétől feltételezet- ten, csak tiszteletbeli tagok választhatók.

.Alapító és pártoló tagokul belföldi jogi szemé—

lyek (testülelek. intézetek. társulatok stb.) is fel-- vehetők.

9. §.

A tiszteletbeli tagok a' statisztika fejlesztése és művelése körül érdemeket szerzett férfiak sorából választandók. A Társaság gyűlésein székkel —— és!

a magyar tiszteletbeli tagok szavazattal is —— bír—

nak. A magyar állampolgár tiszteletbeli tagok a.

Társaság tagjai sorából választatnak: számuk az.

ötöt meg nem haladhatja.

A rendes tagok a Társaság ülésein székkel és.

szavazatal birnak, számuk nem haladhatja meg a

százhuszat, ezen határon belül azonban a beválaszt-

ható tagok számát az évi közgyűlés állapítja meg.

Az alapító és pártoló tagok a Társaságnak és,

törekvéseinek támogatói sorából vétetnek fel; szá-

muk korlátozva nincsen. A Társaság nyílvános ülé—

sein székük van, szavazati joguk azonban nincs.

10. §.

A tiszteletbeli és rendes tagok megválasztása élethossziglan szól. A tagok általában véve a Tár- saság érdekeit, törekvéseit előmozdítani, a rendes tagok azonkívül a Társaság által rájuk bízott tenni- valókat is elvégezni kötelesek.

A tiszteletbeli és rendes tagok tagsági díjat nem' fizetnek. Az alapító tagok anyagi hozzájárulásának, nagyságát, illetve a pártoló tagok évi tagsági díját a közgyűlés állapítja meg. Az e tárgyban hozott közgyűlési határozatok azonban foganatosításuk előtt jóváhagyás végett am. kir. belügy—minisztérium-

hoz terjesztendők fel. Az alapító és pártoló tag—

sági díjakat a közgyűlés által összegszerűen meg—

határozott s a m. kir. belügyminiszter által jóvá- hagyott kereteken belül aválasztmány is megállapít—

hatja. A választmány ily határozatainak érvényes—

ségéhez a legközelebbi közgyűlés utólagos hozzá- járulása szükséges.

A pártoló tagok tagsági kötelezettsége három évre terjed; a kilépés szándékának bejelentése nél- kül újabb három évre meghosszabbítottnak tekin-

letik. ,

11. §.

A rendes tagok helyüket székfoglalóval foglal- ják el s a tagsági jogok gyakorlására csakaszékfog-- laló megtartása után jogosultak.

A székfoglalót a rendes tag megválasztását kö-- vető 2 éven belül tartozik megtartani..

535; ? szám. ——439——

19 32

—W

Kivételt képeznek a Társaság végleges megala- kulásáig választott tagjai kiknek a székfóglaló megtartására adandó határidő vagy a székfoglaló megtartása alól való mentesítése tekintetében a közgyűlés határoz. Ezek a tagok a tagsági jogokat 'a székfoglaló megtartásáig ís'gyak—orolják

12. §.

A tiszteletbeli és rendes tagokat egy vagy több rendes tagnak írásbeli indokolt ajánlatára, a köz- gyűlés, a jelenlevő tagok kétharmad többségével, titkos szavazás útján választja.

Az alapító és pártoló tagokat az elnök veszi fel és jelenti be a közgyűlésnek.

13. §.

A tagság megszűnik a) halál, b) kilépés, c) tör—

lés, (1) kizárás által.

Kíle'pésnél a tagság a kilépés bejelentésének az elnök által való tudomásulvételével szűnik meg

Tőr-lésnek oly pártoló tagokkal szemben van helye, kik tagdíjfizetési kötelezettségüknek — fel- szólítás dacára _ nem tesznek eleget.

Pártoló tagok tagsági jogának kilépés vagy tör- lés által való megszűnése esetén a tagdíjfizetési kötelezettség annak a háromévi ciklusnak végéig terjed, amelynek folyamán a tagság megszűnt.

' A Társaság oly tagját, ki a Társaság érdekeit.

célját veszélyezteti, hazafiatlan, nemzetellenes, vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanusít, a Táre saság a választmány javaslatára, a közgyűlésnek, a jelenlevő tagok többségével, titkos szavazással hozott határozata alapján, a tagok sorából kizár—

hatja.

A Társaság szervezete.

14. §,

- A társaság ügyeit , a) a közgyűlés,

b) a tisztikar, c) a választmány,

d) a bizottságok és a szakosztályok (intézetek) útján intézi.

A közgyűlés.

15. §. *

A közgyűlést az elnök a közgyűlés tárgysoroza—

tának közl—ésével hívja össze, legalább 14 nappal en- nek megtartására a kitűzött időpont előtt.

16. §.

A közgyűlés határozatképességéhez általában a szavazásra jogosult tagok legalább harmadrésze- nek jelenléte szükséges. Határozatképtelenség eseté- ben újabb közgyűlés — mely a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határozatképes — csak 8 nap elteltével hívható össze.

Alapszabálymódosítás, más egyesiiletbe való be—

olvadás, valamint a Társaság feloszlása s ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában egyhehivott köz- gyűlés határozatképességéhez azonban a szavazásra jogosult tagok legalább kétharmadának jelenléte s az e tárgyban hozott határozatok érvényességéhez a jelenlevők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges. Az ily bárgyú határozatok azonkívül fog: — natosításuk előtt jóváhagyás végett a m kir. belügy- minisztériumhoz terjesztendők fel. Ha az ily tárgyú közgyűlésen a megkívánt számú tag nem jelennék

meg, az elnök 14 napon belül ugyanazon tárgysoro- zat mellett új közgyűlést hívhat össze, mely a meg- jelenő tagok számára való tekintet nélkül határoz.

17. §.

A közgyűlés a 12. és 16. §-ban foglalt esetek ki- vételével egyszerű szótöbbséggel és a személyi kér- dések kivételével általában nyilt szavazással hatá- roz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.

Amennyiben legalább 10 tag kívánja, a szavazás tit- kosan történik.

18, §

A Társaság rendes, rendkívüli és ünnepiiköz- gyűléseket tart.

Rendes közgyűlését a Társaság minden év első felében tartja.

Rendkívüli közgyűlést az elnök kezdeményezéf sére, vagy legalább 20 rendes tagnak indokolt írás- beli beadványára, e kérelem kézhezvételétől számi- tott 21 napon belüli időpontra kell összehívni.

ünnepi közgyűlést a Társaság rendes vagy rend—

kívüli közgyűlés határozata alapján tart.

19. §.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabályok módosítása,

b) a tiszteletbeli és rendes tagok választása.

c) az alapító és pártoló tagsági díjak meg—

állapítása,

d) a tisztikar és a választmány tagjainak meg- választása és a bizottságok és a szakosztályok meg—

alakítása,

e) a költségvetés megállapítása, a zárszámadás jóváhagyása, a fontosabb szerződések s az egyesü- leti vagyon állagát érintő jogügyletek elhatározása;

köteles megállapítani az elnök és aválasztmány utal- ványozási jogkörét, valamint a házipénztárban tart- ható összeg legfelső határát, ,

f) pályadíjak kitűzése és odaítélése,

g) az elnök által előterjesztett vagy a tagok által tett indítványok tárgyalása, a tagok indítványai 8 nappal a közgyűlésre kitűzött határnap előtt az el- nöknél vagy a titkárnál bejelentendők,

h) a Társaság feloszlásának kimondása és intez- kedes. vagyonának hovafordítása iránt.

20. §.

A Társaság mindennemű gyüléséről jegyzőkönyf vet kell vezetni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvet

vezető főtitkár, illetve titkár ír alá és az elnök által kijelölt két tag hitelesít.

A választmány.

21. §.

A választmány tagjai: az elnök, a 2 alelnök,

a főtitkár, a 2 titkár, a pénztáros, az ellenőr, a volt

elnökök és alelnökök, a közgyűlés által választott 12 rendes és 2 póttag, továbbá a szakosztályok (inté- zetek) elnökei.

22. §.

LMinden évben a választmányi rendes tagok fele kiválik. Az első évben a kiváló tagokat a sors álla- pítja meg.

Ha évközben üresedne'k meg rendes választ-

mányi tagság, azt a választmány a póttagok közül tölti be.

32