Magyar Statisztikai Társaság

(1)

7. szám

—899— 1939

diÉtat en 1937 (il a obtenu le premier ce bout grade parmi les présidents de IJO/fice); il est membre de liAcadémie Hongroise des Sciences, ainsi gue de ltlnstitut International de Statistígue — en recon- naissance de ses mérites purement scientifigues. Il est professeur agre'gé a PUniversite' Palalin Joseph r. 11. des Sciences technigues et économigues pour la ,,Statistigue *agricole". La Société Hongroise de Sta- tistígue I'a élu président. Vu ses excellents services, il a été m'aintenu en activite' pour un an encore aprés avoir'achevé sa guarantiéme année dans le cadre de Padministration.

nyozásában részesült (az első volt, aki elnöki tevé- kenysége idején nyerte el ezt a magas címet). Tu- dományos munkásságának elismeréséül tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának és a Nemzet—

közi Statisztikai Intézetnek. A M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazda- ságtudományi karán a ,,Válogatott fejezetek a mezőgazdasági statisztika köréből" c. tárgykör ma- gántanára. Elnöke a Magyar Statisztikai Társaság- nak. Kiváló működésére való tekintettel 40 éves szolgálati ideje 1938-ban egy évvel meghosszabbít- tatott,

Változás a Magyar Statisztikai Szemle szerkesztésében.

Un changement (Ér. la reduction de la Revue Hongroise de Statistigue.

M. Alexandre de Dobrovits, vice-présí—

dent de POIfice Central Royal Hongrois de Sta-

listigue, a, aprés avoir été nommé président de l'O/fice, confié la rédaction de la Revue Hongroise de Stalistigue, gu'il dirigeait jusgu'á ces temps tout derniers, a M. Désiré DtEleIces, secrétaíre mí- nistériel, professeur agre'gé diUniversité, leguel figurait déja comme rédacteur dans le 66 numéro de 1939.

M. Alexandre de Dobrovits avait éte' le re'dacteur de la Revue a partit de 1923 011 elle fut iondée, remplissant cette fonction pendant prés de 16 années et demie. Le noulvel rédacteur de la Revue, M. Désiré DyElekes, en était un des collaborateurs les plus constants. II prit part aux travaux de re'-iaction presgue sans interruption de—

puis la cre'ation de la Revue, et en était le rédac- teur-adjoint á pa'rtir de l'automne de 1936.

Dobrovits Sándor dr. miniszteri osztályfőnök,

a Magyar Statisztikai Szemle eddigi: szerkesztője a M. kirr. Központi Statisztikai Hivatal elnökévé tör- tént kinevezésével kapcsolatban a Szemle szerkesz—

tését Elelces Dezső dr. miniszteri titkár, egyetemi magántanárra bízta; a Szemle 1939. évi 6. számát mint szerkesztő, már Elekes Dezső dr. jegyezte. ,

Dobrovits Sándor dr. a Szemle megindításától, az 19213. esztendőtől fogva, tehát csaknem tizenhat és fél évfolyamon át megszakítás nélkül látta el a szerkesztői munkakört. A Szemle új szerkesztője, Elekes Dezső dr. szintén a folyóirat legállandőbb munkatársai közé tartozik: a Szemle megalapítása óta csaknem megszakítás nélkül vett részt -——— 1936 őszétől mint a folyóirat helyettes szerkesztője — a szerkesztőségi munkában.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistr'gue.

%

XVII. ünnepi ülés Kassán. — XVIIB réunion solennelle a Kassa.

Résumé. La Société a organisé pour le 4 juin

1939 une réunion solennelle a Kassa, — ville libérée gráce a Parbitrage de Vienne de novembre dernier,

——-'pour marguer le róle tenu par la statistigue dans l'oeu—vre de libération. Cent participants venus de

Budapest assistaient a la réunion; on remarguait

parmi enm les représentants des ministéres et diautres autorités et institutions. Le vice-bourg- mestre de Kassa, M. Charles Vukovich, a sou—

haité la bienvenue á la Société au nom de la ville en soulignant ltimportanee de la statistigue; le pré- sident de la Société, M. Jules de Konkoly Thege, a prononcé ensuite des paroles de remer-

ciement; enfin, le membre ordinaire M. Tibor Pataky a fait une conférence solennelle, Avant et aprés la réunion, les participants ont visite' la ville; ils se sont recueíllis sous le célébre döme et ils ont déposé une couronne sur la tombe de Fran- gois II Rákóczi, héros de la liberté hongroise.

A Társaság 1939. június 4-én Kassán tartotta meg XVII. ünnepi ülését, Kassa város vezetősége és közönsége megértésset karolta fel a Társaság vendégszereplé-sét, melynek aktualitást adott az a iehismerés is, 'hogy az országfelszahadrítás munká- jából a statisztika is kivette részét. Az ünnepségre Budapestről a MÁV által rendelkezésre bocsátott különkocsikon mintegy 100 budapesti résztvevő ér- kezett. Az ünnepi ülést megelőző este társasvacsora volt a ,Sehal'kílnáz-étteremben. Június 4-én délelőtt a budapesti vendégek Kassa nevezetességeit tekin-V

tették meg.

Az ünnepi ülés színhelyét, a Vármegyeház közgyűlé-si termét, előkelő közönség töltötte meg.

Konkoly Thege Gyula, a Társaság elnöke me- leg szavak—kal. üdvözölte a megjelent közönséget és a képviseleteket.

Elekes Dezső főtitkár bejelentette, hogy az:

(2)

7. szam

ülésen a következő hatóságok és intézmények vannak képviselve:

Miniszterelnök: Pataky Tibor államtitkár, kül—

iigyminiszter: báró Villam' Lajos követségi tanácsos, belügyminiszter: Kovacsics Gyula miniszteri osztály- tanácsos, pénzügyminiszter: Zobel Lajos miniszteri

tanácsos, földmivelésügyi— miniszter: Moór Elemér

miniszteri osztálytanácsos, iparügyi miniszter:

Nötel Vilmos előadó, vallás— és közoktatásügyi mi—

niszter: Szombatialvy György állami középiskolai igazgató, igazságügyminiszter: Zehety Lajos miniszteri tanácsos, honvédelmi miniszter: Szentki- rályi Gyula alezredles és vitéz Szombathelyi Fe—

renc tábornok, Legfelsőbb Állami Számvevőszék elnöke: Lobmayer Iván. számvevőszéki osztályfő- nlö'k, Országos Statisztikai Tanács: vitéz Mike Gyula

miniszteri osztálytanácsos, főtitkár, M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal: Dobrovits Sándor, mi-

niszteri osztályfőnök, alelnök, Budapest Székesfő- város: Illyeialvi I, Lajos Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiwatailának igazgatoja, Aubauaj Torna vármegye; Szent-Imrey Pál alispán, Kassa tj. vá- ros: Vukovich Károly polgármesterhelyettes, M.

kir. Külkereskedelmi Hivatal: Szőts Gyula főelőadó, Országos Idegenforgalmi Hivatal: Hollósy István elnök, Kecskeméti! Egyetemes Református Joga'ka- dlémi'a: Rácz Béla dékán, Tiszai Evangélikus Egyv—

házkerület Miskolci Jogakadémiája: Hacker Ervin jogakadémia'i ny. r. tanár, Társadalmi Egyesületek Szövetsége: Kovács Alajos ny. államtitkár, Magyar Tudományos Akadémia: Thírrinngusztáv kormány- főtanácsos, r. tag, Magyar Meteorológiai Társaság:

Thirríng Gusztáv kormányfőtanácsos, 1. tag, Taka—

rékpénztárak és Bankok Egyesülete: Nyulászi Já- nos igazgató, Országos Társadalombiztosító Im- tézet: Gortvay György OTI orvosaligazgató, Orszá—

gos Stefánia Szövetség: Szénássy József főorvos, Magyar Külügyi Társaság: Eöttevényí Olivvér ügyv.

elnök .és Topor-ezi Emil orvos segédtitkár, Magyar Vasműwek— és G—épgy—árak Országos Egyesülete: Hu- bert István kereskedelmi tanácsos, Magyar Racio- nalizálási Bizottság: Kelemen MÓII'iC ügyvezető al- elnök, Magyar Gazdaságkutató Intézet: Varga Inst- ván igazgató, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga:

Kovács Alajos ny. államtitkár, Magyar Statiszti- kai Társaság Államtudományi Intézete-: Márffy Al- bán igazgató, Magyar Közgazdasági Társaság:

Varga István a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Budapesti Mérnöki Kamara: Sipos Sándor kormánytanácsos, Kir. Magyar József Nádor Műszaki és Gazdaság—tudományi Egyetem

Statisztikai Schweng Lóránt ad—

junktus által.

Vukovich Károly Kassa tjv. h. polgármestere üdvözölte a Társaságot s méltatta a statisztika jle-

(Tetszés)

Szemináriuma:

lentőségét.

——900— 1939

Vukovich Károly: A társaság üdvözlése. ' Talán az első alkalom az, hogy a magyar tudományos intézmények egyik legkiválóbb re—

prezentánsa, a Magyar Statisztikai Társaság, Kassán gyűlt össze, hogy évi munkásságát be- záró ünnepi ülését felszabadított városunk fla- lai között tartsa meg.

Akkor, amikor ezen közgyűlés megtartásá- val egy különleges alkalom jelentkezik arra, hogy városunk területén ezen társaság keretén belül a magyar tudományos világnak a statisztikai tudományokat művelő legkiválóbbjait üd- vözölhetjük, annál nagyobb örömmel és cse- kélységemet különösen kitüntető kötelességtel- jesités reám nézve az, hogy e társaság mélyen tisztelt Tagjait s annak nagyrabecsült vendé- geit Kassa sz. kir. város közönsége nevében üd- , Vözölhetem. Kétszeres öröm tölti el mindnyá- junk szívét, mert e kiváló Társaságunk ünnepi ülése összekapcsolódik egyúttal felszabadulá—

sunk fenséges gondolatával.

Azt a testvéri szeretetet, melyet Önök, mé- lyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, e látogatásuk alkalmával magukkal hoztak, mi azt többszö- rösen őszinte és kurucos magyar testvéri szere- tettel kívánjuk viszonozni, mert megtisztelő megjelenésükkel, de tudományos munkássá- gukkal is igazolva látjuk azt a nagy élniaka—

rását a nemzetnek, mely minket kassaiakat fel- szabadulásunkhoz vezetett.

Nem kívánok ma itt, mélyen tisztelt Uraim, elmefuttlatásokat végezni a statisztikai tudo- mányról, méltóztassanak megengedni azonban, hogy egy-két szóval mégis megemlékezzem én is e különleges tudományágazatról. Tudom azt, hogy statisztikai felkésziiltségem nem oly nagy, hogy megközelítsem a magyar tudományos élet itt megjelent kiválóságait, mindamellett azonban, mint közigazgatási tisztviselőnek, hi- vatásomat is képezi az, hogy a statisztikát figyeljem és %%] behatóan foglalkozzam. -

A statisztikai tudományok fejlődése az utolsó évtizedben egyenesen bámulatos. Ága- zatainak sokfélesége a tudósoknak egy egész tömegét foglalkoztatja már. Sajnos, a napi életben előttünk megjelenő laikus ember, ha statisztikáról hall beszélni, csupán holt szám- oszlopokat képzel maga elé, melyek reánézve teljesen közömbösek, nem volt alkalma meg- győződni arról, hogy minden életmegnyílvánu- lásban és minden életkérdés megoldásánál, tar- tozzék az bármiféle vonatkozású, akár kulturá- lis, egészségügyi, népjóléti, szociális vagy tech- nikai kérdésekhez, ha e kérdéseket alaposan és eredményesen kívánják,: megoldani, ez a sta—

tisztika adatai nélkül elképzelhetetlen.

A statisztikai tudomány, véleményem sze—

rint, ma már nem segédeszköz. Saját tapaszta- latomból állíthatom, hogy szülőanyja lehet olyan kérdések megoldásának, amely kérdések csupán akkor vetődnek fel, ha valaki szemlé-

(3)

7. szám

lődő tanulmányt folytat a statisztikában. A közigazgatási tisztviselőt a statisztikai tudo- mány két oldalról érinti. Egyrészt akkor, amikor a statisztikai adatok feldolgozására hivatott _központi szerv részére az adatgyűjtéseket esz- közli, másrészt akkor, amikor ezeket a statisztikai adatokat, melyek akként jutottak rendel—

kezésére, saját hivatásában jelentkező feladatok megoldásánál veszi figyelembe.

Azonban statisztikai adatokat csak akkor szolgáltathat a tisztviselő, ha ezeket az adato—

kat tudatosan gyűjti össze, mert ettől az első bevezető munkától van függővé téve .a statisz- tikának az az eredménye. melyet e tekintetben a tudományos világ elvár.

Éppen azért, minthogy a közigazgatásnak

magának is jelentős érdekei fűződnek a statisz—

tikai adatok lehető legpontosabb összegyűjté- séhez, kell, hogy az összes közigazgatási szervek tisztában legyenek a kérdésnek fontossá- gával, mert már látjuk a közigazgatás életében, annak bármely vonatkozásában, hogy nagy és fontos kérdéseket statisztikai adatok ismerete nélkül megoldani lehetetlen. Nem is képzelhető el, hogy a közigazgatási tisztviselő, ki hivatva van hivatásánál fogva a politikai, gazdasági, társadalmi és minden életmegnyilvánulást figyelemmel kísérni, megfelelő politikai, gazda- sági, szociális és demográfiai statisztikai tájé—

kozódás nélkül, a közéleti jelenségek útján felvetődő közigazgatási kérdésekben hatályos intézkedésre és azt megelőzően a feladatok ko—

moly mérlegelésére és bírálatára, ezek révén egy pozitív alkotó munkára képes volna.

A statisztika tudománya a mai időben min—

dig nagyobb és nagyobb tért hódít a kormány—

zat és közigazgatás minden ágazatában, éppen ezért a fiatal közigazgatási tisztviselőnemze- dék nem elégedhetik meg csupán azzal a sta—

tisztikai készséggel, amelyet főiskolai tanulmá- nyai útján szerzett, ez az ismeret kibővítésre szorul és azt hiszem, nem tévedek, hogy a mai tisztviselői képzésnél, most már az illetékes kormányzati szerv kell, hogy nagyobb súlyt helyezzen a statisztikára, mert csupán ilyen szakképzettséggel látom magam előtt ezt a ké- pesített, ideálisan elgondolt magyar közigazga- tási tisztviselőt, akinek tudásában benne van a komoly és öntudatos igyekezet a statisztikai tudomány ágazatával való foglalkozás. A ha- ladó, rohanó élet a közigazgatási tisztviselő elé sok minden, előtte ismeretlen eletjelenseget hoz fel, ezeknek az életjelenségeknek logikus és gyakorlatilag helyes megfigyelése és az azok révén jelentkező közigazgatási feladatok ok- szerű megoldása csak akkor képzelhető el, ha azok alapját a tisztviselő statisztikai tudása képezi.

Nem kívánok azonban a statisztikának je- lentőségével most már tovább is foglalkozni, ehhez a rendelkezésemre álló idő nem ele—

gendő, de csak egyet kell még leszögezni, hogy a statisztika ma már nem csak államtudomány, tehát nem csak az úgynevezett státus-tudo-

-——901—— l939

mány, amelytől nevét is nyerte, hanem egy fontos kiegészitő, sőt nélkülözhetetlen része az

összes tudományos ágazatoknak, mely ma talán önkéntelenül is művelve lesz az összes tudomá—

nyos ágazatok által.

Úgy az exakt, mint a praktikus tudományok

a statisztikai adatok alapján levont következte—

tésekkel fejlesztik tudományos eredményeiket, számszerű adatok nélkül sem a tudományos, sem a gyakorlati téren megbízható eredmények el nem érhetők. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne csak számokat halmozzunk és kombináljunk össze több-kevesebb logikával és szerencsével, nehogy abból esetleg szofizmák álljanak elő.

Ha tehát ezekkel a statisztikai adatokkal logi—

kusan dolgoztunk, e munkáknak eredménye elsőrangú, következményeiben sokszor belát- hatatlan.

A statisztikának ma már nagy és hosszú története van. Napoleonról is azt mondják, hogy a saját állami életének berendezésében elsősorban a statisztikai adatokra támaszko- dott. Személyéhez fűződik az a mondás, mely szerint ,,Statisztika, adatok költségvetése, költ—

ségvetés nélkül pedig nincs boldogulás". Oly

komoly kijelentés, melyet csak az tehet, aki maga is meg van győződve a statisztiká- nak fontosságáról. Nem kívánom azonban to- vább úntatni mélyen tisztelt hölgyeimet és uraimat saját megfigyelésemmel a statisztikai tudományt illetően, az illetékes majd itt el- hangzó nagyfontosságú tudományos szavak in- kább lesznek alkalmasak arra, hogy elérhesse a kiváló tudományos társaság azt a célját, amely kívánatos az egyetemes emberiség érde- kében.

Én a magam részéről e város közönségének nevében ismételten nagyon köszönöm ezt a megtiszteltetést a magyar tudományos élet itt megjelent kiválóságainak, amellyel városunkat a mai napon megnyilatkozó, kiváló tudomá- nyos munkásságuk színhelyévé tették. Ehhez, valamint a további kiváló, nagyértékű és köz- érdekű munkásságához kérem a jó Isten ál- dását.

Konkoly Thege Gyula elnök az üdvözlést megköszönve, örömének adott kifejezést, .hogy el—

jött végre az idő, amikor a statisztika nagy érté- két nyilvánosan is elismerik. Ezután megtartotta elnöki megnyitó beszéd—ét, amelyet itt közlünk.

Konkoly Thege Gyula: Elnöki megnyitó.

A Magyar Statisztikai Társaságnak ünnepi űlése Kassán, a Nagyságos Fejedelem városá- ban. húszesztendei raboskodás után, ismét sza—

bad magyaroknak szabad földjén, Istennek olyan csodálatos ajándéka, reményeinknek olyan beteljesedése, hogy ezt csak prófétáknak beszéde mérhetné fel a maga teljességében és maradéktalan boldogságában.

(4)

7; szám

Minden igaz magyarral együtt mi statiszti—

kusok is húsz esztendőn át néztünk errefelé a csonka haza tájairól és vártuk annak a feltá- madásnak napját, amelynek eljövetelében lan- kadatlan hittel hittünk. Húsz esztendőn át éreztük az innen felénk szálló vágyat és sóhaj- tásokat és egy számra kicsiny, a győztes hatal- maktól teljesen gúzsbakötött, magánál kiseb- beknek kiszolgáltatott, de lelkében rabsága alatt is mindig nagy nemzet odaadásával készültünk a találkozásnak, az egybeolvadásnak, a haza—

jövetelnek erre a szent pillanatára.

Várnunk és egyre csak várnunk kellett az évek alatt, de a várakozásnak ezek az évei szor- gos munkában teltek el. Mindig tudtuk, hogy a várakozás nem érlelheti meg a reménysége—

ket s hogy a történelem kerekének lassú for—

dulása közben éberen kell 'kutatnunk a szá- munkra kínálkozó lehetőségeket, mert szünte- lenül készen és felkészülten kell állanunk arra, amit számunkra a jövendő hozhat. Különösen mi, magyar statisztikusok beszélhetünk joggal arról a munkáról, amelyet ezek alatt az évek alatt végezni kellett és amelyet végeztünk is, űzetve a szétszaikittatás korbácsától és ébren tartva a reménységek által, amelyek a magyar nemzet igazságában győkereztek. Ha a társta- lan, az eltiport magyar nemzet egy pillanatra sem fogadta el a trianoni ítéletet és ha a maga fellebbezésében szüntelenül kereste az utat a rosszul tájékoztatott, hazugságokkal félreveze- tett bíráktól a jobban tájékozottak felé, akkor ehhez a szívós és odaadó munkához a magyar statisztika szolgáltatta legelső-sorban a szüksé- ges alapot, az adatoknak nélkülözhetetlen hal—

mazát és az igazságnak tükörképét, Amikor Trianonról beszélünk, azt is mondhatjuk, hogy a megtévedt, az elvakult, az igazságából kivet- kőzött cseh statisztika bűne volt az, hogy az ezeréves földet a félrevezetett, megtévesztett, hamis adatokkal megszédített nagyhatalmak szétszaggatták, mert nem volt még a történe- lemben példa a ferdítésnek, a rágalomnak, a hazugságoknak arra a gigászi mértékére, amit velünk szemben a békekötések előkészítéséül ellenségeink alkalmaztak; De mondhatjuk ez—

zel szemben azt is, hogy a magyar statisztikai tudomány haladéktalanul harcbaszállott e rém- ség ellen és ezzel a hazajövetelnek nagy pil- lanatát statisztikai eszközökkel is szüntelenül előkészítettük.

Nem Véletlen az, hogy amikor a történelem e legnagyobb igazságtalanságának részben való jóvátételére sor került, a magyar kormány tag—

jai közűl hárman is tagjai voltak a Magyar Statisztikai Társaságnak, amelynek ünnepi ülését most idehoztuk Kassára, a hazatért Fel—

vidék szivébe. Imrédy Béla miniszterelnök, Teleki Pál kultuszminiszter és Hóman Bálint tárcanélküli miniszter képviselte az akkori magyar kormányban a mi Társaságunkat és vele azt a szellemet, amely a nemzet szörnyü fáj- dalmának orvoslását a valóságnak minél hite-

——902—-— 1939

lesebb megismerésében és minél alaposabb és lelkiismeretesebb feltárásában kereste.

Nem tehettünk mást ezek alatt az évek alatt, —— amelyek mindenféle vonatkozásban a megpróbáltatásoknak, a válságok sorozatának évei voltak —— mint amit a fegyvertelennek'

megenged az Úr: barátokat kutatni fel és ha—

rátokat teremteni, tudva, hogy barátainkat részben éppen a volt ellenségek soraiból kell megnyernünk a magunk számára. Nem teremt—

hette meg más ezt a barátságot és a barátsá—

g—oknak ezt a láncát, nem hozhatta meg a meg—

értést, a magyar szenvedések felismerését és annak a belátását, hogy szenvedéseit nem ér-—

demel'te meg, s azokat el sem viselheti, csak az igazság törhetetlen szolgálata. A magyar sta—

tisztika ezekben az években fokozott erővel, minden akaratának megfeszítésével és a szol- gálat szellemének beteljesedésével vállalta a maga feladatát és igyekezett ellátni fontos sze—

repét a készülődésnek, a jóvátétel megalapozá- sának ellátása körül.

Egy nemzet vergődött itt húsz esztendőn át, darabokra szabdalva és mégis teljes és legyőz—

hetetlen lelki egységben, amelyet semmiféle történelmi bíráskodás meg nem semmisithet, amíg maga a nemzeti lélek darabjaira nem szakad. Az a munka azonban, amelyet a ma—

gyar statisztikusok —— hivatalos szervek, tudó- sok és kutatók együttesen — ezek alatt az évek alatt végeztek, tevékeny szellemet jelentett és nagy szolgálatot épített be a nemzet jövendő-

jébe. A mi munkánk ezek alatt a szenvedés—

teljes évek alatt vált igazán tudatossá. Nem, véletlen az, hogy a Magyar Statisztikai Társa—

ság éppen ennek a húsz esztendőnek a legele- jén alakult meg, s nem régebben, a régi béke—

boldog évei alatt került arra sor. Társaságunk már 1921 elején megkezdte szervezkedését, vi- lágosan érezve; hogy legelsősorban éppen itt kell elkezdeni az összekapcsolódást, az erők tömörítését és talán a szerepek kiosztását is.

S alig teltek el a magunkhoztérésnek azok a legelső hónapjai, amelyek ahhoz kellettek, hogy' sorsunkra ráeszméljünk és az előttünk álló fel- adatnak szinte reménytelenül nagy mivoltát világosan megítélhessük, a Magyar Statisztikai Társaság 1922 nyarán már megtartotta alakuló—

ülését és megszövegezte a maga célját, amit így fogalmazott meg: ,,különösen a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásá- nak, tanulmányozásának és úgy az országban, mint a külföldön való ismertetésének előmoz-

dítása". Tudatos felismerése volt ez annak,

hogy a magyar statisztika számára éppen az teremt bizonyos lehetőségeket a jóvátétel ügyé- ben való közreműködésre, hogy az itéletet Trianonban főként statisztikákra hivatkozva hozták meg. Ki tudhatta volna jobban, mint a magyar statisztikusok lelkes gárdája, hogy ez a trianoni statisztika minden adatával ha- misságon és ferditésen nyugszik és ki vehette volna el tőlünk, magyar statisztikusoktól azt a hitet, hogy elegendő, ha ezeket a tévedéseket

(5)

, 7, szám

megmutatjuk a világnak és még a győzelemnek is szét kell foszlania az igazság ereje előtt!

Ezerkilencszázhuszonkettő még olyan esz—

tendő volt a legújabb magyar történelemben, amely a szenvedések korszakának nem a lezá—

rását, hanem csak a kezdetét jelentette. Az in- fláció korszakát, amely erre következett, min-

den, még a statisztika is megsínylette a cson—

kává lett hazában. De azért még ezek az évek is új meg új eredményeket hoztak nekünk s majdnem azt mondhatnók, hogy éppen e szen—

vedések alatt találtuk meg azt az utat, amely bennünket a nemzet élő valóságához közel visz és a nemzet munkájának bétköznapjaiba bekapcsol. A Központi Statisztikai Hivatal ekkor indíttatta meg a Magyar Statisztikai Szemlét, hogy legyen egy olyan folyóiratunk, amilyen- nel a, békebeli és boldog Magyarország nem dicsekedhetett, s amely elé azt a feladatot tűz- tük, hogy a magyar közállapotokat a hazai kö- zönséggel olyan nyelven és olyan leegyszerűsí- tett formákban ismertesse, hogy a statisztika csakugy—an részévé lehessen az általános gon—

dolkozásnak és alapjává a közvéleménynek. A Társaság részéről pedig ekkor indult meg an—

nak francia nyelvű folyóirata: a Journal, amely negyedévenkint megy ki a nagyvilág szellemi fórumai elé, hogy a magyar felfogást tükröztesse és a magyar igazságot szolgálja, egyúttal pedig megmutassa, hogy az a munka, amelyet mi idehaza végzünk, méltó társa és nélkülözhetetlen kiegészítése minden olyan munkának, amelyet bárhol ezen a világon hittel, odaadással és az igazságért való rajongás- sal végeznek.

Közben maga a Társaság is egyre izmoso- dott és új meg új munkaterületeket ölelt fel.

Rendes tagjainak számát százhúszban' korlá- tozta, és azok felvételét szigorú feltételekhez kötötte, mert nem volt szabad megengednie, hogy korunk e legfontosabb szellemi fegyveré- nek köreibe akár a tudatlan jószándék, akár pedig a szakképzett rosszindulat beférközhes—

sék. A Társaság rövidesen felölelte a magyar közélet legjobbjait és teljes vértezettel vehette fel harcát a maga sajátos területén, —- mond- hatnók azt is, hogy a szellemi fegyverekkel vívott harc legnehezebb terepén. Majd 1924-ben külön demográfiai szakosztályt alakított, mert világos volt előtte, hogy az ember itt a közép- pont, az ember itt az anyag, az eszköz és a cél, s hogy mi legelsősorban nem hegyeink és vizeink, hanem elszakított véreink után vágyó—

dunk és őket akarjuk a nemzeti lélek; és a nemzeti lét egységébe újra beléfoglalni.

De éppen ebben a vonatkozásban, amelyről itt most szó van, legfontosabb és legértékesebb alkotása .a Társaságnak az Államtudomán i In- tézet. A Magyar Statisztikai Társaság llam- tudományi Intézetét abból a célból létesítették, hogy a tőlünk elszakított területeken és más külföldön élő magyarság helyzetét szüntelenül tanulmányozza, megismerje és az erre vonat- kozó adatokat szakadatlanul, lehető teljesség-

—903——- 1939

gel gyűjtse; hogy a mi nemzetünket és sorsun—

kat közvetve is érintő, a mi elszakított véreink életét pedig irányító és befolyásoló törvények- ről, rendeletekről, valamint gyakorlati célú és gyakorlati eredményű intézkedésekről világos áttekintést szerezzen, s ezekböl rendszerezett és teljes gyüjteménye legyen; végül abból a cél—

ból is, hogy figyelemmel kísérje az utódálla- mok sajtójának minden ágát és egyformán tá—

jékozódjék úgy az elszakították életéről, mint azokról is, akik ennek az életnek intézését a sors kegyéből egy időre olyan kevés joggal kezükbe kaphatták. Büszkén hivatkozhatom itt arra, hogy ennek a szervnek a lelke, annak sza- kadatlan lendületben tartója és az intézmény szolgálatainak legfőbb méltánylója gróf Teleki Pál volt, aki egyéni munkájával is állandóan bekapcsolódott az Intézet működésébe és aki a bekövetkezett rész-siker előkészítésében ezen az Intézeten keresztül is éppen olyan nagy mér- tékben részt vett, mint ahogy az Intézet mun- káját és gyüjteményeit, felkészültségét teljes mértékben hasznosítani tudta akkor is, amikor a részben való jóvátétel órája elkövetkezett.

S ha most itt, az emlékezések órájában egy- szerre gondolunk a multra, a jelenre és a jö—

vőre is, nem szabad áltatnunk magunkat azzal, hogy a nemzet már túlesett nehéz megpró- báltatásának korszakán. De most már örömmel készülhetünk fel arra, hogy a sorstól nekünk megadott erőgyarapodáassal törhetetlenülf fo—

gunk tovább küzdeni a magyar igazság győzel—

méért. Az átkapcsolás több, mint másfél mil- lió lelket adott vissza a hazának és a megna- gyobbodott ország ereje is ugyanezt a célt szol—

gálja, mint az eddigi csonké: küzdeni azért, hogy a mi csonk-aságunk teljesen eltünjék, hogy a mi ezeréves egységünk újra politikai.

állami egységgé válhassék, mert nemzeti és gazdasági egysége nem szűnt meg annak soha és nem is szűnhet. meg addig, amig a Kárpá- tok koszorúja szét nem nyílik és el nem simul a föld színén.

Másfél millió magyar egyesült most az eddigi csonk kilenc milliójával. Az egyesülésnek még gyakorlati nehézségei is vannak. Nem len—

nénk őszinték önmagunkhoz, ha nem látnánk, hogy az a húsz esztendő, amelyet az elszakí- tott rész egy új, velünk szemben a könyörte- lenségig ellenséges államalakulás keretében töl- tött el, a mindennapi élet szempontjából nem mult el nyomtalanul az itt élő magyarságra nézve. Különösen, hogy ez az ellenséges nép, a cseh, egyúttal gazdag is volt, bárha ezt a gazdagságát nagyrészben németjeinek és ma—

gyarjainak köszönhette, mert hiszen a szudeta—

németek iparral, a termékeny magyar dombos—

vidék pedig bőséges élelemmel láthatta el. A hazakerülő részeknek az eddigi gazdasági szer—

vezetből egy másik szervezetbe való átkapcso- lása zökkenőkkel is jár, mert a csonkaország szegény és szegénységét nem tudja mindig át- hidalni az a szeretet, amellyel a hazatérőket fogadja és feléjük fordul. A hazatérőkne'k azt

(6)

7. szam

kell látniuk és érezniük az átszervezés nehéz- ségei közepette, hogy eddig egy ellenséges nép szolgaságában nyögtek, ma pedig visszakapták szabadságukat és nemzeti fejlődésük teljes, korlátlan lehetőségét. Talán a történelem ért—

hetetlen szeszélyéből a maga erejénél sokkalta nagyobbra nőtt cseh hatalom jelentett bizonyos anyagi természetű előnyt és kedvezést az el- nyomottaknak is, de mi volt ez azzal az erő- gyarapodással szemben, amit a visszakapcsolás ténye jelent, amit az hoz magával, hogy most ez az eddig olyan nagy mértékben meggyö- tört, nemzeti mivoltában megtámadott másfél milliósnál is nagyobb tömeg ismét a maga ha- zájában szabadon élhet és teljes lelki felemel- kedettségével láthat hozzá legjobb erőinek ki- fejlesztéséhez és annak a maga, javára való hasznosításához. A visszatért terület most egé- szen másnemű gazdasági rendszerbe kapcsoló- dik vissza, mint amelyben az utolsó húsz évet eltöltötte, de ha a cseh medence a német al—

kotóerő eredményeképpen és az uralkodóház kegyéből, s mindenek felett a magyar Vér ol- talma alatt annyi századon át kifejleszthette a maga nagy gazdagságát, akkor ezzel szemben elég nekem itt arra az alkotó munkára utal- nom, amit az utolsó húsz év alatt a csonka magyarság a maga tökéletes m—agárahagyottsá- gában, megcsonkított-ságában és jövőjének re—

ménytelenségében végzett. Felszabadult test- véreink hamarosan meg fogják érezni ennek a felfelé törekvésnek lendületét és érezni annak meggazdagító, minden anyagi nehézséget le- győző erejét. Legyen szabad nekem itt mint statisztikusnak, hivatásomnál fogva is meg- állapítanom, hogy az a teremtő munka, ame—

lyetva legjobb erőitől megfosztott csonka nemzet az utolsó húsz év alatt végzett, nemzetünk

—904—— _1939

dicsőségének legszebb lapjai közé tartozik.

Ezentúl pedig ezt a munkát már megnagyobbo—

dott területtel, erejében a rabság alatt is meg- acélosodott véreink milliós munkahadseregével és a beteljesülések felé közelítő remények szent

örömével fogja majd tovább folytatni. '

Legyen a magyarok hatalmas Istenének se—

gedelme és áldása mindig velünk, hogy a magyar igazság teljes diadalát, amelyért minden hazafi küzd és minden statisztikus életének egész munkásságát áldozza, mielőbb csorbítatf tanut érhessük el!

A közönség nagy tetszésnyitl'vánitás—a után Konkoly Thege Gyula elnök felkérte Pataky Ti—

bor r. tagot, aki a nemzeti kisebbségek érdekében kifejtett eredményes működésével minden magyar háláját érdíemli ki, előadása megtartására.

betszé'sitől'

tartotta meg nagyhatású ünnepi előadását. (Az elő- adást Szemluénk következő számában közöljük.)

Konkoly Thege Gyula elnök az igen értékes előadást megköszönve, az ülést lbezárta.

Pataky Tilbvor r. tag zajos kísérve

Az ünnepi ülés után Konkoly Thege Gyula el- nők a Társaság nevében megkoSzorúzta II. Rákóczi Ferenc síremlékét.

Délben társasenbre'd volt a Bankon, amelyen Vukovích Károly h. polgármester a kormányzóra, Pataky Tibor a vendége-kre, Révay István gróf, a Felvidéki magyar Párt ügyvezető elnöke a Magyar Statisztikai Társaságra, Konkoly Thege Gyula el- nők pedig a vendéglátó városra és vezetőségére mondott pohárköszöntőt. Délután a résztvevők folytatták a város ne'vezetességei'nek megtekinté- sét, hosszabban időzve a kassai Dómban.

XVII. évi rendes közgyűlés. — XVIle Assemble'e ordinaire.

Résumé. LiAssernblée ordinaire de 1938—39 a été tenue le 22 juin 1939 sous la présidence de M.

Jules de K o n k oly T h e g e, Président de la So- ciété. Aprés le rapport du secrétaire général, M Dé- siré D'E l e k e s, la rapport du trésorier, M. Jules Mike, et le rapport des vérifieateurs des comptes, présente par M. Alexandre F ar k a s f a I u y, M.

Louis Thirring a rendu compte de I'activite' du Comité hongrois de ltUnion Démographigue Inter- nationale. UAssemblée a e'Iu ensuite les membres ordinaires: MM. Louis B a r t a c z, Daniel F a' b r y, Zoltán Guothfalvy Dorner, Jules Jánki,

Denis k. N a g y, "le comte Étienne R é v a y, André

R 6 n a i, Étienne T 6 r o' k, et les membres honorai- res étrangers: MM. Carlo B o n i e r r o ni (Italie), Michel-Auguste—Adolphe L a n (I I' y (France), Maximilien ' Me yer (Allemagne), Alessandro M o l i n' a r i (ltalie), Giorgio M o r t a r a (Italie), Wolfgang R e i c h a r d ! Allemagne), Stuart Arthur R i c e (États-Unis dir/imérigue), Eduard

Szturm de Sztrem (Pologne). Aacan mémoire n,a e'te' envoye' a la gustion mise aa concours par la Société: Méthode de détermina—

tion du revenu national et systéme de la slatistígue fiscale en Hongrie. La Société a remis la gaestion au concours en en modifiant les conditions. Sur la proposition de M. Jules de Konkoly Thege, PAssemblée générale a remercie' ltlnstitut de Scien—

ces Politigues de la Société pour Pactivíte' zélée el laborieuse guiil avait déployée á liheure décisive dans Pintérét du retour de territoires.

$

A június 13—ára összehívott 1938—39. évi köz—

gyűlés határozatképtelen lévén, a közgyűlést június 22-én tartották meg,

A közgyűlésen Konkoly Thege Gyula, a Társa—

ság elnöke elnökölt. '

Elekes Dezső főtitkár a Társaság 1938—39.

évi működéséről a következőkben számolt be:

(7)

7. szám

———905— 1939

Elekes Dezső: Főtitkárt jelentés.

A letűnt esztendő—Társulatunk 17-ik mun- kaéve —-— feladatterhes éve volt a statisztikának, amely fontos fegyvernek bizonyult az ősi hatá- rok kiküzdésében s a xisszvatért területek lel—

tározásával az elszakadt országdarabok összefor-

rását is előmozdította.

A Magyar Statisztikai Társaság tagjai és szervei útján vette ki részét a fontos nemzeti munkából, a tulajdonképeni társasági műkö—

dést a rendkívüli események inkább bénitották.

Az év személyi krónikájában fájdalmas és örvendetes események váltakoztak.

A munkaév folyamán egy külföldi tiszteletbeli tagunk elhúnytáról van értesülésünk. A francia tudományos- és közélet egyik nesztora, Colson Clément Léon halt meg 86 éves korá—

ban. Sokáig működött az állami közlekedésügy vezető pozícióiban, majd az államtanács al- elnöke' lett; tudományos tisztségei: közgazdasági professzor, ;a Párisi Statisztikai Társaság el- nöke, a, Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja, stb.

Rendes tagjaink közül hármat sirattunk el:

Podmam'uzky Horácot, Börcsök Andort és Teleszky Jánost.

Podmaniczky Horác báré miniszteri taná- csos változatos pályafutásában mint hivatásos statisztikus, nyelvész s egyideig mint a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet könyvtárosa működött. Börcsök Andor m. kir.,titkos taná—

esos, az Országos Földbirtokrendező Bíróság másodelnöke, egyik legnagyobb szaktudású ve—

zetője volt a földreform lebonyolításának, akinek sokirányú munkásságát a statisztika iránti kitűnő érzéke jellemezte. Teleszky János belső titkos tanácsos, ny. miniszter, felsőházi tag, a magyar pénzügyi élet korifeusa, Társaságunk alapító tagja volt.

Rendes tagjaink létszáma a három elhúnyt tag leszámításával jelenleg 110. A belföldi tisz—

teletbeli tagok száma. 4, a külföldi tiszteletbeli tagoké eggyel kevesebb, mint mult évben, 64, az alapitó tagoké változatlanul 108, a pártoló tagoké hattal csökkenvén, 105.

A tagjainknak jutott tudományos és közéleti kitüntetések közül cslak a t'ontzisabbakat em- lítem.

Teleki Pál gróf t. tagunkat immár másod—

ízben emelte az államfő bizalma a kormány- elnöki polcra. Utódja a vallás- és közoktatás—

ügyi miniszterségben Hóman Bálint r. tag, aki szintén ismételten tölti be magas tisztét, Imrédy Béla r. tagot, valamint Teleki Pál gróf t. tagot a magyar érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Magyarország kormányzója.

Tagjainknak a politikai életben vitt jelentős szerepére mutat, hogy a közelmultban lezajlott képviselőválasztásokon heten kerültek be a képviselőházba, éspedig Hóman Bálint, Imrédy Béla, Matolcsy Mátyás és Teleki Pál gróf pé- gebbi képviselők és három új képviselő: Balás Károly, Benes Zoltán és Laky Dezső.

Domanovszky Sándor r. tag a Pázmány Pé—

ter Egyetem rektorává választatott. Ereky Ist- ván r. tag a most záruló tanévben viselte a szegedi Ferenc József Tudomány Egyetem rek- tori méltóságát.

Thin-ing Lajos, Társaságunk titkára, a Bu- dapesti M. kir. József Nádor Műszaki és Gaz- daságtudományi Egyetem közgazdaságtudomá—

nyi karán a népességi statisztika tárgykörből egyetemi magántanárrá képesíttetett.

Navratil Akos r. tag a Magyar Tudományos

Akadémia rendes tagjává, Neubauer Gyula r.

tag az Akadémia levelező tagjává választatott.

Tagjaink az Akadémia legszebb jutalmait nyerték el a lefolyt évben. Ereky István r. tag az Akadémia nagy jutalmát, Thírring Gusztáv t.

tag ,,Magyarország népessége II. József korá- ban" című munkájával a Marczibányi mellék- jutalmat, Kováts Ferenc r. tag pedig a Cliorin Ferenc jutalmat kapta meg.

Ritka jubileumot ünnepelt Társaságunk, amidőn Földes Béla t. tagot születésének 90.

évfordulója alkalmából üdvözölte. Folyóira- tunkban Surányi-Unger Tivadar r. tag méltatta ez alkalomból Földes nagy tudományos érde- meit.

Nemzetközi jelentőségű Dobrouits Sándor r. tagnak a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjává való megválasztása, amely nemcsak a megválasztottnak, hanem a magyar statisztiká- nak is nagy elismerést jelent, tekintve, hogy kis országunk eddig is magasan arányon felül nyert képviseletet a statisztika legfőbb tudomá—

nyos intézményében.

Egyébként a Nemzetközi Statisztikai Inté- zet munkájába az idén is élénken kapcsolódott be Társaságunk. Az Intézet Prágában tartott XXIV. ülésszakán tagjaink nagy számmal vet- tek részt, mégpedig Konkoly Thege Gyula és Fellner Frigyes mint a magyar kormány kép- viselői, Illyefalvi I. Lajos és Kovács Alajos mint az Intézet tagjai, Dobrovits Sándor, Ele- kes: Dezső és Thirring Lajos mint meghívottak.

Fellner Frigyest az ülésszak egyik szakosztá- lyának alelnökévé választották. A kongresszus gazdag programmjából, sajnos, csak két nap anyaga került tárgyalásra, mert a Prágában éppen ekkor kirobbanással fenyegető zavarok miatt a kongresszust idő előtt berekesztették.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet negyed—

évenkint megjelenő Reviijét Társaságunk ez év- ben is rendszeresen informálta működéséről.

A Német Statisztikai Társaság würzburgi ülésén Tánsaságunk képviseletében Szigeti Gyula r. tag jelent meg.

Mint már jeleztem, Társaságunk tagjainak fontos szerep jutott az őszi és tavaszi terület- visszacsatolások sikerre vitt tárgyalásainál s azoknál a sürgős összeírásoknál, amelyeket a visszakapott területeken végrehajtottunk. Nem szükséges itt 'méltatnom Teleki Pál t. tag ér—

demeit, aki szellemi vezetője volt a honszerző munkának. Társaságunk tagjai közül főleg Pa- taky Tibor, Kovács Alajos, Thírring Lajos, Be-

(8)

7. szám

nisch Artúr szaktudása jelentett kitűnő segít- séget. A Statisztikai Hivatalra háruló nehéz feladatok elvégzésében a Hivatal személyzete Konkoly Thege Gyula, a Hivatal elnöke és Dob—

rovíts Sándor, a Hivatal alelnöke irányításával éjt—napot eggyé téve, lelkesedéssel vette ki ré- szét a munkából. Ki kell emelni Társaságunk Államtudományi Intézetének szolgálatait, amelynek kitűnő tisztviselőkara, Márffy Albin igaz- gatóval az élen, az Intézet nagyértékű anyag- gyüjteményével nyujtott támogatást a tárgyalá- soknál. Az események beigazolták, mennyire szükség volt egy ilyen intézmény felállítására.

Ennek előrelátásáe'rt Teleki Pál t. tagot illeti a dicséret.

Az előadások száma aránylag kevés volt a lefolyt munkaévben. Mint a legtöbb egyesület, a történelmi hónapokban — munkaéve első felében — Társaságunk sem tartott előadóülé- seket. A teljesség kedvéért, minthogy utolsó je- lentésem előbb záródott, még az előző munka—

éw programmjából említem Csekey István r.

tagnak 1938. évi június 10-én tartott ,,Új ma—

gyar nemzetfogalom" címü előadását, ugyan- ezen az ülésen Dobrovifs Sándor r. tag ,,Egy magyar hadtörténeti kartogramm" tervét mu- tatta be. 1939. február 6—án nagynevű német vendég, Ernst Wagemann külföldi tiszteletbeli tag tartott előadást ,,Weltwirtschaftspolitik der Nachkriegszeit" címen. Wagemannt és kíséretét Társaságunk elnöke estebéden is vendégül látta.

Március 21-én Földes Béla t. tag ,,Jegyzetek a ;:statisztikai összeírások kérdéséhez különös tekintettel a népszámlálásokra" címen, május 9-én Szél Tivadar r. tag ,,Az érelmeszesedés és következményei a statisztika tükrében" címen, május 21-én Szombatfalvy György r. tag ,,Is- kolapolitikai szempontok a zsidótörvénnyel

kapcsolatban" címen tartott előadást.

Unnepi ülésünket Kassán rendeztük június 4-én. A visszatért városok legjelentősebbikét azért választottuk ünnepi ülésünk székhelyéül, hogy ezzel is demonstráljuk a statisztika tevé- keny részét *az integer Magyarországért folyó szellemi harcban. ünnepi ülés-ünk a helyhez és az alkalomhoz méltóan Kassa város vezetősé- gének megértő támogatásával folyt le. Buda—

pestről mintegy százan utaztak az ülésre. Vu- Icovich Károly h. polgármester üdvözlő beszéde s Konkoly Thege Gyula nagyhatású elnöki megnyitója után Pataky Tibor r. tag a statisz—

tika országépítő szerepéről mondotta el ünnepi előadását, mely igen közvetlenül és nagy szak- szerűséggel tárta föl az országcsonkítás meg- akadályozása és a területek visszaszerzése*ér- dekében végzett tudományos munka statisztikai vonatkozásait. Az ünnepi ülés után a Tár—

saság Rákóczi Ferenc fejedelem, a nagy sza- badsághős síremlékére helyezett koszorút.

Az elmult évben elhangzott előadások közül székfoglaló volt Szombatialvy György r. tag előadása és választmányunk határozatából székfoglalónak tekintjük Pataky Tibor r. tag kassai ünnepi előadását.

— 906 — 1939

Francia nyelvű folyóiratunknak, a Jour—

nal de la Société Hongroise de Statistigue-nak

utolsó beszámolóm óta megjelent az 1938. évi

1., 2—3. és 4. száma. A 2—3. egyesített szá- mot a prágai nemzetközi statisztikai kongresz- szus alkalmára gazdag aktuális tartalommal je- lentettük meg s a kongresszus résztvevői közt kiosztottuk. A Journal külföldi értékelését jelzi, hogy a folyóirat hasábjain külföldi szerzők is egyre gyakrabban szólalnak meg, így pl. utolsó számunkba Julin A. külföldi t. tag, a Nemzet- közi Statisztikai Intézet elnőke írt cikket.

A magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének s a magyar adóstatisztika rend- szerének megállapítására kiírt pályázatok f. évi április 30—án lejártak. A pályázatok eredményét a mai közgyűlésen hirdetjük ki.

Végezetül ezúttal is Társaságunk háláját és köszönetét tolmácsolom támogatóinknak, első- sorban a Magyar kir. Központi Statisztikai Hi- vatalnak, valamint alapító és pártoló tagjainknak s a pénztári jelentésben szereplő intézmé- nyeknek, akiknek áldozatkészsége tette lehető- vé, hogy a Társaság a most befejezett munka- évben is folytathatta nemzeti _és közhasznú működését.

Mike Gyula pénztáros a pénztári jelentést, Farkasfaltvy Sándor számvizsgáló bizottsági tag a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő.

ThiI'ring Lau'os, a Nemzetközi Népességtudso—

mányi Unio Magyarországi Csoportjának titkára a Csoport működését ismertette.

Thirring Lajos: Jelentés a Nemzetközi Népes- ségtudományi Unió Magyarországi Csoportjának

működéséről.

Az elmult tél történelmi eseményei a ma—

gyar népességtudományi s népesedéspolitikai tevékenység szempontjából is rendkívüli hord- erejűek. Hiszen 1938 novemberében és 1939 márciusában nemcsak egy-egy jelentős kiterje- désű, értékes földdarabbal nagyobbodott meg a csonka országterület, hanem és legfőképpen több mint másfélmilliónyi néptömeg —-— sorá- ban a húszéves kisebbségi küzdelmekben meg—

edződötrt lelkű, mintegy kilencszáz—ezer magyarral —— is visszat-érhetett oda, ahová a történelmi jog, a gazdasági észszerűség és az azonos etni- kum ill. az ezeréves együttélés alapján mindig is tartozott. Elsősorban népességi igazságszol- gáltatás zajlott le tehát — bár csak részlege- sen —— az ősz óta elszállt hónapok alatt; olyan országépítés. mely kifejezetten népességstatisz- tikai alapokon nyugodott és végsősorban ha—

zánk népességi problémáinak színesebbé, válto- zatosabbá válását is eredményezte.

A népesoségkutatás fontosságának ilyetén fokozódása ellenére Csoportunk az 1938/39.

egyesületi évben az események torlódása miatt mindössze három ízben gyűlhetett össz-e. Mind- három ülésünk napirendjén egy-egy rendkivül

(9)

7. ' szám

nagyjelentőségű téma szerepelt. Ezúttal ismét örömmel szegezhetjiik le, hogy az eddigi soro- zatot szerencsésen kiegészítő három előadás iránt a már meglehetősen megszokott általá—

nos érdeklődés nyilvánult meg. Munkaévünk első ülésén Bartucz Lajos ,,A magyarság faji összetétele" címen tartott mult munkaévi elő- adásához csatlakozó előadást; a másodikon Ró- nai András ,,Erdély népességi problémái" cí- men értekezett, a harmadikon pedig Doros Gábor,,A mennyiségi és minőségi népesedés- politika gyakorlati eszközei" című előadását hallhattuk. Az igen tartalmas előadások szín- vonalát és érdekességét még képek és térképek bemutatása s. értéke-s hozzászólások is emelték.

A Csoport e három ülésén kifejtett munkássá- gáról —— megfelelő külön népességtudományi folyóirat hiányában —— ezúttal is a Magyar Sta- tisztikai Szemle számolt be.

Külföldi viszonylatban jelenleg 40 tagot számláló Csoportunk tevékenységét a rokon—

szervekkel való együttműködés fokozatos ki- építése jellemezte; belföldi szempontból pedig az előadóüléseken kivűl említést érdemel még, hogy Balás Károly elnökünk a legutolsó ülés határozata alapján a tervezett birtokpolitikai javaslattal kapcsolatban népesedóspolitikai vo- natkozású előterjesztéssel fordult a Miniszter—

elnök Úrhoz, valamint a Földművelésügyi mi-

niszter Úrhoz. Ezzel régi tervet valósított meg.

Nagyobb terveink megvalós—ítását viszont a rendkívüli körülmények akadályozták. így a tervbevett népességstatisztikai és népesedés- ügyi ,,ankétet is nyugalmasabb időkre kellett ha- lasztani; a Csoport azonban reméli, hogy bár csendes, de állandó munkásságával az egyre sorsdönlőbb népességi problémák megvilágítá- sához s az időszerű népesedéspolitikai kérdések megoldásához is hozzájárulhat.

Előadóülések. — Résumé. Dans la se'ance (Pétudes tenue par la Société Hongroise de Statisiigue le 9 "mai 1939 sous la présidence du vice-president, M. Jules Altenburger, M. Théodore Szél, membre ordinaire, fit une conference ayant pour titre Liartériosclérose et ses consé- guences ;; la lumiére de la statisti—

(1 11 e, gue nous publions d'autre part.

*

A Magyar Statisztikai Társaság május 9—én Al- tenburger Gyula alelnök elnöklete alatt megtartott

—-—907—— 1939

A Társaság ezután rendes tagokat választott.

A betölthető 10 helyre 19 jelöltet ajánlottak, akik közül az alapszabályokhan megkívánt kétharmad szótöbbséget a következők kapták meg s választ—

tattak meg rendes tagokká: Bartucz Lajos, vitéz Fábry Dániel, Guoth/alvy Dorner Zoltán, Jánki Gyula, k. Nagy Dénes, Révay István gróf, Rónai András, Török István.

Külföldi tiszteletbeli tagokat a következőket választotta meg a közgyűlés: Bonferonm' Carlo (Olaszország) Landry Michel Auguste Adolphe (Franciaország), Meyer Maximilian (Németország), Molinarí Alexandre (Olaszország). Moriala Gior- gio (Olaszország), Reichard Wolfgang (Németor- szág), Rice Stuart Arthur (Északamerikai Egyesült Államok), Szturm de tsztem Eduard (Lengyelor- sztág).

A közgyűlés Némethy Károly, Dobrovits Sándor, Pataky Tibor,, Heller Farkas választmányi tagokat, Ajtay József, Farkasfalvy Sándor és Kresz Károly számvizsgáló tagokat újra megválasztotta.

A Társaságnak a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adóstatisztika rendszerének megállapítására kiírt pályázata meddő maradt. Egyetlen pályamű érkezett be ,,Közgazda—

ság-statisztika" jelige alatt, amely a nemzeti jöve- delem módszerének megállapitásával foglalko—

zott. E pályamű 300 pengő szorgalmi díjban része- sült, a pályázatot módosított feltételekkel a Társa- ság újból kiirta. (Lásd folyóiratunk más helyén.) Konkoly Thege Gyula elnök javaslatára a köz—

gyűlés köszönetet szavazott a Társaság Államtudo- mányi Intézetének azért a lelkes és fáradságos

munkáért, amelyet a területek visszacsatolásával

kapcsolatban az ország sorsdöntő óráiban végzett.

Séances d'études.

előadóülése'n Szél Tivadar dr. r. tag tartott előadást ,,Az érelmeszesedés és következményei a statisztika tükrében" címmel. Az előadást Szemlénk más he—

lyén közli.

Altenburyer Gyula alelnök köszönetet mondott az értékes előadás—ért, amelyből], a nem szakemberek is sokat okulhattak. A feltárt statisztikai adatok nagy szolgálatot tesznek a közegéslzságűgynek s kéri előadót, hogy kutatásai—nak az előadásban mellőzött részleteit is bocsássa nyilvánosságra.

64