Magyar Statisztikai Társaság

5. szám. ———543——— 1928

II. 100 nőre, illetve férfira esett:

Il y a eu. sur 100 femmes, respectivemcnt sur 100 hommes:

A u t 0 u r d e

1750 M 1800 1910

k 6 r 1": !

Ö! ' , .. 'm _" a. ' ..

is]-is,, ! egesi! hetig—az;, "álítt' 33232; hazas

Ország—Pays % § ? ! __ __ N §

É"; § ._g 3 u, ád § " § : ; n__- 3 '(v, % : %

§ md ; m 'a es a w § es *a: h % ed § ria *a mi

! §! §]; slUmgle -3]1— ;]3 al k'Ö—Jlk ;

ig 'a eg [§ zg§ lÉ rá' 's 353 'É 55§ '-§ % 'É ei: '3 "§ 'É

ez ":%s :: es ssl'gv zer ev es 25 es en a: es ei % ev es

, . !

Dania—7— Danevmaikn 598554 37'5 36'8 2'7 78 600575 2383 34'3 8'7 8'2 Norveglal— A'owege . . . . . . 60'658'5 36'433'4 3'0 8'163'561'232'531'0 4'0 7'8 Syedorszrcxg —— §uede 58'7 55'8 38634'9 27 93 590558 37'6 347 3'4 9'5 62'759'7 33'432'2 3'9 8'1 Frnnorszag— hznlande.. 58'955'539'135'7 20 88 61'2'58'4 362 348 26 7364'359'9 326 322 3'1 7'9 Nemetalfold— Pays-Bus , . 63'960'6 32'0 30'7 1'1 8'7 62'359'9 34'2 336 35 6'5 Francraorszalg —— France 58'956'0 36'5 354 416 86 51'545'443-3 42'0 5'212'6

Spanyolorszag—Espagne l ! 58'053'8í87'5 37-3 4-5 8-9 58-254—5 37-5 364 (4-3? 91

Magyar Statisztikai Társaság.

Séanees attitude.

Frangois Fodor: Le niveau de la production agrícole en Hongrie,

sur la base de la situation

ethnographígue et de la densité de la population.

Dans la séance (llétude du 28 février 1928, présidée par M. Gustave T 11 i r r in 9, M. Fran- cois F () do r, membre titulaire, a pronoucé son discours de réception, intitulé le N i v e a u d e la production agricole en Hongrie, sur la base de la situation ethno- graphigue et de la densíté de la population.

Zoltán Gerevich: La statistigue au service de la diplomalie.

Dans la séance d'étude du .? mai 1928, L a 1: y, vice—president

G e r e v i (' h, membre disconrs de réception au service présidée par M. Désiré

de la Soeiélé, M. Zollún títulaíre, prononga son

iniitulé La statistigne de la diplomatic.

VIe Assembléc générale annuelle.

La Vle Assemblée générale annuelle ,a été tenue le .? mai 1928, sous Ia présidence de M. Gustave T 11 ir r i n 9, president de la So- ciété.

1) Les discours et conférences mentionnés dans ce compte—rendu seront publíés intégralement ou en dlamples extraits dans le numéro 2, de 1928, du Journal de la Société Hon—

groise de Siatistigue.

Société Hongroise de Stalisiigue?)

()nt été élus membres titulaires: MM. Denys Edelényi Szabó et Georges Gortvay, i'onseillers de section ministe'riels; M, Alexandre M o z ol 0 v s z 1: y, secrétaire ministe'ríel; M. Ti- bor S z á d e c ,: I.: y-K a 1' do s s, adjoint a la Polytechnigue.

M. Alexandre [) o b r o v i t 5, secrétaire ge'—

néral, ayant présente son rapport amulel, M.

Louis '1' h ir r i n y, trésorier, rendit compte de la situation financiere de la Société et M. André A n do r présenta le rapport de la Commission de la vérification des comptes.

Séanee solennelle á Pécs.

("est a l) é c s (1118 la S o C i é t é fint sa sizrieme séance solennelle, la troisieme gui eut lieu en province. (Tomme celles de S : e- g c (1 et de D 0 b r e c e n, celle-ci eut également un beau succes, ce (]ui est dú en premier lieu () [,appui des milíeuac dirigeants locaux.

Les membres budapestois et les convives de Budapest sont arrivés en vagons spéciaua: le 5 mai a Pécs.

Le lendemain, 6 mai, a été inabguré prés de Pécs, dans la commune de R (i e v á r o s, la pla- gue commémorative faite en mémoire dlAntoine V í : a I: 11 a i, autrefois sous-directeur de l'()ffice hongrois de statistígue. Devant celle-ci, M.

Aloijse K o v (1 c s, sons—secrétaire dylftal, direc- teur actuel de F()ffice, a prononcé un (Iíscours, soulígnant les grands mérites gue Vizaknai (wait acguis pour le développement, a un niveau mo—

deme, de la statistigue hongroise.

Ensuite a en lieu, a' Pécs, Ilinauguration de la plague commémorative apposée, par la Société

5. szám. ,

%

Hongroise de Statistigue el FOffice central de statistigue, () la maison natale de Ladislas Bu- da y, oil M. Désiré L a lc y, vice-president de la Société, fit ressortir les mérites de B u d a g, premier president d'illustre mémoire de la So- ciété. De la part de la ville de Pécs, le maire, M. André N e n dt v i ch, a pris la plague com—

mémorative, et M. Francois V a 3 v á r y, recteur, a rendu hommage, au nom de [Université de Pécs, () la mérnoire de Ladislas Buday.

La se'ance solennelle a été ouverte d 11 heures du matin par un discours de M. Gustave Th i r rin g, president de la Société, dans la salle dihonneur de [*Hötel de Ville, devant une assistance nombreuse et distinguée.

Le secrétaire général (( rendu compte gue tous les ministres, ainsigue plusieurs autorités et socié- tés se firent représenter á la se'ance. Apres gue M.

Gustave T h i r r in 9 les remercia d'avoir en- voyé leurs représentants, M. André N e n d t- v i c h, maire, salua la Société au nom de la ville de Pe'cs; M. Coloman H 0 ff e r, vice-préfet adjoint, au nom du comitat Baranya et Francois V a 3 v á r y, recteur, á celui de l'Université de Pécs.

Les rapporteurs de la séance solennelle furent MM. Charles Kresz et Emile Mutschen—

b a c 11 e r, membres titulaires. M. K r e s ; parla des Conditions de credit en Hon- grie; M. Mutschenbacher exposa la Crise de lyayriculture; toutes les deux confe'rences obtinrent un tres vif succes.

La séance fut suivie d'un banguet donné par la v ille de Pécs en l'honneur de la Société.

L'apre's-midí, on a fait une excursion au mont Mecsek; le soir, le comitat Baranya a offert un diner á la Société.

Le lendemain, les visiteurs sont allés voir la cathédrale de Pécs, la fabrigue de

champagne Littke et la manu—

facture Zsolnay,- puis ils ont fait une excursion aux charbonnages de Pécs—

Bányatelep.

*

Előadóülések.

Fodor Ferenc: A mezőgazdasági

termelés szinvonala Magyaror—

szágon a néprajzi és népsűrű- ségi viszonyok alapján.

A Magyar—Statiszikai Társaság 1928. február hó 28-án Thirring Guszáv elnöklete alatt tartott rendes előadóülésén Fodor Ferenc r. tag foglalt széket ,,A mezőgazdasági termelés színvonala

Magyarországon a néprajzi és népsűrűséyi vi- szonyok alapján" cimű előadásával, melyet leg—

közelebb közlünk.

Gerevich Zoltán: A diplomácia

statisztika a szolgálatában.

A május hó 3—án Laky Dezső másodelnök el- nöklete alatt —— a rendes közgyűlés után -——— meg-

__ 544 __ ' 1928 _

tartott előadóülésen Gerevich Zoltán r. tag feg- lalta el székét ,,A statisztika a diplomácia szolgá—

latában" cimű alábbiakban közölt előadásával. ' A statisztikai tudomány fejlődését vizs—

gálva, az állami kormányzás és a statisztika ' céljának, anyagának, módszerének egy—_

másrahatása tekintetében igen érdekes, jel—

lemző megfigyeléseket tehetünk.

A XVIII. századi állami omnipotencia elméletével karöltve fejlődő központi kor—, mányhatalom felismeri a statisztika szük-' ségessége't a megnövekedett állami felada—

tok elvégzésénél, elsősorban Franciaország—5 * ban; Sally, Richelieu, Colbert intézkedése:

nyomán, a hadügyi, pénzügyi és gazdasági igazgatás céljaira számos statisztikai össze-— ' írás veszi kezdetét, de ezek a statisztikai fel—' vételek mind szerves összefüggésben van—

nak az állami adminisztráció szükségletei—

vel. Később a Nagy Frigyes által megszer- vezett állandó statisztikai munkálatok Célja is kizárólag a közigazgatás megkönnyítése, legfontosabb feladata az állami— úgy kor-*

mányzati, mint alkotmányi _ szervezet- nek ismertetése, leírásaj E cél elérésére *- megteremtik a hivatalos statisztikát, amelyet a tudomány —— karöltve a gyakorlattal ——

államismének nevez, s amely, miután a te- rületileg határolt államok életviszonyait vizsgálja, szoros rokonságot tart a föld- rajzzal.

Az idők folyamán a statisztika tárgya mindinkább módosul. A társadalomtudo- mányok, a szociológia fejlődésével karöltve a statisztikai tudomány mindinkább eltá—' volodik eredeti hivatásától s ma már többé nem az állami szervezet, hanem az állami és társadalmi élet az, amit vizsgálódása körébe von.

Ma már teljes mértékben érvényesül az a tudományos felfogás, amely a statiszti—

kában többé nem az államtudományok empirikus anyagát tevő államismét, nem a Wappaeus—féle állami statisztikát látja, ha—

nem feladatául az állami és társadalmi élet legkülönfélébb jelenségeinek számszerű fel—

tárását, e jelenségekben rejlő törvényszerü- ségek megállapítását és azok okainak ku—

tatását tűzi ki. És teszi ezt matematikai in-

dukció útján, összehasonlító módszerrel.

A tudomány teljesen szakított az Aclien—

vall-féle, ú. n. leíró statisztika fogalmával és a statisztikai kutatásokat kizárólag szá—

mokra, mennél nagyobb pontossággal és

mennél nagyobb, tágabb téren összegyüj—

tött számokra alapítja és kikapcsol belőle

5. szám.

minden vonatkozást, amely módszerénél és tárgyánál fogva a közjoghoz, közigazgatási joghoz vagy a politikai földrajzhoz, vagyis az államisméhez kapcsolódik. Ma már a

_ statisztika nem más, mint —- a híres fran—

cia statisztikus, Emil Levasseur definíciójá- val élve, —— Fétude numérigue des faits sociaux" (a társadalmi tények számszerű tudománya).

A statisztikának ez a metamorfózisa

—— igen érdekes és sajátságos tünet -—- Európaszerte az őt életrehívó központi kor- mányhatalom befolyása, segítsége nélkül, sőt, legtöbbször annak ellenére történt meg.

A hajtóerő, a mozgatórúgó mindenkor a tudomány elméleti fejlődésének, gyakorlati szempontból pedig a társadalmi élet foko—

zódó bonyolultságának az eleven ereje volt.

És itt jutottam el az állami kormányzás és a statisztika kölcsönös egymásra hatásához.

A kormányhatalom, az állami akarat hívja létre a statisztikát, hogy megnöveke- dett feladatainak elvégzéséhez szigorúan megállapított keretek között, szilárd bázist, támaszpontokat kapjon. Az életrehívott sta- tisztika kifejlesztette önmagát, önállósult, függetlenné vált, széttörte a szűk kereteket és ma ő szab irányt az államhatalom cse—

lekvéseinek.

A haladott társadalmakban úgy az ál- lami, mint a társadalmi élet olyan bonyo—

lulttá vált, a fejlődés üteme oly gyors, úgy a szűkebb értelemben vett társadalmi, mint a gazdasági téren, hogy az ezekre kiterjedő összes jelenségek statisztikai megfigyelése, számbavétele és azok okainak kutatása nélkül, ma már egy kormányzati ág sem volna képes feladatának megfelelni. Az ál- lami szervezet ismertetésének leíró, primaer statisztikai adatai ma már távolról sem elégítenének ki. Az elmélet megelőzte a gyakorlati élet követelményeit.

Az egyes közigazgatási, illetőleg kor- mányzati ágak kapcsolata a statisztikával mind intenzívebbé válik. A törvényhozás, a közigazgatás, a véderő, az államház- tartás, az önkormányzat az egyik oldalon, a kereskedelmi és ipari élet, a mezőgazda—

sági élet, a kulturális élet központi irányító szervei a másik oldalon nem boldogulhat—

nak a modern értelemben vett statisztika adatgyűjtésének gazdag tárháza nélkül.

Mindegyik kormányzati ág működése szer- ves kapcsolatban áll a statisztika egy'egy ágával.

A kereskedelmi kormányzat a kül- és belkekereskedelmi. ipari statisztikára, a

——545—— 1928

földmívelési kormányzat a mezőgazdasági,

termelési statisztikára, a vallás- és közok—

tatásügyi kormányzat a közművelődési, az egyházi és tanügyi statisztikára, az igazság—

ügyi kormányzat a bűnügyi és erkölcs- statisztikára kell, hogy támaszkodjék mű- ködése közben és ez így megy végig az ál- lami közigazgatás és kormányzás egesz mezején.

Van azonban egy kormányzati ág, még pedig a külügyi kormányzat és igazgatás, amelynek bonyolult, sokoldalú működésé- ben iigyelemmel kell kísérnie a statisztikai megfigyelés eredményeinek összességét.

Amint a statisztika ki kell, hogy ter—

jessze működési körét az állami és társa- dalmi élet egész mezejére, éppúgy a mo—

dern diplomácia sem korlátozhatja műkö—

dését egy körülhatárolt területre, mint a többi kormányzati ág bármelyike.

Még egy közös alapvonását figyelhetjük meg a statisztika és diplomácia munká—

jának.

A modern statisztika nem elégszik meg egy bizonyos adott terület számszerű ada—

tainak megállapításával, hanem az össze—

hasonlító 'statisztika módszeréhez folyamo-

dik, amikor különböző területek azonos,

egynemű adatait egybevetve, a különböző társadalmaknál, közületeknél mutatkozó eltéréseket igyekszik kimutatni és azok okait kideríteni. Ez a nemzetközi összeha—

sonlító statisztika a modern statisztika leg- értékesebb eleme.

A diplomácia sem elégedhetik meg az—

zal, ,hogy saját állami és társadalmi életé—

nek feltárt jelenségeit ismerje és azokat fel- használja.

A külügyi igazgatás, amely saját hazá- jának érdekeit van hivatva nemzetközi vo- natkozásokban a többi országokkal szem—

ben képviselni, még pedig az állami kor—

mányzat és igazgatás egész területén, csak úgy tudja kényes és felelősségteljes hivatá—

sát betölteni, ha ismeri mindazoknak az ál-

lamoknak, társadalmaknak politikai, gaz- dasági, kulturális és szociális viszonyait;

amelyekkel bármily téren vonatkozásban van. A külállamok politikai és statisztikai megismerése nélkül céltudatos külpolitika elképzelhetetlen. A saját és más államok politikai és statisztikai helyzetének adott—

sága egy bizonyos időben az a főtényező, amely a legtöbb esetben, legalább is nor—

mális nemzetközi viszonyok mellett, a diplo—

mácia működésének irányt szab, célkitűzé- seinek szilárd bázisát nyujtja.

5. szám.

— 546; —

A diplomácia történelme is sok példá- ját adja e tétel igazságának. A háború előtti évtizedek diplomáciai vonatkozású akcióinak legtöbbjénél —— az ü. n. titkos diplomácia ellenére — rábukkanhatunk az összehasonlító statisztika objektív világá—

nál azok indító okaira, amelyeket éppen ezeknek az objektív adatoknak az ismerete hívott életre.

Vegyük például a háború előtti évtize- dek imperialisztikus politikájának legfőbb problémáját, a gyarmatpolitikát, mint amely politika közel egy fél évszázadon ke—

resztül nyomja rá bélyegét Európa diplo—

máciai arculatára. Hiszen ebben az időben az európai államok minden háborúja volta—

képen gyarmatháború volt. A spanyol- amerikai háború, a búrháború, a kínai bo- nyodalom, az orosz-japán háború, mind a gyarmatke'rdésre vezethető vissza. Sőt a békés diplomáciai akciók is túlnyomólag gyarmatkérdésekre vonatkoztak, az 18844 Kongókonferenciától az 1906—05 Marokkó- konferencián keresztül az 1909-i orosz-olasz Racconigi szerződésig.

A világ nagy nemzetei egymással vetél- kedve osztják fel egymás között a még gyarmatként igényelhető területeket. Köz—

ben a felmelült érdekellentétek a súrlódá—

.sok és kirobbanások egész sorára vezetnek, így Kelet Ázsiában Oroszország és Japán között, Hátsóindiában Franciaország és Anglia között, Középázsiában pedig Orosz—

ország és Anglia között. És végül kirobban a legnagyobb explozió; a világháború, mint a túlhajtott imperialisztikus politika szük ségszerű következménye.

Az európai politikában és gazdasági életben a nagy gyarmathatalmak játszák a főszerepet. Ezek elseje Nagy Britannia, a

legnagyobb gyarmathatalom, amelynek az anyaország 41 millió lakosa mellett a gyar—

matokon 398 millió ember dolgozott és szólgáltatta 30 millió km2 terület kincseit, termékeit. Az indiai császárság (5 millió

kmz, 316 millió lélek), a kanadai (közel 10 millió kmg, 8 millió lakossal) Egyiptom (1 millió kmz, 11 millió lakossal) és a brit Délafrikai-Unió (3 millió king, 8 millió la—

kossal) voltak ennek a nagy impériumnak

főbb pillérei.

A második gyarmathatalom Francia—

ország, összesen 101/3 millió km2 területtel és 451/2 millió lakossal, szemben az anya- ország 336 ezer klnz—t tevő területével és 38 millió lakosával.

A főbb" objektumok itt Indokína, Nyu—

gatafrika, a középafrikai délöv, Algir és Marokkó

Oroszország Közép-Ázsiában és Szibé-

Németalföld, amelynek területe csupán 32 000 km2 , .) millió lakossal, 2 millió km2 kiterjedésű gyarmatterülettel rendelkezett, amelyen 38 millió ember élt.

Ötödik a sorrendben a 65 milliós német

te] és azon 12 milliónyi lakossággal; Német—

Keletafrika (a mai Tanganyika) Kamerun és Togo voltak a legfontosabb német gyar—

matteriiletek.

Az európai hatalmak diplomáciája eb—

ben a lázas imperialisztikus vetélkedésben nem nélkülözhette a modern statisztikai ku- tatás anyagát.

Egyrészt az egyes versenyző hatalmak részletes viszonyainak, másrészt a gyarmat—

területek, ill érdekszférák termelési és gaz- dasági viszonyainak számszerű ismerete nélkül céltudatos gyarmatpolitikát folytatni

—— mint azt például Angliaxtette m képte- lenség lett volna.

Egy másik döntő fontosságú problémája volt a háború előtti Európa nemzetközi po—

litikájának, az úgynevezett pánszláv-kérdés, amelynek mikénti alakulása igen erősen befolyásolta a hatalmak diplomáciai tény- kedéseit. A pánszlávizmus lényegét, törek—

véseit, célkitűzéseit legjobban érzékeltetik Kuropatkin orosz tábornoknak 1900—ban készült emlékiratai. Ez a kitűnő államférfi és katona— politikai író ebben az emlékirata—

ban —— amelyet a cárnak és az orosz poli—

tikai élet vezetőszemélyiségeinek nyujtott át —— a statisztikai adatok olyan hatalmas tömegét vonultatja föl külpolitikai érvei—

nek megalapozására, amely mindennél job—

ban dokumentálja annak a módszerrfek a helyességét, amely a statisztikát minél in—

tenzívebben igyekszik a diplomácia szolgá- latába állítani. Ez az emlékirat 1915-ben vált ismertté nálunk, amikor Morskoi orosz író ismertette azt egy Péterváron kiadott brosürájában, amely Oroszország katonai hatalmáról szólt.

Bőven foglalkozik ebben az emlékira—

tában Kuroputkin az orosz nép és az orosz föld számszerűleg érzékelhető ismertetésé- vel, annak fejlődésével. Az 1500 körül még csupán 2 millió km2 területű és 2 millió lakosú Oroszország 1897—ben —— tehát a legutolsó ismert hivatalos statisztikai ada- tok szerint egy 222 millió négyzetkilométer

'*'—.

——547——

5. szám .

1928 terjedelmű hatalmas birodalommá fejlődött,

amelyen már több, mint 130 millió ember felett uralkodott a minden oroszok cárja.

Ezt a hatalmas birodalmat kizárólag a fegyverek hatalma növelte ekkorára és tar—

totta meg. Hiszen még az európai orosz te- rület népességének is csupán 4670 -a a nagy—

orosz, a többi elsősorban az ukránok, len—

gyelek, fehér-oroszok, zsidók és finnek köv zött oszlott meg. A kaukázusban 24, Szibé- riában pedig mintegy 70 bennszülött nép és törzs él, az orosz fegyverek által meg—

hóditva.

A szluvo/il tan a szláv t'öderációt tűzte ki zászlajára, amely a cseh—morva és szerb fajtestvériség felhasználásával mélyen nyúlna bele Középeurópa testébe, elnyelve a közbeékelt más népek millióit.

A mult század 9()-es éveiben a pánszlá- vizmus, a politika teréről a gazdaságira tér át és kitermeli az új jelszót, a neoszlaviz- must. A déloroszországi vasúti vonal, és a mesterségesen fejlesztett orosz nagyipar a gazdasági expanziós törekvések felé irányí- totta a figyelmet és a kivitel biztosításának jelszavával akuttá vált a Dardanellák meg—

szerzésének kérdése. Az orosz külpolitiká—

nak ez az irányváltozz'isa gazdaságilag volt megalapoz 'a s itt ismét a gazdasági, terme—

lési és forgalmi statisztika jött az Jl'OSZ diplomácia segítségére.

A világháborí'i előtti évtizedeknek ez a vázolt két problt'unája, a gyarmatosítás út—

ján kifejlődött vilz'igl'iatalmi versengés és a szláv probléma robbantotta ki a világhábo—

rút. Az ezt követő idők pszichikai adottsága a maga erős sznbjektivitász'ival nem ked- vezett a tényeken alapuló objektiv statisz—

tika érvényesülésének.

így születtek meg az á. n. békeszerző—

déseki amelyek kirívóan mutatják, mit hoz—

hat létre az olyan diplomáciai tevékenység, amelyeknek nem az objektív összehasonlító statisztika adja meg az irányelveket.

Azóta, különösen a gazdasági élet terén, a Szubjektivitás folytonos csökkenését figyelhetjük meg. A diplomácia újra szol—

gálatába állitja -—4 legalább részben —— a való életet feltáró statisztikát, mert hosz- szabb ideig nem lehet meg nélküle,

Néhány kimutatható példáját láthatjuk ennek. Nagy—Britannia és az orosz szovjet között 1925-ben helyreállott a diplomáciai viszony, aminek folytán a két állam közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat is fel- vétetett. , Az impulzust erre kétségkívül Nagy-Britannia részéről az ipari termelés

visszaesése és ennek kapcsán a munkanél- küliek számának emelkedése adta. Ezt bi- zonyítják a statisztika adatai is, amelyek szerint többek között Nagy—Britannia kiil—

kereskedelmi mérlegének passzivitása az 1913. évi 146 millió fontról fokozatosan emelkedve 1926—ban 591 millió fontra emelkedett, holott 1923 óta ebben az ősz—- szegben Irország nem is szerepel.

A munkanélküliek száma Nagy-Britan—

niában a háború óta másfélmillió körül in—

gadozik, sőt 1926—ban 1'8 millióra is entel—

kedett, az ebben az évben kitört szénbá- nyászsztrájkban résztvevő munkásság nél—

kiil. Vegyük ehhez hozzá még azt a tényt, hogy az 1921. évi népszámlálás szerint An-

glia és W'ales lakosságának közel 40%-a Skótország lakosságának pedig 48%—a volt az iparban foglalkoztatva, megérthetjük, hogy Nagy-Britannia minden módot igye—

kezett megpróbálni, hogy az ipari válság hatásait enyhítse. Ez volt a brit diplomáv cia kimondott célja a szovjettel való kap—

csolat felvételével, amelyért félretette a po- litikai és világnézleti különbség nyomós érveit és veszélyeit is. A remények nem vál—

tak valóra. A külkereskedelmi passzivitás tovább nőtt, az ipari krízis alig csökkent. A statisztika rácáfolt a reménykedőkre, és ek—

kor —— az ismert szovjetpropaganda—affér t'elliasználz'isz'ival az angol diplomácia ——-— fi—

gyelembevéve a statisztika nyujtotta tanul- ságokat ———- újra megszakította a diplomá—

('iai viszonyt a szovjettel.

Hasonló motívumokra vezethető vissza,

hogy Mussolini Olaszországa is felvette a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat a szovjettel.

ime a statisztika a diplomácia szolgá- latában.

Legyen szabad végezetül a statisztika és diplomácia néhány magyar vonatkozású kapcsolatára, Összmiíködésére rámutatnom.

Az önálló magyar diplomácia már első lépésénél —— jóformán megalakulásakor w—

a legnehezebb és legszomorúbb feladattal találta magát szemben: a béketárgyalások- kal. lis láttuk, hogy már ennél az első tény- kedésénél ott találta maga mellett a magyar statisztikát, annak segítő kezét. Láttuk, hogy miként állítja be egész gépezetét a magyar statisztika a diplomácia szolgála- tába. Meg van örökítve a magyar statisztika

ragyogó munkája ebben a sziszifuszi erő— '

tatta. Kevdes Alajos igen tisztelt tagtársunk

5. szám.

volt ennek a nagyszerű statisztikai tevé—

kenységnek összefogó és irányító tényezője s így joggal mondhatjuk, hogy ő volt tu—

lajdonképen az első magyar diplomata sta- tisztikus.

Jött azután a román megszállás, amely—

nek következményeivel szintén tehetetlenül állott szemben a magyar diplomácia.

Megint csak a magyar statisztika volt az, amely segítségére jött, amikor megcsinálta a román megszállás nehéz és bonyolult kárstatisztikai felvételeit és azokat prezen—

tálta. Társaságunk alelnöke, a tudós pro- fesszor, Laky Dezső volt ennek a hatalmas

munkálatnak a mozgató lelke, s e munkás-

ságára az a nagyszabású, okfejtésben gaz- dag tanulmánya tette fel a kóronát, amely a Tudományos Akadéma kiadásában lát- tott napvilágot.

Utolsónak két egyszerű könyvcímet hagytam, amely mindennél többet mond arról, miként kell és lehet belekapcsolódnia a magyar statisztikának a magyar diplo—

mácia abbeli nehéz munkájában, amellyel a külföld felvilágosítását s ezzel az objek—

tív magyar igazság érvényesülését igyek- szik előmozditani. Ez a két könyveim: A megcsonkított Magyarország és Magyar- ország küzdelmes évei. írója Társaságunk megalapítója és első nagynevű elnöke, Buday László.

Nagy megtiszteltetés rámnézve, hogy a magyar diplomácia hálás elismerésének zászlaját meghajthatom e helyen boldogult első elnökünk emléke előtt.

Láttuk a multat. Látjuk, hogy Európa nemzetközi élete még távolról sincs ki- egyensúlyozott helyzetben, pedig ez az első feltétele annak, hogy a statisztikai igazsá—

gok a nemzetközi politika egész vonalán _ 'érvényesülhessenek. A javulás azonban szemmellátható. A diplomácia és a statisz- tika vállvetett munkája fogja közelebb hozni az objektív igazságok érvényesülésé—

nek idejét. S ez hozza majd magával a ma- gyar feltámadást is.

VI. rendes évi közgyűlés.

A Magyar Statisztikai Társaság Thirring Gusztáv elnöklete alatt folyó évi május hó 3-án tartotta meg VI. rendes évi közgyűlését.

A közgyűlésen a betöltésre kerülő 5, rendes tagsági helyre 10 jelölés érkezett be, akik közül az alapszabályokban előírt kétharmad szótöbb- séget 4 jelölt kapta meg. A megválasztott új rendes tagok: Edelényi Szabó Dénes, min. osz—

———548—

1928, __

tálytanácsos, Gortvay György, min. oszályta—_

nácsos, Mozolovszlcy Sándor, min. titkár és Szá- deczky-Kardoss Tibor, műegyetemi tanársegéd.

Dobrovits Sándor, főtitkár előterjesztette évi jelentését, 'l'hírring Lajos pénztáros a Társaság pénzügyi helyzetéről számolt be, Andor Endre pedig a számvizsgáló bizottság jelentését mu- tatta be.

A közgyűlés a választmány kieső tagjait, va-

lamint a számvizsgáló bizottságot egyhangúan újraválasztotta, utána pedig Gerevich Zoltán rendes tagnak az elöadóülések során közölt elő- adását hallgatta meg.

Pécsi ünnepi ülés.

A Társaság május 6-án Pécsett tartotta meg VI. ünnepi ülését. A szegedi és debreceni vándor—

íilések után ez volt a Társaság harmadik vidéki ülése. A pécsi vándorülés, az előző vándorülé- sekhez hasonlóan, a legszebb sikerrel folyt le, ami elsősorban a helyi intézőkörök részéről a Társaság akciója iránt tanusított rendkívül megértő támogatásnak köszönhető. De nagyban növelte az ülés fényét és sikerét az is, hogy a Társaság Thin-ing Gusztáv elnök kegyeletes javaslatára feledhetetlen emlékű első elnökének, Buday Lászlónak pécsi szülőházát ta Közp. Sha- tisztikai Hivatallal közösen állitott emléktáb—

lával jelölte meg s a hazai statisztikai tudomány egyik korán elhúnyt kitűnősége, Vizaknai Antal

—- a Péccsel szomszédos rácvárOSi temetőben levő —— sírjának megkoszorúzását határozta el, akinek rácvárosi szülőházán viszont Kovács Ala- jos th. államtitkár, igazg—ató kezdeményezésére a Központi Statisztikai Hivatal emelt emléktáblát.

Pécs város és Baranya vármegye közönsége fejlett kultúrérzékkel párosult rendkívüli ven- dégszeretete s a pécsi Erzsébet Tudományegye-

tem vállvetett együttműködése tette lehetővé a vándorgyűlés programmjának fényes külső ke- retek között s a legpéldásabb rendben való lebo- nyolitását. Az ünnepi programm megszervezésé—

ben 3 a rendezésben odaadó, önzetlen munkával az emlitett közületek részéről különösen Nendt- vich Andor polgármester, Malt—ag István polgár- mesterhelyettes, Schmidt Lajos városi aljegyző, Hoffer Kálmán alispánhelyettes, Vasuáry Ferenc r. tag, egyetemi rektor és Pekár Mihály egyetemi tanár, felsőházi tag működött közre, míg a Tár- saság részéről Laky DeZSő másodelnök irányí—

totta a rendezés munkálatait.

Az ünnepi ülésre a Társaság budapesti tag—

jai a többi fővárosi résztvevőkkel május 5—én kü- lön vasúti kocsikban érkeztek meg Pécsre. A pé- csi pályaudvaron a fővárosból érkezett mintegy 60 tagu társaságot Pécs város, Baranya várme—

gye és a pécsi Tudományegyetem vezetősége fogadta. Majd az érkezők a Nádor- és Pannonia—

szállodákban lévő szállásukra,mentek. Este is- merkedési vacsora volt a Nádor—étteremben.

Másnap, május 6-án, két kegyeletes aktus vezette be az ünnepi programmot: két nagy" ma-

5. szám. —549—

1928 *

gyar statisztikus emléktáblájának leleplezése, akiknek bölcsője a regényes Mecsekal ján ringott.

*Az első leleplezési ünnepség 1/29 órakor vette

kezdetét a Pécs melletti Rácváros községben, amelynek 15. számú házában Vizaknai Antal született. Az emléktáblát a Központi Satisztikai Hivatal állította a következő felirattal:

E HÁZBAN SZULETETT

1863 DECEMBER 53-án ("j' 1911. XI. 29.) VIZAKNAI ANTAL DR.

NAGYNEVÚ MAGYAR STATISZTIKUS.

AZ EMLÉK'I'ÁBLÁT ELHELYEZTE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL.

1928

A ráevárosi Polgári Daloskör éneke s Fejes Károly rácvárosi r. kat. plébános üdvözlő szavai után Kovács Alajos h. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója a következő be- széddel leplezte le az emléktáblát:

Kovács Alajos: Emlékbesze'd

Vizalcnai Antalról.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal tisztikara kegyeletből és kartársi szeretetből fakadó kötelességet teljesít, amikor Vizalr- nai Antalnak. a nagyérdemű statisztikus- nak, szeretett volt kartársának szülőházát emléktáblával jelöli meg abból az alkalom—

ból, hogy a Magyar Statisztikai Társaság Pécsett tartja ünnepi ülését. Hirdesse ez az emléktábla azt az elismerést és soha el nem múló kegyeletet, amelyet az egykori kar- társak éreznek mesterük, a nagynevű tudós munkássága és emléke iránt.

Vizaknai Antal ebből a házból indult földi útjára, ebben a házban fejezte be aránylag rövid földi pályáját és e kis falu csendjében pihennek hamvai. Egyszerű sors- ból emelkedett fel az ország vezető tisztvi—

selői sorába, egyedüi vasszorgalmával és Is- tenadta tehetségével. Magas méltóságot ért el a tisztviselőtársadalomban és mint tudós is kivívta magának azt, ami nálunk a leg—

nagyobb kitüntetése lehet a tudománnyal foglalkozó embernek: a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia is tagjává választotta.

Vizalcnai Antal nevét a magyar sta—

tisztikai tudomány legnagyobb értékei kö—

zött emlegetjük, bár munkássága nem any- nyira irodalmi alkotásokban, mint inkább a szervezésben, a statisztika ügyének min- den irányban való előbbrevitelében nyilvá—

nult meg. Bámulatos ötletességgel és talá—

lékonysággal tudta az adatgyűjtéseket meg- szervezni, az adatgyűjtés útján kapott anya—

got a legkülönbözőbb kombinációkban ki- használni, hogy azok a kívánt gyakorlati célra is alkalmazhatók legyenek s a mellett a tudományos feldolgozásra is a kellő ala—

pot szolgáltassák. Folyton rel'orniokon törte az eszét és alig van ága a statisztiká- nak, amellyel behatóan ne foglalkozott volna, amelynek mai szervezetén az ő keze—

nyoma ne látszanék. _ '

1887-ben került a Statisztikai Hivatal—

hoz, már mint államtudományi doktor. A statisztika iránt való előszeretete azonban már egyetemi hallgató korában megnyilvá- nult és már ekkor pályadíjat nyert a lem—

zetiségi kérdést tárgyaló statisztikai ér- tekezésével. A Statisztikai Hivatalban azon—

nal feltünt szorgalmával, fegyelmezettt észjárásával, nagyszerű szervezőképessé- gével és óriási munkabírásával, úgyhogy már 1890-ben, alig három évvel hiva—

talba lépése után, őt bízták meg a

népszámlálás foglalkozási feldolgozásának vezetésével. Ennek a megbizatásnak a fiatal Vizaknai várakozáson felül megfelelt, egészen új alapokra fektette a foglalkozási feldolgozást, amely azóta is az általa meg- teremtett alapokon fejlődött tovább. En- nek a népszámlálásnak a foglalkozásokra vonatkozó hatalmas kötetét már 6 szer- kesztette és tudományos szempontból is nagyértékű bevezető szöveget írt hozzá. A Statisztikai Hivatalban ez volt az első na- gyobb munkája, amelyet követett az 1897.

évi népmozgalmi statisztika, amely szintén az ő gondos keze alól került ki. Ez a kötet éppen úgy mintául szolgált a későbbi nép- mozgalmi köteteknek, mint amilyen min—

tát teremtett meg a népszámlálásnál a fog—

lalkozási statisztika ismertetésével.

Rendkívüli szerénységét és önzetlensé—

gét jellemzi, hogy a későbbi népszámlálási és népmozgalmi kötetek megírását, bár erre a legnagyobb hivatottsággal ő bírt, már nem vindikálta magának, hanem átengedte azt a fiatalabbaknak, jóindulatú támogitás—

ban részesítve őket munkájukban, s így oroszlánrészt juttatott nekik abból a dicső- ségből, amely az alapok lerakásával első—

sorban őt illette volna. Igaz, hogy a hivatal szervezési és adminisztratív munkáiban való mindig intenzívebb részvétel akadá- lyozta is őt abban, hogy külső irodalmi si- kerekkel arasson további babérokat; az ő irodalmi működését túlnyomólag a Statisz- tikai Hivatal irattára őrzi. Szinte lehetetlen áttekinteni azt a töméntelen tervezetet, ja-

vaslatot, memorandumot, amelyeket hiv' -

tali pályája alatt szerkesztett, s amelyek nyomtatásban köteteket tennének. Bámu- latos nyelvi tökéletességgel és szabatosság- gal megfogalmazott iratok ezek, és mond-

5. szám, __ 550 —

1928, hatni, hogy a magyar hivatalos statisztiká—

nak egész mai szervezete, nagyszerű, logikus elrendezése. túlnyomóan Vízulaminalr eze—

ken a nyilvímosság elé nem került terveze—

tein és iratain nyugszik.

A mellett. hogy mindvégig legkedvesebl') tárgya volt a népességi statisztika, a de—

mog'ália. a statisztika egyéb ágaiban is ki—

tűnt szaktudásával és mindenütt igyekezett reformokat bevezetni. mert kifogyhatatlan volt új és új ötletek kitermelési'xben. Nagy—

szerű praktikus érzék * a statisztika minden terén, de e mellett a társadalmi, politikai és gazdasági élet legkülönbözőbb kérdései- ben is megtalálta a javitásnak, a tökélete—

sítesnek a legcélszerűbb módját. Foglalko- zott az ári'il'orgalmi statisztikával, a dohány—

jövedekkel. a jogi oktatás reformjával, a közegészségügyi statisztikt reformjz'wal. a betegpt'mztz'trak statisztikájának u_jj;'1szerve—

zésevel, a halandósági táblák szerkeszté—

sével, s a mellett igen érdekes és annak idején feltűnést keltő cikket irt a Közgaz—

dasági Szemle, hasábjain a zóna—tarifa re—

forn'ijáról. Újjz'iszervezte a népoktatási sta—

tisztikát, s annak idején, mikor a nemzeti hadsereg kerdese került napirendre, s en- nek követelése mindinkább megérlelődött a magyar közvéleményben, névtelenül igen érdekes és talpraesett i'ijságcikkekben in—

dokolta a magyar álláspont l'ielyességét és adott kitűnő gondolatokat a megoldásra.

Magam is többször munkatársa voltam ezekben a kérdésekben, s láttam, hogy mi—

lyen szeretettel és lelkesedéssel foglalkozott különösen a magyar hadsereg megteremte—

sének gondolatz'tval.

() kezdeményezte a helynevek rendezé—

sének ügyét. nagyrésze volt az erről szóló törvény megalkotásában és végrehajtásában.

Izzó haza- és fajszeretete nyilvánul meg minden munkájál'ian. A statisztika számain keresztűl igyekezett meglátni nemzeti. erőin—

ket vagy gyengeségiinket és azokból képet alkotni a haza jövő M remélt —— nagyságára nézve. Ez az érzés vezette abban a két nagy munkájában is, amely szorosan összefüggött a magyarság ügyével és nemzeti nagyságnak kérdésével. Az egyik volt az a munkásság, amelyet a Julián-Egyesületben folytatott a

szlavóniai magyarság megmentése. nemzeti szempontból való megtartása érdekél'ien, a másik pedig az az óriási és idegőrlő munka, amelyet a magyar választójognak többször felmerült reformjakor végzett. Különösen ki kell emelni az 1904-ben külön a választó—

jogi statisztika céljaira végrehajtott össze—

írást, amelyet teljesen ő irányított és amelynek eredményei az Andrássy-féle vá—

lasztójogi törvényjavaslat indokolásában láttak napvilágot. Mint minden jó magyar ember, ő is féltette a választójog túlságos kiterjesztésétöl egyrészt a szociális egyen—

súlyt. másrészt a magyarság hegemóniáját.

Azért a gyermekét féltő anya gondosságával igyekezett a választójog kiterjesztésével ter- mészetszerűleg jelentkező ezeket: a hát'í—

nyokat kiküszöbölni, úgy magának az anyagi 'álasztójognak megalkotásánál, mint a 'átasztókeriiletek űj beosztásánál.

A későbbi választójogi reformok, amelyek már halála után jöttek létre, mind az Ö ala—

pos logikával felepitett érvelésének hatása alatt állottak.

Egy rövid emlékbeszéd keretében el sem lehet sorolni azt a rendkívüli munkás- ságot. amely Vizulfnai életét betöltötte. A ,,betöltötte" szót a legszorosabban kell ér—

telmezni, mert l'izulami úgyszólván telje- sen a nnmkának élt. A sors nem adta meg neki a családi élet melegét, társaságba is igen ritkán járt, életét teljesen hivatalának és tudomi'myának szentelte és dolgozott még akkor is, amikor testi erői felmondták a szolgálatot s az elhatalmasodó kór hóna—

pokon át ágyhoz szegezte. Az 1910. évi nép- számlálás feldolgozz'isát már betegágyából dirigálta és mondhatni, szinte utolsó lehe—

letéig adta munkatársainak tapasztalatokon és tudáson nyugvó bölcs tanácsait.

Mint ember is kiváló tulajdonságokkal birt. Puritán egyszerűséggel élt, kartársaia val. alantasaival szemben mindig szeretet—

tel és megértéssel volt. Magára alig költött 'alamit. de ahol közügyről, különösen ma—

gyar nemzeti ügyről volt szó, vagy szegé—

nyek megsegítéséröl, ott bőséges áldozato—

kat hozott. Bár, mint említettem, nem volt u. n. társaságbeli ember, tisztviselőtársai—

val szeretett összejönni s ilyenkor mindig élvezettel hallgattuk az aktuális ügyekről kifejtett bölcs véleményét és refori'nokra irányuló frappáns ötleteit, amelyeket szi- porkázó elmésséggel adott elő.

Szülőfaluja talán nem is tudja. hogy az a szerény megjelenésű ember, aki innen in- dult el a nagyvilágba, és immár több. mint 16 esztendő óta nyugszik a temető csendes árnyában. micsoda nagy értéke volt a nem—

zeti eszmének és a magyar tudományosság—

nak. Mi, volt pályatársai és azok, akik az általa művelt tudománnyal foglalkoznak, teljes mértékben ismerjük az ő nagyságát s ezzel az emléktáblával is óhajtjuk hir—