Magyar Statisztikai Társaság

dl-II.-'IIII-IIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllIll.III.-Illllll-IIIIIll!Ill...IIIIIIIIIIIIIIIIIDCIOIIIIll.

a KÚLÖNFÉLE o §

....n.-..n-n-u.n-unnnnnnnpnu..-oocnnInn--II.-unnlllnn-un-uunnlu,cnn-n-l'un-n.-l-n-uu-n-o-ll-n-n-u-

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

XI. ünnepi ülés Egerben.

XP se'ance solefrmelle á Eger?) Résume'Jni Xle sénnce .s'olennelle,tenue [1 E 9 e r,

fut, aprés celles de Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Sopron el Szolnok, la septienie guí ent lieu dans une uillc de province. La séance eat un beau succés, anguel contribuérent largementles dirigeants du comitot de Heves et de la ville dilíger, secondant les efforts de notre Société tendunt ú

populariser la stutistifpie et á associer la prouince ri Iioction entreprise á cet effet. Les participants de Budapest — environ 80 M. firent le voyage en auto—

bus. Partis le 27 nini (Ill matin, ils traoerserent le Mátra, visítani le Sanatorium diElat, Mátraháza, Kékestetó', la verrerie et llétablissement brilnéaire de Parád, et arriverent dans la soirée á Eger. Le len—

demain matin, ils visitérent la cutlie'drulc, ainsi gne la bibliothégue, la galerie de tableaur et lyobscr—

vatoire du lyce'e de l'archevéché. La se'ance solen—

nelle commenca d 11 Iieures dans la salle d'honneur de la Mairic. Aprés uncallocution viveznent (ipplun- die de M. Béla Kenéz, ancien ministre du C orn- merce, présídent de la Société, M. Aloyse K o vács, président de la section démogmpln'gne, fil une conférence intitule'e: L e s m i (] r a t i 0 ns in t é- rienres en Hong/rio, ru égard spécialc—

ment nu comitat (,ie [leves, (lui ent un

tres vif snccés. La sénnce fut suivie diun bonouet, donné en lihonrieur de la Société par la muníci—

palite' de la ville diEger. Ensníte, les membres de la Société allérent noir le fort (lf'Eyer, célébre par su résistance pendant [es gurrres Iiungaro—turgues, et les cascmatcs.

A Társaság ünnepi ülését ez évben Egerben tartotta meg. A szegedi, debreceni, pécsi, miskolci, soproni, szolnoki vándorgyűlések után ezúttal heted—

ízben zajlott le a Társaság ünnepi iilésc vidéki vá—

rosban. Az ülés és az ezzel kapcsolatos programm a legszebb sikerrel bonyolódott le. Heves vármegye és Eger megyei város vezetősége nagy megértéssel támogatta a Társaságnak a statisztika népszerűsíté- sét, a vidéknek országos kultúrakciókha való be- kapcsolását célzó ünnepsc'gét. A vármegye részéről lledry Lőrinc dr. főispán, Éger város részéről Tralc

Géza l'iolgárm—cster és Frank Tivadar tanácsnok, az

egri érseki joglycenm részéről pedig Pálosi Ervin dr. jogakadémiai ny. rk. tanár szerzett különösen érdemeket az előkészítés és rendezés munkájában.

1) Le n" Iw—2 de l'année 1933 du J () nr n al d 0 Ja Société Hongroise de Statistionc publiem un compte rendu détm'lle' de cette séance.

A Budapestről induló résztvevők, mintegy 80—án, május 27—én autóbuszokon a Mátrán keresztül tet- ték meg az utat Egerbe. Útközben meglátogatták :!

Mátrai Állami Szanatórimnot, Mátraházát, a Kékes—

tetőt, a parádi iiveghutát és Parádfürdőt. Este ismerkedési vacsora volt a Korona Szállóban. Más- nap délelőtt megtekintette a Társaság az egri székes—

egyházat és az érseki lyceum könyvtárát, képtárát e's csillagvizsgálójz'it.

Az ünnepi ülés május 28-án ol. e.

vette kezdetét a Városháza nagytermében.

Kenéz Béla dr.. a Társaság elnöke a következö megnyitó beszédet mondta:

11 órakor

Kenéz Béla: Elnöki

n y i t ó.

Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm az egy—

házi és Világi hatóságok és hivatalok képviselőit és az ittlévő hölgyeket és urakat, akik ünnepi ülésünknek megjelenésükkel fényt adnak s be—

jelentem, hogy az üléshez érkezett üdvözlő— vagy távollétet kimentő iratokat az elnöki megnyitó után dr. Elekes Dezső főtikár úr fogja beirni—

tatni

Tisztelt Únnepi Ulés! A Magyar Statisztikai

Társasági, amidőn vándorgyülései révén is szo- rosabbá kívánja tenni az összcműködést a fö—

város és a vidék szellemi életének központjai közt, meghatott szeretettel és emellett célszerű—

ség diktálta megfontolással választotta ünnepi ülésének székhelyéül Egert. Egert, amelynek multjában nemzetünk tragikusan dicsőséges sorsa oly híven és eszményivé fölmagasztosul—

tan tükröződik vi.. a s amelynek jelene még :!

mai nehéz időkben is biztató ígérete a jobb ma—

gyar jövendőnek. Vére liullásával védte a haza földjét és a Nyugat kultúráját, még a magyar vitézség gazdag példatáráhan is egyedülálló hő—

siességgel. amelynek sugara ott ragyog az idők végéig az emlékezés égboltján. _, Jól mondta az ,,Egri csillagok" őstehetségű írója a magyar géniusz heolvasztó erejének egyik legpompá—

sabb kivirágzása, akinek költészete új színt, új zománcot kapott Eger történelmi levegőjében;

,,az egri vár mohlepte romjait levett kalappal járja körül a kései ivadék s áldja a hős elődök porait". Eger kiállotta a tatár, a husszita, a töw rök dulását, elemi csapások megsemmisítő puszw títását s íme töretlen erővel áll is a mai bénult időkben is élő bizonyság, hogy ha koronáját förgeteg megtépte. vihar megcsonkította is, az ezeréves magyar tölgy ebbe a hősök, mártírok és egy a hazáért való munkára a szenvedések

meg—

6. szám.

———463—— 1933

tüzében megedzett nép vérének, könnyének és veritékének szentháromságával megterméke- nyiilt földbe kitéphetetlenül bocsájtja le gyöke- reit s ha a vihar elzúgott, újra meg újra elpusz- tithatatlanul és büszkén emeli föl fejét a ma-

gasságos égig. Úgy tekintünk mi Egerre, mint

tőjére, amely a maga nagy erőforásain: dolgos gazdáinak ügyességén, messze földön híres bo—

rán, gyümölcsén, veteményein, hévizén és tisz- tes multu és tekintélyes iparán és kereskedel- mén túl —— a szorosabb értelemben vett lelki erőforrások igyüjtőmedeneéje is. Itt van az ősi főegyházmegye, az erkölcsi eszmények kisugár- zója és védője, az Egyház képviselője, amely természeténél fogva a tudomány és a művészet gyökere, tárgya és bőkezű pártfogója. Kell-e itt idéznem Carlyle híres szavait: ,,az Istenség esz- méje nélkül a legtökéletesebb tudás is száraz fa és nem eleven erdő, amely mindíg friss sarjakat terem a továbbépítéshez." És kell—e emlékeztet- nem arra a közismert tényre, hogy a középkor legsötétebb századaiban tudomány és művészet csak az egyház védőszárnyai alatt élhetett és fejlődhetett. Itt a teológiai intézet, a jogakadé—

mia, a tanítóintézetek egész sora, amely Egert a tudás és haladás valóságos arzenáljává teszi.

Itt vannak a különféle állami és önkormány- zati hivatalok és hatóságok, a bíróságok, ame—

lyek a rendezett állami létnek, a szabad munka és nyugodt élet zavartalan folytatásának fölté—

teleit biztosítják, még pedig a modern idők meg- növekedett feladatai által megkövetelt hatalmas tudományos fölkésziiltséggel, alapos ember- és életismerettel. Itt egy magas katonai parancs- nokság: irányítója és oktatója a szívünkből nőtt magyar hadsereg egy darabjának, amely nem—

csak a legjellegzetesebb magyar erényeknek: a becsületnek és vitézségnek az inkarnáeiója, de a ma már tudománnyá magasodott hadművé- szetnek megkötött helyzetünkben is csodálatra—

méltó eredményeket felmutató, avatott vezetője és gyakorlója. Hát hogyne jött volna Társasá—

gunk örömmel ide és hogyne érezné magát itt—

hon e városban, amelynek tudományos légköré- ben megértésre és méltánylásra talál s ahol már rég túl vannak azon az avult föll'ogáson, amely még a mult század végén is kísértett s amely az időszerűtlen roma—nticizmus túlzásainak rózsa—

színű ködébe burkolózva s a csengő szavak mu- zsikájától megmámorosodva, távoli, sokszor el- érhetetlen ábrándok délibábját kergetve: elzár- kózott a mindennapi élet követeléseinek meg- ismerésétől s gúnnyal és kicsinyléssel nézte :) statisztikusnak azt az aprólékos és fáradságos munkáját, amelynek sokszor nagy erőfeszítés után is egy-két számadat, egy—két mondatban összesűrített ténymegállapítás volt a kevéssé.

csillogó, soványnak látszó eredménye. Ma már tudjuk és sehol se tudják jobban, mint ebben a magas értelmiségű környezetben, hogy az ál- lami és társadalmi élet egyre bonyolultabbá vá—

lásával, a bajok és szükségletek sokasodásával.

— meg kell becsülnünk a statisztikát, amely jó formán mindennapi kenyerünk. Adatai nem—

csak helyi kívánságok megalapozására: gimná—

zium, járásbíróság, vasúti állomás, gyógyszer—

tár, létszámszaporítás stl). szükséges voltának megokolására kellenek, —— nélkülözhetelen esz- közök törvényalkotások előkészítésénél, közálla- potaink megismeréséne'l, intézmények (büntető- parancs, fellebviteli jogkör megszorítása, stb.)

hatásának megmérésénél is. Nemzetközi keres- kedelmi szerződések megkötése, vámtarifa meg—

állapítása: sötétbeugrás volna a statisztika vilá- gító lámpája nélkül, amely megmutatja a hazai termelés és fogyasztás adatait. De az adatok összegyűjtésénél és rendszerbe foglalásánál nem áll meg jelentősége. Szükséges és megbízható szerszáma a társadalmi élet különböző jelen- ségei közt fennálló okozati összefüggések, a tár- sadalmi törvényszerűségek megállapításának is.

A táplálkozás módja és a gyermekhalandóság mértéke, a talajvíz állása és a tífusz pusztítása, a birtokmegoszlás mikéntje meg az öröklési jog és a népesedés, az éghajlat és hőmérséklet meg a bűncselekmények mineműsége és az öngyil—

kosságok száma közt az összefüggést a statisz- tika állapította meg, épúgy, mint a házasságok termékenységének és a városok vonzóerejének törvényeit, amely utóbbiak már az előadó úr mai előadásának témakörébe tartoznak. —— A statisztika mutatta ki —— és ezzel a tisztelt hall- gatóság egy részét közelebbről érdeklő össze- függést óhajtok példa gyanánt felhozni,—hogy a házasságban élő férfiak haladósága csak kb.

félakkora, mint a velük egykorú legényembe—

reké és özvegyeké, ami a házasságot kívánatos életbiztosítási intézmény hírében tünteti föl. ——

Még számtalan bizonyságot sorolhatnék föl, de most már csak azt szeretném bizonyítani és azt is csak egy példával: mekkora szolgálatot tesz a statisztika a társadalomtudományi kutatások—

nak. A statisztika segítsége nélkül alig vált volna lehetségessé azoknak a finom és mélyreható kü—

lönbségeknek a megállapítása, amelyek fenn—

állanak a város és a vidék lelki és gazdasági ál—

kata között. Falun pl. --— és itt természetesen a várostól távolabbeső vidékre gondolok —— az emberek majdnem uniformisban járnak. Ko- lozsvári professzor koromban a csütörtöki heti- piaeon kalapjáról, pántlikájáról, kendőjéről megismertem: kalotaszegi vagy mezőségi legény vagy hajadon áll-e előttem. Falun a foglalkozá—

sok nem határolódnak el élesen: az ács aszta- los, a kovács lakatos is, —— nem is szólva a fa—

lusi ezeremesterekről, akik a cipőfoltozástól az órajavításig mindent elvégeznek. A városban egészen másként van: sokan élnek együtt, sokan vannak az egy célra törekvőxk, —— aki tehát a nagy versenyben érvényesülni akar, feltűnőbhen, ri- kítóbban kell megszólalnia. vagy magát ver- senylársaitól más módon megkülönböztetnie.

így születik meg a városban a lelki élet terén

a szecesszionizmus, kubizmus, futnrizmus és

egyéb .,izmus", a foglalkozások terén pedig a

6. szam.

—- 464- W _l933

specifikáció, aminek az a magyarázata, hogy minél különlegesebb foglalkozást űz valaki, an—

nál kevesebb a versenytársa. Asztalos sok van a városban, bútorasztalos kevesebb, konyha-

Vagy gyermekszobabúto'asztalos még kevesebb, csupán jégszekrénykészítő meg ennél is keve—

sebb. —— így születnek meg az egeszen különle—

ges városi foglalkozások. Nem akarok vissza—

menni a XVIII. század babonás Párisára, ahol külön céh alakult, amelynek tagjai díszbeőltö—

zőtten várják a meghívást olyan társsaságba, ahol egyik—másik vendeg hirtelen elmaradása miatt nélkülük éppen lit-an ültek volna az asz tallioz, —— de ma is látunk eipől'elst'ireszkószítő, parkettbeer—esztő, ftaesavarkészítő, fémlemez—

gyártó vállalatokat, gyermekjátókokat javító bad baklinikákat, stb., amelyeknek vidéken hírük—

hamvuk sincs s amelyek jórészt azért keletkez- tek, hogy a Verseny köret minel szűkebbre szo—

rítsák. De megnyilatkozik ez :: t't—tltünésre, ke- resettségre törekvés a városi ember öltözködé- sének külsőségeiben is, ami persze csak látszó—

lag külsőség, valójában lelki gyökerei vannak.

Hiába van meg a di *at bizonyos mértékig univ t'ormizáló hatása: a sokszor csak tudat alatt élő feltünési vágy sokaknál azt követeli, hogy ':- lamiképpen a figyelmet felhívják magukra az—

zal. hogy öltőzködósük valamelyest alkalmaz—

kodik ugyan a divathoz vagy esetleg fittyet is hány annak, de az általánostól mindenesetre elütő. így születik meg az öltözködés terén a különckődés, a túlzás, az extravagancia. A tisz- telt hölgyek talán nem is hiszik, hogy ezért, vált a ferdén viselt divatos kis kalap egyeseknél a félfiilre csúszott esigahéjjá s hogy ez a törekvés szüli a nagy l'alapok divatja idején a kalap—

óriásokat. Mikor sok—sok évvel ezelőtt Párisban jártam, éppen a nagy kalapok uralkodtak 5 dl—

vatjuk annyira fajult. hogy élelmes bérkocsisok tüntetéseket akasztottak ki: ..hölgyeim, kocsim ajtaja olyan széles, hogy meteresm'rl nagyobb átmérőjű kalapokkal is be lehet szállni". _, Sok mindent lehetne persze még mondani a ferfiak (")ltőzkődéseről, a város és videk bűnül zóséhen, öngyilkosságok és elmebetegsógek ala- kulásában mutatkozó különbségekről is, — de már is vétettem az ellen a szabály ellen, hogy a prológnsnak nem szabad hosszúnak lenni, ki—

vált, mikor az olyan kiváló szakember előadá- sát Várják türelmetlenül, mint az előadó úr

Önn'xltósz'tga. Azzal a kívánsággal, hogy az előadás

hasznos okulásnnkra. ismeretünk gyarapítására es ezzel a haza ja'ára szolgáljon, Xi. ünnepi ülésünket ezennel megnyitom.

.t közönség elénk telsm'ásnyilvánítása után Ele—

kes Dezső dr. főtitkár jelentést tett a képviseletek—

ről és kimentósekról. A hatóságok, hivatalok és in- tézmények a következő megbízottak által kepvisel—

tették magukat:

miniszterelnök: [irni-x Zoltán dr. miniszteri tanácsos,

külügyminiszter: Villam tanácsos,

Lajos br. követségi belügyminiszter: Kmmcsícs Gyula dr. miniszteri osztálytanáesos,

pénzügyminiszter: ("rímmel Gyula dr. miniszteri osztálytanácsos,

kereskedelemügyi miniszter: Koós Ödön (Ir.

miniszteri tanácsos,

vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kósa Kál—' mán dr. miniszteri oszlálytanáesos,

honvédelmi miniszter: Győrffy Hengyel Sándor vkszt. ezredes,

Budapest székesfőváros: lllyeialvi !. Lajos dr, kormányfőtanát-sos, Szfőv, Stal. lliv, igazgató,

Magyar 'I'udomái'iyos Akadémia: Thirring Gusz—

táv dr. rendes tag és Kovács Alajos dr. levelező tag, Pázmány Péter Tudományegyetem: Kuncz Ödön dr. egyetemi ny. r. tanár,

József Műegyetem tanáesa: Laky Dezső dr. mü—

egyetemi ny, r. tanár,

József Tudományegyetem Csekey István. dr. egyetemi ny. r. tanár,

lieri Érseki .loglyceum: Wenczell Ede igazgató,,

Ferenc (Szeged) ::

Miskolci Jogakadémia: Schneller Károly dr.

jogakadeimiai ny, r. tanár.

Központi Statisztikai llivatal: Kovács Ala—jos dr.

h. államtitkár, elnők,

Magyar Államvast'itak elnöke: Lux Ernő Máv.

igazgatóhelyettes.

Fővárosi Közmunkák Tanácsa: (Ézubuloy Kál—

mán dr. alelnök,

Heves vármegye: Hedry Lőrinc dr. főispán, tiger megyei város: Truk (ióza polgármester, 'Iludományos 'l'ársnlatok és Intézmény—ek ()r—

szágos Szövetsége: vitéz Nagy Iván dr. titkár.

Magyar Külügyi Társaság: Oliver

dr, ügyvezető alelnök és gróf Zichy Ernő dr. ivaz-,, , gató,

Eöttevényi

Magyar Földrajzi Társaság: Thirring Gusztáv dr. alelnök,

'l'akarekpónztát-ak es Bankok Egyesülete: Vitez .Iámmy Pál dr. titkár,

Társadalmi Egyesületek Szövetsége: .x'lltenburger Gyula társelnök,

Országos Bírói es ligyószi Icolczg Ágost dr, főügye'fszhelyettes,

Országos Stefánia Szövetség:

lieyesület: Mis—

Gorlvag György dr. miniszteri osztálytanáCsos,

Népies Irodalmi Társaság: Barabás Endre ny, kir. főigazgató és Szermnley Ákos dr. ny. kir, tan—

felügyelő,

Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság; Tliirring Gusztáv dr.-nó,

Turáni Társaság: Móricz Péter ügyvezető elnök—

helyettes.

Ezután Kovács Alajos dr., a demográfiai szak—

osztály elnöke tartotta meg ünnepi előadását: .,A

B.. szám.

—— 465 — 1933

belső

lettel Heves vármegyére". Az előadást, melyet a kö- kísért, Szemlénk vándorlásuk Magyarországon, különös tekin- zönse'g zajos tetszésnyilvánitása

más helyén közöljük.

Kenéz Béla dr. elnök az ülést a következő nagy hatást keltett szavakkal zárta be:

Kenéz Béla dr.: Zárszó.

Az elhangzott tetszesnyílvánítz'isok feljogosí- tanak arra a kijelentésre, hogy mindnyájunk szívéből szólok, mikor Öméltóságának hálás kö- szönetet mondok az alapos, ismereteinket érté- kesen gyarapító elöadásért. Megismertük a ván- dorlások jelentőségét, mértékét, okait, törvé—

nyeit, bennük Heves vármegye és Eger szerepét.

Azonban nem volt benne az előadásban valami.

ami pedig a vándorlások fogalmi körébe tar—

tozik: a gondolatok 'ándorlász, 'agyis az a jelenség, amikor a gondolat másho 'á száll, mint ahol a test időzik. De ez a hiány természetesen nem az előadó úr hibája: a lelki élet mélysége rejtve marad a statisztikus megfigyelései elől.

— annak csak egy-egy megvillanását, külső megnyilatkozását láthatja. —— Mikszáth Kálmán írja: a szülőföldjétöl elszakított ember kettős életet él. Az egyik, a napi munka robotja, a má—

sik az éjjel álomvilága. És mégis az utóbbi az igazi, mert ezt többnyire otthon tölti: fölszaba- dul a test és a lélek hazaszáll, gondolatban hallja az ismerős patak mormolását, jegenyék zúgását. Most bizony megszaporodott a gondo- latvándorlás, mert megnőtt a szülőföldjüktől el—

szakítottak serege. Odaszáll gondolatuk az ősi házhoz: száz emlék tanyájához, a t'ehérfalú fa- lusi kis templomhoz. amelynek oltára előtt vala—

mikor két szerető szív esküdött egymásnak örök hűséget, a temetőhöz, amelynek hantja szüleik koporsója fölé borul. Ösi ház, kis templom, te—

mető: ma mind a másé, —— de hiszem az Istent:

Csak ideiglenesen és nem sokáig. És ha helyre—

áll az igazság, akkor nemcsak gondolatban, de a valóságban is fölkereshetik a szülőföldjiiktől elszakítottak a nekik szent helyeket.

De van ennek a lelki vándorlásnak egy má—

sik iránya is: szívesen és sűrűn száll a gondolat nemcsak a szülőföldre, de a gyönyörködtető, ví—

gasztaló, biztató, emlékeztető helyek fele is. És

ilyen vonzó célpontja a gondolatoknak Eger, ne- mes történelmi levegőjével, romantikus emlé- keivel, vidékének bájával, az igazi magyarságot jelképező karakterével, emelkedett szellemű és vendégszerető társadalmával. Mi a Magyar Sta—

tisztikai Társaság tagjai boldogok vagyunk, hogy most testben is itt lehetünk s bizonyos, hogy eltávozásnnk után is sokat gondolunk ide. De nemcsak mi, hanem amíg csak magyar él a földön, mindnyájunk gondolata érdeme szerint szere—

tettel és sokszor fordul Eger felé. A mindíg fennmaradó lelki Összeköttetés 0 biztos tudatá- ban újból megköszönöm a megtisztelő megje—

lenést s az ülést bezárom.

Az ünnepi ülés után Eger megyei város társas- ebédet adott a Társaság tiszteletére, A banketten Hedry Lőrinc dr. főispán a Kormányzó Úr Ö Fő- méltóságára, Tralc Géza polgármester a Statisztikai Társaságra mondott pohárköszöntőt. A társaság nevében Altenburger Gyula dr. r. tag mondott köszö—

netet a vendéglátásért. Délután a Társaság az egri várat és a kazamátákat tekintette meg Pálosí Ervin dr. szakszerű vezetésével.

XI. rendes évi közgyűlés.

XIe Assemble'e générale ammclle.

La Sociéíé Hongroise de Slutistigue a lenn le 22 juín, sous la présídence de M. Gustave T hir—

ring, membre honoraíre, son Assemblée générale mutuelle. M. Désíré Elekes, secrétaire général, ayant rendu compte de l'activilé de la Société pen—

dant liexercice dernier, M. Jules Mil: e, frésorier, présenta son rapport, et M. Louis T 11 irring, sec- rétaíre, celui de la Commission de la vérification des comples, Le president etlevíce-président sor—

tonts. MM. Béla Kenéz et Jean Bud, ont été réélus pour les deux années suívantes. M. Norbert Kovács, membre ordinuíre, fut élu vice-prési- dem", on remplacement de M. Charles Balás, non re'élígible diaprés les statuts, et M. Eugene An—

dreich, membre ordinaire, nommé (lll paste un—

cunt de deuxiéme secrétaire.

*

A Társaság évi rendes közgyűlését, miután az 1933 június 14-ére összehívott közgyűlés határo-

zatképtelen volt, június 22—én tartotta meg. A köv,—

gyíilésen az elnökség akadályoztatása folytán Thir- ring Gusztáv dr, ti tag volt elnök elnökölt.

Elekes Dezső dr.

mult évi működéséről jelentése után Mike Gyula dr. pénztáros, a pénztárosi jelentést, Thirring Lajos dr. titkár pedig a számvizsgáló- bizottság terjesztette be. A közgyűlés 'l'ihor dr. r. tag indítványára a titkárságnak működéséért köszönetet szavazott.

A közgyűlés ezután Kenéz Béla dr. elnök, Bud János dr, alelnök mandátumait további két évre meghosszabbította. Balás Károly (er alelnök helyébe,

főtitkárnak a Társaság el- beszámoló

jelentését Szádeczky-Kardoss

akinek mandátuma az alapszabályok ér- telmében továbbra megújítható nem volt, Kovács Norbert dr. r. tagot választotta meg alelnökké.

Balás Károly dr.—nak négyéves alelnöki működé—

séért a közgyűlés köszönetet szavazott. Az ürese- désben második titkári állást a közgyűlés Andreich Jenő dr. r. taggal töltötte be s megválasz—

lévő

totta választmányi taggá Ihrig Károly dr. r. tagot,

6. szám.

—— 466 —— 1933

választmányi póttaggá Nyulászi János dr. és Pogány Frigyes dr, r. tagokat. A választmányból ezévben kilépő tagok éspedig Benisch Artúr dr., Fellner Frigyes dri, Heller Farkas dr., Imrédy Béla dr..

Konkoly Thege Gyula dr. mandátumát a közgyűlés megújította s a számvizsgáló bizottság tagjaivá Ajtay József dr., Bánlakg Adorján és Kresz Károly dr. eddigi tagokat újraválasztotta.

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. — Office central royal hangra/fs de statistigue.

Elismerés. -— Reconnaissance.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Magyar Statisztikai Zsebkönyv megjelenése alkalmával jákfai vitéz Gömbös Gyula m. kir.

miniszterelnök a következő levelet intézte a Hivatal elnökéhez Kovács Alajos h államtitkárhoz:

Méltóságos Uram!

A Központi Statisztikai Hivatal szerkeszté- sében és kiadásában megindított értékes új ki- adványsorozet a Magyar Statisztikai Zseb—

könyv I. évfolyamának Benes Zoltán által be- mutatott példányát köszönettel vettem át.

Az állami kiadások csökkentése fokozott kötelességet ró minden közhivatalra és annak minden alkalmazottjára, hogy kezdeményező

munkakészséggel feladatkörének mennél tö—

kéletesebb betöltésére törekedjék.

Ennek a hazafias kötelességtudásnak meg—

nyilatkozását látom a Központi Statisztikai Hi vatal új vállalkozásában, mely csekély költség—

gel, a statisztikai ismeretek széleskörű elterje- dését teszi lehetővé. Indittatva érzem magam, hogy a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1. év—

folyamának megjelenése alkalmával Méltósá-

godnak és a munka létrehozásánál közremű-

ködött összes alkalmazottaknak elismerésemet fejezem ki és felkérem Méltóságodat, hogy el- ismerésemet Mike Gyula miniszteri segédtit—

kárnak külön is tudomására hozni szíves- kedjék.

Budapest, 1933. évi június hó 13-án Gömbös s. k.

Személyi hirek. — Címadományozás. —— Promotions. Magyar—

ország Főméltóságú Kormányzója Budapesten 1933.

évi június hó 29. napján kelt legfelsőbb elhatá- i'ozásával a m. kir, miniszterelnök előterjesztésére a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Konkoly Thege Gyula dr. miniszteri tanácsosnak, a Központi Statisztikai Hivatal al- elnökének, a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, Mike Gyula dr. miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címet, Berényi Richárd sta—

tizsztíkai tanácsosnak a statisztikai főtanácsosi cí- met és jelleget, valamint Mike Árpád statisztikai felügyelőnek a statisztikai tanácsosai címet és jel- leget adományozta.

Kinevezés. Nominations. A m. kir. miniszter—

elnök a M. kir. Központi Statisztlikai Hivatal személyzeti létszámában Nagy József, Heidrich Antal dr. és Tóth Lajos statisztikai főtiszt—eket statisztikai felügye—lőkké, Szatmári Ármin, Mittuch Kálmán, Égető Béla és Deák Zsigmond statisztikai ellenőrö—

ket statisztikai főtisztekké, Ambrus Domokos dr.,

Gombás Géza dr. Várady Pál, Abaffy Lajos, Ohmann János és Bódy György statisztikai tiszteket statisz—

tikai ellenőrökké, továbbá Fogarasi Zoltán dr., Buchmann Aladár statisztikai gyakornokokat és Czintula László, Hensler Ferenc, Pál K. György

szakdij'notkokat statisztikai tisztekké nevezte ki.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke Szentgyörgyi Ernő dr., Zsarnórrzuy Béla és Nemes

Nouvelles personnelles.

Elek dr. sz—akdíj'nokokat statisztikai gyakornokokkú, továbbá Wítkowski Károly irodafőtisztet irodafel- iigyelővé, Andriska Kálmán, Tiprovátz Gyula dr.

statisztikai ellenőröket és Rohonczy Erzsébet, Mojsísovich Melánia irod-atiszteket irodalfőtisztekké,

valamint Kerekes János statisztikai tisztet iroda- tísztté nevezte ki.

Nyugdíjazás. _, Mise zi la retraíte, A m. kir.

miniszterelnök Zombori Józ,sef, Kasztouszkg Ferenc és Raksángi Zoltán irodafőtiszteket hosszú szolgá—

lat után, (korukra való tekintettel végleges nyuga- lomba helyezte. Mindhárom tisztviselő a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi osztályában dolgozott s érdemes szakképzett tisztviselői voltak a Hivatalnak.

Schmitt Béla dr. "l' (IMG—1933). _" Zengő Ernő 1" (1877—1933). Telkes Aurél 'l' (1877—

1933). —— Schweitzer Károly 'l- (1895w-1933). __, A Központi Statisztikai Hivatalt a folyó év tava—

szán igen érzékeny veszteség érte négy kiváló tag—

jának Schmitt Béla dr., statisztikai tanácsosnak, Zengő Ernő és Telkes Aurél statisztikai felügyelők- nek, továbbá Schweitzer Károlynak rövid időköz—

ben történt elhunytával. Az első három tisztviselő három évtizedet meghaladó időt töltött a Hivatal szolgálatában s úgy ők, mint Schweitzer Károly a külkereskedelmi osztálynak volta-k

szakképzettségű tisztviselői.

igen kiváló,