Magyar Statisztikai Társaság

7. szám

—377— 1943 Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistz'gue.

Előadóülések. -— Séances d'études.

Résumé. Dans la séance d'études du 8 juin la présídence de M. Arthur

la Société, M.

membre ordinaire, 11.043, tenue sous

Benisch, Jules Hantos,

sun discours de réception, ,,.4llemands et

.Hongríe dlavant la premiere guerre André Molnár,

Théodore Szé'l, membre ordinaire, vice-président de

a prononcé titre portant pour

israélites dans la .m o n d ia ( e." . Puis, M. non ,membre, M.

43! le vice-présídent, M. Arthur B e n i s 6 h, ont exposé leurs remargucs.

*

A Társaság július 8-án tartott előadóiilésén, .amelyen Benisch Artur alelnök elnökölt, Hantos Gyula r. tag. tartotta meg előadását ,,Németek és izraeliták az első világháború előtti Magyarbiro- dalomban" címen.

Kifejtette, hogy a nemzetiségi kérdést kutató—

mak feladata a nemzetiségek egymásközti viszony- latainak a vizsgálata is. Ha egy térképen különböző színek—kel jelöljük az egyes községeket aszerint, hogy van bennük úgy német, mint zsidó, illetőleg a kettő közül az egyik, vagy végül mind a kettő hiányzik, — az ilyen térkép bizonyos tanulságok levonására ad alkalmat.

A Magyarbirodalomról az 1910-es statisztikai felvétel alapján elkészített ilyen térkép első tanul- sága, hogy az ország igen nagy területein már 1910—

ben mindkét _faj jelen volt, kevés tekintettel a myelvha—tárokra. Az ország keleti részén itt-ott a leg- eldugottabb megyehatári .falvacskákba a németség, :a nyugati részen ugyanezekbe a zsidóság nem ju- tiott már el. A zsidók színei általában megfogyat- koznak, ahogy távolodunk Galiciától, a németekéi pedig —— sokkal kevésbbé határozottan —— nyugat- ról keletre. A németség és a zsidóság ellentéte már

;az első világháború előtti időket tekint—ve megálla- pítható: a német többségű területek voltak el leg- inkább zsidók nélkül, s a németek és a zsidók színei

;a térképen többhxelyt egymás közelében is élesen el—

különülnek. A német többségű területek közelében .a nem német többségű területek is sokhelyt zsidót—

ianolk.

Három olyan nagyobb terület mutatkozik, ahol 1910-ben nem volt sem német, sem zsidó: Horvát- aország délnyugati része, a leginkább románok lakta

*:teríiletek, meg a keleti székely tájak. Szegény, más tfajbelieket nem vonzó területek, de egyben a hor- vét, a román és a székely fajiság hazai törzs- íerületei is.

A zsidóknak a kereskedelemben való arány- :számának csökkenésével nem növekszik a német

kereskedők aránya, legalább is pontos összefüggés nem állapítható meg. De észrevehető, hogy a zsidó kereskedői arányszám csökkenése és a német fo- gyasztók arányszámának növekedése már együtt halad. A németek aránya a kereskedők közt a Dunántúlon általában alacsonyabb, mint az össz—

népességben, a többi országrészben ellenben na—

gyobb.

A nem földhöz kötött funkciókban a zsidóság 1910-ben nagyobb arányban szerepelt, mint a németség, de a németség is sokkal kevésbbé volt földhözkötött és korlátozódott zárt népi területekre, mint a többi nemzetiség.

Az előadásra Molnár Endre vendég és Szél Tivadar r. tag tett észrevételeket.

Molnár Endre szerint az a híbaforrás, hogy mintegy 200000 zsidó német anyanyelvűnek val- lotta magát, kiküszöbölhető, mert a ,,német"

anyanyelvűek közül az izraeliták a népszámlálás kéziratos anyaga alapján különválaszthatók.

Szél Tivadar sajnálta, hogy az előadás a németek és izraeliták községenkinti létszámadatán túlmenő részletezéseket, ill. összevetéseket nem tartalma- zott. A kétségtelenül érdekes térképezési módszert így nem tartja teljesnek. A németek és zsidók

községi lélekszámarányának számos fokozatavan,

amelyeknek feltüntetésével a két faj Vtömörülési helyeit jobban kidomboritó tét—képekhez juthat- nánk.

Mindkét felszólaló szerint a két népfaj sajá- tosságait olyan szempontokból is érdemes statisz- tikailag vizsgálni, amelyeknek adatai csak nagyobb területi egységekre, vármegyékre, vagy az :egész

országra vonatkozólag állanak rendelkezésre.

Az előadó a két felszólalásra reflektálva hangsúlyozta, hogy az előadás alapjául szol—

gáló térképezési módszert szándékosan és ala—

pos megfontolás után választotta, mint legmegfele- lőbbet a bemutatni kívánt jelenségek ábrázolására.

Jól tudja, hogy a probléma demográfiai, szociális.

kulturális stb. vonatkozásokban még sokoldalúan világítlható meg, e gazdag szempontok kimerítésére azonban mint geográfus, nem tartotta magát hiva- tottnak.

Benisch Artur elnök szerint a választott mód—

szer, amely egyetlen németnek, vagy izraelitának jelenlétét elegendőnek veszi az egyes községek jel—

legének —— a térképen használt színnek — megálla—

pitására, kétségtelenül szenved bizonyos egyoldalú- ságban. Az érdekes tanulságokat azonban éppen ezzel a módszerrel tudta a szerző felszínre hozni.

Megállapítja, hogy az előadó előadásával szék- foglalói kölelezettségének eleget téve, a teljesjogú tagok sorába lépett.

25*

79zam ., . ^{—378— 1943}

XXI. ünnepi ülés Budapesten.— XXI! séance solewnelle, a Budapest.

Résumé. La XXIe se'ance solennelle [ut tenue le 15 juin 1943, d Budapest dans la salle des conseils de POfiice central de statistigue, devant une assistance distingue'e, parmi laguelle on remarguait les représentants des. ministéres et de nombreuses organisations officielles ou sociales.

Aprés un discours de M Charles Balás, pré-

;iáent de la Société, M. Théodore Surányi- Unger, membre ordinaíre, a fait une conférence ayantpour titre Les enseignemlents de la

,st—a-tistigue índustrielle.

Él ? ' ' ' *:

A Társaság június 15-én d. 11. 6' órakor tar-

;totta XXI, ünnepi ülését Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatal tanácstermében, amelyet elő-

kelő közönség töltött meg. ,

A minisztériumokat, illetve a különféle intéz—

'ményeket a" következő megbízottak képviselték:

miniszterelnökség: Viczián _lmre min; osztálytaná- esos; pénzügyminiszter: szilágyifErnő államtitkár;

iparügyi miniszter: Guot—ltfalvy Zoltán min. taná-

CSo-s'; kereskedelem- és' közlekedésügyi miniszter:

Szilágyi Mihály min. osztálytanácsos; vallás- és közoktatásügyi 'miniszter: _Sziombatfalvy György tanügyi főtanácsos; igazságügyi miniszter: Win—

dísch Ferenc min. osztálytanácsos;' közellátási mi—

niszter: Jánki Gyula :min. osztálytanácsos; Országos ' Öntözéwsügyi Hivatal: Szilágyi Gyula min. osztály- tanácsos; Országos Közegészségügyi Intézet: Petrilla Aladár közegészségügyi felügyelő, osztályvezető;

Budapest székesfőváros polgármestere: Lehoczky Iván főjegyző; Országos Magyar Gazdasági Egyesü- let: Mutschenbacher Emil felsőházi tag, ügyvezető

igazgató és Witthen Béla titkár; Magyar Gazdaság—

kutatóintézet: Varga István egyetemi c. ny. rk.

tanár, igazgató; Magyar Közgazdasági Társaság:

Kádas Kálmán műegyetemi intézeti tanár; Egyesült Keresztény Nemzeti Liga: Halld Aurél ny. állam- titkár, orSZágos központi igazgató: Magyar Mérnök-

és Épitészegylet: ^{Madarász Antal} gépészmérnök, ügyvezető igazgató; Magyarok Világszövetsége:

Nagy Károly ny. főkapitányhelyettes, igazgató; a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége: Kopernitzlcy Sarolta orsz. főtitkár.

Balás'Károly elnök az ünnepi ülést a követ—

kező szavakkal nyitotta meg: .

Ismét egy év mult el Társaságunk életében.

A háborús viszonyok rányomták bélyegüket a statisztikai működésre is, főleg annyiban, hogy bizonyos olyan adatok és állapotleírások, ame- lyek a háborús vonatkozásokat érintik, kevésbbé hozhatók a nyilvánosságra és így a tudományos, illetőleg gazdaságpolitikai kritikának is határo- kat szabnak.

Mindazonáltal Társaságunk a háborús kere- tek és a háborús-válságos hangulat között is ki—

vette részét a közérdekű munkásságból. Több előadóülést tartottunk s tagjaink dicséretre- méltó tudományos működést fejtettek ki, amiről folyóiratunk is tanuságot ad. Legyen szabad erről a helyről is köszönetünket fejezni ki mind- azoknak, akik a magyar statisztikai és demográ- fiai tudományos kutatás ügyét, valamint a Ma—

gyar Statisztikai Társaságot munkájukkal és ér- deklődésükkel támogatni szívesek voltak..

Unnepi ülésünktárgya Surányi—Unger Tiva-

dar professzor úrnak, Társaságunk volt alelnö- kének előadása ,,Iparstatisztilcai tanulságok"

címen. Felkérem őt előadása megtartására.

Ezután Surányi-Unger Tivadar volt alelnök ,,Iparstatisztilcai tanulságok" cimen megtartotta előadását, amelyet folyóiratunk más helyén köz- lünk

Balás Károly elnök köszönetet mondott a sok- oldalú szempontú gazdaságpolitiakai szintézisre tö- rekvő nagyértékű előadásért. Megköszönte a mi—

nisztériumok és egyél) testületek képviselőinek s a közönségnek megjelenését s az ülést bezárta.

Az ünnepi ülést társasösszejö'vetel követte a rózsadombi Dunszt—éttenemben.

XXI. évi rendes közgy'űlés. — XXIe Assemblée générale anuuelle;

A'RésuméfLa XXle Assemblée générale annu—

elle, tenue le 22 juin 1943, a été ouverz'e par le vice-

—présid'ent Alexandre d e D 0 b r 0 v i ! s, gui a ensuíte rio—ímé sa place au président Charles de Balás arrive? entre temps. M. Désir'é diElelces, secrétaire général de la Société, a rendu compte de l'activité de

la' compagní'e en ism—43. M. Jules Mik e, tré-

!ori—er,'a' présenté son rapport sur la caiss'e, ainsi gue les comptes de liguidation, le bilan et le budget de la Société. M. Alexandre Farkasfalvy, 'met'nbre de la commission 'chargée de la vérifica- . tion des comptos, a présenté le rapport de cette

commission. M. Louis Thirring, secre'taire du Comité hongrois de l'Union internationale pour Pétude scientifigue des problemes de la population, a fali connaitre llactivite' du Comité.

L'Assemble'e générale, aprés avoir éleve' le nombre.des places de membres ordinaires a 140, a e'lu comme membres ordinaires MM. Louis Antal, Ladislas Földváry, André Heller, Maurice Kelemen, Émeric Soós, Roland Schweng et Jean Tallos. Comme le mandat du Bureau, valable pour 3 uns, étail expiré, on a constitué, pour l'exercíce 1943—46, le nouveau Bureau. Ont

7. szám

_379— * .,1 ' 1948

été e'Ius: president, M. Désiré L a Ic y,- vice-prési- dents, MM. Désire' EI e k e 3 et Tibor S z á- d e c 1 If y - K a r d o s s; secrétaire général, M. Louis Th irr in 9; secrétaires, MM. Jules B a :- 3 y et Roland Schweng; trésorier, M. Jules Mik e; con- tróleur, M. Eugene Dálnokí—K ováts.

*

Miután az 1943. június 12—ére összehívott köz- gyűlés határozatképtelen volt, a Társaság 1943.

június 22—én tartotta meg XXI. évi rendes közgyű- (ését.

Az ülést a pontos megjelenésben akadályozott Balás Károly elnök helyett Dobrovits Sándor nyi—

totta meg, majd a főtitkári jelentés alatt átadta az elnöklést Balás Károly elnöknek.

Elekes Dezső főtitkár a Társaság 1942—43. évi működéséről a következő jelentésben számolt be:

Elekes Dezső: Főtitkári jelentés.

A most lezárult munkaév Társaságunk mü- ködésének 21—ik éve volt.

Társaságunk fennállásának 20-ik évfordu- lója alkalmából e jelentésünkkel csaknem egy- idejüleg külön beszámoló készült, amely Társa—

ságunk munkájába mélyebb bepillantást enged.

Ezért a 21-ik esztendőről szóló mostani beszá- moló csak néhány kiegészítő vonás kíván lenni Társaságunk multjának ez általánosabb képé- hez.

A letünt esztendőben igen fájdalmas sze—

mélyi veszteségek érték Társaságunkat.

Elhunyt Konkoly Thege Gyula ny. államtit- kár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, . aki Társaságunk előző ciklusában az elnöki

tisztséget viselte. A magyar statisztikusok galé- riájának e kiemelkedő egyénisége számottevő tudományos működése mellett kíváló gyakorlati statisztikus volt, különösen a mezőgazdasági sta- tisztika művelése terén tűnt ki. Az ő kezdemé- nyezése alapján rendezte Társaságunk a magyar nemzeti jövedelem és adóstatisztika ankétjét.

Konkoly Thege Gyula jó nevet szerzett munkás- ságával a külföldön is, aminek bizonysága a nemzetközi statisztika kítűnőségeitől Társasá- gunkhoz érkezett sok részvétnyilvánítás és elis-*

inerés. Felejthetetlen elnökünk temetésén Tár- saságunk nevében Dobroviís Sándor alelnök mondta el a kegyelet búcsúszavait.

' Másik halottunk Ereky István, a pécsi egyem temen a közigazgatási és pénzügyi jog tanára, a magyar tudományos élet egyik reprezentánsa.

.k Csak az elmult napokban vesztettük el Kresz

Károly kincstári főtanácsost, a TÉBE ügyvezető

igazgatóját, Társaságunk hűséges és lelkes tag—

ját. Mint számvizsgáló bizottságunknak 1930 óta tagja s mint a TÉBE igazgatója, anyagi

ügyeink szerető istápolója volt.

'*' Külföldi tiszteletbeli tagjainktól a nemzet;—

közi érintkezés megszakadása ill. megszűkűlése

.

miatt csak szórványos értesüléseink vannak.;

Elkésve kaptuk azt a hírt is, hogy még 1940-ben:

elhúnyt Andreas Koefoed, a Társaság alapítása óta tiszteletbeli tagunk, Dánia volt pénzügy-*.

minisztere és statisztikai hivatali igazgatója Koefoed nemcsak Dánia-közéletének volt nege—

zetes alakja, de nevét Európaszerte ismerték. M Másik külföldi tiszteletbeli tag, halottunk Wolfgang Reichardt, korábban a Németbiro—c dalom statisztikai hivatalának elnöke, aki .a gaz—

dasági közigazgatás munkása volt, de a gazda—

ságstatisztikai tudományos irodalom terén is működött.

Társaságunk rendes tagjainak létszáma az elhúnyt 3 rendes tag leszámításával 129, bel-_

földi tiszteletbeli agjainké változatlanul 4,_a külföldi tiszteletbeli tagok nyilvántartott száma 64, a pártoló tagoké a mult évi 92 helyett 89, az alapító tagoké 104 maradt.

Társaságunk tagjai mult évi jelentésem óta is számos tudományos, hivatalos és társadalmi kitüntetésben részesültek. Ezek közül csak azo- kat említem, amelyek a statisztikával kapcso- latosak

Az egyetemi tanári grádusok közül statisztif kai Elekes Dezső főtitkárnak a rendkívüli ta- nári cím adományozása a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és Dobrovits Sándor alelnök magántanárrá képesítése a statisztikai és népmozgalmi közigazgatás c. tárgykörböl 'a' JózSef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Petz-illa Aladárnak a kolozsvári és Sipos Sándornak a pécsi tudományegyetemen történt magántanári habilitációja ugyancsak a statisztikával öszefiiggő tudományágat érint.

Az akadémiai jutalmazások közül tudomány-

szakunk körébe vágóak: A Kereskedelmi és Iparkamara Horthy Miklós- jutalmát Varga

Istvánnak a Gazdaságkutató Intézet körül kifej- tett tevékenysége, a Serbán János--jutalmat Fodor Ferencnek ,,A Jászság életrajzaf' eimű műve, a főváros népesedéStörténeti jutalmát pe- dig lllyefalvy Lajos ,,Pest és Buda polgárjogot nyert lakósai az 1686—1948. években" című munkája nyerte.

Szabó Béla r. tag a múlt évi június 30- án a Központi Statisztikai Hivatal alelnökévéne- veztetett ki.

Itt kell megemlítenem, hogy Andor Endre tagtársunknak albudapesti' Pázmány Péter Tu—

dományegyetem jog és államtudományi kar-a', doktori oklevele elnyerésének 50-i]; évforduló- ján, aranydiplomát állított ki.

Társaságunk az elmult munkaévben 6 elő—

adóülést és 1 ünnepi ülést tartott.

1942. november 3- án Aujeszky László r. tag tartotta székfoglaló előadását ,,Statisztikai mód- szerek. szerepe és 'értékeléseaz újabb időjelzés- tanban és az orvosi meteorológiáhan" cimen.

December 15—én Farkast Árpád r. tag székfog-

laló előadása hangzott el ,;A gazdaságok házi és bérleti kezelése a statisztika tükrében" cimen.

1943; március lörán Steif' Antal vendégvtartott

7. szám

előadást ,,Lélektan és statisztika" címen. Ápri- lis ő-án Szalay Zoltán r. tag foglalt széket ,,Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végre—

hajtott általános iparstatisztika első eredmé- nyei" cimmel. Június 1-én Kádas Kálmán r. tag tartotta székfoglalóját ,,Az emberi munka ter- melékenységének statisztikai vizsgálata a ma- gyar gyáriparban" címmel. Június 8—án Hantos Gyula ,,Németek és izraeliták az első világhá- ború előtti Magyarbirodalomban" című szék- foglaló előadásával zárult előadóüléseink sora.

llnnepi ülésünket június 15-én rendeztük

Budapesten, miután még mindig nem nyílott meg a lehetőség arra, hogy a vidéki vándor- ülések emlékezetes sorozatát folytathassuk. Un- nepi ülésünk nagysikerű volt, a megszokott elő- kelő közönséggel, a tudományos, társadalmi és hivatalos körök szépszámú képviseletével.

Balás Károly elnöki megnyitója után Surányi Unger Tivadar r. tag tartott előadást ,,lparsta- tisztikai tanulságok" címen.

Az elhangzott előadások közül 5 volt szék- foglaló előadás, ezenkívül az elnökség székfog-

lalóul fogadta el Márffy Albinr. tagnak az Á]-

lamtudományi Intézet 1930. január 24-i bemu-

tatását bevezető előadását.

Negyedévi folyóiratunknak, a Journal de la Société Hongroise de Statistiguenak munka- évünk folyamán 4 száma jelent 'meg: az 1941.

évi 3——4. és az 1942. évi 1—2. egyesített szá- mok. Az 1942. évi 3—4. szám közvetlen megje- lenés előtt áll és az 1943. évi 1—2. szám anyaga is csaknem teljes.

Különkiadványaink sorozata újabb darabbal nem gyarapodott, azonban a sorozat 17-ik és lS-ik száma nyomás! alatt van. 17-ik számként fog megjelenni a Társaság fennállásának 20 éves fordulója alkalmából készült s bevezetőm- ben emlitett különkiadvány, amelyet elsőül a Magyar Statisztikai Szemle közöl. 18-ik számú különkiadványunk Schweng Lóránd statisztikai módszertani nagyobb munkája lesz.

Mai közgyülésünk tárgysorozatában szerepel a magyar nemzeti jövedelem számítási módsze- rének és vagylagosan a magyar adóstatisztika rendszerének megállapítására kitűzött 1500 pen- gős pályázat ügye. Bár a bírálóbizottság jelen—

tésének nem akarok elébe vágni, annyit talán szabad itt is megemlítenem, hogy a pályázat kétszeri meddő meghirdetés után ezúttal pozitiv

eredményt hozott.

Végezetül Társaságunk hálás köszönetét kí—

vánom leróni azoknak az intézményeknek és

egyéneknek, amelyektől, illetve akiktől az elmult esztendőben támogatásban részesültünk, mert áldozatkész és nemeslelkű segítségük nélkül az egyre súlyosodó viszonyok közt valóban nem folytathattuk volna a nemzet javát és a tudo- mány nemzetközi céljait szolgáló működésünket.

Mike Gyula pénztáros a' pénztárosi jelentést, zárszámadást, vagyonmérleget és 'a költségvetést,

—380-—— 1943

Farkasfalvy Sándor számvizsgáló bizottsági r. tag?

e bizottság jelentését terjesztette ezután elö.

Majd Thirring Lajos, mint a Nemzetközi Né—

pességtudomrányi Unió Magyarországi Csoportjá- nak titkára ismertette a Csoport működését:

Thlrring Lajos: Jelentés a Nemzetközi Népesség—

tudomáuyi Unió Magyarországi Csoportja műkö—

déséről,

A Csoport munkássága a háborús nehézségek.

folytán az 19442/43. munkaévben is teljesen belföldi térre korlátozódott. A Nemzetközi Népességtudo- mányi Unió központjának székhelye ugyanis a második világháború előtti években Párizs volt s e—

központ működéséről a háború kitörése óta nincs:

hírünk. Ez természetesen nem befolyásolhatja a népességtudomány hazai szervének tevékenységétz A rendkívüli időkre való tekintettel a Csoport!

belföldi munkásságát is meglehetősen szűk keretek.

közé szorította: az elmult munkaévben mindössze három ülést rendezett. Azt a törekvését azonban, hogy ülésein a népességtudomány minél több téma- köréről legyen szó, ezúttal is megvalósíthatta. A, három ülés napirendjén ugyanis olyan kérdések szerepeltek —— pénzügyi politikánk népes-edéspoli—

tikai vonatkozásai, ipari élettérproblémák és a tár—

sadalmi kiválogatódás kérdésének a lakóhellyel való összefüggése —, amelyeknek. beható megvilá—

gítására mindeddig nemcsak a Csoport ülésein,, hanem tudtunkkal egyebütt sem igen került sor.

1942/43. munkaévi első ülésünk előadója Szá—

decchy-Kardoss Tibor volt, aki ,,A magyar pénz- ügyi politika a családvédelem szolgálatában" c.

előadásában részletes képet nyujtott mindazokról a—

pénzügyi intézkedésekről, amelyek közvetve, vagy közvetlenül a családalapítás és a születési mozgalom élénkítését hivatottak szolgálni. A második ülésen;

Kiss István ,,A fogyasztási kisipar élettere" címen

Komárom vármegye községeinek újszerű vizsgálata alapján világított bele ebbe a népesedés- és gazda- ságpolitikai szempontból is egyformán fontos prob—

témakörbe. A harmadik ülés előadója, Szombat—

falvy György ,,A lakóhely szerepe a társadalmi ki- válogatódásban" címen két olyan tárgykört érintett

——- egyrészt a helyhezkötöttség—moizgéikonyság, más—

részt a szelekció kérdését —, amelyek a népesség—

tudományon kívül iskolapolmkai és társadalom—

tudományi nézőszögből is nagyjelentőségűek.

Az ülések iránt állandóan mutatkozó szép ér- deklődés _újabb példáját adta annak, hogy a Cso—

port helyes úton halad akkor, amikor minél válto—

zatosabb és újszerübb témákat tűz ki üléseinek.

napirendjére,

A Csoport életében egyébként lényegesebb ese—

mények nem'történtek; a tagok száma egy új tag csatlakozása révén 44—1'e emelkedett. Blunkássáz—

7. szám

gunkról —— külön folyóirat hiányában -— ezúttal is a Magyar Statisztikai Szemle számolt be s így a

nagyobb közönség ebben az évben is értesülhetett arról a csendes, de nem teljesen eredménytelen munkáról, melyet a Csoport 1936. évi megalakulása óta következetesen folytat.

Ezután Balás Károly elnök jelentette, hogy a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adóstatisztika rendszerének megállapí- tására harmadízben meghirdetett pályázatra ,,Redde Caesari, guae sunt Caesaris" jelige alatt terjedel- mes pályamű érkezett be. A pályaművet a Balás Károlyból, Szigeti Gyulából és Abay (Neubauer) Gyulából álló bizottság bírálta meg. A bírálat alap—

ján, melyet a közgyűlésen Szigeti Gyula r. tag is- mertetett, a közgyűlés az 1.500 pengős pályadíjat a pályamű szerzőjének odaítélte. A jeligés levél fel- bontásakor megállapítást nyert, hogy a díjnyertes pályamű szerzője Szőnyi Gyula r. tag.

A tagválasztásokra áttérve, a közgyűlés először is 140-re emelte a betölthető rendes tagsági helyek számát. Azután a két menetben megejtett válasz—

tások során rendes tagokul a 12 jelölt közül Antal Lajos, Földváry László, Heller András, Kelemen Móric, Soós Imre, Schweng Lóránd és Tallos János

választanak meg.

Tekintettel arra, hogy a tisztikar három évre szóló megbizása lejárt, a közgyűlés megválasztotta ill.

részben újraválasztotta a tisztikart és választmányt (az elnök és a két alelnök mandátuma nem hosz- szabbitható meg). Az IMS—41946. évekre egyhangú választással a Társaság elnöke Laky Dezső lett, míg a további tisztségekre és a választmány tagjaiul a következők választanak meg: alelnökké: Elekes Dezső és Szádeczky-Kardoss Tibor, főtitkiárrá Thirring La- jos, titkárrá Barsy Gyula és Schweng Lóránd, pénz- tárossá vitéz Mike Gyula, ell—enőrré Dálnokí—Kováts

Jenő, a számvizsgáló bizottság rendes tagjaiul:

Ajtay József, Farkasialvy Sándor, Szőnyi Gyula, póttagjaiul Aujeszky László, Kádas Kálmán, választ—

mányi rendes tagokul Benes Zoltán, Bene Lajos, Boér Elek, Fellner Frigyes, Gortuay György, Heller Farkas, Ihríg Károly, Imrédy Béla, Nyulászi János, Pataky Tibor, Schneller Károly, Szigeti Gyula, pót- tagokul pedig Márffy Albin, Szombat/alagi György, vitéz Nagy Iván. A Demográfiai szakosztály elnöke Dolányi (Kovács) Alajos, Ötitkára Sze'l Tivadar, a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyaror- szági Csoportjának elnöke Balás Károly és titkára Tliirring Lajos maradt.

A választások megtörténte után Balás Károly távozó elnök melegen, emelkedett szavakban üdvö- zölte az új elnököt.

Laky Dezső újonnan megválasztott elnök az elnöki szék elfoglalása után mindenekelőtt na- gyon meleg és hálás köszönetet mondott Balás

—— 881 —— 1943

Károly lelépő elnök köszöntő szavaiért. Tulaj- donképen csak nehezen tudja magát elhatározni

— rengeteg elfoglaltsága miatt —— a nagymultú Társaság elnöki tisztének elfogadására. De ki- tüntetésnek veszi azt, hogy az elnöki széket az után az elnök után foglalja el, akihez a tudo—

mányos munkásság tiszteletének és a szeretetnek el nem szakítható kapcsolatai fűzik. Balás Károly a magyar statisztikának azok közül a jelesei közül való, aki bár nem hivatásszerűen műveli a statisztikát, de annál mélyebb megér—

zéssel, a problémák annál világosabb meglátá—

sával, nagyobbszabású kifejtésével. Örömmel

fejezi ki neki azért is a közgyűlés köszönetét, hogy elnöki tiszte alatt olyan sok sikerrel, tapin- tattal és bölcseséggel vitte a Társaság ügyeit.

Van még egy másik ok, amiért a megválasz- tást köszönettel elfogadja; az, hogy a Társaság megalapításával oly hervadhatatlan érdemeket szerzett Buday Lászlónak az emlékéhez a hála meleg láncai fűzik; az ő tanításai mellett indult el pályáján és útbaigazításait nemcsak mig élt, hanem halála után is még annyi időn át, szinte máig élvezte. E két elődjének példája kötelessé- gévé teszi, hogy az ő szellemükben, minél job—

ban lássa el tisztét. A Társaság felvirágoztatásán működő korábbi elnökök sorából külön is meg- emlékezik Thirring Gusztávról, a statisztika- tudomány egykori nesztoráról.

Programmot nem ad; egész életpályája jelzi programmját, melynek középpontjában a mun- kának, a cselekvésnek, a kötelességteljesítésnek soha nem lankadó az a maximuma áll, amelyet az ember erőinek véges volta lehetővé tesz.

Nem könnyű időkben vállalkozik a Társaság ügyeinek vezetésére; nem lehet más törekvése, mint az, hogy a mai idökben minden kezdemé- nyezéssel szembehelyezkedő rengeteg akadályon áthágva próbáljon eredményeket. eredmény- többletet, fejlesztést elérni. Azt hiszi, hogy lesz- nek azért olyan gondolatok, amelyekkel az olyan gyönyörüen kibontakozott Társaság munkás- ságát gazdagítani tudja. Nem is lehet imáskép, mert ha a Társaság életében nyugalom állana be, az nem jelenthetne egyebet, mint a megál- lást. a visszaesést.

Azokat a nemes tradíciókat, amelyek kiépíté- , sében egykor mint alelnök maga is buzgólko- dott, minden erővel ápolni fogja, de emellett a Társaságot a modern idők szellemében fejlesz- teni is akarja.

Egy gondolat felvetését már most is helyes- nek tartja; egy programmpontot, melynek ki- dolgozásában, sikeres megvalósításában a Tár- saság minden tagjának közreműködésére számít.

A mostani világháborút követő időkben hatalmas erővel fognak felszínre kerülni nem- csak a kisemberek, a munkások életkérdései, sok problémája, hanem a tágabb értelemben vett középosztályé is, melynek fogalmát nálunk nem mindíg fejezték ki jól, —— pusztán csak a tisztviselőkkel és szahadt'oglalkozásúakkal kap-

maiew",_

72 szám

^{_a_, 382 __}

19453

csolták össze. A tágabb értelemben vett közép-

osztály-politikában, az igazi parasztosztály ki- építésében, a szintén a középosztályhoz tartozó iparos- és kereskedőtársadalom kialakításában rengeteg kérdés vár feltárásra, tudományos bu- várlatra. Ennek a munkának a megindulásában és megerősödésében a Magyar Statisztikai Tár- saságnak, a tudomány e fellegvárának emelkedő szerepe kell, hogy legyen. Ez és sok más össze- kapcsolódó kérdés azt mutatja, hogy a Társaság- nak az átmenetgazdaság útján, a kialakulóban lévő új világ felé való menetelésben igen sok tennivalója lesz. Ezért minden tagot arra kér, hogy a magyarság jobb jövőjét szolgáló munká—

ban, mint elnököt és munkatársait is támogas- sák; úgy mint a lelépő elnökséget is támogatták, melynek tagjai közül a közgyűlés nevében hálás köszönetet mond a két alelnöknek, Dobrovits Sándornak, a M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tal elnökének és Benisch Arturnak. Mindketten a statisztika régi kiváló munkásai, kiknek mun- kásságára a Magyar Statisztikai Társaság a jövőben is még erősen, sőt fokozottabban számít.

Végül Thírríng Lajos főtitkár tájékoztatta a közgyűlést a Keleti Károly emlékérem és pálya- díjak alapítása iránt tett javaslat alapján az 1943.

év tavaszán folyt tárgyalásokról. A Dolányí (Ko- vács) Alajosból, Tor-may Bélából és Elekes Dezső- ből álló -—— Thirring Lajossal kiegészült —— bizott—

ság a következő két gozta ki.

A ,,Keleti Károly emlékérem" szabályzata.

1. A Keleti Károly emlékérmet a magyar hiva- talos statisztikai szolgálat megalapítójának, a hazai statisztikai tudomány nagynevű úttörőjének emlé- kére 1943-ban alapította a Magyar Statisztikai

Társaság.

, 2. A Keleti Károly emlékérem a statisztika te- rületén Keleti Károly szellemében kifejtett kima- gasló értékű, elsősorban szakirodalmi munkásság elismerését célozza. Az emlékérem a Magyar Sta—

tisztikai Társaság hazai tiszteletbeli és rendes tag—

jainak ítélhető oda. *

3. A Keleti Károly emlékérem öt évenkint, a megfelelő ötéves időszakban (az első odaítélésnél ti Magyar Statisztikai Társaság megalapítása óta) kifejtett munkásság elismeréséül kerül odaítélés—re;

szabályzat-tervezetet dol—.

ezenkívül rendkivüli alkalom lehet erre a statisz—

tikával összefüggő valamely jelentős évforduló is.

Az emlékéremmel mindenvalkalommal két tag tün-' tetendő ki, a kitüntetettek száma azonban ennél kevesebb, kivételesen több is lehet. _ 4. A Keleti Károly emlékérmet a közgyűlés által három évre (a tisztikar megbizatásának idő- tartamára) kiküldött öttagú bizottság a rendes évi közgyűlés hozzájárulásával ítéli oda.

5. A Keleti Károly emlékérem bronzból készül;

átmérője 90 mm. Első oldalán Keleti Károly mell- képe és köralakban ,,Keleti Károly emlékérem.

1943" felírás foglal helyet, a második oldalán pedig köralakban ,,Magyar Statisztikai Társaság. 1922"

felírás 5 ábra alatt a kitüntetett tudós neve és a kitüntetés éve.

A Magyar Statisztikai Társaság pályadíjalnak szabályzata.

1. A Magyar Statisztikai Társaság az 1943. év- vel kezdődőleg évenkint három pályadíjat tűz ki.

2. Két pályadíj célja, hogy a főiskolai ifjú- ságot statisztikai irányú munkára serkentse s egy- ben az ifjúságnak a statisztikai pályára nevelését előmozdítsa. E pályázatra évenkint lehetőleg két egyforma összegű pályadij írandó ki.

3. A harmadik pályadijnak, amely Buday Lászlónak, a statisztika nagynevű rművelűjének ne- vét fogja viselni, célja elsősorban a gyakorlati sta- tisztika módszerkérdéseinek, vagy a magyarság valamely népességi, művelődési vagy gazdasági sorskérdésének statisztikai kidolgozása, azzal! a kö- zelebbi rendeltetéssel, hogy a fiatalabb nemzedé- ket az ilyirányú munkára ösztönözze.

4. A pályadíjakat a választmány által három évre (a tisztikar megbízatásának időtartamára) ki- küldött öttagú bizottság írja ki, bírálja el és köz—

gyűlési hozzájárulással ítéli oda.

A közgyűlés a két szabályzatot elfogadta. A Keleti Károly emlékérem alapján létesítendő bi- zottságba Dolányi (Kovács) Alajos tiszteletbeli tag, Dobrovíts Sándor, Tormay Béla, Schneller Károly és Szőnyi Gyula küldettek ki azzal, hogy a bizott- ság tárgyalásain a titkárság is hivatalból résztvesz.