Kisebb közlemények

lon-llihlnllllllllllllllllll-l-l-Iul-l[tolul-Innu-III-IIIIIIIUIll-!!!!III-loillbliltllinllIt'-ll.-

e KÚLÖNFÉLE e §

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hirek. —— Nouvelles personnelles.

A Kormányző Úr Öfőméltósága Kenéz Béla m.

kir. kereskedelemügyi minisztert a gróf Károlyi- minisztérium lemondása és saját kérelme folytán 1932 október 1—én miniszteri állásától felmentette és ez alkalomból miniszteri állásában kiváló odaadás—

sal és fáradhatatlan buzgalommal teljesített szolgá- lataiért meleg köszönetét nyilvánította. Kenéz Béla,

aki tudvalevőleg ezidőszerint az ÉXÉÉÉB(lis—ÉÉÉ'SZHRÉL Tanácsnak és a Magyar Statisztikai Társaságnak is eTrü'k'é/s—ákniwa legválságosabb időkben, 1931 augusz-

tus 24-én, neveztetett ki a magyar kormány keres- kedelemügyi miniszterévé, több, mint egyéves mi- nisztersége után visszatér a budapesti kir. Pázmány Péter tudományegyetem statisztikai katedrájára és ott folytatja immár negyedszázadot meghaladó tu- dományterjesztő és nemzetnevelő munkásságát.

A Kormányzó Úr Öfőméltósága 1932 október 1—én kelt legmagasabb elhatározásával Imrédy Béla

Külföldi statisztikai társaságok. -—

Schweizerische Statistische Gesellschaftf) Svájc statisztikusai és közgazdái a folyó évben az ország északkeleti részén fekvő ötvenezres lélekszámú Winterthur városában gyűltek össze, ahol a két tudományszakma művelőit egyesítő Svájci Statisz- tikai Társaság 1932 május 27—28-án rendezte meg 52. közgyűlését. A svájci egyesületnek a Magyar Statisztikai Társaságtól lényegesen elütő munka- rendje azt hozta magával, hogy a magyar statisz- tikusok testületének propaganda-jellegű vidéki ülé- seitöl eltéröleg a winterthuri gyűlés, mely azonban a Magyar Statisztikai Társaság székesfővárosunk- ban megtartott gyakori előadóüléseivel ellentétben egyetlen évi összejövetele a Társaság tagjainak, szigorúan megtartotta a szokásos munkakonferencia- jelleget. Miután a svájci közgazdáknak külön egyesü- letük nincs,—a Társaság vezetősége ezúttal kifejezet- ten közgazdasági problémákat tűzött napirendre.

Újabb gyakorlatnak megfelelően a közgyűlésen el- hangzott három tartalmas előadás: Bőhler E.

professzor ,,A szabad és kötött gazdaság problemati—

kája: ideológia és valóság" c. referátuma, Weber M. ,,Egy tervgazdaság szükségessége és lehetősége"

c. eszmefuttatása és Henricí H. ,,Szervezett köz- gazdaság Svájcban" c. tanulmánya mintegy kiegé—

szítette egymást, közös témakörből származott s a 1) Multját és szervezetét v. 6. M. Stat. Szemle 1930. évf. 62—63. 1.

dr.—t, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, az Orszá- gos Statisztikai Tanács Intéző—btizotságának tagját, a Magyar Statisztikai Társaság választmányi tagját magyar királyi pénzügyminiszterré, Hóman Bálint dr.-t, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagját magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki, 1932 szeptember 29-én pedig Scholtz Kornél dr.

belügyi államtitkárnak, a Magyar Statisztikai Társa- ság rendes tagjának a II. fizetési osztály jellegét

adományozta. '

Sopron tj. város közgyűlése 1932 szeptember 27-én a város díszpolgárává választotta meg Sopron érdekében kifejtett sok évtizedes munkássága elis—

m—eréseül Thirring Gusztáv dr. m. kir. kormányfő—

tanácsost, Budapest székesfőváros Statisztikai Hiva- tala ny. igazgatóját, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagját és volt elnökét.

Sociéte's de statistigue de l'étmnger.

számos vitafelszólalással együtt fontos és aktuális prohlémacsoport tisztázásához járult hozzá. Win- terthur közönsége és élénk közgazdasága nemcsak szíves vendéglátással, hanem nagy érdeklődéssel is fogadta a svájci tudomány képviselőit, hiszen az ülések mintegy 180 résztvevőjének csak kisebb része származott az összesen 383 tagot (ebből 136 testületi tag) számláló Társaság köréből. A zárt- körű taggyűlésen, melyen a nyilvános ülésszakon is elnöklő egyesületi elnök, Grossmann E, profesz- szor elnökölt, a Társaság vezetősége nevében az elnök meleg hangon méltatta az előző közgyűlésen alapszabályszerűen kivált Rappard professzor négy évi elnökségének kitűnő érdemeit; egyúttal az

egyesületi elhúnyt két nagynevű

vezető tagnak, Landmann professzornak és Stanf- facher alelnöknek érdemdús tevékenységéről is megemlékezett. Majd Mangold professzor, az egyesü- let ,,Zeítschrift für schweizerische Statístik und Volkswirtschaft" c. rendkivül nívós negyedévi folyó—

iratának szerkesztője a tervezett svájci közgazda- sági lexikon előkészítö tárgyalásairól számolt be.

A közgyűlésen még a halál, ill. alapszabályszert'i kiválás következtében megürült elnökségi (tiszti- kari) helyek is betöltettek, részben újraválasztással.

Az új választásoknál azt az irányelvet követték, hogy a statisztikai és közgazdasági tudománynak lehetőleg különbözö ágai nyerjenek képviseletet az elnökségben, úgyhogy foglalkozásilag és a svájci

év folyamán

9. szám.

——796— 1982

m _— _,

tudományos élet decentralizáltságára való tekintettel lakóhely szerint is az eddiginél kevertebb az új tiszti- kar: elnök: Grossmann E. egyet. tanár (Zürich), tit—

kár-pénztáros: Brüschweiler C., a szöv. stat. hiv.

igazgatója (Bern), elnökségi tagok: Freudiger H. vá- rosi stat. hiv. igazgató (Bern), Henrici H. ipari és keresk. kamara főtitkár (Bázel), Rappard E. W.

egyet. tanár (Genf), Schwarz A., a szöv. stat. hiv.

adjunktusa (Bern), Weber M., a svájci szakszerve—

zetek szövetségének tudományos titkára (Bern).

Folyóiratszerkesztő:Mangold F. egyet. tanár (Bázel).

A Svájci Statisztikai Társaság mellett a helyi statisztikai-közgazdasági egyesületek, az országos anyaegyesületnek ezek a testületi tagjai, fiókszer—

vei, említésreméltó tevékenységgel jelentkeznek a tudományos élet porondján s gyakoribb előadó—

üléseikkel az évente csak egyszer ülésező Társaság munkásságának célszerű kiegészítői. Már közölt adataink szerinti) a legélénkebb élet a ,,Statis—

tische-volkswirtsehaftliche Gesellschaft in Basel"

kebelében folyt: ez az egyesület az 1930—31. munka- évben 17 előadóülést tartott, melyeken mindössze 18 előadás hangzott el, Ugyanez alatt az idő alatt a ,,Volkswirtschaftliche Gesellschaft des Kantons Bern" 7 előadóülést hívott össze, míg a ,,Zürcher volkswirtschaftliche Gesellschaft" színe előtt 9 elő—

adás tartatott. Mindhárom testület több ízben üd—

vözölt külföldi tudóst és gyakorlati szakembert az előadói székben.

Cseh-Szlovák Statisztikai Társaság. (Ceskoslo- venská statistická spoleénost).2) Ez a fiatal tudomá—

nyos testület negyedik évi közgyűlését rendezte meg Prágában 1932 május 27-én Mildschuch V. profesz- szor elnöklete alatt. A közgyűlések szokásos tárgy—

sorozatához tartozó jelentéseken és a választáso- kon kívül egy tudományos felolvasás is szerepelt a napirenden: Smutny P. előadása a konjunktúrasta- tisztika új szervezetéről. Egyébként — mint a köz- gyűlésen felolvasott főtitkári jelentés ezúttal is le- szögezte -— a gazdasági válság, a megnehezült élet—

körülmények a Társaság életére most is zavarólag hatottak: a beígért előadások egy része elmaradt s az egyetlen rendes s négy rendkívüli ülésen (az előző évi közgyűlésen és az évközi előadóüléseken) csak a következő problémák nyertek megvilágítást a Tár- saság tagjai által: Statisztika és matematika (előadó Jankó J.); A periodogramok elmélete és gyakor- lati analízise (Pollalc W. L.); A nagykereskedelmi indexek célja és gyakorlati alkalmazása (Rezny S.);

Az ipari termelési indexek Cseh—Szlovákiában (Mai—

wald K.): A bevételek Cseh-Szlovákiában és Porosz országban az adóstatisztika tükrében (Mildschuch V.). — Érdekes megemlíteni, hogy miként a Magvar . Statisztikai Társaság munkásságáról magyar nyel—

1) V. 6. M. Stat. Szemle 1931. évf. 821. l.

2) V. 6. a Társaság multjára és szervezetére vonatkozó adatokat M. Stat. Szemle 1931, évi, 392. l.

'— mmm

. ven a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal folyó?

irata, a Magyar Statisztikai Szemle ad számot és

egyszersmind a társasági előadások jó részét is publikálja, hasonlóképen a Cseh—Szlovák Statisz- tikai Társaság is módját ejtette annak, hogy híreit és egy—egy tanulmány—terjedelmű előadást cseh nyel—

ven a cseh-szlovák állam statisztikai szervének ez- idöszerint ,,Statisticky Obzor" (Cseh—Szlovák Sta- tisztikai Szemle) e. negyedévi folyóiratában közre—

adhassa; újabban az egyes ülések részletes jegyző- könyve is itt jelenik meg, és pedig ami az úgy lát- szik igen vitákat illeti, a Szemléne'l nagyobb, szinte szószerinti, sőt néha cikkszerű fel- szólalás—terjedelemben, (A Magyar Statisztikai Tár- saság francia nyelvű folyóiratához hasonló, nyelvé—

nél fogva is nemzetközi eltei'jedésre számító kiad—

Ványa a cseh—szlovák egyesületnek nincs.) Ugyan- csak a Szemle jelen rovatához hasonlóan, de

kevésbbé hírszerűen, hanem inkább az előadások

és cikkek tartalmi kivonatára fektetve a fősúlyt ismertetik újabban a cseh társulat tagjai a Statis—

ticky Obzor" hasábjain az egyes külföldi statisztikai egyesületek életmenetét. Az elmult egy-két év alatt több általában kifogástalan tudományos objektivi—

tással megírt beszámolót találtunk itt a Magyar Statisztikai Társaságról is. —— A Cseh-Szlovák Sta—

tisztikai Társaság negyedik közgyűléséről szóló je- lentés még arról ad hírt, hogy közgyűlési határo- zat értelmében a Társaság új rendes és rendkívüli tagjait csak székfoglaló előadásuk megtartása után illetik meg a tagsági jogok; továbbá, hogy a köz- gyűlésen több külföldi tudóst tüntettek ki tisztelet—

beli taggá választással, köztük, mint már említet—

tük, a Magyar Statisztikai Társaság volt elnökét, Thirring Gusztáv dr.—t is. A tudományos munkás- ságuk jutalmául és a külföldi társaságokkal való érintkezés elmélyülése céljából megválasztott e tisz- teletbeli tagok teljes névsora a következő: Birlcovió M. (Jugoszlávia), Bowleg A. L. (Nagy—Britannia), BuzeIc J. (Lengyelország), Carver C. H. (Egyesült Államok), Colesco L. (Románia), Fisher I. (Egye—

sült Államok), Flux W. A. (Nagy-Britannia), Gini

C. (Olaszország), Huber M, (Franciaország), Charlier V. L. C., Julin A. (Belgium), March L. (Francia- ország), Methorst H. W. (Németalföld), Sleffensm J. F., Thirl'ing G. (Magyarország), Udny Yale G.

(Egyesült Államok), Zahn F. (Németország) és Zizek F. (Németország).

tartalmas

Yanagísawa Statisztikai Intézet. (Tokió.) Institut de Statistigue Yanagisawa ( Tokio).

A hivatalos statisztikai szervek mellett fontos feladatkört tölthetnek be a tudományos kutatás terén az egyetemi és egyéb statisztikai intézetek.

Különösen azokban az országokban, amelyeknek a statisztikai szolgálata még újabb keletű, vagy nem fogta át a tudományszakma egész tárgykörét. Ja—

pánban a statisztikai munkálkodás első szálai ugyan

igen messzire nyúlnak vissza (hiszen már Sti—ban Kr. 'sz. előtt is volt népszámlálása a szigetország—,—

nak), a felvételek kiépítettsége szempontjából azon- ban még legújabban is nem egy jelentékeny hiány mutatkozott. Részben ez vezérelte az ország statisz- tikai világának első nemzetközi súlyú képviselőjét, Yanagisawa Yasutoshi grófot, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli s a Magyar Tu—

dományos Akadémia külső tagját, amidőn a művelt szerveinek, köztük a magyarországiaknák kongresszusi tanulmányútjai során való meglátogatása után s a szerzett tapaszta—

latok alapján 1913 július idén egy különleges statisz- tikai intézményt: a nevét viselő Yanagísawa Statisz- tikai Intézetet megalapította?) Kezdetben ez az ön- álló, még egyetemhez sem kapcsolt intézmény zár- tabb körű volt, teljesen megalapítójának személyé—

hez kapcsolódott, majd 1920-tól kezdve Yanugisawa grófnak kb. 130.000 yenre rúgó adományára támasz- kodva, mint Tokióban székhellyel bíró alapítvány (jogi személy) munkásságát fokról fokra erőtelje—

sebben kiépithette. Érdekes és szinte különleges vo- nása az intézetnek, hogy mindenkori elnöke (és ad-

minisztrátora) Japán egyik legrégibb főúri család- jának, a Yanagisawa grófi családnak feje, aki mel—

lett az elnök. által kinevezett tisztviselők (tanácstagok, adminisztrátorok, ellenőrök, osztály- vezetők, iigyvivők, titkárok stb) tevékenykednek.

Az Intézet alapszabályszerű célkitűzései szerint tu—

lajdonképen az állami statisztikai hivatalt kisegítő szervezet szerepkörét van hivatva betölteni. E célból statisztikai kutatás világ fontosabb statisztikai

3 évre

szakszerű választ ad bármely

vagy tanulmány tárgyában hozzáintézett kérdésre, szervez és elősegít mindennemű statisztikai kutatá—

sokat, időszakos vagy alkalomszerű statisztikai kur-

zusokat s előadásokat és vitákat rendez, statisztikai

tanulmányokat és jelentéseket ad közre—, anyagilag is segélyezi a statisztikai kutatómunkát, a galádság statisztikai tanulmányait stb. Tevékenysége két szak- osztályban zajlik le: a tanulmányi és a kutató snak—

osztályban; a munka adminisztratív részét szintén két szerv: a titkársági és a pénzügyi igazgatás látja

el; ezenkívül könyvtárat is létesíthet. Munkásságá-

nak nagy része csendes tudományos kutatómunka.

De 1924 szeptemberétől kezdve minden hónap má- sodik szombatján előadóüléseket is rendez. Elnöke és tagjai pedig ezideig 85 vidéki előadás alkalmával tettek különösen nagy szolgálatokat a statisztika népszerűsítésének; e téren az 1920. évi népszámlálás

sikere érdekében 77 helyen tartott népszerű konfe—

rencia érdemel elsősorban említést. Kiadványai kö- zül legelső helyen az Intézet Bulletin-je említendő meg. Egyéb — jórészben kiadványokban is közre—

adott —— munkálatai: Foglalkozási nomenklatúra.

Egyes tartományok részletes népszámlálási és nép—

mozgalmi adatai, tartományi összehasonlításokkal, A nemesség statisztikája. A szegény háztartások statisztikája. Telefonhálózati adatok. A belső forga- lom statisztikája. A statisztika főiskolai oktatása. A háború eugenikus és diszge'nikus hatásai. Az öt év- nél fiatalabbak halandósága Japánban. A végzett munka terjedelmére jellemző, hogy a foglalkozási nómenklatúrával foglalkozó művek és a több ízben átdolgozott igen részletes névjegyzékek összesen 27 kötetet töltöttek meg. Több más tanulmány ered—

ménye a Nemzetközi Statisztikai Intézet ,,Bulletin"—

jében publikáltatott s az Intézet munkásságának tudományos színvonaláról igen jó bizonyítványt ad.

A ,,Yanagisawa Statisztikai Intézet" nemzetközi

konferenciákon kívül belföldi kiállításokon is szép sikereket aratott művei, táblázatai és statisztikai ábrái révén.

A gabonakivítel a háború előtt és után a leg- főbb részesedőknél.

Expartatitm du ble' avant et aprés la guerre ehez les principatus participants.

A római Nemzetközi Mezőgazdasági

évkönyve a következő számokat közli a világ ga- bonakivitelének (kiviteli többlet) háború előtti

(1909/13) és újabb (1920/30) alakulásáról.

1909—1913.

Netto kivitel

Intézet

Részesedés a évi átlaga világkivitelben 1.000 g-ban Úlo-ban

Oroszország. 41.174 241

Argentina 24.249 14'2

Kanada . . . 20.152 118

Dunai államok. . 19.056 112

Egyesült-Államok . 14.296 84

India . . . 13.176 77

Ausztrália 11.430 67

1) V. 6. Institut de Statistigue Yanagisawa. Acte de Fondation. Statuts. Précis des Travaux. 17 lap.

1926—1930.

Netto kivitel Részesedés a évi átlaga világkivitelben 1.000 g—ban Ole-ban

Kanada 70.051 371

Argentina . . . 40.764 2113

Egyesült-Allamok 27.334 145

Ausztrália . 17.459 92

Szovjet—Unió 8.149 43

Dunai államok 5.720 30

Bár az európai adatok a háború után közvet- lenül következő évek adataihoz képest l926/30—ban már erősen javultak, mégis feltűnő a tengerentúli államok gabonatermelésének és főleg kivitelének nagy előtérbe nyomulása. így pl. Kanada három és félszeresre fokozta kiviteli részesedését. Ezzel szem- ben a dunai államok és Oroszország kivitele erősen

— a békebeli arányok egynegyedére, egyötödére ——

zsugorodott össze.

asúm —798——

Az élelmiszerek és nyersanyagok világterme- lésének és áradataínak eltolódása 1881/85 és

1909/13 között.

Variations, entre 1881—85 et 1909—13, de la produc- tion et des prim mondiauw des denrées alimentaires

et des matieres premiéres.,

A Népszövetségnek a világ gazdasági helyzeté- ről újabban megjelent kiadványábani) figyelemre- méltó táblázatot találtunk, amely a fontosabb nyersanyagok és élelmiszerek 1881/85. évi termelés;

adatait és áradatait az 1909/13. évi megfelelő ada—

tokkal hasonlítja össze. (L. a mellékelt táblát.) A szóbanforgó nem egészen három évtized alatt az összes cikkek termelésében erős fellendít—

lés következett be. A termelés gyarapodása a cik- kek nagyobb részénél száz százalék körül jár, de pl.

a gyapot-, selyem—, horganytermelés mintegy há- romszorosa, a réz- és széntermelés mintegy négy—

szerese, az acél-, petroleum- és gummitermelés mintegy tizszeresre emelkedett s ennél is nagyobb arányban növekedett az alumínium és nikkel világ—

termelése. Az árak általában olcsóbbodtak.

1) La situation économigue mondiale 1931—32.

1932

%

:." Atermelés

A r 11 Atermelés mennyisége §); egükggállg.

M h (1 . *g 3 ne dollárban

arc em 3888 egys. 1881/85 ! 1909/13 §§§ 1881/85'1909/13 mlu- évi átlag évi átlag

, l '

Búza .. .. .. .. .. (1 642 1.061 3'32 2.181 3.542 Rozs .. .. .. ,, 342 452 3'88 1.327 1.754 Arpa .. .. .. .. ,, 224 402 211 473 848 Zab .. .. .. . .. ,, 375 678 2'59 971 1.704 Tengeri .. .. .. ,, 582 1.067 253 1.472 2.699

Kávé .. .. .. . .. ,, 60 11-23 21-45 129 %o

Kakaó .. . .. .. ,, 05 24 28'70 14 69

Tea .. .. .. .. .. .. .. ,, 1'6 3'8 36'42 58 138

Dohány ,, 7-9 13—0 28—22 223 367

Élelmiszerek ,, . . . 6.798 11.361

Gyapot .. .. .. .. .. ,, 18-5 48'1 2800 518 1.347 Fa .. .. .. .. .. .. . ,, 8'0 13'4 43'35 847 581 Selyem .. .. .. ,, 0'093 0'256 7.466'0 69 191

Vas.. .. tonna 14-8 172 14'45 214 249

Acél ,, 5'98 65'2 25'38 152 1.655

Ezüst kg 306 701 19'23 59 135

Réz .. .. .. .. tonna 023 097 38662 67 327 On .. .. .. .. . .. ,, 0'046 0'133 939'55 42 125 Horgany .. .. .. .. ,, 0-29 098 12684 37 124

Ólom .. . .. . ,, 0-45 1'16 93-49 42 108

Alumínium .. .. ,, 0'00001 0'064 521'2 0 33 Nikkel.. .. .. .. .. .. ,, 0'0015 0310 83116 1 26 Kőszén, barnaszén ,, 397'0 1.212'0 248 965 2.945 Petrólenm .. .. ., ,, 468 4590 672 31 308

Kaucsuk . 0'015 0125 13496 20 169

Hamuzsír .. . .. ,, 104 962 28'82 25 229

Nyersanyagok .. ,, . . 2.589 8.552

Élelmiszerek és

nyersanyagok .. k ,, 9.389 19.913

Japán gazdasági adatai

Donne'es ,économigues du Japan.

A külföldi államokról közölt gazdasági jelző- táblák sorában ezúttal Japánról hozunk összefoglaló táblázatot. Japán az utóbbi években annyira a nem- zetközi szereplés homlokterében állott, hogy főbb statisztikai adatainak ily bemutatása érdeklődésre tarthat számot.

Japán gyors európaiasodása az újkori történe- lem egyik legfigyelemremé—ltóbb jelensége. Bár köz- ben oly események játszódtak le, mint 1894-ben a Kína, 1904-ben az Oroszország ellen kitört háború,

az 1923. évi földrengés és tűzvész, a világháború s a gazdasági válság: Japán államhatalmi és kultu—

rális felemelkedése az utóbbi évtizedek folyamán rohamlépésben haladt előre.

Táblázatunk adataiból megállapítható, hogy a gazdasági válság Japán iparát és kereskedelmét sú- lyosan érintette. Az ipari termelés hanyatlásánál is nagyobb mérvű a külkereskedelemé, mely 1931-ben a két év előtti forgalom csaknem felére esett vissza.

Japán pénzügyi viszonyainak alakulásáról Andrée Andréadés athéni egyetemi tanár tollából

újabban érdekes munka jelent miegF) Andréades a pénzügyi adatok hátterében 1868-tól Japán törté- netét is vázolja. A birodalom az állami berendezések gyors tökéletesítésére, a csapások gyors kiheverésére törekedett, ami nagy pénzügyi áldozatokat követelt.

Az állami kiadások, melyek 1868/69—ben még csak 87 millió pengőt tettek, az újabb években 5.000 mil- lió pengő körül. járnak. Az állam adósságai is foly- vást növekedtek és az utolsó tíz év alatt megkétsze- reződtek. Az egy főre eső nemzeti jövedelem még mindig alacsonyabb, mint bármelyik nagyhatalomé s a legnagyobb fejkvótájú Egyesült Államok adatá- nak egyhatoda.

Az újabb pénzkrizis táblázatunkból nem tűnik ki, a táblázat a pénzegységet még stabilnak mutatja, de a mult év vége óta a yen árfolyama már közel

%%kMewm '

Meg kell jegyeznünk, hogy a Japán fontosabb gazdasági adatait összefoglaló táblázat adatai csak 1) Andné Andréadés: Les finances de l'empire japonais et leur évolution. (1868—1931) Paris.

Librairie Félix Alcan 1932.

95 Szám.

——799— , 1932

Japán fontosabb gazdasági adatai. —— Principales données économigues alu Japan.

2) 1913 helyett 1909—1913 átlag. —— Pour 1913, mag/erme de 1909—1913.

Megnevezés _ Désignation E??? 1913 1927 1928 1929 1930 1931

nz e '

Terület — Territot're km2 3 8 1 . 8 7 2 *

Népesség. —— Population.

Lélekszám —— Nombre dlhabitants . 1000 53.363 63.863 64.825 65.7041)64.448

Házasságkötés — Mariages . %,, . 80 81) 7'9 .

Születés —— Naissances . ,; 31'9 ' 336 344 33'

Halálozás -—- Décés . . . ,, 20'9 198 199 200

Természetes szaporodás —— Accroissement

natural . . . .. 11'0 13'8 14'5 13'0 . .

Munkanélküliek száma — Nombre de chómeurs 1000 . . . 315 362 471

Mezőgazdaság!) -— Agriculture.

a) Bevetett terület. — Superficies ensemence'es.

Búza. —— Froment . 1000 ha . 477 470 486 491 487 498

Árpa — Orge ,, 1.290 948 907 888 856 852

Zab — Avoine . . . ,, 45 122 115 117 120 .

Burgonya — Pommes de terre ,, 69 97 96 98 .' .

Rizs — Riz . ,, 2.954 3.148 3.165 3.184 ' 3.213 3.218

Tea -—- Thé . ,, 49 43 48 _ 42 38 .

b) Termés. ——- Production agric.

Búza. -- Fromeut . 1000 (1 6.438 7.949 8.386 8.300 8.039 8.408

Árpa __ 0996 K ,, 20.855 17.959 17.740 17.499 15.779 16.660

Zab — Avoíne . . . ,, 715 1.796 1.672 1.603 1.823 .

Burgonya. —— Pommes de terre . ,, 6.733 9880 9.233 9.364 . .

Rizs —— Biz . ,, 90.875 112.305 109.051107.693 120.858 99.511

Tea —— The' . 1000 kg 32.082 36.966 39.087 39.392 38.647 .

Ipari termelés. — Production industrielle.

Kőszén —— Houille 1000 1; 21.316 33.531 33.860 34.258 29.286 25.800

Petróleum —— Pétrole. ,, . 248 270 279 271 .

Vas —— Fer . ,, 240 1.020 1.236 1.236 1.308 1.068

Acél —— Acier . ,, 240 1.728 1.955 2.343 2.287 1.860 :

Réz —— Cuivre . ,, 66'5 666 682 75'5 79'0 74'8'

Arany —-— Or . kg 5.438 9.607 10.391 10.422 12.068 12.200

Ezüst —— Azgent ,, 144631 140347 160024 160604 159500 .

Kereskedelem és közlekedés.

Commerce et transports.

Behozatal -— Importations. múho§g"£""0" 2.053 5.691 5.673 5.739 4.245 3911

Kivitel —— Ewportations . . . _. . . . ,, 1.779 5.182 5.077 5.560 4.030 3.095 . Vasutvonalhossz —— Longueur de vous ferrées km. 10.525 18.662 19.056 19.744 . . _

Gépjárműállomány — Elfectif des ve'hicules d

moteur . . . szám . 72.265 92.604 112304 120051 145451 Hajózási forgalom —— Belépés —— Entfées 1000 reg t. 24.720 49.312 52.272 55_197 56.432 54.768 Mouvementdesnavires Kilépés — Sortzes. ng [Umm 24.897 49.811 51.820 55.387 56.330 54.672

Árstatisztika és pénzügy.

Statistigue de prim et finances.

A pénzegység árfolyama — Cours de l'unite'

de monnaie . . . , lYen 3: R 285 271 267 265 2-82 2-80 Nagykereskedelmiindex-Indicedesprimdegros 331331,— 63170; 100 170 171 166 137 . Állami bevétel — Receites de FEtat . de p . 5.579 5.401 5.313 4.746 4.499 Állami kiadás —— De'penses de l'Etat . ,, . 4.283 4.609 4.808 4.746 4.499 Aranytartalék — Résezve-or . . . , 1.072 3.607 3.607 2.840 2.388 1.198 Bankjegy forg.- Billetsde baugue eu circulation ,, 1.214 4.552 4.993 4.350 4.078 3.202 Takarékbetétek -— De'póts d'e'pargue . ,, 1.037 6.888 7.745 8.931 10.806 .

Bankkamatláb —— Tanga de l'escompte. O/o . 5'90 5'48 548 539 540

1) Előzetes népszámlálási adat. — Chifres provisoires du recensement.

A lapért birodalomhoz tartozó területek néhány adata.

guelgues données sur les possessions de l'Empire du Japan.

, , ., Dél.

Megnevezés — Désignatz' on Egy??? Kom? Formóza Sachalin

Unzte Core: Formosa Sakhaline

Terüiet1)— Territoírel) . . . km2 220.741 35.847 36.090 Népességl) — Population') . . . . ., . . . . 1000 21.058 4.594 295

Házasságköbés —— Mariogos . . . 0/00 101 9'6 '

Születés —— Naissances. . . 2 ,, 876 432 369

Halálozás _ Décés . . . . . . . . . ) , 226 217 21-

Term. szaporodás ——_— Aocroissemcnt nainrel ,, 15'0 21'5 15'6

Mezőgazdaság —— Agriculture

a) Bem-tett terület —— Super/kies ensemence'es

Búza —— Froment ' . . . 1000 ha 1) 343 *) 0'4 1) 0'5 1) 1'3

Árpa —— Orge . . . . . . . . . . . . ,, 1) 964 1) 0'6 —) 1-2 1) 1-1

Zab — Aooine . . . ,, 1) 109 — 7'0 ——

Burgonya — Pommes de terre . . . ,, 1) 89 — 1) 3'2 1) 0'4

Rizs— Biz. . . ,, 1.604 663 — 1) 0'9

Tea—Thé. . . 1000 kg — 46 —— ——

b) Termés — Production agm'cole

Búza —— Froment. . . , . . 1000 (; 2.436 1) 3'7 ]) 4'9 1) 12'4

Árpa — Orge . . . . . . . . . . . . ,, 8.900 1) 3'5 1) 14'8 1) 6-4

Zab — Avoine . . . . . . . . . . . ,, I) 626 -— 1) 114'2 —

Burgonya —— Pommes de terre . . . ., 1) 5.563 -—— ') 330 l) 45

Rizs ——- Biz . . . ,, 28.774 14.135 — l) 27

Tea —-— Thé. . . . . . . . . . . . . ,, —— 11.270 _. —

Ipari termelés —— Production industrielle

Kőszén -— Houille . . . 1000 t :) 938 *) 1.530 2) 636 4) 8.754

Arany —— Or . . . kg 5.600 462 — —

Közlekedés —- Transports

Vasútvonalhossz ') —— Langueur de voies ferrées3)

') 1930, ')1929., 3)1928/29., *) 1927. évi adatok; a többi 1931. évi adat. — 1) Chijfres de 1930, 911929, s)1928-29, 4) 1927 ; les autres données se rapportent 21 1931.

a szorosabb értelemben vett Japám'a vonatkoznak. millió, míg 1872-ben, az akkori birodalomé csak Az egész Japánbiroda—lom Kóreával', Formózával, 35 millió volt. A Japánbirodalomhoz tartozó na- Sachalínnal és Kouang—Toung-gal stb. 674676 négy— gyohb területek néhány adatát külön kimutatásban

zetkilométér területű, lakóinak száma több, mint 90 közöljük,

(