Magyar népességtudományi folyóirat (A "Demográfia” első évfolyamáról).

Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

Magyar népességtudományi folyóirat

(A ,,Demográi'ia" első évfolyamán-ól)

DR. BENE LAJOS

A népességi statisztika és népesség— Hivatal osztályvezetőhelyettese, Barsy tudomány sok évtizeden át háttérbe szo—

rult a gyorsan fejlődő gazdasági és egyéb statisztikai ágakkal szemben, legújabban azonban világszerte újjászületik. A túl—

népesedés vagy elnéptelenedés, a beteg- ségek megfékezése, az élettartam meg—r

növekedése és rokon kérdések, legújab—

ban pedig hazánkban és más szocialista országokban az új népesedéspolitikai in—

tézkedések egyenesen előtérbe állították a demográfia jelentőségét. Nagy szükség van tehát arra, hogy ezek a nagy fontos—

ságú, de gyakran félreismert kérdések tudományos megvizsgálásban részesülje—

nek és így a népesedéspolitika, sőt a gaz- daságpolitika is megfelelő szempontokat kapjon. Ezek a megfontolások is mutat—

ják, hogy a Központi Statisztikai Hiva- tal helyesen járt el, és a szocialista sta-

tisztika további fejlődését és gazdagodá-

sát segítette elő a ,,Demográfia" című fo-

lyóirat megindításával. Különösen idő- szerűvé tette a folyóirat létrehozását az

a széleskörű tudományos tevékenység, amely az 1960. évi népszámlálás előkészi-

tésével kapcsolatosan kibontakozott.

A folyóirat célkitűzéseit az első szám élén közreadott ,,Beköszöntő" adja meg.

Minthogy a tudományos megalapozásnak a valóságos Világ tényeiből kell kiindul—

nia, a demográfiai vizsgálatoknak a né—

pességi statisztikára kell támaszkodniok, s így a folyóirat programjában is a jelen-

ségek módszeres feltárása és azzal össze—

függésben egyes módszertani —— köztük matematikai —— kérdések megoldása sze—

repel első helyen. A demográfiai vizsgá—

latoknak azonban ezen túlmenőleg más

tudományok határterületeire is el kell

vezetniök. E célkitűzések megvalósitásá- nak egyik fontos biztosítékát látjuk a szer-

kesztő bizottság sokrétű összetételében.A folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke Péter György, a Központi Statisztikai Hi—

vatal elnöke, egyetemi tanár, felelős szer-' kesztője Szabady Egon, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Szociális és Kulturális

statisztikai főosztályának vezetője, tagjai:

Acsádi György, a Központi Statisztikai

Gyula, az Országos Közegészségügyi In—

tézet osztályvezetője, Erdei Ferenc, aka?- démikus, a Magyar Tudományos Akadé- mia főtitkára, Hahn Géza, az Egész—

ségügyi Minisztérium osztályvezetője, Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Állam—

gaz'dasági Osztályának munkatársát,

Klinger András, a _ Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője, Melly József, egyetemi tanár, Vincze István, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Ku—

tató Intézetének igazgatóhelyettese.

A következőkben a ,,Demográfia" 1958—

ban megjelent 1. és összevont 2—3.számá—

nak anyagából tárgykörök szerint össze—

foglalva kisérelünk meg áttekintést adni,

majd a folyóirat programjának méltatá—

sára és kritikájára térünk vissza.

A folyóirat 1. számának vezető tanul—

mánya már érzékelteti, hogy a népesedés-

politikai kérdések állanak ma előtérben.

A demográfia művelőinek feladata, hogy tiszta képet adjanak a változó intézkedé- sekkel befolyásolt helyzetről, számszerűen

is felmérjék a hatóokokat és eredményei—

ket. Sőt vállalkoznak arra is, hogy a né—

pesedéspolitikai és vele összefüggő gazda—

sági, egészségügyi intézkedések kidolgo—

zásában, hatásaik ellenőrzésében és kri—

tikájukban is résztvegyenek. Dr. Miltényi

Károly ,,Népesedéspolitikánk néhány kér—

dése" cimű tanulmányában mindenekelőtt

a magyar népesedés történetének áttekin—

tését adja, majd rátér a két jelenkori né-

pesedéspolitikai irány, az expanzív és a

restriktív népesedéspolitika fő érveinek és eszközeinek tárgyalására. A születésszám növelésének szükségességét hangsúlyozó

irány a jelenlegi természetes szaporodás

virtuális voltára mutat rá, indokai azon—

ban főleg politikai—nemzetiek. A szüle—

tési színvonal emelését célzó intézkedések közül a születéskorlátozás büntetőjogi ül—

dözésének eredményét a szerző jórészt

a városi lakosságra korlátozottnak és át—

menetinek jelzi, tartósabb eredményt .a

gazdaságpolitikai intézkedésektől lehet

remélni. A restriktív népesedéspolitika

(2)

SZEMLE

indokai főleg gazdasági és szociális ter—

mészetűek (lakáshelyzet, egészségügyi és

oktatási intézmények túlterheltsége, a családok anyagi terhei), amelyek az 1004/1953. sz. minisztertanácsi határozat

revízióját hozták magukkal.

A kérdés számszerű vizsgálatát viszi tovább dr. Barsy Gyula—dr.Miltényi Ká- roly ,,A művi vetélések kérdése az 1957.

évi adatok tükrében" cimű tanulmánya.

Az újabb népesedéspolitikai intézkedések

hatását olyan módszerrel méri le, hogy a

szülészeti események (élve—, halvaszületé—

sek, művi és spontán vetélések) számának

állandó szintre való kiegészítésével jut el az eltitkolt művi vetéléseknek számához.

A születéskorlátozás teljes mértékét a nyolcvanas évek születési szintjéhez való

hasonlítása 60 százalékosnak mutatja,

amelyben a művi vetélés és a fogamzás—

megelőzés nagyjából egyforma szerepet játszhatott.

A folyóirat anyagának másik jelentős

része módszertani jellegű. A mai demog—

ráfia kifinomult módszerekkel dolgozik, amelyeknek bemutatása, a külföldön al—

kalmazott újabb eljárások ismertetése és magyar részről való előbbrevitele fontos feladat egy tudományos folyóirat részére.

Az első évfolyam az első lépéseket tette meg e téren; számos tárgykör a követke—

zőkre maradt. E csoportba tartozó tanul—

mányok sorában dr. Barsy Gyula ,,A csecsemőhalandóság mérése" címen a naptári év csecsemőhalálozási mutatójá—

nak kifogástalan megállapitására össz—

pontosítja figyelmét. Az alapvető népese- dési folyamatok (születés, korosodás, ha- lálozás) grafikus ábrázolásából, a Becker—

és Lexis—féle ábrázolási módból indul ki és a fogalmakat az 1947—1948. évi ma- gyar anyaggal konkretizálja. Azután a

csecsemőhalandósági mutató egyetlen

módszertanilag kifogástalan, de csak

egy-egy születési évjárat mérésére alkal-

mas Becker—Zeuner—féle eljárást, majd a naptári, évre alkalmazható módszereket,

végül saját eljárását mutatja be, mely bármilyen korcsoportosításban rendelke-

zésre álló csecsemőhalálozási adatok fel- dolgozására alkalmas és az első élethónap halandósági mutatóját is jó közelítéssel adja.

A modern statisztikai módszerek terv—

gazdasági hasznosságára ad példát dr.

Acsádi György—Pallós Emil tanulmánya

747

,,Módszerek a népesség távlati alakulásá-

nak előrejelzésére" címen. A matematikai

képlet felhasználásával előrevetitő ana- litikus módszerek használhatatlanságának kimutatása után a népesedési folyamatok

következményeiből előreszámító eljárást

veszi alapul. A kidolgozott háromféle szá- mítás (közepes, minimális és maximális) a halandóság és termékenység különböző szintjeiből indul ki és a csecsemőhalandó-

ság fokozatos csökkenését is figyelembe

veszi. Ugyancsak bemutatja a tanulmány az ENSZ által 50 ország 158 halandósági

táblája alapján megállapított 40 halandó-

sági modell alapelveit, majd ezeket a ti—

pustáblázatokat úgy tekintve, mint egy adott népesség halandóságának fejlődési szakaszait, a halandósági szint várható csökkenését veszi számitásba. A modellek ilyen irányú felhasználására tudomásunk szerint elsőnek Magyarországon tettek ki- sérletet.

Nemzetközi viszonylatban is elismert matematikai statisztikusunk dr. Jordan Károly ,,A differenciaszámítás szerepe a demográfiában" tanulmányának tárgyunk

szempontjából az adja meg a jelentősé-

gét, hogy a demográfiában szereplő függ—

vények változói rendesen nem folytono—

sak, sőt folytonos változók esetén is osz—

tályközök bevezetésével nem folytonos változókká szokás átalakítani azokat. A

differenciaszámítás ilyen függvényekkel foglalkozik és szerző ezeknek adja meg

egyszerűsített módszereit, a tőle megszo—

kott színvonalon és alapossággal.

A küszöbön levő 1960. évi népszámlálás

előkészítése természetesen a folyóirat ha—

sábjain is megfelelő súllyal jelentkezik.

A hivatali vonalon folyó előmunkálato—

kat a demográfusoknak és a rokon terü-

letek szakembereinek kell kiegészíteniök

—— utóbbi téren eddig még túl keveset kaptunk —— a tapasztalatok összegezése, a kívánalmak és megoldások kijelölése terén. Dr. Thirring Lajos ,,Népességtudo—

mányi szempontok, népszámlálási felada- tok" cimű tanulmánya a népszámlálás

iránt támasztott demográfiai igények rendszerezését a különböző népességi fo—

galmakon kezdi, majd a területi adatrész—

letezéseknél regionális és vonzásterületi

vizsgálatokat javasol, továbbá jellegzetes

város— és községcsoportosításokat, s végül a foglalkozási és társadalmi rétegeződés, a házas termékenységi statisztika és más

(3)

részletezések iránti követelményeket ve-

títi elénk.

Ugyane szerzőnek egy másik dolgozata

a népszámlálások családi és háztartási

statisztikájának történetét eleveníti fel 1869-től 1949-ig, levonva belőle az 1960-ra szóló tanulságokat.

Népszámlálásunk előkészítésének idő—

szakában természetesen különleges fi-

gyelem kíséri az 1959. évi szovjet nép-

számlálást, melyről dr. Gyulay Ferenc ad

tájékoztatót (,,Az 1959. évi szovjet nép- számlálás előkészítése".) Az összeíróiv és feldolgozás tervének ismertetése után a

szervezési terv kerül sorra és beszámol az 1957. év augusztusában e célra kijelölt körzetekben 1 020 000 főre kiterjedő pró—

banépszámlálás lebonyolításáról.

Dr. Nultsch Gerhard tanulmánya is—

merteti a Német Demokratikus Köztár—

saság népszámlálásának szervezetét, az

önszámlálás vagy kikérdezés közti dön- tést, az önkéntes számlálók toborzását, a

lipcsei járásban lebonyolított próbanép—

számlálást, végül a mintavételes folyama—

tos adatnyilvántartás tervét.

,,Teljeskörű és képviseleti számbavétel

a népszámlálásnál" címmel dr. Bene La- jos nemzetközi anyag szemléje kapcsán

— megemlítve az 1949. évi budapesti la—

kásalapterületi felvételt is — a minta-

vételnek a népszámlálásoknál alkalma- zott metodológiáját foglalja össze. Az 1960. évi népszámlálásnál elsősorban a reprezentatív előzetes adatfeldolgozást Javasolja. Számolni kell azonban a mintavétel alkalmazásával esetleg a tu—

lajdonképpeni adatfelvételnél és annak képviseleti ellenőrzésénél is.

Ismét más jellegűek azok a tanulmá—

nyok, amelyek a népességi adatok és kér—

dések elemzésével foglalkoznak. A dolgo—

zatok a világ népességének legátfogóbb adataitól egy falura vonatkozó monogra- fikus vizsgálatig vezető széles skálán mo-

zognak.

Dr. Acsádi György—dr. Klinger And—

rás—dr. Szabady Egon ,,A föld és az egyes világrészek népességének fejlődése és

összetétele" címen két fontos kérdésre, úm. a Föld lakosságának fejlődéstörté—

netére és fontosabb demográfiai ismérvek

szerinti megoszlására ad széleskörű for- rásanyagot. A római birodalomtól korun—

kig menő népességtörténeti áttekintés után táblázatosan 1650 óta vezeti a világ-

részek és a világ jellegzetes nagy terület—

egységeinek lélekszámát, az országokat politikai hovatartozás szerint is csoporto—

sítva. A nemek szerinti összetétel a vilá—

gon eléggé kiegyensúlyozott, a kortagozó—

dásban azonban igen nagyok a különb-

ségek éppígy —- a gazdasági fejlettségtől függően —- a foglalkozási és társadalmi

tagozódás szempontjából is. A tanulmány

a világ népessége nemzetiségi, nyelvi és etnikai összetételének ismertetésével

zárul.

A népmozgalomról és az orvostudo- mány határkérdéseiről szintén több dol-

gozat számol be. Dr. Klinger András Ma—

gyarország népmozgalmát foglalja össZe

az utolsó évekről, a következő főbb kér—

désekre kiterjeszkedve: a népesség csa—

ládi állapotában bekövetkezett változá—

sok: a házasságkötések és válások alaku—

lása (a házasságkötések kedvező szintjét

a válások nagy száma ellensúlyozza); a népesség reprodukciójára ható tényezők:

a születések és halálozások alakulása (az

élveszületéseknek az utóbbi rendelkezé—

sekkel összefüggő ingadozása, 1957—ben

már alig 1 fölött álló tiszta reprodukciós aránnyal); az 1956—1957. évi külső ván—

dormozgalom (a 188000 főnyi veszteség

nagyobb volt a természetes szaporodás—

nál); végül a népessség számának alaku—

lása.

Egy másik közleményben dr. Klinger

András és Schleíffer Ágnes a szívbeteg-

ségek okozta halálozások részletes statisz- tikájának tanulságait dolgozta fel.

Dr. Radnai Ottó az enterális okokból

eredő csecsemőhalandóságot vizsgálva,

megállapítja, hogy a csecsemőhalálozások

általános (1931—1938—1950—1956 között

l48,9—ről 69,6 ezrelékre való) javulása

az emésztőszervi betegségek csoportjában volt a legnagyobb. A nyári csúcs eltűné- sével lényegesen módosult a szezonális

ingadozás is.

Dr. Orbán György—dr. Asztalos Gyula—dr. Gimes Rezső a meddőségről

szóló közleményben 2000 beteg anyagá—

nak feldolgozása útján végez vizsgálato—

kat. Nagyobb statisztikák szerint a há-

zasságoknak kb. 12 százaléka meddő. A modern orvosi kutató és gyógyító munka a második világháború után vette kezde—

tét; hazánkban 1947—ben létesült az első

meddőségvizsgáló intézet. Kilátásba he—

(4)

SZEMLE

lyezi az intézetben megfordult 14000 meddőségi eset részletes feldolgozását.

Dr. Melly József ,,Mit tanított Fodor József a népességtudományból" címen

megismertet a budapesti Egyetem köz-

egészségtan tanárának munkásságával

(élt 1843—1901), aki 27 éven át tanított

és egyetemi jegyzeteinek tanusága szerint

—— az egészségtudomány minden ágazatá—

nak átfogó előadása mellett -—- nagy fi-

gyelmet fordított a szakszerűen tárgyalt

népességi statisztikára is, amelynek ke—

retében az embertömegeket a maguk tel- jes miliőjében látja és a szociális adott—

ságok egészségügyi követelményeit vizs—

gálja.

A vándorngalom kérdésével két köz- lemény foglalkozik. Zala. György ,,Ipari

dolgozóink ingavándorlása" címen az in-

gázók 1956. évi adatgyűjtésének eredmé—

nyeit mutatja be. Az ipar rohamos fejlő-

dése hozta magával, hogy 1956—ban min—

den negyedik ipari foglalkozású dolgozó

más településen végzi munkáját, mint

ahol lakik.

_ Monografikus vizsgálat számol be a tár-

sadalmi átrétegeződés és a vándorlás ösz—

szefüggésének néhány kérdéséről Bél-

apátfalván (Dr. Kulcsár Kálmán és Nozdroviczky Miklósné munkája). Szer—

zők a cementiparáról ismert település

példáján vizsgálják meg azt a széleskörű

folyamatot, amelynek révén a belső Ván-

dorlás, valamint a foglalkozási és társa—

dalmi átformálódás új társadalmat ala—

kit ki.

Ismét más tárgykörbe vezet Erdész Tibóménak és dr. Szabady Egonnak az oktatási rendszer fejlesztésének demog- ráfiai vonatkozásairól írt dolgozata. Az általános iskolai tanulók várható számát az 1963/64. tanévig előre számítja, megál—

lapítva, hogy a tanulólétszám növekedése

az iskolai hálózat fejlesztését, elsősorban

a tantermi helyzet javítását követeli, ami a tankötelezettségnek a VIII. évfolyam elvégzéséig való kiterjesztéséhez is elő- feltételt jelent.

A vázlatosan ismertetett tanulmányokat és közleményeket a demográfiai esemé—

nyek élénk ,,Figyelő" rovata és bőséges

irodalmi szemle egészíti ki.

A A külső kiállitásában is színvonalas új

folyóirat széles körben visszhangot kel—

tett bel— és külföldön, amit a szerkesztő- séghez érkezett levelek és a külföldi folyó—

749

iratokban megjelent recenciók is jelez- nek. így M. Ptuha, a neves szovjet sta—

tisztikus levélben köszöntötte a Demog—

ráfz'át, a népi demokratikus országok elsó

demográfiai folyóiratát, megemlítve, hogy egyetemi előadásaiban a ,,Beköszöntő"—

höz hasonló nézeteket fejtett ki a demog—

ráfiának a statisztikai ágak között betöl- tött szerepéről. Az 1959-ben megindított

csehszlovák ,,Demografie"-ben, valamint a többi külföldi folyóiratban (mint a

Korunk, a Revista de Statistica, a The

Eugenic Review, a Population hasábjain) méltatásban részesítik a Demográfiát és a magyar statisztikát is, egyben szempon- tokat vetnek fel, melyek a lap további ki- alakításhoz hasznosak lehetnek.

Felmerült a demográfiának, mint tudo—

mánynak még kellőleg ki nem alakult

munkaterülete (The Eugenio Review); az

angolszász irány a szociológiával, a fran—

cia a népesedéspolitikával egészíti ki a

népességi statisztikát. A magyar állás—

pont —— mely úgylátszik utóbbihoz áll kö-

zelebb —— még tisztázandónak lászik. E feladat kapcsán, melyet az iparból vett kölcsönszóval profil-kialakításnak nevez—

hetnénk, szívesen vennők a kérdésnek Vitaindító tanulmányban való felvetését

is a folyóirat következő évfolyamában.

Megoldandó rokonfeladat a határterüle- tek kérdése: kiterjeszkedjék—e a folyóirat

az orvosstatisztikai, közgazdasági és más határkérdésekre? Pozitív irányban utalt erre már a lap ,,Beköszöntő"—je és meg—

említi a csehszlovák Demografie ,, kom—

mentárja is.

A népességszám nagy fejlődése az or—

vostudomány és közegészségügy vívmá-

nyaiban kapta meg indítékát és lehetősé-

geit, ugyanerről az oldalról indult meg a születések befolyásolásának lehetősége is.

A rohamosan növekvő népességnek meg- élhetéshez, munkához juttatása pedig népgazdasági és műszaki feladat. Ugyan- csak visszahatnak a születési szintre a gazdasági tényezők; ezeknek az osztály- struktúra szerinti vizsgálatát kívánja a ,,Revista de Statistica" kommentárja. A

,,Korunk" pedig a népesedésnek a törté- nelmi termelőmódokkai való összefüggé—

sére utalva, a szocializmus népesedési törvényére hívja fel a figyelmet.

A népességi kérdés közelebbi és távo- labbi összefüggéseinek vizsgálatával még adósunk a folyóirat, elvégzésük azonban

(5)

el nem odázható feladat. Ennek során mi—

nél több olyan tanulmány közlése volna kivánatos, amely a tények —— szintén szükséges — rögzitésén kívül az összefüg—

gések tisztázásával, új demográfiai megis-

merésekkel gazdagítja tudományszakun- kat. Miközben a szorosan vett népességi

kérdéseken túl, rokon területekre is ki- tágul a látókör, ügyelni kell természete—

sen arra is, hogy a határos tanulmány—

szakok részéről is végeredményben de- mográfiai szempontú irásművek kerül—

jenek közlésre.

A demográfia munkaterületének gon- dos feltérképezése útján elérhető lesz az

a kívánatos cél, hogy ne pusztán a köz- reműködő kutatókat éppen foglalkoztató, vagy aktualitással biró cikkek kerüljenek közlésre, hanem a folyóiratban tárgya- landó kérdéseket a szerkesztési program előre, rendszeresen kijelölje. Ezáltal vál-

hat valóra a demográfia egész kutatási

területének egynéhány évfolyamon belüli lehető teljes felmérése, ami azután egy

nagy szintézisnek is alapul szolgálhat.

További, a ,,Korunk'i—ban is felvetett

kérdés, hogy tudományos szakcikkek közlése vagy ismeretterjesztés legyen—e

a lap célja? A ,,Demográfía" a két állás- pont között, mindkettőnek eleget tÉVe igyekszik ennek a megoldhatatlanság ha—

tárán álló nehéz feladatnak megfelelni, oly módon, hogy cikkei tudományos szin-

vonaluk mellett (esetleg egyes matemati-

kai részek átlapozásával) az átlagos kép—

zettségű olvasó számára is élvezhetők le—

gyenek. Ezt az eljárást elvben elfogadva, azt a kívánságot fűzzük hozzá, hogy a'

módszertani-matematikai fejtegetésekhez azok gyakorlati alkalmazását bemutató anyag is csatlakozzék ugyanannak vagy esetleg külön cikknek a keretében.

El nem hanyagolható feladat továbbá, hogy a lap a már kialakuló írógárdájához minél szélesebb körben olvasóközönséget

is teremtsen magának.

Egy új folyóirat két—három száma ter—

mészetesen még nem fejthette ki teljesen mondanivalóját és a kritika sem kapha-

tott elegendő támpontot megítélésére. Az 1959. évi, második évfolyamai fogja 'a Demográfia tulajdonképpen életképes—

ségének tanubizonyságát adni, ha ered- ményesen működik közre a nép szolgá—

latába állitott népességtudomány kialaki-

tásában.

A KÖZponti Statisztikai Hivatal

Ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülései

Az Ipari és Építőipari Metodikai Bi-

zottság 1959. március 19-én, április 2—án

és május 8-án ülést tartott. Az értekezle-

teken az alábbi témákat vitatták meg.

1. Reprezentatív adatfelvétel egyes munkaügyi kérdések vizsgálatához

2. Az ipari termelés osztályozása a ter—

mékek rendeltetése szerint.

3. A gépi hajtóerő teljesitőképességére vonatkozó adatokkal kapcsolatos kérdé—

sek.

4. Az építőipari szervezetek teljes sa-

ját termelési értékének és a nem építő—

ipari szervezetek ún. saját vállalkozás—

ban (házilagosan) megvalósított építő—

ipari munkái értékének egységes meg-

állapítását szabályozó utasitástervezet és ennek függeléke.

A Bizottság az egyes témákkal kapcso—

latban a következőképpen foglalt állást.

1. Reprezentatív adatfelvétel egyes

munkaügyi kérdések vizsgálatához

A Központi Statisztikai Hivatal Ipari

és Beruházási főosztálya a tárgyalás

alapjául szolgáló előterjesztésben az ún.

,,törzsgárda", a kereseti arányok, a mun—

kahelyi körülmények és a munkafegye—

lem statisztikai megfigyelése céljából 40—45 000 fő ipari munkás egyéni adatá—

nak a munkahelyen történő összeirását javasolta. Az előterjesztés mellékletét

képező összeíró—lap tervezete _a személyi adatok mellett a munkaviszonyra és a munkahelyváltoztatásokra, a betöltött

munkakörre és a szakmai képzettségre.

a munkabérre és a munkahelyi körülmé-

nyekre, a jutalmakra és a segélyekre, a

teljesített munkaidőre és a mulasztá-

sokra vonatkozóan szám szerint összesen

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :