ENSZ-szeminárium a statisztikai szervezetek feladatairól

(1)

ENSZ-SZEMINÁRIUM A STATISZTIKAI SZERVEZETEK FELADATAIRÓL

DR. HORVÁTH GYULA

Az előző és jelen évtized egyetemes világjelensége, hogy nem lankadó ütemben nő az információigény. Ez a folyamat kiterjedt minden tevékenységi és irányítási

szintre, tekintet nélkül az adott ország társadalmi—gazdasági rendszerére. Az infor-

mációigények rohamos növekedése bizonyára szoros összefüggésben van a tudo—

mányos—technikai forradalommal, a gazdasági fejlődéssel. de sajátságos módon nem következett be változás a világgazdaság lendületének az elmúlt években ta—

pasztalt megtorpanása folytán sem. Az információigény és —előállítás létszükség—

letté vált. és ha bizonyos túlzások elő is fordulnak az információk ..termeltetése"

terén, el kell ismerni, hogy a tervező. irányító, ellenőrző testületek és személyiségek feladatukat nem képesek igényesen ellátni megbízható és időszerű adatok nélkül.

Ez a röviden felvázolt folyamat teljes mértékben éreztette hatását a statisz—

tikai adatok gyűjtésének és a kapott információk feldolgozásának, elemzésének és felhasználásának (tájékoztatás. tárolás) minden munkafázisára. Emellett újrafogal- mazódtak és állandó nyomásrként érvényesülnek a statisztikai munka szervezésének és végrehajtásának azon követelményei is, amelyeket korábban ugyancsak ismer- tünk, tankönyvekben tanultunk és tanítottunk, de ma már minőségileg mást fejeznek ki. megvalósításuk is más körülmények között megy végbe, mint korábban. Ezek a klasszikus igények az elmúlt években egyre nyomatékosabban kerültek előtérbe. és önmaguk is átmenvén bizonyos fejlődési folyamatokon úgy hatnak, hogy hagyomá—

nyos módszereivel, szervezetével ma már egyetlen statisztikai hivatal sem lenne képes kielégítésükre. Egyszerre és elemi erővel vannak jelen és törnek utat olyan egymásnak ellentmondó követelmények, mint a minél több információ minél gyor- sabban és minél kisebb társadalmi ráfordítással; az információk minden irányítási szint számára közvetlenül felhasználhatók, követhetők legyenek, mintegy előkészít- sék a döntéseket stb.

A különböző országok statisztikai szervezetei nemzeti és társadalmi sajátossá—

gaiknak megfelelően többé-kevésbé alkalmazkodtak az új helyzethez. Feladataik megoldása során felhasználták a nemzetközi tapasztalatokat is. Természetes azonban, hogy a problémák megközelítésében nagy változatosság érvényesül. Kívánatos.

hogy a fejlettségiszint-különbségek e téren is csökkenjenek. A tapasztalatok kicse- rélése, a tanulságok megismerése és alkalmazása sok fáradságot és költséget ta—

karíthat meg. A nemzetközi statisztikai szervezetek — az ENSZ és a KGST, valamint

a nemzetközi tudományos egyesületek — már eddig is nagy szerepet vállaltak ma—

gukra. sokat tettek a fejlett statisztikai módszerek terjesztése érdekében. Nagyra kell értékelni a szakmai ismeretek bővítésének ezt a forrását.

(2)

DR, HORVÁTH: ENSZ-SZEMINÁRIUM 719

A szorosan vett szakmai együttgondolkodás mellett azonban lépéshátrány mu—

tatkozott a statisztikai munkát végző szervezetek helyzetének. a munka körülményei- nek kölcsönös megismerése terén. Az eredmények nem vonatkoztathatók el attól a testülettől, amely azokat létrehozza. Ezek működését, a munka jellegét pedig lénye—

gesen befolyásolja a jogszabályokban biztosított hatáskörük, elhelyezkedésük az államigazgatás szintjein, technikai felszereltségük, a személyzet státusa. szakképzett-

sége stb.

E kérdések fontosságát felismerve az ENSZ Statisztikai Bizottsága mind beha- tóbban foglalkozik a statisztikai munka környezetével. a statisztikai hivatalok hely- zetével. a munka végzésének egyéb meghatározó tényezőivel.

A korábbi kezdeményezések sorában említést érdemel a ..Handbook on Statis- tical Organisation" c. kézikönyv, valamint a fejlődő országok vezető statisztikusai számára 1973 októberében Ottawában tartott szeminárium.1 Legújabban pedig az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Európai Statisztikusok Értekezletének 1976. évi ülésén határozatot hoztak a régió vezető statisztikusai számára ezekről a kérdé- sekről rendezendő szemináriumról.

A rendezvény házigazdájának szerepét az Egyesült Államok központi statisztikai szolgálatának vezetője vállalta. Viszonylag rövid ideig tartó előkészületek után ez év március 21—én Washingtonban a külügyminisztérium ,,Henderson" konferencia—

termében megkezdődött a szeminárium munkája, és szoros munkarend szerint 25—

éig folytattak a résztvevők eszmecserét a statisztika számos fontos kérdéséről. Az ülés elnökévé ]. W. Duncant, az amerikai delegáció vezetőjét választották.

A napirendben, amint erről már hírt adtunk,2 6 főtéma szerepelt. Ezek mindegyi- kéről előzetes írásos anyag készült, részben több ország tanulmánya alapján össze- foglaló jelleggel, a legtöbb esetben azonban egy-egy felkért ország önálló tanul-

mányt nyújtott be.

A szeminárium eszmecseréje bár lényegében a kiküldött dolgozatokra alapozó- dott, ténylegesen ezeken sokszor túllépve fokozatosan kiterjedt a statisztika vala—

mennyi jelen és jövőbeli problémájára. Egyes kérdések az eredeti témák érintkező jellegéből adódóan többször is szóba jöttek, többoldalú megvilágításuk növelte az egyetértés lehetőségét.

A továbbiakban az egyes főbb napirendi pontok vitájáról kívánunk áttekintést adni. megjegyezve, hogy a szeminárium egyik sajátossága volt, hogy nem törekedtek formális egység kialakítására. az ellentétes vélemények közötti kompromisszum elérésére. Ennek szellemében nem készültek ajánlások vagy határozatok sem. Az értekezleten mindenki kötetlenül kifejthette véleményét. Az országok hivatalos sta—

tisztikai szolgálatainak vezetői természetesen nem szakadhattak el hazai bázisaik—

tól. az adott statisztikai szervezet helyzetéből, feladataiból. elért eredményeiből adódó elkötelezettségüktől. A kifejtett álláspontok. a jövőről alkotott elképzelések a valóság talaján állottak. Ennek a valóságszemléletnek alapvető meghatározója az országok társadalmi berendezkedése volt. A statisztikai szervezetek célkitűzései minden bizonnyal ezzel lesznek összhangban a következő évtizedben is. Csak egyetlen példa erre: a szocializmust épitő országok statisztikai hivatalai kitartottak amel—

lett. hogy feladatuk a társadalmi—gazdasági haladást programjára tűző kormányok segítése a statisztika sajátos eszközeivel. A jövő évtized célkitűzései náluk éppen ezeknek az eszközöknek a tökéletesítésére irányulnak. A kapitalista országok kép- viselői viszont feladataik jövő súlypontjaként más kérdéseket jelöltek meg.

1 Lásd: dr. Horváth Gyula: Beszámoló az ENSZ ll. interregionális statisztikai szemináriumáról. Statisz- tikai Szemle. 1974. évi 2—3. sz. 226—229. old.

2 Lásd: Statisztikai Szemle. 1977. évi 6. sz. 658-659. old.

(3)

A szeminárium napirendi sorrendjét követve célszerű sorba venni a fontosabb témákat és a képviselt nézeteket, úgyszintén a néhány esetben kialakult egyetértő álláspontot vagy a további vizsgálatra utalt problémákat.

1. A statisztikai hivatalok feladatait 10 év múlva meghatározó környezet

A szeminárium előtt két alapdokumentum feküdt megvitatásra várva: a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatalának és C. Mosernak, az Egyesült Királyság Sta- tisztikai Hivatala igazgatójának azonos című dolgozata. A szovjet statisztikusok vé- leményét -- a statisztikának a jövő évtizedben várható fejlődéséről — összefoglaló munka figyelembe vette a többi szocialista ország statisztikai hivatalainak a jövőt illető elgondolásait is.3 A dokumentum tulajdonképpen a szocialista országok statisztikai szervezetének jövő modelljét formálta meg. A. Drjucsin, az Orosz Szövetségi Szocialista Szovjet Köztársaság Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisz—

tikai Hivatal vezetője, az ülésen részt vevő szovjet delegáció vezetője bevezető sza- vaiban - hivatkozva a dokumentum elkészítésének előzményeire — köszönetét fe- jezte ki azoknak az országoknak, amelyek a koncepció formálásában közreműköd—

tek. Ezzel szemben Moser elsősorban saját álláspontját szembesítette a kapitalista

társadalmi rendszerben dolgozó (az ENSZ köreiben álta—lános szóhasználat szerint

,.piacgazdálkodást folytató" országok. míg a szocialista országok megnevezése ,,köz- ponti tervgazdálkodást folytató" országok) hivataloknak a jövőről alkotott elképze- léseivel. Ebből adódóan már eleve bizonyos konfliktushelyzet jött létre, mert, amint ez a téma feldolgozása folyamán ki is derült, néhány kérdésben a dolgozat szerző—

jének véleménye lényegesen eltért a közreműködők álláspontjától. Jóllehet az egyes napirendi pontok nem zárultak formális határozatokkal, a vita során elhangzott fontosabb megállapítások azonban összefoglalásra kerültek. A következőkben ezek-

ből adunk tartalmi kivonatot.

Mind a beküldött dolgozatok. mind az eszmecsere azt mutatta, hogy a tagor- szágokban általános jelenség a statisztikai adatok iránti igény növekedése. Ez az irányzat előreláthatóan tartósnak bizonyul. Az igények növekedése nem egyszerű- síthető csak a több adatra, hanem egyaránt vonatkozik az adatok megbizható- ságára. a szolgáltatás gyorsaságára és általában a statisztikai munka minőségének javítására. Az igény növekedéséhez azonban csak ritkán társul a statisztikai hivatalok rendelkezésére bocsátott források azonos mértékű növekedése. sőt helyenként a csökkentés került napirendre. Ebben a helyzetben a feladatok fontossági sor- rendjének (a prioritásoknak) a meghatározása különös jelentőséggel bír, úgyszin—

tén a statisztikai munka hatékonyságának a növelése.

A körülmények ilyen jellegű alakulása és a problémák megoldásának szüksé- gessége a következő évtizedben is érezteti hatását. A nehézségek leküzdésére számos javaslat hangzott el. így a hatékonyság növelésének egyik legígéretesebb lehetőségét a számítástechnika és az emberi erőforrások jobb hasznosítása kínálja.

A számítástechnika térhódítása a statisztikai munkában folytatódni fog annak el—

lenére, hogy bevezetése már eddig is nehéz vajúdással járt, és számos probléma nehezítette hatékonyabb alkalmazását. (Ennek a témakörnek egyébként külön napi—

rendi pontot szenteltek.) Ami a munkaerő—problémákat illeti, mind az alapszak-

képzettség. mind a továbbképzés vonatkozásában az az álláspont alakult ki. hogy

e tekintetben van a legtöbb tennivaló. Elhatározták, hogy ebben a problémakörben

3 A magyar Központi Statisztikai Hivatal által kialakított álláspontra lásd: Bálint József: A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980—es években. Statisztikai Szemle. 1977. évi 4. sz.

341—348. old.

(4)

ENSZ-SZEMINARIUM 721

az Európai Statisztikusok Értekezletének valamelyik plenáris ülésén tudományos vitát iktatnak a programba.

A hatékonyság növelésének egyik új lehetőségeként vetették fel a statisztikai fogalmak. szabványok. nómenklatúrák összehangolását. széles körű hasznosítását.

Egy idő óta a nemzetközi találkozók visszatérő témája az akadémiai-(egyetemi) és a gyakorló statisztikusok közötti kapcsolat kérdése. Sokan megerősítették, hogy több országban e két csoport között szakmai szakadék tátong. A tudományos terü- leten tevékenykedő, különösen a matematikai statisztikával és a statisztika elméle- tével foglalkozó elméleti statisztikusok nem fordítanak kellő gondot az állami sta—

tisztika problémáira. Ugyanakkor az ún. gyakorlati statisztikusok sem hasznosítják azt a technikát és azokat a haladó módszereket, amelyek az egyetemek oktatási és kutatási eredményeit reprezentálják. A jövő évtizedben várhatóan szorosabb együtt- működés jön majd létre.

Az előbbi általánosabb érvényű megjegyzéseken kívül számos fontos, a jövőre vonatkozó megállapítás hangzott el, amelyek úgyszintén figyelmet érdemelnek. Pél—

dául vizsgálni kellene a költség—eredmény összefüggéseket a statisztikai operációk körében is. Fokozódik az igény a regionális adatok iránt, előtérbe került a statisztikai munka decentralizálása. a hatósági nyilvántartások (regiszterek) felhasználása statisztikai célokra, az országos információs rendszer és a statisztika összehango—

lásának sürgető igénye, a statisztikai adatok bizalmas kezelésének problémája.

Újra napirendre került az a többször vitatott kérdés, hogy mi a statisztikai hivata—

lok feladata az adatok elemzése és tájékoztatási tevékenységük során. és végül.

hogy mi a közvélemény részéről a statisztikai összeírásokkal szemben növekvő el- lenállás oka.

E két utóbbi témában úgy véljük részletesebben is érdemes követni a statisz- tikapolitika legfőbb irányítóinak véleménycseréjét. Az itt elhangzott érvek és ellen- érvek bizonyos mértékig úgy is jellemezhetők, mint a haladó és a megszokotthoz ra- gaszkodó álláspontok összecsapása.

A szemináriumon a kapitalista országok képviselőinek körében egységesen for—

málódott ki. és nagy hangsúlyt kapott az az álláspont, hogy a következő évtizednek egyik legjelentősebb tényezője lesz a közvélemény állásfoglalása a statisztikáról.

Számos országban már eddig is megfigyelhető volt bizonyos növekvő ellenérzés a statisztikai összeírásokkal szemben. Véleményük szerint ennek az a valószínű oka.

hogy túl sok adatgyűjtést kezdeményeztek, és hogy számos kérdés sértette a meg- kérdezettek magánéletét, továbbá hogy növekedett a félelem a statisztikai adatok illetéktelen célokra történő felhasználásának lehetősége miatt.

A statisztikai munka fontosságának jobb megértetése érdekében a jövőben még inkább törődni kell az összeírások előkészítésével. A lakosságot fel kell világosítani az összeírások céljáról, és meg kell nyugtatni arról, hogy személyes adataik nem

kerülnek illetéktelen kezekbe.

Foglalkozni kell a vállalatok és a statisztikai hivatalok közötti kapcsolatok megjavításával is. Ennek egyik módja a vállalatok illetékeseinek helyszíni felvilágo- sítása és segítése a kérdőívek kitöltésénél. Különösen fontos ez a reprezentatív ösz- szeírásoknál.

A bizalom és együttműködés növelésére az is alkalmas eszköz lehet, ha a statisztikusok az adatszolgáltatókkal a kérdőívekre és az összeírásra vonatkozóan módszertani eszmecserét folytatnak. Mindezen erőfeszítések még akkor is szüksé- gesek, ha sok fáradságot és időt igényelnek.

Ami azt a kérdést illeti, hogy a statisztikai hivatalok milyen mértékig foglalkoz- zanak — az adatgyűjtésen túlmenően — az adatok feldolgozásával. elemzésével és

4 Statisztikai Szemle

(5)

terjesztésével, a vélemények igencsak megoszlottak. Amiben általános volt az egyet-

értés, az a statisztika objektivitásának a követelménye volt, valamint annak elisme- rése, hogy a statisztika abban a helyzetben van, hogy az adatokkal kifejezett je- lenségek értelmét és tendenciáit a legközvetlenebbül tudja felismerni. Ebből kifo- lyólag több ország, így elsősorban a szocialista országok arra az álláspontra he- lyezkedtek, hogy a statisztikusok feladata az adatok elemzése és a megállapítások közlése (: vezetéssel, míg mások úgy vélték. hogy ezt a feladatot csak egy bizonyos határig vállalhatják. A magyar álláspontot Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Nemzetközi Statisztikai intézet (lSl) 1975—ben Varsóban tartott ülésén a ,,Milyen mértékig kell a statisztikai adatok előállítóinak a kutatással és elemzéssel foglalkozniok" c. témához felkért előadásában és a vitaűlés során korábban már kifejtette/* Ezúttal úgyszintén a statisztikusoknak a politika iránti fe-

lelőssége mellett foglalt állást. Álláspontja szerint a statisztikai hivatalok nem lehet—

nek közömbös szemlélői az eseményeknek. Az adatok elemzése során felismert ten—

denciákat — tekintet nélkül azok kedvező vagy kedvezőtlen voltára — az illetékes felső vezető szervek tudomására kell hozni. A társadalmi célkitűzések teljesítése vagy éppen kudarca nem lehet közömbös egyetlen statisztikai hivatal számára sem.

A vitába a rendezők bevonták az Egyesült Államok kormányszerveinek számos jelenlegi és korábbi statisztikai vezetőjét, a kormány, az üzleti körök neves képvi—

selőit. Különösen érdekes volt hallani, hogy éppen ez utóbbiak mennyire nem voltak konzervatívak. Természetes, hogy nem érthették egyet egy olyan statisztikai szol—

gálat modelljével, amely csak adatokat gyűjt, feldolgoz és kommentár nélkül továb—

bit. Számukra is nélkülözhetetlen a feldolgozott és értelmezett információk szolgál—

tatása.

A különböző korábbi állásfoglalások dokumentálása és a helyszíni eszmecsere ismét egy lépéssel közelebb hozta a közösnek tekinthető álláspontot a mi vélemé-

nyünkhöz.

A szeminárium eredményének tekinthető feladatmeghatározás most igy hang—

zik: .,A statisztikai hivatal természetesen része a kormány gépezetének és más szer- vekhez hasonlóan feladata közreműködni a kormány kötelezettségeinek teljesíté—

sében, beleértve a politika formálását vagy felülvizsgálatát is. Mindamellett a leg—

főbb kötelessége az, hogy adatokat szolgáltasson, és az is fontos, hogy megőrizze és fenntartsa részlehajlás-mentességét. Az adatoknak bármilyen napi politikai ér- dekű manipulálása esetén tekintélyét elvesztené, ezért ezt a határt a statisztikai hivatalok nem léphetik át." Ez az álláspont, még ha tartalmaz is bizonyos kétértel- műséget, minden korábbinál progresszivabb,iezért számunkra is elfogadható volt.

2. Szervezési és koordinálási kérdések

A téma alapdolgozatát a holland Központi Statisztikai Hivatal készítette a kö- zelmúltban végrehajtott átszervezésével kapcsolatban. A dolgozatban tárgyalt prob- léma nem váltott ki nagyobb érdeklődést. Említésre méltók ezzel szemben a megvi- tatás során szóba jött. nem közvetlenül a tárgyra vonatkozó alábbi kérdések.

Az adminisztratív igazgatási tevékenység során keletkező bizonylatok _vagy oda- tok (recordok) a statisztikai hivatalok számára növekvő fontossággal birnak. Ezeket vagy témáik alapján határozzák meg (például gazdaságstatisztikai. társadalomsta- tisztikai recordok), vagy a statisztikai hivataloknak a tartalmakra ható befolyása szerint. Ez utóbbi azért fontos kérdés, mert különösen a gazdasági célú recordok

4 Lásd: Statisztikai Szemle 1975. évi 12. sz. 1171—1177. old., továbbá dr. Horváth Gyula: A Nemzetközi Statisztikai intézet 40.. Varsóban tartott ülésszaka. Statisztikai Szemle. 1976. évi 3. sz. 258—273. old.

(6)

szervezésénél csak ritkán találunk egyezést a statisztikai definíciókkal. Például a számviteli definíciók adózási és nem statisztikai célokat szolgálnak.

Általános egyetértés volt abban, hogy a közigazgatási feljegyzések felhaszná- lása különösen két szempontból előnyos. Először az adatszolgáltatókra hárul/ó teher ezáltal jelentősen csökkenthető, másodszor az ily módon végrehajtott összeírás lé—

nyegesen kevesebbe kerül. A kérdés természetesen nem ilyen egyszerű, ma még számtalan problémára kell megnyugtató megoldást találni.

Számos ország képviselője beszámolt ezeknek a hatósági feljegyzéseknek statisztikai célú felhasználásáról. Úgy tűnik, hogy a demográfiai tipusú adatok közvet- lenebbül nyerhetők az adminisztratív recordokból, míg a gazdaságstatisztikai hasz- nosításuk — a korábban említett rendeltetési különbségek miatt — a legtöbb eset—

ben közvetlenül nem lehetséges vagy csak más forrásokból történő pótlólagos ki- egészítések segitségével. Jó példaként említették a jövedelemadó-regisztert. amelynek segitségével a kis vállalatokról is nyerhetők statisztikai célra hasznosítható adatok. Az adminisztratív nyilvántartásoknak statisztikai célokra történő hasznosítása azonban más oldalról sem problémamentes. Például intézkedésekre van szükség annak érdekében. hogy megakadályozzák az egyes személyek vagy vállalatok azo—

nosítását és bizalmas adataik nyilvánosságra kerülését.

Az adatok gyűjtésének ez a módszere fokozatosan beavatja a statisztikusokat az igazgatás rejtelmeibe. amely jelenség nem tekinthető tradicionálisan statisztikai tevékenységnek. Ez különösen akkor várható. ha a statisztikusok valamilyen formában részt vesznek a tervezési munkában. vagy az adatokat tárolják. A követ—

kező évtizedben ennek a problémának a jelentősége különösen növekszik.

Úgyszintén e napirendi pont keretében merült fel az. hogy a statisztikai hivatalok munkáját nagyban megkönnyíti. ha van érvényes statisztikai törvény, és ha országos hatáskörű statisztikai tanács is működik. Az országok helyzete e tekintet—

ben ugyancsak jelentősen eltérő. Számunkra nagy elégtételt jelentett, hogy beszá—

molhattunk az 1973-ban megalkotott statisztikai törvényünkről és az általa létre—

hívott Statisztikai Koordinációs Bizottság eredményes működéséről.

További eszmecserére adott alkalmat az alapdolgozatban felvetett azon prob- léma, hogy a nemzeti számlák és mérlegek rendszere jól funkcionál mint rend- szeralkotó tényező a gazdaságstatisztika ágazati összefogásánál, ugyanez azonban egyelőre nem valósult meg a társadalmi és népesedési statisztikában. Ugyancsak itt került szóba az ágazati kapcsolatok mérlege tábláinak szerkesztésével kapcsola- tosan az a megállapítás is, hogy o mérleg egyéb előnyei mellett jó szolgálatot tehet a gazdasági szektorok között fennálló lehetséges módszertani konzisztenciák fel—

ismerésében is.

3. Egy ideálisan szervezett statisztikai hivatal feladatai

Kanada Statisztikai Hivatala rendkívül színvonalas dolgozatot terjesztett a szeminárium elé. Az elméletinek jelzett modell megtestesítette mindazokat a karok- terisztikus vonásokat, amelyek egy mai vagy inkább a jövő statisztikai hivatalát jel- lemzik kapitalista környezetben. (Egy sor vonatkozásban nincs jelentős eltérés. sőt azonosság van a szocializmus viszonyai között dolgozó hivatalokkal.)

A dokumentum nem szervezeti, hanem funkcionálisan, azaz a feladatok sor- rendi elkülönítésén és ugyanakkor a funkciók szerves összekapcsolódásán keresztül alakította ki a hivatal modelljét. A statisztikai hivatal feladatkörét tágan értelmezve határozta meg, feladattervezési és fogalmi azonosságot tételezve fel, belefoglalta az országban tevékenykedő valamennyi statisztikai adatgyűjtő szervezetet. A határok

4-

(7)

kiszélesítésével azt a kívánatos célt jelölték, hogy valamennyi statisztikai tevékeny-

séget összehangolják és egységesítsék az adatszolgáltatók terheinek és a költségek csökkentése érdekében.

A dolgozat eredményes volt a tekintetben is. hogy alkalmat adott a statisztikai feladatok átfogó számbavételére. lehetővé téve a kapcsolódások és az e téren meg-

levő szervezési hiányosságok felismerését is.

A hozzászólások nagyra értékelték a kezdeményezést és különösen azt az alap- állást. hogy a dolgozat nem szervezeti, hanem feladatszemlélettel készült. A gyakorlati megvalósítás lehetőségeit illetően azonban általános volt a vélemény, hogy a felvázolt ideális funkcióknak az elkülönítése és logikus összekapcsolása minden egyes ország sajátos lehetőségeitől függ. Mindenekelőtt attól. hogy milyen mértékig

van a statisztikai hivataloknak koordináló hatáskörük az országos statisztikai rend- szerben, a középtávú tervezésben, az egységes fogalmak és osztályozások megte-

remtésében és ezek általános érvényű bevezetésében.

Ami a ,,tipikus" statisztikai hivatalt illeti, a szeminárium az alábbi főbb felada:- tok ellátást találta szükségesnek:

—— a statisztikai adatokat igénylők szükségleteinek megismerése és átültetése a gyakorlati munka folyamatába,

— olyan adatösszeállítások készítése, amelyeknél a mikroadatok közreadása a cél.

— elemzés (beleértve az elemzési technikával történő továbble'ldolgozást. átalakítást is).

—— tájékoztatás,

— az adatbázis fenntartása, és

— az ellenőrzés.

A vitában elhangzott néhány további megállapításra is érdemes kitérni.

Alapvetően fontos az azonos fogalmak és osztályozások kialakítása. valamint az adatbázisban ezeknek megfelelő katalógusok és szótárak használata. Az adat- szolgálatói terhek csökkentése érdekében és az elégtelen anyagi források miatt is fontos a már begyűjtött adatok jobb értékesítése. Ennek érdekében ezeket az oda—

tokat hozzáférhetővé kell tenni. Előtérbe kell állítani a különböző információs csa-

tornák összehangolását. Fokozódó jelentőséget kell tulajdonítani az ellenőrzésnek.

mindenekelőtt országos szinten. A statisztikai rendszert össze kell hangolni környe- zetével, de ezt elsősorban a rendszeren belül kell elvégezni. Egy ilyen szellemben és sorrendben végzett állandó ellenőrzés és harmonizálás megkönnyíti a statisztika céljainak megvalósítását és integritásának megóvását.

4. A számítástechnika eszközeinek és szellemi hátterének beillesztése a statisztikai munkába

Az e tárgyban írt dolgozatot a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal ké—

szítette. Az eszmecsere főbb megállapításai a következők. Napjainkra a tartósan növekvő adatigények eredményeként a számítástechnika alkalmazása általánossá vált. és napirendre került az automatizált statisztikai rendszerek tervezése. Az adat—

feldolgozás automatizálása új adatgyűjtési. tárolási és hozzáférési technika kifej- lesztését teszi szükségessé. Az automatizált statisztikai rendszerek gyakorlati meg- valósításának napirendre tűzése azonban számos újszerű problémát is eredménye—

zett. Olyanokat, mint az adatokhoz való automatikus hozzáférés lehetősége, a naprakészség, az elemzés technikája, az adatok védelme stb., és amely kérdések többségükben még megoldásra várnak.

A szeminárium résztvevőinek véleménye szerint a számítástechnika terén a következő évtizedben nagyobb jelentőségű változás a táv-adatfeldolgozás. az ún.

(8)

ENSZ—SZEMINARIUM 725

metaadatbázisok5 kiépítése. valamint új matematikai eszközök kifejlesztése terén várható.

A résztvevők képet kaptak a számítógépipar fejlesztési irányairól is. igy arról, hogy az adattárolás költségeinek jelentős csökkentése várható, folytatódni fog az optikai leolvasók használatba vétele, gyakoribb lesz a mikrofilmes berendezések kapcsolódása. Tovább növekszik a távközlési hálózat igénybevétele, ehhez kapcso- lódóan a távolsági adatbeolvasás és -nyomtatás. Az adatbázisok céljára a jelen—

leginél alkalmasabb programrendszereket fejlesztenek ki, ezzel egyidejűleg az álta—

lános programcsomagok felhasználása gyakoribbá válik.

Az eszmecsere feltárta, hogy a számítógépek beillesztése a statisztikai szerve—

zetekbe mindenütt nehéz feladat. Ezek a problémák főleg a nagy és komplex in- formációs rendszereknél jelentkeztek, és ennek tudható be. hogy a jelenlegi irány—

zata kisebb és rugalmasabb, főleg decentralizált rendszerek létrehozása. Ez alka- lommal ismét napirendre került és fontos hangsúlyt kapott az adatkatalógusok ki—

dolgozásának szükségessége.

Széleskörűen merült fel az a tapasztalat, hogy a számítástechnikára specializált munkatársak beilleszkedése a statisztikai hivatalokba nem problémamentes folyamat. Az együttműködés a statisztikusok és számítástechnikusok között nem zavar- talan. Ezen a helyzeten változtatni ,,interdisciplináris" munkacsoportok létrehozá—

sával lehetne, amelyben az érdekeltek a szükséges felelősséggel működnének együtt.

Számos hozzászóló megjegyezte. hogy a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni a számítógépek alkalmazását biztosító szellemi bázis (software) fejlesztésére. mert a gépi technika (hardware) fejlettségben előbbre tart. A statisztika és különösen az adatbázis—kezelés számos jelenlegi nehézsége is ennek a körülménynek tudható be.

Nagy egyetértés bontakozott ki a tekintetben, hogy ez a terület különösen al—

kalmas a nemzetközi együttműködésre. beleértve a tapasztalatcseréket és a közös kutatási programok megvalósítását. A résztvevők figyelmét felhívták a Pozsonyi Szá- mitástechnikai Kutató Központ és az Európai Statisztikusok Értekezletének Elektro- nikus Adatfeldolgozási Csoportja munkájára. A pozsonyi Kutató Központ napja- inkban indított közös kutatási programot a számítástechnikának a statisztika cél- jaira történő hasznosítása témakörben, a statisztikai információ—rendszerek terve—

zésének és kifejlesztésének megkönnyítése érdekében. A szeminárium résztvevői kö- rében ez a felhívás kedvező visszhangot keltett. és e kezdeményezések bátorítását az Európai Statisztikusok Értekezlete fontos feladatának tekintették.

5. A központi statisztikai hivatalok kulcsproble'mája — a feladatok közötti prioritások

kijelölése *

A prioritások meghatározásának a következő évtizedben várható problémáiról az Egyesült Államok szövetségi statisztikai hivatala készített értekezést. Ezen alapdokumentum mellé csatolták még ,.Az Egyesült Államok szövetségi statisztikájának tervezése" c. összeállítást is.

A napirendi pont részben a téma különleges statisztikai. sőt politikai jelentő- ségére tekintettel, de nem utolsósorban a vita alapjául szolgáló dokumentumok célszerű és szakmailag színvonalas szerkesztésének köszönhetően nagy aktivitást váltott ki. Emellett alkalmat adott arra is. hogy a szeminárium résztvevői minden eddiginél jobb bepillantást kapjanak a szocialista országok statisztikai munkájába.

A vita eredményeként kölcsönös egyetértés alakult ki abban, hogy a statisztikusok-

5 Metaadat: adat az adatról, katalógusok, jegyzékek stb.

(9)

nak mindenekelőtt ismerniök kell azokat a pontosan körülhatárolt témákat. célokat.

amelyekről információkat kell szolgáltatniuk. A prioritások meghatározásánál ez elsőrendű követelmény. Ebben a tekintetben a szocialista statisztikai hivatalok vi-

tathatatlan előnyben vannak.

A feladatok fontossági sorrendjének meghatározásához elengedhetetlen a statisztikában elsősorban érdekelt adatszolgáltatóknak, a statisztikusoknak és min—

denekelőtt a felhasználóknak az együttműködése. A tekintetben azonban, hogy ehhez a feladathoz milyen eszközökkel lehet eljutni. már korántsem jött létre egyet- értés. Azt mindenesetre leszögezték, hogy a statisztikai programoknak szoros kapcsolatban kell állniok a nemzeti szintű programok célkitűzéseivel.

Ezzel egyidejűleg számos olyan korlátozó körülményt is említettek, amelyek aka—

dályozzák a statisztikai hivatalokat feladataik fontossági sorrendjének kialakításá-

ban. lgy a költségvetési megszorítások, a szakképzett munkaerő hiánya, tartózkodás

az adatszolgáltatók esetleges ellenállását kiváltó lépésektől. Bár több résztvevő arról számolt be,'hogy némely esetben a statisztikai akciók költségeit a felhaszná- lókra áthárították, az esetek többségében erre nincs lehetőség, mert a költségek nem oszthatók fel pontosan az érdekeltek között.

A prioritások meghatározása egyik lehetőségeként szóba jött a ,.költség—ered—

mény" elemzés alkalmazása is. Az álláspontok azonban teljesen megoszlottak e módszer eredményességét illetően. Voltak. akik ezt az eljárást eddig is jól hasznosí- tották. míg mások az eredmény kézzelfogható kifejezését sok esetben lehetetlennek vélték. Egyesek az eseti nagyprogramok megkülönböztetésére ezt az elemzést is alkalmas eszköznek tartották. de ugyanők állandó módszerként nem fogadták el.

Elhangzott olyan vélemény is. hogy a prioritások meghatározásának az eredménye ugyanaz lesz akár végeznek költségelemzést, akár nem. Ezt az álláspontot azonban elvetették, és végül is az a nézet ,.győzött", hogy a prioritások kijelölésénél a ,,költ—

ség—eredmény" elvét lehetőleg célszerű alkalmazni.

Abban is egyetértés volt, hogy a statisztikai hivataloknak fontos szerepet kell vállalniok a fontosági sorrendek meghatározása módszerének kialakításában és a gyakorlati érvényesítésben az országos információ—rendszer keretében. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése érdekében olyan infrastruktúrát kell kialakítani,

amely elősegíti a fokozódó adatigények helyes sorrendben történő kielégítését.

A téma ezen a szemináriumon azonban korántsem lett kimerítve, további esz- mecserék lennének kívánatosak. Hogy erre hol és mikor kerülhet sor. arra vonatko- zóan nem hangzott el javaslat.

A vita során a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke nagy érdeklődéssel fogadott ismertetést adott arról, hogy a magyar Hivatal tervszerűen határozza meg feladatait, és ennek során történik a prioritások kijelölése is. Magyarországon — mint minden szocialista országban — teljesül az a követelmény, hogy a statisztiku—

sok ismerik azokat a nemzeti célokat, amelyekről adatokat kell szolgáltatniok. Ezt a tervgazdálkodás rendszere biztosítja. Rendelkezünk azzal az előnnyel is, hogy a magyar statisztika alapjában véve centralizált. Ebből adódóan a Központi Statisz—

tikai Hivatal akciói, a feladatok fontossági sorrendjének általa történő megállapí- tása meghatározó jellegűek az országos statisztikai rendszerre.

A prioritások kijelölése az éves hivatali tervekben történik, és 3 lépcsője van. Az első fontossági fokozathoz a népgazdasági terv és olyan párt- és kormány—

határozatok tartoznak, amelyek a társadalom és a népgazdaság adott időszakra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítását célozzák.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal a népgazdasági tervek készítéséhez ada—

tokkal, elemzésekkel tevékenyen hozzájárul. A Hivatal feladatai között ezeknek a

(10)

munkáknak elsőrendű prioritásuk van. Ezzel egyenrangú kötelessége a Központi Statisztikai Hivatalnak az országos szintű tervek teljesítésének folyamatos nyomon

követése is.

A második csoportot azok a Hivatalnak címzett intézkedések alkotják, amelyeket a kormányzati munka során a kormány szervei hoznak. Ide sorolhatók továbbá azok az esetek is, amikor a kormány csak általánosságban intézkedik valamilyen kérdésben, vagy esetleg valamelyik minisztérium számára ír elő feladatokat. de ezeknek statisztikai vonzata van. Ilyen esetekben a Központi Statisztikai Hivatal fel- készül az intézkedések végrehajtásához szükséges információk biztosítására. azaz figyeli a ,.fogyasztók" igényeit.

A harmadik csoportba tartoznak azok a feladatok, amelyeket a Hivatal elnöke saját kezdeményezésként rendel el. Ezek különböző egyszeri összeírások, elemzések vagy statisztikai sorok továbbvezetéséhez szükséges munkák stb. Némely esetben ezekhez is kormányzati jóváhagyás szükséges (például népszámlálás vagy általá—

nos mezőgazdasági összeírás). ami által a rangsorban szükségszerűen előkelő helyre kerülnek.

A rövid távú feladatmeghatározások és az ezzel együtt történő rangsorolás mel—

lett nagy jelentősége van a középtávú áttekintéseknek is. A magyar Központi Sta- tisztikai Hivatal ötéves fejlesztési tervet is készít, amelyben intézkedéseket irányoz elő a hivatali munka színvonalát emelő teendőkről. Ezek között nemcsak a Hivatal munkájának javítását biztosító szervezési és szervezeti lépések kutatását és beveze—

tését terveztük meg. hanem a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez kapcsolódó újabb kutatási témák és módszerek kifejlesztését is célul tűztük. Ezeknek a felada—

toknak is nagy jelentőséget tulajdonítunk. és ennek megfelelően kapnak rangsort

a teendők között!5

6. Az 1980—as években várható technikai fejlődés

Ez a téma bizonyos mértékig átfedi a számítástechnika kérdéseivel foglalkozó napirendi pontot. Az országokat felkérték, hogy véleményüket előzetesen fejtsék ki a statisztikai munkában alkalmazott technika várható fejlődéséről.7 A megbízatás teljesítését jelentő dolgozatok úgyszintén jelezték a napirendre tűzés körüli bizony—

talanságot, mert többnyire a számítástechnika várható fejlődését taglalták. vagy más, de szintén a számítástechnikához kapcsolódó eszközök felhasználásának le—

hetőségeivel, valamint az ezek bevezetéséhez szükséges szervezeti intézkedésekkel foglalkoztak. így tárgyalták az adatgyűjtésnél a számlálóbiztosi munkát közvetlenül a számítógéphez kapcsoló eszközök használatát. a mikrofilmes input—output le- hetőségeit, a nyomtatási munkát gyorsító más berendezések vagy technika (például

fényszedés) alkalmazását. !

Az ülésén a vita a téma bizonytalanságát túlhaladva határozott karaktert öl—

tött, igaz. hogy az eredeti célkitűzésektől némileg eltérő eredménnyel.

A várható fejlődés kérdéseiről folyó eszmecsere középpontjába az alábbi kér- dések kerültek:

a) az új technika szerepe a területileg decentralizált statisztikai adatfeldolgozásban.

b) az egyedi adatok védelme.

c) a statisztika időszerűsége.

6 A felszólalás nyomán S. A. Goldberg, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatalának vezetője felkérte Bálint József államtitkárt, hogy az ENSZ Statisztikai Bizottságának következő üléséhez e témában készítsen dolgozatot.

7 Bálint József: A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára. Statisz- tikai Szemle. 1977. évi 6. sz. 565—570. old.

(11)

A területi adatfeldolgozás szervezésénél követett gyakorlatot jelenleg 3 fő tí—

pusba lehet sorolni:

— központosított rendszer — ez a jellemző a szocialista országokra -—, amelynél a szervezet minden szintjén ugyanazokat a módszereket és szabályokat alkalmazzák; az adatgyűjtés és —feldolgozás általában a helyi statisztikai szerveknél történik, és csak az aggregátumok kerülnek a központba az országos szintű számítások céljára;

— minden feladat ellátása — az adatgyűjtés és -feldolgozás — helyileg történik;

— az adatgyűjtés a területen, a feldolgozás azonban a központban folyik.

Latolgatva a különböző megoldások előnyeit felmerült. hogy az egyébként ki—

vánatos és célszerű decentralizált adatgyűjtés és adatbázis működtetése feltételezi, hogy a központi hivatal a fogalmak. osztályozások és módszerek vonatkozásában irányító szerepet lát el. Ha az adatok ellenőrzésének és a jelentések kiadásának feladatai decentralizáltak, az adatok tartalmi fogalmait egységesíteni kell.

A résztvevők megegyeztek abban. hogy az egységesített fogalmak és osztályo- zások, amelyek a területi statisztika koordinálásának fontos eszközei, a számítás—

technikai kutatások számára külön feladatot jelentenek, és hogy a témát az Euró—

pai Statisztikusok Értekezletének Elektronikus Adatfeldolgozási Csoportja (Számí- tástechni—kai Munkacsoport) Pozsonyban tartandó lSlS szemináriumán napirendre

kell tűzni.

Számos résztvevő úgy vélte, hogy a különböző regionális szintek koordinálására a legalkalmasabb eszköz a központi adatregiszterek létesítése.

Ami az egyedi adatok védelmét illeti, több résztvevő annak a véleményének adott hangot. hogy a területi adatbázisok létesítésénél az adatokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége számtalan probléma forrása. Ennek megszüntetésére azt vélték legalkalmasabb eszköznek, hogy az adatok ne legyenek kis területi egysé—

gekre lebontva. Ezáltal vélik elkerülni az egyedi adatok azonosításának lehetőségét.

Kanada Statisztikai Hivatala egy technikai eljárás bevezetéséről számolt be.

amelynek az a lényege, hogy a statisztikai táblákba tudatosan zavarokat iktatnak be, és ezáltal kiküszöbölik az adatoknak közvetlen vagy közvetett felismerését.

Többen hangsúlyozták. hogy bizonyos különbség van a személyi és a vállalati adatok bizalmassága között. Számos országban az a közvélemény kívánsága, hogy a vállalati adatokat tegyék hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára is.

Az adatok bizalmas kezelésének problémája természetesen főleg a nyugati statisztikusokat foglalkoztatja. Sokan aláhúzták. hogy a jövőt illetően ez számukra az egyik legfontosabb probléma.

Végezetül e téma keretében folyt vita a statisztika időszerűségéről, pontosab- ban az időben adott statisztikai információk fontosságáról. A felszólalók széles—

körűen foglalkoztak azzal a kérdéssel. hogy az adatok megjelentetésében tapasz- talható lassúság elsősorban a kiküldött kérdőívek elkésett visszaküldésének és az adatszolgáltatókkal fenntartott kapcsolatok hibájának tudható be. Erre a problé- mára megoldást kell találni. A számítástechnika bevezetése jelentősen meggyorsí- totta a feldolgozást, de a statisztikai munka más fázisaiban nincs lényeges javulás.

Az egész munkafolyamat meggyorsításának lehetősége összefüggő és egymással ellentétes cél. Teljesítésének lehetősége korlátozott. mert

— az adatoknak megbízhatóknak kell lenniök, tehát ellenőrizni és szerkeszteni kell azokat,

— olyan gyorsan kell tájékoztatni, amint csak lehetséges,

—— a költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.

Az a vélemény alakult ki. hogy ezeknek a követelményeknek egyidejűleg meg—

felelni leginkább a reprezentatív összeírások szélesebb körű alkalmazásával lehet.

(12)

ENSZ-SZEMINARIUM

729

A szeminárium a napirendi pontokról folytatott vitát befejezve összegező záró—

ülést tartott. Ezen az elnök összefoglalta a vitában elhangzott legfontosabb megál—

lapításokat. valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szeminárium nem tudott végleges és megnyugtató választ adni. ilyenek például

—— ki határozza meg a prioritásokat (a statisztikusok vagy a politikusok),

—- hogyan tudják a statisztikai hivatalok fenntartani vezető szerepüket a statisztika koordinálásában a decentralizálás folyamán,

—— hogyan tudják leküzdeni a statisztikai hivatalok a statisztikai tevékenységgel szembeni növekvő ellenérzést.

— hogyan lehet megőrizni a statisztikai adatok bizalmas jellegét a nyilvántartó (né- pességi) regiszterek terjedő rendszerében,

— hogyan lehet áthidalni az akadémiai—elméleti, valamint a gyakorlati statisztikusok együttműködésének hiányát.

Ezek és a szemináriumon elhangzott más problémák -— szerénytelenség nélkül állíthatjuk —— a magyar statisztika által többségükben túlhaladottak, a tőkés orszá—

gok statisztikai hivatalai számára azonban élő problémák. A statisztikáról szóló jogszabályok az esetek többségében nem biztosítanak a statisztikai hivataloknak országos szintű hatáskört a statisztikai tevékenység minden részletre kiterjedő koor—

dinálására. irányítására. A statisztikai hivatalok közjogi elismerése nem általános.

A kötelező és átfogó beszámolási rendszerek hiányában az adatgyűjtési tevékeny- ség nehézségekbe ütközik. Az összeírások, amelyekkel a rendszeres adatszolgáltatás hiányát feloldani igyekeznek csak részben jelentenek megoldást. A teljes statisztikai információ—rendszerre kiterjedő szabályozás. az egységes fogalmak, osztályozá- sok bevezetése úgyszintén felemlített kívánság. A statisztikai akciók gyakran ütköz—

nek pénzügyi akadályokba.

A korlátozó tényezők, a statisztikusok nehezebb munkafeltételei ugyanakkor bizonyos előnyökkel is járnak. A reprezentatív összeírások széles körű alkalmazását.

a matematikai módszerek, a számítástechnika intenzív felhasználását vagy a regiszterek kifejlesztését nem utolsósorban ezek a körülmények ösztönözték.

Úgy gondoljuk. ebből a felismerésből bizonyos következteté—seket magunkra néz—

ve is levonhatunk. A mi munkafeltételeink is egyre szigorúbbak lesznek, az erőfor—

rások növekedése nem követi a feladatokét, a hatékonyság fokozása a statisztikai munkában is napirendre került.

*

Ha összefoglalóan akarjuk értékelni a szemináriumot, meg kell állapítani, hogy annak megrendezése nagyon hasznos kezdeményezés volt. Az eszmecserék során a statisztika jelen és jövő problémái hiánytalanul felszínre kerültek. A légkör tárgy- szerű és őszinte volt. Minden delegátus kifejthette álláspontját. Az elhangzottak pedig nemcsak jó áttekintést nyújtottak az országok statisztikai feladatairól és jövőt illető elképzeléseiről, hanem az egyes kérdések vitája során elhangzott álláspon- tok, illetve érvek valamilyen módszer vagy megoldás kérdésében a közvetlen napi feladatokhoz is kapcsolható tapasztalatokat nyújtottak.8

A szeminárium megrendezéséért és a házigazda terhes feladatainak vállalá—

sáért és kitűnő ellátásáért a szemináriumon részt vevő szovjet küldöttség vezetője mindenki egyetértését tolmácsolva méltán mondott köszönetet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és elismerő szavakat !. W. Duncannak, az Egyesült Álla- mok központi statisztikai szervezete vezetőjének.

8 Tervek szerint a szeminárium megszerkesztett teljes anyagát még ez évben kiadják.

(13)

PE3l-OME

Craven nonslromuaaer paőory, rnasnue TéMbl u CBRSBHHbIe c BTHMH nucxyccuu ceMw- napa Crarucmuecxon KoMuccu " Esponeücnoü BKoHomuuecnou Komuccuu OOH, opre- HuaoaaHHoro B Baumurroue c 21 no 25 Mapfa 1977 I'.

Coauan HOBbIe Tpeőosanun, npepfaaanenubie K cra'mc'mxe a cnsau c ÖyprlM pOCTOM norpeőnocreű s numopmauuu, Cramcrmecxaa KoMnccm OOH cum-ene Heoőxoath—m op—

ranuaosars Memnyuaponumü ceMuHap no BonpocaM onpymeuuu cramcrmecuoü nemem:- HOCTH, nonomeHns crarncmuecxux ynpasneuuü H Apyrux makropoa, oxasuaaioumx enn- smm Ha Benenue cramcmuecxux paöor. PYKOBOAHTSHH crarncruuecxnx cnymő omenbuux crpaH nanomunu cneuudmuuue ycnoann, abiTeKaioume us oőmecraeuuoro crpon AGHHHX crpan u onpeAennwmue caou saga—m. Kpome 'roro ouepKHynw csom cooőpameunn, canada- Hble : ÖYAYMHM paaanmeM cramcrunn.

Aarop crarbu nonpoőno npeAcraBnne-r maar—me TeMbl, oőcymAeHHue Ha ceMuHope, paaume BBrnHAbl, csnaannsie c 3THMH remaMu, cdnopMupoaaHHue no HeCKOIIbKHM aonpocaM , noxomnble noauum, a TaKme npoőneMu, Tpeőyioume ganbueümux oőcner-anuü.

SUMMARY

The article gives a summary of the work, main topics and related debates of the seminar organized by the UN Statistical Committee and Economic Commission for Europe, and held

in Washington from 215t to 25th March 1977.

Realizring the new reauirements raised by the sharp increase of the information demand against statistics the UN Stotistical Committee deemed it necessary to investigate amply at this seminar the environment of statistical work. the conditions of statistical Offices and other factors which determine their activity. The heads of he national statistical services accounted, for the particular conditions arising from the sociall systems of the countries, and determining their tasks. They outlined their ideas concerning the future development of statistics.

The author discusses in detail the major topics of the seminar. the various views expressed in this connection, the understanding reached in some cases, as well as the problems in which further investigation was deemed necessary.