szam. '
1302 —*
3937
lődés s a szakköröknek e téren kifejtendő rendkívüli tevékenysége, a múlhatatlanul szükséges helyes hitel— és kamatlábpolitika a sok más egyéb tényező 'áltozása mellett.
ha lassan is. de épp olyan struktura (alto- zásokat fognak előidézni, mint aminőkr ) 'a/
Egyesült Államokban találunk példát
Bár az ország j'azdasagi (letében a há—
ború előtti évekhez képest lénveües Válto—
zások jöttek létre, amelyek talán a torté- neti összehasonlítás módszerének alkalma zását egyesek előtt indokolatlanná teszik, mégis annak a szerény véleményünknek adunk kifejezést,hogy hazánkban elsősorban a történelmi összehasonlítás módszereit kell alkalmazni a kutató munkánál, hogy ennek világánál beláthassunk a régi Mag 'arorszagf gazdasági életének szerkezetébe. 'X mas,var gazdasági életnek is megvannak a maga sa—
játosságai, éppúgy mint más országoknak. A régi ciklusváltozásokat jellemző t'eltünőlil) jelenségekből könnyűszerrel kijelölhetjiik azokat a sorokat. amelyekre a jelen gazda- sági helyzet vizsgálatímál szz'uníthatnnk a(l—
dig is amíg azok helytállósagát analizis, vagy más módszerek segélyével megállapí—
tottuk. A történeti osszehasonlitas nyujtotta segedeszkortol eltekintve. nalunk is mélyre—
ható analizism lesz szükség hoü y a jelen gazdasági helyzetről teljesen kielégítő és tá- jékoztató képet kaphassunk. Ho;a'y a magyar kutato munkát már eleve gáncs ne érje,.
szükséges rámutatni arra is, hogy azok a tényezők amelyek a gazdasági helyzetet egész bizonyossá!Ugal jelzik néhány év mulva már nem too ják a biztonságnak ezt a mértékét vagy fokát nyujtani. így a jelen- ben kielégítő szolgálatot teljesítő szam—
sorok a jövőben csak bizonyos módosítással
fognak megfelelni. '
A magyar kntatómunkanal tehat a l'o- kérdés elsősorban az, hogy a jelenlegi hely—
zet tanulmányozásánál mennyire lehet fel—
használni a mult vizsgálata révén szerzett tapasztalatokat és hogy a jelen tanulságait mily módosításokkal lehet majd a jövő gaz (l((sági helvzetrc alkalmazni. .
Sipos Sándor.
Az Országos Gazdaságstatisztíkai és a Konjunktúrakutató Bizottság első teljes ülése!)
Premiere séanee pléniere de la Commission hongroise de la statistigue economigue et de la
' recherche de eonjonetures.
lie'sume'. Constituéc il y (( guelgues mois et ayant termine' ses travaux preparatoires, ciest le 20 de'eembre courant (Iue la C o m—
'mijssion hongroise de la statis- tiguc économiguc et de la re—
cherche de eonjonctures (( tenu.
() F()ffíee central de statistigue, sous la pré- sidence de M. Aloijsc K ová (fs, satu-sec—
rétaire diElut, directeur (lc F()ffice, eten presence de plusieurs personualités de la vie économiaue. sa premiere séancc plé—
niére.
M. Aloy'sc K () u a' es. en onvrant [((
séance, (1 esguisse' et [c Inouvelnent ayant pour but la recherche (les causes (lcs chan—
gements économioucs et les efforts faits par F()f/iec hongroís (lc statistianc pour la
Tt (X konjunklu('a-statisztika
Dohrovíts Sándor dr., a Magyar Statisztikai Szemle
3. számában ismertette. Az Országos Gazdaság-
statisztikai és Konjnnktúrakutató 'megszervezését
Bizottság meg—
alakulásáról, valamint (1 Bizottság szervezeti sza—
bályzatáról kimerítő tájékoztatást ]])Iljt :( Ma;('(r Statisztikai Szemle 7. száma, 730 l,
création de la Commission. (lui (:()lnpreud aussi les représenlants de la vie économigue théorigne et pratigue. II (( exprime' Pespoír (jlfá liinstar (Ie liétranger. la recherche des conjonetures éeonozuigues prcndra non
seulement un vii essor cu Hongrie, mais
auton ["e'tendra aussi (( tous les problemes de la vie e'eonomigue, ('n organisant, sur (les bases modemes, les engnétes de sta- tisliguc économírluc nécessaires ("( cet effet.
M. Alexandre de Dobrovits, con—
seiller de "section ministériel, seerétuire gé- néral de la Commission. (( rendu compte des eirconstances de la constitution de la Commission, annong'anl (Iu'cn (lehors des (guestions de ('araelerc général. celle—ci se proposait (I"étlnlicr aussi l'analysc (les prim M. Alexandre Sipos. starétaire-rap- porteur. a ezrpose' la proposition relative- an programme de la recherche (lc con-;
jonctnres. ll (( souligné ([no [a caracle'risd l'igne cn ,est (le considérer la vie e'cono—
gnigue non pas en état (leguilibre, mais
comme ayant (lcs bases dinamigues, ct
(l-"e.ranii11('z"cnscmhlc. pour lc (nomen! ron '
_.— 1203 ——
192 *:
"its; se sont produits, les faits économigues connecces, en en recherchant la durée, la direction et la distance dans le temps, ainsi eve [a corre'lation des iaeteurs agissant sur la vie éeonomiyue. Pour ces raisons, on
"doit s'e/forcer, avant tout, de eompléter les enguétes; de les rendre plus fre'guentes, afin diétudier des faits plus rapprochés;
diétablir une base de temps judieieuse; de réunir des indices de prix: et (miles, sen- síbles aux eonjonetures; de déterminer les séries et les facteurs propres () marguer la mari-he de la vie éeonomigue.
Puis M. Jules (! e K o n k oly T he g e, eonseilier ministériel, sous—directeur de l'Of—
[ice de statisiigue, eoprésident—gérant, a fait une eonférenee de grande envergure sur les engaétes de statistigue économigue.
Apres en avoir indigué les laennes et insisté sur la nécessité de les eombler dans Pinté—
rét des recherches en guestion, il proposa de prier le gouvernement de faire (%./reca—
ter les enguétes de statistigue éeonomioue préparées par I'Office de statistigue.
La proposition a été adoptée par la Commission, ainsi gue le programme géné-
ral de la recherche de conjom'tures.
Apres les précieuses observations de plusieurs représentants de la vie écono—
migue théorigue et pratigue, le Président .a annoncé gu'en vertu de [tautorisation de la Commission, et dans liinte'rét de ltexé- cution rapide du programme. la Prési—
dence organisera sous pen les sous-eom—
missions nécessaires.
Az Országos (x'a:daságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság folyó évi de—
cember ho' 20-án tartotta meg első teljes ülését a M. kir. Központi Statisztikai Hi- vatalban, melyen a gazdaságkutatás leg—
fontosabb kérdései tárgyaltattak. Az ülésen Jelen voltak a tisztikar tagjai közül: Kovács Alajosa M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tal igazgatója. a Bizottság elnöke. Konkoly Thege Gyula a Központi Statisztikai Hi—
vatal aligazgatója, a Bizottság társelnöke.
Éber Antal társelnök. a Közgazdasági Tár—
saság elnöke, I)obrovits Sándor min. oszt.—
tan, főtitkár. Sipos Sándor titkár, köz—
ponti előadó. Az intézőbizottság tagjai kö—
zül: Altenburger Gyula egyet. meghívott előadó. Imrédy Béla a Magyar Nemzeti Bank igazgatólielyettese. Laky Dezső mű- egyetemi tanár és Székács Antal a buda—
pesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
Az előadók közül: Andreieh Jenő műegye—
temi tamirsegéd. Varga ls 'án. Szőnyi
Gyula min. titkár. A kereskedelemügyi mi—
nisztert Tóry Gergely, a főldmívelésügyi minisztert Barcza hrnő, a népJóléti és mun- kaügyi minisztert Lengyel Ervin min. ita—
nácsosok képviselték. A Bizottságban he—
lyetfoglaló közhivatalok, intézetek, testüle—.
tek és egyesületek képviselői közül megje- lentek: Tormay Béla vezérigazgató, am. kir.
postatakarékpénztár, Koiss Géza min. ta—
nácsos, az Állami Munkaközvelítő Hivatal, Senn Ottó min. tanácsos, a m. kir. Állam—
vasutak, .Iudik József a Magyar Nemzeti
Bank, Vadnay Béla, a Pénzintézeti Köz—
pont képviseletében. A Budapesti Kereske—
delmi és lparkamarát Gyulay Tibor ügy- vezető titkár. a Falu Országos Szövetségét Bodor Antal egyetemi m. tanár, a Gyáripa—
rosok Országos Szövesége't Lengyel Géza titkár, a Ker. szoc. orsz. szakegyesületek szövetségét Lillin József közp. főtitkár, a Magyar Gazdaszövetséget Ivády Béla ny.
h. államtitkár, országgyűlési képviselő, a Magyar Munkaadók Központját Alapy Viktor ny. min. tanácsos, az Országos Ipar—
egyesületet Tolnay Kornél ny. államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Egyesületet illatschenbacher Emil az Omge ügyvezető igazgatója, az Országos Magyar Kereske—
delmi Egyesülést Balkányi Béla, a Taka- rékpénztárak és Bankok Egyesületét pedig Kresz Károly kincst. főtanácsos kép- viselték.
Az egyénileg kinevezett szakl'értiak kö—
zül megjelentek: I,)álnoki Kováts Jenő az Országos Iparegyesiilet igazgatója, Farkas János és Farkasfalvi Sándor min. oszt. tal-, nácsosok (Központi Statisztikai Hivatal), Goldziher Károly egyetemi magántanár.
Gratz— Gusztáv b. t. t.. ny. miniszter. Jan—
kovits Béla. b. t. t.. ny. miniszter, Kádas Károly min. titkar (Központi Statisztikai Hivatal), Kari-h Kristóf, egyetemi ny. ren—
des tanár, Kende Tódor m. kir. kormány- t'őtanácsos, Kovács Norbert min. tanácsos.
Mozolovszky Sándor min. titkár (Központi
Statisztikai Hivatal). Navratil Ákos egye—
temi, ny. r.- tanár. Sajóhelyi István min.
titkár (Központi Statisztikai Hivatal), Ser—
bán Iván m. kir. gazdasági tanácsos, Szi—
geti Gyula min. oszt.-tanácsos. és Vágó Jó—
zsef szerkesztő. a Közgazdasági Társaság igazgatója.
Távolmaradásukat kimentették: lklódy Szabó Andor ll. államtitkár, a pénzügy—
miniszter képviselője, Samassa Aurél h. ál—
lamtitkár. Bernát lstván a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. 'I'hirring Gusztáv a Magyar
' Nm
_; 1é04 ;—
1927
* "12. szám.
Statisztikai Társaság elnöke, Zorlcóezy "sm" tagjait: hogy teljesen átérezve a reánk há—
Samu, m. kir. kormányfőtanácsos, a Buda—
pesti Mérnöki Kamara. Illyefalvi [. Lajos a Fővárosi Statisztikai Hivatal és Strasser Imre tőzsdetanácsos, a Budapesti Árn- és
Értéktőzsde képviselői.
Kovács Alajos elnök megnyitó beszédé—
ben üdvözölte a Bizottság tagjait, akik első izben jelentek meg ezeknek a nagyfontos—
ságú közgazdasági problémáknak megbeszé—
lése céljából.
A gazdasági kérdések iránt újabban vili'ieszerti fokozottabb és erőteljesebb érdeklődés nyilvánul meg. Az a mozgalom pedig. amely a legújabb sta—
tisztikai módszerek segélyével a gazdasagi hullam—
zások okszerű magyarázatz'ira és a gazdasági élet- jelenségek feltárására törekszik. mind altalano-
sabbá valik. Teljesen áthatva attól a nagy érdek- lődéstől. amely az utóbbi években ezekkel a kér- désekkel szemben nalunk is megnyilvánul és út—érezve annak a mozgalomnak nagy fontosságát.
amely a kutatást modern alapokra kívánja he—
lyezni. a Statisztikai Hivatal néhány hónappal ez—
előtt a legnagyobb készséggel tette meg a kezde—
ményező lépéseket egy szaktanáes lielz'illiti'isara.
hogy a külföldi példák után indulva ez a gazdasagi
kutató munka nalunk is megkezdhető legyen.Ezirányú törekw'xsiink a legnagyobb megértésre és támogatásra talált és így rövid időn belül lehe-
tővé vált az Országos Gazdaságstatisztikai és Kon-
juktúrakutató Bizottsag: megszervezése. amelybesikerült tömöríteni gazdasági életünk kiváló elméleti
és gyakorlati szakembereit. ami magában véve is teljes reményt nyujt a Bizottság erednn'myes mun-kásságára.
_ Ez a szaktanaes jellegével biró Bizottság az 1870-essévek után egy újabb kísérlet a gyakorlati és elméleti élet képviselőinek a Statisztikai Hivatal munkásságába valo intézményes bekapcsolz'isz'ira.
.tkkor
nem voltak eléggé megérve, most már általános az érdeklődés a statisztika iránt. Éppen azért a
siker biztosabb reményében nézhetünk most a Bi- zottság müködése elé,
.Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk—
túrakutató Bizottság részben a gazdasági élet egész komplexumára kiterjedő vizsgálódásokhoz szüksé- ges, gazdaságstatisztikai adatgyüjtés megszervezé—
sével, részben pedig erre az adatgyűjtésre támasz—
kodó új és modern kutato eszközöket alkalmazó eljárás igénybevételt'vvel. vagyis a befolyi'isoló ténye- 50 évvel ezelőtt —— a viszonyok még
zők hosszas megfigyelése es tüzetes vizsgálata révén
4próbálkozik a gazdasagi jelenségek magyarazatz'ivat .és ezzel előmozdítani ki'ánja a kormany helyesgaZdaságpolitikáját is. Ennek a munkának a meg-
indítását jelzí az Országos Bizottság első, teljes ülése és éppen azért arra kérem a Bizottság mélyenluló feladatok fontosságát, szíveskedjenek munkás-—
ságukkat hozzájárulni ahhoz, hogy a kutató munka nálunk is mielőbb kiváló eredményeket mutathas—
son fel.
Az elnöki megnyitó után Dobrovits Sán- dor főtitkár terjesztette elő jelentését:
Jelentése-minta a Bizottság megalakulásának
előzményeiről, történetéről, szervezetéről, szemé—
lyi és anyagi erőiről leszek bátor röviden refe—
ralni.
.X liazdasi'igstatisztikai es lx'onjungtúrakutató' Bizottság címe kettős célkitűzést jelez. E célok azonban nem divergalnak. hanem egy magasabb-
rendű feladat megoldása érdekében szervesen kap-
esolódnak össze. A gazdasági statisztika párhuza—mosan halado külön útjait a konjunktúrakutatás útja keresztbe szeli s ezáltal megteremtve köztük
az összefüggést, a közgazdasági élet egesz terrénu-
mának gyorsabb és könnyebb bejz'ira'isál. terméke—nvebb művelését lehetővé teszi.
A gazdasági statisztika mind újabb és újabb ágainak megnyitása, eredni-nyeinek egymasinellé allitasa. mely ,.jelzőtáblák" készítésében, Összefog—
laló időszaki gazdasi'gi jelentések szerkesztésé- ben jutott kifejezésre, hatott bizonyára ösztön- zőleg a közgazdasági tudományra. hogy az össze—
függések elméletet kimélyítve azokat a matema-
tikai tudomány módszereinek igénybevételévelmegtisztítva és leegyszerűsítve, a mai konjunk—
lúrakutatás alapjait megvesse. '
A Bizottság létrehoz:
lt'zrakutatás adta meg a lökést. S az a szoros Ö'sz—
szt—függés mely a konjunktúrakutatas és a gazda—
ara a modern konjunk—
sz'igí tevékenység között fennáll. tették szükségessé.,
hogy midőn a Központi Statisztikai Hivalal a kon-
junktt'irakutata'is eli'imozditasat szolgáló állami te- vékenység megszen'ezesérűl gondoskodni kivánt.egyben gondoskodnia is kellett a gazdaságstatisz—
tikai tevékenységének új szervezetéről is. Ez utobbi téren ugyanis a közgazdasági élet elméleti és gyakorlati szempontjai a hivatalon kivülállók
részéről intézményesen nem érvényesülhettek s vsupún az egyes újabb adatgyűjtéseknél esetről-
esetre összehívott ankéteken volt megadva a lehető!
ség arra. hogy gazdasági életünk érdekelt külsö tényezői is véleményt mondhassanak s így a sta- tisztikai tevékenységre befolyhassanak.
iz újonnan létesített Bizottság az ankétekkel szemben két irányban jelent l'ejli'idi'est.
Egyrészt alland(')va. rendszeressé teszi a köz-
gazdasz'igi szakférliak közreml'ikődését, másrésztpedig intézményesen biztosítja az összhangot a kü—
lönbözö statisztikai adatgyiijtésekben.
A konjunktúrakutatás terén tehát a Bizottság
bizonyos együttműködést igyekszik létrehozni a,
v
312. [szám; __ 1205 24*
' 1927
különbözőniagánkutató intézetek között, valamint a Központi Statisztikai Hivatal és ez intézetek kö—
zött. Magát a konjunktúrakutatást természetszerű—
leg szintén művelni fogja azzal a kifejezett szan—
dékkal azonban, hogy e munkásságával is támo-
gassa és ösztönözze a magánintézetek tevékeny—ségét. '
Ez általános jellegű feladatokon kívül prog—
rainmjába vette még az árelemzés kérdésének ta-
nulmányozását s a Központi Statisztikai Hivatal ily irányú munkásságának előmozdítását.Áttérve a Bizottság megalakulásának történe—
tére; meg kell emlékeznem mindenekelőtt azok—
ról a megbeszélésekről, melyek még a mult év vége
felé a Központi Statisztikai Hi 'atalban folytak. A megbeszéléseken a Statisztikai Hi 'atal vezetőségén
kivül Heller Farkas, Laky Dezső professzor urak,
Gyulay Tibor kamarai ügyvezető titkár és Vágó
József szerkesztő úr vettek részt. li tárgyalá—sok eredményeként a Központi Statisztikai l—li-A vatal igazgatója folyó év január hó lS—ára érte—
kezletre
és gyakorlati vezért'érliait. A nagy számban meg- jelent érdekeltek beható megvitatás után kimon—
dották a konjunktúrakutatás eltíimozdíta'isa és a gazdaságstatisztikai ágak harmónikus
érdekében egy Bizottság megalakításának szüksé—
gét. A szervezési
alatt befejezést nyervén. a kereskedelemügyi mi—
hívta össze a közgazdasági élet elméleti
fejlesztése
előmunkálatok néhány hónapniszter úr folyó év július hó 12—én kiadott rendele—
tével megalakította a Gazdaságstatisztikai és Kon—
junktúrakutató Bizottságot: szerve—
zetik szabályzatát. kinevezte tisztikarát és megállapította
intéző-
bizottságát, valamint egyéni minőségben a Bizott—ságban helyet foglaló tagok első csoportját s vé- gül megállapította azon hivatalokat és testületeket, melyek képviseleti alapon foglalnak helyet a Bi—
Bizottság első üléssza- és 1928.
zottságban. Egyidejűleg a
kának tartamát az 1927. évekre terjedő-
leg szabta meg.
A Bizottság szervezete a fentebb ismertetett
elvi elgondolások alapján létesült. Célja volt agazdasági élet összes tényezőinek az állami tevé-
kenységbe való bekapr-solt'isa. mégis oly módon.hogy ezáltal a Bizottság mozgékony funkciója ne feszélyeztessék. A kiizgazdasígi élet képviseletére
tehát oly magasabb kategóriákat kellett megálla- pitani. melyek a mobilitáshoz szükséges csekély taglétszámú Bizottságban a közgazdasági élet le—hetőt minden ágazatát, képviselhetik.
Mindenekelőtt érdekeltségű kate—
gória állapíttatott meg. Az elméleti tudományos érdekeltség, a gl'akorlati élet érdekeltsége és a
Statisztikai Hivatalnak úgyis mint állami adminisz—
három ily
trációnak érdekeltsége. Az elméleti közgazdasági élet ágazatai
pontjából a közgazdasági és a matematikai tudo—
közül a Bizottság munkája szem—
many emelkedik ki. Mig a gazdasági érdekeltség körében a mezőgazdaság, az ipar, kereskedelem és a hitelélet érdekcsoportjai kiilönböztettek meg. Az
emlitett érdekeltségek egy-egy képviselőjéből ala- kíttatott a Bizottság .lntézöbizottst'iga. ,A Bizottság tagjainak megállapításánál szintén az a szempont volt i'ányadó. hogy a fentemlített kategóriák lehetőleg arányosan nyerjenek képvi- seletet. E szempont érvényesítése természetesen bi-
zonyos eltolódást kellett, hogy szenvedjen ott, ahol
az egyéni minöség alapján kinevezett tagok mege bízásáról volt szó.A miniszter által megalakított Bizottság mun—
kásságának megindítása Intéző—
bizottság feladatává vált. Az Intézőbizottság októ—
most már az
ber hó 15-én tartott első ülésén foglalkozott a Bi—
zottság kiegészítésének kérdésével.
népjóléti minisztériumnak a Bizottság elnökéhez
'l'árgyalta a
'ntézett leiratát, melyben a Bizottságot az árelem- zés kérdésének beható tanulmányozására hívja föl.
s ezzel kapcsolatban egy albizottságot küldött ki.
'l'árgyalta továbbá az érdekképviseletek által meg—
alakítandó konjunktúrakutató intézetnek a Bizott—
sághoz való viszonyát s e tekintetben az együtt-
működésnek alapjait messzemenően biztosítottamNovember 3-án tartott második ülésén a Bi- zottság általánosságban elfogadta a
kutatás
konjunktúra—
mnnkaprogrammjára vonatkozó előadói tervezetet s annak részletes tanulmányozására al—
bizottságot küldött ki.
Időközben a képviselettel bíró intézetek ki-
küldöttjeiket kijelölték s ennek alapján akedelmi miniszter úr folyó év december hó til—án kelt rendeletével a kiküldött képviselőket a Bizott—
ság tagjaivá kinevezte s egyben a
keresA
szakférfiak so-
';"it is kiegészítette. Ezzel a Bizottság megalakítása befejezést nyert.követke-
zőkben 'an szerencsém a tisztelt Közgyűlést rövi—
den tájékoztatni. A szervezeti szabályzat értelmé—
ben a Bizottság irodai teendőit s ezzel kapcsolato-
san a Bizottság által elintézendő belső szakmun—kálatok végzését is a Központi Statisztikai lliva—
tal látja el. A Bizottság irodája a t'őtitkáron és a központi elöadón kívül egy mérnöki képzettségű
A Bizottság intern munkásságáról a
szakerőből s egy gépírónőhől áll. Anyagi téren.
sajnos a folyó költségvetési évben még csak igen
rsekély eszközök állnak A Köz-
ponti Statisztikai Hivatal költségvetéséből mind- össze 18.000 pengő évi dotáció állapittatott meg.
A jövő költségvetési évben azonban, melynek elő—
készítő munkálatai most közelednek a befejezéshez,
remélhetőleg már tekintélyesebb összeg vehető fela Központi Statisztikai Hivatal szubvenciójaként.
Hasonlókép remélhető, hogy mindazok az állami és magánintézetek, melyek a Bizottság működé—
sére súlyt helyeznek. annak munkálatait igénybe
rendelkezésre.12! Szám.
yestzik, anyagiakban is támogatni fogják a Bizott—
ságot. A Bizottság működése iránt mindenütt ta—
p'a'sztalható nagy érdeklődés és komoly megértés, mely e reményünkre jogosít, bátorít fel engem jelentésem záró szavaival arra a kérésre, hogy-a közgyűlésnek itt megjelent tagjai is méltóztassa—
nak oda hatni, hogy a Bizottság kellő anyagi tá-
mogatást nyerjen s így nagy feladatainak lehető—leg minél teljesebb mértékben megfelelhessen.
A főtitkári jelentés után Sipos Sándor előadó-titkár a következőkben terjesztette elő a konjlmktúmkntafús munkapro—
,grnmmját:
Az utóbbi esztendők különösen nyomasztó
gazdasági viszonyainak hatása alatt főként az ame- rikaiak által kiépített, de már Angliában is általá—
nosan alkalmazott és értékes tapasztalatokra tá—
maszkodó, mintegy teljesen új i'ányzat indult meg _a [gazdasági helyzetek feltárása céljából az európai
államokban, a konjunktúrakutatús, melyet mégOroszországban is igen intenziven folytatnak. lin—
nek oka abban is leli magyarázatát. hogy az utolsó évtizedben a gazdasági problémák súlyban mind- inkább nőnek s azok iránt újabban mind nagyobb
érdeklődés
A konjunktúrakutatás. ez nyilvánul meg.
a gazdaságkutatt') munka a hullz'nnniozgz'is okait kívánja feltárni. es
a'gazdasági körforgás egyes fázisait. melyek eddig
vagy magyarázat nélkül állottak vagy tevesen let—tek megítélve. igyekszik minél tágabb nézőpontból megvilágítani
Ennek az új irányzatnak főjellegzetessége, hogy az örökös mozgásban lévő gazdasági élet összetar—
tozó jelenségeit kutatja és az azok közötti össze- függéseket igyekszik kimutatni.
így tehát a konjunlctúrakutatás egy hatalmas
és széjjelágazó yazdusúg.s'tatisztíkai, gazdaságkutató, vegeredményéhen pedig gazdaságpolitikaí tevékeny—séget jelent. Célja a hullámmozgások tudományos magyarázata, a változások okainak kifiirkészese s
amint a kutató munka a gazdaságstatisztika ki-
építésével nagyobb méreteket ölt. a számsorok tö-kéletesebb gazdasági hely-
zetek teljes feltárása. Legmesszel)bmenőleg pedig 'az a Célja, hogy a kutatások eredményei alapján olykor hatást tudjon gyakorolni a szélsőséges gaz—
dasági helyzetekre es kedvezően befolyásolja azokat eletet biA magyarázata révén a
melyek a gazdasági
? tehetik. lgen termesze- a . körülményeket,
zúnytalanná es veszély ,; s
tes, hogy a kutatás hatalmas konjunktú'a-statisz- tikai adatgyűjtést tesz szükségessé.
. Mivel a gazdasági életet
tényeziik állandó 'áltozásoknak vannak
súlyuknak jelentu'isegiiknek és egymásra való ha-
jelentékeny. de
irányító fontosabb alávetve.láusnknak inegz'dlapítása nemcsak
szokatlanul nagy munkát is igényel. Természetes rtmdelkezesre
"következmt'inye ennek az. hogy a
átló anyagot amellett, hogy annak kiegészítése is elkerülhetetlenné válik. még a Vt'eldolgozás számára is alkalmasabbá kell tenni.
Az Országos Gazdaságstatíszlíkai és Konjunkf Iúrakutaló Bizotts—ágnak a konjunktúrakutatásra vonatkozó hármas feladatát, ha sorrendben nemlis helyesen, de az elmondottakban már egészen rövi—
den vázoltuk. Az nem lehet más, mint a magyar gaz- dasági élet tüzetes vizsgálatához szükséges gazdasági ' statisztikai adatgyűjtés további kiépítése, (: rendel—
kezésre (illó anyagnak finomabb statisztikai eljárá—
sok szerint való feldolgozása és ez alapon a gaz- dasági életjelenségek kielégítő helyes nmgyarázala.
Általában ezt a feladatot igyekszik a konjunk—
túrakutatás új mesgyéken haladva, új eszközökkel és modern statisztikai nn'ydszerekkel megvah'psítani.
A gazdasági élet körforgásáról es a konjunktú-
rális 'áltozásokrf'vl csak úgy lehet tiszta képet kapnil ha a kutatás az eddigieknél szélesebbkörű, spe- riális célokat szolgáló és sűrűbb időközökre vo- natkozó adatgyűjtésre támaszkodik.
A legfontosabb feladat annak megállapítása.
hogy a rendelkezésre álló adatgyűjtést mily irá-
nyokban kell meg kibővíteni, az adatszolgáltatást az egyes soroknál mily időközőkre kell megálla-
pítani és hogyan kell az egész gazdasági életrevonatkozó fontosabb és anyagot
nyilvántartani és úgy csoportositani, hogy vizs-
gálatuk és feldolgozásuk könnyen megejthető ésennek révén a gazdasági élet hullámzása helyesen
összetartozó
magyarázható legyen.
A magyar gazdasági élet tényezőinek kiku—
lat-ása es felderítése céljából az első időben igen
kell a vizsgálódás körébe vonni.' !lesebb mezőkre terjesztjük ki nagyobb részletességgel
jelensegeket, annál több vreme-hogy a vizsgálódásoknál eddig
sok anyagot Azonban minél s
a vizsgákidásokal. minél
figyeljük
nyünk van arra.
figyelmen kívül hagyott és talán szerepnélkülinek vélt statisztikai sorok hatása is tisztázódjék, A
kijelölt és vizsgálat alá vett anyag feldolgozásá-
nál azonban csak a mindenkori gazdasági helsz megítélése és tisztázása vezethet bennünket." A ma—meg a
gyar kutató munka feladatkörének elhatárolásá-
nál es az Országos Bizottság munkaprogrannn-
jának megállapításánál a legmesszebbmenő lepes csak az lehet, hogy a szélsőséges gazdasz'gi hely—zetekre hatást tudjunk gyakorolni.
Kétségtelen, hogy a kutató munka 'megindi—
tásánál azAOrszágos Bizottság a tnunkat'eladatok- nak oljan tömegével áll szemben. amelyet csak a legtervszeriil'n') munkaprogramm alapján lehet meg—
oldani. ami bizonyossá 'álik. ha még figyelembe vesszük, hogy az általános feladatkör _a speciális ViZSgálódások következtében lenyegesen bővülhet, ami azután a munkaterv kereteinek fokozatos ll gnlását' fogja eredményezni;
il2. szám.
Tekintettel arra, hogy a munkaterület a gaz-
dasági élet mezejének igen széles részére kiterjed, azt a feladatok megfelelö csoportosítása által át- tekinthetőbbé kellett tennünk, az elvégzendő fel- adatok sorrendjét pedig úgy kellett inegállaplta—
nunk. hogy az a munkaprogramm folytatólagos kiSzélesitését eredményezze és a kis keretek között megindított kutató munka egységet alkosson . a munkaterv későbbi részével.
'Mivel a kutatással kapcsolatban lnegejtendő széleskörű vizsgálódásokhoz szükséges adatgyüjtés még kiegészítésre szorul, a magyarországi kon—
junktúrakntatás feladata kezdetben egyrészt az adatgyüjtés tervszerű kiépítése, másrészt a meg-
levő statisztikai számsorok tüzetes megfigyelése és feldolgozása kell, hogy legyen."Ebben a szellemben igyekeztünk az Országos
(lazdaságslatisztikai és Konjunktúrakutató Bizott- ság általános munlmprogrammját összeállítani és pedig oly módon, hogy az egyes statisztikai szám—sorok szerepe és a befolyást gyakorló tényezők
*hatása mielőbb ismeretessé váljék,
fellendüléseket előidéző erők, a válságokat és de—
pressziót létrehozó okok, szóval a gazdasági cik- lusok egyes fázisaira jellemző adatok felderíthe—
tők és e célt szolgáló szükséges vizsgálódások megejthetők legyenek. hogy ezeknek alapján az irányító gazdasági tevékenység meg-
az általános
is mielőbb
— indnlltasson.
A munkaprogramm ('isszeállítz'isánál mindazon—
által tekintettel voltunk arra is, hogy a jelenleg
rendelkezésre álló és a kutatás szempontjából
hasznosítható adatgyüjtés alapján a vizsgálódások azonnal megindíthatók legyenek.Fentiek alapján az Országos Bizottság,r álta—
lános munkaprogrammját aikővetkezőkben köl?
vonalazhatjuk:
'1. Az adatgyüjtés kiegészítésének megtervezése.
2. A konjunktúrakutatás céljaira már készen álló statisztikai anyag egyszerű grafikus fel—
dolgozása.
3. A gyüjtött anyag rendszerbe foglalása a
gazdasági helyzetek feltárását célzó vizsgálódások
számára.
rzás'ok
, 4. 'A visszamenőleges feldolgozás időpontjának
megállapitása. —
5. Helyes bázis-időszak kijelölése, úgy a rész—
letes, mint az általános vizsgálódások számára.
6. 'Konjunktúrakutatásra alkalmas kony részvényíndEX összeállítása.
' 7. Az általános árnívókat m'egelőző árhullám—
tanulmányozására alkalmas konjunktúra-
ú j érzé—
'*ín'zékenyv ár—índex összeállítása.
.
Marok- "temészetének megfigyelése,
"8; A vizsgálódás körébe vont statisztikai szám- a mut—atkozó forrásának" változásoknak és arsorok" seeularLtrend-
'?frltíibk—i-Ttiíá'nyza'tának)"(megállapítása; szoval a Sta-
—— "1207 1327
tisztikai számsorok tökéletesebb rint való feldolgozása.
9. A magyar gazdasági élet haladásának jel—
zésére szolgáló fontosabb számsorok és tényezők
kijelölése. _
10. A kutatások eredményeinek időszaki köz- lése.
A kutató munka végrehajtása valójában csak a munkaprogramm Nelső pontjának a megvalósí- tása után kezdhető meg, amikor is a kiegészített statisztikai adatgyűjtés a vizsgálódás rendelkezé—
sére fog állani. A folyamatban lévő és az azonnali feldolgozás számára készen álló adatoknál a jel—
dolgozás az újonnan megindítandó soroknál pe—
dig az adatgyűjtés kezdeti időpontjának megálla- pitása bír igen nagy fontossággal. - '
A visszamenőleges feldolgozást
lenne kiterjeszteni amennyire csak lehet, hogy így a kutatás számára minél hosszabb sorok álljanak
rendelkezésre. Sok esetben azonban ennek helyes
időpontját csak a háború utáni évekből vehetjük.A vizsgálódásoknál szükséges bázis-időszak meg-
állapitása, mely különösen a konjunktúraétzékeny részvény— és árindexek felépítésénél bír fontosság- gal, rendkívüli körültekintést igényel. Az előremegállapítható, hogy az indexszámok összeállítá—
sánál az általánosan alkalmazott háború előtti
1913-as bázis nem minden esetben lesz sikerrel
használható s hogy a jelen gazdasági helyzet Vizs- gálatánál bizonyos sorokra nézve az utóbbi esz—
tendőkből kell alapidoszakot választani. Az év-_
tizedekre visszanyuló összehasonlítás ugyanis sok módszerek sze—
kívánatos
esetben előnytelenül éreztetné hatását. A
Ez az általános munkaprogramm sem az adat—
gyűjtésre, sem a kutatás terjedelmére nézve nem
ad zárt kereteket és távolról sem tekinthető vég-legesnek. Az általános feladatkörből önként kö—
vetkezik, hogy az itt vázolt munkatervet bizonyos irányokban folytatólagosan bővíteni kell, viszont
más irányban munkatervünk szűkülni fog azáltal,hogy a csupán időleges vizsgálódás és a főténye- zők szerepeinek tisztázása céljából megindítotttkn—
tató munkát, amint az céltalannak mutatkozik,,rzel
fogjuk ejteni. 4,
Minél szélesebb alapokra helyezzük a kon- junktúrakutatást, annál inkább várható, hogyía helyes munkaprogramm végrehajtása megiogja hozni a maga eredményét és sikerülni fog a .ma- gyar gazdasági élet jellegzetes és befolyást gya-
korló tényezőit kijelölni és a változásokat _elő- idéző okokat felderíteni. A munkaprogramm rész- letesebb fejtegetésébe nem mehetünk [tovább, Lal-pi a munkaterv végrehajtását illeti. azt az eln'ikség által teendő javaslat előterjesztése kapcsán később
fogom vázolni.Ezután Könkolg Thege'üyula "'m'i'n *a- ,, nácsos. ügyvezető elnök 1tartotta meg 'nagy-
12. szám.
hatású előadását a kutató munka funda- mentális részét képező gazdaságstatisztikai adatgyűjtések kiegészítéséről 5 terjesztette elő általános tetszés közepette határozati javaslatát:
Az Országos tiazdaságstatisztikai és Konjunk—
túra-kutató Bizottságnak, — amint az a Bizottság elnevezéséből is megállapítható —— nemcsak az a feladata, hogy a konjunktúrakutatással foglalkoz—
zék, hanem az is elsőrendű hivatása, hogy a gaz- gaz-
dasági élet bonyolultságaval párhuzamosan egyre nagyobbodó igényekhez mérten i'ányítsa és elő—daságstatisztika fejlesztését a mindenkori, a
segítse. Sőt hozzáfíizhetem ehhez a megállapítás—
hoz még azt is, hogy a magam részéről az Orszá-
gos Bizottságnak ezt az utóbbi feladatát rendkívül
fontosnak tartom, mert az ország mindenkori gaz- kelló'kép megszervezett gazdaságstatisztikai adatgyűjtések segítségével is-merhető meg s maga a
csak akkor lehet teljes és megbízható, ha annak dasági helyzete csakis a
konjunktúrakutatás is
első; legfontosabb feltétele a minden tekintetben kimerítő gazdaságstatisztikai adatgyiijtemény ren- 'delkezésére áll.
A Központi Statisztikai Hivatal a vili'lgln'ibort'lt
követő évek folyamán a gazdaságstatisztika míve—
lése és fejlesztése terén máris nagy eredményeket ért el. Ez időszak alatt szervezte újjá a külkeres—
kedelmi t'orgalmi, a hitelintézeti és a
statisztikát.
gyáripari valamint a mezőgazdasági termelési statisztikának azt a részét is, amely a szántóföldi
termelés eredményeit állapítja gazda—ságstatisztika felsorolt ágainak
időszak alatt oly nagyarányú, meg. A
fejlődése pedig
ugyanez hogy a
vonatkozó adatgyűjtéseket még a részletesebb adatokat kívánó konjunkti'n'akntatás szempontjá-
ból is bővíteni alig kell s azokat többnyire vsak
abban az irányban kell majd hogy
ezek az adatgyűjtések gyakrabban, rövidebb idő-
közökben ismételtessenek meg. Ezenkivül örven- detes tényként jelenthetem azt is, hogy e folya-fejleszteni,
matos adatgyüjtéseken kívül a közeljövőben a
Magyar Gazdaszövetség által szorgalmazott birtok- megterhelési statisztikai felvétel is megvalósul.mert a kormány e rendkívül fontos felvételhez.
—— amelynek tervezetét a Központi Statisztikai Hi- vatal már a mult év nyaránmtvlkészítette immár hozzájárult és a felvétel költségeinek fedezetéről
is gondoskodott. Végül arra is utalhatok, hogy az 1929" év folyamán egy általános mezőgazdasági
_iizemstatisztikai felvétel is végrehajtható lesz, mert e felvétel foganatosítása elől. tekintve, hogy Intézetarra a római Nemzetközi Mezőgazdasági
kezdeményezésére a világ minden számbavehetó' állama úgyszólván kötelezte magát. a
állam sem zárkózhatik el,
"13ij r
_ 1208 —
méltók is ezek az
eredmények, a gazdaságstatisztika mívelése és fej—
lesztése terén nagy
De bármily elismert 're
még mindég vannak oly
hiányok, amelyeknek pótlásáról feltétlenül gondos—
a hiányok közül a legfontosabbakzd
kell.
hogy az országnak ingatlan és kodni
ingatlanforgalmi
statisztikája úgyszólván ninesen, hogy a termelés—ről értve alatta az ipari és mezőgazdasági terme—
lést egyaránt. a
folytatott mezőgazdasági vonatkozó adatokon kívül adatok alig állanak rendelkezésre, hogy a inezr'igazdasa'igi és a kisipari iizemekről leg—
feljebb ha teljesen elavult adataink vannak, s hogy az ország belkereskedelmi forgalma konkrét
adatok alapján egjáltalán nem ismeretes. Vagyis
termelésre
figyeleinbM't'We azt, hogyra magyar gazdasági élet—
nek jelenlegi legsúlyosabb problémái: a szociális
és produklivitás szempontjából vett helyes birtok—megoszlásnak. a gazdasági viszonyoknak legmeg—
t'elelőbb racionális termelésnek és a külkereske-
delmi forgalom passzivita'tsz'mak kérdése, megálla—
pítható, hogy a gazdaságstatisztikai adatgyűjtések.
illetőleg aoatok sorából épp
amelyekre e tárgyalása során elsősor- ban sziikség van, s amelyek nélkül a magyar gaz—
dasági életnek e súlyos problémái helyesen aligha oldhatók meg.
azok hiányzanak, kérdések
De még e legfontosabb hiányok sorában is
különös jelentősége van azoknak a hiányoknak,amelyek az ingatlanstatisztika, a mezőgazdasági
és a belforgalmi statisztika mutatkgznak.Az ipari termelés nagyságára nézve bizonyos ada-
terén
tok, ha hézagosan is, de mégis mindig rendelke- zésre állanak; őt a kisipar üzemi viszonyairól is lehet némi tzijékouőclást szerezni. A többi—felso-
rolt adatgyüjtésnek hiánya azonban már sem
hozzz'ivetőleges, sem részleges adatokkal ném pó- tolható, annál kevésbbé. mert e hiányokat ily-módon pótolni nem is lehet. így, hogy semmi
egyebet ne említsek: a kisbirtokok és általában a gazdaságok tagoltsaga nagyság szerint, vala- mint azok üzemi viszonyai teljesen ismeretlenek;az egyre nagyobb jelentőségű baromfitenyésztés
es gyümülestermelés terén teljes sötétségben kelltapogatózni; a belső forgalom
irányairól, a gócpontokba szállított mennyiségek—
ről adatok egyáltalán nincsenek; a magyar föld—
birtok újabb eladósodásáról
legelteiitétesebb feltevésekMár pedig a helyes birtokpolitika a birtok—
viszonyok konkrét ismeretét tételezi fel. Az ország mezőgazdasága csakis abban az esetben tehető vonatkozásában prodtiktívvá, ha annak üzemi és termelési adatai a mai fejlődött
gazdasági élet és bonyolult gazdasági viszonyok
kereskedelmi
pedig egyelőre a vannak forgalomban.
minden
között részletesen ismeretesek. A városok,' elsősor-'
ban Budapest ellátása terén helyes intézkedéíiek
1927
legfontosabb mívelesi ágakorr
( 12. szám, —— t209 —— /1927
esakis abban az esetben történhetnek, ha a Váro-
sokha irányuló belső kereskedelmi forgalomnak
részletes adatai rendelkezesre állanak. A föld—birtok elad('isodottságának ismerete pedig a to—
'ábbi eladósodottság meggz'itlásának es a racioná- lis "azdasa'd termeli-s meghonosilt'lsának úavszól-
?! _t ( : .
van első feltetele.
A magyar gazdasz'igstatisztikanak e miatt a
hiányai
telelősséL
Központi Statisztikai Hivatalt (—
egyáltalán terheli.
során a termelésről is
nem A gyáripari adatgyüjtés gyüjtetnek adatok. azok azonban megfelelő költségfedezet liián_'ában nem
dolgoztatnak fel. A kisipari adatgyiijtes tervezete.
amely az üzemi és termeli-si statisztikát is felöleli.
már 1923 óta szerepel a Központi Statisztikai Hi- vatalnak országgyűlés által elfogadott munkater- vében, annak vegrehajtása azonban szintén költ- ségfedezet hiímyz'ihan mindeddig nem volt fogana- tosítható. A többi felsorolt hiányokat pedig,r a Sta—
tinit-ban külön tör—
vény által szabályozott adatgyűjtések segítségével tisztikai Hivatal szinten már
óhajtotta pótolni. Az erre Vonatkozó és ,,Magyar—
ország ingatlanstatisztikájáról. mező- és erdőgaz—
dasági. valamint helforgahni statisztikájáu'il"
r-ímii ttirw'aiyjamslatot a kereskedelmügyi minisz- ter úr az 1923, ev
alatt nyujtotta javaslat azonban
tavaszán igÖ-ÖS ironn'inyszz'nn be, a nemzetgyíilesnek. A törvény—
törvényerőre sohasem emelke-
dett hanem többszöri meddő bizottsi'gi tz'rgyalás
után az 1925 év őszén a kereskedetmiiyyt minisz- ter úr által visszavonatott. Ugyanakkor a Statisz- tikai Hivatal
forgalmi adatgyűjtést nnmkateru'rhe
megkísérelte legalább az ingatlan- t'elvenni, ez az adatgyűjtés folyó évi munkatervében is benn-
foglaltatik, de hiába, mert költst'igt'edezet hiány!- ban még mindég nem
rnénykópen tehát a
hiányai elsősorban és főleg az
'alósítható meg. Végeredl magyar gazdaságstatisztika állam nehez pénz—
ügyi helyzetével magyarázhatók.
Ez, alkalommal az idő rövidsége miatt nem
áll módomban ezeknek a még mindég nem fog: — natositott adatgyüjtéseknek tervezetét. vagyis a kisipari adatgyüjtésnek tervezetét és a többi adat- gyüjtéstvényjavaslatot részletesen ismertetni, legyen sza-
bad azonban legalább
mag,,ábat'oglalt') már előbb említett tör-
azokat nehány vonással
vázolni.
A kisipar'a vonatkozólag a Statisztikai Hiva—
tal hasonló adatokat óhajt gyüjteni, mint amilye—
neket a gyz'triparról gyűjt. Ezáltal a kisipari adat—
gyüjtés megvalósítása esetén az ország ipari üze—
meiröl és ipari termeléséről oly adalokállanának
[rendelkezésre, amelyek a magyar ipar helyzetét és termelését minden vonatkozásban teljes részle- tességgel tollai—nák.A többi adatgyűjtést magábafoglaló törvény—
javaslatnak róljá pedig az volt. hogy egy alapvető
általános ingatlanstatisztikai felvétel és egy álta—
lános mezőgazdasági üzemstatisztikai összeírás végrehajtása után, amelyeket a
kellett foganatosítani,
az összes mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések Útját, — illetőleg
tervezett törvény alapján egyidejűleg volna
inegszerveztessenek. ti alapján t'olytattfilagos ———
törvény évenkint megismétlődő ;—
adatgyüjtés indult volna meg az ingatlanforgalom- ról, a különbözö mívelési ágban folytatott termelés—
ről, az állatvásári forgalomról. a helforgalomrót.
a mezőgazdasági á *akról és
különböző
munkal'ierekről, to-
vábbá a mezogazdasági vonatkozású
.szoeiális jelenségekrt'il és e törvény alapján lehetett ;
volna evenkint pontos állatszámlálást is tartani.Mind e mezőgazdasági vonatkozású adatgyűjtések—
nek végrehajtását biztosította volna az, hogy a tör-
vény azoknál az adatgyüjtéseknél, amelyek tulaj—
donjogi változásokra és a iwal'gaiOHU'tl vonatkoz-
nak, illetéket állapított volna meg. Az illetékek ese—
kóly mértéke. mellett az ílletókköteles esetek nagy
száma biztosította volna az adatgyűjtések végre-hajtásához szükséges költségeket.
Az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk—
túrakutató Bizottság intt'lzőbizottsz'tgá a magyar gaz—
daságstalisztikának ezen
hiányaival márfoglal—
kozott s épp ennek a bizottságnak megbízásából
van szerencsém a következő javaslatot előterjesz—teni: intézzen u: ()rsntgox Bizottság előterjesztést (: kormányhoz, mutasson rá (1 hiányzó gazdaság—
xlatiatikui miatgyiijtéselcnel;
gdm s azok
rendkívüli végrehajtását oly irányban
fontossá—
szorgal- mazza, hoyg " római Nemzetközi Mezőgazdasági
Intézet ré. ről kezdeményezett és a: 1929. évben
végrehajtandó mezőgazdamigi iizemstatixztikai felvé—tel oly keretek között tartas—sel; meg, mint ahogy azt (( Statisztikai Hivatal már 1923—ban tervbe vette.
vagyis, hogy ez alkalommal egy általános- ingatlan—
xí'ntísztikui öxszeirús is végrehajtuwék. .s- ezenfelül azt is szfirgesxe, hogy a többi, a Központi Statisztikai
Hivatal által máris megtervezett, (le eddig
éíetbe nem léptetett gazrlaságstatisztikuí adatgyüj—
tés-ek végrehajtása a: ország gazdasági életének jól felfogott érdekében mielőbb lehetővé tétessék.
.t javaslat nagy fontosságára való tekintettel.
tisztelettel kérem az Országos Bizottságot, méltóz!
előterjesztett egyhangúlag
tmzzájz'irnlni és ezzel is tanujelét adni annak, hogy mégtassek az javaslathoz.
az Országos Bizottságnak ez az első ténykedése egymagában véve is teljesen indokolja az Országos (%azdaságstatisztikai és Konjnnkt'úrakntátó Bizott—
ság megszervezését.
A tett előterjesztésekhez elsősorban Kende Tódor szólalt fel, aki örömmel üd- vözli a Bizottságot, melynek fontos munká- jához sikert kíván. Felhívja a Központi Sta- tisztikai Hivatal figyelmét arra a körüla ményre. hogy a gyáripar tevékenységére
5512. szám. ," 1210
*v'őnatkozó adatszolgáltatásnál nehézségek mutatkoznak s kéri a Központi Satisztikai Hivatalt, hogy próbáljon meg erősebb nyo—
mást gyakorolni a vállalatokra, hogy a gyáripari statisztika rendkívül értékes ada—
tai kellő időben rendelkezésre álljanak. A felszólalásra Konkoly Thege Gyula üa t,y—
vezető társelnök nyomban válaszolt és ki—
jelentette, hogya gyáripari adatszolgálta—
tás tekintetében a hivatal már eddig'15 min- den lehetőt megtettde a felszólaló által kért erősebb nyomás nem gyakorolható, tekin—
tettel arra, hogy a hivatal a törvényadta ha—
talmát teljesen igénybe veszi. Mult évben több mint 1.500 kiszállás volt és a hiányos adatszolgáltatásért 1.500 esetben sujtotta a hivatal bírsággal az adatszolgáltatókat.
A következő felszólaló Bodor Antal, Falu Orsz. Szövetségének képviselője, aki a 'földáralakulásra vonatkozó adatgyüjtés megindítását sürgeti. Kovács Norbert min.
tanácsos hozzászólása után Kovács Alajos el—
nők a munkaprógramm és Konkoly Thege Gyula min. tanácsos által tett javaslat el—
fogadását kéri, melyeket 'a Bizottság egy- hangúlag elfogadott. Ezután felhivja Sipos, Sándor titkárt, hogy a konjunktúrakutatás munkaprogrammjának sürgős megvalósí—
tása érdekében terjessze elő az elnökség következő javaslatát:
avaslatát, mely a munka- jn-ogiamm gyors végrehajtását célozza, előterjesz- Ieném, mély tisztelettel bejelentem, hogy az Or—
szágos Bizottság összeállította mindazokat a sta—
tiSztikai számsorokat, amelyek a Központi Sta—
tisztikai Hivatal által rendszeresen vezettetnek és amelyek használhatók a konjunktúrakutató mun- kánál. Ezenkívül a kutatás általános elvei és az előzetesen tartott értekezleteken javasoltak alap- ján összeállítást nyertek a konjunktúrakutatásnál nélkülözhetetlen számsorok is, amelyekre nézve az
"adatgyűjtést mielőbb meg kell szervezni. Ez az összeállítás azonban még távolról sem végleges.
Mielőtt az elnökségj
A konjunktúrakutatás munkaprogrammjának részletes letárgyalása, kiegészítése és a munka ki-
,lviteli sorrendjének megállapítása szükségessé teszi,
hogy ezek a kérdések természetük szerint meg-osztva tárgyaltassanak és a célból albizottságok létesíttessenek.
Egyelőre 5 albizottság sürgős megszervezése mutatkozik szükségesnek.
Van szerencsém az elnökség javaslatát elfo—
gátlás és jóváhagyás céljából az Órszágos Bizott—
stég elé terjeszteni A létesítendő albizottságok a
(követit97ők * '
a hitel— és pénzügyi albizottság,
az árstatisztikai és áruforgalmi albizottság,
amezőgazdasági albizottság, ,
az ipari és közlekedési albizottság
és végül a szocális kérdesekkel foglalkozó al-—
bizottság.
.t hitel- és pénzügyi albizottság munkakörébe- lartozó statisztikai adatsorok közül a legfonto—
sabbak:
Valuta és deviza árfolyamok.
Értéktőzsdei árfolyam és forgalmi adatok.
Hitelintézeti statisztika.
Részvénytz'irsasz'igi statisztika.
Takarékbetéti statisztika.
Kamatláb statisztika.
Fizetésképtelenségek és
t.isztikája.H'! llt'ióvalolá sok
Jegybank adatai.
Állami pénzügyek.
Feladatát képezi elsősorban:
Érzékeny részvényindex felállítása.
igénybeveendő pénzintézetek kijelölése takar rékbetétekre, kamatláb-, kihelyezési és for—
továbbá rövi? *
mérlegek közlésére
galmi adatok szolgáltatására,
__debbzólag.
időközi vonatko-
Az árstalisztikui és áruforgalmi albizottság munkakörébe tartozó számsorok közül a legfon—- sabbak:
Nagykereskedelmi fir-index.
Kiskereskedelmi árak, létfenntartási index; ' Külkereskedelmi statisztika.
Feladatát képezi elsősorban:
áruinak kijelölése és össze——
Érzékeny fir—index állítása.
Áreleinzés módszerének megállapítása..
szükségelt külkereske—
delmi adatsorok kijelölése. * ! "
Havi feldolgozásban
A mezőgazdasági albizottság munkakörébe tar—
tozó statisztikai adatok közül a- legfontosabbak/;
Mezőgazdasági termelési statisztika. , Állatlétszám.
(Iséplőgépslatisztika. _ ,, '
Gabona- és őrleménykészletek statisztikája.
tllatvásári, z'illattorgalmi és vágóhídi StatiSZm
lika
'Felúdatát képezi elsösorban:
A mezőgazdasági statisztika teljes kiepitese-—
nek Szorgalmazása.
Szövetkezeti statisztika megszervezése.
— ,.__,
12. szám. __ 1211 - 1925?
Élelmezési cikkek fogyasztási statisztikájának
megszervezése.Az ipari és közlekedési albizottság munka- körébe tartozó statisztikai adatsorok közül a leg—
fontosabbak:
Gyáripari évi adatgyüjtés.
Fogyasztási adó alá eső cikkek termelése és
fogyasztása.
Posta-, vasút- és autóstatisztika.
Feladatát képezi elsősorban:
Gyáripari reprezentatív adatgyüjtés
vezése.Egyes iparágak foglalkoztatottságát jelző in—
dexszámok összeállítása.
Építkezési tevékenységet, jelző adatsorok meg-
állapítása.ÁltalánOS termelési index felállítása.
Fontosabb nyersanyagok termelésére és ren-
delésekre vonatkozó adatgyüjtés meg—
szervezése.
Érzékeny index megrendelési adatokból.
megszer-
A szociális kérdésekkel foglalkozó albizottság munkakörébe tartozó statisztikai
legfontosabbak:
anyagok közül
Munkanélkiiliségi statisztika.Foglalkoztatottság mértékére vonatkozó ada-
tok.Hatósági munkaközvetitök adatai.
Munkabérekre vonatkozó adatok.
Munkásbiztosítási statisztika.
Sztrájkstatisztika.
Lakásstatisztika.
Népmozgalmi és bűnügyi statisztika.
Feladatát képezi elsősorban:
Munkabérstatisztikai adatgyüjtés megszervezése.
A szociális kérdések tanulmányozásához szük- , séges jelzőszámok felállítása,
Adatgyűjtés kiépítése.
Munkabér—index összeállítása.
A javasolt albizottságoknak létesítése rend—
kivül fontos, hogy az adatgyűjtésre, valamint egyéb, a kutatással kapcsolatos kérdésekre vonat- kozó javaslatok mielőbb letárgyaltassanak és for-
mába öntve kerüljenek az intéző Bizottság plé—numa elé. Ugyancsak ezekre a szűkebbkörű albi—
zottságokra vár a konjunktúrakutatás fontosabb problémáinak eldöntése és az alkalmazandó méd—
szereknek a kijelölése is, melyek segélyével a szezonális változások és a secular-trend megállapít—
ható és amelyek alapján az összetett számsorok,