A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának tudományos konferenciája

(1)

lemző tanulmányok fejlesztésének az életszin- vonal-vizsgálatot tartalmazó elemzésekre, valamint a társadalmi—demográfiai változások

elemzésére kell összpontosulnia.

Lengyelországban intenziv munkát fejtenek

?ki a statisztikai adatbankok kialakitása ér- dekében. Jelenleg ezek a munkák a követ- kező három típusú adatbank létrehozására ósszpontosulnak: központi, szervezeti elv szerint létrehozott és vajdasági adatbankok.

A plenáris ülés foglalkozott a KGST és az EGB Titkárságok közötti statisztikai együtt—

működés következő két évre vonatkozó prog—

.ramjával is. E program olyan kérdésekben ja-

vasol közös tevékenységet. amelyek iránt az európai térség különböző társadalmi—gazda- sági rendszerű országai részéről egyaránt ér—

deklődés mutatkozik, és amelyek elősegítik az európai biztonsági és együttműködési ér- tekezlet záróokmányában foglalt elvek meg—

valósulását.

A felsoroltak mellett a Statisztikai Állandó Bizottság ülése több folyamatban levő mód- szertani, illetve elemzési munka előrehaladá-

sát is áttekintette.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság so- ron következő ülését 1980 októberében Moszk- vában tartja.

A MAGYAR KUZGAZDASÁG! TÁRSASÁG

STATlSZTlKAl SZAKOSZTÁLYÁNAK TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA

OROS IVÁN

1980. május 13—14-én Budapesten rendezte a Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztálya a Népgazdaságtervezési Szakosztállyal és a Matematikai Közgazdasá- gi Szakosztállyal együttműködve tudományos konferenciáját a gazdaság- és társadalomsta- tisztika időszerű kérdéseiről. ,,A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" ösz—

szefoglaló cimmel tartott tudományos ülés—

szak tematikáját a plenáris ülés előadásai alapozták meg.

Dr. Ollé Laios kandidátusnak, a Marx Ká- roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanárának, a Statisztikai Szakosztály elnökének megnyitó szavai után dr. Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazda—

sági Társaság főtitkára üdvözölte a résztve—

vőket. A plenáris ülésen Nyitrai Ferencné dr.

kandidátus. államtitkár, a Központi Statiszti- kai Hivatal elnöke, dr. Hetényi István, az Or—

szágos Tervhivatal államtitkára, dr. Fül—'ip Sándor, a Pamutnyomóipari Vállalat gazda- sági igazgatója és Nyilas András, a KSH Gaz' daságkutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Az előadók a statisztika, a tervezés és a prognosztika aktuális feladataival foglalkoztak. Népgazdasági és üzemi szinten e diszciplinák összhangját és a teendőket is át-

tekintették.1

A tudományos konferencia három szekció- ban folytatta munkáját.

Az 1. szekció témája ,,A népgazdasági tervezés és a statisztika összhangja, a sza—

' A plenáris ülés előadásai közül Nyitrai Ferencné dr. előadását a Statisztikai Szemle 1980. évi 7. szá- ma (677—691. old.). dr. Hetényi István és Nyilas And- rás előadását pedig a jelen, 8—9, száma (789—795.

old.. illetve 796—8'01. old.) teljes terjedelemben közlir Dr. Fülöp Sándor előadása előreláthatóan a 11.

számban jelenik meg. Megemlitjük, hogy mind a négy előadásról részletes beszámolót közölt a Figyelő

1980. május 144 (20.) száma is.

bályozók érvényesülése" volt. A szekció első vitaülésén dr. Kiss Albert kandidátus, egye—

temi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettese elnökölt. Rácz László, .az Or- szágos Anyag- és Árhivatal főosztályvezető—

jének ,,A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés és annak statisztikai problémái" cí—

men benyújtott előadását Kocka Lászlóné ismertette. Az újfajta árképzést első izben al- kalmazzuk hazánkban. Kialakításában a sta—

tisztikának és más információs módszerek- nek a tökéletesítése nagy segitséget nyújt—

hat. A gazdaságpolitikai koncepcióval össz- hangban olyan statisztikai adatokra van igény, amelyek a nemzetközi versenyárak ala- kulását objektiven fejezik ki, függetlenül at—

tól, hogy a magyar vállalatok a piacon mi- ként tevékenykednek. Olyan statisztikai mód—

szerek alkalmazása szükséges, amelyek a tényleges termékszerkezet belföldi és külke—

reskedelmi árváltozásait vállalati szinten aggregálják. Ezután a külkereskedelmi árak- hoz igazodó árképzés információs bázisával.

a vállalati információs rendszerrel, az állami statisztika rendszerébe beépülő, valamint a statisztikai rendszeren kivüli árinformációkkal foglalkozott.

Juhász Jánosné, a Központi Statisztikai Hi- vatal főosztályvezetőie ,,A külkereskedelmi árfolyampolitika hatása a vállalati jövedel- mekre" cimen tartotta meg előadását. Az 1980-ban életbe lépett árreform és jövede- lemszabályozá-módositás egyik sarkalatos pontja az árfolyampolitika, amely a belföldi árszint védelmét tartja elsődleges célnak. A hatodik ötéves terv időszakában további vi- lágpiaci áremelkedések várhatók. amelyek állandó nyomást gyakorolnak a hazai árak- ra. Az import termékeket felhasználó. illetve az exportáló vállaiatoknál minden árfolyam- mádositás átrendezi a vállalati jövedelme-

(2)

ket. Az árfolyammódosítás pozitív vagy ne—

gativ irányban befolyásolhatja a vállalati jö—

vedelmet attól függően, hogy az export- vagy az importárak milyen irányban mozognak.

A vállalati jövedelmek átrendeződését a to—

vábbiakban néhány példán ismertette.

A vállalati külkereskedelmi tevékenység- gel foglalkozó előadások a Taurus Gumiipa—

n Vállalat és a Debreceni Ruhagyár tapasz- talataival foglalkoztak. Dr. Tatai Ilona, 0 Ta- urus vezérigazgatója az ipar és a külkeres- kedelem együttműködési problémáit ismertette. A Taurus és a Chemolimpex a korábbi bizományosi szerződést módosította, ésv1968- ban közös nyereségérdekeltségen alapuló társasági szerződést kötött, ami jelentős e- redményeket hozott. Az 1980. január i-től ér- vényes szabályozó rendszer az ipar és a kül—

kereskedelem szorosabb együttműködését kö—

veteli. Hangsúlyozta, hogy a szervezeti vál—

tozások mellett szemléleti változásokra is szükség van. A szerződő vállalatok együttmű- ködési kereteit meghatározza, hogy a termé- kek önköltsége nem haladhatja meg a vi- lágpicai költségszintet, a külkereskedelemnek pedig a világpiaci áron kell értékesítenie. A külkereskedelmi vállalatok fő feladatuknak az éves terv teljesítését tekintik, és az ipar ltej- lesztéséhez szükséges hosszú távú piacterve- zésre nincsenek felkészülve. Olyan együttmű- ködésben kell a külkereskedelemnek és az iparnak dolgoznia. hogy a piaci követelmé- nyek mind a fejlesztés, mind a termelés, mind az áruszállítás szakaszában világosak legyenek. Az iparvállalatnak pontosan ismernie kell a piaci követelményeket, mert csak ennek ismeretében tudja termékszerkezetét fejleszteni és termékeit versenyképessé tenni.

Dr. Csibi Pál, a Debreceni Ruhagyár igaz- gatója a bérmunkaexport jövedelmezőségé—

nek kérdéseivel foglalkozott az új szabályo- zók tükrében. A belföldi gyártású anyagból készült termékek exportjának fokozását egy—

részt az elmúlt években végrehajtott textil—

ipari rekonstrukció. másrészt a magyar alap- anyag-értékesítés javuló lehetőségei követe- lik. Annak, hogy ezt nem sikerült növelni.

több oka van. A szabályozók a méterárugyár- tókat még most is a saját export növelésére ösztönzik. A termékek megjelenési ideje indo—

kolatlanul hosszú. A saját anyagos exportot még a bérmunka is visszaszorítja, mert a kon- fekcióipar szívesebben választja (: kényelme- sebb és a szabályozók szerint eredményesebb megoldást, Az új technológia, a jobb műszaki szervezés, a pontosság és a minőség javulása jelentős dollárhozamot eredményezhet. Nagy előnyt jelent. hogy a bérmunkánál kisebb a vállalati kockázat, kevesebb az értékesítési, készletezési probléma. A belföldi alapanya—

gos export növeléséhez a vállalatok vélemé—

nyének figyelembevételével finomitani kell a szabályozókat.

A külkereskedelmi problémák mellett a, szekcióülés egy másik érdekes témája a sta—

tisztika egy mindinkább különváló ága. a pénzügyi statisztika volt. Dr. Horváth Róbert kandidátus, a József Attila Tudományegyetem.

tanszékvezető egyetemi tanára, a makroöko-- nómiai pénzügyi statisztikai mutatókról nyúj- tott be dolgozatot, megvitatására azonban a.

szerző külföldi egyetemi meghívása miatt nem, kerülhetett sor.

Horváth Piroska, a Központi Statisztikai, Hivatal főosztályvezető-helyettese a pénzügyi.

statisztikai gyakorlatról számolt be. Az el—

múlt évek az állami pénzügyi statisztika makro- és mikroszintű funkcionális megoszlását.

hozták. A Pénzügyminisztérium a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól ad) számot, mig a pénzintézetek a pénz— és hi—

telkapcsolatokat. a devizagazdálkodást, az készpénzforgalmat s a felhalmozás finanszí- rozását értékelik. A Központi Statisztikai Hi- vatal feladata a társadalmi és gazdasági élet valamennyi jelenségének és azok össze—

függéseinek bemutatása, a pénzügyi rendszer egészére összpontosítva a figyelmét. Évente—

számot ad a jövedelmek keletkezéséről, el- osztásáról. felhasználásáról a népgazdaság;

és a főbb jövedelemtulajdonosok szintjén..

Ósszeállitja a népgazdaságra vonatkozó va—

lamennyi pénz- és hitelkapcsolatot felölelő"

mérleget. Kitér az árváltozások és az árfo-v lyamváltozások. valamint a jövedelemszobá—

lyozás hatásainak elemzésére. Az előadást"

követő vitában dr. Drechsler László a közgaz- daságtudományok doktora, az OT Tervgazda- sági Intézet igazgatóhelyettese, és dr. Szilágyi György kandidátus, a KSH osztályvezetője hozzászólásukban rámutattak arra. hogy még hiányos a pénzügyi statisztika fogalmának egzakt meghatározása. bár ezzel már akadé—

miai vitán is foglalkoztak. Az említettek és más hozzászólók (dr. Marton Ádám, dr. Tűű' Lászlóné, Balázsy Sándor) az árfolyam—poli—

tika, az árindexszámítás és a vállalati ármun-r ka problematikájával foglalkoztak.

A szekció második napi ülésén dr. Rácz Albert, a Munkaügyi Minisztérium államtitká- , ra elnökölt. Az első előadást dr. Pongrácz- László, a Munkaügyi Minisztérium főosztály-' vezetője tartotta a munkaerő- és a munkabér-—

szabályozás néhány gyakorlati kérdéséről. A gazdaságpolitikai célok követelményeket tá—

masztanak mind a munkaerőmozgások, mind pedig a munkajövedelemként kiáramló vá- sárlóerő szabályozásával szemben. A magyar"

gazdaságra jellemző, hogy a foglalkoztatás hatékonysága elmarad a megkövetelhető és a lehetséges színvonaltól, jelentősek az élő- munka—felhasználás veszteségei. Ezért a nép- gazdaság érdekeivel összhangban fokozni kell a munkaerő mobilitását, a munkaerőnek a magasabb hatékonyságú területekre való átáramlását. Ennek eszköze lehet a helyes

(3)

bér- és keresetszabályozás. Ehhez azonban a bérek növekményérdekeltségével szemben a színvonal-érdekeltséget kell előtérbe helyez—

ni. kiküszöbölve ezáltal — amennyire csak lehetséges — az alacsony bázisok viszonyla- gos előnyét.

A munkaerő átirányítása adminisztratív eszközökkel hosszú távon nem oldható meg, ha azonban a kereseti lehetőségek a haté- konyság függvényében differenciáltak, akkor a munkaerő az alacsony hatékonyságú mun- kahelyekről a magasabb hatékonyságú felé áramlik. A magas hatékonyságú vállalatok egy bizonyos határon túl nem szívják fel a munkaerőt, ami szükséges és egészséges sze—

lekciót eredményez.

Dr. Zafir Mihály statisztikai főtanácsos. a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető- helyettese a fogyasztói árindex összetevőit elemezte. Hazánkban a különböző osztályok- ra, rétegekre külön-külön is készülnek árin- dexek, megkülönböztetett fontosságú közülük az összlakosság fogyasztói árindexe. Az ár- indexszámítások egyrészt gazdaságpolit'ikai, másrészt életszínvonal—politikai információkat adnak. Az árindexszámítósi gyakorlatban lé- nyeges előrelépést jelentett a fogyasztói ár- index számításában olyan csoportosítás'be- vezetése, amely elkülöníti az alapvető. a ritkábban vásárolt, valamint a nem közszük—

ségleti javakat. Részletesen foglalkozott az árindexek és összetevőik 1979. és 1980. évi alakulásával.

Dr. Kupcsík József kandidátus. a Marx Ká- roly Közgazdaságtudományi Egyetem docense az ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) helyét és szerepét vizsgálta az információs igények kielégítésében. Az ágazati kapcso—

lati mérlegek összeállításának előfeltétele a szükséges adatbázis és a számítógépes fel- dolgozás. Hazánkban ezek a feltételek mintegy 20 éve értek meg. Az általános célú, mintegy 80-120 szektoros táblázatokat 3—5 évenként, az összevont 25 szektoros modelle—

ket évenként. egy-egy népgazdasági ágat érintő modellt alkalmanként készítenek. Fel- hasznáhatóságukat nehezíti statikus termé- szetük. Az ÁKM-adatok a nemzetijövedelem- mérleg adataival nem hasonlíthatók közvet—

lenül össze. Sokan idegenkednek felhaszná- lásától, pedig számos, más módszerrel nem produkálható információt biztosít. Ezután a magyar gyakorlatban használt néhány spe- ciális modellt ismertetett.

Dr. Szilágyi György kandidátus, statisztikai főtanácsos. a Központi Statsiztikai Hiva- tal osztályvezetője a nemzetközi összehason- lítások aktualizálásával foglalkozott. A nem- zetközi összehasonlítások meglehetősen sok munkát és időt emésztenek fel, és ezért jó néhány év elteltével kerülnek közlésre. Az ok- tualizálás érdekében az adatokat tovább kell vezetni, azaz a megfelelő indexekkel a ko-

rábbi adatokat extrapolálni kell. Ezek az indexek azonban tartalmukban csak jól—rosz—

szul felelnek meg annak a mutatószámnak.

amelyre az összehasonlítás irányul. Az extra- polácíótól nem lehet jobb adatot várni, mint az alapösszehasonlítástól. és megbízhatósága fordítva arányos az extrapoláciős időszak hosszával. Amennyiben az összehasonlítás nem nemzeti valutában történik. az többnyi—

re bonyolult számítások eredménye, ami to- vább csökkenti az összehasonlított és tovább- vezetett adatok megbízhatóságát. Az extra—

poláció a nemzetközi összehasonlítások gya- korta használt és nem túl bonyolult módsze—

re. nagyon fontos azonban, az így kapott eredmények helyes értékelése.

Dr. Kerékgyártó Györgyné kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense és dr. Mundruczó György kandidá- tus. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa ,,Rangsorolásí eljárások a vállalatok gazdasági tevékenységének mi- nősítéséhez" című előadásukban az állami gazdaságok minősítéséhez felhasználható rangsorolási eljárásokkal foglalkoztak. A rangsorolásnál használt leggyakoribb kategó—

ria a hatékonyság, de az összetett közgazda—

sági jelenségek jellemzésére a mutatószá- mok többféle típusát célszerű képezni, azaz több mutatószámra épülő komplex vizsgálat—

ra van szükség. A rangsorolás általában nem egy kiválasztott mutatószám abszolút nagy- ságát. hanem valamely normatív értékhez viszonyított nagyságát veszi alapul. A továb—

biakban a szerzők bemutatták a főkompo—

nensek módszerével számított rangsorolást és a súlyok meghatározását a kanonikus korre—

lácíó módszerével. Végül a különböző rang—

sorolási eljárások eredményeit hasonlították össze.

Az előadásokat követő vitában a hozzá—

szólók sokoldalúan elemezték az elhangzott gyakorlati és módszertani témákat. Megvilá- gították, hogy egyre nagyobb igény merül fel a modern matematikai módszerek alkal- mazására. A meglevő eszköztárat alkalmas- sá kell tenni a széles körű befogadásra.

A konferencia 2. szekcióia a rövid távú gazdasági előrejelzésekkel foglalkozott. A két ülés elnöke dr. Balassa Ákos kandidátus, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője és Os- váth Lajos, a KSH Gazdaságkutató Intézet igazgatója volt. Különösen nagy érdeklődést keltettek a tervezés és az előrebecslés kap- csolatát elemző előadások.

Dr. Morva Tamás kandidátus, az OT Terv- gazdaságí intézet igazgatója rámutatott arra, hogy korábbi, helytelen nézetekkel szemben a szocialista társadalom sem nélkülözheti az előrejelzéseket. Szerepét azonban a tervezés átfogó rendjén belül kell meghatározni és fejleszteni. Az előrejelzések a különböző táv- latú tervezőmunkához különböző intenzitás-

(4)

sal kapcsolódnak. Állást foglalt a rövid tá—

vú tervezést segítő előrejelzések alkalmazá- sa mellett. mivel a gazdasági fejlődést leg- jobban befolyásoló tényezők koordinált ha- tását jelenlegi tudásunk szerint csak rövid távon lehet biztonsággal figyelembe venni.

Meixner László, a KSH Gazdaságkutató In- tézet főosztályvezetője az Intézet 1968 óta ké- szülő. a makroökonómiai folyamatokra kiter- jedő rövid távú előrejelzéseit ismertette. Bár ezek nem a tervek előkészítésének szándé- kával készültek, kapcsolatuk a tervezés fo- lyamatával szorosnak tekinthető. Az évente háromszor készített prognózisok bizonyos in- tervallumok között számszerűsítve közlik a várható fejlődési tendenciákat. A matematikai módszerek eredményei mellett az előre- jelzéseknél a vállalalat szándékát is figyelembe veszik. A rövid távú prognózisoknak ::

fejlődés kritikus pontjait, az előrelátható fe—

szültségeket ls jelezniök kell.

E két előadással összefüggően dr. Bóc Im—

re, a KSH Gazdaságkutató Intézet főmun- katársa a gazdasági előrejelzések hibaiorrá—

sait körvonalazta.2

Dr. Bácskai Tamás kandidátus, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, ügyvezető igazgató, a pénzügyi előrejelzések szerepé- vel és feladataival foglalkozott. A versenyár elv alkalmazása a belföldi értékesítési árakat a külkereskedelmi árakhoz fűzi. Az új gazda- ságirányítási rendszerben megfelelően koor- dinált módszerben és módszerekkel kellene a pénzfolyamatok előrejelzését javítani. E tekintetben a Magyar Nemzeti Bankban ké—

szülő pénzforgalmi kapcsolatok mérlege Egé—

ri a legnagyobb eredményt.

Már a korábbi előadók is jelezték, hogy a gazdasági prognosztika megbízhatóságát fo—

kozni. a bizonytalansági tartományt szűkíte—

teni lehet, ha a vállalatok várható magatar—

tását előzetesen figyelembe veszik. E témá—

hoz kaocsolódóan dr. Laky Teréz kandidátus.

a KSH Gazdaságkutató Intézet főmunkatár- sa a vállalati magatartásvizsgálatok szerepé—

vel, Inzelt Annamária, (: KSH Gazdaságkuta—

tó lntézet főmunkatársa a vállalati vélemény- kutatások konkrét alkalmazásával foglalkozott. A módszer alapvető célkitűzése annak vizsgálata, hogy a vállalati cselekvések (:

népgazdaságilag megkívánt helyzetet terem- tik-e meg. ha nem milyen irányba kell azo—

kat befolyásolni? A vállalati magatartásvizs- aálat ma már a gazdasági elemzés használ—

ható eszközei közé sorolható. A KSH Gaz- daságkutató Intézet tapasztalatai szerint a véleménykutatásban részt vett vállalatok két- harmada iől jelzi várható teljesítményét.

A döntések iobb meaalapozásáhozi a prognosztika vállalati alkalmazása iránti

"*Az előadást előreláthatóan a Statisztikai Szemle 1980. évi 11. száma teljes terjedelemben közli.

igény is mindjobban előtérbe került. A vál- lalat munkájára ható endogén és exogén ré—

nyezők figyelembevételének módszereiről dr.

Besenyei Lajos, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem adjunktusa tartott elő-

adást.

Fáy József, a Konjunktúra és Piackutató Intézet igazgatója a világpiaci órprognózi- sokkal foglalkozott. A világgazdasági válto—

zásokat áttekintve megállapította. hogya ha- gyományos módszerekkel az árváltozásokat—

különösen hosszabb távra — megbízhatóan prognosztizálni szinte lehetetlen. Astatiszti- kai idősorok nagy hullámzása miatt az öko- nometriai módszerek kevésbé alkalmazhatók.

mint a korábbi évtizedekben, a prognózisok—

ban a szakértői becsléseknek mind nagyobb a jelentőségük. Az utóbbi években tapasz- talt konjunktúrajelenségek hatásainak vizs—

gálatára új típusú statisztikai módszerekre van szükség.

Dr. Bakonyi Imre, a Külkereskedelmi Mi—

nisztérium osztályvezetője a külkereskedelmet befolyásoló főbb tényezők iigyelembevételé- vel foglalkozott az egyensúlyi helyzet előre—

jelzésénél. Hangsúlyozta ebben a tekintet—

ben a belső gazdasági folyamatok elsődle—

ges _szerepét a külső körülményekkel szem—

ben. Áttekintve az előrejelzések információs bázisát, jelezte, hogy a felső gazdasági ve- zetés igénye egyre inkább abba az irányba hat. hogy az előrejelzések ne passzív leírói, hanem aktív befolyásolói legyenek a várható eseményeknek,

Dr. Vértes András, a KSH Gazdaságkutató Intézet főmunkatársa a beruházások gazda- ságossága mérésének egyik igen lényeges té—

nyezőjével, a külpiaci árak prognosztizálásá—

val foglalkozott. A kompetitív szférába tar- tozó beruházások megvalósításakor gazdasá- gunk nyitottságából következően mindig fel- merül a ,.beruházni vagy importálni" kérdés.

Nem közömbös, hogy a gazdaságosságot mi—

lyen típusú mérőszámmal határozzák meg.

Különösen a számítások objektivitásánakkér- dése vetődik fel. A külpiaci problémák miatt a gazdaságossági számítások 10-15 éves előrejelzése nyilvánvaló bizonytalanságokkal' jár. A világgazdaság újabb jelenségei miatt helyesebb eljárás az inflációt a számítások—

ban figyelmen kívül hagyni és az árfolyamok változása helyett csak az árarányok változá—

sának becslésére szorítkozni.

Több előadás hangzott el a prognosztika módszertani kérdéseiről. Dr. Marton Ádám kandidátus. a Központi Statisztikai Hivatal főosztávaezető-helyettese, dr. Nyáry Zsig- mond, a Központi Statisztikai Hivatal főelő—

adója és Ormós Zsolt, a KSH Gazdaságku- tató Intézet tudományos munkatársa az öko—

nometriai módszerek — elsősorban modellek

— alkalmazásáról. Hunyadi László, a SZÁMKI osztályvezetője és dr. Szakalczaí György kan—

(5)

rdidátus, a SZÁMKl főosztályvezetője a SZÁM- Kl Ókonometriai Főosztályán rövid távú ter- vezés céljából készült előrejelző modellek ki- dolgozásának technikai kérdéseiről, dr. Cse- pinszky Andor statisztikai tanácsos, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal osztályvezető-helyettese a fejlődési pályák dinamikus input-out- put modellel történő prognosztizálásáról tartott előadást. Dr. Benedeczkí Jánosné kandí—

dátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a kivitelező építőipar nyereség-előrebecslésének példáján mutatta be a regressziós modellel végzett rövid távú előrejelzés sémáját.

Az előadások után elhangzott számos fei- szólalás arra hívta fel a figyelmet, hogy ok—

kor, amikor a rövid távú prognózisok irán- ti igény a népgazdaság valamennyi területén fokozottan jelentkezik, a bizonytalansági té—

nyezők miatt sokan lebecsülik az ökonomet- riai modellek jelentőségét. Figyelemreméltó javaslatként hangzott el, hogy jobban kell támaszkodni a kollektív tapasztalatokra, és ezek hasznosítását kell megkísérelni alkalmazni az egyébként alaposan kidolgozott el—

méleti módszerek segítségével. A korábban kidolgozott matematikai módszerek eredmé- nyes alkalmazásának feltételeit meg kell ke- resni a jelenlegi gazdasági körülmények kö- zött is. Felmerült, hogy az eddiginél széle- sebb és sokoldalúbb információs bázisra tó- maszkodva. rövidebb idősorokra alapozva kell a prognózisok új módszereit kidolgozni, bár sokak szerint ez csak részmegoldást jelent- het. Mindenesetre a számos helyen folyó prognosztikai munka módszertani tekintetben a kölcsönös tapasztalatok alapján javítható, és az egyedi modelleken alapuló prognózi- sok helyett időszerű lenne előrebecslési rend-

szereket alkalmazni.

A szekció munkájában részt vett V. And- reev, a KGST Közgazdaságtudományi lnté- zetének munkatársa. Felszólalásában rész—

letesen ismertette az Intézet munkáját.

A konferencia 3. szekciója a társadalmi ter—

vezés és a társadalomstatisztika néhány ak- tuális kérdését vitatta meg. A dr. Kovacsics Józsefnek, az állam— és jogtudományok dok—

torának. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának elnökleté—

vel tartott első ülés középpontjába a társa—

dalmi tervezés alapvető kérdései kerültek.

Szorcsik Sándor kandidátus, az MSZMP Központi Bizottság alosztályvezetője előadá- sában áttekintést odott a tervezés fejlődésé—

ről, azokról az elvárásokról, amelyeket a meg—

változott társadalmi, gazdasági helyzet tá- maszt a tervezéssel szemben. Többek között érintette a tervezés metodikájának változá—

sát. Kitért azokra az eredményekre, amelyeket az utóbbi másfél évtizedben a szocioló- gusok értek el a társadalom értékrendszeré- re, a mobilitásra, az urbanizációra irányuló

9 Statisztika! Szemle

kutatásaik kapcsán. Utalt az előadó arra.

hogy a tervezési szférák önállósága, elkülö- nülése még hosszú ideig fennáll. lgy a társa- dalmi tervezés csak bizonyos korlátok között végezhető, benne továbbra is a gazdasági tervezés elvei dominálnak. A társadalmi té- nyezők bevitele a gazdasági tervezésbe nem rontja a gazdasági tervek egzaktságát, hanem erősíti azok realitását. Sürgetőleg vetette fel a társadalmi tervezés kifejlesztésének szüksé- gességét.

Illés János, az Országos Tervhivatal főosz—

tályvezetője a társadalmi tervezésnek a hosz—

szú távú tervezésben megnyílvánuló problé-

máival foglalkozott. Kitért arra, hogy mindin-

kább előtérbe kerül az az alapelv, hogy a terveknek a gazdasági elemek megtartása mellett a társadalmi vonatkozásokat is tartal- mazniok kell. Másik koncepció szerint a ter- vezés kiinduló pontjait a gazdasági és tár- sadalmi fejlődés kölcsönhatásainak kell ké—

pezniök. Véleménye szerint nem beszélhetünk önálló, különálló társadalmi tervezésről, ha—

nem helyesebb a tervezés társadalmi tartal- mának növekedéséről beszélni, a társadalmi tényezők fokozottabb figyelembevételéről. A továbbiakban a népesedési folyamatokat, az elosztást, az infrastruktúrát, a munkaerőt, a társadalmi mobilitást, az életmódot említette mint olyan területeket. ahol lehetőség és szükség van a ten/ezés kibővítésére.

Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnökhelyettese előadásának bevezető- jében a társadalomstatisztika fogalomkörébe eső jelenségeket határozta meg, majd átte- kintést adott a társadalomstatisztika fejlődé- séről. Előadása további részében rámutatott arra, hogy az intézményi statisztika keretei ma már elégtelenek. A társadalomstatisztika váljék a döntéselőkészités eszközévé. A KSH Társadalomstatisztikai főosztályán az 1970-es években a társadalmi jelenségek átfogóbb és elmélyültebb megfigyelésére számos adat- felvételt hajtottak végre, de ezeket rendszer—

ré kell továbbfejleszteni. Ki kell munkálni, és matematikai eszközökkel kell feltárni a gazdasági és társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket a tervezés és prognosztizá- lás céljára.

Monigl Istvánnak, az Országos Tervhivatal osztályvezetőjének a hosszú távú munkaerő- és életszinvonal-tervezéssel foglalkozó tanul- mányát akadályoztatása miatt Bali Gellért, az Országos Tervhivatal előadója ismertette, aki a társadalmi tervezés és az egészségügy hosszú távú tervezése témakörében tartott előadást. Az egészségügyi ellátás fejlődését vázolva kifejtette, hogv az e téren megnyil- vánuló feszültségek kialakulásában önálló szerepet játszott az eaészségügy tervezésének a rendszere. Az 1970-es években vált nvi'l—

vánvalóvá, hogy egészségügyünk színvonaláí nak elégtelen voltát a tárgyi és személyi fel—

(6)

tételek hiánya idézi elő. Lényegében gyógyí- táscentrikus szemlélet érvényesül, a betegség társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata alárendelt szerepet játszik. A továbbiak so—

rán a komplexitás fontosságára, a rendszer- szemléletű megközelítésre, továbbá az egész- séget befolyásoló tényezők széles körének a vizsgálatára hivta fel a figyelmet. majd ha- tékonysági és költségelemzési vizsgálatok be- vezetésének szükségességét vetette fel.

Dr. Klinger András kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a termé—

kenység és a halandóság előrejelzése téma- körben benyújtott előadásához fűzött ref- lexiókat. Kifejtette, hogy a halandóság a jobb egészségügyi ellátás, az egészségesebb élet—

mód következtében a felszabadulás után lé- nyegesen javult, de az öregedés következ- ményeként átmenetileg 1—2 ezrelékkel emel- kedett. A népesség fejlődését lényegesen csak a termékenység javulása befolyásol- hatja. A szülőképes korosztályok számának átmeneti csökkenése miatt a háromgyerme- kes családi ideál megvalósitása azonban egyelőre illuzórikus. A jövőben valószinűleg szükség lesz a népesedéspolitikai elvek új- rafogalmazásakor a kétgyermekes családi modell megfogalmazására, majd e család—

nagyságnak megfelelő szociális, szolgáltató és egyéb intézmények megtervezésére.

A számos hozzászóló közül többen annak a nézetnek adtak hangot, hogy a társadalmi elemek akkor is szerepet játszottak a terve- zésben, amikor még nem beszélhettünk tár—:

sadalmi tervezésről (Mód Aladárné, dr. Dányí Dezső). Többen hangsúlyozták a társadalmi tervezés kibontakoztatásának szükségességét

IS.

Az ülés elnöke kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal régi hagyománya, hogy adatgyűjtéseiben bátran nyúl időszerű társa- dalmi kérdésekhez, lgy tudta az adott kér- déssel foglalkozó szervek döntéshozatalát be- folyásolni. Példaként hivatkozhatunk a tanya- kérdés kapcsán az 1930-as években készített első statisztikai felvételre, a demográfiának arra a törekvésére, hogy a városias közsé—

gekről, majd az utóbbi évtizedek népszámlá—

lásai során a városok körzeteiről, kerületeik- ről külön feldolgozásokat készítsen. Az 1950- es években a kommunális szolgáltatásokra, a lakásépítés és beruházás hiányosságaira akkor hivta fel a figyelmet a Hivatal, amikor az e kérdéskörrel való foglalkozás nem volt há- lás feladat. Az 1970—es években a környezet- védelmi statisztika megvalósítása. a társa- dalmi szolgáltatások, valamint az öregedés.

a válás, a termékenység, az abortusz kérdé- sei emlithetők ebben a vonatkozásban.

A szekció második ülésén Cseh-Szombathy lászló kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató lntézete igaz- gatóhelyettesének elnöklete mellett a környe-

zetvédelemmel és az életmóddal kapcsolatos kérdések kerültek megvitatásra.

Dr. Árvay József, az Országos Környezet-—

és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető- je az emberi környezet védelmének idősze—

rű feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a különböző, rendkívül szerteágazó jel—

legű feladatok megoldását rangsorolni kell.

mivel a károsító tényezők egyidejű kiküszöe bölésére elegendő anyagi erő nem áll ren—

delkezésre, a lehetőségek szétforgácsolásá—

nak pedig nincs értelme, illetve ezzel haté- konyságuk csökken. Különös népgazdaságt fontossága van a hulladékok újrahasznosítá- sának, mivel így energia- és nyersanyag-meg- takarítás mellett a környezetszennyezés is

csökken.

Dr. Vukovich György kandidátus, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főosztályvezetője az emberi környezet statisztikai megfigyelésének rendszerével, annak feladataival foglalkozott.

A környezeti statisztika nem állhat meg a szennyezettséget jellemző naturális mutatók- nál, hanem szervesen bele kell illeszkednie a társadalmi—gazdasági statisztikák kialakult rendszerébe. Különösen fontos a—társadalmi—

demográfiai tényezők és a környezeti ténye- zők kölcsönhatását elemző megfigyelési rend—

szert mielőbb kialakitani. Ennek a munkának nemzetközi szinten is kialakulóban van a gyakorlata.

Élénk vita alakult ki az életmód tervezé- sének és megfigyelésének problematikája kö—

rül. Előbbit dr. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal főosztályvezető—helyettesének elő- adása világította meg. A népgazdasági ter—

vezésnek ,,társadalmi" irányú fejlődése nem jelenti a társadalmi tervezésnek a gazdasági folyamatok tervezéséhez hasonló komplex voltát. A szocialista országok jelenlegi gyakorlata az életmód problematikáját a terve- zésben elsősorban a népesedési változások, az egészségügy és más infrastrukturális kör- nyezet, a szociális ellátás, az oktatás, a mű- velődés, a tudomány, a sport, a környezet- védelem összefüggéseiben értelmezi. Az élet- mód teljesebb tervezése a statisztika fejlesz- tését is megköveteli.

Dr. Andorka Rudolf kandidátus, statisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője az életmódkutatás módszerei közül az időmérleg-technikával foglalkozott, kiemelve annak szerepét a prognosztizálás—

ban és a tervezés megalapozásában. A fel- vételi eredmények tapasztalatai alapján az életmód főbb jellegzetességei leírhatók. Pon- tos megtervezését azonban illuzárWüSnak kell tekinteni. mert a spontán folyamatoknak még nagy a szerepük. Nem az életmód részletek- be menő megtervezésére van szükség. hanem a főbb tényezők feltárásával és befolyásolá—

sával az életmód kedvező irányú változását kell elősegíteni.

(7)

Dr. Miltényi Károly statisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője a társadalmi beilleszkedés zavarainak vizs- gálatáról és előrejelzésük lehetőségeiről ké—

szített tanulmánya részletesen tárgyalta a bű- nözés prognosztizálását. A gazdasági fejlő- dés, a mobilitás, az iskoláztatás, az idegen- forgalom. az életmód, a büntetőpolitika és számos más tényező változása a bűnözésre (de más deviáns magatartásformákra is) po- zitív és negativ hatást gyakorló tényezők. Az empírikus vizsgálatok alapján készített prog- nózisok társadalompolitikai célokra hasznosit-

hatók.

Az előadásokat követő vitában különösen az életmódtervezésről hangzott el számos, alapállásában egymástól igen eltérő véle- mény. Ezek között még az életmód unifor- mizálásának veszélyétől tartó nézeak is vol—

tak. Belátható azonban, hogy a céltudatos tervezés a nagyobb lehetőségek biztosításá—

val éppen a nagyobb differenciálódás 'alap—

jait teremtheti meg a mindennapi életben.

Helye van korlátozó intézkedések megtervezé- sének is, ha azok általános társadalmi célja- inkkal ellenkező jelenségek visszaszorítására irányulnak. A cél a jövőben is az életmód sokszínűségének biztosítása. Az életmód vizs- gálatának mind több "összetevőt kell megfi- gyelnie. Elengedhetetlen ez a megfelelő prog- nózisok elkészítéséhez is. Nem hanyagolható

el a tudati szféra vizsgálata sem.

A konferencia záróülésén a szekciók elnö- kei számoltak be a szekciók munkájáról és összefoglalták a viták tanulságait,

Az ülésen elnöklő Nyitrai Ferencné dr. zár- szavával ért véget a több mint 400 közgaz- dász és más tudományágak képviselője rész- vételével lezajlott konferencia. Összegezés- ként leszögezte, hogy a konferenciát a sok- színűség jellemezte, azon különböző, de egy—

mást kiegészítő vélemények. feltételezések ta—

lálkoztak. Különböző szinten és munkaterü—

leten dolgozó szakemberek találkoztak egy- mással, és vitatták meg a konferencia témá- it. Hangsúlyozta, nem általános, hogy ilyen tudományos igényű rendezvényeken valódivi- ta alakuljon ki. A konferencia a nézetek üt-

9.

köztetésére adott lehetőséget. és talán ez te—

kinthető a legpozitívabb vonásának. Úgyszin- tén pozitívum, hogy a konferencián az elmé—

leti és a gyakorlati közgazdászok találkoz- tak. A gyakorlati szakemberek munkája ne- hezebb, elszigetelten dolgoznak, és alaposan tájékozódniok kell ahhoz. hogy felismerjék.

és át tudják venni a megfelelő módszereket.

A konferencia nem vállalkozhatott arra, hogy véglegesen tisztázza a problémákat, és egysé- gesitse a különböző nézeteket, de alkalmas volt arra. hogy előremutató következtetése-

ket vonjanak le a résztvevők.

Az ülésszak másik pozitiv vonásaként érté- kelte, hogy az nemcsak gazdaságpolitikai kér- désekkel foglalkozott, hanem a társadalom- politika kérdéseivel is. Megismerhették a köz—

gazdaság és a társadalom kérdéseivel foglal- kozók egymás nézeteit is. Sikeresnek bizo—

nyult, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság több szakosztálya rendezte és fogta össze a rendezvényt.

A konferencia áttekintéstrnyújtott a köz- gazdasági munka, a tervezés és a statiszti—

ka problémáiról. Ha nem is évente, de idő- szakonként jól megválasztott tematikával, ha—

sonló konferenciákon kell az időszerű kér- déseket megbeszélni.

Megköszönve a közreműködők munkáját, annak a reményének adott kifejezést. hogy a vitatott problémák megoldására és a véle- mények további cseréjére a résztvevők kellő indíttatást nyertek.

*A konferencia keretében dr. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, a Magyar Közgaz- dasági Társaság főtitkára Káldor Mihálynak és dr. Marcsónyi Zoltánnak, a Statisztikai Szakosztály vezetőségi tagjainak eredményes munkájuk elismeréseként átadta a' Társaság elnöksége által adományozott Széchenyi em—

lékérmet. Úgyszintén a konferencián osztotta ki dr. Kiss Albert, a Szakosztály lparstatisztikai és üzemgazdasági Szekciójának elnöke a Szekció által a termelési struktúra fejlesztésé- vel, átalakításával összefüggő kérdések fel- dolgozása tárgyában kiirt pályázat (lásd:

Statisztikai Szemle. 1979. évi 5. sz. 560. old.) nyerteseinek a pályadíjakat.