A szövetséges köztársaságok statisztikai hivatalai vezetőinek értekezlete

(1)

SZEMLE

A reprezentatív megfigyelési módszert

még nem honosították meg eléggé a sta—

tisztika minden ágában. így például a nép—

gazdaság kihasználatlan tartalékainak fel-

tárásában is ritkán alkalmazzák a repre—

zentativ módszert. Viszont a vállalat mun—

káját jellemző mutatószámok vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen mér- tékben biztosítják a népgazdaság rejtett tartalékainak mozgosítását, a gyakorlat- ban csak reprezentativ megfigyelés útján

hajtható végre. A vállalatokban és épít—

kezéseken előforduló különféle vesztesé—

gek okainak, az anyagmegtakarítás és túl—

fogyasztás egyes tényeinek vizsgálata

(például a normát meghaladó fémfogyasz-

tás a szükséges szelvények és méretek

hiánya miatt), a hiányanyagok könnyeb—

ben beszerezhető anyagokkal való helyet—

tesítése révén elért eredmények tanulmá—

nyozása, a különböző hulladékok mennyi—

ségének és felhasználásának eredményes-

ségének, továbbá a vállalat munkáját jel-

lemző egyéb mutatószámoknak vizsgálata

——- minthogy itt a teljeskörű megfigyelés nem alkalmazható, és a statisztikai be—

számolási rendszer bevezetése nem cél-

szerű —— reprezentatív úton végezhető el.

Nagy népgazdasági jelentősége van pél—

dául a másodlagos energetikai erőforrá—

sok és a tüzelési melléktermékek felhasz- nálásnak. Igen sok ilyen erőforrás még ma is kihasználatlan. Sok gyárkéményből

a'szabadba távoznak az 1000 C fok körüli

hőfokú kemence-füstgázak. A szén dusi—

tásakor nagymennyiségű elégethető anyag kerül a hulladékgödrökbe. Sok kohóüzem—

ben a hűtővizzel együtt csatornába enge—

dik az eltüzelt fűtőanyag hőenergiájának

10—20 százalékát. A népgazdaság összes másodlagos energetikai erőforrásainak tel—

jes kihasználására iránynló intézkedések

81 !

kidolgozásakor ezeket az erőforrásokat is figyelembe kell vennünk és meg kell álla—

pítanunk terjedelmüket. Az egyes minisz—

tériumok nagyobb vállalataiban az ilyen

erőforrások mennyiségének és hasznosítá—

sának reprezentatív Vizsgálata útján a ki—

használatlan tüzelőanyag és hőenergia újabb tartalékait tárhatnánk fel és kon—

krét intézkedéseket tehetnénk hasznosítá—

sukra. A reprezentatív adatfelvétel prog-

ramjának az adott vállalatcsoportokban x

található másodlagos energetikai erőforrá—

sok és tüzelési melléktermékek egyes faj—

táihoz kell igazodnia.

Megközelitő becslés szerint a másodla—

gos energetikai erőforrások kihasználá- sára irányuló intézkedések révén (égési

melléktermékekkel fűtött kazánok felsze-

relése, a Martin-kemencék hűtésére új, gazdaságosabb módszerek alkalmazása

stb. útján), a szovjet vállalatok már a leg- közelebbi években több millió tonna tü—

zelőanyagot takaríthatnának meg évente.

*

A népgazdaság tartalékai kimeríthetet—

lenek. Ezek a tartalékok a termelési ka—

pacitások jobb kihasználásában, a nyers-.

egyéb anyag, tüzelőanyag és elektromos—

energia gazdaságósabb kihasználásában,a termelési folyamatok jobb megszervezésé—

ben és műszaki tökéletesítésében, a mun—

katermelékenySég szüntelen fokozásában, az önköltség csökkentésében stb.'rejlenek.

Kifejtettük a népgazdaságban rejlő ki-

használatlan tartalékok feltárásának né- hány statisztikai módszerét. A népgazda—

ság rejtett tartalékainak feltárására és

mozgósítására a statisztika minden kuta—

tási módszerét és eljárását fel kell vonul—

tatnunk, hogy fokozhassuk a társadalmi termelést és ezzel a szovjet nép anyagi

jólétét.

A szövetséges köztársaságok statisztikai hivatalai vezetőinek

1954. december 26—28-án a Központi , Statisztikai Hivatalban tartották a szövet—

1 séges köztársaságok statisztikai hivatalai

** vezetőinek értekezletét. Az értekezleten résztvettek a Szovjetunió, Központi Sta- tisztikai Hivatalának, az OSzSzSzK Sta-

* Veszlnik Sztalt'sztíkí, 1956. 1. sz. H. old. — Rövidített közlemény.

értekezlete*

tisztikai/Hivatalának, a Moszkvai terület

és Moszkva város statisztikai hivatalainak

vezetői.

_ Az értekezlet meghallgatta V. N. Szta-í

rovszkij elvtársnak, a Szovjetunió *Köz—

ponti Statisztikai Hivatala elnökének ,,Az

állami statisztika feladatai és az 1955. évi statisztikai munkaterv" c, és V. 1. Ma-

(2)

812 ,nyakin elvtársnak, a Központi Statisztikai

Hivatal mezőgazdasági osztálya vezetőjé—

nek ,,A terméshozam statisztikájának fel—

adatai" c. beszámolóját.

( V. N. Sztarovszkij elvtárs beszámoló—

jának első részében a statisztikai munka—

terv néhány általános kérdésével foglalkozott, kapcsolatban azokkal a feladatok—

kal, amelyeket a párt és a kormány jelen—

leg az állami statisztika elé kitűzött.

A statisztika fontos eszköze a szocialista gazdaság ágaiban rejlő hatalmas, kihasz—

nálatlan tartalékok feltárásának. A nép-

gazdaságban található tartalékok feltá—

rása az állami statisztikai dolgozók igen

fontos feladata. '

Az iparstatisztika területén nagyfontos—

ságú kérdés, mindenek előtt, az állami terv teljesitésének mind a teljes termelés

terjedelme, mind választék tekintetében

történő számbavétele. Még gyakran elő—

fordul, hogy egyes dolgozók szembehe—

lyezkednek azzal a követelménnyel, hogy

az ipar tervteljesitését a teljes termelés

tervének számbavétele mellett, feltétlenül a választék szerinti tervteljesítés alapján is értékeljék. Előfordul, például, olyan

eset, amikor a teljes termelési terv tel- jesítése céljából a másodrendű termékek termelési tervét túlteljesítik, ugyanakkor az alapvető termékek termelésének tervét nem teljesítik. Ez a gyakorlat ellentétben áll a szocialista állam érdekeivel. A sta—

tisztikai szerveknek mélyrehatóan ele—

mezniök kell az ipari termelési terv telje—

sítésére vonatkozó adatokat, törekedniök

kell a terv teljesitésének helyes, objektiv

értékelésére.

Igen nagyjelentőségű kérdés az ipar

munkáját jellemző műszaki—gazdasági mu—

tatószámok vizsgálata. Vállalataink mű—

szaki-gazdasági mutatószámainak el kell

érniök az élenjáró vállalatok mutatószá—

mait, vállalatainknak alkalmazniuk kell az élenjáró technika vívmányait. Eb—

ből következik a statisztikával szemben

támasztott az a követelmény, hogy a vál—

lalatokat a tervben előírt műszaki—gazda—

sági mutatószámok teljesítésének színvo- nala szerint csoportosítsa. Különösen fon—

tos az olyan vállalatok műszaki—gazdasági mutatószámainak összehasonlítása, ame—

lyek körülbelül hasonló körülmények kö- zött, de különböző eredményekkel dolgoz- nak. Az ilyen összehasonlitások rendsze—

rint nagyon szemléltetők és meggyözők.

SZEM—LE

Nagy jelentőségű jelenleg a nyers—, tü—

zelő— és egyéb anyagok, termelési felsze—

relések norman felüli készleteinek vizs—

gálata, azért, hogy az "elfekvő" anyagi ér—

tékek a forgalomba kerülhessenek. A nor—

mánfelüli készletek gyakran az egyenlőt- len ellátás következményeként jönnek létre, amikor egyfajta nyersanyagból, tü— , zelőanyagból, vagy más anyagból felesleg—

ben adnak, másokból pedig a kelleté—

nél kevesebbet. Feleslegek keletkeznek

egyes gazdasági vezetők államellenes mű—

ködése következtében is, akik a szüksé—

gesnél nagyobb készleteket halmoznak fel.

nem törődve azzal, hogy ezáltal más vál—

lalatok érdekeit sértik és kárt okoznak a népgazdaságnak. Ugyanakkor a statiszti—

kai szervek igen keveset foglalkoznak a meglevő nyersanyag-, tüzelőanyag—, és egyéb anyag- és termelési felszerelés—

készletek vizsgálatával és a norman felüli készletek feltárásával.

Nagy figyelmet kell fordítani a vállala—

tok rentabilitásának vizsgálatára is. A he—

lyi statisztikai szerveknek az egyes nép—

gazdasági ágak munkájáról adott beszá—

molói rendszerint nem tartalmazzák ezt az igen fontos mutatószámot.

Helytelen, hogy a statisztikai hivatalok gyakran elhanyagolják a munkabéralap—

túllépés és a szükségesnél több munkás al—

kalmazásának kérdését. Alaposabban kell foglalkozni a munkatermelékenység kér—

déseivel. A fő feladat feltárni a munka—

termelékenység emelését elősegítő rend-

kívüli tartalékokat, Feltétlenül vizsgálni

kell a termelési berendezések és gépeze- tek kihasználását, a munkaidő kihaszná-

lását, a teljesítménynormák teljesítését.

Igen nagyok a munkaerőmegtakaritást biztosító tartalékok a különféle kisegítő

és segédmunkáknál, ezeket is számba kell

venni.

A párt és kormány feladatul tűzték ki:

el kell érni, hogy a vállalatok ütemesen

dolgozzanak. Be kell bizonyítanunk a sta—

tisztikai adatok segitségével, hogy a mun—

katermelékenység emelésének és az esz—

közök megtakarításának milyen forrásai vesznek kárba a vállalatok egyenlőtlen munkája következtében.

Áttérve a mezőgazdasági statisztika kér—

déseire, Sztarovszkij elvtárs rámutatott arra, hogy a statisztikai szervek legfonto- sabb feladata a mezőgazdaság fellendíté—

sére vonatkozó párt— és kormányhatáro—

(3)

SZEMLE

813 zatok teljesítésének mindenoldalú szám—

bavétele. Kiemelte, továbbá, a vetésterü— '

letek és a terméshozam statisztikájának

jelentőségét. A statisztikai szervek egyes dolgozói azt a helytelen nézetet vallják,

hogy a termésnek a magtárakban való

számbavételéhez kevesebb erőfeszítés

szükséges, mint a termés számbavételének

régebbi rendszeréhez. Nem értik meg, hogy a termés számbavétele most is döntő

probléma. A termés helyes számbavételé—

hez szükséges, hogy a statisztikai szervek

dolgozói elvhűek legyenek, képesek legye—

nek ellenállni az egyes olyan mezőgazda—

sági dolgozók kísérleteinek, akik szűk hi- '

vatali érdekből el akarják torzítani a ter—

méshozamról szóló adatokat.

A mezőgazdasági statisztika legfontosabb kérdései közé tartozik, megbízható statisztikai adatok gyűjtése arról, hogy

mennyi pénzt és terméket kapnak a kol—

hozparasztok egy munkaegységre. Ezek—

nek az adatoknak a jelentősége ——- figye—

lembevéve a párt és a kormány ismert határozatait —— igen nagy. A statisztikai szerveknek rendszeresen kell foglalkoz- niuk a kolhozok jövedelemelosztásának

vizsgálatával. ,

A mezőgazdasági termelés színvonalát jellemző alapvető mutatószámok: a 100 hektár mezőgazdaságilag megművelt föld—

területre esőv mezőgazdasági termékmeny- nyiségre vonatkozó adatok. Jelenleg ezeket a mutatószámokat az egész mezőgaz- daságra vonatkozóan a Központi Statisz—

tikai Hivatalban számítják ki. Ki kell szá- mítani ezeket a mutatószámokat az egyes köztársaságokra, területekre, határterüle- tekre és kerületekre vonatkozóan is és ki kell küszöbölni a számítás módszerei te—

kintetében jelenleg fennálló véleményel—

téréseket.

Az 1955—ös évben új munka vár a sta—

tisztikai hivatalokra az állattenyésztés ter—

melési mérlegének elkészítésével. Ren-

dezni kell az állattenyésztés mindenfajta

termelésének számbavételét. Eddig az ál-

lattenyésztés termelési mérlegeit a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalban készítették el az egész népgazdaságra és egyes köz—

társaságokra vonatkozóan. Most minden

statisztikai hivatalnak kell ilyen mérlege—

ket készíteni azért, hogy választ kapjunk

arra, hogy az egyes köztársaságok, terűle—

tek hogyan elégítik ki az állattenyésztési—

termékszükségleteiket. Időszerű még aza

kérdés is, hogy mennyit kapnak a kolho—

zok és kolhozparasztok a begyűjtés és fel—

vásárlás során beadott termékeikért. A kolhozparasztok jelenleg nagy összegeket

kapnak a beszolgáltatott és beadott mező—

gazdasági termékekért. Ezek az összegek komolyan hatnak a pénzbevételi és ki—

adási mérlegre és nagymértékben megha—

tározzák a különböző áruk iránt megnyil— _

vánuló kereslet mértékét. Ezért a statisz—

tikai szerveknek rendszeresen vizsgálniok

kell azokat. A statisztikai hivatalok jelen- tései megengedhetetlenül keveset foglal;

koznak az élenjáró kolhozokkal, gép- és

traktorállomásokkal és szovhozokkal, va—

lamint az élenjáró agrotechnikai módsze-

rek bevezetésével.

Sztarovszkij elvtárs a továbbiakban a

beruházási statisztika néhány olyan kér-'

désével'foglalkozott, amely az 1954. év vé—

gén Moszkvában tartott építőipari érte-

kezlet eredményeinek összegezéséből" kö—

vetkezik. Meg kell javítani a kivitelező építési szervezetek számának és az elvég—

zett építési-szerelési munkálatok mennyi—

sége alapján megállapított méreteinek számbavételét, ki kell dolgozni az emlí—*-

tett adatok csoportosítási elveit, meg kell szervezni a tervező szervek munkájának számbavételét, külön kimutatva azokat a tervező szerveket, amelyek típus—terveket

készítenek, meg kell szervezni a vasbeton—

készitmények termelésének és a blokképít-' ,

kezés fejlődésének számbavételét. A beé"

ruházási statisztikával foglalkozóknak fi—' gyelmüket az építkezések önköltségének

és a pénzügyi terv teljesítésének kérdé-

seire kell összpontosítaniuk.

Igen nagy jelentőségű kérdés ezidősze—

rint a termelőerők helyes területi elosza tása. Ezzel kapcsolatban határozottan meg

kell javítani a szállítások ésszerűségének statisztikai vizsgálatát, fel kell tárni a fe—

lesleges, indokolatlanul nagy távolságra történő, nem gazdaságos szállításokat.

Több figyelmet kell fordítani annak vizs-

gálatára is, hogyan fejlődnek a köztársa- , ságokban azok az iparágak, amelyeket he—

lyi nyersanyagforrásokból látnak el, te—*

kintettel arra, hogy ezeknek az iparágak-6

nak a fejlesztése lehetőséget teremt az

ipari termelés további olcsóbbodására és a szükségtelen szállítások felszámolására.

Számos új munkát kell elvégezni a munkaügyi statisztika területén is. Elér—

kezett annak ideje, hogy a szövetséges

(4)

*— X

köztársaságok statisztikai hivatalaiban

Ú megszervezzék a munkaerőmérleg elkészí—

tését. Ezt eddig központosítottan a Szov—

jetunió Központi Statisztikai Hivatalában dolgozták ki. Egy másik kérdéscsoport, amellyel a statisztikai szerveknek sokkal többet és mélyebben kell foglalkozniok

mint eddig: a munkabérrendszernek és a műszaki normázás rendszerének vizsgála—

tával kapcsolatos kérdések. Komolyan és

— rendszeresen kell foglalkozni annak vizs- , gálatával, hogyan alakul a' népgazdaság

* fejlődése során a munkatermelékenység

emelkedése és a reálbér emelkedése kö—

, zötti kölcsönös viszony.

Igen komoly kérdések merültek fel most a kereskedelmi statisztikában. Ezekhez

i tartozik mindenekelőtt annak vizsgálata, hogyan használják ki az ellátási terv tel- jesítéséhez a helyi forrásokat. A köztár—

saságok, határterületek, területek statisz-

tikaibivatalainak adatokkal kell rendel—

kezniük arról, hogy milyen közszükségleti cikkeket hoznak az ország más vidékeiről,

' mennyit gyártanak belőlük helyben, mek-

, kora a behozott áruk aránya az egész áru—

_ hrgalomhoz képest stb.

, A munkások, alkalmazottak és kolhoz—

, parasztok háztartási költségvetésének sta—

? üsztikájáról beszélve Sztarovszkij elvtárs

" rámutatott a szovjet statisztika e fontos

ágának növekvő jelentőségére. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a háztar—

tási költségvetési adatok megbízhatósá-

' gának mindennapos ellenőrzésére. Feltét—

"lenül tovább kell javítani a költségvetési

' adatok minőségét, behatóbban kell— ele- mezni a háztartásstatisztika adatait és

; szélesebb körben fel kell azokat használni

*, —— a gazdasági és kulturális fejlődés időszerű

kérdései tekintetében a helyi szervek tá—

jékoztatásárai

Sztarovszkij elvtárs beszámolójának második részében a számvitel és a beszá- , molási rendszer egyszerűsítésével, csök-

É'Hentésével és a statisztikai apparátus munkájának megszervezésével foglalko—

' zott. A párt és a kormány útmutatásai

szerint a beszámolási rendszert lényege—

sen egyszerűsítették. Ez azonban csak az első lépés volt. Nagy munka vár még a ' statisztikusokra a számvitel és a beszámo—"

lási rendszer további szabályozása terüle—

tén. A kormánynak a beszámolási rendszer egyszerűsítéséről hozott határozatait késve hajtják végre; különösen késnek a minisz—

tériumok a kormány által számukra, elő- írt feladatok elvégzésével, az elsődleges számvitel csökkentésével. Ezért sok válla—

lat még nem érez megkönnyebbülést a hozott intézkedések következtében. Ha—

laszthatatlanul sürgős feladat annak el-f

lenőrzése, hogyan vezetik be a vállala- toknál az új, egyszerűsített beszámolási, rendszert. A vállalatok számos esetben'

még mindig a régi minták szerint küldik be a beszámolójelentéseket. Még mindig

van törvénytelen beszámolójelentés. A' helyi statisztikai szervek fő feladata a beszámolási rendszer egyszerűsítését-ől szóló párt- és kormányhatározat végre—

hajtásának biztosítása, annak ellenőrzése, hogy a vállalatoknál és építkezéseknélr

ezeket a határozatokat hogyan hajtják végre.

Sztarovszkij elvtárs beszámolójának utolsó részében a szövetséges köztársasá—

gok statisztikai hivatalainak az állami

statisztika szerveinek rendszerében elfog-

lalt szerepéről beszélt és megjegyezte,

hogy a múltban néhány helyi statisztkai hivatal helytelenül úgy tartotta, hogy a hivatal nem más, mint valami statisztikai adatközvetítő hatóság. A statisztikai hiva—

talok igen keveset foglalkoztak a statisz—

tikai adatok feldolgozásával és a helyi ve—

zető szervek részére történő elemzésével.

E tekintetben a helyzet már némileg ja—

vult. A helyi statisztikai hivataloknak fo—

kozniok kell a statisztikai adatok feldol-

gozásával és elemzésével, a köztársaság, határterület és terület gazdasági életének

vizsgálatával kapcsolatos munkájukat. A

statisztikai hivataloknak az eddiginél sok- kal aktívabban kell vizsgálniuk a helyi gazdasági és kulturális építéssel kapcso—

latos kérdéseket.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vataláról szóló rendelet kimondja, hogya Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala területi szerveinek munkája független

a helyi szervektől. Durva hiba és a rende—

let eltorzítása lenne azonban, ha azt gon—

dolnánk, hogy a Központi Statisztikai Hi—

vatal szervei a helyi szervektől elsza—

kadva; úgy dolgozhatnak, hogy nem lát—

ják el azokat statisztikai adatokkal; A

Központi Statisztikai Hivatal szerveinek '

a helyi szervektől való függetlenségét úgy

kell érteni, hogy egyetlen helyi szerv sem kényszerítheti a statisztikai hivatal, kerü—

leti vagy városi felügyelőség dolgozóját

(5)

Szenna

e

arra, hogy valamilyen számot megváltoz- tasson, ha ez a szám helytálló. így tehát a Központi Statisztikai Hivatal szerveinek függetlenségéről szóló rendelkezés arra irányul,- hogy biztosítsa a statisztikai ada—

tok helyességét, megbízhatóságát.

Sztarovszkij elvtárs szólt arról is, hogy

milyen jellegű információkat adjanak a statisztikai szervek a helyi szervezetek—

nek, s különösen az anyagok megfogal- mazásának módjával foglalkozott. Rámu—

tatott arra, hogy az anyagot gondosan elő

kell készíteni, megfontoltan kell kivá- lasztani a számokat, a jelentésekben ki- csiny: de tartalmas táblákat kell közölni és a jelentés végén feltétlenül röviden le

kell vonni a következtetést, A statisztikai

hivatalok munkájának nagy jelentősége

van az állami népgazdasági tervek teljesí—

tésének eredményeiről szóló közlemény

előkészítésénél. A statisztikai szervek legfontosabb kötelessége az előkészítendő közlemény ellenőrzése, a dolgok állásának

abszolút pontos és objektív megvilágí—

tása. A statisztikaiv szervek minden dol—

gozójának világosan látnia kell, hogy mi—

lyen nagyjelentősége van az általa köz—

lésre előkészített okmánynak.

A statisztikai szervek dolgozóinak egész

munkájukban rendíthetetlenül elvhűek-

nek kell lenniök, helyesen kell értelmez—

niűk az állam érdekeit, állhatatosan tö-

rekedniök kell a szovjet törvények feltét- Llen betartására. A statisztikai hivatalok

vezetőinek nem szabad megfeledkezniük

arról, hogy legfontosabb feladatuk a sta-

tisztikus káderek nevelésé, az, hogy belé—

jük oltsák a munkájuk iránt való szere-—

tetet, azt, hogy büszkék legyenek a hiva—

tásukra, és érezzék a rájuk bízott mun—

káért való felelősséget. Többet kell tö—

rődni a dolgozók oktatásával és a munká—

ban kitűnt dolgozók előléptetésével, mint

ahogy ez eddig történt..

Az SZKP Központi Bizottsága által ki—

adott irányelveknek megfelelően megtet- ték az első lépéseket, hogy megjavitsák a Központi Statisztikai Hivatal szerveinek

szervezeti felépítését és megszüntessék a felesleges státuszokat. Ezt a munkát foly-

tatni kell. A statisztikai hivatalok veze-

tőinek igen fontos kötelességük, hogy az

így felszabadult dolgozókat munkába he—

lyezzék és a helyi szervezetek segítségé—

vel a termelésbe elhelyezzék.

815 A statisztikai hivatalok munkájának

irányítása terén a Szovjetunió Központi

Statisztikai Hivatala sok hibát követett el.

Ezeket a hiányosságokat ki kell küszö- bölni. El kell érni, hogy a helyi statiszti—

kai szervek ismerjék mindazokat az alap—' vető kérdéseket, amelyekkel a Központi

Statisztikai Hivatal foglalkozik, hogy a

párt és a kormány minden fontos megbí—

zását az állami statisztikai szervek egész rendszerének közös erőfeszítésével hajt-

sák végre.

V. I. Manyakin elvtárs, a mezőgazdasági , statisztikai osztály vezetője, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala kollégiu-V

mának tagja, ,,A terméshozam statiszti—Á

kájának feladatai" címmel tartott beszá—

molót. Az SZKP Központi Bizottsága szep—

temberi plénumának határozataival össz- hangban 1954. óta a ténylegesen betakarí-

tott termést veszik számba. Ezt a fontos és felelősségteljes munkát a kormány a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata—

lára bizta. A tényleges termésre vonatkozó, ' előzetes adatokat ebben az évben a kolho-

zok és szovhozok egyszeri beszámolójelen—

tései alapján állapították meg, a végső

adatokat pedig a kolhozok, szovhozok és

kisegítő gazdaságok 1954. évi beszámoló—

jelentései alapján állapítják meg. A

kolhozok és szovhozok egyszeri beszá—

molójelentésein kívül a termés betakarí-

tásánakv idején felhasználták a gép— és

traktorállomások időszaki beszámolójel'en—

téseit, amelyekben szerepeltek a ténylege—

sen kicsépelt gabona mennyiségére vonat-. *

kozó adatok, a kombájnok által learatott' területtel együtt. A kolhozoknak és a szovhozoknak a betakarított termésről szóló beszámolási adatait a Szovjetunió Köz-

ponti Statisztikai Hivatala kerületi felü—

gyelőségeinek dolgozói reprezentatív mód—

szerrel ellenőrizték; a mezőgazdasági nö—

vények közül 1954—ben 20 szemestermény—

fajtánál és 40 ipari növény, zöldségféle és , takarmánynövény fajtánál vették számba

a tényleges termést.

Manyakin elvtárs részletesen foglalko—-

zott az egyes statisztikai hivataloknak a ténylegesen betakarított termés számba—

vétele terén végzett munkájával. A pozi—

tív példák mellett rámutatott az elvégzett

munka számos lényeges hibájára, is. A Kazah SzSzK néhány kolhozában és az, OSzSzSzK számos területén nem vezet—

(6)

816 SZEMLE

ték a kombájnnal való betakarítástól szóló naplót, nem mérték meg a gabonát, ha-

nyagul készítették el a beszámolójelenté-

seket. Az Azerbajdzsán SZSZK számos ke—

rületében rosszul állították össze a gép—

és traktorállomások beszámolójelentését a

kombájnokkal elcsépelt gabonáról. Az Azerbajdzsán SZSZK Statisztikai Hivatala nem értékelte kellőképpen ennek a beszá—

molójelentésnek a ténylegesen betakarí—

tott termésre vonatkozó helyes adatok biztosítása szempontjából elfoglalt nagy

jelentőségét. Lényeges hibát követett el

néhány statisztikai hivatal a ténylegesen

betakarított termésre vonatkozó adatok reprezentativ ellenőrzésénél. Sok hiba volt

a vetésterületek és a minőségi vetőmaggal

bevetett területek számbavétele terén.

Manyakin elvtárs bírálta a Szovjetunió

Központi Statisztikai Hivatala mezőgaz—

dasági osztályának munkájában előfordult

hiányosságokat. A legfőbb feladat — mu—

tatott rá Manyakin elvtárs —, hogy 1955—

ben megjavítsák a ténylegesen betakarí—

tott termés számbavételét és ne kövessék el azokat a hibákat, amelyek az elmúlt évben jelentkeztek.

Az elhangzott beszámolókat követő vi- tában huszonöten szólaltak fel.

B. T. Kolpakov elvtárs, az OSzSzSZK Statisztikai Hivatalának vezetője röviden foglalkozott a Statisztikai Hivatal mun—

kájának fő kérdéseivel. Megjegyezte, hogy

a hivatal kezdi jobban teljesíteni a statisz—

tikai munkatervet, több figyelmet fordít a gazdasági és kulturális épités aktuális kérdéseinek kidolgozására és az OSZSZSZK Minisztertanácsa részére szükséges meg—

felelő jelentések elkészítésére. Már folya—

matban van a köztársasági minisztériu—

mok és főhatóságok beszámolőjelentései- nek egyszerűsítése és csökkentése. Foko—

zottabban kell ellenőrizni, hogyan vezetik be a minisztériumok és főhatóságok a be—

számolójelentések egyszerűsített formáit.

Kolpakov elvtárs szerint felül kell vizs—

gálni a beruházási statisztikai beszámoló—

jelentést, mert még mindig túlságosan ter—

jedelmes. Hiba az is, hogy a fő figyelmet kizárólag a beruházási költségek számba- vételére összpontosítják és kevés figyel—

met fordítanak az építkezési objektumok üzembehelyezésének számbavételére.

,Kolpakov elvtárs megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal osztályai

,

nem eléggé segítik a helyi statisztikai szerveket munkájukban. A statisztikai hi—

vatalok elemző munkájukban kismérték—

ben használnak fel tömeges statisztikai adatokat. Az elemző feljegzések gyakran egyes kiválasztott tényeket rögzítenek.A statisztikai hivatalok sokszor olyan kér-—

désekkel foglalkoznak, amelyek más szervezetek és hivatalok hatáskörébe tartoz—

nak. A Központi Statisztikai Hivatal osz—

tályai nem irányítják megfelelően a sta—

tisztikai hivatalok elemző munkáját és nem nyújtanak elég segítséget nekik ezen a területen. A Központi Statisztikai Hiva-

tal ellenőrzési osztálya és a többi osztá—

lyok nem vingálják alaposan és nem ter- jesztik a jó munkatapasztalatokat. A

Központi Statisztikai Hivatal nem támo—

gatja a statisztikai szerveket a módszertani

kérdések megoldásában, különösen a rep—

rezentativ megfigyelések és a statisztikai csoportosítások módszertanának kidolgo—

zásában.

A terméshozam statisztikájának hiá—

nyosságaival foglalkozva Kolpakov elv- társ bírálta a Központi Statisztikai Hiva—

tal mezőgazdasági statisztikai osztályának munkáját. A ténylegesen betakarított ter—

més számbavételére vonatkozó Végrehaj—

tási utasítást a Központi Statisztikai Hi—Á vatal késve adta ki Nem eléggé átgondolt a termésbetakarítás számbavételének módszertana. Vannak hibák a kolhozok és a szovhozok évi beszámolójelentései—

nek programjaiban is a növénytermelés számbavételére vonatkozó részben.

A Központi Statisztikai Hivatal osztá—

lyai és különösen a beruházásstatisztikai osztály lassan dolgozza ki a beszámolási rendszer egyszerűsített mintáinak kitölté—

sére vonatkozó utasításokat Az utasítások minőségének megjavítása céljából az uta—

sítások tervezetét véleményezés végett meg kell küldeni a helyi statisztikai szer—

veknek.

Nagy figyelmet kell fordítani a közép—

és felsőfokú statisztikai képzés megszer—

vezésének fejlesztésére és megjavítására.

Felül kell vizsgálni a Moszkvai Gazdaság- statisztikai Intézetben a szakemberképzés profilját abból a szempontból, hogy az In—

tézet elsősorban kerületi felügyelőket ké—

pezzen. Meg kell javítani a káderképzés minőséget a statisztikai technikumokban is, különösen a grozniji§ úfai és bakui sta—

(7)

SZEMLE

817 tisztikai technikumokban. Meg kell gyor—

sítani a ,,Központi Statisztikai Hivatal ke- rületi felügyelőjének könyvtára" c. sorozat könyveinek kiadását.

A. N. Hacsidze, a Gruz SZSZK Statiszti—

kai Hivatalának vezetője, felszólalásában

részletesen beszélt az elsődleges számvi—

tel helyzetéről Grúzia kolhozaiban és fa—

lusi szovjetjeiben. A Központi Statisztikai Hivatal helyi szervei Grúziában jelentős munkát végeztek a kolhozok számvitelé—

nek és beszámolásának megjavításán, de

a számvitel és a beszámolási rendszer ál—

lapota még távolról sem felel meg a vele

szemben támasztott követelményeknek.

Mindenekelőtt emelni kell a kolhozok

számviteli dolgozóinak szakképzettségét.

Hacsidze elvtárs foglalkozott továbbá a statisztikai szerveknek az adatok közgaz—

dasági elemzésével kapcsolatos munkájá— _ ban található hibákkal. A fő hiba az, hogy

a jelentések számszerű mennyiségének nö—

veléséért folytatott hajszában gyakran

szem elől tévesztik a jelentések minősé—

gét. Helytelen, hogy néha olyan tárgyú je- lentéseket is össze kell állítani, amelyek- nek hiányzik a statisztikai alapjuk. A Központi Statisztikai Hivatal osztályai elemző feljegyzéseket kérnek a köztársa—

sági hivataloktól, például olyan kérdések- ről, mint ,,A gép- és traktorállomások ja—

vitóműhelyeinek felkészültsége a trakto- rok és mezőgazdasági gépek javítására", ,,A városok egészségügyi helyzete" stb., holott ezek feldolgozásához statisztikai adatokkal a Központi Statisztikai Hivatal szervei nem rendelkeznek.

A. Szafa-r—Mamedov elvtárs, a Türkmén

SZSZK Statisztikai Hivatalának vezetője, megjegyzi, hogy az utóbbi időben a hivatal munkája némileg megjavult. Ennek el—

lenére mégjnindig vannak olyan hiányos- ságok, hogy nem tartják be a Központi Statisztikai Hivatal által megszabott ha- táridőt, előfordulnak hibák az anyagok- ban is.

A Türkmén SZSZK statisztikai szervei—

nek munkájában található hiányosságok egyik fő oka, hogy a köztársaságban dol—

gozó statisztikusok képzettsége nem meg—

felelő. Tekintettel erre a Statisztikai Hiva-

tal az 1953/54. tanévben számos intézke—

dést tett a dolgozók tanulásának megszer—

vezésére (esti és levelező oktatás).

Szafar-Mamedov elvtárs bírálta a Köz- ponti Statisztikai Hivatal személyzeti osz- tályát azért, mert kevés felsőfokú statisz—

tikai képzettséggel rendelkező dolgozót küld a Türkmén SzSZK statisztikai szer- veibe.

Szafar-Mamedov elvtárs bírálta a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalnak és osztályai-

nak a helyi statisztikai szervek irányítá-

sával kapcsolatos munkáját. Rámutatott arra, hogy a köztársaság statisztikai hiva—

talába ritkán látogatnak el a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói abból a cél—

ból, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak

a munkához. Ez különösen vonatkozik a'

kultúrstatisztikai, az egészségvédelmista—

tisztikai, a munkaügyi statisztikai és a forgalomstatisztikai osztályokra. A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal nem állapítja meg helyesen azokat a határidőket, ame—

lyekre az egyes statisztikai hivataloknak a munkákat el kell végezniök. Számos esetben rövidebb határidőt állapítanak meg a középázsiai köztársaságok statisztikai hi—

vatalai számára, mint például a Belorussz SZSZK számára, bár Közép—Ázsiában a kö—

rülmények sokkal bonyolultabbak. Igen sablonosan állapítják meg a statisztikai hivatalok munkájának negyedévi eredmé—

nyeit is. A Központi Statisztikai Hivatal osztályainak és ellenőrzési osztályának alaposabban meg kellene vizsgálni a sta—

tisztikai hivatalok munkáját és differen—

ciáltan értékelni azok negyedévi eredmé—

nyeit. Szafar-Mamedov elvtárs bírálta a

,,Vesztnik Sztatisztiki" folyóiratot, mert

nem jelenik meg időben és a folyóiratban nem foglalkoznak eléggé a munkaügyi, egészségvédelmi, kultúrstatisztika, valamint az elsődleges számvitel kérdéseivel.

N. V. Szcsasztnyev, az Úzbég SZSZK

Statisztikai Hivatalának vezetője, beszédé-

nek jelentős részében azzal foglalkozott, hogy jobban elő kell'segíteni a statisztikai

hivatalok közötti tapasztalatcserét.

Lényegében —— mondotta Szcsasztnyev

elvtárs —-, a helyi statisztikai szervek mun-

katapasztalataikat csak a Központi Statisz—

tikai Hivatalnak a negyedévi munka ered—

ményeiről vagy a statisztikai hivatalok

munkája ellenőrzésének eredményeiről kiadott rendeletein keresztül cserélik ki. Ezek a rendeletek röviden ismertetik a statisztikai hivatalok munkájának ne—

gatív oldalait, a pozitív oldalairól csak

(8)

3818

nagyon kevés szó esik. Nem magyaráz—

zák meg a hibák okait, nem mutatják

meg kijavításuk útját. Ugyanakkor nem mutatják meg, hogy valamelyik statisz—

tikai hivatal hogyan érte el munkájában a jó eredményeket, hogyan szervezte meg

munkáját. Még a tapasztalatcserének

olyan formáját, mint a statisztikai hiva—

talok vezetőinek értekezletét sem hasz—

nálta ki a Központi Statisztikai Hivatal

már évek óta. A munkatapasztalatok ki-

cserélésében nagy szerepet kellene ját—

szania a Központi Statisztikai Hivatal brigádjai által végzett ellenőrzéseknek.

Az ellenőrök azonban jobban érdeklőd- nek a munka hiányosságai iránt, mint

amennyire a pozitív tapasztalatok feltá—

rásával és elterjesztésével törődnek. A Központi Statisztikai Hivatal egyes osz—

tályainak a helyi szervekhez kiszálló dol—

gozói csak meghatározott feladatokat ol—

danak meg és tartózkodnak attól, hogy más kérdésekkel is foglalkozzanak. En—

nek következtében ők sem járulnak hozzá

eléggé a munkatapasztalatok kicserélésé—

hez.

Sz. 1. Kunin, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala ellenőrzési osztá- lyának osztályvezető helyettese felszólalá- sában a szövetséges köztársaságok statisz—

tikai hivatalai "munkájában —— főleg a közgazdasági elemzés terén — előfordult hiányosságokkal foglalkozott. A statisz-

tikai adatok elemzésére gyakran nem for—

dítanak kellő időt; egyes statisztikai hiva-

talok az elemzések nagy mennyiségére

törekedve figyelmen kívül hagyják az adott köztársaság szempontjából fontos gazdasági *rrkérdéseket.

Kunin elvtárs az ellenőrzési osztály

munkájáról az értekezleten elhangzott bírálatot helytállónak ismerte el. A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal ellenőrzési , osztálya minden szükséges intézkedést

meg fog tenni, hogy megjavítsa a helyi

statisztikai hivatalokkal való foglalko-

zást, megerősítse velük a közvetlen kap-

** csolatot és felszámolja a statisztikai hi—

vatalok munkája ellenőrzésének [megszer—

vezésében és végrehajtásában elkövetett

hibákat.

, K. K. Vinogradov, a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának elnökhe—

lyettese megjegyezte, hogy az a bírálat, amely a Központi Statisztikai I—íivatalt és

stem—

osztályait a helyi statisztikai szervek irányítása terén fennálló hiányosságok

miatt érte, helyes.

A Központi Statisztikai Hivatal kollé—

giumán a hivatal munkájának megvizs- gálásakor nem részesítik megfelelő bírá—

latban a Központi Statisztikai Hivatal osztályait azért, hogy nem nyújtanak

megfelelő segítséget a helyi statisztikai

szerveknek. Nem bírálják, a helyszínre kiszálló ellenőrző brigádok munkáját. E

brigádok fő hibája, hogy kevés segítséget nyújtanak a statisztikai hivataloknak

munkájuk megjavításához.

Nem megfelelő a Központi Statisztikai Hivatal osztályain a módszertani munka szinvonala. Ez különösen az összesítő statisztikai és statisztikai módszertani

osztályra vonatkozik, amely még nem irá—

nyítja megfelelő módon ezt a fontos

munkaterületet.

1. F. Jascsuk, az Ukrán SzSzK Statisz- tikai Hivatalának vezetője, felszólalásá—

ban arról beszélt, hogy a statisztikai hiva—

taloknak és felügyelőségeknek nagymér—

tékben meg kell javitaniuk munkájukat, hogy jobban biztosíthassák a statisztikai adatok hitelességét. Megjegyezte, hogy a

Szovjetunió Központi Statisztikai 'Hiva—

tala hibákat követett el a helyi statisztikai szervek irányításában és rámutatott arra, hogy eleven kapcsolatot kell tartani a

helyi szervekkel, időben meg kell kül—

deni nekik a módszertani útmutatásokat A Központi Statisztikai Hivatal egyes osz—

tályainak dolgozói, különösen a munka—

ügyi statisztikai és forgalomstatisztikai

osztály dolgozói már sok éve nem láto- gatták meg az Ukrán SzSzK Statisztikai

Hivatalát. Nagy késéssel kapják meg a

helyi szervek a beruházási statisztikai osztály utasításait. Előfordul az is, hogy

a Központi Statisztikai Hivatal osztályai

késlekednek a statisztikai hivatalok kér—

déseinek megválaszolásával, nem adják meg azokat a módszertani útmutatásokat.

amelyek nélkül a helyi szervek számos gazdasági számítást nem tudnak elvé—

gezni. Nagy jelentősége van —— folytatta Jascsuk elvtárs — a káderek statisztikai technikumokban való képzésének. A tech—

nikumokba beiratkozó fiatalság azonban gyengén képzett általános műveltség

szempontjából. Felül kell vizsgálni és

meg kell javítani a technikumok tanui—

(9)

szama _81"

mányi programját. , Több figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövő szakembereit

a statisztikai adatok elemzőx eljárásaira és módszereire megtanítsák. Ezen a terü—

leten segítségünkre lehet az is, ha széle—

sebbkörű tapasztalatcserét szervezünk meg a statisztikai hivatalok között. Jas—

csuk elvtárs bírálta a Központi Statisz—

tikai Hivatalt azért, hogy mind a mai napig nem küldte el a helyi szervekhez

a legképzettebb dolgozóit X a statisztika elméletének egyes kérdéseiről szóló elő-

adások tartása céljából. A Központi Sta—

tisztikai Hivatal hívja össze gyakrabban a statisztikai hivatalok vezetőit a statisz—

tikai szervek időszerű kérdéseinek meg—

vitatására és munkatapasztalataik kicse-

rélésére.

J. F. Csubukina, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala pénzügyi statisztikai osztályának vezetője, felszólalásában meg—

jegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hi—

vatal és a Hivatal pénzügyi statisztikai

osztálya eddig nem értékelte kellőképpen a statisztikai hivatalok szerepét a pénz—

ügyi statisztikai munkában és nem szervezte meg azt kellőképpen. A pénz—

ügyi statisztikai osztály kidolgozta a sta—

tisztikai hivatalok számára a rentabilitás mutatószámai kiszámításának módszerta- nát az iparban és a beruházásoknál. Eze—

ket az útmutatásokat a legközelebbi idö- ben meg fogják küldeni a helyi szervek—

nek. 1955. elején kidolgozzák a rentábili- tás mutatószámai kiszámításának mód—

szertanát a kereskedelemben és a közle—

kedésben is.

A. P. Drjucsin, a Lett SzSzK Statiszti—

kai Hivatalának vezetője, felszólalásában azzal foglalkozott, hogy nagyobb szerepet kell elfoglalniok a statisztikai hivataloknak a Központi Statisztikai Hivatal által végzett mérlegkészítési munkákban. Na—

gyon kis mértékben vonják be a statisz—

tikai hivatalokat ebbe a fontos munkába.

A Központi Statisztikai Hivatal kevés se- gítséget nyújt a helyi statisztikai szervek—

nek a statisztikai adatok, különösen terü-

leti szempontból való rendszerezéséhez.

Ez mindenekelőtt a beruházási statisz- tikára vonatkozik. A köztársaság statisz—

tikai hivatalában nincsenek meg például a megfelelő adatok a beruházások iterje—

delmének a köztársaság területei és vá-

rosai szerint való megállapításához.

Nem szabad megengedni, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal felügyelőségein;

végzett ellenőrzések számát az ellenőrzé- sek minőségének rovására növeljék. Több figyelmet kell fordítani arra, hogy a fel-:

ügyelőségeknek a napi munkájukban kon-

krét segítséget nyújtsanak. A legköze-

lebbi időben ki kell adni egy útmutatót

a Központi Statisztikai Hivatal felügyelői

számára a körzeti (városi) statisztikai

munka végzéséről, az 1948—ban kiadott

kézikönyv mintájára. A Központi Statisz—

tikai Hivatalnakü a statisztikai hivatalok

és felügyelőségek számara ki kell dolgoz—

nia egy vezérfönalat a főhatósági beszá- molási rendszer ellenőrzésének rendjéről és módszereiről.

E. M. Dubaszov, a Litván SZSZK Sta—

tisztikai Hivatalának vezetője, felszólalá—

sában azokat a komoly hibákat elemezte.

amelyeket azelőtt a Litván SzSzK Statisz—

tikai Hivatala a köztársaság vezető szer-

vei részére készitett statisztikai anyagok—

ban elkövetetttiiEzek a hibák legnagyobb—

részt abból álltak, hogy a statisztikai '

adatokat rendszerint nem hasonlították össze a tervvel, nem képeztek dinamikus

sorokat. Az ilyen fel nem dolgozott, (ki nem elemezett anyagot a köztársaság ve-

zető szervei természetesen nem tudták felhasználni munkájukban. Ez odaveze—

tett, hogy csökkent az állami statisztika szerepe és tekintélye a köztársaságban.

A Statisztikai Hivatal megteszi a szükséges . intézkedéseket a régebben elkövetett hi—

bák kijavítására s az utóbbi időben sike—

rült is javítania munkáján.

Sz. P. Partigul, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala forgalomstatisztikai osztályának vezetője, a kereskedelmi statisztika néhány kérdésével foglalkozott.

A statisztikai hivatalok nem fordítanak kellő figyelmet az áruforgalmi statisztikai adatok elemzésére, ———mondotta.Soka fel—

jegyzés, de ezek gyakran felületesek. A kereskedelem egyes gazdasági kérdései—

nek elemzéséhez nem gyűjtik be a szűk—

séges adatokat. Komoly hiányosságok vannak a statisztikai hivatalok munká—

jában az áruforgalomról és különösen az

árukészletekről szóló adatok megbízható—

ságának biztosítása tekintetében.

N. Sz. Jeszipov, a Kirgiz Sz'SzK Statisz- tikai Hivatalának vezetője a káderképzés megjavítása érdekében javasolta, hogy, létesítsenek a Központi Statisztikai Hiva—

(10)

szo

^SZEMLE

tal mellett olyan kétéves felsőfokú statisztikai tanfolyamokat, amelyeken ve—

zetőkádereket képeznének a statisztikai _ szervek számára.

Az 1955. évi statisztikai munkaterv bí—

rálata során rámutatott arra, hogy a terv

számos olyan munkát tartalmaz, amelyek minden hátrányos következmény nélkül kihagyhatók. így például az áru struk—

turájának negyedévenkénti számbavétele

helyett elég azt évente egyszer, legfeljebb

kétszer számbavenni. Felesleges az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatalba

'havonta beküldjék a mezőgazdasági ter-

mékek árairól szóló adatokat, minthogy ezek az árak nem változnak ilyen gyak—

ran. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal megszüntette azt a gyakorlatot,

hogy a területi statisztikai hivatalok a

szövetséges köztársaságok statisztikai hi—

vatalainak beszámolójelentéseket küldje—

nek a beruházások terjedelméről és ezál—

tal megfosztotta a köztárusági statiszti—

kai hivatalokat attól a lehetőségtől, hogy

jelenthessék a köztáf'Éaság vezető szer—

veinek a területenkénti beruházásokról

szóló adatokat. A Központi Statisztikai

Hivatalnak segítséget kell nyújtania a helyi statisztikai szerveknek a kulturális, a népművelési, mezőgazdasági statisztikai beszámolási rendszer, valamint egyes kü—

lönösen elavult számviteli és beszámolási

jelentésfajták rendezéséhez és újjáalakí—

tásához.

Sz. Z. Tyimakov, az Észt SzSzK Statisz—

tikai Hivatalának vezetője, néhány bíráló

megjegyzést tett az 1955. évi statisztikai munkatervre. Tyimakov elvtárs töb—

bek között helytelennek tartja, hogy az alsó szerveknek, a kerületi és városi fel—

ügyelőségeknek és a területi statisztikai hivataloknak jelentősen kevesebb időt adnak munkáik elvégzéséhez, mint a fel—

sőbb szerveknek: a köztársasági statisz—

tikai hivataloknak és különösen a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak, bár a sta—

tisztikai adatok megbízhatósága minde-

nek előtt attól függ, hogyan készítik elő azokat az .alsóbb statisztikai szervekben.

A statisztikai hivatalokban vannak olyan részlegek, amelyekben a statisztika több ágát egyesítik, a Központi Statisztikai Hivatalban viszont ezeket különböző osz—

tályok között osztották meg. Az évi terv összeállításánál a Központi Statisztikai

Hivatal osztályai a munkálatokat és tei—

jesítésük határidőit anélkül tervezik meg,

hogy figyelembe vennék a más osztályok által ugyanazon részleg számára előírt munkákat. Ezért fordul elő, hogy a sta—

tisztikai hivatalok egyes részlegeinek munkával való ellátottsága nagyon egyen- lőtlen. A Központi Statisztikai Hivatal összesítő statisztikai és statisztikai mód- szertani osztályainak feltétlenül koordi—

nálniuk kell ebből a szempontból a Köz- ponti Statisztikai Hivatal osztályainak tervjavaslatait.

V. N. Sztarovszkíj elvtárs zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi vezető szerveket megbizható statisztikai adatokkal kell ellátni. Ismételten rámu—

tatott arra, hogy a statisztikai szervek

kötelesek a köztársaság, határterület, terület és kerület vezető szervei számára

gondosan kidolgozott, rendszerezett, ki- elemezett és minden szempontból ellenőr—

zött statisztikai adatokat szolgáltatni.

Az értekezleten, mondotta Sztarovszkij elvtárs, jogosan bírálták a Központi Sta- tisztikai Hivatal néhány dolgozóját azért, hogy amikor a statisztikai hivatalok mun-*

káját a helyszínen ellenőrizték, a fő fi—

gyelmet a munkában elkövetett hibák összegyűjtésére fordították, de konkrét segítséget ezeknek a hibáknak a kiküszö—

böléséhez nem adtak. Az ilyen ellenőr—

zési módszerek megengedhetetlenek. Az a fő, hogy gyakorlatilag nyújtsanak segítséget, küszöböljék ki a hibákat és kö—

zös erővel törekedjenek a munka további megjavítására. Ugyanakkor meg kell ja—

vítani az ellenőrzési munkát is olyan ér- telemben, hogy alaposabban kell bírálni az ellenőrzött területeket.

V. N. Sztarovszkij elvtárs megjegyezte, hogy a felszólalók jogosan bírálták a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalt azért, hogy

nem megfelelőek kapcsolatai a helyi sta—

tisztikai szervekkel. A Központi Statisz—

tikai Hivatal mindent meg fog tenni, hogy

ezt *a kapcsolatot megerősítse. Az érte—

kezleten tett bíráló megjegyzéseket és javaslatokat a Központi Statisztikai Hi- vatal meg fogja vizsgálni és figyelembe fogja venni elkövetkezendő munkájában.

Az értekezlet végén a résztvevők meg—

hallgatták V. N. Sztarovszktg' elvtárs be—

számolóját a statisztika kérdései tárgyá—

ban 1954. márciusában tartott tudományos értekezlet Weredményeirc'il.