A statisztika és számvitel összefüggéseiről
I.
A statisztika és a számvitel a tervgazdálkodásban a terv előkészítésének és ellen—
őrzésének nélkülözhetetlen eszköze.
A tervnek, a statisztikának és a szoros értelemben vett számvitelnek tehát egy—
mástól függő és egymással szoros kapcsolatban lévő egységet kell jelenteniük országos viszonylatban és ezen túlmenően is, egészen a legkisebb gazdasági egységig : a vállalatig vagy az üzemig.
Hogy érzékeltessük, milyen nagy jelentősége van a szocializmus felé haladó társadalomban a statisztikának és a számvitelnek, idézzük a szocialista irodalom klasszikusait :
Marx : ,,A számvitel, mint az egész termelési folyamat eszményi egyesítésének ellenőrzési eszköze, annál nélkülözhetetlenebbe' válik, minél inkább társadalmi jellegű ez a folyamat és minél inkább veszti el tisztán egyéni jellegét. Igy tehát a könyvelés szükségesebb a kapitalista termelésben, mint az elaprózott kisipari vagy paraszti ter—
melésben, de még szükségesebb a kollektív termelésben, mint a kapitalista terme—
lésben."1)
Lenin : ,,A számvitel és ellenőrzés: ez a fődolog, ami a kommunista társadalom első fázisának elrendezéséhez, helyes működéséhez szükséges.,iz)
Sztálin: ,, . .. semilyen építőmunkát, semilyen állami munkát, semilyen tervmunkát nem lehet szabályszerű számvitel nélkül elképzelni."3)
A felszabadulás után nálunk egy lendületes számviteli fejlődés indult meg, amelynek következtében elkészült a kötelező ipari számlakeret, majd ennek alapján sorban az egyes szakmai számlakeretek. A számtakeretek elkészítésénél —— meg kell mondanunk —— még nem a tervgazdálkodás szempontjai lebegtek szem előtt: Az 1947—48-as években, tehát még az államosítások előtt jelent meg az általános ipari számlakeret és a szakmai számlakeretek egy része. Bár kitűnő statisztikai lehetőségeket nyujtottak, ezt nem használták ki, mert az elsőrendű szempont a revízió megkönnyí—
tése volt. Ez a megkönnyítés azt jelentette, hogy meghatározott, előirt _számlakra, meghatározott tételeket kellett könyvelni és így a kapitalista vállalat tulajdonosának nem volt egészen könnyű a könyvelésben bizonyos áttologatasokat végeztetmzlgy a revízió során főként az ármegállapító hatóságoknak nyujtott komoly segitseget.
' Az államosítások óta azonban már több, mint egy év telt el és legfőbb ideje annak, hogy a számvitel szerepét ezen, a fent emlitett részleges ellenőrző szerepén tulmenoen úgy határozzuk meg, hogy az a tervezés és az ezt ellenőrző statisztika komoly alapja le en.
_,
gy A számvitel fogalmi meghatározását úgy lehetne megadni, hogy a számvitel a gazdasági terv ellenőrzésének és mérésének, a társadalmi tulajdon megvédésének, a munka- termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének, a belső tartalékok íeltárasanak eszköze, egyszóval : alap a haladás lehetőségére. —— Ezt a szerepét hármas jormaban bizto- sítja :
1. mint könyvvitel, 2. mint statisztika,
3. mint azonnali beavatkozásra alkalmas nyilvántartása]; (kimutatások) rendszere.
(Operatív számvitel)
H.
A könyvvitel vagy a szoros értelemben vett számvitel általában az, amit nálunk szám—
vitelen értenek és aminek a statisztikával Való összehangolását a gyakorlati emberek
mindinkább és mind élénkebben sürgetik. , __
Ha a tervgazdálkodásban a számvitelt a ientjelzett hármas tagolasban nezzuk2 akkor a következőket kell megállapítanunk : a könyvvitel feladata valamely gazdasagi egység —— pl. vállalat —— vagyonának nyilvántartása, ebben a vagyonban végbemeno változások kimutatása, az egész forgalomnak, termelési folyamatnak pénzben valo kifejezése, különösen pedig a költség és a termelés eredménye, a készgyártmanyok értéke közötti különbözetnek a feltárása és kimutatása. A könyvvitel tehát a vagyont, a költségeket, a hozamot és az ezekben beállott változásokat tartja nyilván egy közös nyelvre, a pénznyelvre leforditva. Az értékben való kimutatás tehát az előfeltétele annak, hogy ezt az összehasonlító szerepét betölthesse. A könyvviteli célok megvalósitásara
1) K. Marx: A tőke, 83. (orosznyelvű) kiadás. Muszkva, 1935, II. kötet, 2. old.
') V. I. Lenin: Összes művei. XXI. kötet, 3 (orosznyelvű) kiadás, 440. old.
8) A Szovjetunió Komunista (b)Pártjának XIII. Kongresszusa. Gyors-írásras besz—ámuló. 1924, 130. Old.
%! maga zárt, mechanikus ellenőrzési rendszerével a kettős könyvviteli forma a legalkal—
masabb-
A kapitalista vállalatok is rendelkeztek könyvvitellel, azonban a kapitalista "
könyvvitel bizonyos alapvető vonatkozásokban különbözik a szocialista vállalat könyv—
vitelétől. Eltekintve attól, hogy egy szocialista gazdasági egység Icőnyuvílelének sokkal pontosabbnak, alaposabbnak, vilagosabbnak kell lennie, mint amilyenek a kapitalista vállalatokéi, de
összetételében, mérlegszerkezetében is vissza kell tükröznie a fenn—
álló gazdasági viszonyokat,;nint ahogyan a kapitalista vállalatok mérlege is visszatük—
rözi a kapitalista viszonyokat. A szocialista vallalat mérlegének vissza kell tükröznie azt, hogy tervgazf'ialkodásban élünk, hogy a vállalat részére rendelkezésre bocsátott vagyon nagysagat tervszerűen normalizáltak. A vállalat számlarendjének vissza kell tükröznie azt, hogy a költséghelyek (ha önálló elszámolási egységek) hogyan gazdálkodnak, stb., stb., ami egy kapitalista vállalatnál nem fontos, sőt gyakran ármegállapítási vagy adó—
zási célokból egyoegy költséghelynék a jó vagy rossz működését könyvviteli vonalon is inkább elkendőzték.
Rendkívül téves azonban az az álláspont, amely megelégednék egy Viszonylag jó és pontos könyvvitellel és a szamvitel másik két ágával, a statisztikával és a nyilván-—
tartásokkal, kimutatásokkal neni törődnék. A könyvvitel eszközei ugyanis _ éppen a rendszer zártságaésa nénznyelven való egységesítése miatt —— nagyon korlátoltak. A terv teljesítésének minden vonatkozásban való mérésére csakis a sokkal szabadabb eszközökkel dolgozó statisztika képes.
, III.
A statisztika feladata a terv teljesí/ésének mérése és ellenőrzése; ez a feladataorszá—
gos viszonylatban, de feladata a vállalaton vagy üzemen belül is. Ebből következik egy fontos tanulság: ha a tervezés úgy történik (és úgy kell, hogy történjék), hogy a legfelsőbb tervező szerv, az Országos Tervhivatal elkészíti egy országos tervneka kereteit és az egyes szakszervek megtöltik részlettartalommal —— egészen a legkisebb gazdasági egységig, a vallalatig, az üzemig, sőt az üzemrészig vagy egyénekig lemenően
—— akkor a statisztikának is ezt a felépítést kell követnie, ,
Az országos tervet ellenőrzi az országos statisztiktz : ennél többet mér, sőt ellen- őriz az iparigazgatósagi, kereskedelmi központi, mezőgazdasági tárgyú statisztika és természetesen annal szélesebb és részletesebb lehet ez a hálózat, minél inkább közele—
dünk a gazdasági alapegyse'gig.
Már hangzott el egyes szervek részéről olyan kívánság, hogy miért kiváncsi a Központi Statisztikai Hivatal többre, mint a vállalat vezetője vagy miért nem azt kérdezi meg, amit a vállalat vezetője szeretne tudni. Ezek a panaszok a kérdések hely—
telen megfogalmazásaból és adatszolgáltatásunk nem megfelelő szervezettségéből fakadnak.
Természetes az, hogy a kisebb egység — a kereteken belül —— pontosabban tervez és ezért feltétlenül részletesebb statisztikára van szüksége, hogy tervét ellenőrizhesse.
Az is természetes azonban, hogy azok a kérdések, amelyeket országosan tervezünk és amelyeknek az ellenőrzése országosan fontos, statisztikailag is országosan kerüljenek begy'üjtésre és ne az alsóbb szerv megítélése döntse el azt, hogy egy országos szerv mire lehet kíváncsi.
A Központi Statisztikai Hivatal a legközelebbi hónapok feladatául tűzte ki, hogy az Országos Tervhivatallal egyetértésben —— annak kívánsága szerint —— fel- építse azt a statisztikai adatszolgáltatási vázat, amely az országos terv ellenőrzésére és mérésére alkalmas. Ezek a keretek az egyes szak— és alsóbb szerveket is kötik majd , is,olyanés finomsággal,természetesenmértékben, hogymintsajátahogyankonkrétezekenaztervükbelülországoskellméréséreelkészíteniök saját, belső statisztikajukatadatokatalkalmasan,szolgáltatják.nagyobb részletességgel
Itt rá kell mutatnunk a kiinyvvilelnek és a statisztikának a vállalaton belüli össze—
függéseire. A statisztika tervet mér és eszközeiben —— ellentétben a könyvvitellel ——- igen rugalmas, Ha a terv forintértékre vonatkozik, akkor a statisztika által kimutatott szám is forint. Ha a terv fizikailag mérhető egységre vonatkozik, akkor a statisztikai adat eszköze is fizikai egységről ad számot. Ez az egység lehet ugyanúgy munkaóra, mint a dolgozók száma, vagy pl. a vevők szama, stb. is. Az életnek mindenMégis olyan jelensége, amely tervezhető, az statisztikai eszközökkel mérhető is.
olyan vonatkozásokban, amikor a terv teljesítését vagy mérését forintban kell kifejezni,adatait szednie. A könyvvitel ugyanis soha statisztikának —— majdnem mindenasem lehet alkalmas arra, hogy a tervet ——esetben —— a könyvvitelből kell az akár pénzvonalon is — mérhesse vagy ellenőrizhesse.
Nem elképzelheieilen az, hogy a forintban kifejezhető tervszámokat és tényszámokat beszorzisuk a kellős könyvvz'lel keretei közé; elég talán itt rámutatnunk arra, hogy a könyv—
86
viteli gyakorlat ismeri nálunk a két pénznemben való könyvelést és a két pénznem ár- folyamkülönbözetei az elszámolási időszak végén kimutathatók. Ezzel a modszerrel el lehetne képzelni atervszámok és tényszámok könyvelését is és a tényszámoknak a tervszámoktól való eltérését különbözeti számlákon mutatnék ki. Ez az eljárás azon- ban az egyébként is nem a legegyszerűbb könyvviteli rendszerünket rendkívül nehéz- kessé, bonyolulttá tenné ; a tervtől való eltérést pedig globálisan mutatná ki, anélkül, hogy a részletekből az eltérés oka megállapítható lenne.
Ugyancsak ismert a könyvelési irodalomban az a. n. standard könyvelés, amelyet szintén lehetne alkalmazni a tervkönyvelésnél; e szerint tervszámokkal történnék a könyvei 's és csak a tervtől —— az u.n. standardtól —— való eltéréseket kellene kimutatni:
különbözeti számlákon. Ennek a rendszernek a hiányossága ugyanaz, ami az előbbié volt.
ll'lindezek az igyekezetek azonban teljesen feleslegesek. Elegendő, ha a könyvvitel (: tényszámokat, a vagyon állapotát, változásait könyveli le, valamint forintban követi és regisztrálja a termelési folyamatot.A statisztika pedig állítsa szembe egyfelől a terv— és a tény—
leges jelző—számokat, más,/előt mutassa ki a termelés vagy a forgalom dinamikáját. Ezért azok a statisztikai kimutatások á helyesek, amelyekben egyfelől a terv— és tényszámo—
kat, másfelől a mult hasonló időszakának tényszámait hasonlítjuk össze. A mult év hasonló időszakával való összehasonlítás azért különös jelentőségű, mert a fejlődést
tulajdonképpen ez mutatja.
Van egy, a statisztikával szemben sokszor hangoztatett kifogás, amiért egyes számviteli szakemberek az ellenőrzésnek és nyilvántartásnak tökéletes megvalósitását csak a kettős könyvviteli formába szorított könyvelésben látják. Ez a kifogás pedig az, hogy mivel a statisztika rugalmas, lazán kezelhető ellenőrzési ésmérési eszköz, a terv- nek és a termelés (:linznnikájának a mérése is rugalmassá és lazává válhat.
Valójában a statisztika rugalmassága a tervgazdálkodás keretei között annyit jelent, hogy nincs merev pénziorgalomhoz kötve és bármilyen mérhető és összehason- litliató mennyiség mérésére és ellenőrzésére alkalmas.
A számvitel és a statisztika a lervgazdálkodásban a széles tömegek, az egész dolgozó neti) ügye és itt az adatokkal való játék, helytelen csoportosítás, áttologatás vagy olyan közlés, amely a valóság meghamisítására alkalmas, népellenes cselekedetnek számít.
A tervgazdálkodás körülményei között tehát a statisztikai fogalmak tisztázásának, a statisztikai adatszolgáltatás szigorú, kötött formáinak döntő fontossága van, Ezen a teren mi meg valóban gyermekcipőben járunk. Van ugyan előirt, országos adatszolgál—
tatásra vonatkozó kérdőív ipari vonalon —— most már kereskedelmi vonalon is,—— de ezek a kérdőívek csak a Központi Statisztikai Hivatal felé kötelezők, formájukban nem kötik az alsóbb szerveket és vállalatokat saját statisztikai adatgyüjtésük terén.
A terv szerkezete, annak jelzőszámai adják meg a statisztikai adatszolgáltatás kere- teit. A tervfogalmaknak és statisztikai fogalmaknak azonosaknak kell lenniök, első- rendű feladata tehát a legközelebbi jövőnek, hogy ezt a kérdést tisztázza. A fogalmak tisztázása után kell felépítenünk az országos tervre alapozott statisztikai keretet, amely tartalmában, formájában, összeállításában egészen a legalsóbb egységig szigorúan kötelező és zárt előírásokat tartalmaz még azokra a részletezési lehetősé—
gekre is, amelyekre a kisebb gazdasági egységeknek szükségük van, sőt szükségük kell, hogy legyen. A statisztikai keretnek minden részletében pontosan a tervhez kell simulnia.
A tervgazdálkodás statisztikai rendszerének lehetetlenné kell tennie,, hogy szabálytalan— ság vagy visszaélés elkövetése nélkül bárki az adatszolgáltatását elképzeléseihez úgy viszonyítsa, tologassa, hogy az a vállalatról kedvező képet mutasson. A tervezés és a statisztika alapfogalmait szigorú jogszabályokba kell foglalnunk,azonkívül az adatszolgál—
tatási formáknak, a bizonylatoknak pontosan olyan zárt és szigorú rendszert kell alkot—
niok, mint amilyen a kettős könyvvitel rendszere. Az elkészítés módjára, a határidők szigorú betartására,az adatok helyességére,pontosságára vonatkozóan ki kell építenünk az egyéni felelősség rendszerét. Mindezekkel az eszközökkel biztosítanunk kell, hogy az adatszolgáltatás ne csússzék el egyik vagy másik irányba. Ismételten rendkivül l'onlos az, hogy ott, ahol a statisztika könyvelési adatokra (tehát forintösszegekre)
támaszkodhat, tartsa a kapcsolatot a könyvvitellel és onnan merítse adatait. Ezt annál is inkább meg kell tennie, mert a könyvvitel és a statisztika bizonylatai rendszerint ugyanazok, csak más szempontok szerint történik az adatok felhasználása.
Egyébként a statisztikai eszközök iránti bizalmatlanság a vállalati számvitelt bizonyos vonalon olyan bonyolulttá teszi, hogy az a szükségesnél jóval nagyobb terhet ró a vállalatokra és más, fontosabb adminisztrativ teendőktől vonja el a munkaerőket.
A kötelezően előírt, zárt kettős könyvviteli formában történő anyagkönyvelési rend- szerünk például roppant nehézkes. Sokkal egyszerűbb, volna ha az anyag—kivétele- zési tételeket nem egyenkénti és nem naponkénti értékben kellene a vállalatoknak lekönyvelniök, hanem az a hó folyamán —— bizonyos statisztikai gyüjtések és csopor—
tosítások után —— csak havi egyszeri értékeléssel kerülne be a könyvvitelbe. A Szovjet- '
még jobban elbürokratizálnunk.
Persze előfordulhat a másik véglet is, bármilyen tréfásan hangzik. Nálunk egyes—
Vállalatok kezdenek úgy belejönni a statisztikába, ho nek érzik. A statisztika és a könyvvitel összehango
gy a könyvelést , felesleges teher—
lásának nem szabad olyan ferde irányban történnie, mint ahogy ez legutóbb az egyik vállalatnál előfordult, ahol az ellenőrzés megállapította, hogy a negyedévi nyersmérleg elkészült-, viszont maga a könyvelés nem. Erdeklődésre a válasz az volt, hogy
állították össze. Az ilyen jelenségek természetesen
a nyersmérleget a statisztikából vadhajtások és abból adódnak, hogy a könyvelés valahol messze az események után kullog, míg a statisztikát bizo—
nyosadatothatáridőre megis csak el kell késziteni; abbankernek, akkor inkább a statisztikára támaszkodnak.az esetben tehát, ha könyvelési A statisztikának és a könyvelésnek semmiesetre sem ilyen összehangolására gondolunk. A statisztika és a könyvvitel összehangolása inkább azt jelenti, hogy a meglévő számlakereteket és számviteli rendelkezéseket a tervgazdálkodás igényeivel kell összhangba hozni.
IV.
A könyvvitelen és a statisztikán kívül van a számvitelnek még egy ága, amely gyakorlatilag kevésbbé ismert vagy ha ismert, akkor az üzemi statisztikába olvasz—
tották bele. Ezt a
harmadik ágat a szocialista számviteli irodalom operatív számvitel—
nek nevezi. A lényegét úgy határozhatnánk meg, gazdasági tevékenységével kapcsolatban egyes események
hogy a vállalatok termelésével és ről, tényezőkről — a gyors beavat- kozás érdekében —— állandó nyilvántartásokat és kimutatásokat kell vezetni. Akármilyen gyors és pontos a könyvvitel és a statisztikanap alatt készen is van, olyan eredményeket mutat,, még ha a tárgyi időszakot követő 10—45amelyek esetleg 40' nap előtti eseményeknek a következményei. A vállalat vezet
napi munkája közben szüksége lehet számos friss
őjének vagy reszortvezetőjének , konkrét, adatra, kimutatásra, amelyek az üzem életét vagy annak egy bizonyos részét tükrözik vissza és amelyek a zárt formában működő könyvelési statisztikai adatszolgáltatás esetében vagy egy- általában nem vagy csak későn állnak rendelkezésre
Az operatív számvitel lényegében különbözik a könyvviteltől és a statisztiká—
tól ; mivel operatív számvitel csak a vállalaton belül van és szigorúan a vállalat jellegét és életét kell gyorsan visszatükröznie, erre. vonatkozóan semminemű kötelező előírást adni nem lehet és nem is szükséges. 'llermeszetesen nem szabad azt hinni, hogy a számvitelnek ez a vállalat szempontjából talán legfontosabb, konkrét ága a szám—
vitel másik két ágával nincs a legszorosabb összeköttetésben. Az alapokmányok, a bizonylatok legtöbbször ugyanazok, mégismás. Egyes vz'illalateinknál készülnek az operatíva feldolgozásszámvitelhez hasonló adatgyüj tésekmódja, a cel szerint más és e's kimutatások es
ezeket beolvasztják a vállalati statisztikába. Mégis erősen meg kell húznunk a határvonalat és az eltérést talánvitel és statisztika csak pontosan előírt formábanúgy határozhalnánk meg, hogy a könyv—
időszakokban kérhető és csakis az egységes számviteli
és módon, pontos határidőkre es keretbe beállítottan. Az operatív számvitelFelsorolunknincs ilyenaz operatívformákhozszámvitelkotve éskörébecsakistart ozóa belsőnéhányilgykezélestpéldát,:szolgálja.a termelési ütemterv teljesitésének részletes nyilvántartása kültseghelyenkent, munkahelyenként, bri ádonkent, ilási csonortonként'. ? a félkész áruk műhelyek közötti forgalma;
a norma teljesit semi; nyilvántartása szakmák és műhelyek szerint ; a gyártás folya—*
matának leállási ideje okok szerint ; a gépi kapacitá s kihasznála'isa, terhelese ; a veg—
leges selejt megállapitása ;
a kijavítható selejt, a kijavított hibák nyilvántartása; stb., stb.A lehetőségekittalegszelesebbek és csak annyit mondhatunk, l'iogy ide tartozik mindannak a nyilve'intartása, amit valamely üzem vagy vállalat vezetőjének a mun—
káról rendszeresen, állandóan és azonnal tudnia kell
v.
Akármilyen pontos, rövid és gyors a számvitelnek három ága, nem teljesiti—lle feladatát akkor, hogyha a kimutatott eredményeket a Vállalat vezetője, a szakigaz—
gatási vagy a központi állami szerv rendszeresHa a számvitel csak regisztrál, akkor a tervgazdálkoelemezésének e's kiértékelésének nem veti alá.
És itt rá kell mutatnunk egyik legdöntőbb hiányo
vannak ezeken alapuló ügyes és jó —— vagy nem jó mással párhuzamos vagy hiányos statisztikáink, de amely elengedhetetlen velejárója a jó számviteli, a zménynek, vagy teljesen hiányzik, vagy helyenként és
88
dásban nem teljesítette feladatát.
sságunkra: van könyvvitelünk,
—— üzemelszámolási iveink, egy—
az a komoly kiértékelő munka, jó gazdasági és a jó tervteljesit—
egyes részleteiben van csak meg
Befejezésül és tanulságul idézzük Molotovnak,a Szovjetúnió Kommunista (b) Pártjának XVIII. kongresszusán elmondott felszólalásából azt a részt, amely utal arra, hogy a kiértékelés hiánya a Szovjetúnióban is fennállt, (de ott ezen a hiányosságon már segítettek): ,,. . . nálunk még most is vannak olyan gazdasági vezetők, akik méltósáuk alattinak tartják, hogy belenézzenek a mérlegbe, hogy tanumányozzák a statiszti ákat, hogy gondot fordítsanak a számadásokra. Határozottan véget kell vetnünk ennek a nemtörődömségnek, a. gazdasági analfabétizmusnak, mint állam- ellenes és bolsevikellenes gyakorlatnak. Akkor majd nálunk is eltűnik a rossz gazdál—
kodás nem egy jelensége". 1) Dr. Zala Júlia
Iparstatisztikánk feladatai
Uj, ötéves tervünk a nemzeti jövedelem 60%—os növelését írja elő. 1949-ben a, . nemzeti jövedelemnek 37 %—át alkotják az ipar által termelt javak. Ezt a 18.7 mil—
liárd forint értékű ipari termelést az ötéves tervben évi 34 milliárd forintra akarjuk emelni. Tehát nemcsak egyszerűen az ipar termelését akarjuk növelni a nemzeti jö—
vedelem emelkedésének arányában, hanem az ipari termelésnek a nemzeti jövedelem- ben való részesedését is. Éppen ezért rendkívüli fontosságú az iparban, hogy az elő- irányzott emelést a tervezéssel és a tervteljesités ellenőrzésével jo'l támasszuk alá. Ez utóbbi éppen a szocialista statisztika egyik legfontosabb feladata. Az iparstatisztikának nemcsak a terv ellenőrzése a feladata, hanem az is, hogy a terv végrehajtására és a terv túlteljesítésére is rendszeres segítséget és tálnogatást nyujtson. Ez azt jelenti,, hogy a statisztikának egészen részletesen fel kell tárnia iparunk pozitív és negatív oldalait, rá kell tudni mutatnia a még meglévő hiányosságokra. Ezen feladatok meg—
kívánják az z'parstatisztika teljes átszervezését és új alapokra fektetését. A polgári statisztikai módszerek, melyek a valódi osztályviszonyok és ennek következtében a valódi adatok elkendőzésére és meghamisitására szolgáltak, nyilván nem használhatók a szocialista iparstatisztikában.
A régi magyar gyáripari statisztika csak évi adatgyűjtésre, majd később — _ egészen 1948 közepéig — csak képviseleti adatgyűjtésre terjedt ki. 1948 júliusától a megfigyelés kiterjed az összes állami és a legfontosabb magánkézben lévő vállala- tokra. Az 56.058/1943. Ip. Min. sz. törvény alapján gyáriparnak minősül Magyar- országon kb. 4000 telep, ebből— a Tervhivatal összeállítása szerint —— tervköteles kb. 2800. A Statisztikai Hivatal részére havi adatokat szolgáltat kb. 1400 telep; ez a szám magában foglalja az összes állami és a jelentősebb magán—üzemeket.
Első feladat a gyáripar fogalmának megváltoztatása. Helyes volna, ha gyáripari jellegűnek azok a telepek minősülnének, amelyek tervkötelesek. Azonban azt, hogy melyik üzem tervköteles, újra felül kell vizsgálni. A tervköteles telepek között jelen—
leg nagy számban találhatók olyanok, amelyek mind termelési érték, mind termelt cikkek szempontjából jelentéktelenek.
Ha megállapítást nyert a tervköteles telepek végleges névsora, akkor a. Központi Statisztikai Hivatal feladata az összes tewköteles telepek tervteljesitésének ellenőr—
zése. Igy az adatszolgáltatásba valamennyit be kell vonni, mert amelyik telepre tervet állapítunk meg, azt ellenőriznünk is kell.
Legfontosabb a termelési terv ellenőrzése, miután az iparvállalatok első és legfőbb feladata maghatározott termékek gyártása. Természetesen rendkívül fontos a többi terv ellenőrzése is (pl. az önkültségcsökkentési terve, amely a szocialista akkumuláció
legfontosabb forrásait tárja. fel.) -
A termelési terv ellenőrzése szükségessé teszi a termelt javak széleskörű megfigyelését.
Megvizsgálllatjnk azt, hogy egy üzem, egy vállalat teljesítette-e a tervet; megnézhet—
jük, hogy egy termékben hogyan teljesítették a tervet országosan, végül pedig vizs—
gálhatjuk iparcsoportonként és az egész gyáripar tervteljesitését összegezve. Mindegyik vizsgálat fontos és szükséges és mindegyiknek megvannak a maga nehézségei.
A tervezés és így a tervellenőrze's alapfeltétele, hogy tisztázzuk a termelés fogalmát.
Ha pl. egy telepen vagy egy vállalatnál fonalat is és textilanyagot is készítenek, sőt azt esetleg még tovább is feldolgozzák, vagy a nehézipar egyes vállalataiban a folyamat az öntöttvason, a nyersacélon, hengerelt árun, stb. át egészen a kész fogyasztasi vagy beruházási áruig terjed, akkor felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk termelési érték—
nek. E tekintetben az egyes iparigazgatóságoknál, a Tervhivatalban a számolási módszerek különbözők. Szerepel a bruttó termelés fogalma, a nettó termelés és az ü. n. vállalati extern is.
1) Malotov beszéde :! Szovietimió Konnnunista (b) Pártjának XVIII. kongresszusán. Gyorsirásos.
beszámoló. 1939, 304. oldal.
