A Központi Statisztikai Hivatal szakmai értesítői

VÉRT ANDRÁS:

A KÖZPONTI STATISZTIKAIHHIVATAL SZAKMAI ÉRTESITOI

A Központi Statisztikai Hivatal Iparstatisztikai főosztályának havi folyóirata, az ,,Iparstatisztikai Értesítő" a tervkötelezett I. és II. vállalatok üzemi statisztikusai szamárra jelenik meg minden hónapban. A lap példány—

száma 3500, o-ldalterjedelme 14—16 oldal. A Közlekedéssbatisztikai osztály folyóirata a ,,Közlekedésstatiszttkai Értesítő" a közlekedési vállalatok sta—

tisztikusai és a gépkocsielőadók számára készül 1700 példányszámban, 8—10 oldalon. A Központi Statisztikai Hivatal Belkereskedelmí osztályának folyóiratát, a ,,Belkereskedelmi Statisztikai Értesítő"-t 'a belkemeskedelmi vállalatok statisztikusai kapják. A lap 600 példányban jelenik meg 6—8 oldalon. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb megindult szakmai érte—

sítője, a ,,Mezőgazdasági Statisztika" :a Mezőgazdasági főosztály lapja. 1200 példányban jelenik meg 6——8 oldalon. A felsorolt folyóiratok hiavonkint

jelennek meg.

Ezeknek a szakmai értesítőkriek általában az a feladataik, hogy hat- hatós segítséget nyujtsariak a Hivatalnak és az adatszolgáltató statisztiku- soknak a pontos, a gyors, a megbízható statisztika megteremtésében.

A lapoknak szilárd kapcsolatot kell teremteniük a Központi Statisztikai Hivatal és az üZemi statisztikusok között. Ezenkivül számos olyan kérdés merül fel —— mind a Központi Statisztikai Hivatalban mind az adatszol—

galtatók körében —-— melyek megoldására az emlitett lapok a legalkalma—

sabbak.1gy például a kialakulóban levő szocialista statisztika megszilár— , ( dítása érdekében számos fogalmat —— melyet a gyakorlatban többfélekép- pen értelmeztek w egysegesen tisztázni kellett

A Központi Statisztikai Hivatal szakmai értesítői tehát rendeltetésük szerint alkalmasak arra, hogy bármely, az adatszolgáltatással kapcsolatos kérdést az adatszolgáltatók bevonásával tárgyalják meg. Nézzük meg, hogy az említett feladatoknak hogyan és mennyiben tettek eleget a lapok szer—

kesztőségeí?

Az Iparstatisztikat Értesítő megindulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül és lényegében betölti szerepét. Az első szám ,,Bevezető"—jében kitűzött feladatokat: a kérdőívek kitöltésével összefüggő hibák feltárását, egy-es aktuális a gyakorlattal szorosan összefüggő, elméleti kérdések tisztá- zását és az üzemi statisztikusokkal való kapcsolat kiépítését — különösen a rendszeres adatszolgáltatással kapcsolatban —— jó'—l oldotta meg. Az üzemi statisztikusok mind nagyobb érdeklődéssel várták a lapot, aminek eped- ményeként a kezdeti 1500——as példányszámtól a példányszám 3500-ra az oldalszám 8—ról 14—16—ra emelkedett. Az egy évvel ezelőtt kitűzött fel—

adatokon kívül aZonban új feladatok is felmerültek az Iparstatiszti-kai

4554 * * * vám! Antonia

Értesítő előtt, mely—eket a szerkesztőség nagyrészt már megoldott (mint pél- dául a szakmai továbbképzés elősegítését az iparstatisztikusok egyéni tanu—

lásának konferenciáin felvetett kérdések tisztázásával) —-— részben rátért megoldásuk útjára — (a bürokrácia és a vadstatisztikák ellen irt cikkek). Számottevő eredményeket ért el a folyóirat az adatszolgáltatás megjavítása terén azáltal, hogy rend82eresen közli a hibás adatszolgáltatá—

sokat, rámutat a kérdőívek helyes kitöltésének módjára és egy—egy aktuá—

lis kérdést elméleti síkon is megtárgyal. Kétségtelen, hogy ezen a téren a kapcsolat jó a KözpontiStatisztikai Hivatal és az üzemi statisztikusok között. Mint ahogy erre a, Népgazdasági Tanácsnál március 29—én tartott

*iparstatisztikus értekezleten is rámutattak, az üzemi statisztikusok szíve—

sen veszik az Értesítőben megjelent kritikákat, segítségükkel megjavíthat—

ják munkájukat, tudatossá válik saját munkakörük fontossága és az, ada—

tok pontossága iránti felelősségük.

A statisztika bürokratikus kinövéseinek kiküszöbölése terén már jelen—

tős eredmények vannak. A Népgazdasági Tanács mult év augusztusában hozott határozatai számos felesleges statisztikai kiadványt megszüntettek és leszögezték, hogy statisztikai adatszolgáltatást egy minisztériumon belül csak az illetékes miniszter, több minisztériumra kiterjedően pedig csak a Központi Statisztikai Hivatal engedélyével lehet elrendelni és végre—

"hajtani.

A felülről jövő határozatoknak és intézkedéseknek természetesen csak akkor van meg a kívánt hatása, ha azokat a végrehajtó szervek —— végső soron az adatszolgáltatók —— is magukévá teszik, megértik a rendelkezés fontosságát és maguk ellenőrzik végrehajtását. Lenin ,,A gyári—üzemi statisztika kérdéseihez" című munkájában ezt írta: ,,Az eredményes sta- tisztika két legfontosabb feltétele: a helyes progra-mm és az adatok ellen—

őrzésének biztosítása." A helyes programm megállapításához elsősorban az szükséges, hogy a statisztikai munkákat központilag irányítsák, hogy ne kerülhessen sor programmon kívüli ,,vadstatisztikákra". Az ellenőrzés annál hathatósabb, minél szélesebb körét vonják be a statisztikusoknak, minél egységesebb statisztikai rendszerrel biztosítják az adatok pontosságát és az adatok pontosságának ellenőrzését.

Az intézkedések és utasítások pusztán felülről való kibocsátása az üzemi statisztikusok lebecsülését jelentené. A szovjet statisztika gyakorla—

tából bebizonyosodott, hogy a statisztika alapjait is éppúgy ki kell épiteni, mint a felsőbb szerveket. A pusztán a felsőbb szerveknél megszervezett statisztika fordított piramishoz hasonló, mely a rosszul megszervezett alsóbb szervektől kapott megbízhatatlan, ellentmondó adtatok tömegét kép—

telen összesíteni, kiértékelni. A legap—róxlékosabban kidolgozott utasítások, a legjobb sémák sem válnak be a gyakorlatban, ha azok megtervezésére és végrehajtására nem vonják be a gyakorlati statisztikusok széles

tömegét.

Az Iparstatisztikai Értesítőt nem használta fel kellőképpen az Ipari főosztály a statisztika területén megnyilvánuló bürokratikus jelenségek és vadstatisztikák elleni harcra. Erre a hiányosságra rámutatott Pikle'r György elvtárs az iparstatisztikusok említett konferenciáján, amikor arról beszélt, hogy a Népgazdasági Tanácsnak a párhuzamos statisztikák felszámolása érdekében hozott határozatait nem mindenütt hajtották végre. ,,Ebben mi is hibásak vagyunk —— mondotta Pikler elvtárs — éspedig annyiban, hogy

politikai eszközökkel % a felvilágosítás és a meggyőzés eszközével — nem ,

SZAKMAI ÉRTEsí'rőK ' 655

tártuk fel a hatósági rendelkezéssel egyidejűleg e kérdés jelentőségét.

A széleskörű meggyőző és felvilágosító munka hiányában a rendelet nem ment át teljesen a gyakorlatba".

A felvilágosítás és meggyőzés egyik legközvetlenebb eszköze az Ipar- statisztikai Értesítő lett volna, mely jelentős példányszáma miatt is alkal- mas arra, hogy az üzemi statisztikusok széles körében ismertesse a Nép- gazdasági Tanácsnak a statisztikára vonatkozó határozatait. A szerkeszté- sével foglalkozó dolgozók (revizorok, előadók, csoportvezetők) munkájuk során nap mint nap szembe találják magukat olyan nehézségekkel, melyek- nek oka nem egyszer a statisztikának bürokratikus megszervezése, vagy az üzemi satisztikusoknak a felesleges adatszolgáltatások miatti túlterhelt—

sége. Ennek ellenére mindezideig csak a júniusi és az augusztusi számban jelent meg egy-egy cikk, mely kifejezetten a bürokratikus adatszolgáltatás- ról szól és a szeptemberi számban egy cikk a vadstatisztikáról.

A Népgazdasági Tanácsnál márciusban tartott iparstatisztikus értekez—

leten Szita János elvtárs, a Népgazdasági Tanács titkára többek között le—

szögezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodjék arról, hogy az Ipar—statisztikai Értesítőben (akkor még Statisztika—i Értesítő) az értekez- leten tárgyalt kérdések kiértékelésne kerüljenek, a szerkesztőség adjon helyet az üzemi statisztikusok hozzászólásainak, indítson vitát egyes kér-

désekről. f'

Ugyanezen az értekezleten több hozzászóló szóvátettoe, hogy a statisz—

tika nem kapcsolódik kellőképpen az üzem belső nyilvántartási rendszeré—

hez, az országos statisztika által használt fogalmak nem tükrözik vissza az üzemek belső életét. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az Iparstatisztikai Értesítő — és ugyanez 'a megállapítás vonatkozik a többi szakértesítőre is —— helytelen öncélúsággal, egyedül az országos statisz—

tika színvonalának emelésére törekedett s nem fordított kellő gondot arra, hogy az üzemstatisztikus egyben a vállalati vezetésnek fontos és nélkülöz- hetetlen munkatársa legyen. Cikkei nem figyelmeztették laz üzemstatisz—

tikusokat arra, hogy amint a Központi Statisztikai Hivatal revízorai össze—

függésükb-en, változásaiban és [egészükben figyelik az egész gyáripar, vagy egyes iparcsoportok termelési eredményeit, úgy az üzemsrtatisztikus fel—

adata, hogy saját üzeme tevékenységét összefüggésében állandó—an figye—

lemmel kísérje, a vállalatvezetőmelk az üzem iránvításábran nélkülözhetet—

len segítőtársa legyen. Az lparstatisztikai Értesítő április havi számában közölt ugyan egy cikket az üzemek grafikomrendszerének felállításáról és ebben ismertette azokat a grafikonnendszereket. melyek révén azonnal észre lehet venni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kért adatok közül melyik hibás, azokat még időben ki lehet javítani. De ez a cikk is elsősorban abból a szempontból tartotta szükségesnek a grafikonrend- szerek alkalmazását, hogy ezzel az üzemstatisztikusoknak a Hivatal fel?

történő adatszolgáltatását javítsa meg. Az üzemi statisztikusokat éppen annak következtében, hogy munkájuk eredményét jóformán csak a Köz- ponti Statisztikai Hivatal látja. a vállalatoknál nem értékre—lik kellőképpen és az üzemek vezetői nem törődnek kellő mértékben a statisztikával. A vál- latatvezető az olyan statisztikust, aki nincs segítségére az üzemvezetés—

bien, nyűgnek érzi és csak azért "támogatja" munkájában, hogy ne sújtsák, büntetéssel a statisztikai adatszolgáltatás elmulasztásáért. Az Iparstatisz- tikai Értesítőnek —— de a többi értesítőnek is —— éppen ezért arra kellett

656 vita-r zamata

volna és kell a jövőben törekedni, hogy az územstatisztikusok ne csak az országos szerveknek, de a saját üzemük tervszerű vezetésének is nél—r külözhetetl—en munkatársával váljanak.

Az Iparstatisztikai Értesítő szerkesztősége az üzemi statisztikusokkfal való kapcsolat kiépítése terén enedményes munkát végzett. ,,Az Ipar- statisztikai Értesítő Postája" rovatban közölt válaszok azt mutatják, hogy a statisztikusok levelezés útján is tartják a kapcsolatot a lappal. Meg kell azonban azt is állapítani hogy ezek a levelezések mindezideig ——- egy-két kivételtől eltekintve —-— nem bővültek jelentőségükben odáig, hogy az üzemi statisztikusok szélesebb körét érdeklő önálló cikkek jöttek volna létre, vagy esetleg viták alakultak volna ki az üzemi statisztikusok által felvetett problémák körül.

Igen helyes kezdeményezés volt az 1949. évi első decemberi szám- ban az 1950. évi havi _gyáxríparí statisztikai kérdőív tervezetének leközlése, hogy az üzemi statisztikusok szóljanak hozzá, közöljék észrevételeiket az ötéves terv első évében renedszenesítésre kerülő havi gyáripari kérdőívek—

hez. Hiba volt azomban, hogy a tervezet leközlése és a végleges kérdőív kibocsátása között olyan rövid idő állt az üzemi statisztikusok rendelkezé—

sére, hogy ezzel az adatszolgáltatók bevonáSa a kérdőív megszerkesztésébe _ a valóságban nem történt meg.

f , Már az első számban megjelent a Másolópapirgyár üzemi statisztiku- sának versenyfelhívása. A verseny azonban csak formálisan indult meg.

A folyóirat szerkesztőség—e a versennyel kapcsolatban nyilván úgy vélte,

hogy eleget tett feladatának a felhívás leközlésével. Egészen a márciusi

számig említés sem történt az üzemi statisztikusok munkaversenyéről Márciusban, ismét alulról jövő kezdeményezésre új verseny indult meg a Budapest-Kőbányai Középítésí Vállalat "Marx" statisztikus-bíigádjának felhívása alapján Ettől kezdve az Iparstati-sztilkai Értesítő rendszeresen foglalkozik a versennyel. Ennek gyakorlati eredményei megmutatkoznak

az adatszolgáltatás javulásában.

A fentiekben elsorolt hiányosságok ellenére meg kell állapítani, hogy a szakmai értesítők közül az Iparstatisztikai Értesítő fejtette ki a legélén—

ksbb és legeredményesebb tevékenységet az adatszolgáltatókkal létesített kapcsolat elmélyítése, a szocialista adatszolgáltatás kialakítása terén.

" _ Ez év májusában a Központi Statisztikai Hivatal Közlekedési osz—

tálya is indított folyóiratot; Közlekedéstatisztikaí Értesítő címen. A lap ítélje lényegében azonos az Iparstatisztikai Értesítő céljaival, figyelembe—-

VÉVB azokat .a különbségeket, melyek abból adódnak, hogy: a közlekedési

Vállalatok adatszolgáltatása egyszerűbb, szűkebbkörű és az egész adat—

szolgáltatási rendszert nemrég szervezték meg. Ez utóbbiból következik, hogy a közlekedésstatisztika terén nincsenek olyan kirívó bürokratikus jelenségek és a párhuzamos, vadstatisztíkák sem olyan elterjedtek, mint az iparstatisztika terén

A lap fő feladata a kérdőívek körüli félneértés—ek és az adatszolgál—

tatás egyes kérdéseinek tisztázása, valamint a közlekedési vállalatok statisztikusaínak és a gépkocsi—előadók szakmai továbbképzésének elősegí—

tése. A folyóirat jó kapcsolatot teremtett a Hivatal és az adatszolgáltatók között, amit a szefkesztőséghez tomegesen érkező levelek is bizonyítanak.

A levelekben az adatszolgáltatók gyakran vetnek fel olyan témákat, melyek általános problémákkal foglalkoznak és a szerkesztőség teljes tetr—

jeclelmükben leközli ezeket.

FV

SZAKMAI Én'resi'rők , 65l

A késedelmes adatszolgáltatásért megbüntetett statisztikusok névsorá—

nak leközlésével és gyakorlati útmutatásokkal a folyóirat sikeresen küzd a határidők betartásáért.

Június hónapban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Belkeres—

kedelmi osztályán—ak folyóirata, a Belke'reskedelmi Statisztikai Értesítő.

A folyórat kis példányszáma ellenére élénk kapcsolatot tart fenn a bel- kereskedelmi adatszolgáltatókkal. A folyóirat szerkesztősége már az első számban felismerte a bürokrácia felszámolása és a vadstatisztikák meg—

szüntetése terén ráháruló feladatot. Ezzel azonban még nem szűntek meg a belkereskedelmi adatszolgáltatásban megnyilvánuló bürokratikus jelen- ségek, amint ez a júliusi számban megjelent ,,Statisztikai bürokrácia"

című cikkből is kiderül Feltétlenül helyes és szükséges, hogy a lap elret—

tentő példákat közöl a bürokratikus jelenségekről. Nem helyes azonban, hogy akkor, amikor maga a lap felhívja olvasóinak figyelmét az elbur—

jánzott bürokratikus jelenségekre konkréten csak egy példát hozott eddig fel és az is már megjelent egyszer el Statisztikai Szemlében. A Belkeres—

kedelmi Statisztikai Értesítő szerkesztősége—nek éubiereib—ben kellene figye—

lemmel kísérni az osztályon belüli feldolgozási munkákat, hogy a büro- kratikus jelenségekre, párhuzamos és vadstatisztikákra azonnal tudjanak reagálni.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb lapja: a ,,Mezőgazdaságí Statisztika" első száma ez év :sZepternb—erében jelent meg. A Mezőgazda- sági főosztály lapjára igen nagy feladatok várnak. Hazánkban maga a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, és így a nagyüzemi mezőgazdasági statisztika is új utakon jár. A lap elsőrendű feladata a statisztika nep—

szerűsítése, .a tervgazdálkodásbtan betöltött szerepe fontosságának tudato—

sítása, az adatgyűjtés problémáinak megvitatása és szoros kapcsolat kiépítése a mezőgazdasági adatszolgáltatók és a Központi Statisztikai Hivatal (között. Az eddig megjelent két szám alapján megállapítható, hogy a versenymozgalom, mely az első számban megjelent felhívás nyomán indult meg, egyre inkább kiszélesedik. Mint ,a már régebben megjelent lapdlmál bebizonyosodott, a jól megszervezett munkaverseny nag—yban elő—

segíti a statisztikai munka megjavítását, felhívja az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és gépállomások felelős statisztikusainak figyelmét a sta- tisztika fontosságára és a "jó—, adatszolgáltatók —— akiknek nevét rendsze- resen lek-özlik —— példát mutatnak azoknak a statisztikusoknak is, akik még mellékfeladatnak tekintik mezőgazdaságunk szocialista szektorának sta—

tisztikai megfigyelését.

A szakmai értesítők munkájának eredményességét nagyban elősegítik az adatszolgáltatók levelei, hozzászólásai, kritikái. A lapok megjelenésével kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni egy" technikai szempon—

tot: a megjelenés határidejének rendszer-es betartását. Az Ipar-statisztikai Értesítő kezdettől fogva rendszeresen megjelenik minden hónap végén.

A többi lapoknál :a rendszeres határidők betartását nem veszik komolyan.

A megjelenés határidejének betartása pedig fontos szempont, egyreszt, hogy az adatszolgáltatók lássák, hogy az a lap, mely jelentős részben a határidők betartásának fontosságával foglalkozik, minden hónapban azo— ' nos időben jelenik meg, másrészt a folyóiratban közölt cikkek gyakorlati segitséget nyujtanak az adatszolgáltatáshoz —— igy alkalmazkodniok kell az adatszolgáltatás határidejéhez is.