STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 179
ben megjelent munkájában (,,A malthusi tan és az utóbbi évtizedek népesedési mozgalma") sok olyan szempontra világított rá, amellyel ké- sőbbi kutatók kezdtek tüzetesebben foglalkoz—
ni. A szerző tanulmánya elején a családgazda- ságtan fogalmával, elemeivel, a születésszám csökkenésének okaival foglalkozik.
A családgazdaságtan — sokáig a malthusi el- vek alapján — azt állította, hogy a jövedelem emelkedése és a házas termékenység közt pozi—
tív kapcsolat áll fenn. Később mások ezzel el—
lentétben azt hangsúlyozták, hogy a két jelen- ség kapcsolata negatív, részben a jövedelemmel pozitív kapcsolatban álló fogamzásgátló mód- szerek terjedése folytán. Mások a gyermekneve- lás költségeinek és a nők munkavállalási kész—
ségének a gyermekszám alakulására gyakorolt hatásával foglalkoztak. Sok vitát váltott ki az az állítás, hogy a szülőknek a gyermekek neve—
lésével és taníttatásával kapcsolatos döntéseit egyféle ,,hasznossági függvény" maximuma de—
terminálná. A gyermekek nevelése egyébként bizonyos értelemben beruházásnak is tekinthe- tő. Gazdagabb szülők valószínűleg nagyobb gyakorisággal támasztanak magasabb igénye- ket gyermekeik neveltetése terén.
Brentano vitába szállt Malthus egyes állítá—
saival. Statisztikai tapasztalatok alapján bizo—
nyitotta, hogy a jövedelemnövekedés a születés—
szám csökkenésével jár együtt. Elemzése kö- zéppontjában a házas termékenység áll. A tér- melt javak sokasága, sokfélesége, a javak egy—
más közötti versenye, a gyermekek nevelésével és iskoláztatásával kapcsolatos minőségi köve- telmények, a nők munkavállalási készsége, a szabad idő művelődési és szórakozási lehetősé—
gei mind a születésszám csökkenése irányába hatnak. Abban viszontnem hisz Brentano, hogy a női emancipáció vagy a fogamzásgátlás mód- szereinek szélesebb körben való elterjedése je—
lentősen befolyásolná a születések csökkenését.
A szerző úgy véli, hogy Brentano századeleji megállapításai helytállók, és ma is korszerűek, éppen ezért tartja méltánytalannak, hogy elfe—
lejtették. Egyébként végigkíséri a termékenység alakulását Németországban a század elejétől
fogva, és igazolja Brentano megállapításainak helyességét. Malthusszal szemben azt állítja, hogy a jólét közvetlen negatív hatással van a termékenységre.
A gyermeknevelés minőségi elemei — a gon- dosabb nevelés, a jó minőségű javakkal való el—
látás, az iskoláztatás — Brentano fogalomköré- ben ,,gyermekszeretet" címszó alatt jelenik meg.
A szülők egyre inkább tudatában vannak, leg—
alábbis a fejlett országokban, hogy gyermekeik felneveléséért felelősek.
A szerző a Brentano-féle elvek alapján arra is kísérletet tesz, hogy állításait matematikai formában igazolja. Ebben a korábban (1985) javasolt koncepciót követi. A háztartások hasz—
nossági függvényének megfogalmazását kíséreli meg, ennek argumentumai a gyermekek száma és a fogyasztási kiadások. Korlátozó tényező- ként figyelembe kell azonban venni a háztartá—
sok költségvetési korlátait, valamint az egyes változókban mutatkozó tartós irányzatokat.
A hasznossági függvényhez további definíciós összefüggések tartoznak, amelyek a házimunka és a kereső tevékenység összefüggéseire, az árak és a bérek kapcsolatára vonatkoznak. Megvizs- gálja, milyen feltételek mellett lehetséges, hogy a gyermekek nevelésére fordított kiadások a fo- gyasztási javak vásárlásával szemben növeked- jenek. Az általános alakú hasznossági függvény mellett sor kerül alternatív hasznossági függvé- nyek speciíikációjára is. A lehetőségekhez ké- pest igyekszik tigyelembe venni a szerző a ter- mékek közötti helyettesítési lehetőségeket is.
Azt mindenesetre sikerül igazolnia, hogy a ter- mékek változatossága, az ,,élvezetek konku- renciája" (talán helyesebb volna ezt a ,,szükség—
letkielégítési lehetőségek bőségének" nevezni) alkalmas elemző eszköz, annál is inkább, mert ez az utóbbi és az ebből adódó következmények különböző modellezési alternatívák keretében sikeresen elemezhetők a születésszám csökke- nésével kapcsolatos összefüggéseikben. A mód- szer előnye az is, hogy a termékek egyre bővülő sokféleségét is figyelembe tudja venni.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
, wan—nm—
AZ AMERIKAI STATISZTIKAI TÁRSASÁG
FOLYÓIRATA 1990. ÉVI 411. SZÁM
Alho, ]. M ——Spencer, B. D.: Hibamodellek hivatalos ha- lálozás előrejelzésekre.
Roeder, K.: Sűrűségbecslés konfidenciahalmazokkal, szuperklaszterekkel és galaxis-lyukakkal példázva.
6.
Keramidas, E. M—Lee, J. C.: Technológiai cserék előre jelzése konkurrens rövid idősorok segitségével.
Rousseeuw, P. J.—van Zomeren, B. C.: Többváltozós ki- álló értékek felfedése és emelési pontok.
Carroll, R. J.—Srefanskl, L. A,: Közelítő kvázi-likelihood
becslés helyettesítő előrejelzéses-modellekben.Wegman, E. J.: Párhuzamos koordinátákat használó hi- perdimcnziős adatelemzés.
Shively, T. S.——Ansley, C. F —Kohn, R.: ADurbin—Watson és más invariáns tesztstatísztikák eloszlásának gyors érté- kelése idősor-regresszió esetén.
Romano, J. P.: Randomizációs tesztek viselkedése.
Welch, W. J.: Permutációs tesztek összeállítása.
Wei, G. C. G.—Tanner, M. A.: Az EM—algorítmus Monte- Carlo tipusú megvalósítása és a "szegény ember" adatnö—
velő algoritmusok.
180 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
Hurvich, C. M.—Zeger, s. L.: Frekvenciatartomány ki- választásának egy ismérve autokorrelált hibákkal rendelke—
ző regresszióra.
Beran, R.: Előrejelzési területek kijelölése.
Cryer, J. D.—Nankervis, J. C.-Savin, N. E.: Előrejelzési hiba szimmetria ARIMA-modellekben.
Welsh, A. H.—Morrison, H. L.: Robusztus L-skála becs- lése, asztronómiai alkalmazással.
Yanagawa, T.-—Fujii, Y.: Homogenitási teszt általánosí- fm Mantel—Haenzel-becsléssel L2xK kontingencia táb-
a.
Altman, N. S.: Korreiált hibákkal rendelkező adatok megsimltása.
Clutron-Brock, M.: Sűrűségbeeslés ortogonális sorok exponenciálisaival.
Ibrahim, !. G.: Nem teljes adatok általánosított lineáris modellekben.
Cook, R. D.-—Tsal. C. L.: Diagnosztikák normális-köze- litések pontosságának becslésére nemlineáris modellek ex- ponenciális családjában.
Hayter, A. J.: Egyoldalú studentízált rang teszt egyszerű rendezett alternativával szembeni tesztelésre.
Hadi, A. S.—WelIs, M. T.: Többszörös soroknak egy matrix feltételre gyakorolt hatásának becslése.
Mae, R. W.: Konüdencia—íntervallumok általánosított Mann—Whitney—statisztikán alapuló valószinűségekre és tű—
ráterületekre.
Gu, C.: Adaptlv spline-simítás nem Gauss-tipusú reg- ressziós modellekre.
Kunert, J.: Három normális átlag többszörös összeha- sonlitására szolgáló tesztek erejéről.
Alan, S. K.-Reínsel, G. C.: Becslés részlegesen nem sta-
cionárius, többváltozós modellekre.
He, K.: Egy mellékparadoxon multinomíális valószinű- ségek becslésében.
Wei, G. C. F.-—Tanner, M. A.: Utólagos számítások el- lenőrzött regressziós adatokhoz.
Schervish, M. J.—Seiden/'eld, T—Kadane, J. B.: Állapot—
fűggő utility—k.
Kramer, F. D.: Statisztikák és irányelvek jóléti minőség- ellenőrzésben: egy alap az egymással versengő nézetek meg-
értéséhez és értékeléséhez.
Hansen, M. II.—Teppíng, B. J.: Regressziós becslések a szövetségi jóléti minőségellenőrző programban.
Fairley, W. B.——Izenman, A. J.—Bagchi , P.: Következtetés a íóléti minőségellenőrző program számára.
Puma, M. L—Hoaglin, D. C.: Lehetue államspeciflkus tel—
jesitményszabványokat kifejleszteni?
A STATISZTIKAI NEMZETI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 2. SZÁM
Ghetau, V.: A soron következő népszámlálás Romá-
niában.
Petreanu, N.—Filimon, I.—Dínculescu, S.: A környezetvé-
delmi statisztikai mutatószámrendszer struktúrájának és tartalmának néhány módositása.
Gheorghiu, Al.—Dumitrache, L. : A ,,ráfordításeredmény"- mátrix a mezőgazdasági rendszerekben.
Ratiu-Suciu, C.— Vadis-lav, C.: Az anyagkészletek keres-
letének statisztikai elemzése az ellátás-raktározás folyama-
tának modellezésében.Ivan, I. T.—Goga, A. V.: Hierarchikus termékosztályozó modellek.
Marinescu, I.: Az átlagos növekedés becslési módszerei.
1990. ÉVI 3—4. SZÁM
Románia 1989. évi szociális-gazdasági helyzete és fejlő- dése. A Statisztikai Nemzeti Bizottság jelentése.
Bogdan, V.: Reprezentativ rendszerek a statisztikai vizs-
gálatokban.
Wagner, P.——Voineagu, V.—Mx'trut, C.: Az állóalapok lia- tékonysága makroszintű elemzésének főbb módszertani kér- dései.
Tővissi, L.: A gazdasági tevékenység mutatószámrend- szerenék fejlesztése.
Sum, T.: A háztartás-statisztika mint a lakosság élet—
színvonala vizsgálatának módszere.
Getau, V.: Vádolnak a számok: csecsemöhalandóság és átlagos élettartam.
Prisacaru, C.: A végzettség megügyelése a romániai nép- számlálások programjaiban.
Opn's, I.: Az átlagos növekedés ingadozásai az útelemzés módszerével.
Negulescu, C.—Tumbar, C.: Néhány módszertani javaslat a gépipari vállalatok termelő kapacitásának meghatározá—
sához.
1990. ÉVI 5. SZÁM
Capanu, I.: A nemzeti számlarendszer: tárgya, szerkezete és elvei, a számított makroökonómiai mutatók.
Mihailescu, N.: A szolgáltatások mennyiségére vonat- kozó analitikus faktormodellek a közúti járművek igénybe—
vételi mutatói alapján.
A statisztikai adatszolgáltatásiírendszer hatékonyságá- nak növelése. Kerekasztal-beszélgetés.
Theiler, Th.—Tövissí, L.: Egy meggyőzőbb statisztikai mutató.
á;Muresan, P. : Az egészségügyighelyzetfmérőszámai Euró—
p an.
Marinescu, Gh.: Lótenyésztés Romániában az elmúlt
ANNALES
UWMMM A FRANCIA STATISZTIKAI És GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET
FOLYÓIRATA 1990. ÉVI 18. SZÁM
Pourgeaud, C.—-Gouríéroux, C.—Pradel, J.: Heterogenitás és kockázati dominancia időtartamadat-modeliekben.
Palm, F.—Winder, C. C. A.: Gazdasági elmélet és struk- turális idősor-modellek aggregált fogyasztásra.
Zejly, A.: A marokkói pénzigény áttekintése 1930 és
1985 között.
Blanchet, D.: Befektetéses vagy ,,tizetések amint nyug- dijba mész" rendszerek a demográfiai összefüggések szerint:
néhány összehasonlító eredmény.
Licandro, O.: Makroökonómíai feltételek és a pénzve- gyonok értékelése.
Laskar, D.: Tőkemobilitás és nemzetközi likviditás al- ternativ rögzitett cserearányos rendszerekben.
Gilbert, R.—Marutes, C.: Többtermékes verseny.
ECONOMlE ET STATIS'TlGUE
A FRANCIA STATISZTIKAI És
GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA 1990. ÉVI 235. SZÁM
Poret, P.: Fizetések a 80-as években a főbb OECD-or- szágokban.
Barrere-Maurísson, M.—A.—Marchand, O.: Családszer- kezet és munkaerőpiac a fejlődő országokban.
Herpin, N..- Család és munkanélküliség.
Marc, G.—Marpsat, M.: A francia társadalom változásai.
STATISZTIKAI IRODA LMI FIGYELÖ 181
[W li
FFlClAL STATISTICS
A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 3. SZÁM
Judkins, D. R.: A Fay-féle szórásbecslés.Cohen, M. L.: Finomltás és újraszétosztás, az 1980-es döntés elemzése.
Baldwin, A.: Szezonális kosarak a fogyasztóiár—inde- xekben.
Cohen, S. B.—Potter, D. E. B.: Adatgyűjtés szervezésének hatásai az orvosi kiadások országos felvételében.
Chikara, R. S.—McKean, J. J.: Véges sokasági becslés kalibrációs modell esetén.
Stadt, H.—Wansbeek, T.: Regressziós hatások panel ada- tokból történő táblázásban.
Ryten, J.: A statisztikai szervezet országon belüli össze- hasonlitásának kritériumai kanadai tapasztalatok alapján.
JOURNAI. OF TKI
ROYAL STATISTICAL
SOCIETY
AZ ANGOL KIRÁLY! STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA (A SOROZAT)
1990. ÉVI 3. SZÁM
Moore, P. G.: A szakértelem kihívása a kilencvenes években.
Copas, J. B.—Hilton, F. J.: Rekordösszekapcsolás: sta- tisztikai modellek számítógépes rekordok párosítására.
Bartlett, M. S.: Esély vagy káosz?
Diggle, P. !. : Egy pontfolyamat modellezési módszer egy ritka jelenség növekvő mértékű előfordulásához, egy előre meghatározott pont szomszédságában.
Österreichische Zeitschrift für
S ik und lábsímatik
AZ OSZTRÁK STATISZTIKAI És INFORMA'I'IKAI TÁRSASAG FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 1—2. SZÁM
Wingen, M.: A hivatalos statisztika továbbfejlesztése.
Problémák és esélyek.
Gh'z'nzel, W.: Valószínűségi eloszlások jellemzése feltéte- les elvárások alapján és felhasználási lehetőségük.
Lutz, W.: Demográfiai prognózismodell, tekintettel a há- zasság révén vegyessé vált népességcsoportokra az osztrák evangélikus egyház példája alapján.
Hárdle, W.—Caroll, R. J.: Torzitott keresztértékelés egy magregressziós becslésre és deriváltjaira.
Hun, J.: Hayes-módszerek a megbízhatóság elemzé- sében.
Steinbach, J.: A területi statisztika igényei a regionális elemzés elméleti és módszertani koncepcióinak felhasználá- sa iránt.
Wonka, E.: Négyzetes módszer mint a városok területi és szociális felosztásának alapeleme.
Fuchs, I.: A területi adóstatisztikai adatok használható—
sága (a bér- és jövedelemadóztatás példáján).
Rüsch, G.: Regionális hozzájárulás/részesedésszámitás.
Módszerek és empirikus eredmények, 1986.
POPULATIO'N
A FRANCIA DEMOGRÁFIAI INTÉZET FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 2. SZÁM
Villeneuve—Gokalp, C.: A házasságtól az együttélés felé:
az együttélési formák változásának története.
Roehner,B B..:-M Összefüggések az áringadozások és a
demográfiai ingadozások között. Franciaország, XIX.
század.
Bozon, M.: A feleségek és a férjek közötti korkülönb- ségek.
Guibert-Lantoine, C.: A fogamzásgátlás forradalma Ka- nadában.
Case/li, G.—Enzo, L.: Demográfiai jelenségek elemzése és grafikonjai.
lébHenry, L.: Halandóság Párizsban a XIX. század első fe—
en.
Houdaílle, J.: Az uralkodók és államférfiak halandósága az antik világtól napjainkig.
Kanm'sto, V.: Száz éven felüliek világszerte.
Castro—Rovim, J.: Ambana (Bolívia) aXVIII. században.
k Lévy, C.: Vakság a fejlődő országokban, megelőzés és ezelés.
Schweitzer-lecke Zeitschrift für Velkewiruchatt und Statistik
Bemenissed'Eoom-imiopohtiguo adomat-intim:
A SVÁJC] STATISZTIKAI És KÖZGAZDASAGI TARSASÁG
FOLYÓIRATA 1990. ÉVI 3. SZÁM
Jacauemín, A.: Vállalati stratégiák és szerkezeti változá- sok az európai közös piacban.
Antille, G.—Car!evara, F.—Schmi!t, N. : Európa 1992—ben és azután: egy mennyiségi szemléletű, általános egyensúlyi adókvóta felé Svájcban.
Price, V. C.: Svájc és az 1992—es egységes piac: egy össze- hasonlítás az első legjobb és a legkisebb legjobb forgató- könyv között.
Hauser, II.—Masa, P.: Közgazdaság-tudományi kutatás a Svájc—Egységes Európa kérdésről.
Hósli, M.: Szakmai szövetségek, gazdasági szervezetek és Svájc közeledése az Egységes Európához.
D'Andrea, I.: Európa 1992: monetáris fejlődés és pénz- ügyi integráció, Svájc poziciója.
Crivelli, R.: Egy regionális mezőgazdasági rendszer nem—
zetközi alkalmazása. Tessin esete.
Straubhaar, T.—Lüthi, A.: A szabad költözködési jog az Egységes Európában és Svájc külpolitikája.
Raűestín, C.: Az európai piac és egy svájci világváros hanyatlása: Genf.
Morosoli, C.: Az 1992-es Európa lehetséges következ- ményei a svájci munkaerőpiacra.
Dhima, G.: A szabad költözködési jog és a svájci külpo—
litika, az intézményes akadályok eltávolításának lehetséges következményei
Wittmann, W.: Átalakulóban a vendégmunkás--politika.
Rattí, R. Ticino nyílt tartomány: a gazdasági szereplők viselkedési stratégiája.
Füeg, R.: A belső piac telitődése'nek gazdasági kihatásai északnyugat-Svájcban.
Maillal, D.—Vasserot, J. Y.: A Jura hegyvidék vállalatai—
nak viselkedése és stratégiái 1992 előtt.
182 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
Kaspar, C.: Az Egységes Európa belső piacainak hatásai a svájci kereskedelempolitikára.
Bernegger, Ö.—-Rieder, P.: A svájci mezőgazdaságot be- folyásoló nemzetközi tényezők.
Guyer, P.: Egységes Európa '92: a svájci versenypolitika kihívása.
Brunetti, A.: Integráció és a politikailag-gazdaságilag kü- lönálló Svájc.
Scheidegger, E.: Integráció és alkalmazkodási kényszer a versenyre Svájcban.
Tinguely, F.: A svájci PME az l992-es belső piac előtt:
kihívások, tétek és stratégiák.
Süaüüstlsehe Nachrichten
Az OSZTRÁK KÖZPONTI
STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA 1990. ÉVI 10. SZÁM
Klein, K.: A lakosság gazdasági hovatartozása.
Ladstűtter, J.: Az 1991. évi népszámlálás: az előkészítés helyzete.
Bartunek, E.—Pomezny, W.: Foglalkozásváltás.
Bartunek, E.: Munkahelykeresés.
Wolf, W.—Vollmann, K.: A nem önálló foglalkozásúak személyi és háztartási jövedelmei.
Juch, J.—Wörister, K.: A nyugdijasok korösszetétele és nyugállományuk időtartama.
Gerhold, S.: Anyagáramlás: mosó— és tisztítószerek.
Bittermann, W.: Ausztria természeti erőforrásai: kétél-
tűek és hüllők.
Göltl, F.: Felmérés az intenzív gyűmölcstermesztési beru- házásokról, 1989.
Haupt, L.: Vadstatisztika.
hlilota, L.: Az áramszolgáltató vállalatok gazdaságsta- tisztikai jelentése, 1988.
1990. ÉVI 11. SZÁM
Friedl, H. P.: Egészségügyi statisztika.
Bartunek, E.—-Pomezny, W.: Munkahely-Változtatás előtti és utáni helyzet.
Zeidler, S.: A szakmai továbbképzésben való részvétel.
Hawlik, E.: Foglalkoztatás és munkaerőpiac politikai körzetek szerint 1990. július végén.
Vollmann, K.: Jövedeimek gazdasági és foglalkozási ágak szerint.
Wolf, W.: A foglalkoztatottak háztartásai közötti felsze—
reltségbeli aránytalanságok.
Janik, W.: Lakásfelszereltség, 1990,
Binermann, W.: Ausztria természeti erőforrásai: emlős—
állatok.
Hnum, L.: Haszonállattartás, 1989.
Haupt, L.: Sertésszámlálás, 1990. szeptember 3.
Enge, I.: Beruházási javak gyártása, magas- és mélyépí- tés, nagy- és kiskereskedelem, 1990. II. negyedév.
Hameseder, J.: Fűrészüzemek termelési statisztikája, 1989 év és 1990. I. félév.
Kniesz, J.: Forgalmiadó-statisztika, 1987.
STAllSll ; JOURNCÉLL
AZ EGYESÚLT NEMZETEK
EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 1. SZÁM
Martinelle, S.: Termékenységi előrejelzés születési sor- rend adatok alapján. Egy svéd megközelítés.
Siampos, G. S.: A női túlélési trendek és jövőbeli kilátá- sok Európában régiónként.
Marrhand, O.: A nők munkaerőpiaci részvételének alá-
?ecsügése vagy a férliak és nők közötti egyenlőtlenség új
orm l.
Bruinooge, G.—Élrető, Ö.—Fajth, G.—Grubben, B.: Jöve-
delemcloszlás nemzetközi összehasonlitásban. Magyaror- szág és Hollandia esete.
Perry, J.: Cégnyiivántartások. A minőség keresése.
Ludley, J.: Számitástechnikai forradalom.
STATISTICA
mMj-WDMJWMcM
A BOLOGNAI, PÁDUAI ÉS PALERMÓI EGYETEMEK FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 1. SZÁM
Colombo, B.: A statisztikai etika az állami statisztikai felvételekben.
Lad, F.—-Dickey, J. Al.—Rahman, M. A.: A megsejtés alaptétele.
Erba, A.: A mikroökonómiai elmélet és a Fisher—Clark- törvény.
Singh, N. [".-Singh, K. P.—Singh, U.: A Frechet-i'éle el—
oszlás paramétereinek becslése m extremitás együttes elosz—
lásának segitségével.
Liseo, B.: Normális sűrűséggörbék osztálya: a bayesi következtetés szempontjai.
Oyeka, ]. C. A.: Egy nemparaméteres módszer ismételt válaszok elemzésére.
Cuiaro, M.. A területi fogyasztás definíciós és becslési problémái.
Surekha, K.——Griffíths, W. E.: Néhány Hayes-tipusú he- teroszkedasztikus hibamodell összehasonlitása.
Napolitano, P.: A XIX. századi olasz statisztika fejlődé—
sének gratikus bemutatása.
Grazia-Resi, B.: Castellano professzor ,,A társadalmi statisztika: a szociológia empirikus momentumai" c.
anyaga.
statisllka
A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 10. SZÁM
Kobyda, F.: Információs technológia ma.Blahník, J.—Palednová, Z.: Statisztikai megfigyelések to- vábbfejlesztésének rendszerszemléletű feltételei.
Palas, S.: Információ a környezetvédelmi létesítmények előkészitéséről és megvalósulásáról.
Kosta, J.: A szülési szabadság felhasználása.
Pistora, L.: Az analfabétizmus világméretű statisztikai adatai.
Brchanova, M.—Ruzek, J.: Környezeti statisztika.
STUDIA
DEMOGBAFICZNE
A LENGYEL TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 3. SZÁM
Edward Rosset, 1897—1989.
Rószkiewicz, Ill.: A demográfiai magatartás mechaniz—
musa. Szociobiológiai közelitések.
Kurkiewícz, J.: A termékenység alakulásának modelle- zése néhány európai ország példáján.
STATISZTIKAI IáóüALMI FiÓYELÖ
Igilcka, K.: A termékenység közvetlen tényezői. A Bon- gaarts-modell alkalmazása Lengyelországra 1977. évi ada- tokkal.
Linke, W.: A házasságkötések tendenciái a Német Szö- vetségi Köztársaságban 1950 után.
1989. ÉVI 4. SZÁM
Muszalski, W.: A családi pótlék mint a családtámogatás tényezője és a népesedéspolitika, 1948—1988.
Rogowski, J.——Rutkowski, J.: A gazdasági növekedés ára és eredménye az élettartam szempontjából. A ,,puha mo- dellezés" alkalmazása.
Podrazka, A.: A demográfiai átmenet típusai az európai országokban.
Chrominska, M.: Termékenység az egyéni paraszti csa- ládokban az anya demográfiai motivációinak tükrében.
"rém WWW
A SZOVJETUNIÓ ÁLLAMI STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 7. SZÁM
Pogoszov, I.—-Rjabuskin, B.: A nemzeti számlarendszer bevezetése a szovjet statisztikai gyakorlatba.
Sícman, Sz.: A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai számítási metodikáiának fejlesztése.
Vascsukov, L.—Balasova, V.: Mezőgazdasági termelési rendszerek tevékenységének elemzése.
Andreev, E.—Darszkíj, L.——Har'kova, T.: A Szovjetunió népességszáma becslésének tapasztalatai, 1926—1941.
Az Állami Statisztikai Bizottság levéltárából: az 1937. évi népszámlálás eredményei.
1990. ÉVI 8. SZÁM
Malcev, V.: A termelés koncentrációja és a piacra tör- ténő áttérés.
Nazarov, M.: A szociális-gazdasági statisztika gyökeres átalakítása.
Volkov, A.: Az 1937. évi népszámlálás történetéből.
Zarubin, G.—-Szergeev, Sz.: A Szovjetunió részvétele az ENSZ nemzetközi összehasonlítások programjában.
1990. ÉVI 9. SZÁM
Osztapkovics, G.—Csebarkov, I.: A szövetkezet a piac- gazdaság első lépése.
Martünov, V.: A Szovjetunió és az Egyesült Államok az ENSZ és a KGST nemzetközi összehasonlitásaiban.
A fizetett lakossági szolgáltatások ár— és tarifaindexeinek számítási módszertana.
Cipisz, Ja.: Számítógépes technológia és a statisztika feladatai.
Kornev, V.: K. I. Arszen'ev (1789—1865) -— az orosz sta-
tisztika úttörője.
Kalínin, V.: Az átalakítás külföldi szakértők szemével.
Jakovlev, A.: A termelés monopolizáltsági szintjének
statisztikai becslése.
1990. ÉVI Io. SZÁM
Below, N.: Az összövetségi statisztika szükségessége.
Baranovszkij, N.: A népesség vándormozgalma mint a statisztikai megfigyelés tárgya.
Az állami költségvetés hiányának és a belső adósság meghatározásának módszertana.
A külkereskedelmi statisztika alapvető módszertani té- teleinek tervezete.
Andreev, E—Darszkij, L.—Harükova, T.: A nagy honvédő háború emberveszteségeinek értékelése.
lé ácnaev, O.: A Szovjetunió gazdasága a külföld értéke-
s en.
183
unnnomom _S'I'IIT'IS'I'VCZIIL
A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 4. SZÁM
Sekula, W.——Niedzialek, Z.: Különbségek a háztartások élelmiszer-fogyasztásában.
anurek-Lopacinska, K.: Az élelmiszer—fogyasztás mini- mális fogyasztási modellek fényében.
Swietochowska, M.: A forgalmi adó mint a nomináljö- vedelmek újraelosztásának eszköze.
Holzer-Zelazewska, D.: Csecsemőhalandóság Lengyel- országban.
Grabowska-Laszek, A.: Lakásépítés és ]akáselosztás.
Guzik, B.: A társadalmi-gazdasági fejlődés szintétikus mérőszámainak ciklikussága Lengyelországban.
Botwin, M.. A műszaki haladás ára mint elemzési mód- szer a termelékenység emelése terén.
Nowak, E.: Néhány tényező hatáselemzése az egyéni munkatermelékenységre.
Mazurek, K.: Chelm vajdaság adatai az 1988. évi nép- számlálás alapján.
Kucharska-Stasiak, E.: Az elmaradt felújítások méretei- nek és összetételének becslése Lodz város példáján.
Kosun—Indan, K.——Brzozowska, J.: Slupsk vajdaság né- pessége és lakásviszonyai az 1988. évi népszámlálás alapján.
Biedron, M.: A népesség demográtiai és foglalkozási struktúrája, valamint lakásviszonyai Koszalin vajdaságban az 1988. évi népszámlálás alapján.
Bíelecki, J.: Reprezentativ munkaerő-felvételek rendsze- re az Európai Gazdasági Közösségben.
955953? J.: A Lengyel Statisztikai Társaság tevékenysége,
1990. ÉVI 5. SZÁM
Kardos, J.: A fogyasztói árindexek megbízhatósága.
Szulc, A.: Átfogó intézkedési rendszer a szegénység ellen.
Gilowska, Z,: A gazdasági kormányprogram — helyzet- elemzés, első eredmények, veszélyek.
Adamczuk, L.: A lengyel népesség vallási tevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint.
Latuch, K-Nowak, L.: A háztartások rendszeres demog- ráfiai felvételeinek tervezete.
Bulanda, M.—Kacprzak, K.: Kommunális és lakásszol- gáltatás es a népgazdaság szociális szférája.
Myszkowska, H.: Lakásgazdálkodás.
Zarzecki, D.: A vállalati jövedelmek hatékonyságának
ökonometriai elemzése.
Palack, H.: Az észak-keleti térség természetes népmoz—
galma összetevőinek változásai.
Kujawinski, J.: A szolgáltatási piac egyensúlyhiányai te—
rületi eloszlásban.
Lasek, M.—Peczkowski, M.: Az SPSS/PC-i— statisztikai program-csomag taxonometriai elemzése.
1990. ÉVI 6. SZÁM
Miastkowski, L.: A fogyasztóiár-felvételek problémái.
Kuszewskx', T.—Tabeau, A.: Kísérlet a konjunktúramu—
tató modellezésére és előrejelzésére.
Slaby, T.: Életszinvonal, életminőség.
Sobczyk, M.: A környezet ökológiai veszélyeztetettsége.
Zareba, M: Az emberi tényező hatása a gazdálkodás korszerű szinvonalára a mezőgazdasági magángazdasá- gokban.
Kokotkiewicz, I.: Beruházások a népgazdaságban vajda- ságok szerint.
Sekula, W.—Niedzialek, Z.: Élelmiszer—fogyasztás a fő—
városi háztartásokban.
Stafanowicz, B,: A statisztikai adatbázisok metainfor- mációja.
Pelka, M.: Az informatikai rendszerek bemenő doku- mentumai.
Gorczyca, M.: Lakásgazdálkodás Japánban.
Kosiedowski. W.: A Szovjetunió gazdasági fejlődése köz- társaságonkénti eltéréseinek vizsgálata.
184 STATISZTIKAI IRODALMI F(GYELÓ
Wirtschaft und Statlstlk
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG STATISZTIKAI HIVATALÁNAK
FOLYÓIRATA
1990. ÉVI 7. SZÁM
Heidenreieh, Pl.-J.: Foglalkoztatás, 1989 április.
Kaukewitsch, P.: Bérköltségek a feldolgozóiparban
1988-ban.
98Igdmzs, Th.: Külkereskedelem a fejlődő országokkal, l .
Fischer, R.: Légi közlekedés, 1989.
Möncke, A.-F.: Felsőfokú tanintézeti vizsgák, 1988.
Deínínger, D.: Iskoláskorú fiatalok kereső tevékenysége,
1988.
Angela, J.: Kiemelt magánháztanások költségvetése, 1989.
1990. ÉVI s. SZÁM
A két német állam statisztikája úton az egység felé.
Krüger-Hammer, Ch.— Veldhues, B.: Az. 1987. évi munka- hely-összeírás eredményei az üzleti szolgáltatúaok mama.
Fleischer, H.: Külföldiek. 1989.
Angele, J.: Csődök miatti veszteségek.
Srüher, R.: Állattartási eljárások.
Müller, W.: Egészségügyi kiadások, 1988.
Schöjel, R.: A vagyon és adóztatása, 1986.
1990.Ev1 9. SZÁM
Nemzeti számlarendszer, 1990. I. félév.
Mayer, H.: Energiaellátás és -felhasználás, 19784—1988.
kgiede, Th.: Szolgáltatási munkahelyek a termelő ágaza- to an.
Waelke, M.: Belföldi viziszállitás.
Angela, J.: Épitési célú megtakarítások.
Weisbrod, J.: Sajtóstatisztika, 1988.