Az államigazgatási információ-rendszer Svédországban

(1)

SZEMLE

75

AZ ÁLLAM lGAZGATÁSl lNFORMÁClÓ-RENDSZER SVÉDORSZÁGBAN

DR. DÖRNYEI JÓZSEF

Az utóbbi esztendőkben számos országban tapasztalható tudatos törekvés a makro szintű döntések információellátásának tervszerű fej- lesztésére. A ,.makro szint" természetesen függ egyrészt az államhatalom gazdaságirá—

nyitó funkciójának hatókörétől. amely alap- vetően eltérő a szocialista és a kapitalista országokban, másrészt az államhatalom mű- ködésének és szervezetének konkrét rendsze—

rétől. A fejlesztési törekvéseket viszont számos történelmileg meghatározó tényező, külö- nösen a számítástechnikai módszerek alkal—

mazásának szintje motiválja.

Mindezek figyelembevételével érdemes kö- zelebbről megismerkedni az államigazgatási információ-rendszer svédországi fejlesztésé- vel, mivel az sok tekintetben hasznosítható példát és tapasztalatokat nyújthat, mint azt a leírások és elemzések sokasága, valamint a helyszíni tanulmányok is határozottan bizo- nyitják.

Az államigazgatási információ—rendszer Svédországban kialakított változatát a külön—

böző államigazgatási ágakban létező (kelet—

kező vagy felhasznált) információk nagyfokú szervezett összpontosítása jellemzi, számító- gépes adatbázis-rendszerek segítségével. Jó példa erre a későbbiekben ismertetett népes- ség- és gépjármű-nyilvántartás, a bűnügyi

"adatbank", valaminta társadalombiztosítási, illetve munkaügyi adminisztráció. A legtöbb ezek közül vagy már működik (a népesség—

és a gépjármű—nyilvántartás). vagy 1976-ig lép működésbe (a földnyilvántartás és a tár—

sadalombiztosítási rendszer). Jelenleg már ezeknek az alapnyilvántortásoknak magasabb szintű integrációját készítik elő.

A svéd államigazgatási rendszer

A svéd államigazgatásnak érdekes módon kétszintű intézményrendszere van. Az első szinthez tartoznak a minisztériumok, a má- sodik szinthez pedig a ,,hivatalok". Az előzők felelősek a politika kialakításáért, az utób—

biak a politika alkalmazásáért, illetve végrev hajtásáért.

Svédországban mindössze 12 minisztérium van, egyenként nem több mint 100 tisztvise—

lővel. Ezzel szemben mintegy 175 különböző központi hivatal működik. Ezek a hivatalok elvileg a Királyi Tanácsnak vannak aláren—

delve, gyakorlatilag minden egyes hivatal va—

lamelyik minisztérium felügyelete alá tarto- zik, amelyek azonban a Királyi Tanácson ke- resztül juttatják el fontosabb döntéseiket és irányelveiket az egyes hivatalokhoz.

A svéd államigazgatásban érdekes, meg—

határozó szerepet játszanak az ún. ,.királyi bizottságok". Ezek a bizottságok egy-egy fon- tos és aktuális kérdés tanulmányozására ala—

kulnak szakértőkből, kormánytisztviselőkből, valamint parlamenti képviselőkből. Ezeknek a bizottságoknak az az előnye, hogy vizsgá—

lódásaik során kötetlenül tudnak kapcsolatba lépni a legkülönbözőbb érdekcsoportokkal.

és képesek megvitatni és elemezni a még nem ,,kormányképes" elképzeléseket is. Mind—

ezzel leveszik a nagy horderejű kérdések megoldásának előkészítési terhét a minisz—

tériumok válláról. Jelenleg például az igaz—

gatás outomatizálásával és a számítástech—

nikával három ilyen királyi bizottság foglal—

kozik.

A svéd államigazgatás másik, érdekes in—

tézménye a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló és az államigazgatás racionalizá- lásával foglalkozó hivatal: a Statskontoret Ez egyike a legrégibb svéd állami hivataloknak.

s korábban az állami számvevőszék funkció—

ját töltötte be. Szerepköre az utóbbi időben

(1961 óta) teljesen megváltozott, mivel ennek

a hivatalnak fő feladata az államigazgatás szervezése és racionalizálása lett. Mivel e követelmény megvalósításának egyik legfőbb eszköze az igazgatás automatizálása. ezért ennek irányítását is a Statskontoretre bízták

19634ban.

A Statskontoret felelős a számítógépek ki—

választásáért, beszerzéséért és üzembe he- lyezéséért a svéd államigazgatásban. 1969 óta minden állami tulajdonba (gyakorlatilag az államigazgatásban felhasználásra) kerülő számítógép vásárlása a Speciális Számítógép Alapból történik. Ezt az Alapot a Statskon—

toret kezeli. A számítógépeket a vétel után az egyes állami szerveknek használatra ad- ják át.

A legtöbb állami szerv nem üzemeltet sa- ját számítógépet. Kivétel természetesen né—

hány nagy felhasználó, mint a svéd Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Adóhivatal, a Népességnyilvántartás stb. A többi állami hivatal számítástechnikai igényei kielégíté- sére az önálló intézményként működő Állam—

igazgatási Adatfeldolgozási Számítógép-há—

lózatot (DAFA) hozták létre. Ez az intézmény végzi a feldolgozásokat s kívánságra a rend—

szertervezést és programozást is. Bár pénz—

ügyi elszámolási rendszerben dolgozik, az ál- lami igénybevevők csok önköltségét térítenek.

Jelenleg mintegy 40 állami hivatal veszi igénybe. köztük a ,.földadatbank", a munka- ügyi adminisztráció, az Állami Költségvetési

(2)

Hivatal stb. A DAFA kapacitásfeleslegét ma—

gánvállalatoknak is rendelkezésre bocsátja.

ez azonban eddig sohasem haladta meg az összteljesitmény 5—10 százalékát.

Az államigazgatási információ-rendszer fej- lesztésére. illetve a számitástechnikai alkal—

mazásokra 1969—ben Állami Tanácsadó lroda (AB Statskonzult) is létesült. Ez főként a nagylétesitményekkel foglalkozik, mint pél- dául a központi gépjármű-nyilvántartás, a DAFA viszont a tényleges ,,bérieidolgoza'sok"

mellett inkább csak a kisebb feladatokkal, illetve a meglevő rendszerek karbantartásával és továbbfejlesztésével.

A svéd Központi Statisztikai Hivatal szerepe A svéd Központi Statisztikai Hivatal szerep—

köre némiképpen eltér a hazaitól. A különb- ség több irányú. A svéd minisztériumoknak és állami hivataloknak nincs külön .,igazga—

tási" statisztikai rendszerük, minden statisztikai adatgyűjtést a Statisztikai Hivatal végez, saját. valamint a többi állami szerv kezdemé—

nyezése're.

A saját kezdeményezésű adotgyűjtésekre a Statisztikai Hivatal közvetlenül kap anyagi fe—

dezetet az állami költségvetésből, a minisz—

tériumok és hivatalok adatigényeinek pénz—

ügyi fedezetéről viszont minden esetben az igénylőknek kell gondoskodniok saját költ- ségvetésük terhére.

A Statisztikai Hivatal fő célja; statisztikai információtermelés és információellátás a leghatékonyabb módszerekkel. Kevésbé foglalkozik gazdasági elemzéssel. ilyen telké- szültséggel a felhasználók rendelkeznek. ná- luk viszont nincs adatgyűjtő és feldolgozó részleg.

A statisztikai adatgyűjtés koncentrálása mellett ellenkező irányú a fejlődés az állam—

igazgatósból származó egyéb információk te- kintetében. A hatékony racionalizálás ered- ményeképpen egyre több olyan centralizált ..alapnyilvántartás" működik, mint a népes- ségnyilvántartás, a földnyilvántartás stb.

Ezeknek a nyilvántartásoknak informáciőtar- talma és értéke igen nagy, és statisztikai szempontból is jelentős másodlagos adatfor- rások.

A svéd Központi Statisztikai Hivatal hatá—

rozott célja a másodlagos adatforrások mind nagyobb arányú igénybevétele. Ennek szer—

vezésére a Hivatalon belül külön szerv van (az ,,adatbankközpont" mintegy 40 fővel), amely felderíti. nyilvántartja és koordinálja a különböző államigazgatási alapnyilvántar- tásokat.

Az utóbbi koordinációs tevékenység is olyan, amely lényegesen meghatározza a Statisztikai Hivatal szerepkörét. Minthogy a társadalom, illetve azon belül az államigaz—

gatás számítógépesítése sokkal magasabb

fokú. mint hazánkban. sokkal aktuálisabban érzékelték azt a veszélyt, hogy kellő központi koordináció, szabályozás és szabványosítás hiányában az állami döntések információel- lótásában súlyos zavar léphet fel. Ez a ve—

szély mind a fogalmak értelmezésében, mind az adatok számitógép által történő fizikai tárolásában és megjelenítésében. mind a fel—

dolgozási módszerek elvileg eltérő voltában

rejlett. .

Ennek megelőzésére, a kormánytól kapott felhatalmazás alapján a svéd Központi Sta—

tisztikai Hivatal mind inkább az ,,országos információközpont" szerepét is betölti. koor- dinálva az egész államigazgatás információ- feldolgozásának rendszerét. Ennek a tevé- kenységnek egyes részleteire a későbbiekben még kitérünk.

Népességnyílvántartás

A népességnyilvántartás előzményei Svéd—

országban mintegy 200 évre nyúlnak vissza, ekkor kezdtek ugyanis nyilvántartást (anya—

könyvet) vezetni az egyházközségek (! hivek-*

ről. Ezeket a nyilvántartásokat azóta is vezetik azzal a különbséggel. hogy az egyházi anyakönyvvezető állami tisztviselő lett.

Jelenleg 1800 anyakönyvi kerület van Svéd—

országban, de vita folyik arról, hogy az anvakönyvezéssel együtt végzett népesség- nyilvántartást egyesítsék az adónyilva'ntartás rendszerével, amelyet sokkal centralizáltab—

ban, 120 körzetre osztva végeznek.

A népességnyilvántartás az alábbi három szinten történik:

— anyakönyvi (egyház—) kerület,

—— megye,

— ország.

Az egyes személyekkel kapcsolatos válto- zásokat (születés. halálozás, lakóhelyváltozás stb.) a helyileg illetékes anyakönyvi hivatal—

nak jelentik be. amely azokat kézi úton nyil—

vántartja. Ez a nyilvántartási rendszer tartalmazza az egyes személyek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, állampolgársá—

gát, nemét stb.

Ezzel párhuzamosan a 120 körzeti adóhiva—

tal is nyilvántartja a népességet (és az ingatlanokat) adózási célból.

Ezek a nyilvántartások először megyei szin—

ten összegeződnek (Svédországban 24 me—

gye van), ahol három különböző, de egy—

mással koordinált nyilvántartást vezetnek mágnesszalagon:

— a népességnyilvántartást.

-— az adónyilvántartást,

—— az ingatlannyilvántartást,

Ezeket a nyilvántartásokat megyénként az .,adathivatal" kezeli, de jelenleg csak 15 ilyen hivatal rendelkezik saját számítógéppel. így van olyan hivatal, amelynek feldolgozásait

(3)

SZEMLE

77

a szomszédos megyében végzik. 1947 óta a megyei adathivatalok adják ki az újszülöttek személyi nyilvántartási számát.

A megyei adathivatalok felügyeletét az Országos Adóhivatal látja el. A számítógépes megyei népességnyilvántartás 1967 óta mű- ködik. és a közvetlen személyi adatokon ki- vül a legközelebbi hozzátartozó megjelölését.

az állampolgárságot, a jogi cselekvőképes- séget. a társadalombiztositásra, katonai szol—

gálatra, fegyvertartásra és adónyilvántartásra vonatkozó kódokat is tartalmazza. Magát az adókötelezettséget természetesen elkülönítet—

ten vezetik.

A nyilvántartást hetenként egyszer módo- sítják az anyakönyvi kerületek jelentései alap—

ján. Ezeket a módosításokat azután megha- tározott szerveknek megküldik részint mág- nesszalagon, részint kartotékon. Magából a nyilvántartásból számos kivonatot készítenek.

például a körzeti iskolának a tanköteles gye—

rekekről. lnformációadás céljából két listát vezetnek számítógéppel: az egyiket a szemé—

lyi szám szerint, a másikat pedig a nevek ábécé sorrendjében.

Az egyes megyei adathivatalok felvilágo- sításokat adnak a hozzájuk fordulóknak. A stockholmi hivatalnak például 25 tisztviselője foglalkozik információszolgáltatással, főként telefonon. A jövőben az írott listákat képer—

nyős terminálokkal kívánják helyettesíteni.

amelyeken előhívhatják a számítógépben tá—

rolt adatokat. A tervek szerint Stockholmban kb. 20 ilyen terminálra lesz szükség.

A népességnyilvántartáshoz kapcsolódó adónyilvántartás minden év november 1——i ál—

lapotát veszi alapul, erről lista készül, amelyet az anyakönyvi kerületben ellenőriznek, majd megküldenek a körzeti adóhivatalnak.

Ez a lista elsősorban jövedelemadóztatás cél—

jára készül. Az előzetes jövedelemadót egy választott testület veti ki, a nyilvántartást és kezelést azonban a körzeti adóhivatalok vég- zik. A magánzók vagy önállók maguk fizetik az adót, az alkalmazottak jövedelme után járó adót a vállalatok vonják le és utalják át.

Minden esetben a személyi szám alapján végzik az azonosítást.

A megyék ingatlannyilvántartása szintén adózási célokat szolgál. A mintegy 2500 000 svéd ingatlannak egyedi azonosító száma van, s a tulajdonost is a népességnyilván- tartás által kiadott személyi számmal tartják nyilván.

A megyei szintű számítógépes nyilvántar—

tást kezdetben a svéd Központi Statisztikai Hivatal fejlesztette ki. s csak 1971- ben ala- kult ki az Országos Adóhivatal által gyako—

rolt jelenlegi felügyeleti forma.

A népességnyilvántartás adatait országos szinten mágnesszalagon a svéd Központi Sta- tisztikai Hivatalban is tárolják. Ezt az orszá- gos nyilvántartást évente 10-15—ször aktuali—

zálják a megyei adathivataloktól kapott még—

nesszalagokkal. Ennek a nyilvántartásnak ter- mészetszerűen főként statisztikai céljai van—

nak, és ilyen célokra számos kigyűjtést és ösz—

szesítést készítenek. sőt ez képezi alapját az ötévenkénti népszámlálásnak is.

A statisztikai célokon kívül az országos nyilvántartást más intézmények is (például a társadalombiztositás) igénybe veszik. Az igénybevétel módját és mértékét az utóbbi időben újból szabályozták. nagyobb súlyt he—

lyezve (: magánadatok titkosságára. illetve bizalmas kezelésére.

Függetlenül a korábbiakban már ismerte—

tett számítógépes megyei nyilvántartásoktól.

valamint a Statisztikai Hivatal összesítéseitől, az Országos Adóhivatal jelenleg az egész né- pességnyilvántartás továbbfejlesztésével és a Központi Népességnyilvántartás létrehozásá—

val foglalkozik.

A fejlesztésnek két alapvető célja van. Az egyik az, hogy a népességnyilvántartás úgy egészüljön ki. hogy más államigazgatási alapnyilvántartásokat is képes legyen kiszol—

gálni. A másik pedig az. hogy a népesség- nyilvántartás alkalmassá váljék az egyedi adatkérések központi teljesítésére. Jelenleg az egyedi adatkéréseket a helyi adathivatalok teljesitik kézi kartotékrendszerük segít—

ségével. Az adatigények száma azonban fo- lyamatosan növekszik. s a jelenlegi módsze—

rekkel azokat rövidesen nem lehet kielégi- teni.

A Központi Népességnyilvántartásnak kell a jövőben teljesítenie azt a követelményt is, hogy minden állampolgár ellenőrizhesse a központilag nyilvántartott adatokat. (Kivéte- lek ez alól csupán a bűnügyi, az egészség—

ügyi és a szociális ellátási adatok.) Ennek a követelménynek alkotmányos biztosítása mintegy két évszázadra nyúlik vissza. s ezt azóta is többször megerősítették. utoljára 1949-ben.

Ennek alapján a közintézményeknek, magán—

vállalatoknak és egyes személyeknek minden- napos gyakorlatává lett, hogy adatot kérnek az illetékes adathivataltól. Az átszervezés és központosítás után például a Központi Né- pességnyilvántartás átlagosan napi 60000 adatlekérdezést vár. de a megtervezett és bevezetés alatt álló rendszer maximálisan napi 180000 kérés elintézésére lesz képes.

Az adatkérések 90—95 százalékát át kiván- ják terelni a megyéknél elhelyezett és a köz- ponttal közvetlenül összekapcsolt terminá- lokra. Ezeknél arra számítanak, hogy a vá—

laszadásra 7 másodpercen belül sor kerül.

A központi vállalati nyilvántartás

A központi vállalati nyilvántartást a svéd Központi Statisztikai Hivatal vezeti, az ado- tokat 1966 óta mágnesszalagon tárolják. A jogi személyeket adózási célból a megyei

(4)

adathivatalok is nyilvántartják. Ezek, valamint a társadalombiztosítási intézmények a legfőbb adatforrásai a központi vállalati nyilvántartásnak.

A központi vállalati nyilvántartás kezdet—

től fogva illeszkedett mind a népességnyil- vántartáshoz, mind pedig az adónyilvántar- táshoz. Ennek megfelelően nemcsak a jogi személyeket. hanem a kisüzemeket, sőt meg- felelő feltételek esetén a kisiparosokat is nyíl- vántartja. A vállalatok nyilvántartásánál to—

vábbá nem elégszik meg a vállalat egészé- nek megfigyelésével, hanem a telepeket és az ún. ,,helyi egységeket" is tartalmazza. Ez a megoldás természetesen nagyon megnöveli a nyilvántartás terjedelmét, és a karbantartás is nehézkessé vált. Ezeket a problémákat a számitógép közvetlen mikrofilm-kapcsolatával kívánják megoldani. Jelenleg azonban az adatok teljes körű aktualizálására csak há- rom évenként kerül sor.

Földnyilvántartás

,A számítógépes földnyilvántartás (land da- ta bank) kialakítását a svéd parlament 1968- ban határozta el.

Korábban -- a nemrég megszűnt magyar megoldáshoz hasonlóan -— egymástól többé—

kevésbé függetlenül két nyilvántartás léte—

zett:

— (: kataszteri nyilvántartás, amely a területegysé—

gek fizikai leírását és azonosítását tartalmazta és

—— (: telekkönyv. amely főként a telekre vonatkozó tulajdoni és kötelmi jogokra vonatkozott.

Mivel mindkét nyilvántartás — akárcsak nálunk — ugyanazt a telekazonosító számot (kataszteri számot) használta. önként követ—

kezett az egymást kiegészítő két rendszer egyesítése.

Az egyesítés 1968 óta fokozatosan törté—

nik. Először magát a kataszteri nyilvántartást kellett egységesíteni, mivel korábban külön—

böző formájú és tartalmú nyilvántartást ve- zettek a falusi és a városi telkekről. Jelenleg a falusi tipusú nyilvántartást fogadták el alapként, és a telekazonositókat kiegészítet- ték az egész Svédországot lefedő négyzet- hálónak az adott telekre vonatkozó koordi—

nátáival.

1968-ban 2,5 millió telek volt Svédország- ban, amelyet 137 járásbíróság tartott nyilván.

Ehhez a nyilvántartáshoz egy év alatt kb. egy—

millió változásjelentés érkezett be, és kb.

450 000 kivonatot kellett készíteniök a bejegy—

zésekről. Egy-egy ügy elintézése 1968—ban kb. 2 hetet vett igénybe.

A folyamatban levő átszervezés eredmé- nyeképpen a nyilvántartó egységek száma 24-re csökken (megyénként egy-ng). és már- is létrejött a Központi lngatlannyilvántartási Hivatal a központi földnyilvántartás szá—

mítógépes kezelésére. A bevezetett ügymenet szerint a megyei hivatalok állitják ki az alap—

bízonylatokat, és azokat a központba küldik, ahol számítógépes adatbázisban tárolják az adatokat. és automatikusan kiíratják az ér—

tesitéseket a végrehajtott változásokról.

Az előzetes becslések szerint a rendszer működtetési költsége kb. 15 százalékkal lesz kisebb a korábbi kézi végrehajtáshoz képest, ugyanakkor kb. 25 százalékkal nagyobb tel—

jesítményt tud majd nyújtani, és egy—egy ügy elintézése 1—4 napra csökken.

A megtervezett rendszert 1971—ben Uppsala megyében próbálták ki. A kataszteri és te—

lekkönyvi nyilvántartásban kb. 70000 bejegy—

zés volt, tehát ez a megye megfelelő mintá— , nak minősült.

A számítógépes nyilvántartást közepes mé—

retű számítógépen Stockholmban vezették.

és a tranzakciók közvetlen telefonkapcsolat útján érkeztek be Uppsalából. Naponta át—

lagosan 300 ügyet intéztek el.

Ennek a kísérleti alkalmazásnak a tapasz- talatai alapján némileg egyszerűsítették a rendszert, és megkezdték annak az egész or- szágra történő kiterjesztését. A teljes rend—

szer bevezetése 1976—ban várható. Akkor az országban összesen 150 kirendeltség fog mű—

ködni, mindegyik közvetlen összeköttetésben a központtal. Valamennyi kirendeltségről adatátviteli úton lehet majd akár módósí—

tást kezdeményezni, akár lekérdezést intézni a rendszerhez.

Egyéb államigazgatási alapnyilvántartások Külön számítógépes nyilvántartásként ter- vezik az ún. útnyilvántartást, amelyet a svéd Országos Útügyi Hivatal fejleszt és kezel.

Későbbiek során ezt a földnyilvántartással_

kívánják összekapcsolni.

Már megvalósított, működő rendszer a Központi Gépjármű-nyilvántartás. Ez nem—

csak az összes gépkocsit tartja nyilván tulaj—

donos, forgalmi rendszám és egyéb jellem- zők szerint, hanem az adókötelezettséget és annak teljesítését, a kötelező biztosítást, sőt a gépkocsival kapcsolatos műszaki felülvizs- gálatokat is. Természetesen ez a rendszer szol—

gáltatja a szükséges statisztikai adatokat a svéd Központi Statisztikai Hivatal részére.

A rendszer naponta 15 000 új bejegyzés és 25000 lekérdezés végrehajtására képes.

A bejegyzéseket és lekérdezéseket a megyei hivataloknál közvetlen telefonösszeköttetés segítségével végzik, és a számítógépes ügy—

intézés kb. 3 másodpercet igényel.

A gépkocsi-tulajdonosok adatait folyama—

tosan egyeztetik a népességnyilvántartás tar- talmával, de a nagy igénybevétel miatt szá—

mos adatot párhuzamosan tartanak nyilván.

Jelenleg a gépjármű—nyilvántartás kezelését külön hivatal végzi, a tervek szerint (! nyil—

(5)

SZEMLE

79

vántartás számítástechnikai feladatait a svéd Központi Statisztikai Hivatalra bízzák. és csu—

pán a nyilvántartás tartalmáért való felelős- ség marad a jelenlegi hivatalnál.

A svéd rendőrség több alapnyilvántartás—

sal is rendelkezik. Az ellopott gépkocsik adat—

bázisát 1969-ben szervezték meg. Ez átlago—

san 12000 gépkocsit tart nyilván. A gépko- csik adatainak egyeztetése céljából a rend—

őrség közvetlen telex kapcsolatban van a Központi Gépjármű—nyilvántartással, és a kért adatokat adatátviteli úton szerzik be.

A rendőrség másik adatbázisa a körözött személyekre vonatkozik; 1970—ben hozták lét- re, s az ún. bűnügyi nyilvántartás számító- gépre vitele 1972-ben történt. Ez utóbbi nyil- vántartás egyfelől a rendőrséget, a bírósá—

gokat és az ügyészségeket szolgálja ki, más- felől ez biztosítja a svéd Központi Statiszti- kai Hivatal számára a bűnügyi statisztikához szükséges alapadatokat.

A bűnügyi nyilvántartás szoros kapcsolatban áll a népességnyilvántartással a szemé—

lyek azonosítása érdekében. Érdekes megem- líteni, hogy a bűnügyi nyilvántartást egy tárcaközi (,,hivatalközi") testület felügyeli.

amelynek tagja a Központi Statisztikai Hiva—

tal képviselője is.

Külön számítógépes nyilvántartás készült a bevándorlókról (vendégmunkásokról) 1972 óta. Ez a nyilvántartás is — az előzőkhöz hasonlóan - kapcsolatban áll a népesség- nyilvántartással, az adónyilvántartássai, a bűnügyi nyilvántartással és a Központi Sta- tisztikai Hivatallal.

Az előzőkön kívül országos alapnyilvántar—

tás jelleggel a társadalombíztosítási (beteg—

ség, nyugdíj) és a munkaerő—nyilvántartás működik. Mindkettő nagy számitástechnikai apparátussal rendelkezik, és mindkettőnek közvetlen összeköttetése van a vidéki kiren—

deltségekkel.

Az alapnyilvántartások integrációja

Mint az előzőkből megállapítható, az egyes államigazgatási alapnyilvántartásokat külön—

böző szervek (hivatalok) kezdetben egymástól függetlenül szervezték meg. Ez a helyzet rö—

videsen megváltozott. mivel működésük során bebizonyosodott egymásrautaltságuk, a ko- ordináció szükségessége. Ennek megvalósítá- sában a svéd Központi Statisztikai Hivatalnak jelentős szerepe van részint az állami sta- tisztikának mindent behálózó jellege, részint azon elfogadott koncepció miatt. melyet még 1966—ban Svein Nordbotten hirdetett meg.1 E szerint a koncepció szerint a statisztikai adatgyűjtések, a társadalmi-gazdasági terve- zés, valamint az operatív államigazgatás cél-

*A statistical file system. Statistisk Tídskrift. 1966.

évi 2. sz. 99—103. old.

jára közös alapnyilvántartásokat (file-rendszert) kell létrehozni, főként a népességre, a vállalatokra és az ingatlanokra vonatko- zóan, s így az eredetileg nem statisztikai cé- lokat szolgáló adatokat alacsony költséggel statisztikai célokra is felhasználnák, bizto- sítva közben a közös adatok teljes konziszt—

tenciáját.

Ennek a koncepciónak megfelelően kez- dődött meg a tudatos fejlesztő munka a svéd Központi Statisztikai Hivatalban, amelynek el- ső eredményei a megvalósulás útján levő népesség—, vállalati és földnyilvántartásnál jelentkeznek, Ezek mindegyike az államigaz- gatás hatékonyabbá tétele mellett közvetle—

nül statisztikai célokat is szolgál.

Hasonló meggondolások érvényesültek a földnyilvántartás kísérleti továbbfejlesztésénél is. A továbbfejlesztés célja az volt, hogy a földnyilvántartást olyan ,.területi adatbázis—

sá" fejlesszék tovább, amely kielégíti a nép- gazdasági tervezési, a településfejlesztési és a területi tervezési igényeket. A Központi ln- gatlannyilvántartási Hivatal erre a feladatra egy ,,FRlS" elnevezésű fejlesztési programot inditott meg, amely ugyan egyelőre csak egy járásnyi területet foglal magában, de az ott létrehozott nyilvántartás tartalmazza a sze- mélyi adatokat, a munkaügyi (munkahelyi) adatokat, a telekegységeket és ingatlanokat, építményeket és utakat.

Mindezeknek a kezdeményezéseknek nyo- mán és objektív szükség miatt 1971-ben egy ,,királyi bizottság" létesült az államigazgatá- si alapnyilvántartások (adatbankok) koordi- nálására, amelyben 12 minisztérium, illetve

hivatal képviselteti magát.

Ennek a bizottságnak első dolga az volt, hogy tervszerű kutatást indított az államigaz- gatási számítógép-alkalmazások technikai és tartalmi szabványosításának, az államigazga- tási alapnyilvántartások fogalmi és kódrend- szereinek, nómenklatúráinak és általános osztályozásainak egységesítésére, vizsgálják továbbá a sajátos államigazgatási adatátvi—

teli hálózatok kiépítését, valamint irányelve—

ket dolgoznak ki a kormány részére az állam—

igazgatás automatizálására vonatkozóan.

Utóbbival kapcsolatban egyik fő alapelv az alapnyilvántartások maximális összekapcso—

lása, illetve integrációja.

Egy másik ,,királyi bizottság" a számítás- technika műszaki feltételeit (gyártás. keres- kedelem, készletezés) koordinálja az lpar- ügyi Minisztérium kezdeményezésére. Végül a minket érdeklő harmadik ilyen bizottság az állampolgárok magánérdekeivel (privacy) és az adatbiztonsággal foglalkozik.

Mindezek a bizottságok sok évre előre dol—

goznak, prognózisokat készíttetnek, és arra törekszenek, hogy a kormány hosszú távú tervekkel rendelkezzék az államigazgatási in- formáció-rendszer fejlesztésére.