• Nem Talált Eredményt

Az 1848/49-i Országos Statisztikai Hivatal

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az 1848/49-i Országos Statisztikai Hivatal"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

TRÓCSÁNYI ZSOLT:

AZ 1848/49-i ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL

Amikor 1848 tavaszán —— a forradalom győzelme 5 az azt követő ismere- tes, nem kicsiny huzavonák után —— az első felelős magyar minisztériurn meg—

alakult, helyzete mindenképpen nehéz volt.

A forradalom győzelmét nem lehetett véglegesnek tekinteni. A, beluli reakció az első csapás után újra éledezett. Bécs is szövetségeseket keresett

—— és talált —— a kielégítetlen nemzetiségek számos vezetőjében. A forradalma—t meg kellett védeni. De emellett megfelelően el kellett látni az ország kormánya zatát. Ez a feladat ugyan elválaszthatatlan az előbbitől, mégis külön kérdést alkot.

A problémák nem voltak éppen a legegyszerübbek. A központi kormány—

zat régi apparátusa, az 1848 előtti formában, nem volt alkalmas az új teendők ellátására (ha bizonyos szerkezeti elemei át is kerültek az 1848—es miniszté—

riumokba). Ú j központi kormányzatot kellett tehát létrehozni, s mindezt olyan embereknek, akiknek nagy többsége -— korábban az ellenzék soraiban har—

'colván —— nem rendelkezett a központi kormányszervekben szerzett tapaszta- latokkal.

Félreértések elkerülése végett le kell, hogy szögezzük: a magyar ellenzék, a számára adott lehetőségek közt, kitűnően felkészült 1848-ra. Tiszteletre—

méltó az az alaposság és bátorság, amellyel az 1848 előtti Magyarország hely—

zetének elvi problémáit évtizedek során megvitatta. De a helyzet adalszerű, tényszerű ismeretével nem rendelkezhetett kellő mértékben. Enélkül pedig

—— az amúgy is rendkívül nehéz helyzetben —— úgyszólván lehetetlen volt a kormányzás.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar kormány erre az ,,Ismerd meg tenmagadat" parancsra sietett sürgős intézkedéssel felelni. Az ország helyzetének számszerű megismerése érdekében 1848 április végén —— május

elején életrehívta az első magyar központi statisztikai hivatalt, az Országos Statisztikai Hivatalt. Ennek ,, . . .hivatása. .. a tervezendő törvényjavaslaiok életalapjait kimutatni, s megismertetni magunkat magunkkal" —— írta Szemere Bertalan 1848 május 5-én a nádorhoz tett felterjesztésében, amelyben az új hivatal igazgatóját és két rendes tagját ajánlotta kinevezésre?)

*

A hivatali statisztika kezdetét természetesen nem az Országos Statisztikai Hivatal felállítása jelenti Magyarországon. A személytelen jellegű adatössze—

írások, a világi és egyházi hatóságok, továbbá a földesurak és a kincstár mint földesúr részé-re készített felvételek: az adó-, tizedösszeírások, urbáriumok

1) OL —— Regnicolaris Lt -— István nádor iratai —— Min.: 1999.

(2)

MCSANYI: AZ IMG/GJ ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL 217

vagy birtok-conscriptio—k évszázadokkal előzik meg a személyes jellegű sta—

tisztikai feldolgozásokat. S a 18. század folyamán, inkább annak második felében, megjelennek a rendszeres, időszakos, hatósági statisztika kezdetei is Magyarországon és Erdélyben, hogy azután 1848—ig a népesedési, mezőgazda—

sági, ipari, kereskedelmi, iskola-, egészségügyi és (állami szervek által készí—

tett) egyházi statisztika gonddal művelt ágazatai fejlődjenek ki belőlük, évi, havi, sőt heti adatszolgáltatásukkal, egységesített szempontjaikkal és kidolgo—

zási formáikkal. Egészen külön alakul ki a bíráskodási statisztika.

A hivatalos statisztikai munkálatokat a központi kormányhatóságok irá—- nyitották; csekély kivételtől eltekintve hozzájuk érkeztek a (statisztikai vagy annak tekinthető összeállítások.

Ezekkel a statisztikai felvételekkel kapcsolatban mindjárt kezdetben fel kellett merülni a használhatóság problémájának. Kétségtelen természetesen, hogy az 1848 előtti adatfelvételek —— legalább is nagyrészben —— alapos, átgon—

dolt munka eredményei. Kérdés volt azonban, hogy megfelelnek-e azoknak a magas igényeknek, amelyeket a magyar kormány, éppen az eredményes politika folytatása érdekében, az adatösszeállításokkal szemben támasztott?

A felelős minisztérium kezdetben nem élethalálharcra kívánt berendezkedni;

az ellenzéki vezérek fejében hosszú időre szóló tervek érlelődtek. Ezekhez volt szükség statisztikai megalapozásra.

Természetes dolog, hogy hibás eljárás lett volna mindenestől félredobni évtizedek statisztikai munkájának eredményeit. Ez nem is történt így.

A magyar kormányszervek statisztikai munkájukban felhasználták a feudális kórmányhatóságok által végzett ilyirányú munkálatok eredményeit. Amennyi—

ben az nem történt meg, ott részben technikai akadályoktól volt szóf) részben pedig bizonnyal arról, hogy az újonnan szervezett minisztériumok tisztviselői- nek —— nem ismervén eléggé az 1848 előtti országos hatóságok működését ——

nem volt tudomásuk ezeknek az adatfelvételeknek a létéről.

A magyar minisztérium statisztikai munkájának megszervezésénél tehát a korábbi statisztikai munkálatokhoz való viszonyé volt az első probléma.

A második nehéz kérdés a statisztikai munka központosításáé volt.

Mint említettük, az 1848 előtti időszakban a feudális kormányszervek

——-— Magyarországon a helytartótanács, a Kamara és a Curia, Erdélyben a Gubernium (két fórum-a, a közigazgatási ügyeket intéző Gubernium in Poli- ticis és a magyarországi hétszemélyes táblának megfelelő Gubernium Iudieialef) és a kincstartóság —— irányították a hatóságok statisztikai munkáját. A forra—

dalom a nagy koncentrációt jelenti: a három ágra különülő feudális igazgatás helyébe az egységes minisztérium lép. Mindehhez hozzájárul még Erdély uniója is: a kormány hatásköre két korábbi országra terjed ki (úgy azonban, hogy mint említettük, Erdély külön kormányhatóságai, a minisztériumoknak alárendelve, egyelőre továbbműködnek).

Ez a koncentráció azonban a másik oldalon nagyarányú osztódást jelen—

tett. A kormány az egész igazgatást irányította ugyan, de szakminisztériumofk útján. A statisztikai munka egységesítéséhez tehát külön szerv—et kellett létre—

hozni: országos hivatalt, amely önállóan érintkezik az összes statisztikai fel—

vételeket eszközölt—ető minisztériumokkal, valamint az igazgatási apparátus

!) Az Erdélyben készült statisztikai adatfelvételek például minthogy az 1848 előtti erdélyi kormány- hatóságok az unió után is folytatták (ugyan a magyar kormánynak alárendelve) működésüket hozzáfér—

hetetlenek voltak a minisztérium és az Országos Statisztikai Hivatal részére, mert a működő kormányhatá—

ságok levéltára természetesen az illető szervek székhelyén, azok kezelésében maradt.

(3)

218 "ramsari! m$

alsó szerveivel, de —— elsősorban tekintélyének biztosítására — valamely minisztérium kötelékében működik.

Az Országos Statisztikai Hivatalt az akkor Szemere Bertalan által veze- tett belügyminisztérium részeként szervezték meg.

Végül a harmadik, a hivatal megalakulásánál felmerülő kérdés a személyi volt. Kikből hozzák létre a magyar statisztika irányító központjának appa—

rátusát?

A belügyminiszter szerencsés helyzetben volt. Fényes Eleket állíthatta az Országos Statisztikai Hivatal élére.

Fényes Elek már 1848 előtt hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki. 1836 és 1840 közt jelent meg első nagy műve: ,,Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintet—

ben"; ennek 1841-i második, javított kiadását 1842—43-ban újabb háromköte- tes mű követte: ,,Magyarország statistikája." 1843—44—ben került ki a sajtó alól kétkötetes németnyelvű statisztikája: ,,Statistik des Königreichs Ungarn";

1847-ben ,,Magyarország leírása" c. műve, két részben. 1848—ban indult meg újabb nagy vállalkozása: ,,A magyar birodalom statistikai, geographiai és tör- téneti tekintetben", amely azonban az első kötet megjelenése után félbe- szakadt. Emellett lapszerkesztő, publicista is volt —— ebben a vonatkozásban ,,Magyarország hátramaradása ügyében felelet dr. Wildner Ignác úrnak" c.

Lipcsében, 1844—ben megjelent műve említendő. A Nemzeti Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója, szerepe van a Védegyle't és a Gyáralapító Társaság megalakításában, gazdasági szakíró, az Ellenzéki Kör alelnöke; egyik irányí—

tója a Kossuth követté választása érdekében 1847 őszén megtartott ellenzéki kampánynak. Tagja a Közcsendi Bizottmánynak —— 1837-től az Akadémia levelező tagja.

Fáradhatatlan, sokoldalú munkásságával —— amelynek arányait valójában még fel sem mérte a tudományos irodalom, hisz a kor legjelentősebb statisz—

tikusának nagy művei elfedték a vizsgáló szeme elől egyébirányú tevékeny—

ségének termékeit —— komoly tényezője volt az 1848 előtti reformmozgalom-

nak. '4 "("l

Fényes Elek neve mellé olyanok sorakoztak, mint Jerney Jánose'f) Kőváry Lászlóéfl az 1849-ben ugyan már Windischgrátzhez pártolt, de ki- tűnő statisztikus Paluggay Imréésl és másoké. Az ismert nevek mellett ott sze- rénykedik egy még ismeretlen: a fiatal Galgóczi] Károlye'fl)

A személyi feltét-elek tehát biztosítva voltak ahhoz, hogy a hivatal jól láthassa el feladatát.

8) O nem a statisztika területén szerzett magának tudományos hirnevet. Történész, elsősorban a magyar őstörténet kutatója, 1837—ben lesz az Akadémia levelező-, majd 1838—ban rendes tagja.

4) A fiatal Kőváry —— ekkor 29 éves _— tőbb kisebb munka mellett Erdélynek ezidőtáit legmodernebb statisztikája szerzőségét/el dicsekedhet. (,,Erdélyország statisztikája", I. kötet, Kolozsvár, 1847, A foly—

tatása nem jelent meg.) A munka persze nem áll Fényes műveinek szinvonalán, de az erdélyi magyar szel—

lemi élet feltételei közt még ez a nem eléggé széles gyüjtésen alapuló s gyakran nagyon pontatlan is jelentős alkotásnak számitott. Amellett az erdelyi ellenzek legszélsőbb balszárnyának tagja, a kolozsvári, Pestóhez képest kissé erőtlen, de az erdélyi aulikusok számára meg mindig eléggé ,,zajos" március egyik aktív részese. 1848 május 2-től mindaddig, míg kinevezése a fővárosba nem szólítja, a radikális .,Ellenőr"

szerkesztője.

'5) "ügyvédek" e., 1841—ben Budán kiadott ,,tervezet"-e és 1842—ben ugyanott megjelent Werbőczy- életrajza után ,,Megye—rendszer hajdan és most" c., 1844—48—ban Pesten megjelent négykötetes művével szerez magának nevet, mint statisztikus. 1848—ban jelenik meg Túrmezőről irt müve Pesten. Statisztikai mun- kásságának nagyobb része az abszolutizmus korára esik.

*) Ö az Országos Statisztikai Hivatal legfiatalabb rendes tagja (1823-ban született) Forradatlomelővtsti irodalmi munkássága elsősorban gazdasági (első önálló műve, a ,,Népszerű gazdasági földművelés, vagy gazdasági föld—, növény- és mxunkaismeret, figyelemmel a viszonyokra, melyek hazánkban a tötdbirtokra nézve állanak", ülésben jelenik meg Pesten); statisztikai vonatkozású tevékenysége a Fényes .,Magyar biro- dalom" c. műve részére való anyaggyüjtésből állt.

(4)

AZ 1848/49—1 ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL 219

Az—energikus, határozott Szemere alig néhány héttel a kormány meg—

alakulása után (s ez a néhány hét is meg volt terhelve'a Pestre költözéssel és a legkülönbözőbb politikai nehézségekkel) megkezdte az Országos Statisz—

tikai Hivatal megszervezését. 1848 április 26-án néhá'nyszavas rendeletben kérte fel Fényes Eleket, Jerneyt és Kovachich József Miklós országos levél—

tárnokot ,,a statisztikai hivatal iránti tervet illetőleg", másnap, 27-én, a bel—

ügyminisztériumban való megjelenésre. Az április 27-i megbeszélésen jött létre az Országos Statisztikai Hivatal végleges tervezete. A szervezés következő lépése Szemere Bertalan már idézett május 5—i felterjesztése volt a nádorhoz, amelyben Fényes Eleket ajánlotta a hivatal igazgatójául, ,,rendes tagul" pedig Jemeyt és Bajkai Endrétf') A személyzet kiépítésének még egy momentuma rögzíthető: június 8—án Szemere, ,,a statisticai hivatal tagjait kettővel szaporí—

tani kellvén, részint mivel az Erdéllyeli unió is megtörtént", Bárándy Jánost és Kőváry Lászlót ajánlotta a hivatal rendes tagjaiulf

A teljes apparátus a következőkből állott:

Fényes Elek igazgató,

Jerney János, Bajkay Endre, Bárándy János, Kővüry László, Palugyay Imre és Galgóczy Károly rendes tagok,

Rakita János irattári jegyző,

Piperkovics Péter, Várady Endre és Fáy Béla segédtagok, Carl Mihály hivatalszolgaf)

A hivatal a belügyminisztérium keretében működött, Önálló országos hatóságként; saját pecsétje volt. Ugyanakkor azonban úgy tekintették, mint a minisztérium egy osztályát —— ha hivatalosan ritkán használták is a ,,statisz- tikai osztály" elnevezést.

Hogy az új hivatal kellő támogatást nyerjen a többi minisztériumok részé—

ről is, Szemere május 23—án megkereste minisztertársait aziránt, hogy a veze—

tésük alatt álló hatósághoz érkezett minden olyan iratot, amely statisztikai tájékoztatást foglal magában, tegyenek át az Országos Statisztikai Hivatalhoz (a levél szavai szerint lemásolás végett; azok ehelyett azonban bizonnyal fel—

dolgozás—szerűen használták fel az így hozzájuk került kimutatásokat stb.).

Egyben arra is felkérte őket, hogy amennyiben saját tárcájukat illető statisz—

tikai adatgyüjtés végett utasításokat, illetőleg táblázatokat küldenek a törvény- hatóságokhoz, ezeket ,,egyidőben, sőt előzőleg" ismertessék meg az Országos

Statisztikai Hivatallal is.

Az első kérésnek foganatja is lett; az adatgyűjtéssel foglalkozó minisz—

tériumok áttették az Országos Statisztikai Hivatalhoz a hozzájuk érkezett sta—

tisztikai felvételeket. Annak azonban nem találtuk nyomát, hogy előzetesen értesítették volna statisztikai vonatkozású kezdeményezéseikről?)

Az Országos Statisztikai Hivatal igazgatójának első gondja a munka tudo—

mányos alapvetésének megteremtése volt. Három irányban folytatta ezt a

") OL —- Regnieolaris lt. —— István nádor lt.-a -— Min. 1099. A kinevezés, István főhercegnek a kér- vény hátlapján tett ceruzaíeljegyzése szerint, május 9-én történt meg, rövid úton.

8) ot.. ——- IMS-i Min, ii.—a —— BM —— Rendőri oszt.: 1848 : 23. kútt'ó ll_

0) Szemere május 23-i rendeletét ld, OL -—— 18484 Min. lt.—a —- BM:2143. sz. a. A belügyminiszter ugyanakkor a törvényhatóságokat is utasitotta az Országos Statisztikai Hivatal rendeleteinek teljesítésére

(5)

220 * MAN—H ma

munkát: könyvtár kiépítésével,") térképgyüjtemény lén'ehozásávahu) : ko—

rábbi statisztikai felvételek felhasználásával?)

Fényes széleskörű, alapos adatgyűjtő munkát tervezett. A több mint egy évtizedes, nehéz feltételek között végzett kutatómunkára visszatekintő tudós most úgy érezte: az ügyhöz szükséges hivatali hatalom a kezében van, eljött az ideje Magyarország alapos statisztikája kidolgozásának.

Az Országos Statisztikai Hivatalból indultak is ki olyan önálló kezde—_

ményezések, amelyek e célt szolgálták Munkájának nagyrészét azonban nem ezek tették. Elsősorban a felmerült sürgős kormányzati feladatok megoldásá- ban sajátos eszközeivel való segédkezés kötötte le erőit. Ezek szerint fogjuk ismertetni működését (az önálló kezdeményezéseket is ideértve; ezek t. i., mint látni fogjuk, szoros kapcsolatban álltak a ,,kívülről jövő" feladatok elvégzé- sében való közreműködéssel).

Az első helyen a választási statisztikák készítésével kell foglalkoznunk, Az 1848. évi V, tc. értelmében (amely a népképviselet létrehozását írta elő) meg kellett választani az új országgyűlés tagjait. A törvénycikk határozta meg a választójogosultságot, valamint a választás technikai lebonyolításának alapvonalait is.

A választási statisztika "kezdeményezése" nem az Országos Statisztikai Hivataltól indult ki. A belügyminisztérium tájékoztatást követelt meg a tőr—

vényhatóságoktól a választás egész menetéről. Felterjesztették hozzá a válasz—

tási bizottságok jegyzőkönyveit, az összeírt választók névjegyzékeit, a szava- zásról felvett jegyzőkönyveket kimutatásokat s a választás lebonyolítására vonatkozó számos egyébfajta iratot. A minisztérium azután ezek közül az ira——

tok közül mindazokat, amelyek statisztikai felhasználásra alkalmasak voltak, áttette az Országos Statisztikai Hivatalhoz.

Az Országos Statisztikai Hivatal az elsö jelentések, névjegyzékek hozzá—

érkeztekor eszmélt rá: milyen lehetőségeket nyujt számára a választások során történő adatfelvétel. Június 21—én Fényes Elek körrendeletben fordult a tőr- vényhatóságokhoz, valamint az önálló választókerületet képező városokhoz.

,,A legközelebb beállandó országgyűlés érdekében múlhatatlanul kívánatos lévén az egyes hatóságokban választói képességgel bírók számmennyiségének ismerete", felszólította őket: ,,a legközelebb eszközlött összeírás alkalmával választói képességűeknek ismert egyének összes számát, mint szinte a valólag jelentkezettekét is haladék nélkül felküldeni ne terheltessenekfua)

Az úgyszólván néhányszavas rendelet azonban nem adott határozott útmutatást a megkeresett hatóságoknak arra nézve, hogy mik azok az adatok amelyeknek beküldését szükségesnek tartja. Részben ezért történt azután, hogy a jelentések korántsem készültek egységesen és így felhasználhatóságuk

— statisztikai szempontból —- némileg korlátozott volt. )

") 1848. május 3—án —- ugyanaznap, amelyről a Fényest kinevezésre ajánló felterjesztés kelt, amikor

tehát az még: meg sem volt erősítve tisztében —— a belügyminiszt-ériumnak egy. a! pénzügyminisztériumhoz küldött átiratát-Mi már arról értesülünk, hogy a ,,statistikai osztály" számára könyvek szerezteltek be OL —— MM.-i Min, It,-a —— EM: 575.

1]) Utalásokból feltehető, hogy a hivatal felhasználta az 18—48 előt—ti kormányhatóságok levéltár-aiban található térképanyagot Június 26. n az Országos Statisztikai Hivatal Torontál megye l'őispániát szólította fel hogy haladéktaalnul terjessze fel hozzá a megye felmérésének térképét (OL —— 1848 l Min lt. —a ——

MB: OSll:116) Másnap 27n pedig a belügyminisztertól kérte a: hivatal részére vásárolt térképek ára ki- fizetésének elrendelését

1?) Fényes 1848. június 15 -én (OSH: 53. sz a) megkereste :: nádori szék elnökét: bocsássa rendelke—

zésére az 1828. évi orszagos összeírás "".eredményét A nádori iroda igazgatója még aznap át is adta Gal- góczy Károlynak az összeírások megvizsgálására kiküldött országos alválasztmany jelentését.

18) A rendelet az OSll iktatásáhzm a 72 számot nyerte Eredeti logalmazványa nem maradt meg; mi a Bihar megye válasz- lelterjesztéséhez csatolt másolatából idéztünk. (L.: OL —— 1848.--i Min. lt.; —— BM:

OSH: 379)

(6)

Az IS—WÖ—I ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL _ 221

A másik terület, ahol az Országos Statisztikai Hivatal kimutathatóan jelentős működést fejtett ki, a gazdasági sta'tisztikáé.

Az első [kezdeményezés e téren sem a hivatal nevéhez fűződik, hanem az illetékes minisztériuméhoz: a földművelés—, ipar— és kereskedelemügyi minisztériumhoz.

A minisztérium —— az ellenzék iparosítási tervei végrehajtásának letéte- ményese -——— úgyszólván mindjárt megalakulása után élénk érdeklődést tami—

aított a gazdasági statisztika iránt. A megszűnt feudális kormányhatóságok

"utóélete" mintegy figyelmeztette is e statisztika szükségére —— s létére is.

Sorozatosan érkeztek t. i. hozzá a törvényhatóságok jelentései a területükön található cukorgyár-akiröl, válaszul a Helytartótanács rendeletére.

Klauzál már május 10—én megkereste Szemerét e tárgyban. ,,Több osztály—

hivatalai némely munkálkodásainak tkellő megindítása és irányozása körül szüksége levén mindazon iparstatisticai adatokat bírni, mik a hazabeli ipar földművelési, bányászati, művességi és kereskedelmi ágazataira megszerez- hetök", felhívta Szemerét, hogy addig is, míg az Országos Statisztikai Hivatal megalakulna, tétesse át a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz a Helytartótanács levéltárában található ily vonatkozású iratokat.")

A minisztérium azonban rövidesen arra az álláspontra jutott, hogy új., általános iparstatisztikai felvételre van szükség.

,,Nem bírunk semmi adatgyűjteménnyel a hazai iparra vonatkozólag" ——

írta annak a május 23—i, belső használatra készült ,,Statisztikai kérdezkedé—

sekről" című feljegyzésnek a szerzője, amely a felvétel módszereit szögezte le.

,,Az intézkedéseknek tehát, mikkel iparunk fejlesztését, írányozását kel- lene elősegélni, nem lehet még arra az alapra fektettetniök, melyet az országoa

állapotoknak teljes ismerete nyujthat csak egyedül.

Azért egyik legfőbb teendőnk, tekintve az ipart, s még szorosabban véve;

(: műipart, hogy annak statisticája't a lehető részletességgel beszerezzük."

A minisztérium ezért statisztikai táblázatokat szándékozott (kibocsátani az egyes ,,iparos közönség"—ekhez. ,,Nem hatósági úton véljük e pontokat szertekűldőztetni, mert a hatóságoknak még normális állapotokban is késle- kedők voltak ebbeli eljárásaik, —— annál inkább azok lennének majd most, midőn annyi újabb viszonyok és bonyodalmak veendik igénybe gondossá- gukat.

Ellenben az illető vállalkozók, magányérdekeik által fizetve, talán nagyobb gonddal teljesítendik a felhívást, az adatok egybeírását s felküldését, remél—

hetvén, hogy az illető ministerium, megismerve az egyes iparvállalatok, s ezek- ből az összes hazai iparosság állapotait, majd oly kellő intézkedéseket tehet, mikből valamint az egyetemes, úgy a magán—iparra is majd díszlető áldás sugárzandik szét."

A terv ily véghezvitele természetesen nem volt egyszerű. A feljegyzés szer- zője sajtó útján történő felszólításra gondolt, s amellett arra, hogy legalább az ismert ipari vállalatok tulajdonosaihoz közvetlenül volna felszólítás kül- dendő. A céhekhez és ,,városi keblezetekhez" azonban mégis az illetékes h'ató- ságok útján kellett eljuttatni az összeirási táblázatokat.

A tervezet szerzője egyelőre nem kívánt részletes statisztikát késziteni, nehogy ez idegenkedést szüljön a megkeresettekben, ,,s mert az adat-rovatok helyes rendezésébe magunk is majd csak ezután fogunk beokni aszerint, amint

") OL — 1849.—i Min_ lt.—a —— FIKH: Ipari oszt.: 1843 : 8. kitfó: 34

(7)

222 '

a beérkezendő válaszokból más meg más rovat szükségét látandjak féti—

merülni". *

A feljegyzéssel együtt készült el a ,,hazai iparvállalkozóinkhoz" intézeti felhívás tervezete is az adatgyüjtés tárgyában, továbbá a törvényhatóságok—

hoz ugyanez ügyben tett rendelet fogalmazványa. Táblázatos űrlapokat is szerkesztettek a kimutatásokhoz. A ,,gyáripari táblázat" a következő adatok feltüntetésére szolgált: a vállalat megjelölése, telephelye, tulajdonosa, ,,fő—

műnök"-e; a vállalat alap- és forgalmi tőkéje, az üzem lóerő-kapacitása (rész—- letezve aszerint, hogy gőz—, víz- vagy állati erőt használtak a gépek meghaj- tására), a ,,gyárbani személyzet" adatai; a ,,műnök"—ök száma, a 16 éven felüli, illetve aluli munkások (nemek szerint is csoportosítva), a tanoncok lét-—

száma; annak feltüntetése, hogy az üzemben dolgozók közül hány a belföldi honos, illetve a külföldi; a 16 éven felüliek, ill. aluliak munkaideje; a napi átlagkereset (férfi—, nő— és gyermekmunkásdk adatai külön-külön voltak fel—

tüntetendők). Meg kellett adni a táblázaton a "tehetetlen vagy beteg munkáe

sokat ellátó intézete "—re, az ,,oskoláüra vagy ,,képzőintézet"-re vonatkozó adatokat; az üzem rendelkezésére álló ,,gyáronkívüli erő"—t: a szállitóerőt.

Külön rovatok szolgáltak a felhasznált nyersanyag ismertetésére: megnevezé—

sére és mennyiségi megjelölésére, továbbá annak jelzésére, hogy az anyag bel—

földi vagy külföldi—e, s mily értékű? A termékeknél a fajta megjelölése, a mennyiség és az érték feltüntetése került a rovatokba. Tájékoztatást kér a minisztérium arranézve is, hogy a készítmények bel- vagy külföldön kerül—

nek—e piacra? S ami még a felsorolt rovatokba sem fért be —— pedig a felhívás utalt arra, hogy nem egyszerű számadatokat várnak a vállalatokról —— annak számára egy külön, ,,Jegyzetek" elnevezésű rovat állt rendelkezésre.

Néhány részlet a felhívás szövegéből arranézve, hogy a minisztérium hogyan értelmezte az adatgyűjtést.

,,A gyár telephelyére nézve: ennek környéki viszonyai, természeti hely- zetei legalább röviden érintendők; ideértvén, hogy vidéke népességi tekintet—

ben, —— helysége tűziszerelc, vízieró' s effélékre nézve, mi kedvezményekkel

vagy akadályokkal van . .. Anyagzatait [a gyár] honnan veszi, — ezeknek

megszerzésében mi akadályai vagy mi előnyei vannak . .. készítményei mi—

neműek, mennyiségre és értékre mennyiek évenkint s megrendeléseket mennyi időre s minő nagyságban kész elfogadni, képes teljesíteni?"

Sokban hasonlók voltak a kézműipari statisztika szempontjai. A táblázat rovatai itt: a város vagy mezőváros neve, az iparág megjelölése, annak fel—

tüntetése, hogy az illető iparág művelői céhben, gremiumban működnek-e, vagy anélkül. Részletesen fel kellett tüntetni az iparág ,,személyzetére" vonat- kozó adatokat: a mesterek, ,,engedvényesek",") legények, tanoncok számát.

Külön rovatok szolgáltak az írás-, ill. rajztudó legények és tanulók számának megjelölésére. Jelentést kellett tenni a legény átlagkeresetéről. Egy további rovat annak feltüntetésére szolgált, hogy van—e, s milyen intézete az iparág- nak a beteg s ,,tehetetlen" legények számára? A felhasznált nyersanyag ismer—

tetésére öt rovat szolgált: az elsőbe az anyag megnevezése került; ezt a bel- földi nyersanyag súlya és értéke követte, majd ugyanez a két adat a külföldi anyagokról. Meg kellett adni a készítmények megnevezését, súlyát és értékét.

15) A táblázatban itt eredetileg a ,,kontár" szó mm;—elt; a felhívásban is ezzel a szóval találkozunk

a mgíelelő helyen. *

(8)

AZ 1848/49-1 ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL 223

A termékek piacának jelzésére külön rovat szolgált. Végül itt is maradt hely az esetleges további megjegyzések számárafö)

A felhívás jóval többet foglalkozott az ,,iparvállalatok'íkal, mint a kéz- művesiparral. Láthatólag ez érdekelte inkább. Választ azonban a másik terü- letről kapott többet — bár errenézve is a törvényhatóságoknak és városoknak

csak igen kis része adott feleletet.

A minisztérium a táblázatokat feldolgozta. Tiszteletreméltó az az alapos—

ság, amellyel a minisztérium az egyre súlyosabbá váló helyzetben az ipar—

politikának a táblázatokból kirajzolódó kérdéseivel foglalkozik. ,,A táblázat szerint" —— írja a minisztérium augusztus 24-én Bakabánya városának ——

,,ősszesen 177 iparossegéd és tanuló levén önök városában a céhmesterek má'—- helyeiben, örömmel tapasztaltam, hogy közülök 126 egyén írástudó s csak 51 -en nem tudnak írni. Óhajtanám tehát, hogy midőn a jövő évi táblázatokat készítendik önök, már ezen 51 egyénnek írásbeli képződéséről is tehetnének jelentést. Talánhogy lelendenek önök módot legalább vasárnapokon és ünne—

peken adhatni alkalmat tanulásra azoknak, kiket, mint a mesternövende'keket, erre még kényszeríthetni.

A rajzolás tekintetében . .. tudósítani fognak önök arról, vajjon a váro—

sukban létező nemzeti (normális) iskola mellett létezik—e és minő karban rajztanodaW'")

Bazin városával az iparostanulók nagy részének írni- és rajzolni nem tudása mellett a megbetegedett mesterlegények ápolásának mikéntje miatt sem volt megelégedve a minisztérium. ,,A megbetegedett mestersegédek ápolása körül" —— írta szeptember 2-án a városnak —— ,,méltányolni kellve'n ugyan az önök kebelekbeli mestereinek azon emberbaráti gondosságát, miszerint a betegápolást házilag adják meg, óhajtom azonban, tekintve kivált az iparűzlet jövőbeni gyarapodhatását, hogy a kebelükbeli céheknél a kórházi kivetések eszközle'sbe vétessenek s az ezekből begyülendő összegek akár a városukbelí, akár a pozsonyi kórháznál fordíttassanak az önök városában megbetegedett mestersegédek ápolásárafds)

A feldolgozás után a minisztérium visszavárólag áttette a táblázatokat az Országos Statisztikai Hivatalhoz.

Az Országos Statisztikai Hivatal azonban maga is kezdeményezett gazda- sági statisztikai gyűjtőmunkát. Fényes 1848 június 19-én (OSH' 1848z57.

sz.-al) körrendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz. ,,Hogy az országos statisticai hivatal célszerűen működhessék, sűrgetősb teendői közé tartozik a hon ismeretére szükséges adatok egybegyűjtése" —— írta. Ezúttal a következő adatok lehető leggyorsabb beküldését rendelte el:

,,1. Hol léteznek kő— és kőszénbányák; minő tulajdonságú és mennyiségű kő és kőszén ásatik ki egyébként belőlük éven át, s mit jövedelmeznek tulaj—

donosaiknak.

2. Hol és mennyi mész, vagy szinte tégla égettetik évenkint, s mennyire

lehet értékü tenni. —

3. Hol és hány szeszesitalgyárak ( sörház, szesz-, ecetgyár s több efféle) találtatnak. Mennyi gyártmányt állítanak ki, s mit jövedelmeznek évenlcínt."

A bányászati és ipari vonatkozású kérdések után egy mezőgazdasági következik:

") A feljegyzést, a felhívást és a táblázatok mintáit ld.: OL ——1848.—i Min. ti.-a —- FIKM: Ipari oszt.: 1848: 8. kútfő: 4.

") OL —— 1848.—i Min. lt.-a —— FIKM: Ipari oszt.: 184818. kútfő: 6.

*" OL _— 18483 Min. lL—a ——— FIKM: Ipari oszt.: 1848: 8. kútfő: 22

(9)

m , macsom ;

,,4. A magányuradalmakban külön egyenkint mennyi a tisztek és cselédek száma"")

Szeptember 4-én — tehát már a válság tetőfokán —— a' hivatal újabb kör—

rendelettel fordult a törvényhatóságokho—z, a gyárak, iparosok, kereskedők— és malmok összeírása céljából táblázatokat küldve nekik.

A statisztikai felvétel részletesnek, alaposnak volt szánva. A gyáripar összeírására szolgáló táblázatos űrlap a következő iparágakhoz tartozó üze- meket sorolta fel (támpontot kívánva nyujtani a törvényhatóságo-knak):

Bőrgyár, burnót— és dohánygyár, csontlisztgyár, csont- és szarúneműek gyára, cukor- és sörgyár, cserép— és kőedénygyár, cseréppipagyár, csipkegyár, deszkafűrészelő, ecetgyár, festékgyár, faneműek gyára, faboríték- (furnír—l gyár, fehérítő (kalló), gyrertyagyár, gyufagyár, hajógyár, hamuzsírgyár, illat—

szergyár, kalapgyár, kocsigyár, len—, kenderszövögyár, makarónigyár, moz- dony- és szerszámgyár, olajgyár és sutu, pálinkagyár, pamutkelmegyár, papir— és tapétagyár, pezsgőborgyár, porcellángyár, pokróc— és haragyár, posztó- és egyéb gyapjúszövetgyár, puskapor—gyár, rozsóli- és likőrgyár, sza—

lámigyár, salétromgyár, selyemszövetgyár, selyemgombolyitó, stearingyertya—

gyár, szeszgyár, szivargyár, szódagyár, parkettgyár, timsógyár, tükörgyár, űveghuta, vasolvasztó— és öntőgyár, viaszgyertyagyár.

Az egyes ,,gyárakról" a következő adatokat kellett közölni:

A vállalat telephelye, a ,,gyárak és műhelye " száma, a gyárosok száma, a segédek száma, a gyártott term—ékek mennyisége (mázsában, darabban, vég—

ben vagy akóban feltüntetve), értékük ezüstfo'ri'nto'kb—an. Emellett külön rovat maradt az esetleges további közlendők számára.

Még részletesebbnek szánta az Országos Statisztikai Hivatal a kézmű—

iparosokról készítendő felvételt?)

A krézműiparosokról a következő adatokat akarta a Hivatal begyűjteni:

Műhelytulajdonosok vagy mesterek, segédek, inasok, bérmunkások száma, termékeik értéke, jövedelmük (bizonnyal a mestereké) általában. (A hatóság—

nak itt is módja volt további adatok közlésére.)21)

19) Az Országos Statisztikai Hivatal iratai közt nincs nyoma ilyen kinmtatásnak; Pest m. levéltárában (Pest megye —-— Közgyűlési jegyzőkönyve —— 1848: 4807. sz.—nál) találtunk egy, a körrendelet szempontjainak eléggé szoros figyelembevételével készült táblázatot a váci járástól.

99) Itt a következő foglalkozás szerinti tagolást találjuk: ács, acélműves, aranyozó, aranyhlmző, arany—

verő, asztalos, bádogos, betűöntó, bél-fuvaros, bérkocsis, bognár, borbély, csapó, slnöntő, cipész, cukrász, mrzővarga, csizmadia, csokoládékészltő, daracsináló, enyvföző. esztergályos, ezüstműves, laórakészítő,

!azekas és tálas. festő, fésűs, főkötő- és sapkacsináló, íürészcsináló, gépész, gya—pjúszövetcsináló, gombkötő, gyógyszerész, gipszműöntő, hajtodrász, hajókészttó, halász, hangszerkészltő, harangöntó, harisnyakötő, háztedő (cserepezö), hentes, himző, húrcsináló, kályhás, kalácssütő, kalapos, kártyaesináló, kárpitos, káves.

kefekötő, kéményseprő, képiró, kerékgyártó, kertész, késes, kesztyűs, kocsigyártó, kosárkötő. kovács.

kőfaragó, kőműves, kordoványos, könyvkötó, könyvnyomó, köszörűs, kötélverő, kútcsináló, kövező, kővágó.

kardcsiszár, keményítócsináló, lakatos, lakkozó, márványozó, mészáros, mézeskalácsos (bábsütő), mecha—

rnkus, molnár, mészégető, nyerges, optikus, órás, óralokcsináló, orgonacsináló, paklongműves, panlanos, papírosfestő, paszomántos, pék, pintér (kádár), posztos, puskamüves, ráspolyesináló, rézműves (kolompár), rézmetsző, réznyomó, rézöntő, sarkantyúcsináló, szalmavkalapkötő, szabó, Serfőző, szegcsináló, szerszám- készítő, szljgyárto, szitás, szűcs, szobrász, szűrszabó, szappanos, tajtékpipal'a—ragó, tabakos, takács, teher- hordó, tímár, téglavető és égető, üveges, üvegművész, vattacsináló, virágcsináló, zenemester, Ezen a táblá- zaton is maradt üres hely azon foglalkozások számára, amelyek e felsorolásból is kimaradtak volna.

71) Ha, a kézműiparosok felsorolásában is találunk néhány, mai felfogásunk szerint oda nem illő foglal—

kozásmegjelölést (bérkocsis, fuvaros, zenemester stb ). még meglepőbbcn kezdődik a kereskedők összeirási ür—

lnpjánal'oglalkozások felsorolása: a ,,bankár" szóval. A továbbiak már valódi kalmárok: birka—,bor-,bőr—, bútor—, dlvatcikk- és ruha—, dohánykereskedők, ékszerárusok, ía-, fűszer—, gabona—, galant— és nürnbergi áru—, gyapjú—, hang és műszer-, illatszer—, könyv-, kőszén—, marha—, nyerstermónykoreskedők, "nagy—

kereskedők" (ebbe a kategóriába bizonnyal a többféle cikkel is foglalkozó nagykereskedők kerültek), olaj-, papir—, posztó-, régiségkereskedők. rőfösök, selyem" és teveszórkelme—. sertés-, szalonnakereskedók, szató- mk, toll—, vászon—, vadhús-, veteménymagkereskedők (s végül, általánosságban említve, mindazon ágak művelői, amelyek nem kerültek be a felsorolásba), Itt csak a kereskedők és segédeik számát, továbbá az alaptőkét és a ,,forgalmi" tőkét kellett [eltüntetni a táblázatban (s az esetleges további észrevételeket).

A rendeletet lásd: OL —— 1848.-i Min. lt.—a —-— BM: OSH 1848z448z A rendelethez csatolt űrlapok egy—

egy példányát lásd OL —— Abszolutizmuskori levéltárak -—— Városok levéltáraiból telküldött iratok (Úíbánya város levéltárából (elküldött kisebb fontosságú iratok: 106. sz.) A malmok kimutatására szolgáló táblázat—

nak nem találtak nyomát.

(10)

isz IStSMG-í ORSZÁGOS STATISZTIKAI mvuzn _ . * 225

A*hivaftal egyébirányú működése már rövidebben ismertethető:

' A statisztika egyéb szakágait néhány ügyirat képviseli a megmaradt iratanyagban: a rendőri statisztikát egy?) az igazságügyit szintén egy,") a pénzügyit kettő.") Az 1848 előtti kormányszervek statisztikai működésének folytán is jutott hozzá néhány népességösszeírás, stb.

Emellett jónéhány rendkívüli feladatot is el kellett látnia az Országos Statisztikai Hivatalnak. Az első helyen a központi kormányhatóságok címtá—

arának elkészítése áll; az első modern értelemben vett magyar tiszti címtáré.

A szükségletet a'hivatal azokon a kérdéseken mérhette le, amelyek számos :ízben érkeztek hozzá aziránt: hogyan oszlanak meg az egyes minisztériumok hatáskörei? Fényes június 21—én körlevélben fordult a minisztériumokhoz, a következő kérdéseket intézve hozzájuk: hány osztályt foglalnak magukban?

Mi az egyes osztályok ügyköre? Kikből áll az osztály személyzete? ,,Az ügy—

kezelésre nézve van-e valami utasítás, melyet a közönségnek is ahozi alkalma- zás végett tudnia kell?", s végül mi az illetménye a minisztérium tisztviselői-

nek és alkalmazottairiak?25) , '

A címtár 1848 augusztus elejére készült el első formájában, amelyen

;aztán még kiegészítések, változtatások történtek. '

Az egyes adatszolgáltató minisztériumok nem jártak el egységesen") A jelentős változás a feudális kormányhatóságok tiszti címtáraival szem- ben —— ilyenek t. i, Magyarországon és Erdélyben is hosszú évtizedek óta készültek és jelentek meg nyomtatásban, ezefk azonban csak a hatóságok tiszt- viselőinek és alkalmazottainak névjegyzékét tartalmazták, rang szerint csopor—

tosítva -—— a minisztériumok és egyes osztályaik hatáskörének, valamint az osztályok személyzetének részletes megjelölése. Ezen a téren az 1848-i címtár

lényegében már a polgári korszak tiszti címtárainak színvonalán állott.

(Megjegyzendő, hogy a címtár —— egyszerűbb formában —— nyomtatásban

is megjelent.) *

Az egyéb rendkívüli teendők közül az újonekivetési kimutatás említendő.

VA szeptemberi krízis idején, szeptember 5-én, a belügyminisztérium kimu—

tatás, készítését rendelte el aStatisztikai Hivatalnak a következőkről:

1. Hány újonc esett a megyékre, városokra és a külön portájú hatósá—

gokra az 1840-ben megajánlott számból?

2. Hány esnék jelenleg —— 60 OOO-es kivetést, s a nemesi mentesség meg—

szünését figyelembevéve —— az egyes megyékre stb. (Erdélyt is ideértvel;

a határőrvidéket nem véve számításba?

Tekintettel a dolog sürgősségére, a miniszter másnapra várta a kimutatást.

Az szeptember 6—án a kezében is volt; még bővebben is. mint ahogy várta volna. Fényes —— számítva arra, hogy az erdélyiek, akiknél 1848 elején már történt újoncozás, be kívánják számítani az akkor sorozottak számát, a hor—

vát és szlavon megyék pedig megtagadják úioneállítási kötelezettségük telje——

'sítését —-— kettős kivetési készített: egyet Erdéllyel és Horvát-Szlavonországgal, egyet nélkülök.")

, ") Arad városának 1848 szeptember 11—i jelentése —— válaszul egy 1845 december 24—i rendeletre ——

a városban található ,,egyletek"—ről és ,,intézetek"-ről.

9) Az igazságügymínisztérium 1848 június 26-án visszavárólarz áttett a hivatalhoz megyei, bánya- és szabad királyi városi törvényszékek által hozzá felterjesztett perlaistmmokat. -

' *) Mindkettő még a magyar udvari, kamara számvevősége által készített költségvetési kimutatás az 1848/49—i katonai évre Magyarországra 'és mellékmrtománvaira, Erdély nélkül.

") A körlevelet ld, —— OL -— 18484 Min. lt. —— a FIKM eln.: 1848 2152. (Az OSH iktatásában az irat az 1848z71. számot nyerte.)

*) A címtár elsó. még iavitásokon átment fogalmazványát ld.: OL —— 1848.-l Min. ii.-a —— BM: Rendőri eszt. 23. Kútfö: 11. A kiegészítések ld_: OL ?— 1848.-i Min. lt.-a —— BM: OSR: 375" 382, 399., 400.

")YOL -— 1848.-i Min. 1t.—a —— BM: OSR: IMS: $$$—6, 3 Statisztikai Szemle.

(11)

226 ( TROCSANI! ZSM—IF "

Egyszer-kétszer akadt teendője a' hivatalnak a hivatalos és félhivataloo lapok terjesztése körül is, kimutatásokat kellett készítenie arról, hogyhováf

küldendő a lap, ill. egy-egy közigazgatási kerület, mely postaállomásról köze—- llthető meg a legkönnyebben.

Amellett azonban az Országos Statisztikai Hivatal személyzetét —— külö—- nösen az ősztől fogva —— számos egyéb, nem a hivatalhoz fűződő teendő vette igénybe.

Nemcsak arról van szó, hogy az irodai személyzetet hol egyik, hol másik kormányhatósághoz rendelik be kisegítőiil. Maguk a rendes tagok közül is már ekkor valószínüleg többen résztvesznek a politikai-életben, majd a szabadság—

harc közvetlen feladatainak ellátásában. A kormány Debrecenbe vonulásakor pedig a hivatal együttmaradt tagjai is szétrebbennek: ki a harctéri-e ment,.

ki Windischgriitzhez, ki Debrecenbe. Az Országos Statisztikai Hivatal műkö-—

dése megszakad; csak 1849 június legvégén újul fel pár napra. Néhány ügy—- intéz-és ———- aztán a kormány újra menekül, s Pest elhagyásával vége az 1848——

18494 Országos Statisztikai Hivatal működésének.

*

A hivatal működésével kapcsolatban még néhány dolgot szükséges el—

mondani.

Amennyire megállapítható, a Statisztikai Hivatalban ügykörbeosztási alakult ki. Az egyes ügykörök a következők voltak: igazgatói, népességi, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, rendőri, törvényszéki. Az elgondolás feltehetően az volt, hogy az igazgató és az egyes rendes tagok lássák el egy-egy ügykör ügyeinek intézését. Ez azonban nem valósult meg, részben a tagok másirányú igénybevétele, részben egyes .ügykörök aránytalan túlterhelése miatt (a hatal- mas választási statisztikai anyaggal pl. egészében a népességi statisztika készí—

tőinek kellett megbirkózniok), aminek aztán az lett a következménye, hogy

egy—egy ügykört több rendes tag látott el. A népességi statisztika területén Palugyay és Galgóezy dolgozott; az irányító az előbbi lehetett. De a harmadik-

népességi statisztikával foglalkozó személy, Fáy Béla segédtag önállóan is

intézett el ügyeket. '

A többi rendes tagok közül Kőváry, Márki szerint?) a pénzügyi statisz—

tika területén működött; Jamey az ipar- és kereskedelmi statisztikáén.

A hatóság működéséről nyujtott ismertetés csak megközelítőleg teljes., Megmaradt iratanyaga kevés kivétellel egykorú sor-számozást nyert; a sorban számos hézag található. Amellett pedig több esetben van nyoma annak, hogy a hivatal ügyintézésén átment irat nem kapott sorszámot.

S emellett — ez a legsúlyosabb baj —-— a megmaradt iratanyagban csak annak van nyoma, hogy a Statisztikai Hivatal foglalkozott az iratok által tartalmazott ügyekkel. De, hogy milyen módszerekkel, milyen szempontok szerint történt a feldolgozás, arról __ a jelenlegi forráslehetőségek alapján -———

nem alkothatunk képet.

Az iratanyag ma a következő helyeken található: , Az 1848-i belügyminisztérium levéltárában külön állagot képeznek az Országos Statisztikai Hivatal iratai. Emellett a minisztérium rendőrivosztá—

.) Márki Sándor; Kóváry László emlékezete. 8. old.

E

(12)

az mem-x oaseros sansz—nur HIVATAL _ * ; _a. 227

lyána'k irattárában külön kútfő szolgált a statisztikai vonatkozású (a hivatal ; által intézett) iratok elhelyezésére. Ezenkívül még a következő anyagokból nyerünk tájékoztatást a hatóság működéséről:

A minisztériumhoz érkezett követvál'asztási tárgyú jelentések, kimutatá—

sok (amelyekkel az Országos Statisztikai Hivatal, amint az iratokra tett ügy- intézési feljegyzésekből kiderül, szintén foglalkozott) a minisztérium ország- lászati osztálya irattárában (1848 :2. kútfő) találhatók; a tisztválasztásiak * a közigazgatási ,osztályéban (1848 : 1. kútfő). Az iratanyag teljességének meg—

állapításánál természetesen az említett ügyintézési feljegyzéseket is figyelembe

vettük. '

A földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium által végzett ipar- statisztikai adatgyűjtés során készült táblázatok (amelyek szint—én megfordul—

tak az Országos Statisztikai Hivatalnál), a minisztérium ipari osztálya irat—

, tárában (184818. kútfő; 1849 : 7. kútfö) találhatók.

Végül törvényhatósági városi levéltárakban is maradtak fenn a hivatal-_

nak olyan rendeletei, amelyeknek fogalmazványa ma már nem lelhető fel saját állagában.

*

Mi tehát a mérlege az 1848——49—i Országos Statisztikai Hivatal lényegé- ben néhányhóna-pos működésének? Hogyan oldotta meg a magyar kormány és a hivatal a tanulmányun-k bevezetésében jelzett problémákat?

, A központosítás kérdése megoldást nyert, ha nem is befejezett formában.

Létrejött az Országos Statisztikai Hivatal, 5 ez dolgozta fel —— a sajátja mel-, lett — az egyes minisztériumok által végzett adatgyűjtő munka eredményét is.

A megoldás természetesen még nem volt végleges: a szakminisztériumok és a hivatal párhuzamos adatgyűjtéseket is végeztek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Országos Statisztikai Hivatal külön, a minisztériumokétól független, önálló kezdeményezésű adatgyűjtő munkája elvileg helytelen lett volna, ellen-

— kezűleg. S az adott esetben a párhuzamos felvétel inkább hasznot jelentett, mint kárt: a törvényhatóságok és a kormányhatóságo'k közti kapcsolat zavarai közepette a kettős adatgyüjtés inkább a munkálat teljesebbé válását jelentette, mint felesleges fáradságot.

A központosítást egy vonatkozásban nem sikerült még viszonylag kielé—

gítően sem, megoldani: a hivatal és a törvényhatóságok kapcsolatának terén.

Külön történeti feldolgozást igénylő téma az, hogy miként alakultak általában 1848/49—ben a kormány-hatóságok és a törvényhatóságokkapesolatai? Milyen viszonylatokban funkcionált kielégítően a megye, a város igazgatása e téren?

S ha a minisztériumoknál is tapasztalható a kapcsolat ,,lazasága" a törvény—

hatóságokkal, a keves-ebb tekintéllyel rendelkező Statisztikai Hivatalnál még inkább ez volt a helyzet. Körrendeleteinek kevés a visszhangja.

A korábbi statisztikai felvételek felhasználása terén a hivatalnak voltak—

érdemei. Munkája tudományOs megalapozására más irányban is (könyvtár.

térképtár) tett erőfeszítéseket.

Önálló munkáját jól átgondolva (nem a rázúduló feladatok közt kap—

kodva, hanem vezetőjének, tagjainak sokéves tudományos munkájából és terveiből merítve) végezte a hivatal. Gazdasági statisztikájánál külön kieme- lendő a szeptemberi nagy felvételi terv, az energiabázisra nézve végzett vizs"

gálat (1848—ban az akkor még úgyszólván teljesen vasútnélküli Magyarorszá—

3,

(13)

228 TRÓCSÁNYI: AZ 1848/49-1 ORSZÁGOS STATISZTIKA! HIVATAL

gon kőszénbányászati statisztikát készíteni egyáltalán nem volt magátólérte—

tődő dolog), továbbá a szesz— és téglagyártás felvétele (a kapitalizmus kezdetei az iparban —-— persze, na gyon szerény méretekben —— eterületeken mutat-koz—

tak a leginkább), s végül az uradalmi tiszt— és cselédstatisztika.

Első látásra nem sok az, amit az Országos Statisztikai Hivatal végzett működése alatt. Figyelembe kell azonban venni: mindennek a megalakulás, a szervezés nehézségei közt, a törvényhatóSágoktól vajmi kevés támogatást

kapva, kellett megtörténnie. S tagjait már az ősz elejétől a legkülönbözőbb egyéb feladatok vették igénybe. Ehhez képest kell megítélni ennek a munká- nak a volumenét. Azét a munkáét, amely az 18481 felelős minisztérmm nagy—

arányú alkotómunkájának lett volna része, alapja. Az alkotásra nem volt idő;

a magyar kormány még meg sem oldotta az új hatalom megszilárdításánalk politikai és szeTvezési problémáit, mikor már a fegyveres védekezés kellett, hogy lekösse erőit; előbb részben, azután 1848 őszétől úgyszólván teljesen Azok a tervek, kezdeményezések azonban amelyek a rövid ,,lélegzetvétzeli"

időszakokban születtek a kormányszervekben (s' az Országos Statisztikai Hiva- talban is), megérdemelnék, hogy marxista—leninista történettudományunk az

eddiginél behatóbban foglalkozzék 1848/49 történetének e mindmáig meglehe—

tősen elhanyagolt területével.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Megbízza a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy teremtsen kapcsolatot valamennyi ország központi statisztikai hivatalával a társadalomgazdaság tanulmányozása [terén

Titkárságának megbizásából összeállította: a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai főosztálya.. Termelőszövetkezetek Országos

hogy az egyes gazdasági tevékenységek nómenklatúrája és elszámolási metodikája az Or- szágos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal, valamint más országos szer—..

Károlynak, a Központi Statisztikai Hivatal Me- zőgazdasági Statisztikai főosztálya csoport- vezetőiének, Hegedüs Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei

Az átszervezésre nemcsak azért volt szükség, hogy a vállalatok, a minisztériumok megfelelően ellássák a Központi Statisztikai Hivatalt az országos összesítésekhez

A Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív vizsgálata szerint az Országos Nyugdíjintézet által ellátott öreg nyugdíjasok 73 százaléka saját jogú, tehát olyan,

Ebben a rendszerben az Országos Statisztikai Hivatal alig érintkezett a Fővárosi Statisztikai Hivatallal és minden ügyben a fővárOS hatóságait kereste meg, illetve tudomásul

Bár az Országos Statisztikai Hivatal működésének kevés eredményét ismerjük, annyi kétségtelen, hogy az első kísérletnek tekinthető a statisztikai szervezet