Az egységes számviteli és statisztikai rendszer megvalósításának néhány időszerű feladata

AZ EGYSÉGESSZÁMVITELI Es STATISZTIKAI RENDSZER MEGVALÓSlTASÁNAK NÉHANY IDÓSZERU FELADATA*

DR. ARNO DONDA

A Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatala a

minisztertanács központi szerve a számvitel és a statisztika irányítása és tovább- fejlesztése terén. A párt— és állami vezetés a Hivatalt bízta meg azzal, hogy az újra—

termelési folyamatot fázisoncként és összességében, illetve mind részleteiben. mind

összefüggéseiben sokoldalúan, átfogóan megfigyelje, mérje és elemezze. E meg-

bízatás nagy társadalmi felelősséget ruházott az Állami Központi Statisztikai Hiva—

talra. A Hivatal e felelősségből adódó feladatainak csak úgy tehet eleget, ha mind vezető szervei. mind pedig a Német Demokratikus Köztársaság statisztikusainak egész kollektívája állandóan szem előtt tartja a munkásosztály pártjának, a Német Szocialista Egységpwártnak határozatait, és ezeknek megfelelően jár el napi mun-

kája során.

A Német Szocialista Egységpárt Vlll. kongresszusa az 1971—től 1975-ig terjedő

ötéves tervidőszakra a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának további

emelését jelölte meg fő feladatként. amit a szocialista termelés gyors növekedési ütemével. a hatékonyság, a műszaki—tudományos haladás és a termelékenység—

emelkedés növelésével kell biztosítani. Ez a fő cél meghatározza a következő évek újratermelési folyamatának alakulását és ezzel együtt a statisztikai megfigyelések,

elszámolások és elemzések fő tárgyát és kiindulópontját is. Ennek megfelelően az

Állami Központi Statisztikai Hivatal teljes mértékben beilleszkedik a politikai életbe, és a párt- és államvezetés fontos információs szerveként — saját eszközeivel és le- hetőségeivel — aktívan hozzájárul a társadalmi fejlődés magas színvonalú irányí- tásához és tervezés—éhez. Ahhoz, hogy a számviteli és statisztikai rendszer ebbe a folyamatba megfelelő módon beilleszkedjé-k, [mindenekelőtt az alábbi két legfon- tosabb feladatot kell megoldani:

1. a népgazdasági újratermelési folyamatról tájékoztató, tényadatokat felölelő infor- mációs rendszert — a népgazdaság minden szintjén -— az Állami Központi Statisztikai Hivatal—

nak kell irányítania és koordinálnia; beleértendő ebbe, hogy az állami statisztikai beszámolási rendszert a legracionálisabban és magas színvonalon kell kialakítani; emellett nem lehet

szem elől téveszteni azt. hogy

2 a gazdasagpolitikai döntések előkészítéséhez, az ötéves és éves tervek készítéséhez, valamint az éves népgazdasági tervek végrehajtásának méréséhez, operatív ellenőrzéséhez az Állami Központi Statisztikai Hivatal szerveinek kell központilag és területi szinten is ki- dolgoznia és szolgáltatnia az időszerű statisztikai információkat és elemzéseket a párt— és államvezetés részére.

' A cikk eredeti cime: ,.Einige aktuelle Aufgaben bei der Dürchsetzung des einheitlichen Systems von Rechnungsführung und Statistik in der Deutschen Demokratischen Republik".

DR. DONDA: SZAMVITELI ES STATISZTIKAI RENDSZER 399

E fő feladatok egységes, a vállalatok és az Állami Központi Statisztikai Hivatal között, valamint más állami és gazdasági irányitó szervekkel koordinált megvalósí—

tásához az alapelveket az Állami Központi Statisztikai Hivatal tudományos munka- társakkal, a vállalatok és kombinátok gyakorlati szakembereivel szorosan együtt—

működve dolgozta ki, és törvényes rendelkezések keretében valamennyi érde—keltre kötelezően meghatározta. A népgazdaság minden területén, valamennyi ágában ezek szerint az alapelvek szerint alkalmazzák a számviteli és statisztikai rendszert, és ezeknek megfelelően biztosítják a döntéseket elősegítő információk szervezett áramlását a vezető szervek részére. Ezzel megteremtettük annak lényeges feltételeit, hogy a számvitel és a statisztika az irányítás és a tervezés hatékony eszköze legyen mind a vállalatoknál, mind az állami irányítás valamennyiterületén. Erendszer to- vábbvitele során az Állami Központi Statisztikai Hivatal felelőssége elsősorban a számvitel és a statisztika továbbfejlesztésére és szükséges módosítására összponto—

sul. Ezt a törekvést szolgálta a számvitel és a statisztika fejlesztési koncepciójának kidolgozása is az 1975-ig terjedő időszakra. E távlati programot a minisztertanács 1970—ben hagyta jóvá. Természetesen, a párt újabb határozatainak figyelembevéte- lével ezt a programot is folyamatosan tovább kell fejleszteni és pontosabbá kell tenni. Jelenleg is a Német Szocialista Egységpárt Vlll. kongresszusán hozott határo- zatok feldolgozása kapcsán ilyen jellegű feladatok adódnak, és a jövőben is szűk- ség lesz arra, hogy az átfogó koncepció új szempontok figyelembevé—telével kiegé—

szüljön.

A TÉNYSZÁMOK lNFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK EGYSÉGES lRÁNYlTÁSA ÉS KOORDlNÁLÁSA

Az új számviteli és statisztikai rendszer kialakításánál az volt a fő követelmény, hogy a könyvvitel és statisztika korábban elkülönülő és nagyobbrészt párhuzamos munkálatai a vállalatoknál az adatmegfigyelés és -feldolgozás egységes rendsze- rébe ol'vadjanak össze. Ennek során az az alapelv érvényesült. hogy a vállalatoknál.

kombinátotknál, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél és állami intézményeknél minden gazdasági eseményt — különösképpen az újratermelési folyamatot - csak egyszer figyeljenek meg, az összes szükséges ismérv szerint. Az egyszer számba—

vett adatokat úgy kell feldolgozni, hogy azok különféle célokra felhasználhatók le—

gyenek.

A számvitel és a statisztika kialakítása és racionális szervezése a vállalatoknál

A tartalmi és módszertani követelmények biztosítása érdekében a számvitel és a statisztika egységes rendszere meghatározott, egymással összehangolt ,.eszköz- tárat" foglal magában. Ezek a következők:

— egységesített elsődleges bizonylatok.

-— kötelező mutatószámok és definíciók,

— egységes számlakeretek,

— nómenklatúrák és csoportosítások,

-— a vállalaton belüli megfigyelési és feldolgozási irányelvek,

— a vállalaton belüli információk értékelésének és rendszerességének alapelvei. illetve

— a vállalatok és intézmények beszámolójelentéseinek rendszere.

A vállalati újratermelési folyamat egyes mozzanatairól, mint például a munka- ráforditásról, anyagfelhasználósról, az eszközök ikihasználásáról stb., illetve a ter- melés részletes eredményeiről folyamatosan feljegyzett adatok nélkülözhetetlen in—

formációk a termelés irányításának és vezetésének minden egysége számára (bri-

400 DR. ARNO DONDA

gádo'k, osztályok). Jól szervezett megfigyelésük és feldolgozásuk egyidejűleg reális és megbízható alapul szolgál a vállalati irányítás és a népgazdasági méretekben folyó irányítás és tervezés számára is.

A vállalati és népgazdasági érdekeknek ez a közvetlen kapcsolata az adatok

és általában az információs munka terén egyik döntő tényezője a számviteli és statisztikai adatok megbízhatóságára vonatkozó elv érvényesítésének. Egyúttal vki- indulópontul szolgál mind a vállalatoknál, mind az állami beszámolási rendszer tekintetében az adatgyűjtési és -feldolgozási munka sokoldalú racionalizálásához.

Különösen kedvező körülmény volt az egységes számviteli és statisztikai rendszer folyamatos kidolgozása és megvalósítása szempontjából az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa egy központi állami szervre: az Állami Központi Statisztikai Hivatalra ruházta az ezzel kapcsolatos felelősséget. Ezáltal megváltozott az a korábbi helyzet. hogy megoszlott a számvitelért, illetve a statisz- tiká'ért viselt felelősség (a Pénzügyminisztériuim és az Állami Központi Statisztikai Hivatal között). A vállalatoknál és kombinátoknál rendeletileg a főkönyvelőket tet—

ték felelőssé a számviteli és a statisztikai munkáért, és közvetlenül a vállalat, illetve a kombinát igazgatója alá rendelték őket. Ezek a rendszabályok az Állami Központi Statisztikai Hivatal vezetőinek és munkatársainak, illetve a vállalatok és kom—

binátok dolgozóinak nagyfokú ikörülte'kintését és a sokéves gyakorlatban alkal- mazott hagyományos munkamódszerek továibibvfej'lesztését igénylik.

A racionális alapadatfelv—ételi és adatfeldolgozási rendszer kialakítása a fő cél. Ezért az volt és a továbbiakban is az a legfőbb feladat, hogy az információkkal kapcsolatos munskaráfordítást a vállalatoknál a legcsekélyebbre korlátozzák, és hogy az információkkal naponta dolgozó munkavállalók tízezreinek kifogástalan segéd—

eszközt bocsássanak rendelkezésre.

Az elsődleges bizonylatok egységesítése terén jó tapasztalatokat szereztünk.

Ezzel kétirányú gazdasági követelmény teljesíthető:

1. biztosítható a gépi feldolgozás során a bizonylatok lyukasztásának hibamentessége, 2. népgazdaságilag hatékonyabb a szabványosított bizonylatok nyomdai előállítása, szét—

osztása.

Az elsődleges bizonylatokkal foglalkozó központi részleg, amely az Állami Köz- ponti Statisztikai Hivatal vezetője alá rendelve működik. irányítja ezt a feladatot.

fokozatosan megoldva azt. Elsőként — többek között — egységes számlanyomtatvá- nyok és az egységes szállítási szerződés kombinált garnitúráját. az állóeszköz—elszá- molások bizonylatait és kimutatásait vezették be a népgazdaság valamennyi terü- letén és ágazatában kötelező szabványként. Az elektronikus számítógépek gyártói- val. vállalati újítókollektivákkal és főkönyvelőikkel együttműködve jelenleg dolgozzuk ki azokat a szabványosított és elektronikus gépi feldolgozásra alkalmas bizonyla- tokat, amelyek a közvetlen termelőfolyamatban szükségesek (munkautalványok.

bérelszámolási bizonylatok, anyaglkivételezési jegyek). A vállalatok munkatársainak segítségével az egységesség elvét összehangoljuk a speciális szakmai követel—

ményekkel.

Ugyancsak a számvitel és a statisztika egységességét szolgálják azok az egy—

séges könyvviteli előírások, amelyeket az Állami Központi Statisztikai Hivatal adott ki — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben —, és amelyek kötelezőik a vállalatok részére. Ezek alapját a népgazdaságilag egységes számlakeret képezi, amely a szakmai számlazkeretek révén igazodik a vállalatok és kombinátok speciális igényei- hez. A számvitelnek az egységessége a 'költségszámításhoz és a vállalaton belüli valamennyi további elszámoláshoz (mint például a munkaerő—. az állóeszköz-, a

SZÁMVITELI ÉS STATISZTIKAI RENDSZER

" 401

beruházási elszámolások) azonos módon nyilvántartott adatokat biztosít, és lehe- tővé teszi az állami beszámolójelentések összeállításához egzakt utasítások kiadá—

sát, valamint a könnyebb ellenőrzést.

Az elektronikus adatfeldolgozás széles körű bevezetése új követelményeket

támaszt a minőség. a pontosság és az egységesség szempontjából a számvitel és a statisztika rendszerével szem—ben. Megkívánja egyrészt a vállalatok és kombinátok adatainak és alapbizonylatxainak azonos kezelhetőség—ét (figyelembe véve a válla- latok közti kooperáció fokozódását), másrészt megkívánja a vállalati mutatószá—

maiknak és alapbizonylatoknak az állami beszámolási rendszer követelményeivel való elvi egyezőségét. Az elektronikus adatfeldolgozás racionális alkalmazása en- nek megfelelően olyan követelményeket támaszt a számvitel és a statisztika rend—

szerével szemben. mint:

— egységes, elektronikus adatfeldolgozásra alkalmas alapbizonylatok.

— olyan egységesített nómenklatúrák és csoportosítások a népgazdaság különféle terü- letein és ágaiban, amelyek a szakmai sajátosságok érvényesítését a népgazdasági érdekek feltétlen figyelembevétele mellett biztosítják. és amelyek vállalati célokra racionálisan alkal- mazhatók,

— az egyes mutatószámok egyértelműsége,

—- az egyes állami beszámolójelentéseknek az Állami Központi Statisztikai Hivatal ré- széről kellő időben történő kialakítása annak érdekében, hogy a vállalatoknak meglegyen a lehetőségük, a vállalati elektronikus adatfeldolgozási program és az állami beszámolási rendszer igényeinek összehangolására; ennek során abból az elvből kell kiindulni, hogy a beszámolójelentések nagy többségének hosszabb időszakra terjedő állandósága az alap- követelmény, és csak ezt szem előtt tartva módosíthatók egyes beszámolójelentések. *

Az utóbb említett probléma új és bonyolult kérdések egész sorát tűzte és tűzi napirendre az Állami Központi Statisztikai Hivatal munkájában, mindenekelőtt a mutatószámok és a statisztikai csoportosítások változatlanságána-k kérdését. E prob- léma megoldásának legésszerűbb és logikus módja az állami beszámolási rend—

szer hosszú távú tervének kidolgozása. Ezért az 1969—1970. években -— a népgazda- ság ötéves tervének kidolgozásával párhuzamosan — az Állami Központi Statisz—

tikai Hivatal kialakította a beszámolási rendszer ugyanezen időszakra vonatkozó perspektivikus tervét. és ennek alapján közölte a vállalatokkal. kombinátokikal. me—

zőgazdasági termelőszövetkezetekkel stb. a beszómolójelentéseilket érintő igényeket.

Ez lehetővé tette. hogy a vállalatok elektronikus adatfeldolgozási programjaikat a népgazdasági információs igények figyelembevételével kellő időben kidolgozzák.

A központi adatig—ények viszonylag korai időpontban történő. egyértelmű ismerte—

tése annak is megteremti a feltételeit, hogy valamely iparágban vagy szakmában jól alkalmazható elektronikus adatfeldolgozási programokat a vállalatok egymás között hasznosításra felajánlhassá'k. Az a körülmény, hogy egyes szakmákban ilyen elektronikus adatfeldolgozási programokat már kötelező szabványnak nyilvánítottak, a programozási kapacitások és költségek nagyarányú megtakarításához vezet és a

hasonló programok továbblejlesztésének előnyeit rejti magában.

AZ ÁLLAMI BESZÁMOLÁSI RENDSZER KlALAKlTÁSÁNAK FÖ KÓVETELMÉNYEl

Az állami beszámolási rendszer alapját a vállalati számvitel és statisztika adat—

feljegyz—ései és mutatószámai képezik, amelyeket az egységes szabályoz—ások szerint statisztikai jelentőlapokon vagy — egyelőre .még igen kis mértékben — gépi úton

leolvasható adathordozókon összesített jelentésben foglalnak össze, és az Állami

Központi Statisztikai Hivatal szerveinek adnak át feldolgoz—ásra. Ezáltal az állami.

beszámolási rendszer bizonyos mértékig összekötő kapocs a vállalati megfigyelés

5 Statisztikai Szemle

402 DR. ARNO DONDA

és a feldolgozás. valamint az összesített, az együttes fejlődés fő tendenciáit kife—

jező népgazdasági információs adatok és elemzések kidolgozása között. Sok múlik

azonban azon, hogy az állami beszámolási rendszer mutatóit és mutatószákaam—

binációit egyértelműen és racionálisan alkalmazzák az állami és területi informá—

ciós igények kielégítésére, kiindulópontnak tekintve ehhez a pártvezetés határo- zatait.

A tervezés és a tervteljesítés mérése összhangjának biztosítása

Az Állami Központi Statisztikai Hivatal —— abból kiindulva. hogy igen nagy a

felelőssége — nagy erőfeszítéseket tesz a kifogástalan és a határozatoknak meg- felelő infor'mációs munkáért, az állami beszámolási rendszer színvonalának tovább- fejlesztése érdekében. E továbbfejlesztés során különösen nagy fontosságot kell tulajdonítani a következő ala'plcérdéselknek.

1. Minden területen el kell érni a teljes összhangot a tervezés és tervtel'jesítés mérése között. A terv— és tényadatok tartalmi egyezősége tekintetében jó eredmé- nyek születtek ,.A tervezés, a számvitel és a statisztika mutatószámainak és fogal- mainak definíciói" kötelező alkalmazásával és egy sor kötelező nómenklatúra és

rendszerezési útmutató segítségével. Ezeket a segédleteket állandóan ki kell egé-

szíteni és teljesebbé kell tenni.

A továbbiakban a beszámolási rendszer hosszú távú tervét és a következő évek

számbavételi módszertanát teljesen összhangba kell hozni a ,.Német Demokratikus

Köztársaság népgazdasága 1971—1975. évi ötéves fejlesztési tervének direldtívái"- val és a népgazdaság éves terveivel. Mindenekelőtt az irányítás és tervezés szem—

pontjából szükségessé válik bizonyos új mutatószámok alkalmazása vagy a meg—

levő mutatószámok pontosabbá tétele. Ezt csak az Állami Központi Statisztikai Hivatallal szorosan együttműködve lehet és szabad végrehajtani. Elsősorban az

Állami Tervbizottság és az Állami Központi Statisztikai Hivatal közötti szoros

együttműködéssel kell az így felmerülő kérdéseket és problémákat tisztázni és az összehasonlíthatóságot biztosítani. A legtöbb területen már megvalósult a tervek és a tervmérés egysége. Az Állami Tervbizottsággal közösen a munka során az az elv érvényesül. hogy a tervmutatókról és a tervezés módszertanáról csak azután lehet dönteni. ha tisztázottak a számvitelt és a statisztikát érintő konzekvenciák. Az Állami Tervbizottság, az Állami Központi Statisztikai Hivatal és más központi állami szervek vezető munkatársaiból álló koordinációs csoport folyamatosan dolgozik ezen a feladaton. és ez a módszer bevált. lrásos megegyezés jött létre nemrég az Állami Tervbizottság és az Állami Központi Statisztikai Hivatal között a tervezés és a tervmérés egységét biztosító együttműködés tartalmáról és munkamódszeréről.

2. Az Állami Központi Statisztikai Hivatallal szemben támasztott magas köve—

telmények és a több éves tapasztalat arra hívják fel a figyelmet, hogy a beszámo—

lási rendszer keretében szolgáltatott vállalati adatoknak pontosakna-k és igen meg- bízhatóknak kell lenniök. E követelményeknek még nagyobb a jelentősége az elekt—

ronikus adatfeldolgozó berendezések alkalmazása esetében. Itt elsősorban az ál- lami beszámolási rendszer mutatóinak tartalmi megbízhatóságáról van szó, de ezen-

kívül az adathordozók kifogástalan és az elektronikus feldolgozásra alkalmas jelö-

léseiről és kitöltéséről is. Az elektronikus berendezések alkalmazásával egyidejűleg azonban a vállalati adatok gépi úton jobban ellenőrizhetőkke' és a hibák könnyeb—

ben felfedezhetákké válnak. A megbízhatóságot és a rendszerességet érintő minden

hanyagság végső fokon az értékelő elemzéseket torzítja. és végül is a párt- és állam-

vezetés részére készülő statisztikai tájékoztatások és elemzések helytelenségéhez

SZÁMVITELI ÉS STATISZTIKAI RENDSZER 403

vagy pontatlanságához vezet. Ezért követelik meg a statisztikai szervek közvetlenül a vállalatoktól és a vállalatok felettes szerveitől is, hogy a vállalati adatok pontos—

sága tekintetében a legnagyobb felelősséggel járjanak el.

A beszámolási rendszer minőségének javításában a statisztikai munka azon területein értek el szemmel látható eredményeket, ahol a vezetők és a munkatársak szoros kapcsolatban állnak az adatszolgáltató vállalatokkal. Ez a megállapítás vo—

natkozik mind a beszámolójelentések tervezésére, mind azok bevezetésére és a fo- lyamatos megfigyelés időszakára is. Ott. ahol folyamatos a tapasztalatcsere a válla—

latokkal, és ahol a statisztikai dolgozók —- különösen a területi igazgatóságokon dol- gozók — folyamatosan irányítják és ellenőrzik vállalati kollégáikat, megszilárdul az adatszolgáltatási fegyelem. és növekszik a beszámolójelentések adatainak megbíz- hatósága. A statisztikusok és a vállalatok közötti kapcsolatok megerősítése és kié- pítése sarkalatos kérdése a kifogástalan állami beszámolási rendszer biztosításá—

nak. Ennek szükséges kiegészítője még a zavartalan információáramlás és a hibát- lan feldolgozási munka az Állami Központi Statisztikai Hivatal területén, különös- képpen a gépi adatfeldolgozó tröszt üzemei-ben.

3. A beszámolójelentések valódiságát és megbízhatóságát az is nagymérték- ben megszil—árdítja, ha egyértelműen rögzítik az összes vállalati adat tartalmi he- lyességéért a felelősséget. A törvényes rendelkezések a vállalatvezetőt teszik fele—

lőssé a jelentések valódiságáért. Egyidejűleg azt is rögzítik a rendelkezések, hogy a vállalat főkönyvelője, aki a vállalati számvitel és a statisztika fő felelőse. a vál—

lalatvezetővel együtt aláírásával is felel a statisztikai jelentések adatainak megbíz—

hatóságáért. A statisztikai adatok valódiságának megsértése büntetendő cselek- mény és elkövetését (] Büntető Törvénykönyv meghatározott paragrafusai szerint torolják meg.

4. A vállalati beszámolójelentéseknek az Állami Központi Statisztikai Hivatal szervei részére történő továbbításánál (: határidők betartása terén ugyan általá- ban már viszonylag kielégítő a fegyelem, de a fegyelem teljes biztosítása érdeké- ben semminemű hanyagságot sem szabad lehetővé tenni. Ezért az a feladat, hogy e fegyelmet tovább fokozzák és különösképpen az információáramlásban. valamint a vállalatok és a gépi adatfeldolgozó üzemek szerződéses együttműködése során használják ki a határidő-rövidítések további tartalékait. A gépi adatfeldolgozó vállalatoknál a hónapok, negyedévek, illetve évek lezárulásával jelenleg kénysze- rűen fellépő munkacsúcsokat a jövőben lépésről lépésre lefaragják a kooperáció fokozott kiépítése és az egyes adatfeldolgozó vállalatok meghatározott feldolgozási programokra történő specializálása útján. Ennek során abból indulunk ki. hogy a tervteljesítés ellenőrzésére szolgáló beszámolójelentések határidejének a lehetősé—

gekhez képest korainak kell lennie, mivel ezeknek az információknak értéke nagy- mértékben függ az aktualitásuktól. Ez annyit jelent. hogy a döntést előkészítő infor—

mációk és elemzések mindig a továbbítás, illetve a közzététel meghatározott idő- pontjához kapcsolódnak.

A felesleges jelentések megszüntetése napi feladat

A számvitel és a statisztika fejlesztése folyamán lépésről lépésre megvalósult az az alapelv, hogy az állami irányítás részére szükséges jelentéseket az Állami Köz—

ponti Statisztikai Hivatal beszámolási rendszerébe építették be. Ezen túlmenően más központi állami szervek, gazdaságirányító szervek (trösztök, kereskedelmi köz—

pontok, ,,profilgazda" vállalatok stb.) és területi állami szervek is kibocsátanak ope- ratív jelentőlapokat, az Állami Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben és hoz-

5;

404 DR. ARNO DONDA

zájárulásával. E jelentések mutatószámai az említett szervek azonnali operatív dön-

téseinek igényeihez igazodnak. Ez a jelentésrendszer, amely mindenekelőtt az elő- írt nagyságrendektől való eltérések eseti jelentéseiből áll. rövid határidőn belül jel- zi a felelős irányító szerveknek a különleges eseményeket, hatásaikkal együtt (ha-

jókárokat, katasztrófákat. időjárási károkat stb.).

Az Állami Központi Statisztikai Hivatalnak a számvitelért és a statisztikáért vi- selt általános felelősségébe beletartozik. hogy ennek a jelentésrendsze—rnek (:

tartalma és terjedelme is az Állami Központi Statisztikai Hivatal állandó ellenőrzése alatt áll. Az ilyen beszámolójelentések bevezetésekor a hozzájáruláson kívül azt is rögzítik, hogy az Állami Központi Statisztikai Hivatal részére, amennyiben igényli.

át kell adni az ilyen beszásmolójelentések összesített eredményeit. Csak ilyen fel—

tételek között valósulhatnak meg az ellenőrzés lehetőségei.

Általában azonban ismét megfigyelhető — részben ezen operatív jelentések, részben újabb egyszeri és időszakos 'beszámolójelentések elrendelése. egyes ese-

tekben engedély nélküli beszámolójelentések kibocsátása révén is — a beszá—

molási rendszer kiterjesztésének és ezzel a bürokratiZimus fokozódásának tenden—

ciája. A mutatószámok vizsgálatakor és a beszámolási rendsz—er ilyen bővítésének

indoklásakor részleteiben sok minden érthetőnek és részben szükségesnek is tű—

nik. Ezek a rendszerint egyoldalú törekvések azonban idővel szükségképpen a be—

számolási rendszer felduzzadásához vezetnek. ami mindenképpen a vállalatokat terheli, a gazdaságirányító szervek munkatársait pedig papirosmunkával az íróasz—

talhoz láncolja. Emellett gyakran előfordul, hogy a pótlólagos jelentések nagy ré- sze nem alkalmas jó minőségű értékelés készítésére. és ezért feldolgozás nélkül az irattárba vándorolnak.

A társadalmi munkaráfordítások szemszögéből vizsgálva, a jelentéseknek ezt a bővítését Feltétlenül korlátozni kell. Az ilyen tendenciák alakulásáról állandó átte—

kintéssel kell rendelkezni. és az engedélyezéseknél nagyfokú következetességgel el—

járva. a törvényes rendelkezések felhasználásával a beszámolási rendszer csök—

kentése érdekében kell tevékenykedni. Ez a feladat az Állami Központi Statisztikai Hivatal felelősségi köréhez tartozik. 5 állandó erőfeszítéseket, más szervekkel foly—

tatott vitákat kíván meg annak érdekében, hogy ennek a felelősségnek eredménye—

sen eleget lehessen tenni.

Ebből a nézőpontból kell szemlélni a teljes körű megfigyelések vagy a repre—

zentatív adatfelvételek közötti választás problémáját is. A Német Demokratikus Köz- társaságban az anyagi ráfordítások mérlegelése és más, legkülönbözőbb megfon—

tolások alapján egyes területeken reprezentatív megfigyeléseket alkalmaznak. A lehetséges. egyik vagy másik reprezentativ módszer javára történő döntést azonban gyakran korlátozza az, hogy a megfigyelés átfogó eredményein túl. az esetek több- ség—ében a területi szervek irányító munkájához megyei és járási adatokra is szűk- ség van. Ehhez járul még az a kényszerűség, hogy az irányítási és ellenőrzési fela—

datokhoz sok esetben az egyes vállalatok statisztikai adatait is igénylik. aimi vé—

letlenszerű kiválasztás esetében természetesen nem biztosítható. Ezek a túlnyomó- részt jogos követelmények gyakran leszűkítik a reprezentatív megfigyelési módsze- rek alkalmazásának lehetőségeit. Ezért az Állami Központi Statisztikai Hivatal na-

gyobb mértékben alkalmazza a ,,tudatos részleges" megfigyelés módszerét. lgy

például valamennyi vállalattól bekérik az összes beruházás adatát és -— főbb struk—

turális tételekként — az építési és a gépi beruházások arányát. A vállalatoknak azonban csak egy tudatosan kiválasztott kisebb körétől, amelyeknél népgazdasági- lag fontos beruházást irányoztak elő. gyűjtenek be időszakonként statisztikai ada—

tokat a tervezett beruházás konkrét menetéről. Hasonló módon járnak el a tudomá-

SZAMVITELI ÉS STATISZTIKAI RENDSZER ' 405

nyos és technikai fejlődés részletterveinek meghatározott intézkedéseivel, a nagy- teljesítményű állóeszközök kihasználásának megfigyelésével kapcsolatban. Ezekben az esetekben a megfigyelési egys—égeket úgy választják ki, hogy az eredmények me—

gyére és járásra is értékelhetők legyenek.

Az Állami Központi Statisztikai Hivatal bonyolult, népgazdaságilag igen jelen- tős feladata végső fokon tehát az, hogy a népgazdaság valamennyi szintjén a lkü- Iönféle szervek eltérő adatigényét úgy koordinálja és irányítsa, hogy a vezetési és irányítási munka. a népgazdasági tervek kidolgozásának információszükséglete ra—

cionálisan, a vállalatoknak a lehető legkisebb megterhelést jelentve kielégíthető legyen.

A technika felhasználásával összefüggő néhány új probléma

Az adatrögzítési. átvételi, feldolgozási és tárolási technika perspektivikus fej—

lődése alapján az Állami Központi Statisztikai Hivatal — a kutatóintézetek—kel és a gépi adatfeldolgozó tröszttel együttműködve —— új utakat keres, és valósít meg fo- kozatosan a legcélszerűbb és legkorszerűbb számviteli és statisztikai eljárások ki-

alakítása terén. ,

— Módszeres fejlesztési munka kezdődött el azzal a céllal. hogy a hagyományos számtáblázatos és szöveges adatközlésről fokozatosan át lehessen térni elektroni—

kusan tárolt adatok és értékelések továbbítására. Ezzel egyszersmind áthidalható 'az a különbség, amely az elektronikus adatfeldolgozó berendezések nagy feldol—

gozási sebessége és a meglevő sornyomtató és szalagíró berendezések viszonylag alacsony írási sebessége között van. A központilag igényelt információk gyorsabb.

pontosabb és racionálisabb biztosítása szempontjából nagy jelentőséget tulajdoní- tunk a gépi útorn leolvasható adathordozók előállításának és az adatáramlás folya- matába történő beállí'tásuknak. Jelenleg ezen a területen csak szerény kezdetnél tartunk, első tapasztalataink figyelembevételével további töakéletesítés szükséges.

— Az információs munka minősége, különösen pedig az átfogó és gyors elemzé- sek és kombinációk lehetősége döntő mértékben az elektronikus adattárolás kiala- kításától függ. E felismerésből kiindulva kezdődött el —- az Állami Központi Statisz- tikai Hivatal irányításával -— egy ilyen terv kidolgozása. A gépi adatfeldolgozó tröszt kutató kollektívájával szorosan együttműködve első ízben 1971—ben lehetett tapasz- talatokat szerezni egy központi adattároló üzemeltetés közbeni munkájáról. Jelen- leg már mód van arra, hogy a beszámolójelentések központilag tárolt mutatói közül fontosabb számsorokat és egyedi adatokat közvetlenül ,,hívjana'k le" ebből az adat- tárolóból, a népgazdaság fejlődéséről készülő havi jelentések feldolgozásai szá- mára. Egyértelműen megállapítható, hogy" csak elektronikus adattárolók segítsé—

gével lehet a megfigyelt és feldolgozott adatok sokoldalú felhasználási lehetősé—

geit kiaknázni. és csak az adattároló üzemeltetésével valósítható meg racionálisan a mutatószámok, mutatószám-rendszerek szelektív kiválasztása, illetve összefüg—

géseik vizsgálata a különféle tájékoztatók, elemzések készítésekor.

A további munka során behatóan vizsgálnunk kell. hogy a különféle adatok

közül melyeket a legcélszerűbb tárolni, vizsgálni kell az elemzési modellek, egy—egy problémára orientált elemző programok építőkocka-rendszerű felépítésének lehe—

tőségeit. Az elektronikus adatfeldolgozást, beleértve az adattárolást is, nagyobb mértékben kell igénybe venni az algoritmizálható döntési folyamatoknak modellké-

szítésnél való hasznosításához és a rutinjellegű döntési folyamatok automatizá—

lásához, annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre a tervezésre és elemzésre fordítható tudományos munka számára.

405 DR. ARNO DONDA

— Az elektronikus adatfeldolgozó berendezések nagy számítási sebessége és az információátvitel gyorsaságának' már most kirajzolódó reális lehetősége ellent—

mondásban áll az adatközlés és az adathordozók formájának hagyományos gya- korlatával. így például a megyei adatfeldolgozó állomásokon a jelentések elektro- nikus feldolgozásával — tehát a fontos területi eredmények összeállításakor -— elért időmegtakarítás részben elvész, mivel az eredményeket a megyei székhe'lyekről a központba gépkocsin továbbítják. Ezért vizsgáljuk például a postai átviteli hálózat távolsági adattovábbításra történőyigénybevétele'nek lehetőségeit több jelentés acla- taival kapcsolatban.

AZ ELEMZÖ MUNKA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA ÉS MUNKAMÓDSZERE

A számvitelnek és a statisztikának elsősorban az a feladata. hogy teljes mér- tékben biztosítsa a párt— és államvezetés számára mindazon számszerű információ- kat és elemzéseket, amelyek a társadalmi fejlődés irányításához és tervezéséhez, valamint a különböző területek tartalékainak feltárásához szükségesek. Ezen túlme- nően a számvitelnek és a statisztikának egyidejűleg valamennyi irányítási szinten ki kell elégítenie a számszerű információkra vonatkozó igényeket. Végül a vállalatok—

nál, a kombinátoknál és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél pedig a vezetés, a szocialista üzemgazdaság eszközeként hozzá kell járulniuk a szocializmus gazda- sági törvényeinek érvényesüléséhez. a gazdaságosság kibontakozásához.

Az Állami Központi Statisztikai Hivatal ezt a tevékenységet úgy oldja meg, hogy számszerű információk és statisztikai elemzések útján folyamatosan, differenciáltan tájékoztatja a vezető szerveket,, és teljes mértékben biztosítja a tervek teljesítésé—

nek mrérését. Sok múlik azon, hogy a különféle irányító szervekhez a szükséges in- formációk megfelelő időpontig és döntésre alkalmas formában jussanak el.

Az állami beszámolási rendszer állandóan fejlődő szinvonalának. minőségének igen nagy a jelentősége a vezetői döntéseket szolgáló, tudományosan megalapo—

zott elemzések és számszerű információik kidolgozásában. A beszámolási rendszer

a legfontosabb bázisa mind a folyamatos tervellenőrzés és 'tervmérés operatív sta—

tisztikai információinak. mind a népgazdaság speciális fejlődési problémáival és az újratermelési folyamat egyes szakaszaival foglalkozó mélyreható tudományos elem- zésnek is.

Az operatív statisztikai információk növekvő jelentősége

A társadalmi újratermelési folyamat bonyolultsága és sokoldalúságo, a veze—

tés, a tervezés és az ellenőrzés ehhez kapcsolódó feladatai fokozódó munkameg- osztást és együttműködést fejlesztenek ki mind nemzeti méretekben. mind a nem- zetközi szocialista integráció 'keretei között. E folyamat mindenikori áttekinthetősége megkívánja, hogy a párt- és államvezetés — a stratégiai döntésekből (az ötéves és éves népgazdasági tervekből) kiindulva — folyamatos, operatív, rövid távú informá—

ciökat is kapjon az Állami Központi Statisztikai Hivataltól, a fejlődés időbeli ala- kulásáról.

Az Állami Központi Statisztikai Hivatal operatív információs tevékenysége első- sorban a havi tervteljesítés magas szinvonalú értékelésére koncentrálódik, ame—

lyet a központi párt- és államvezetés és a helyi párt- és állami szervek részére ké- szit. Az Állami Központi Statisztikai Hivatal havonta a 7. munkanapig bezárólag részletes tájékoztatót terjeszt a vezető funkcionáriusok elé a népgazdaság fejlődé- sének előző havi fontosabb eredményeiről.

SZÁMVITEL! ÉS STAT!SZTlKAi RENDSZER 407

Ezekben a tájékoztatákban szöveges értékelések. számszerű adatközlések és grafikonok segítségével mutatjuk be az egész népgazdaságra. illetve területeire és ágazataira vonatkozóan az adott időszak fejlődésének fő tendenciáit. A tájékozta-

tatók ezenikívül speciális, eseti problémákat tárgyaló. szöveges és számszerű, rö—

videbb elemzéseket is tartalmaznak, amelyek kiegészítőleg, részletesebb ismertetés vagy alátámasztás céljából kapnak helyet a tájékoztatókban. A Német Demokrati—

kus Köztársaság vezető szervei nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a népgaz- daság fejlődésének fontosabb eredményeit tartalmazó havi tájékoztatáknaik, ame- lyek fontos alapanyagát képezik a minisztertanács munkájának. Emellett az Állami Központi Statisztikai Hivatal havonta hasonló formában speciális jelentések útján tájékoztatja az Állami Tervbizottságot, a minisztériumokat és más központi állami szerveket a népgazdaság egyes területeinek és ágainak fejlődéséről. A népgazda- sági tervteljesítés havonkénti mérésével és ellenőrzésével kapcsolatos ilyen jellegű munka a megszokott és hagyományos munkamódszereknél sokkal többet kíván meg:

a társadalmi újratermelési folyamat tudományos vizsgálatát igényli, amely nem- csak a rendelkezésre álló adatokra támaszkodik, hanem megköveteli:

— részletes, speciális vizsgálatok elvégzését vállalatoknál. kombinátokban vagy ipar—

ágakban. illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél vagy állami szerveknél a fel—

ismert problémák megvilágítása, illetve az okok feltárása érdekében,

— az állami és gazdaságirányító szervek operatív jelentéseiből származó statisztikai adatok, illetve operatív munkájából eredő ismeretek hasznosítását (diszpécser—jelentések,

hajókár— vagy katasztrófa-jelentések stb.).

A havi tájékoztatások színvonalának további emelése központi kérdése az Ál—

lami Központi Statisztikai Hivatal munkájának, mely minden dolgozójától nagyfokú öntudatot. elméleti és gyakorlati közgazdasági ismereteket, szervező—készséget és a statisztikai eszközök tökéletes ismeretét kívánja meg. A rövid távú, rendszeres vagy egyszeri tájékoztatók kidolgozásánál ugyanis arról van szó, hogy:

—- nem elegendő egyszerűen egymás mellé állítani a mutatókat és tényeket, hanem a sokoldalú összefüggések figyelembevételével kell reális helyzetképet adni;

— a rendelkezésre álló adatok gondos értékelésével és a rendelkezésre álló idősorok felhasználásával az új vagy ellentmondásos fejlődési problémákat minél korábban —- tehát keletkezésükkor -— fel kell ismerni;

— mérlegelni kell és objektíven ki kell mutatni a felismerhető fejlődési tendenciákat;

ez annyit jelent, hogy fel kell tárni a fejlődés pozitív oldalait és a gazdasági törvények érvé—

nyesülése során felismerhető új jelenségeket, az esetleg fellépő aránytalanságokra, valamint a fejlődés ellentmondásaira szépítés nélkül rá kell mutatni;

—— a tájékoztató jelentések rövid határideje ellenére teljes mértékben biztosítani kell az adatok pontosságát és az összes megállapítás ellentmondás-mentességét.

Az utóbbi években jelentős haladást értünk el a tájékoztató jelentések munká- latainxál, többek között elsősorban az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság tevékeny- sége, a beruházási és állóeszköz—problémák értékelése terén. A komplex tájékozta- tás ikeretében főleg a iköltségxalakulásra vonatkozó információk tekintetében nem sikerült még biztosítani a teljes aktualitást. Tovább kell még [kutatni a költségekre vonatkozó gyorsabb vállalati inform'álás, valamint a tájékoztatási folyamat és a sa- ját feldolgozási munkák meggyorsításán—aik lehetőségeit.

Eredmények és további feladatok a stratégiai jellegű elemző munka területén

A fentiekkel egyidejűleg a stratégiai jellegű elemzések színvonalának emelése

és az Állami Központi Statisztikai Hivatal mérlegmunikálatainak továbbfejlesztése terén is eredményeket értünk el. A számvitel és a statisztika kiinduló adatainak mi-

408 _ DR. AR'NO DONDA

nőségi javulása és az elektronikus adatfeldolgozó berendezések szélesebb körű al-

kalmazása tette lehetővé e fontos területeken az előrehaladást.

1. A Német Demokratikus Köztársaságban első ízben 1968—ról készült el a

népgazdasági össztermelés ágazati kapcsolati mérlegének 80x80 pozíciót tartalma-

zó matrixa. Ennek segítségével lehetővé vált mind a közvetlen, mind a teljes anyagi

ráfordítások koefficienseinek kiszámítása. Az Állami Központi Statisztikai Hivatal jelenleg foglalkozik azzal. hogy előkészítse egy 164x164 pozíciót tartalmazó ágazati kapcso—lati mérleg kidolgozását l972-ről. Ezt a mérleget az ágazati kapcsolatok részmérlegei fogják kiegészíteni. A szükséges, termékekre orientált mutatószámo—

kat a vállalatoktól és a *kombinátoktól beszámolójelentésen kivánják begyűjteni.

amelyeket a továbbiakban elektronikus számítógépek segítségével dolgozunk fel.

2. A nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának évenkénti elemzése az Állami Központi Statisztikai Hivatal stratégiai jellegű elemző munkájának egyik súlyponti kérdése. Ez az elemzés részben a tárgyévre vonatkozóan. részben több éves távlatban összefoglalja az összes gazdasági tevékenység eredményeit. a la—

kosság anyagi és kulturális életszinvona—lánalk folyamatos emelésével összefüggés- ben vizsgálva és olyan jelenségek vizsgálatára terjed ki összességükben és részle-

teikben, mint például

—— a lakosság munka- és életkörülményeinek fejlődése,

— a népgazdaság. valamint egyes területeinek és ágainak tervszerű arányos fejlődése, a növekedési tényezők (munkaerő, állóalap, tudomány és technika, oktatás stb.) hatása és hasznosítása,

—— a hatékonyság növelésének fő tényezőjeként a termelés intenzívebbé tételének folya- mata és a szocialista racionalizálás eredményei,

— (: kihasználatlan vagy nem kellően kihasznált tartalékok feltárása.

—- a KGST kereteiben a szocialista gazdasági integráció komplex programjának meg- valósulása során a Német Demokratikus Köztársaságban elért eredmények,

— a tervezés biztonságát és stabilitását szolgáló értékelések.

3. A népgazdaság és egyes ágai hatékonyságának megítéléséhez mutató—

szám-rendszert alakítottunk *ki, amely olyan kérdések vizsgálatára irányul, mint pél- dául

—— különféle alapok hatékonyságának alakulása,

— a vállalatoknál és a kombinátokban ténylegesen elért nyereség kimutatása (vagyis azoknak a nyereségnövekményeknek kizárásával elért nyereség, amelyek az előző termelő- folyamatokban elért magasabb rentabilitás alapján keletkeztek).

— a beruházások megtérülési idejének alakulása stb.

4. A munkatermelékenység színvonalának és fejlődésének a jelenlegi muta—

tósz'ámo'kkal történő mérését még nem tartjuk kielégítőnek. Bár szükséges az áru- termelés mutatószáma alapján számított munkatermelékenység kimutatása, ez azon- ban még nem tükrözi a valódi teljesítményeket. Ezért tájékoz'taltásainxkban és elemzéseinrkben a saját teljesítmények1 alapján kifejezett tenmelékenységváltozást is szerepeltetjük. Folyamatosan dolgozunk e mutatószám további javításán, mivel

1 A saját teljesitmény mutatószáma a termelési mutatószámokkal (bruttó-, illetve árutermelés) szemben valódi teljesítménymutató. amely az átvitt munkától függetlenül mutatja ki a vállalati teljesítményt és tar- talmilag közel áll a nettó termeléshez, illetve a megtermelt nemzeti jövedelemhez.

A saját teljesítmény mutatója lényegében (: produktív élő munka révén a vállalatoknál, kombiná—

toknál, iparágakban és gazdasági szerveknél létrehozott új értéket fejezi ki. A megtermelt új értéken kívül :: segédanyagok és a munkaeszközök felhasználását is tartalmazza. Számítása közvetett módon történik. Ennek során a társadalom számára rendelkezésre álló használati értékekből és szolgáltatásokból indulnak ki. le- vonva ebből az idegen eredetű anyagok és szolgáltatások felhasználásának legjelentősebb tételeit. '

A saját teljesítmény számítása: ipari árutermelés (termelői árakon) -l— nem ipari árutermelés (bele- értve az egyéb produktív teljesítményeket. termelői árakon) i a befejezetlen termékek és szolgáltatások állománykülönbözetei (önköltségen) — az alapanyag-felhasználás (beleértve a saját felhasználásra kerülő termékeket. illetve szolgáltatásokat) — a produktív teljesitmények felhasználása : saját teljesitmény.

SZÁMVITELI ES! STATISZTIKA! RENDSZER 409

ennek az anyagi termelés teljesítményének megítélésénél döntő jelentőségűvé kell válnia.

5. A termékenkénti és termékcsoporton'kénti ráfordítások és eredmények kimu- tatásának fokozatos fejlesztése a termelés hatékonyságának tervezéséhez, vala- mint az ágazati kapcsolatok összefoglaló és részmérlegeinek munkáihoz szolgál ala—

pul. Ezeket az igényeket figyelembe véve, a vállalati költségelszámolásokra épülő, viszonylag átfogó költség— és árstatisztika kifejlesztésére került sor, amely egyidejű—

leg az ártervezés és az árpolitika megalapozását is szolgálja. Az eddig elért ered—

ményeket értékelve, most dolgozzák ki a további intézkedéseket a költség- és ár- statisztika 1972—1973. évi fejlesztéséhez.

6. Több jó eredményt értünk el az 1971. évben az anyag—. gépi berendezés és fa—

gyasztási cikk mérlegszámítások területén. A népgazdasági operatív irányítás és a lakossági ellátás biztosítása céljából negyedévenként mintegy 2050 fontosabb ter—

mékről, havonta pedig kb. 250 fogyasztási cikkről, valamint egy sor fontosabb anyagról és kooperációs rendeltetésű termékről (gördülőcsapágyak, szivattyúk. di—

namólemezek stb.) készülnek mérlegek. Az Állami Központi Statisztikai Hivatal ily módon elégíti ki a párt- és államvezetés azon egzakt információs igényeit, amelyek az anyagellátós, -felhasználás és —helyettesítés tervezésének, amérlegszáimitásainak és folyamatos ellenőrzésének céljaira szolgálnak, illetve amelyek a lakosság meg—

felelő mennyiségű és jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő ellátását célzó in—

tézked—ésekkel kapcsolatban merülnek fel.

A statisztikai információs és elemző munka szoros kapcsolatot kíván meg a vállala- tokkal, kombinátokkal és állami szervekkel

Az Állami Központi Statisztikai Hivatal állandó törekvése. hogy a bevált mód- szerek továbbfejleszt'ésével tökéletesítse és minőségileg javítsa a statisztikai esz—

köztárat. Fejlődésnek tekintjük például, ha a tervteljesítés megfigyelésére szolgáló elemzések és tájékoztató anyagok színvonal—át a szokásos terv—tény összehasonlí—

táson túlmenően egyre inkább emeljük. Ezen előrejelzések alapjául a termelési té—

nyezőik számbavétele és megfigyelése, a várható termelési ütemre vonatkozó számí- tások és olyan speciális jelentések szolgálnak, mint például a szerződési és szól- lítási statisztikai jelentés, amely a rendelések és a szerződéskötések, illetve ezek realizálásának alakulását mutatja be, de ezenkívül vállalati előrejelzéseket is tar—

talmaz.

A statisztikai módszertani munka tökéletesítése ésaz eszközök jobb kihasználá- sa ugyanakkor állandó és szoros kapcsolatot igényel a vállalatokkal is, annak ér—

dekében, hogy a statisztikai elemzések ,,életközeli" információkkal is kiegészíthe- tők legyenek. A rendelkezésünkre álló adatokban tükröződő problémák és tények olyan sokoldalúak, hogy egyedül a jelentések alapján nem lehet a problémákat minden oldalról megismerni. A vállalati újratermelési folyamat szerteágazó problé- máiban csak úgy lehet elmélyedni, ha munkatársaink rendszeres megbeszéléseket tartanak a vállalati vezetőkkel és a termelő kollektívá-kkal. Nyilvánvaló—an előny a statisztikus számára, ha több vállalatnál is megismeri a vállalatok vagy a kombiná—

tok tervkészítése során lefolytatott vitákat, az elfogadott határozatokat. vagy a szo—

cialista munkaverseny előkészítése, a brigádnaplák vezetése során felmerülő főbb kérdéseket.

A gyakorlati eredmények egybehangzóan azt bizonyítják, hogy azok a statisz—

tikusok, akik ilyen tapasztalatokkal rendelkeznek, illetve állandóan gyűjtik az ilyen ismereteket. tójwékozottabban tudnak közreműködni az információs mun—kában.

410 DR. AR'NO DONDA

Az elemző munka színvonalának további céltudatos emelése és a növekvő kö- vetelmények még jobb kielégítése érdekében az Állami Központi Statisztikai Hiva- talban, az ágazati tagoltsógnak megfelelően. a megyei és jórósi igazgatóságokig terjedően, specializól'tók az elemzési munkat s az ilyen beosztású munkatarsa—kból.

az elemző munka egyes területeinek megfelelő külön munkakollektívó-kat szerveztek.

A számvitel és a statisztika nagyszámú részletsz-abólyozóson alapuló egységének bevezetése és fokozatos megvalósítása jó alapot teremtett mind a jobb, pontosabb és időszerűbb információk és elemzések készítéséhez az óllam— és pártvezetés köz- ponti és helyi szervei részére, mind pedig a Német Demokratikus Köztársaság gaz- dasági számvitelének tovóbbtejlesztéséhez. Az a véleményünk. hogy bár sok ered- ményt értünk el. de számos kérdés még nincs teljesen megoldva. Nem valamennyi

új gondolat, új felismerés szarmazik tőlünk. hanem sok gondolatot és ötletetme- rítettünk a szocialista testvérorszógok közötti együttműködésből.

ül

A munkánkkal szemben megkívánt magasabb követelmények hatására és a szocialista testvéróllamok statisztikusaitól származó tapasztalatok felhasználásával számos területen gyorsabban tudtuk munkánkat fejleszteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista országok közötti szoros együttműködéssel további haladás érhető el. Jó kezdeményezések bontakoznak ki az együttműködés terén a Szovjet- unió Állami Központi Statisztikai Hivatalával és a magyar Központi Statisztikai Hiva- tallal is. Az a véleményünk, hogy az együttműködés fejlődésében a statisztikai pub—

likációs szerveknek is fontos szerepük van. Ennek megfelelően nagyra becsüljük az ez évben 50 éves jubileumát ünneplő tudományos folyóirat, a Statisztikai Szemle tevékenységét. és sok sikert kívánunk további munkájukhoz.

PEBIOME-

HaC'rorrrguü ovrepx nanncau aBTOpOM no npocbőe npemeaatmn aenrepcxoro uempanb—

uoro cTaTucrnuecxom ynpamemm zum mőmteüuoro Homepa mypnam Cra'rucruuecxozo 0603- peHun. ormeuaiotgero CBOG HHTHJIECHTHAETHG.

B nepnoa 1971—4975 maaa Tocyaapcrsennoe gempaAbuoe CTBTHCTH'IGCKO? ynpasAe—

Hua, Fepmancxoíi Aemoxpanmockoü Pecnyőmmu npoaoixmaem OKaBblBaTb HOMOLgb rocyaap- CTBEHHOMy pymoaoacwy nyTeM pemeunu Bamnbix aaztzm, a umenuo öyzte'r pasauBaTb 14 Koop- zuumposmb canaaunym (', npogeccom' oőtgec-rgennoro Bocnpouseoacma nnfpopmagnonuym cncTemy Ha napozumxosníicmemiom ypoaue, npeztocmB/tmb mi Hapozmoxosniác—raeunom ypms- ne Humopmagnn zum HOLU'OTOBKH pememiii no suonomwreckoíá HOAHTHKC.

cnosoü eroü paőon HHAHETCH eln—mari cnmema ynem n CTHTHCTHKH. otserrctaeumocrb aa KOTOple neceT mammuuecxoe ynpamenne. ABTOp npnaner prmme aHaueHi—Ie noAbuoü TomaeCTBeHHoc-m CHCTeMbI nokaaaTeAeü zum nnauuposanun n namepeurm BbxnoAuenna xuanon.

AM: Toro, rn'oűm yllpaHAeHHe crwomo yztomemopmb npmbnememme K nem)! BthOKHe Tpeőoearmn, omemocrh zummua 61;in (mem) Tounoi'i. Ami !).OCTHPKÉHI/IH TouHocTi—r CAyme pszt cpeztc'rB, B TOM [Il/!CAC mamunnmü KOHTpOAb aanumx, yAyumcune CMCTCMbl oruecnocrn. H Taxme Meponpumun npOTHB craTuchecKoü őmpokpa'mu.

anaBAeHne crpcmnrcn TBKPKB 11 K uaroromeumo cTaTHC'rH-rccxnx nrimopmaguü npu Hau- meubmux sanaTax przxa " B causa c eTuM nponssoam ycwum B nanpamenun coKpazgemm oőnsaTeAbHoü vo'rueTHocn—i " pacmupermn Cíbepbl npnmeneuun Bbiőopotmblx meroaon,

prmioe auaxieuue HMCIOT HOBbIe TEXHH'leCKHe pemermn, KOTOpble moamo anMeHHTb s C'ramcnmecxoü paöore. l/lMCCTCH Bosmomuom'b zum 'I'OI'O, 'lTOÖbX anaBAcuue BM€CTO Kohn nenguoHaAbnmx Taőmtg HpelICTaBAHAO nam-ime n anannsm Ha mammmbix HOCHTeARX. C l97l maa xpaneuue cpnrypnpyrotgnx a ememecmubxx ame-tax noxaaaTeAeü " pultos llaHHle ocytg- ecnmne'rcn [; geHTpaAbuom nopnzuce. BAeK'rponuKa oőergaem Taxme n apyme Boamomuocm (nanpnmep, moaeAuponauue npogeccoa pemennü, Bblpaaummx c nomolgblo aAropuTMOB, amo-

SZÁMVlTELl Es STATISZTIKAI RENDSZER 411

maTuzaagux 'runwmbrx npogeccon B Bmueceuun perueuuíá), HCHOADBOBaHHe Koropmx oóecnctmr GAaronpim'myin oőc'ranomty ami paamtnm uayrmoü paöm'mt

B ocytgecTBAneMOii anannenuem arraAnTnuecKoü paőore ÖOAmeG ariauerme ITpHHíiA/te- mm usmepermro BblH'OAHCHHH nAaHOB. 06 aTom anaBAcHne npeaocraBA'neT perynspuyro o- nepaTuBHyto umpopmagmo pyKOBoamgnM opraHaM.

B sarcmouerme an'rap ocTaHaBAuBaeTcn Ha anaAnTnuecKHx paöm'ax anaBAemm Ha 3140- uomwrecxoíi CTaTHCTHKc (Memorpacmsoü ÖaAauc, cuu're'muecxue paCWCTbl, attam/13191 HpOHB- BUAHTCADHOCTH "rpyzta " ;)KoHonrecKoii ammexruuuocru). Hakaueg, nowrcpmtaae'r auaxrcuue mimopmaguüómraxux K nosceanenuoü aeüchm'eAbnoc'm, u Bamuocrr'b npamnuecxonv oana cTaTucmxoe,

SUMMARY

The study was written upon the reauest of the President of the Hungarian Central Statis- tical Office for the special number of the 50 year jubilee volume of Statistícal Review.

The State Central Statistical Office of German Democratic Republic supports state management with accomplishment of important tasks also in the period from 1971 to 1975:

it develops and co—ordinates the information system connected with reproduction processes of the national economy and provides information for the preparation of policy decisions.

The uniform system of accounts and statistics —— for which the Statistical Office is responsible

—- serves as a basis for this work.

The Office attaches great importance to complete identity of the indicator system of planning and of measuring the plan fulfilment.

In order to meet the reauirements the data supply must be highly accurate.

Accuracy is served by several means, thus by mechanical control of data, improvement of auality of reporting system and by taking measures against statistical bureaucracy as well.

The Office itself also takes the aim of reducing the social labour input for the prepa- ration of statistics, therefore it makes efforts to reduce reporting duties and extends the range of application of representative methods.

New technical methods, that can be used in statistical work, have great importance.

There is a possibility that the Office Would pass on data and analyses by mechanical data carriers, instead of conventional tables. From the year 1971 on indicators and series, used in monthly reports. will be stored in a centre. Electronics offers further possibilities too (e.g. modelling algorithmic decision processes and automatization of routine ones) introduction of which will provide the opportunity for extension of scientific work.

Measuring the fulfilment of plans is of a great importance in the onalytical work of the Office. A continuous information of operative purpose is also given to the leading organizations about it.

ln conclusion the study reviews the analyses of economic. statistical character of the Office (input-output balances. synthetic accounts. analysis of labour productivity. and of economic effectiveness). Finally the importance of close—to—life information and that of statistician's practical experience, are emphasized.