A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
SZAKMAI ÉRTESíTÖI
A Központi Statisztikai Hivatal két szakmai értesítője, az ,,Iparsta—tisz;
tikai Értesítő" és a ,,Statisztikai Értesítő" feladata a vállalati és a területi statisztikusok, valamint a Központi Statisztikai HiX atal közötti kapcsolat el—
mélyítése, a statisztikusok szakmai fejlődésének elősegítése, a munka meg'— _ javítása. A két lap feladata az is, hogy cikkeivel, jelentéseivel szervezze a ,, "j
statisztikusok munkamozgalmát, közölje az egyes főosztályok kritikáját a-
kérdőívek kitöltésével és az egyes Statisztikai munkák végrehajtásával kap- csolatban.,
IPARSTATISZTIKAI ÉRTESITÖ
Az Iparstatisztikai Értesítő (azelőtt: Statisztikai Értesítő) megalapítá—
sától kezdve feladatának tekintette, hogy segítséget nyújtson a vállalati sta—
tisztikusoknak az operatív célokat [szolgáló gyors, pontos és, megbízható adatszolgáltatás kialakításához, hogy az új fogalmak ismertetésével elő—
segítse a kérdőívek helyes kitöltését, rámutasson a kérdőívek kitöltésével kapcsolatos hiányosságokra és azok kiküszöbölésének módjára, foglalkoz—
zék a gyakorlati munkával kapcsolatos elméleti kérdések tisztázásával és
irányítsa a statisztikusok szakmai és politikai fejlődését. A feladatok helyes
megvalósításának alapvető követelménye volt, hogy az üzemi statisztikusok ne csak olvasói, hanem munkatársai is legyenek a lapnak és így szilárd kap— , csolat épüljön ki a Központi Statisztikai Hivatal és a statisztikusok között.Az lparstatisztikai Értesítő kezdetben jól oldotta meg ezeket a felada- '/ tokat. A statisztikusok érdeklődéssel és szívesen olvasták a lapot, mert segít—
séget nyújtott mindennapi munkájukban. A 8 oldal terjedelemben megjelenő lap Vennek eredményekéntrövid idő alatt 14, majd 16 oldal terjedelművé vált és kezdeti l500-as példányszáma előszörBSOO-ra, később 4000-re, ma pedig közel SOOO-re emelkedett.
A szocialista statisztika fejlődésével párhuzamosan mind több*feladatot kellett az lparstatisztikai Értesítőnek megoldania. Egységesen tisztáznia kel—
let számos olyan fogalmat —— különösen a rendszeres adatszolgáltatással kapcsolatban .—— amelynél a statisztikusok szinte vállalatonként változó gya- korlatot követtek s ezzel veszélyeztették az adatok megbízhatóságát, hátrál;
tették a szocialista statisztika megszilárdulását. A kialakulóban lévő egy séges statisztikai rendszer érdekében a minisztériumokon és a Központi _S—ta; . tisztikai Hivatalon kívül különösen a "Nstatisztikusokkal kapcsolatban álló
lparstatísztikai Értesítőnek kellett következetes és éles harcot folytatnia a párhuzamos, felesleges és kontár-statisztikák ellen. '
A K. S. H. SZAKMAI' ERTESITOI *. 497
Az egységes statisztikai rendszer megteremtése, fogalmak tisztázása és a jó üzemi statisztika kialakítása mellett az Iparstatisztikai Értesítő figyelmet szentelt a könyvelés és a nyilvántartás helyes és egymással egyező gyakor- lati megszervezésének. Hiba volt azonban, hogy a szerkesztőség néhány e tárgykörbe tartozó cikk közlésével kimerítettnek tekintette a témakört.
Statisztikai rendszerünk decentralizálása óta a Központi Statisztikai Hivatalban az adatokat népgazdasági szinten összesítik és azokból operatív intézkedések céljaira mélyreható politikai—gazdasági statisztikai elemzéseket végeznek. A vállalatokkal és a statisztikusokkal a minisztériumok, az igaz- gatóságok és a területi statisztikai szervek tartják a kapcsolatot. Ennek meg—
felelően Változtak a lap célkitűzései is. Az Iparstatisztikai Értesítő főfelada—
tává vált, hogy az Ipari Főosztály által rendszeresítésre kerülő új kérdőívek tervezetét a végleges kérdőív kibocsátása előtt közölje és így a vállalati statisztikusokat is bevonja a kérdőívek megszerkesztésébe. Ezzel lehetősé—
get kívánt nyújtani az adatszolgáltatóknak ahhoz, hogy észrevételeikkel, iiozzászólásaikkal, speciális területükről adott ismertetéseikkel feltárják a kérdőívek esetleges hiányosságait'és elősegítsék azok kiküszöbölését. A kér- dőívek részletes közlése komoly segítséget jelentett azok pontos kitöltésé—
nek elsajátításához. Hiba volt azonban, hogy az egyes kérdőív-tervezetek elő—
zetes ismertetése és a végleges kérdőívek kibocsátása között olyan rövid idő
állt az üzemi statisztikusok rendelkezésére, hogy aktív részvételük a-kérdőív szerkesztésében lehetetlenné vált.A lap szerkesztősége számos cikkel és a ,,Statisztika a vállalatvezetés szolgálatában" című pályázat legkiemelkedőbb tanulmányainak közlésével igyekezett a vállalati statisztikusok számára megkönnyíteni a belső adat- szolgáltatás helyes kiépítését, ami alapfeltétele annak, hogy a statisztikus saját vállalata tervszerű vezetésének nélkülözhetetlen munkatársává váljék.
Ezekkel a cikkekkel arra törekedett, hogy megváltoztassa azt a helytelen nézetet, hogy a statisztikának csak a vezető szervek tájékoztatását kell szol—
gálnia.
Az utóbbi hónapok folyamán azonban bizonyos hiányosságok mutatkoz—
tak a lap szerkesztésében. Az Iparstatisztikai Értesítő főleg csak elméleti cikkeket s egynéhány olyan gyakorlati tanulmányt jelentetett meg hasáb- jain, amelyek szűk, szakterületek statisztikusait érdeklik, közérdeklődésre _ azonban nem igen tarthatnak számot. így természetesen a lap nem felel meg annak a követelménynek —— ami pedig fő feladatát képezné m, hogy a vál- lalati statisztikusoknak hathatós támogatást nyújtson gyakorlati munkájuk- ban. Ez annál nagyobb hiba, mert a decentralizáció óta a vállalati statisz- tikusok a minisztériumokkal és a területi statisztikai szervekkel vannak kap- csolatban. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal és a statisztikusok közötti kapcsolat további fenntartása szempontjából megnőtt az Iparstatisztikai Értesítő jelentősége.
A lap szerkesztősége nem törekedett arra sem, hogy a minisztériumok és a kirendeltségek statisztikusait bevonja a lap szerkesztésébe és így lassan
elsorvadt a ,,Posta" és a ,,Statisztikusok írják" rovat. '
Az Iparstatisztikai Értesítőnek a közeljövőben komoly feladatokat kell megoldania ahhoz, hogy megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelye- ket a szocialista statisztika fejlesztése és megszilárdítása érdekében a vál- lalati statisztikusok és a Központi Statisztikai Hivatal elvárnak tőle. A sta—
tisztikusok érdeklődésére csak olyan cikkek tarthatnak számot, amelyek a
498 , A K. 3. H. SZAKMAI—SERTESITÖP
vállalatok statisztikai munkájával kapcsolatos elméleti kérdéseket számos —
gyakorlati példán keresztül világítják meg és egyértelműen tisztáz zák azo—Ti, —
ket. Olyan cikkeket olvasnak szívesen a statisztikusok, amelyek foglalkoznak, az elemzésekkel, értékelésekkel és —— a legjobb módszerek ismertetésével ——segítséget nyújtanak a helyes megoldások, a jó tapasztalatok széleskörű át——
vételéhez. Több cikkben kellene foglalkoznia a könyvvitel és a statisztika"
kapcsolatával, az adatok bizonylati alátámasztásának kérdésével. * Meg kell még jegyeznünk, hogy az lparstatisztikai Értesítőcikkíróinak, szerkesztőinek több gondot kell fordítaniok a helyes fogalmazásra, a magya——
ros stílusra. A lapnak küzdenie kellene a statisztika területén is elburján—v * zott erőltetett, magyartalan kifejezések ellen, az 13. n. szakmai fanyelv, fel-—
számolásáe'rt.
'
STATISZTIKAI ÉRTESITÖ
1951 júniusában a Statisztikai Értesítő első számában ezt írta: ,,A Köz—7 ponti Statisztikai Hivatal azzal is elősegíti a tanácsok statisztikai munká—n "
jának megjavítását, hogy júniustól kezdődően —— a Hivatal Felügyeleti fő— ,
osztályán szerkesztett —— havonta megjelenő ,,Statisztikai Értesítő"-t ad ki a
tanácsok részére." —_ _
Az új lap, melyet a Hivatal a helyi tanácsoknál. dolgozó statisztikusok részére inditott, bátor'segítőtársa volt a területi statisztikusoknak, munká- jukban, szakmai fejlődésükben sikeresen támogatta őket. Ezidőtájt a statisz—
tikai munkát még nem decentralizálták és a statisztikusok —-—— 3—4 fő egy—
egy megyei tanácsnál, egy—egy fő a járási, illetve városi tanácsnál —- a taná—
csok alkalmazottaiként a terv- és statisztikai osztályon dolgoztak. Kétség- telen, hogy távolról sem voltak olyan feladataik, mint jelenleg az igazgató—
ságok statisztikusainak, a kisebb feladatokat mégis nehezebben tudták meg—
oldani az alacsony szakmai színvonal, az elburjánzott törvénytelen és szak- szerűtlen statisztikák miatt és nem utolsó sorban azért, mert a tanácsi sta- tisztikusok nem voltak függetlenek attól a területtől, amelyről adatokat szol-
gáltattak.
Ezért volt különösen nagy jelentősége a Statisztikai Értesítőnek, amely összefogta, egységes irányítás alá vonta a tanácsok statisztikusait, aláhúzta annak fontosságát, hogy a statisztikusok elvi és szakmai irányítása a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal feladata és, hogy a tanácsi statisztikusoknak is objektív, az igazságot hiven tükröző adatokat kell szolgáltatniok.
A statisztikai munka decentralizálása után megváltozott, kiszélesedett és megnövekedett a Statisztikai Értesítő feladata is. A statisztikai munka decentralizálásával nemcsak megnövekedett a területi statisztikusok mun—
kája, hanem magasabb színvonalú lett. ,
_ A Statisztikai Értesítő állandóan foglalkozott a decentralizálás körüi felmerülő kérdésekkel, frissen, gyorsan reagált az eseményekre és ezzel komolyan hozájárult ahhoz, hogy a statisztika országos méretű átszervezése és a kirendeltségek megalakítása viszonylag kevés zökkenővel, az adatszol—
gáltatás megszakadása ne'lkül zajlott le.. -
A Statisztikai Értesítő figyelme még olyan apróságnak látszó kérdésekre is kitért, hogy hol, melyik kirendeltségnél hiányzik még egy íróasztal, tele- fon stb. Ezzel a lap a statisztikusokhoz közel térkőzött, megszerettette magát és széles olvasótábort szervezett magának, aminek következménye, hogy egyre több cikk, hozzászólás érkezik a szerkesztőséghez.
* A K. s. H. SZAKMAI earnsrror 499
A decentralizálás után az ipar, kereskedelem, kultúra, közegészségügy és főként a mezőgazdaság, legutóbb pedig a beruházás és építőipar terüle—- tén, igen sok olyan kérdés merült fel, amely *a magasabb szakmai ismereten túl azt is megkövetelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egyes főosztá—
lyai szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn a területi szervek statisztikusaival- A Statisztikai Értesítő — olvasottsága és a területi statisztikusok között ki- vívott népszerűsége következtében — kiváló lehetőségetnyújtott arra, hogy az egyes főosztályok közöljék a felmerülő kérdések megoldásait,
Ezzel a lehetőséggel nem mindegyik főosztály élt egyformán. , A Mezőgazdasági főosztály állandóan foglalkozik az időszerű adatgyűj—
tések kérdéseivel, tanácsokkal, szakcikkekkel és építő kritikával nyújt segít—
séget a kirendeltségek dolgozóinak. A Mezőgazdasági főosztály —— fel—r ismerve a sajtó szervező jelentőségét —— állandóan közli az élenjáró és.
lemaradó megyéket, rámutat arra, hogy a jó eredményeket hogyan érték el és a főosztály dolgozói gyakran beszámolnak a Statisztikai Értesítő hasáb——
jain a kiszállások alkalmával szerzett tapasztalataikról._Kétségtelen, hogy ' a mezőgazdasági statisztikának van a legnagyobb súlya a területi statisz—
tikában, ez nem jelenti azonban azt, hogy az iparral, kereskedelemmel és egyéb tevékenységgel foglalkozó statisztikusoknak- nincs szükségük szak——
mai irányításra, gyakorlati útmutatásokra, és jól szervezett munkamoz——
galomra. '
A forgalomstatisztikai munka terén számos kérdés merült fel. Például:- az oktatási anyag hiányos volta, az ellenőrzési munkaterv nem kellő rész—
letessége, a későn érkező rendelkezések és kérdőívek, egyes fogalmak meg;
nem értése, a vállalatok késedelmes adatszolgáltatása.
A Statisztikai Értesítő azonban ezeknek a kérdéseknek egyikével sem foglalkozott. A Forgalomstatisztikai főosztály a lapot csak hirdetmények, vagy rövid közlemények nyilvánosságra hozatalára használja, ahelyett, hogy mélyrehatóan foglalkoznék olyan kérdésekkel, amelyek a forgalomstatisz- tikusok munkáját elősegítik. ,
_ Ami pedig a forgalomstatisztikai munkáról megjelent a Statisztikai
Értesítőben —— és nem hirdetmény vagy hasonló cikk — azt nem a főosztály
dolgozói írták, hanem az igazgatóságok egy-egy tevékeny tagja. Igy csak a,.területen felmerülő kérdések, panaszok és javaslatok merülhetnek fel. A köz—
pont véleményét, kritikáját —— amelyre pedig nagy szükségük lenne az igaz—
gatóságok forgalomstatisztikai csoportjainak —— eddig hiába várták a lap;
hasábjain. Olyan kérdésekkel, mint pl. az, hogy a forgalmi jelentésekkel ál,- talában sok baj van, nem tartják be a határidőket, nem pontosak a jelenté- xsek stb. —— a Statisztikai Értesítőnek állandóan foglalkoznia kellene.
Az iparstatisztika és a beruházási-építőipari statisztika területén hasonló , %a helyzet.
Az iparstatisztikai főosztály —— azon a címen, hogy a'főosztálynak van külön lapja —— elhanyagolja a Statisztikai ÉrtesítőhEz némiképpen érthető lenne akkor, ha az Iparstatisztikai Értesítő foglalkoznék a kirendeltségek dolgozóinak munkájával, nehézségeivel. Ez azonban —— mint cikkünk első részében rámutattunk— nincs így.
A beruházási-építőipari statisztikát nemrég választották külön a többi ágaktól. A beruházási—építőipari statiSztikáról még az igazgatóságoktól sem érkeztek cikkek a szerkesztőséghez, éppen azért, mert eddig egyik ágban
sem tartották elsőrendű feladatnak. A kérdések felvetése a főosztály feladata,
a területről csak akkor várhatunk hozzászólásokat, javaslatokat, ha a beru—
M ! Ailandó rovataiban rámutat egyes statisztikusok hibáira, ieihivja
500 A K. 5. H. SZAKMAI aarasr'roi—L ,
liázási statisztikusok látják, hogy a lap foglalkozik a munkájuk során fel- merülő nehézségekkel. A Beruházásiépítőipari főösztály azonban mindeddig nem foglalkozott az Értesítőben az igazgatóságok, vagy az adatszolgáltatók munkájával.
A Statisztikai Értesítő olvasói érdeklődéssel olvassák azokat a cikkeket,
amelyek munkájuk értékelésével foglalkoznak.Jól beváltak azok az értékelések, amelyek egy- egy nagyobb jelentőségű statisztikai felvétel lebonyolítása után rávilágítanak az egyes igazgatóságok hibáira és a munka elvégzése alapján megállapítják a megyék sorrendjét is. ' ; ,
Ezeket a cikkeket azonban rövidebben, tömörebben kell fogalmazni. A rövid és tömör fogalmazás egyébként is gyenge oldala még a lap munkatársainak,
bár ezen a téren jelentős fejlődést értek el. _—
A Statisztikai Értesítő és olvasói —— tehát a Központi Statisztikai Hiva- tal és a területi statisztikusok, a tanácsok és egyéb adatszolgáltatók, ——
közötti kapcsolat további javítása és a statisztikai munka színvonalának
emelése érdekében a statisztikusok szélesebb körét kellene bevonni a cikk-_
irás munkájába Ennek alapfeltétele természetesen az —— mint már rámutat/' * tunk —— hogy az Értesítő vesse fel mindazokat a kérdéseket, amelyek az igaz— * gatóságok dogozóit és az adatszolgáltatókat érdeklik. Ezen túlmenően azon—
ban helyes lenne ha a szerkesztőség pályázatok kiírásával és egy- egy hasz- * nos hozzászólás, időszerű cikk külön jutalmazásával is elősegítené az olva- sók aktivitását
A Központi Statisztikai Hivatal havonta megjelenő folyóirata. a
STATISZTIKAI ÉRTESITÓ
, állandó segítőtársa a tanácsi és helyi ipari statisztikusoknak
" Havonta foglalkozik a statisztikusok időszerű feladataival, út- mutatást és tanácsot nyújt a statisztikai feladatok elvégzésében.
a figyelmet az új munkamódszerekre 'és a jól dolgozókra. Lehető—
séget biztosit a statisztikusoknak arra, hogy javaslataikat, észre- vételeiket :: iap hasábjain nyilvánosságra hozva megvitassák
Eiőfizetési ,ára egy évre 24.-— Ft
Megrendeihető a Posta Központi Hírlapirodánil __
