A német statisztikusok braunschweigi gyűlése

—546——

A német statisztikusok braunschweigi ülése.

Une conference des statisticiens attemands a Braunschweig.

He'sumé. Les 23, 24 et 25 juin 1936, la So—

ciété Allemande de Statistigue et ltAssociation de Travail des Statisticiens Communauac ('Arbeits—

gemeinscbait für gerneindliche Statistik), se réunis- sant á Braunschweig, ont tenu une conference. 011 g remarguait trois statisticiens étrangers, repré—

sentant respectivcment la Hongrie, la Tchéco—

Slovaguie et la Yougoslavie. Le programme e'tait abondant. Ltordre du jour de ladite Association comprenait six rapports; a celui de la Société Allemande de Statistigue, gut céle'brait en mérne temps le 256 anníversaire de son activité, figu—

raient trois communications importantes, Faute de

place, nous nous borncrons (; énurne'rer les eac—

posés y faits:

Séance de [*Arbeitsgemeinscha/t für gemeindliche Statistilc.

10 Le Dr Helbling, directeur a Magde—

bourg,afaít un exposé intitulé: ,,La statistigue du culte des Arts guant aux communes allemandes'í, s'étendant sur toute la statistigue intellectuelle.

2" Le Dr Flaslcamper, professeur a Franc- iort, parlant de la politigue de population pra- tiouée par le régime national-socialiste, en indigua les buts guant ;; Ilaugmentation de la population et au rehaussement des gualite's de la race.

39 Le Dr Beckh (Nuremberg), traitant un sujet analogue, a fait un rapport intitulé: ,,Llhé—

rédite', llenregistrement de I'héréudité biologigue et la statistigue".

li" Le Dr Mewes, directeur a Braunschweig, a fait un expose' portant pour titre ,,La statistigue communale au service de la defense nationale", précisant les táches incombant aux Bureaux mu- nícipauz de statistigue du [ait du tétablissement du service militaire obligatoire.

5" Le Dr Antoine Zwiclc, directeur a Essen, a parlé de la statistirlue cinématographigue.

60 Le Dr Albert Zwiclc, directeur 61 Co—

logne, faisant un exposé intitule' ,,La statistigue au service de l'urbanisme", insistaít sur la néces site' de développer la statistigue dcs logernents.

Séance de la Société Allemande

de Statistigue.

10 Le Dr Krümmel, directeur ministériel (Berlin), étant empéché de présenter son emposé, mis en téte de I'ordre du jour et portant pour titre ,,La statistiaue de la constitution humaine", Ie Dr B u rg d 6 rfe r, directeur de l'O/Ticc de Statistiaue du Reich, a fait une conférence intitulc'e: .,Le déve-

loppement de la population et la défense nationale."

Examinant les cffets, pour les anne'es aui vont venir. de la décroissancc de la natalíte' pendant

et apres la guerre au point de vue des elfectifs de Iarme'e, il a indigué, en les comparant, les chijfres de plusieurs pays importants, calculant jusguien 1955, le nombre probable des jeunes gens de 20 ans.

2" Le Dr Schumann, directeur ;; Dresde, a fait un eacposé intitule' ,,Les sports et la statis—

tioue", traitant des données récemment recueillies a cet égard par [Office de Statistigue du Reich et la Fédération Allemande de liEducation Phy- sigue.

3" Le Dr Reitliinger, directeur de section (Berlin), faisant une conference portant pour titre ,,L*observation de la situation économitgue dans une grande entreprise", a precise les tactics gut incombent aux grandes entreprises pour la statis—

tigue économígue.

Ces deux organisations statistigues ont ac—

compli un travail méritoire en traitant des gues—

tions, importantes au point de vue scientiflgue ct

pratigue, (]ue nous venons dtindiguer. Pour le suc—

ces y obtenu, il convient de rendre hommage au Dr Morgenroth, president de l'Arbeitsgemein—

schaft für gemeindliche Statistik, et au Dr Fré—

déric Zahn, president de la Société Allemande de Statistifzue, *

Szemlénk most már több év óta nem közölte a Német Statisztikai Társaság üléseiről szóló részletes beszámolókat.

Utolsó ilyen beszámoló az 1933. évi berlini ülésről szólt. A beállott gazdasági válság hozta magával, hogy azt a szoros kapcso- latot, amely a két statisztikai társaság kö- zött megvolt. a válság ideje alatt nem tud—

tuk személyileg olyan intenziven fenntar- tani, mint azelőtt, és maga a Német Sta—

tisztikai Társaság is többnyire szerényebb keretek között tartotta meg üléseit. Az idén mégis lehetővé vált, hogy e sorok írója jelen legyen a'Német Statisztikai Társaság Braunschweigben tartott ünnepi ülésén, amely egyúttal a társaságnak 25 éves jubileumi ülése is volt és szokás sze- rint kapcsolatban volt a Községi Statiszti—

kai Munkaközösségnek évenkint tartott ülésével. Ez utóbbi ülés június hó 23-án és 24—én zajlott le, ezt követőleg június 25-én folyt le a Német Statisztikai Társa- ság ünnepi ülése.

A Községi Statisztikai Munkaközösség ülésén Morgenroth dr. a müncheni városi statisztikai hivatal igazgatója elnökölt. a Német Statisztikai Társaság ülésén pedig Zahn Frigyes dr. a bajor országos statisz'

6. szám.

tikai hivatal elnöke, aki elnöke a Nemzet- közi Statisztikai Intézetnek is. Mindkét

ülésen külföldi statisztikusok is képviselve voltak, ezúttal azonban csak hárman: a' magyaron kívül, egy—egy cseh—szlovák és jugoszláv statisztikus.

Az üléseknek igen gazdag és változatos programmja volt. Naponkint három-három előadás szerepelt a tárgysorozaton, azon- kívül párhuzamosan a bizottságok is refe—

ráltak munkásságukról. Az előadásokról főbb vonásokban a következőkben számo—

lunk be, megjegyezvén, hogy az első hat előadás a községi statisztikusok gyűlésén hangzott el, az utolsó három pedig a Né—

met Statisztikai Társaság ülés—én:

1. Helbing dr. magdeburgi igazgató ,,A művészetápolás statisztikája a német köz- ségekben" című előadásában rámutatott arra, hogy a kultúrszervezetek törvényes szabályozása folytán, amely megalkotta az egyes irodalmi és művészeti foglalkozá—

sokhoz tartozók testületeit (kamaráit), szükségesnek mutatkozik, hogy a statisz- tika is kiterjedjen ezeknek a szervezetek- nek a munkájára. Már a német ,,Gemeinde- tag" foglalkozott ezzel a kérdéssel még- pedig két irányban. Alakított egy új bizott- ságot a kultúrstatisztika művelésére és kezdeményezett egy statisztikai felvételt a német községek művészetápolási tevékeny- ségéről. A kultúrstatisztikának az előadó szerint ki kell terjednie a teljes iskola- ügyre, a nyilvános könyvtárakra, a szín- házakra és mozgókra, múzeumokra azután a nemzeti szocialista kulturális intézmé- nyekre. Ezt kiegészíti még a zene, a képző—

művészet és az irodalom statisztikája.

Mindezekről kartotékszerű nyilvántartást terveznek, azonkívül az előadó javasolja, hogy a német községek kétévenkint meg- jelenő évkönyvet adjanak ki a kultúrsta—

tisztikának ezekről az ágairól.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a magyar statisztika ebben a tekintetben eléggé ki—

épített, csupán a zenekultúráról és képző- művészetről nincsen eddig részletes sta- tisztikánk.

2. ,,A népességi statisztika kifejleszté- sének követelményei" cím alatt Flaská'm- per dr. frankfurti professzor a nemzeti szocialista népességpolitika céljait három irányban jelölte meg. Három veszedelem ellen kell küzdenünk; ezek: 1. a születések csökkenése, 2. örökléstani ártalmak és 3.

fajkeveredés. Szerinte különösen a minő- ségi tekintetre kell a népesedési politiká-

———547—

%1936

nak figyelmét irányítania. Sürgős követel- mény, hogy a városi statisztikai hivatalok egyetértésben a birodalmi és az országos statisztikai hivatalokkal a népesség szer- kezetéről városrészek szerint jussanak részletes adatokhoz, különösen nem, kor, családi állapot, és foglalkozás tekinteté- ben. Szükséges továbbá, hogy a városi sta—

tisztikusok statisztikailag kihasználják azt az anyagot, amely a házassági kölcsönöket kérőkről, telepesekről, gyermekek utáni segélyt élvezőkről, iskolás gyermekekről stb. rendelkezésre áll. Fontos továbbá, hogy bepillantást nyerjenek a német né- pesség faji összetételébe, amelyre most már a nürnbergi törvény életbelépte után bizonyos lehetőségek nyilnak. Szükséges- nek tartja végül, hogy a házasságkötési la—

pokon a származási adatok f—eldolgoztassa-

nak, azonkívül a honosításnál is szereztes—

senek be hasonló adatok.

Ezekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy ami a városrészek szerint való fel—

dolgozást illeti, a magyar népszámlálások ezt már 1910 óta megvalósították, sőt a szóbanforgó adatokat mi most már nem csak városrészek szerint, hanem még kül—

területi részek szerint is a legapróbb rész—

letekig közöljük népszámlálási köteteink- ben.

3. Beckh dr. (Nürnberg) előadása, amely ,,Öröklés, öröklésbiológiai nyilvántartás és statisztika" címet viselt, hasonló tárgyú volt. Először orvosi szempontból foglalko—

zott az öröklés kérdésével. Népességstatisz- tikai szempontból szükségesnek tartja, hogy úgy a betegedési, mint a haláloki statisztikánál kérdeztessék az, hogy nincs-e szó öröklött betegségről. Hivatkozik a fo- gyatékosok 1925 26. évi számlálására, ahol ezek a kérdések szerepeltek.

Az öröklésre vonatkozólag értékes anyag gyült össze az egészségügyi hivata- loknál és ezzel kapcsolatban a Birodalmi Egészségügyi Hivatal központi nyilvántar—

tásában. A Birodalmi Egészségügyi Hiva- talnak szándékában is van ezt a nyilván- tartási anyagot biológiai, szociológiai és földrajzi vonatkozásban feldolgozni. Köz- ponti feldolgozáson kívül azonban érdeke az egyes városoknak is, hogy saját anya- gukat kihasználják. Szükséges azonban, hogy ehhez a központból pontos feldolgo- zási tervet kapjanak az egyöntetűség biz—

tosítása végett. ,

4. .,A községi statisztika a véderő szol—

gálatában" címmel Mewes dr. braunschweigi

39*

6. szám.

— 548 _

¹⁹³⁶

igazgató tartott érdekes előadást. Szerinte az általános védkőtelezettség behozatalá—

val új feladatok hárulnak a városi statisz- tikai hivatalokra. Egyrészt be kell állítani a statisztikai munkát a véderő szükségle—

teire, másrészt a véderőnél meglevő statisz—

tikát kell kihasználni a községek céljaira.

Maguknál a községi statisztikai hivatalok—

nál bőséges népességi, gazdasági, forgalmi és szociális statisztikai anyag van felhal—

mozva, amely könnyen felhasználható a véd-erő céljaira. Ezzel kapcsolatban hivat- kozik arra is, hogy az 1933. évi népszám—

lálás a katonai beszállásolás szempontjá—

ból már bizonyos kérdéseket tett a lakás felvételénél. Maga a véderő is rendelkezik statisztikai anyaggal a sorozások eredmé—

nyeiben. Habár ezek értéke az erős szub—

jektív befolyások folytán kissé kétséges, mégis az adatok az állítás—kötelesek testi alkalmasságáról eléggé használható anya- got szolgáltatnak az egészségi statisztiká- hoz, sőt a fajkutatás céljaira is. Szükséges—

nek tartja, hogy kiegészíttessenek ezek az adatok a védkötelesek mellbősége're, test—

súlyára és alakjára vonatkozó adatokkal is.

Legcélszerübb lenne, hogyha a városi igaz- gatás katonai ügyei központilag a, statisz—

tikai hivatalban dolgoztatnának fel. Ezáltal a véderőnek a kívánságai teljesen ismere—

tesek lennének a statisztikai hivatal előtt, amely azután munkáját is könnyebben tudná beállítani a véderő kívánsága szerint.

5. A következő előadás tárgya volt .,A mozgóképügy statisztikája", amelyről Zwick Antal dr. esseni igazgató szólott. Szerinte a mozgóképszínházak statisztikáját eddig igazságtalanul elhanyagolták, holott az a kultúrstatisztikának ma már egyik legtá—

gabb mezeje. Az adatoknak központi ősz—

szefoglalását és feldolgozását eddig csak a konjunktúrakutató intézet végezte, amely azonban csak kevés város jelentésére tá—

maszkodhatott. Szükségesnek látszik tehát, hogy a mozgóképstatisztikában a városok nagyobb részt vegyenek és hogy az eredmé—

nyek'a német városok statisztikai évköny—

vében napvilágot lássanak. Szerinte minden mozgóképszínházról a következő kérdése- ket kellene statisztikailag megállapítani: az ülőhelyek száma, az alkalmazott személyek száma, játéknapok száma, a bruttó bevéte-

lek nagysága, a beléptijegyek ára és a fize- tett moziadó nagysága. Az adatokat havon- kint kellene megállapítani, hogy az erős idényhullámzás megfigyelhető legyen. .la- vaslatokat tesz továbbá ezeknek az adatok—

nak a statisztikai kihasználására is. Az eredményeket a színházak nagyságcsoport—H jai szerint, mégpedig 300 ülőhelyen alul, A 301-től 500-ig, 501-től 1000-ig, és ezren fe—

lüli ülőhellyel bíró színházak szerint kel- lene részletezni. Külön akarja megfigyel—

tetni az egyes színházcsoportok (elsőhetes, másodhetes, varietével kapcsolatos mozik stb.) vonzóerejét. Ezt azonban rábízza az egyes városokra.

Az előadáshoz Burgdörfer, a birodalmi statisztikai hivatal igazgatója szólt hozzá és bejelentette, hogy a birodalmi statisztikai hivatal a mult esztendőben már végrehaj—

tott egy mozgóképstatisztikai felvételt, amelynek néhány fontosabb eredményét mindjárt ismertette is. Megemlítésre érde—

mes ezekből az eredményekből, hogy a Németbirodalomban kb. 2000 a naponkint és ugyancsak 2000 a nem naponkint játszó mozik száma. Ami a kérdőívet illeti, az nagyrészt tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket Zwick dr. előadásában felvetett,

Mindenesetre különösnek találtam, hogy a

birodalmi statisztikai hivatal az egész biro—

dalomra kiterjedő nagy statisztikai felvételt hajtott végre, amiről a városi statisztikai hivatalok nem tudnak. Ugy látszik, hogy ott a birodalmi statisztikai hivatal és az egyes városi statisztikai hivatalok között nin- csen meg az a szoros munkamegosztás, ami nálunk a Központi és a Székesfővárosi Sta—

tisztikai Hivatal közt olyan harmonikusan megvan. Egyébként az is megemlítésre méltó, hogy nálunk már évekkel ezelőtt végeztünk egy jóval tökéletesebb mozista—

tisztikát, amit a költségekre való tekintet- tel azonban csak őtévenkint ismételünk meg.

6. Zwiclr Albert dr. kölni igazgató .,A statisztika a városépítési szanálás szolgála—

tában" című előadásában főkép azzal fog- lalkozott, hogy ahhoz, hogy a lakásügyet közegészségügyi szempontból tökéletessé lehessen tenni, feltétlenül szükséges olyan lakásstatisztika, amely a közegészségügyi viszonyokra minél részletesebben kiterjed.

Ezzel kapcsolatban megemlítem azt, hogy a lakásviszonyok javítását az új éra alatt nagy erővel és felkészültséggel végzik Németországban. Ennek a lakásszanálásnak az eredményeit a kongresszus tagjainak gyakorlatilag is bemutatta Reichow városi műszaki tanácsos, aki igazán rendkívüli eréllyel és szociáiis érzékkel végzi néhány év óta a braunschweigi ó—város szanálását.

Tudni kell ugyanis, hogy a legtöbb német

_6. Szám. —549— 1936 nagyváros belső része még a középkorból,

vagy az új kor elejéről származó házakból áll. Ezek a házak jellegzetes képet kölcsö- nöznek a város belsejének. Braunschweig különösen tipikus példája ennek. Egész ut—

cák és városrészek vannak négy—ötszázéves házakból, melyek annak idején, amikor csak a földszintet és az első emeletet lakták, talán alkalmasak lehettek lakási célokra, később azonban a lakosság szaporodásával mindinkább kihasználták az eredetileg rak- tár céljaira szolgáló felsőbb emeleteket is, úgyhogy olyan lakássorok keletkeztek, ame- lyekben a szobák magassága nem több 1'30—1 '40 méternél. A lakók ezekben a lakásokban csak ülve tartózkodhat—

tak vagy meggörnyedten járhattak. Kép- zelhető, hogy ilyen lakások, amelyek emellett sötétek és napfény nélküliek voltak, mert hiszen a legtöbb helyen az udvar is csak lv—2 négyzetméter területű volt, milyen melegágyai lehettek minden betegségnek és milyen nemzedék nőhetett fel ezekben a lakásokban. Legegyszerűbb lett volna ezeknek az utcasoroknak földig

való lerombolása, a ,,tabula rasa", ami azonban részint mérhetetlen költséggel járt volna, részint megfosztotta volna ezeket a régi patinás városrészeket olyan jelegzetes- ségüktől, amelyet úgy idegenforgalmi szem—

pontból, mint hagyománytiszteletből is ki—

mélni kellett. A város megoldotta a kérdést oly módon, hogy a házak és a városkép

külső formájának megóvása mellett belső—

leg alakította át a házakat. Ott, ahol szük—

séges volt, három emeletsorból kettőt, vagy két emeletsorból egyet csinált. az udvari épületrészeket lebontatta, úgyhogy most 5—6 háznak együttesen van levegős udvara, :ahol külön mosókonyhák épültek, maguk- ban a házakban pedig modern hygiéniai berendezések. Az ó-váiosból kiszorult la- kosság részére pedig régi német stílusban, 'de természetesen a mai közegészségügyi szempontok szerint szép, kertes városszéli telepek készültek; a munka még jelenleg is

folyik. ,

7. A Német Statisztikai Társaság ülé- sének első tárgya lett volna Krűmmel dr, Éberlini miniszteri igazgató előadása ,,A testi

szervezet (testalkat) statisztikájáéiról. Ez az (előadás azonban az előadó akadályoztatása folytán nem tartatott meg. Helyette Burg—

dörfer dr. a birodalmi statisztikai hivatal igazgatója tartott igen érdekes előadást ,,Népességfejlődés és Véderő" címmel. Elő- adásának tárgya főképpen az volt, hogy a

háborús születés-kiesésnek és a háború utáni születéscsökkenésnek milyen hatása lesz a most elkövetkező években a Véderő kiegészítése szempontjából. 1910—től 1935—

ig évenkint közölte a fiú születések számát a mai német területen, sőt beeslésszerűen 10 évenkint 1980-ig. Ugyancsak párhuza- mosan közölte azokat a számokat, hogy az egyes évek fiú—szülöttei közül hányan érték el, vagy érik el a húszéves kort. A számítást részint a népszámlálás tényleges adatai alapján, részint pedig a német ha- landósági tábla alapján eszközölte.

E tábla szerint a hadköteles korba ke- rülő férfiak száma Németországban 1930- ban még 651 ezer volt. Ez a szám már a háború előtti időkben jelentkező születés- csökkenés folytán 1934-ig leszállt 597 ezerre. 1935—től kezdve egész 1938—ig majdnem felényire csökken a véderőbe beállítható új nemzedék (mégpedig rendre: 465, 352, 315 és 328 ezer). Mint—

hogy 1919-ben már a születések száma ismét növekedni kezd, 1939-ben már újra 487 ezerre fog felmenni az akkor 20 éves ifjak száma. Maximumát pedig 1940-ben éri el 639 ezerrel. Attól kezdve majdnem minden évben kevesebb lesz tíz-húszezer- rel a védköteles ifjak száma, úgyhogy 1953-ban (ez megfelel az 1933. évi szüle—

téseknek) már csak 431 ezer új húszéves fiatalembert tud kiállítani a Németbiro- dalom. Tudjuk, hogy 1934 és 1935—ben a nemzeti szocialista uralom helyes népese—

dési politikája és népjóléti intézkedései következtében erősen megnövekedett a szü- letések száma, aminek következtében

1954—ben és 1955-ben már újra 534 ezerre, illetőleg 563 ezerre fog rúgni a besoroz—

ható ifjúság. Burgdörfer azonban rend—

kívül pesszimista, ő még egyelőre foly—

ton süllyedő születési aránnyal számol és megállapítja, hogy 1980-ban már csak 323 ezer fiú gyermek fog születni a német birodalomban, aminek folytán a 2000.

esztendőben már csak 292 ezer húszéves ifjúra számíthat a véderő. Tehát keve—

sebbre, mint azokban az években, ame- lyekre a világháború nyomta rá a maga gyermekpusztító bélyegét. Burgdörfer jós—

lását a magam részéről túlzottnak tartom, az ő számai már teljes pusztulást, a népes- ségnek fokozatos fogyását jelentenék.

Meggyőződésem, hogy a gazdasági és a poli—

tikai viszonyok változása időnkint a né- peség regeneráló erejére és a néplvélek át- alakítására is hatással lesz. aminthogy en-

6. szám.

nek példáját éppen Németország mutatta meg az utolsó két esztendőben.

Burgdörfer egyébként összehasonlítá—

sokat is tesz néhány európai ország adatai között. Kiszámítja ugyanis a 20 éves fér- fiak számát 1955-ig évenkint az egyes or—

szágokban. Számításának eredményeit ki—

vonatosan alább adjuk:

A húsz éves ifjak valószínű száma ezrekben

s § §

' C ' —-4 ——'1 1

Ev 33 %% N? 3133 339 § 339 _a

go: 32 %; E.: az". sm 02 3

!zm ÉOBOÉ'GÉÉOÖW 50 2

1936 344 171 312 352 2231 76 1.401 645 1940. 433 374 455 633 278 143 1.423 740 1945 347 341 439 555 393 141 1.827 729 1950. 314 328 445 501 385 126 , 742 1955 l.306 267! 400 5621332 1091 1) 723

I) 1954.

Mindenesetre érdekes ez az összeállítás, amelynek csak az a hibája, hogy igen kü- lönböző értékű halandósági táblák alap—

ján készült. Az első közölt éven még lát- szik a háborús befolyás, mert az az év l916-nak felel meg, amikor a hadat viselt államokban már majdnem teljes erővel ér- vényesült a születések elmaradása. Az 1940. év a katonai szolgálatra alkalmas fiatal nemzedéknek a legnagyobb számát fogja szolgáltatni, mert 1920-ban a világ- háború lezajlása után egyszerre megduz—

zadt a születések száma. A kivétel csak Lengyelország és Oroszország, ahol a há- ború tovább húzódott, a születések kulmi—

nációja tehát később következett be. A születések háború utáni csökkenése az- után megfelelő húsz év mulva ismét érez- tetni fogja hatását, de míg ez a legtöbb államban fokozatosan következik be, addig Németországban az 1934—35. évi szüle—

téskiugrás igen nagy befolyással lesz a véderő 20 év utáni helyzete szempontjából.

Hogy csak egy összehasonlítást tegyünk, Nagy-Britannia és Franciaország 20 éves ifjainak együttes száma jelenleg 515 ezer;

ezzel szemben Németország jelenleg csak 352 ezer ilyen fiatal emberrel rendelkezik.

1950—ben ellenben Nagy—Britannia és Franciaország együttesen is csak 573 ezer 20 éves ifjút tud kiállítani, míg Németor- szág egymaga 562 ezret, illetőleg a Saar vidékkel együtt 569 ezret. Ezekhez a szá- mokhoz nem kell további kommentár.

8. Schumann dr. drezdai igazgató elő- adása következett ,,Sport és statisztika**

———550— 1936

címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy különösen a berlini olimpiász a sportot az érdeklődés előterébe állította. Most, hogy az új politikai rezsim a német sportot tel—

jesen egységessé tette, megvannak az elő—- feltételek arra, hogy a német sportról ki—

fogástalan statisztika készüljön. Két fel- vétel történt az utolsó időben ebben az irányban, mégpedig 1935 végén a Biro-

dalmi Statisztikai Hivatal és egy másik,

1936 elején a Testgyakorlási Birodalmi Szövetsége által. Megemlékezett egyébként az előző évtizedben végzett sportstatiszti- kai felvételekről is, amelyek azonban mind csak részletfelvételek voltak és nem terjeszkedtek ki sem tárgyilag, sem terüle—

tileg a német sport egész területére. A Né—

met Birodalmi Statisztikai Hivatal által végzett statisztikai felvételnek a célja fő—

képpen az volt, hogy az olimpiászra és az azzal kapcsolatos világkongresszusra a né—

met sportról részletes adatok álljanak ren—

delkezésre. A felvétel főkép a sportlétesít—

ményekre, a testgyakorló helyekre terjesz- kedett ki. Viszont a Testgyakorlás Biro—

dalmi Szövetsége által végrehajtott felvétel főképpen a taglétszám megállapítását tűzte ki célul, sportágak és korcsoportok szerint. Az előadó megjegyezte, hogy bár örvendetes eredmény az is, hogy az emlí—

tett két szerv különböző irányú sportsta—

tisztikát létesített, de ezt még nem tartja elegendőnek, mert a sportstatisztikának a jövőben még fontos feladatai vannak kü- lönösen pénzüg yi és szervezeti téren Kívá—

natosnak tartja hogy a Birodalmi Szövet- ség által végzett statisztikai tevékenység öszhangban legyen a szakemberekkel ren- delkező Birodalmi Statisztikai Hivatal munkásságával.

Itt is bizonyos büszkeséggel jegyezhet—

jük meg, hogy a magyar statisztikai hiva- tal a sportstatisztikát már jóval előbb megcsinálta, mint Németország arra hiva—

tott szervei, mégpedig úgy a taglétszámra, mint a sportlétesítményekre vonatkozólag.

Ez utóbbi felvétel eredményei éppen Szemlénk jelen számlában tétetnek közzé.

9. Utolsó előadás volt Reithinger dr.

berlini osztályigazgató előadása ,,A gazda- sági helyzet megfigyelése a nagyvállalat—

ban". Szerinte egy nagyválallatnak hár- mas feladata van a gazdasági helyzet sta- tisztikai megfigyelése tekintetében: 1.

Tervszerű híranyagot kell gyűjtenie a gazdasági helyzet általános alakulásáról.

2. Statisztikai tömegmegíigyelés útján kell

6. szám. —551— 1936 anyagát feldolgozni, mert egyszerű szemé-

lyes megfigyelés nem vezet célra. 3. Egy nagy vállalat gazdaságstatisztikai osztá—

lyának valóságos tudományos laborató- riummá kell fejlődnie, hogy az a vállala—

tot a gazdasági és szociális élet fejlődési irányaira nézve általában, főképpen a vál- lalatra nézve fontos piacok tekintetében tájékoztassa. Ezeket az általános kívánal- makat az előadó igen érdekes számszerű és grafikailag is ábrázolt példákkal világí- totta meg, amelyekben Németországnak különösen a keleti államokkal, többek kö- zött Magyarországgal is való külkereske- delmi forgalmát textil nyersanyagokban, gépekben, festékárúkban és kész textil- árúkban és a forgalom változásainak hul—

lámzását is érdekesen tárta a hallgatóság elé.

*

Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a két német statisztikai szervezet tárgyalásai igen magas színvonalon mozogtak és sok aktuális és újabban előtérbe kerülő kér- dést világítottak meg. Mindamellett azzal az érzéssel távozhattunk a tárgyalások szinhelyéről, hogy a magyar statisztikának a felvetett kérdések legtöbbjében már megállapodott programmja és többévi tel—

^{IRODALMI SZEMLE}

nitten-nnuvnuunoon...-Iunnn-uncynonouunonu.n-llocno- 'n'-'l-ÚM-locoo-ooun.-o-nn-u-n-n-n-u-n-o-nnn—

jesítménye van. Egyáltalán nem kell tehát szégyenkeznie a sokkal régebb idő óta kez—

deményezett és egy nagy nemzet kultúrá—

jával támogatott német statisztikai tudo- mány teljesítményei előtt sem.

Ami az ülések külsőségeit illeti, maguk a tárgyalások is egy több százéves régi épületben, az úgynevezett Gildehausban tartattak, amely valósággal a középkor hangulatát keltette fel a résztvevőkben. A figyelmes rendezőség, élén a város polgár—

mesterével és Mewes dr.-ral, a város sta- tisztikai hivatalának igazgatójával, nem fukarkodott a résztvevők szórakoztatásá-

val sem. Az Ó—város szanálásának már

említett bemutatásától eltekintve, amely nagy tanulsága mellett szórakoztató is volt, a város maga a legrégibb, 600 éves városháza dísztermében (megjegyzendő, hogy Braunschweig városa eredetileg öt külön városból állott, amelyeknek mind—

egyike külön városházzal bírt) vacsorát adott a résztvevők tiszteletére, az utolsó nap délutánján pedig egy rendkívül szép kirándulást rendezett a Harz hegységbe, amely össze volt kötve Bad-Harzburg és két igen régi városka, lVolfenbüttel és Goslar megtekintésével.

Kovács Alajos dr.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Mozolovszky Sándor dr.: Nagy-Budapest népességének foglalkozási megoszlása 1930—ban és az ingaszerü vándormozgalom.

Alexandre Mozolovszky : La répartitz'on par pro- fession de la population du Grand Budapest en 1930 et le mouvement míg'ratoire allel—"ant.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr.) 72. kötet 4. szám. Kiadja: Budapest székesfő- város Statisztikai HiVatala.

Publicalíons Slatísligues. (Rédigéas par le Dr Louis _.

Illy ejalvi). 729 volume, HZUHÉTO 4. Publicalíon du Bureau de Síatisligue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1934. 31 1. —- p.

A városo-dás fokát, egyben a külvároske'pződés térbeli és időbeli előrehaladását a népesség foglal- kozási átrétegződéséből igen jól ki lehet olvasni.

Város és elővárosai összefüggéseit, a közigazgatási városmagnál rendszerint jóval tágabb területű és tér—

belileg egyre jobban terjeszkedő egész városi (nagy—

városi) agglomeráció nagyságát, szélső határait pe—

dig az ú. n. ingaszen'i vándormozgalom jelzőszámai világítják meg aránylag a legtökéletesebben. Ezt iga—

zolta Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalá—

nak töbd) idevonatkozó részleges adatközlésef) or- szágos keretben pedig az iparforgalzmi népességről az 1980. évi népszámlálás alkalmával első ízben el- készített összeállításunk: az iparforgalmi ingaván- dorlók számának első tájékoztató értékű megállapi- tása (e számítás főeredményeit a Magyar Statiszti- kai Szemlében?) lis bemutattuk).

Mozolovszky Sándor dr. igen becses adatokat közreadó értékes dolgozata a Nagy—Budapest problé—

mát ebből a két szemszögből veszi bonckés alá.

Minthogy az idevágó adatokkal a Szemle nagy vo- násokban már több ízben foglalkozott, itt a tanul- ságos számok idézése nélkül csak a könyv nagyobb

1) így elsőízben Illyefalvi I. Lajos dr.: A mun—

kások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (Budapest. 1930.) c. kiadványa.

2) V. 6. Thírring Lajos dr.: Tájékoztató ada- tok az iparforgalmi keresőnépesség ingavándorlá-

sairól. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. évf. 12——

22. l.